Els� r�sz   Az ember nyomor�s�g�r�l

 

II. �RNAPJA

 

3. k�rd�s: Honnan ismered meg a te nyomor�s�god?

 

Felelet: Isten t�rv�ny�b�l.

 

Vajon saj�t b�n�ss�g�nket meg tudjuk ismerni az Isten t�rv�ny�n k�v�l? Minden ember meg van arr�l gy�z�dve, hogy � igaz�n j�, a t�bbiek lehetnek b�n�s�k, nyomorultak, de � a lelke m�ly�n j�, m�g akkor is, ha n�ha hib�kat k�vet el. Az 1930-as �vekben beker�tett�k a rend�r�k New York egyik legv�rengz�bb rabl�gyilkos�t. A felsz�l�t�sra nem adta meg mag�t. A t�zp�rbajban 12 rend�rt meg�lt, v�g�l � is hal�los sebet kapott. Miel�tt meghalt volna, egy pap�rra a v�r�vel r��rta: �n j� ember voltam. M�g � is meg volt gy�z�dve arr�l, hogy j� volt. Ha csak saj�t magunkhoz hasonl�tjuk magunkat, nincs hasonl�t�si alapunk. Nem tudjuk magunkat megismerni. Ha a szomsz�dhoz hasonl�tjuk magunkat? Kev�s embert l�ttam eddig, aki azt mondta volna, hogy a szomsz�dja sokkal jobb, mint �. �ltal�ban a szomsz�dokat b�n�sebbeknek, rosszabbaknak gondoljuk, mint mi vagyunk. Err�l gondoskodik a saj�t � ember�nk, a benn�nk l�v� �nz�s. �gy nem tudjuk meg�llap�tani, hogy milyenek vagyunk.

 

Kihez kell magunkat hasonl�tanunk? Egyvalaki van, aki b�n n�lk�li �s t�k�letes volt: J�zus Krisztus. Hozz� kell magunkat m�rn�nk. Hol tal�ljuk meg J�zus Krisztust? A Szent�r�sban. Ez�rt a Szent�r�s az a t�k�r, amelybe ha belen�z�nk, megl�tjuk a saj�t magunk arc�t, �s megl�tjuk azt is, hogy milyeneknek kell lenn�nk, mit k�v�n t�l�nk Krisztus. Az Isten t�rv�nye az, ami nek�nk utat mutat.

 

4. k�rd�s: Mit k�vetel t�l�nk Isten t�rv�nye?

 

Felelet: Megtan�t arra minket Krisztus Urunk r�viden M�t� evang�liuma 22. r�sz�nek 37-t�l 40-ig terjed� verseiben: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes sz�vedb�l, teljes lelkedb�l �s teljes elm�db�l. Ez az els� �s nagy parancsolat. A m�sodik pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebar�todat, mint magadat. E k�t parancsolatt�l f�gg az eg�sz t�rv�ny �s a pr�f�t�k.

 

Az Isten t�rv�ny�re Krisztus Urunk tan�t benn�nket. K�t ir�nya van ennek a t�rv�nynek: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes sz�vedb�l, teljes lelkedb�l �s teljes elm�db�l. Ez azt jelenti, hogy Isten szeretet�nek teljes sz�vb�l kell t�rt�nnie. Vajon szeretj�k-e Istent? Vagy csak az aj�nd�kait szeretj�k? Sokan vannak, akik megbetegszenek, �s akkor r�gt�n z�gol�dnak Isten ellen. Nem siker�l nekik valami, �s akkor elfordulnak Istent�l. Ez azt jelenti, hogy nem is Istent szerett�k, csak az aj�nd�kait: az eg�szs�get vagy az anyagi j�l�tet, s mikor ezt elvesztett�k, m�r Istent sem szerett�k. Teljes lelk�nkb�l, teljes elm�nkb�l kell szeretn�nk Istent. Ez azt jelenti, hogy Isten szeretete nemcsak �rzelem, hanem �rtelem is, teljes �let�nk �tad�sa is. Ez az els� �s nagy parancsolat.

