C�mlap - El�sz� HK

El�sz� helyett

Ez a k�nyv h�rmas c�llal �r�dott.

El�sz�r a konfirm�ci�i el�k�sz�t�t v�gz� szolgat�rsaimnak aj�nlom mint szer�ny seg�ts�get munk�juk gazdag�t�sa �rdek�ben.

M�sodszor arra gondoltam, hogy a konfirm�lt ifjak fogadalomt�tel�k alkalm�val �traval�ul megkaphatn�k, hogy a konfirm�ci� ut�n fellapozhass�k �s feleleven�thess�k az el�k�sz�t�n tanultakat.

Harmadszor a k�nyvet a m�r konfirm�lt feln�tteknek is �rtam, mintegy n�pi teol�giak�nt, hogy olvas�s�val egyh�ztagjaink hit�kben elm�ly�lhessenek, illetve feleletet kaphassanak felmer�l� k�rd�seikre olyan vil�gunkban, amely tele van t�vtan�t�ssal �s k�l�nb�z� szekt�k ostrom�val.

A diktat�ra idej�n, marosv�s�rhelyi lelkip�sztor koromban a Gecse utcai gy�lekezetben �vente 2–300 ifjat k�sz�tettem fel konfirm�ci�ra. Ez a k�nyv p�r modernebb vonatkoz�st�l eltekintve azt tartalmazza, amit akkor konfirm�ndusaimnak elmondtam, ez�rt t�bb szem�lyi vonatkoz�s is van benne, amit elker�lni nem tudtam. Felhaszn�l�sukkor ezeket szem�lyt�l f�ggetlen�l lehet eml�teni.

Boldogg� tenne, ha Isten kegyelm�b�l a munk�mmal csak egy morzs�nyit is hozz� tudn�k j�rulni egyh�zunk lelki gyarapod�s�hoz.

Isten �ld�sa legyen hit�nk tan�t�in �s megtart�in.

Kolozsv�r, 2000. janu�r hava
Csiha K�lm�n 

Bevezet�s

A f�ldi �let nagy kir�ndul�s egy ismeretlen vid�ken. Egy kir�ndul�s siker�lhet j�l, �s siker�lhet rosszul. El lehet t�vedni egy �serd�ben, le lehet zuhanni a szakad�kba, magas hegyek tetej�n meg lehet fagyni. �hen, szomjan lehet halni egy sivatagban. De egy kir�ndul�s siker�lhet j�l is, tartalmazhat sok �r�met, gy�ny�r� t�jak bebarangol�s�t, s lehet felejthetetlen�l sz�p. A f�ldi �let is ilyen kir�ndul�s. Elt�veszthetj�k, elronthatjuk, b�natok, b�n�k, nyomor�s�gok szakad�k�ba zuhanhatunk. �lhet�nk �gy, hogy v�g�l is szomjazik, �hezik, t�nkremegy a lelk�nk, megfagy benn�nk az �r�m, a szeretet. De �lhet�nk �gy is, hogy tele van az �let�nk �r�mmel, boldogs�ggal, Istent�l kapott lelkier�vel.

Sz�mtalan elt�vesztett �letet l�tunk. Elrontott h�zass�gokat, nyomor�s�ggal, veszeked�ssel, b�nattal teli, elz�ll�tt �leteket, alkoholist�kat, szenved�lyek rabjait, akik nem tudnak szabadulni megk�t�z�tts�g�kb�l, �s t�nkreteszik test�ket, lelk�ket. De vannak j�l siker�lt �letek. Vannak er�s lelk� emberek, akik minden akad�lyon �t tudnak menni, neh�z helyzetekben meg tudnak �llni, utat tudnak mutatni az elj�vend� nemzed�keknek is. Mi is valamelyik csoportba beletartozunk. Ti is valamelyikbe bele fogtok tartozni. Hogy melyik csoportba tartozunk, az att�l f�gg, hogyan j�rjuk meg ezt a kir�ndul�st. Mert ebben a f�ldi �letben bele lehet halni a szakad�kba, de meg lehet tal�lni a gy�m�lcsterm� vid�ket is. R�ad�sul ezen a kir�ndul�son nem csak ezt a f�ldi �letet ronthatjuk el, hanem �gy elronthatjuk a magunk dolg�t, hogy soha nem jutunk be abba a m�sik, igazi, boldog �letbe, amely a f�ldi �let ut�n k�vetkezik. Mert annak a m�siknak az ajtaja itt van valahol elrejtve ebben a f�ldi �letben.

Mit tegy�nk h�t, hogy j�l siker�lj�n a kir�ndul�s?

