37. A kereszty�n v�radalom

37.1 Krisztus elj�vetele �s az �t�let

Krisztus egyh�za nemcsak h�trafel�, Hanem el�re is tekint. A v�rt
j�vend� vil�gi vonatkoz�sban is �pp�gy meghat�rozza a jelent, ak�rcsak
a m�lt. H�tha m�g maga Krisztus a v�rt j�vend�.

37.1.1 Az id�pont k�rd�se

Mikor j�n el? �ppen mert nem t�rt�neti er�k vagy fejlem�nyek eredm�nye
a v�g: Krisztus j�vetel�nek ideje kisz�m�thatatlan, annak �r�j�t meg
nem mondhatjuk. Csak annyit tudunk: “hirtelen” j�n (Mk 13,36),
az�rt �bren kell v�rni, teljes k�szenl�tben, im�dkoz�ssal �s vigy�z�ssal.
Mindenf�le “sz�m�tgat�s” �ppoly t�ved�s, mint a rem�nys�g felad�sa.
A felad�s t�bbnyire a sz�m�t�sbeli t�ved�sek k�vetkezm�nye szokott
lenni.

M�g csak a “jelekkel” se spekul�ljunk. H�bor�k, �ns�g, nyomor�s�g,
az egyh�z �ld�z�se stb.: mindezek �ltal�ban jellemzik az �letet. Jellemzik
nagyr�szt m�g az egyh�z �let�t is a felt�mad�s �s a paruzia k�z�tti
id�ben. Szinte “norm�lis” a b�n�s vil�g ellen�ll�sa a felk�n�lt
�lettel szemben. Mondhatjuk teh�t: a v�gid� mindenkor egyform�n k�zel
van. “Itt az utols� �ra” (1Jn 2,18), m�r most aktu�lis. (Ez�rt
balga dolog a paruzi�ra n�zve “k�s�st” emlegetni.)

37.1.2 A hetedik nap, mint jel

Eg�sz istentiszteleti �let�nk erre a v�gid�re n�z. A megszentelt hetedik
nap, az �r�k szombatra val� k�sz�l�d�s. Jel-volt�t csakugyan eml�kezetben
tartja-e a gy�lekezet?

Az �r�k szombat el�rkez�se, vagyis Krisztus j�vetele el�jelek�nt emlegeti
n�hol a Biblia az antikrisztust. A Bibli�nak azonban nincs egys�ges
k�pe r�la. Az antikrisztust hol egy�nnek, hol kollekt�v jelens�gnek
t�nteti fel; hol a t�vtan�t�, hol a tobz�d� politikai hatalom k�p�ben
jelen�ti meg. Ennek tudat�ban �vakodjunk az antikrisztus nevet ak�r
egyes t�rt�neti szem�lyekre, ak�r t�rt�neti jelens�gekre alkalmazni,
noha tudhatjuk, az antikrisztus m�r most tev�keny. Antikrisztus lehet
egyszer�en a Krisztus-ellenes er�k t�rt�nelmi t�m�r�l�se, summ�z�d�sa,
mely igen k�l�nb�z� m�don �s igen k�l�nb�z� helyeken mutatkozhat.
A politikai, gazdas�gi �let d�moniz�l�d�s�ban �pp�gy, mint a vall�sos
�letben. Teh�t az antikrisztussal kapcsolatban is j�zans�got k�v�n
a Biblia.

37.1.3 A m�rt�k

Krisztus visszaj�vetelekor megy v�gbe a b�za �s konkoly k�l�nv�laszt�sa,
vagyis az utols� �t�let.

A Biblia nem farizeusi �rtelemben besz�l az �t�letr�l, vagyis az nem
egyszer�en a cselekedetek mor�lis m�rlegel�se, amint a k�ztudat tartja,
hanem a Krisztushoz val� viszony nyilv�noss�gra-j�vetele. A Biblia
a cselekedetekr�l csak annyiban sz�l, amennyiben azok a Krisztus-hit
megnyilv�nul�sai, illetve pog�nyok eset�ben a “sz�v t�rv�nye”
szerint val�k. Teh�t az �r�k B�r� a szem�lyes magatart�ssal egy�tt
m�ri a cselekedeteket.