 

Mit gondoltok, akik k�romkodnak, azok eleget tesznek ennek a parancsolatnak? Azok szeretik Istent? Nem szeretik. M�g akkor sem, ha azt mondj�k, hogy szeretik, akkor sem szeretik teljes sz�v�kb�l, mert a sz�jukon ott van az istengyal�z� besz�d. Akit igaz�n szeret�nk, azt nem tudjuk gyal�zni. Arr�l nem tudunk minden gonosz dolgot elmondani. Azt mindig szeretettel eml�tj�k. Mit gondoltok, akik nem j�rnak templomba, azok szeretik igaz�n Istent? �n azt gondolom, hogy ha igaz�n teljes sz�vb�l szeretn�k Istent, nem csak sz�v�k egy kicsi r�sz�b�l, hanem teljes lelk�kb�l �s elm�j�kb�l ragaszkodn�nak hozz�, akkor j�nn�nek a templomba, mert ott Istenr�l hallanak, ott Istent dics�rik, ott az � k�zel�ben vagyunk. Az istentisztelet alkalm�val Istenhez j�v�nk �t tisztelni. Az�rt aki igaz�n szereti Istent, az j�n a templomba. Ha valaki az �reg �desanyj�t sohase l�togatja meg, �s k�zben arr�l �radozik, hogy � mennyire szereti, akkor ott valami nincs rendben. Ha igaz�n szereti, akkor el is megy hozz�. Igaz, Isten minden�tt ott van, �s hozz� el lehet menni im�ds�gban is, de aki otthon Isten ut�n v�gyakozva im�dkozik, azt eg�sz biztosan elviszi a sz�ve a templomba is, hogy a gy�lekezettel egy�tt dics�rje Istent, �nekeljen hozz� s hallgassa az � ig�j�t.

 

A m�sodik parancs: Szeresd felebar�todat, mint magadat. K�pzeljetek el egy k�tkar� m�rleget (le lehet rajzolni a t�bl�ra), ami akkor van j� helyzetben, hogyha a mutat�ja felfel� mutat. Ez akkor van �gy, ha a serpeny�ben mindk�t oldalon egyenl� s�lyok vannak. A kereszty�n �letben is meg kell lennie ennek az egyens�lynak. Ha azt mondom, hogy szeretem az Istent, de nem az embereket, akkor a m�rlegnek csak az egyik serpeny�j�ben van s�ly, �s a mutat� oldalra mutat. Akkor m�g mindig nem szeretem Istent, mert azt mondja J�nos apostol levele, hogy ha valaki nem szereti felebar�tj�t, akit l�t, akkor hogyan szeresse Istent, akit nem l�t (1Jn 4,20). Ha Isten azt k�v�nja, hogy szeressem felebar�tomat �s �n nem szeretem, csak azt mondom, hogy Istent szeretem, akkor nem szeretem Istent sem, mert nem az � akarata szerint �lek. Vannak ilyen kereszty�nek, akik elvonulnak az emberekt�l, elfordulnak, azt hiszik, j� kereszty�nek, mert �k sokat im�dkoznak, de nem el�g csak im�dkozni, hanem szeretni is kell felebar�tainkat �s seg�teni is kell rajtuk.

 

A m�sik sz�ls�s�g az, amikor a felebar�ton seg�tek, de nem szeretem Istent. Akkor csak egy szoci�lis munk�s leszek, ami k�l�nben j� dolog, de ez �jra nem kereszty�ns�g, megint elmozdul a m�rleg nyelve, csak ellenkez� ir�nyba. Akkor vagyok j� helyen, ha egyszerre szeretem Istent, �s egyszerre szeretem felebar�taimat. A villanyk�rte is csak akkor tud �gni, ha mind a k�t p�lusra be van kapcsolva. Az emberi �let is akkor val�sul meg igaz�n, hogyha Isten �s az ember szeretet�be egyar�nt be van kapcsolva.

 