Minden ismeretlen terepen t�rt�n� utaz�shoz t�rk�p kell. Valaki olyan kell hogy adja vagy szerkessze ezt a t�rk�pet, aki j�l ismeri a terepet. S milyen j�, ha m�g tan�csot is tud adni hozz�. Ehhez a f�ldi kir�ndul�shoz a legjobb tan�csot, a legjobb t�rk�pet Isten tudja adni. Az�rt, mert ezt a f�ldi �letet � teremtette, � ismeri legink�bb a dolgok ok�t, c�lj�t, az �t buktat�it �s lehet�s�geit.

Isten adott nek�nk ilyen tan�ccsal ell�tott t�rk�pet. Ez a t�rk�p, ez a tan�cs a Szent�r�s. A Szent�r�sban van meg�rva Isten hozz�nk sz�l� �zenete. Onnan tudjuk meg, hogy merre menj�nk, mit csin�ljunk, hogy �let�nk j�l siker�lt �let legyen, s majd az �r�k�letbe is bejuthassunk. A Szent�r�s sok milli� embernek vezette az �let�t, megv�ltoztatta a vil�gt�rt�nelmet. A meg�p�lt kereszty�n templomok sz�zezrei mind a Szent�r�s tan�t�sa, az igehirdet�s nyom�n �p�ltek. Az eg�sz eur�pai kult�ra mind a Szent�r�s tan�t�s�ra n�z vissza �s abb�l fakadt. A vil�gon l�v� kereszty�n egyh�zak mind a Szent�r�sra t�maszkodnak. A Szent�r�sban csod�latos kisug�rz� er� van, �s az az �zenet, amit ad benne Isten, benne van m�r a vil�gt�rt�nelemben mint megval�sult �s mint ezut�n megval�sul� dolog. A Szent�r�sban a te �leted �tjelz� t�bl�i is benne vannak.

Az eg�sz Szent�r�s �tmutat�s�t a Heidelbergi K�t� foglalja �ssze. A K�t� f��tvonalakat felt�ntet� kicsiny�tett t�rk�p a nagy kir�ndul�son. A Bibli�ban k�l�nb�z� t�rt�neteket, tan�t�sokat, pr�f�ci�kat, j�vend�l�seket tal�lunk, melyek ugyanazt az igazs�got fejezik ki. A Heidelbergi K�t� mindezeket egys�ges gondolati rendszerbe foglalja, ler�vid�ti. Az eg�sz Heidelbergi K�t�t viszont az els� k�rd�s foglalja �ssze. Aki az els� k�rd�st igaz�n meg�rti, igaz�n a mag��v� teszi, az tudja hit�nk l�nyeg�t. Az eg�sz Heidelbergi K�t� az els� k�rd�sb�l �gazik el. Tulajdonk�ppen a K�t� v�g�n kellene megtanulnunk �sszefoglal�nak. Most �gy az elej�n csak nagy vonalakban tudunk besz�lni r�la. A benne l�v� tan�t�st k�s�bb az egyes k�rd�sekben kibontva megl�tjuk. Miel�tt azonban hozz�kezden�nk, szeretn�m felh�vni a figyelmeteket arra, hogy minden k�rd�s v�g�n bibliai helyek vannak megjel�lve, ezeket j�, ha otthon elolvass�tok. Meg fogj�tok l�tni, hogy a Heidelbergi K�t� teljesen a Biblia alapj�n �p�l fel, s�t a feleletek sz�veg�ben is sok helyen a Szent�r�s sz�veg�t tal�ljuk.

De mi is az, hogy Heidelbergi K�t�? A k�t� tan�t�st jelent, m�gpedig olyan tan�t�st, amely k�rd�s–felelet form�j�ban van megfogalmazva, az�rt, hogy �gy k�nnyebben meg�rthet� legyen. A reform�ci� kezdet�n (mikort�l is sz�m�tjuk a reform�ci�t? 1517. okt�ber 31-t�l, amikor Luther M�rton kiszegezte a wittenbergi v�rtemplom kapuj�ra a 95 t�telt) m�r kezdtek k�t�kat �rni. Tan�tott�k a n�pet. A reform�ci� idej�n minden�tt igyekeztek leford�tani anyanyelvre a Szent�r�st, iskol�kat alap�tottak, hogy a n�p tudjon �rni, olvasni, �s anyanyelv�n ismerje meg az Isten ig�j�t. K�t�kat is �rtak, hogy azokban foglalj�k �ssze a Szent�r�s tan�t�s�t. �gy �rta meg Luther M�rton a Kis K�t�t, melyet az evang�likusok most is tanulnak. K�lvin is �rt egy k�t�t. De a reform�tus egyh�z k�zhaszn�latba vett k�t�ja a Heidelbergi K�t�. Mi�rt is h�vjuk Heidelbergi K�t�nak? Ki tudn� megmondani? Az�rt, mert Heidelberg v�ros�ban �ll�totta �ssze 1563-ban Ursinus Zakari�s �s Olevi�nus G�sp�r. Ha t�rt�netesen Marosv�s�rhelyen �rt�k volna, �s nem N�metorsz�g Heidelberg nev� v�ros�ban, akkor �gy h�vn�k, hogy Marosv�s�rhelyi K�t�, de h�t Heidelbergben k�sz�tett�k, �s ez�rt h�vj�k Heidelbergi K�t�nak. Azt is tudnunk kell a Heidelbergi K�t�r�l, hogy az eg�sz vil�g reform�tuss�ga ismeri. A hollandok, az afrikai reform�tusok is, minden�tt ismerik a Heidelbergi K�t�t, �s nagyon sok helyen �gy tanulj�k, mint ahogyan mi tanuljuk a konfirm�ci�kor.

