„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- Hargita Pál Hirdesd az Isten országát. Temetési beszédek. PRTA Pápa 2006.
Minden falunak és minden városnak megvan a maga jellegzetes egyénisége. Nem tévedek, ha azt mondom, az elmúlt évtizedek jellegzetes egyénisége Pápán - Sándor Pál és A. Tóth Sándor mellett - Alexay Zoltán volt. Szikár alakjával, fogadásból megnövesztett szakállával mindnyájunk „Zoli Bácsija" volt, vagy ahogy ő nevezte magát: „az elhagyott javak főfőkormány biztosa", célozva ezzel arra a munkára, amit szénbehordással és favágással az özvegyaszszonyok nagy megelégedésére, szerény díjazásért végzett.
Igaz, hogy az öregség gyengesége elől 1980-ban Győrbe költözött, hogy tanár fia, dr. Alexay Zoltán családjában otthont találjon, de mindig boldogan jött haza, Pápára. Mert ha elment is, szíve itt maradt barátai körében. Mivel pedig 1990. december 21-én, élete 92. évében Győrben meghalt és december 23-án már el is temettük csendben az alsóvárosi temetőben, érthető, ha némelyek még ma is azt kérdezik tőlem: Mikor jön Zoli bácsi Pápára? - Ő már nem jön, mert már itt porlad a sok-sok nagyságot őrző te-metőben, - méltónak tartom, hogy névnapja és szü-letésnapja közötti időben (március 15-én!) néhány sorral emlékezzem rá, és minden Pápainak szívébe írjam: Emlékét őrizve őrizzük hitét és gondolkodását.
Sok mindenre tanított engem. Ezekből kettőt emelek ki, amelyek mindnyájunk számára fontosak és aktuálisak.
1. De sokszor idézte Kölcsey Himnuszából az első sort: „Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőség-gel..." És mindig hangsúlyozta, hogy milyen nagy tanítás is ez, amelyben a jó kedv megelőzi a bőséget... Mert hiába van bőség, ha nincs hozzá jó kedv. De ha Isten megadja a jó kedvet, azzal a bőség hiányát is pótolni lehet. Ugye, milyen igaza van? És mennyire szükségünk van rá most, amikor a bőségnek híjával vagyunk! De nem szabad híjával lennünk a jókedv-nek, a derűnek, az örömnek. S ha énekeljük a Himnuszt, legyen hangsúlyos az első kérés, itt és most: Isten áldd meg a magyart, jó kedvvel...!
A lengyel szabadsághősök leszármazottjának, az állatorvos fiának, jogakadémiára is járó Alexay Zol-tánnak nehéz sorsa volt, de jó kedve, derűje, hite megmaradt.
2. A másik nagy tanítása életének az én számomra az, amit Madách Igy fogalmazott meg:„Az elhagyott oltárnak is lehet Mártírja. Óh bizony magasztosabb kegyelettel megóvni a romot, mint üdvözölni a fel-kent hatalmat." Alexay Zoltán nem hagyta el „az elhagyott oltárt." Nem üdvözölte a „a felkent hatalmat.
Szakállt növesztett - és tartotta fogadalmát - nem volt szél ingatta nádszál, hanem magányos, erős jegenye volt a magyar életben. Temetésén is mondtam, az anyakönyvbe is bejegyeztem: „Meghalt közöttünk az utolsó kuruc!"
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