De kicsoda az �n felebar�tom? Erre felel az irgalmas samarit�nus p�ld�zat�val az �r J�zus (olvassuk el a p�ld�zatot: Lk 10,25–37). Ennek a p�ld�zatnak a meg�rt�s�hez tudnunk kell, hogy a zsid�k �s a samarit�nusok haragban voltak egym�ssal. Ellens�gnek tekintett�k egym�st. M�gis amikor j�tt a samarit�nus, azt az agyonvert embert, akit zsid� l�t�re a zsid�k elker�ltek (mert lehet, f�ltek a rabl�kt�l, vagy egyszer�en nem akartak seg�teni), ez az irgalmas samarit�nus az ellens�g t�bor�b�l val� embert feltette a saj�t j�sz�g�ra, kimosta a sebeit, elvitte a vend�gfogad� h�zhoz, �s kifizette a t�pl�l�s�ra, gondoz�s�ra sz�ks�ges �sszeget. S�t m�g azt is meg�g�rte, hogy visszaj�n, �s ha hi�nyozni fog valami, azt is kifizeti. A p�ld�zat v�g�n az �r J�zus megk�rdezte: ki volt a felebar�tja annak, akit kifosztottak a rabl�k? A v�lasz ez volt: az, aki k�ny�r�lt rajta. Az �r J�zus �gy fejezi be a p�ld�zatot: „Eredj el, �s te is akk�ppen cselekedj�l.” Felebar�tom teh�t minden ember. A hozz�nk k�zel�ll�kkal szemben term�szetesen m�g nagyobb felel�ss�ggel tartozunk, de minden emberen seg�ten�nk kell, �s minden embert �gy kell szeretn�nk, mint saj�t magunkat. F�ggetlen�l att�l, hogy hozz�nk tartozik-e, vagy tal�n �ppen az ellens�geink k�z�l val�. Persze ez nek�nk m�r nagyon neh�z, a sz�v�nk ehhez m�r t�ls�gosan megromlott. Itt is l�tjuk az Isten t�rv�ny�b�l, hogy milyenek kellene hogy legy�nk �s milyenek vagyunk.

 

A nagy parancsolatban �ssze van foglalva: Az �dv�ss�g�nk �tja ez: szeretni Istent �s szeretni az embereket. Eml�keztek, Adynak is van egy ilyen verse: 

  

Nem volna m�s vall�s,
Nem volna csak ennyi:
Im�dni az Istent
�s egym�st szeretni...

 

Ez minden igaz vall�snak a l�nyege. Volt egy nagy egyh�zatya a IV. sz�zadban, Augustinus, aki azt mondta: szeress �s tegy�l, amit akarsz. Mert aki igaz�n szereti Istent �s igaz�n szereti az embereket, az nem tud rosszat tenni.

 Az a baj, hogy ez a szeretet hi�nyzik bel�l�nk. Ha betartan�k ezt a parancsolatot, lenn�nek h�bor�k? Gy�l�ln�k-e a nemzetek egym�st? Emberek, rokonok egym�s ellen forduln�nak-e? Nem. Milyen boldog lenne a vil�g! Mindenkin seg�ten�nek, aki bajban van, �s senkit sem gy�l�ln�nek. Csakhogy az emberis�g �ppen ezt a k�t nagy isteni parancsolatot felejtette el, s ebb�l j�tt minden h�bor�, nyomor�s�g, szenved�s a vil�gra. A vil�gnak azonban mi is r�sze vagyunk, a ti �letetek is r�sze. Ez�rt a mi �let�nk kicsi k�r�ben feladatunk megval�s�tani az isteni parancsot: szeretni Istent �s szeretni az embereket. Megl�tj�tok, ha megpr�b�lj�tok, akkor az a szeretet, amit l�tnak bennetek az emberek, gy�keret fog verni az � sz�v�kben is, �s ki fog sug�rozni r�tok is. Higgy�tek el, nem �rdemes gy�l�letben, sokkal ink�bb �rdemes szeretetben �lni.

     Egy tanuls�gos r�gi mese arr�l besz�l, hogy sok-sok id�vel ezel�tt kis emberk�k �ltek a f�ld�n. A legt�bben egy Swabeedoo nev� faluban laktak, �s swabeedoo-dahnak nevezt�k magukat. Ezek az emberk�k mindig boldogok voltak, f�lig �r� mosollyal szaladg�ltak fel s al�, �s mindenkit k�sz�nt�ttek.

    A legjobban azt szerett�k, ha egym�snak puha, meleg sz�rm�csk�ket aj�nd�koztak. Ez�rt mindenki a v�ll�n hordott egy pr�mekkel telt tariszny�t. Ha tal�lkoztak, egyik a m�siknak egy-egy ilyen kis pr�met adott, �s azt mondta: Szeretlek t�ged! �gy mindenki �gy �rezte, hogy m�sok elismerik �s �rt�kelik �t.