H�ny hitvall�sunk is van nek�nk? A Heidelbergi K�t� �s a II. (M�sodik) Helv�t Hitvall�s. A II. Helv�t Hitvall�s mi�rt II. Helv�t Hitvall�s? Mert Helv�ci�ban, vagyis Sv�jcban alkott�k meg. Konfirm�ci�kor csak a Heidelbergi K�t�t tanuljuk, de hit�nk �sszefoglal�ja a II. Helv�t Hitvall�s is, amely tulajdonk�ppen kib�v�t�se a Heidelbergi K�t�nak. (Az�rt II. Helv�t Hitvall�s, mert volt egy els� is, de a reform�tus egyh�z a m�sodikat fogadta el hite m�rt�k��l.)

�sszefoglal�s:

Hit�nk alapja a Szent�r�s. A Szent�r�sban van meg�rva Isten hozz�nk sz�l� �zenete. Mi foglalja �ssze a Szent�r�st? A Szent�r�st a Heidelbergi K�t� �s a II. Helv�t Hitvall�s foglalja �ssze. Mi foglalja �ssze az eg�sz Heidelbergi K�t�t? A Heidelbergi K�t� els� k�rd�se. Ez�rt az els� k�rd�ssel Isten �zenet�nek k�zep�be nyitunk be.

Figyelj�nk fel arra, hogy a Heidelbergi K�t� egyes sz�m els� szem�lyben van �rva. Benne nem m�sr�l vagy �ltal�ban az emberekr�l, hanem r�lam, az �n �letemr�l, b�neimr�l, megv�lt�somr�l, �dv�ss�gemr�l van sz�. Azt is tudnunk kell, hogy a Heidelbergi K�t� az Istenben h�v� ember hitvall�sa. Csak az tudja meg�rteni, akinek hite van. Akinek nincs hite, az nem tudja felfogni. Eml�keztek m�g az el�k�sz�t� k�rd�sekre? Mi�rt nem l�tja sehol sem Istent a hitetlen ember? Mint ahogy a vak nem l�thatja a sz�neket, mert megvakult, elromlott a szeme, �ppen �gy a hitetlen ember sem tudja megl�tni Istent, mert elromlott a bels� lelki l�t�sa, nincs hite. Istent csak hit �ltal lehet l�tni, mint ahogy a sz�neket is eg�szs�ges szem �ltal lehet felfogni. Ez�rt miel�tt hozz�kezden�nk a K�t� tanul�s�hoz, im�dkozzatok magatokban sokat, hogy Isten seg�tsen benneteket, adjon nektek lelki l�t�st, hogy ne legyen vak a sz�vetek, hogy m�g tanuljuk a K�t�t, hittel tudj�tok felfogni, �s ne csak k�v�lr�l n�zz�tek, hanem bel�lr�l is l�ss�tok, hogy mit akar vel�nk az Isten, hogy milyen az az �t, amelyen j�rnunk kell, hogy val�ban boldog emberek legyetek itt a f�ld�n. Ebbe az is beletartozik, hogy boldog legyen majd a h�zass�gotok, hogy sz�p csal�dot tudjatok alap�tani, �s hogy m�soknak is haszn�ra lehessetek. Beletartozik az is, hogy ne legy�nk gy�va, megf�leml�, megfutamod�, gerinctelen emberek, hanem rem�nys�g, b�tors�g, �r�m legyen a sz�v�nkben, tiszta �s er�s lelk� emberek legy�nk, �s majd bejussunk az �r�k�letbe is.

Most ez�rt vegy�k kez�nkbe a t�rk�pet, hallgassuk az Isten tan�cs�ra fel�p�l� k�rd�seket �s feleleteket, s induljunk el v�gign�zni a nagy kir�ndul�s �tvonal�t s benne megkeresni a saj�t, Istent�l rendelt �let�nket.