� rejtett ember�nk, a sz�v t�rekv�sei szerint �t�l (Rm 2,16; 1Kor
4,5) - �t�lete �ppen ez�rt m�sk�pp v�gz�dik, mint ahogy azt puszt�n
a cselekedetek mor�lis m�rlegel�se alapj�n v�rhatn�k. (Jn 6,28; Mt
7,21-27; Mt 25,31-46)

37.1.4 �dv �s k�rhozat

Az �t�let �dv�t vagy k�rhozatot jelent. Mi a k�rhozat? Err�l csak
annyit tudunk, hogy a menny ellent�te. De tal�ny sz�munkra, �pp�gy,
mint a b�n. A Biblia k�pei sem magyar�zz�k meg. A t�z, jajgat�s, fogcsikorgat�s,
s�t�ts�g stb.: k�pek. A Biblia f�lt� szeretettel �v ezekt�l, illetve
az ezek �ltal jelzett dologt�l. Maguk a k�pek nem arra val�k, hogy
riogassuk vel�k embert�rsainkat, mert nem riogat�s t�r�ti meg az embert,
hanem az evang�lium: az isteni szeretet lefegyverz� ereje.

37.2 A felt�mad�s �s az �j �let

Krisztus visszaj�vetelekor, m�g az �t�let el�tt felt�madnak a holtak,
s Krisztus szav�ra el�j�nnek.

37.2.1 A l�lek nem minden

Nem csup�n a l�lek halhatatlans�g�r�l van itten sz�, ahogy a modern
ember k�pzeli. A l�lek halhatatlans�ga, idealista eredet�, g�r�g gondolat,
s m�lyen beleev�d�tt az eur�pai k�zgondolkoz�sba. A l�lek halhatatlans�g�t
szokt�k kij�tszani a testi felt�mad�ssal szemben: �gy t�ntetik fel,
mint a bizonyosat a bizonytalannal, az elk�pzelhet�t a k�pzelg�snek
t�n�vel szemben Ez�rt a l�lek halhatatlans�g�ban keresnek mened�ket
�s b�tor�t�st a hal�lf�lelemben.

Nem csoda, ha k�vet�kre tal�l a spiritizmus, mely a testt�l elk�l�n�lt
l�lek jelad�sair�l tud. Sok vissza�l�s, babonas�g meleg�gya a spiritizmus;
annyi alapja azonban van, hogy a m�dium olykor ma m�g felder�thetetlen
telepatikus meg�rz�ssel, bizonyos fokig beilleszkedhet egy elt�vozott
ember tudatvil�g�ba, s annak a tudatnak hat�rai k�zt mozogni k�pes.
Az igaz, hogy k�zl�sei csak az illet� m�ltj�ra vonatkoz� k�d�s �s
jelent�ktelen mondatok, de az illet� jelenlegi k�r�lm�nyeir�l, teh�t
a hal�l-vonta hat�ron t�li helyzet�r�l nem �rulnak el semmit. Teol�giai
jelent�st keresni a m�diumos k�zl�sekben, hat�rozottan babonas�g �s
t�velyg�s. Bibli�tlan emberek vall�sp�tl�ka.

M�r Luther megmondotta: “Isten ut�latoss�gnak tekinti a halottakt�l
val� tudakoz�d�st; olyan form�n, mintha Isten nem volna k�z�tt�nk,
aki nek�nk mindazt, amit tudnunk kell �s sz�ks�ges meg tudja �s meg
akarja mondani, k�zli is vel�nk, �s mi m�g mindig nem �rj�k be az
� ig�ivel… Ha az �l�k a halottakat k�rdezik, az nem jelent egyebet,
mintha az ember egy fadarabt�l k�rne tan�csot.” (Luther m�vei III.
114 �s 116. l.)

Ha a spiritizmust helytelen�tj�k is, az�rt a l�lek halhatatlans�ga
tan�t m�gsem volna helyes merev �s b�nt� m�don eleve elutas�tanunk,
mert van az alj�n valami igazs�g-morzsa. Isten ugyanis a maga k�p�re
�s hasonlatoss�g�ra teremtett embert eredetileg
nem a muland�s�gra, hanem a maradand�s�gra sz�nta. �jra meg �jra meg
is mutatkozik valamilyen form�ban a tov�bb�l�s sejtelme, ig�nye, tudata.
Ez t�bb mint term�szeti �n�nk �nfenntart�si �szt�n�nek megnyilv�nul�sa.
Az emberi hivat�s hitben felismert ar�nyaihoz m�rten ugyanis f�ldi
�let�nk val�ban befejezetlennek t�nik. De ez nem azt jelenti, mintha
mi jogot form�lhatn�nk az �r�k �letre. Az ember az �r�k �letet a b�nesettel
elj�tszotta, �gyhogy sz�munkra az �r�k �let nem jog, hanem kegyelmi
aj�nd�k.