    A falun k�v�l, egy hideg, s�t�t barlangban lakott egy man�. Mag�nyos volt, �s �gy t�nt, hogy senkivel sem tud kij�nni. A sz�rmeaj�nd�koz�st nagy szam�rs�gnak tartotta. Egy este a man� a faluba ment, �s tal�lkozott egy bar�ts�gos swabeedoo-dahhal. Ez r�mosolygott, �s �gy sz�lt: Tess�k, adok neked egy meleg, puha sz�rm�csk�t. Eg�szen k�l�nleges sz�rme ez, �ppen neked tartogattam, hiszen olyan ritk�n l�tlak.

 

A man� k�r�ln�zett, hogy vajon hallja-e valaki, majd �gy suttogott: Hallgass ide, tudod-e, hogy ha minden sz�rm�det elaj�nd�kozod, egy sz�p napon elfogynak? Ezzel tov�bbment, �s egy zavarba j�tt, k�ts�gbeesett swabeedoo-dah emberk�t hagyott maga ut�n.

    Az els�, akivel ez a kis swabeedoo-dah tal�lkozott, egy j� bar�tja volt, akivel m�r sok sz�rm�csk�t kicser�lt. Ez meglep�d�tt, hogy bar�tja csak egy hideg pillant�sra m�ltatta, amikor a sz�rm�t aj�nd�kozta, s�t m�g azt is mondta, hogy vigy�zzon a sz�rmetartal�k�ra, mert elfogy. Azon a napon mindenik swabeedoo-dah m�g h�rom m�siknak is ezt mondta: Sajn�lom, nem adhatok neked puha, meleg sz�rm�t. Vigy�znom kell, hogy el ne fogyjanak.

 

A k�vetkez� napon mindenki elkezdte f�lretenni a sz�rm�ket. Bizalmatlanul n�ztek egym�sra, �s veszeked�sekre ker�lt sor, hogy kinek van a legt�bb pr�mje, majd m�s t�rgyakra kezdt�k becser�lni, ahelyett hogy elaj�nd�kozt�k volna, mint azel�tt. M�g sz�rmerabl�s is el�fordult.

     A man� el�bb el�gedett volt a hazugs�ga eredm�ny�vel. Meg akarta tudni, hogy vajon az emberk�k �gy �reznek �s cselekednek-e, mint �, �nz� gondolataival. Id�vel azonban a faluban szomor� dolgok t�rt�ntek. N�h�ny id�sebb ember, akivel nem t�r�dtek, b�nat�ban meghalt. Amikor a man� ezt meghallotta, �gy sz�lt mag�ban: Istenem, �n csak azt akartam nekik megmutatni, hogy milyen is a vil�g val�j�ban. �n nem k�v�ntam a hal�lukat. Majd gondolkodni kezdett azon, hogy mit is lehetne tenni.

     Barlangja m�ly�n felfedezett egy titkos b�ny�t, ahol hideg, sz�r�s k�veket lehetett tal�lni. Szerette a k�vek hidegen ingerl� tapint�s�t, �s gyakran el�gedetten n�zte a t�sk�s k�halmokat, abban a tudatban, hogy azok mind az �v�i. Elhat�rozta, hogy megosztja k�veit a kis swabeedoo-dahokkal. Ez�rt megt�lt�tt egy zs�kot k�vekkel, �s elvitte a faluba. Az emberk�k a k�veket h�l�san fogadt�k. �jra volt valami, amit egym�snak aj�nd�kozhattak. Csakhogy a sz�r�s k�vek aj�nd�koz�sa m�r nem okozott olyan �r�met, hi�nyzott a bar�ts�g �s a szeretet �rz�se. A megaj�nd�kozottak ink�bb zavartan, �sszeszurk�lt ujjakkal mentek tov�bb.

     N�melyek a kis swabeedoo-dahok k�z�l �jra kezdtek meleg, puha sz�rm�csk�ket adni egym�snak, �s egy-egy aj�nd�koz�s ut�n az aj�nd�koz�t �s a megaj�nd�kozottat egyar�nt �r�m t�lt�tte el. Tal�n az�rt volt szokatlan valakit�l meleg, puha sz�rm�t kapni aj�nd�kba, mert azel�tt olyan sok hideg k�vet cser�ltek ki egym�s k�z�tt. A sz�rm�k aj�nd�koz�sa azonban sohasem v�lt �jra szok�ss� Swabeedoo-ban.

