20./ Isten erős és eredményes vigasztalása Pécs, 1979. 04. 03. Szarka Aladárné, Polmann Mária 69 éves

Mint férfit, akit anyja vígasztal, akként vigasztallak titeket én, Ézsaiás. 66, 13

Gyászoló Kedves Testvérek!

Az emberi sorsot költői szépségben így lehet összefoglalni:

A porba vegyül könnyünk, vérünk,
Jajunk a végtelen felissza,
Mi nem jövünk ide vissza.
Mi elmegyünk, ki tudja merre, messze,
Nyomunkba jőnek újak, mindig újak,  
Valahol örök takarodót fújnak.    /Reményik Sándor: Azután .../

Örök takarodót fújtak annak a drága Testvérünknek is, akitől most veszünk végső búcsút. Életét, arcát elzárta immár előletek a koporsó. Benne pihen sok szenvedés után a jó feleség, aki 48 éven át, az élet küzdelmeiben és próbatételeiben hűséges segítőtársad volt Neked, özvegyen maradt jó Férjének. Nem látjátok már jóságos arcát az édesanyának és nagymamának, kinek anyai jóságáról nékem nem szükséges szólnom. Ti, fájó szívű Szerettei, jobban tudjátok, kit veszítettetek el benne. És én mégis azt mondom: Nem tudjátok egészen. Mert úgy igaz, ahogyan Petőfi Sándor mondta az édesanyjáról:

Mi ő nekünk, azt el nem mondhatom
Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom.
De megmutatná a nagy veszteség:
Ha elszólítaná tőlünk őt az ég, (István öcsémhez)

Elszólította tőletek az ég őt. A drága leány árva lett. S szegényebbek lettek az unokák is, özvegy sors szakadt a férjre. A búcsúzásnak e megszentelt perceiben körülvesznek Benneteket azok, akik szeretnek titeket. Az együttérzés, a szemekben felcsillanó könny, egy néma kézszorítás adjon bátorságot és bizalmat szívetekbe: Nem vagytok egyedül.

De túl az emberi együttérzésen a Jézus Krisztus követségében járva - az elköltözött végakarata szerinthoztam Nektek az Örökkévaló Isten vigasztalását is. Azt az erős és eredményes vigasztalást, mely felszárítja a ti könnyeteket is, begyógyítja a ti sebeteket is.

Isten vigasztalása erős vigasztalás: Mint ahogyan a férfit vigasztalja az édesanyja, úgy vigasztal az Isten. Vigasztalni nagyon nehéz. Szinte lehetetlen. Igazat adok Shakespearnek: " A szív sebét szájon át gyógyítani nem lehet". Milyen nehéz gyógyítani még a kicsiny gyermek szívét is. Pedig talán csak eltörött játék babáját siratja. Még nehezebb vigasztalni a női szívet. Mert a női szív érzékeny műszer, az nagyon tud szeretni, nagyon tud fájni s nehezen, tud vigasztalást bevenni. De bizonyos, hogy legnehezebb vigasztalni a férfit. Mert a férfi nehezen csügged el. De ha egyszer elcsügged, ha könnyei befelé kezdenek folyni; szíve olyan lesz, mint a kő, melyről lepereg az esőcsepp, nem nedvesíti azt meg. Bizony a férfinak erős vigasztalásra van szüksége, hogy győzelmet vehessen csüggedésén.

Isten ezt az erős, férfias vigasztalást adja Igéje és Szentlelke által. Ezt hoztam nektek, fogadjátok szeretettel.

Isten vigasztalása eredményes vigasztalás: Mint férfi, akit anyja vigasztal Miért tudott olyan eredményesen megvigasztalni bennünket az édesanyánk? Miért tudnak minden időben, minden körülmények között olyan eredményesen vigasztalni az anyák ? Azért, mert ők nem a szavukkal, hanem a szívükkel vigasztalnak, a szeretetükkel. Olyan az anyai szív a gyermeke számára, mint amilyen viharba került hajó számára a kikötő! Tudom, ilyen áldott, békét adó kikötő volt számotokra is az édesanya, ki most itt pihen.

Hát így vigasztal Isten: a szívével, a szeretetével. Testvérek, a mi Istenünk nem a bosszúállás és a büntetés Istene, Nem a zord Jehova, hanem a szerető mennyei Atya, Szerelmes Fiát, a Jézus Krisztust nem azért küldte a földre, hogy kárhoztassa ezt a kárhozatra méltó embervilágot, hanem, hogy Megtartója legyen, És megtartónk lett: Keresztet szenvedett értünk. De nagypéntek éjszakáját elűzte húsvét hajnala. Isten nagv szeretete abban is nyilvánvaló lett, hogy feltámasztotta a mi Urunkat Jézust s most már bátor hittel valljuk: Jézus él, mi is élünk, a haláltól nem félünk !

Gyászoló Kedves Testvérek! Bizonyos vagyok benne, hogy ez az erős és eredményes isteni vigasztalás adott erőt Őneki is, kitől most búcsút vesztek. Megvigasztalt szíve lett erős a szeretetre, a szolgálatra, a szenvedésben való csendességre és békességben való megáldoztatásra. Hiszem, hogy szívéig ért a régi ének, amit betegségében imád-ságul küldtem: Jézusomra föltekintek a kereszt alatt, Nincs szívemnek nyugodalma vétkeim miatt; Ó, ne büntesd Uram, azt, kit megtört a bánat: Szálljon reám irgalmadból béke bocsánat! /345. dics. 3. verse/

Tudom, szeretett volna még közöttetek lenni, örvendeztetni benneteket szolgálni körülöttetek és imádkozni értetek. De békében elfogadta a keserű poharat. Békében élt, békében halt meg. Nyugodjatok meg Isten akaratában, és búcsúzzatok Tőle.

Búcsúzom én is: Köszönöm, hogy megismerhettem, hogy szívébe zárt, s hogy utolsó találkozásunkkor gyermekének nevezett. Nők napjára virág helyett egyik méltatlanul elfelejtett erdélyi magyar költőnk versét küldtem. Virág helyett hadd tegyem lélekben a koporsójára e versnek két sorát:

Viszontlátásra földnek porában,
Viszontlátásra az égi sugárban.
Úgy legyen. Ámen.

Ima:

Örökkévaló Isten! Életnek és halálnak szabados Ura! Édes Atyánk a Jézus Krisztusban! A mélyből kiáltunk Hozzád, hallgasd meg a mi szavunkat. Tekints reánk, mert árvák és szegények vagyunk. Megismerjük mulandóságunkat: porból lettünk, porrá leszünk! Hozzád menekülünk Urunk Jézus, Aki értünk elszenvedted és legyőzted a halált!
Elbocsátjuk békességben Kedvesünket. Köszönjük Néked jóságát, szeretetét, szolgálatát. Gyermeki bizalommal mondjuk:  Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Úrnak neve!
Urunk könyörülj rajtunk, hogy orcánk szomorúsága által jobbá legyen a szívünk, és befogadja a Te erős és eredményes vigasztalásodat a Jézus Krisztusban, a mi Megváltónkban ! Ámen. Miatyánk....                 Pécs, 1979. április 3. Szarka Aladárné, Polmann Mária 69 éves