8./Aki hold volt a nap �s csillagok k�z�tt.    1 Korintus 15, 41-43
 

�tven nappal ezel�tt itt �llt szeretett f�rje kopors�ja mellett. M�g meg sem nyugodott a gy�szban �s m�r itt fekszik � is „kiter�tve, mereven". Tal�lhat-e erre szavakat a haland� ember, akinek kebl�ben sz�v dobog, csak dadogni tud itt.

Az igehirdet� ilyenkor t�rdre k�nyszer�l, hogy elk�rje Ur�t�l a vigasztal� �zenetet. Mert ezen a temet�sen kett�z�tt m�rt�k-ben igaz az angol k�lt�fejedelem, Schakespeare szava: „A sz�v seb�t sz�jon �t, gy�gy�tani nem lehet." Mily nagy is itt a sz�v sebe! V�rtatok „irgalomra s �m l�n siralom." Az els� jaj el sem m�lt, �me itt a m�sodik. Fel sem sz�radhattak a szemeitekben a j� apa elveszt�se felett ejtett k�nnyek, s �me m�r sirathatj�tok a j� �desany�t is. Lehet-e a sz�vnek ekkora seb�t sz�p szavakkal gy�gy�tani? Bizony nem lehet. De nem is akarom �n ezt szavakkal gy�gy�tani. J�zus Krisztus k�vets�g�ben j�rva, �n az � vigasztal�s�t hoztam a � Ig�j�ben. Abban az Ig�ben, mely „L�lek �s �let."

Azt az evang�liumot juttatom most eszetekbe, „amelyet �t is vettetek, amelyben meg is maradtatok," s amelyben maradjatok is meg, „hogy tudniillik Krisztus meghalt a mi b�neink�rt az �r�sok szerint. Eltemett�k, �s - ugyancsak az �r�sok szerint – felt�madt a harmadik napon." Azt az �zenetet hoztam sz�motokra az Anyaszentegyh�z �l� Ur�t�l, hogy sz�veteknek vigasztal�st, sebetekre gy�gyul�st egyed�l J�zus Krisztusn�l keressetek. Az � hal�la �s az � Felt�mad�sa, a mi egyetlen vigasztal�sunk. Mert en�lk�l bizony nyomorultak vagyunk �s azok is maradunk: „Ha csak ebben az �letben rem�nyked�nk a Krisztusban, minden embern�l sz�nalomra m�lt�b-bak vagyunk." Azt a vigasztal�st hoztam, amit az �nek szavaival vallottunk meg:

„Nem vagyunk mi magunk�i, de J�zus v�re, b�re; Lelk�nk, test�nk Isten�i, az � tisztelet�re."

S hogy mindezt nem a tekint�lyhit alapj�n k�ri t�l�nk a mi Urunk, hanem azt akarja, hogy �rtelm�nk szemei is ny�ljanak, „�rvelni kezd a felt�mad�s �s az �r�k�let t�nye mellett. Hallj�tok csak a nagy apostol �rv�t: „M�s a nap f�nyess�ge, m�s a hold f�nyess�ge: mert egyik csillag, f�nyess�gbe k�l�nb�zik a m�sik csillagt�l. �gy van a halottak felt�ma-d�sa is." Az apostolnak ebben a sz�p p�ld�j�ban ragadtam meg,

A. T�th S�ndorn�, Cs�k�nyi Etelka fest�m�v�sztan�r feles�g �let�tj�nak mennyei m�s�t. Az Ige napr�l, holdr�l �s csillagokr�l besz�l. S ha megk�rdezhetn�nk �t: Ki volt�l te ezek k�z�tt? Kinek tartottad magadat egy �leten �t: napnak, holdnak, vagy csillagok � gondolkod�s n�lk�l felelne mosolyogva: �n a hold voltam a nap �s a csillagok k�z�tt. Mert bizony az volt. Igaz re�, amit Rem�nyik S�ndor mond: 

„Ti ott, k�nn, a rendes embervil�gban
Ugye az ap�t is tisztelitek,
Gyermek�t nev�r�l nevezitek.
L�tj�tok, e furcsa t�nd�rvil�gban
A n�nek ismeretlen a neve,
Az alkot�nak �s az alkot�snak
� l�thatatlan, szer�ny h�ttere."
Rem�nyik S�ndor: „Cher�hez la femm Az �p�t�sz Fia

A n�i l�lek �r�k titkos v�gya a ragyogni akar�s. Csak a legnagyobbak tudnak elt�nni a napnak �rny�k�ban. S � a legnagyobbak k�z�l val�. Soha nem akart nap lenni, nem k�v�nta �s nem �hajtotta a nap dics�s�g�t (K�roli), mert neki a f�rje-ura volt a napja. � f�rje-ur�nak emberi �s m�v�szi ragyog�sa k�r�l forgott, mint hold a nap k�r�l.