Ez�rt a l�lek sem valami bels� k�pess�g folyt�n, nem a maga erej�b�l
�s nem mag�t�l �rtet�d�en halhatatlan. Nem is az a bizonyos “jobbik
r�sz” benn�nk, mint a l�lek halhatatlans�g�nak hirdet�i v�lik. A
teremt�st�rt�net arra eml�keztet: lelk�nk sem eleve �l�, hanem Istent�l
kapta az �letet (1M�z 2,7), s annyira esend�, hogy m�r az els� b�n
legal�bb annyira lelki, amennyire testi. Az�ta is minden v�tek testi
�s lelki egyszerre.

Az �r�k �let olyan �rtelemben kegyelmi aj�nd�k, hogy csak Krisztusban
�s Krisztus �ltal lehets�ges, mert mint az �r�s mondja: “�v� egyed�l
a halhatatlans�g” (1Tim 6,16). �benne kapjuk azt mi is, mint “java
r�szesei”. � sz�munkra a Megtart�. (Lk 2,11; Fil 3,20 stb.) �les
f�nyt vet a k�rd�s l�nyeg�re L�z�r felt�maszt�s�nak t�rt�nete. J�zus
vigasztal� szavaira a testv�r�t sirat� M�rta, mint valami betanult
leck�t, �ltal�nos �rv�ny� t�telt mondja fel: “Tudom, hogy felt�mad
a felt�mad�skor az utols� napon”. Mire J�zus kiigaz�tja, s a szem�lyes
mozzanatra tereli a figyelm�t: “�n vagyok a felt�mad�s �s az �let:
aki hisz �nbennem, ha meghal is �l”. (Jn 11,29 k.) A Biblia szerint
Krisztus csod�ja a felt�maszt�s a visszaj�vetelkor is.

37.2.2 A test felt�mad�s�ra is �g�ret�nk van

A testi felt�mad�s sz�munkra elk�pzelhetetlen �s �rthetetlen dolog.
�ppoly �rthetetlen, mint az a t�ny, hogy vagyunk s a vil�g is van.
Csakhogy l�tez�s�nket, s a vil�g l�t�t is megszoktuk, tapasztaljuk
�s term�szetesnek vessz�k. A felt�mad�st pedig a kijelent�s t�nyei
alapj�n hissz�k �s rem�lj�k. De semmivel sem lenne elj�r�sunk “logikusabb”
vagy “tudom�nyosabb”, ha a felt�mad�s hely�be v�gpontul pl. a
nirv�na vagy az oszt�ly- �s �llamn�lk�li t�rsadalom gondolat�t tenn�k.

A testi felt�mad�sban a v�lts�g val�s�g�nak v�gs� konzekvenci�i fejez�dnek
ki. Maga a kijelent�s serkent arra, hogy a hal�l, mint megsemmis�l�s
gondolat�ban s a h�tramaradottak tudat�ban, a kegyeletes megeml�kez�sben
val� tov�bb�l�sben ne nyugodjunk meg, s teremtett val�s�gunk testi
r�sz�t se adjuk fel. Isten hozz�nk val� viszonya, sz�vets�gi h�s�ge
t�l�r �s �tvezet a muland�s�gon. Az emberi t�rt�net folyamata nemcsak
c�lt �r Isten orsz�gl�s�ban, hanem �gy summ�z�dik ott, hogy Isten
kegyelm�b�l, annak szem�ly szerint mi is r�szesei lehet�nk, a testnek
�s vil�gnak dics�s�ges meg�jul�s�t meg�lhetj�k. Nem a tehetetlens�g
�s k�ts�g a kereszty�n ember v�gs� jellemz�je, hanem a kijelent�s
t�ny�n alapul� rem�nys�g �s �rvendez�s.

Az eddigiekkel csup�n tisztogattuk a terepet a t�zetesebb feleletad�sra.
A bibliai feleletet j�r�szt olyan szent�r�si helyek kapcs�n mondjuk
el, amelyeket a l�lek halhatatlans�g�nak hirdet�i t�vesen szoktak
id�zgetni.