    Csak n�h�ny emberke j�tt r�, hogy tulajdonk�ppen folytathatn�k a meleg, puha sz�rm�csk�k aj�nd�koz�s�t egym�snak, an�lk�l hogy a tartal�kuk elfogyna. Hiszen ha adnak, kapnak is. Azonban a swabeedoo-i emberek legt�bbj�nek sz�v�ben m�r bizalmatlans�g volt. Ez a besz�d�kb�l is kider�lt, amikor p�ld�ul ilyeneket mondtak:

– Nem tudom, hogy vajon m�sok �rt�kelik-e az �n puha sz�rm�csk�imet.

 – �n egy puha sz�rm�t adtam, �s ez�rt csak egy hideg, sz�r�s k�vet kaptam. Nem leszek t�bbet olyan buta, hogy ezt tegyem.

 – Ha nem adsz nekem sz�r�s k�vet, �n sem adok neked. J�?

 – Szeretn�k a fiamnak egy meleg, puha sz�rm�csk�t adni, de nem �rdemli meg – �s �gy tov�bb.

     N�ha egyik-m�sik emberke kiment a faluba, �s elkezdett mindenkinek egy-egy sz�rm�csk�t aj�nd�kozni, mint r�gen, de legt�bbsz�r valami visszatartotta �ket att�l, hogy ezt tegy�k. Rendszerint �gy t�rt�nt, hogy kimentek �s l�tt�k, milyen is a vil�g val�j�ban, ahogy a man� mondta. �s �ltek szeg�nyen, �r�m n�lk�l.

 

Isten a szeretet puha, meleg sz�rm�csk�inek aj�nd�koz�s�t b�zta re�nk.

     Sz�vemb�l k�v�nom, hogy sohase furakodj�k a sz�vetekbe valamilyen man�, mert az �ll �rva a Szeretet himnusz�ban (P�l apostolnak a Korinthusbeliekhez �rt els� levele 13,1–3. versei): „Ha embereknek vagy angyaloknak a nyelv�n sz�lok is, szeretet pedig nincsen �nbennem, olyann� lettem, mint a zeng� �rc vagy peng� cimbalom. �s ha j�vend�t tudok is mondani, �s minden titkot �s minden tudom�nyt ismerek is; �s ha eg�sz hitem van is, �gyannyira, hogy hegyeket mozd�thatok ki hely�kr�l, szeretet pedig nincsen �nbennem, semmi vagyok. �s ha vagyonomat mind fel�tetem is, �s ha testemet t�zre adom is, szeretet pedig nincsen �nbennem, semmi hasznom abb�l.”

 

5. k�rd�s: Megtarthatod-e t�k�letesen mindezeket?

 

Felelet: Semmik�ppen nem; mert term�szet szerint hajland� vagyok Isten �s felebar�tom gy�l�l�s�re.

 

Az els� k�rd�sben arr�l besz�lt�nk, hogy milyen sz�p Isten szerint szeretetben �lni. De most itt arr�l van sz�, hogy term�szet szerint hajland� vagyok Isten �s felebar�tom gy�l�l�s�re. Az emberrel, az eg�sz emberis�ggel valami t�rt�nt. Megromlottunk, elromlottunk, elromlott a term�szet�nk. N�zz�tek meg, hogy mindig ott van az emberi term�szetben az Isten �s felebar�t gy�l�l�se. Mikor az emberek k�romkodnak, milyen cs�ny�n tudj�k szidni Istent. Ha r��t egy kalap�ccsal valaki a kez�re �s nem �ri fel �sszel, hogy � volt figyelmetlen, az�rt is Istent szidja. Menjetek ki az utc�ra, hallgass�tok meg az emberek besz�d�t, hogy milyen semmis�gek miatt milyen tr�g�r szavakkal k�romolj�k Istent, �s m�g csod�lkoznak, hogy Isten nem seg�ti meg �ket. Az eg�sz vil�g t�rt�nelme, a n�pek egym�s ir�nti gy�l�lk�d�se, a t�megs�rok, az �rtatlanul kiv�gzett emberek ezrei, az egym�st puszt�t� h�bor�k, az emberek, s�t a rokonok k�z�tti veszeked�sek mind arr�l besz�lnek, hogy hajland�k vagyunk felebar�taink gy�l�l�s�re.