Ma m�r kimondhatjuk mert nem lehet h�zelg� sz� az ajkunkon: Cs�k�ny Etelk�ban a r�gi magyar nagyasszonyok lelke, �letszeml�lete t�madt �jj�! Azok� a magyar nagyaszonyok�, akik oly h�s�ggel, oly gondoskod�, �nfel�ldoz� nem egyszer any�skod� szeretettel tudtak egy �leten �t, forgol�dni hites uruk k�r�l. Nem akarjuk kisebb�teni a fest�m�v�sz tan�r �letm�v�t, de ki kell mondanunk hogy az � h�s�ges hitvese, aki szolg�l�ja �s menedzsere is volt , h�s�g al�zatos szolg�lata n�lk�l, nem hagyhatott volna h�tra olyan eml�kezet�nkre m�lt� �s megbecs�lend� �letm�vet, mint amelyet h�tra hagyott. S ha csak most, e kopors� mellett mondjuk ki, az�rt van, mert csak a megrend�t� hal�l s�t�tj�ben ragyogott fel el�tt�nk az �r�k igazs�g:

„M�s a nap f�nyess�ge, m�s a hold f�nyess�ge." A. T�th S�ndorn�, Cs�k�ny Etelka f�nyess�ge, dics�s�ge a hold f�nyess�ge �s dics�s�ge volt. Azzal az al�zattal szolg�lt az � ura k�r�l, ahogyan a hold forog a nap k�r�l; �s a s�t�tben f�nyt hullatott r�tok, a napnak f�ny�t sug�rozta r�tok, dr�ga gyermekeire, az � csillagjaira. Az, az �letm�, amelyet �desany�tok re�tok hagyott, s a megd�bbent� �rtelmetlen, er�szakos hal�l, mely �t elragadta, vezessen el benneteket oda, ahova az apostol mindny�junkat el akar vezetni „�rvel�se" �ltal: a felt�mad�s dr�ga bizonyoss�g�hoz.

Hogyan van a halottak felt�mad�sa?

Elvettetik romland�s�gban, felt�masztatik romolhatatlans�gban; elvettetik gyal�zatban, felt�masztatik dics�s�gben; elvettetik er�tlens�gben, felt�masztatik er�ben." Elvettetik, ez a sz� itt nem az eldob�s, hanem a magvet�s �rtelm�ben haszn�latos. Mi a hal�lban, annak gy�zelm�ben, a romland�s�gban, gyal�zatban �s er�tlens�gben a v�get szoktuk l�tni, Isten Ig�je �j kezdetnek diadal�t mutatja nek�nk. Ahogyan ezen a rideg �szi id�j�r�sban s�rba, fagyba, h�ba elvettetik a b�zamag, hogy �j tavaszon �j keny�r legyen bel�le, romland�s�gban, gyal�zatban �s er�tlens�gben �gy vettetik el a hal�lban az ember, hogy �j �letben, az �r�kk�val�s�gban romolhatatlans�g, dics�s�g �s er� t�madjon fel. Romland�s�gban vettet�nk el: Milyen romland�k is vagyunk; egy rohan� g�p pillanatok alatt v�get vethet nek�nk! Gyal�zatban vettet�nk el: Nem egyszer �rtatlanok v�re hull az utca k�v�re, felel�tlens�g �s k�nnyel-m�s�g miatt! S milyen er�tlens�gben vettet�nk el: L�peget�nk a szolg�lat �tj�n �s nem �r�nk �t az utca m�sik oldal�ra! Bizony emberek: romland�s�g, gyal�zat �s er�tlens�g ami h�s�ges �rny�kunk!

De �me: Felt�masztatik, nem a maga erej�b�l. Nem ennyit mond az Ige: felt�mad, hanem �gy mondja: Felt�masztatik Isten ereje �ltal. S ott m�r csak romolhatatlans�g, dics�s�g �s er� van! Mert a v�gs� gy�zelem a hal�lon diadalmaskod� J�zus Krisztus�, Az�, Aki� minden hatalom mennyen �s f�ld�n. Ez volt a rem�nys�ge a m�rt�roknak, az �rtatlanul t�zbe hullottaknak, hitvall� �seinknek. Ez vigasztal�sa minden kereszty�nnek. Legyen ez a ti�tek is dr�ga Gyermekei, Unok�i, minden Szerettei! Ne az elvettet�st forgass�tok sz�vetekben, hanem a felt�maszt�st. �gy ragyogjatok, mint a csillagok a s�t�t �jszak�ban!

�men

P�pa, 1980. november 28. - A. T�th S�ndom�, Cs�k�ny Etelka felett.