37.2.3 F�lre�rtett textusok

Ne t�vesszen meg minket az a j�zusi mond�s: “Ne f�ljetek azokt�l,
akik a testet �lik meg; a lelket pedig meg nem
�lhetik”. (Mt 10,28) Nem azt a n�lunk szokv�nyos k�l�nbs�gt�telt
akarja itt J�zus kifejezni, hogy az ember k�t r�szb�l �ll, testb�l
meg l�lekb�l, s e k�t alkatelem k�z�l a test �gyis haland�, a l�lek
meg mindenk�ppen halhatatlan. A Biblia sz�haszn�lat�t�l az effajta
k�l�nbs�gt�tel teljesen idegen. A Biblia a lelkeken itt is, mint �ltal�ban:
az �letet, m�gpedig - tan�tv�nyokr�l l�v�n sz� - az igaz, Isten
szerint val� �letet, a Krisztusba oltott meg�jult �letet
�rti. Ez az, amit a kereszty�n�ld�z�sek sem puszt�thatnak el.

“Mert meg vagyok gy�z�dve - mondja az apostol -, hogy sem hal�l,
sem �let, sem angyalok, sem fejedelems�gek, sem hatalmass�gok, sem
jelenval�k, sem k�vetkezend�k, sem magass�g, sem m�lys�g, sem semmi
m�s teremtm�ny nem szakaszthat el minket Isten szerelm�t�l, mely vagyon
a mi Urunk J�zus Krisztusban.” Ez a R�ma 8 k�t utols� vers�nek s
a Heidelbergi k�t� els� k�rd�s�nek sug�rz� bizonyoss�ga. Ezen a szil�rd
meggy�z�d�sen alapulnak az apostoli intelmek: “Annakok��rt ha felt�madtatok
a Krisztussal, az odafelval�kat keress�tek.” (Kol 3,1) P�l, mint
nagy-nagy hitbeli t�nyt jelenti ki: “Ha valaki Krisztusban van,
�j teremt�s az.” (2Kor 5,17)

Ebben az �sszef�gg�sben besz�l a Biblia a hal�l ut�ni �letr�l, s itt
kezd�dik re�nk n�zve is a felt�mad�s. K�lvin szerint: “Re�nk n�zve
minden megszabad�t�snak, melyet a hiv�k e vil�gban �rezhetnek, a felt�mad�s
a legf�bb p�ld�ja”. (Inst III. 25. 4.) “Csak az tett kell� el�menetelt
az evang�liumban, aki hozz�szokott a boldog felt�mad�sr�l val� sz�ntelen
elm�lked�shez.” (Inst. III. 25. 1.)

Ugyancsak f�lre�rt�sre, a testtel szemben a l�lek egyoldal� �rt�kel�s�re
vezethet n�h�ny zsolt�r-vers, mely a l�lek h�l�j�t
�s s�v�rg�s�t fejezi ki (pl. Zsolt 23 �s 42), holott nemcsak a l�lekr�l,
hanem az eg�sz emberr�l, teljes val�nkr�l sz�l, teh�t a test�nkr�l
is. Az im�ds�g nemcsak a “l�lek t�rsalg�sa Istennel”; a zsolt�ros�
sem ilyen. Az im�ds�gban az eg�sz ember r�szes,
mindenest�l odaborul Isten el�, �s olyan dolgok�rt is k�ny�r�g, mint
a mindennapi keny�r. A Biblia �letszeml�lete teljes val�s�gunkr�l
besz�l �s idegenkedik az elvonts�gokt�l. Ha mi a g�r�g gondolkoz�s
jegy�ben a lelket a testt�l val� elk�l�n�t�s �tj�n �n�ll�s�tjuk, akkor
a krisztusi k�ldet�st, az eg�sz kereszty�n �letet megcsonk�tjuk, mert
azt csak a l�lekre �s a t�lvil�gra korl�tozzuk. A l�lek ilyen egyoldal�
ist�pol�sa semmivel sem eg�szs�gesebb dolog, mint a m�sik v�glet:
a l�lek l�tez�s�nek tagad�sa. T�rt�netileg �ppen az el�bbi volt az
ut�bbi kiv�lt�ja.

37.2.4 R�gi rajong�s, mai megalkuv�s

A hit annyira nemcsak a l�lek (vagy mint a modernek mondott�k: a “szem�lyis�g”)
�gye, hogy a Biblia kifejezetten a test felt�mad�s�t
tan�tja, m�gpedig Krisztussal, az � hal�lon aratott diadal�val szoros
�sszef�gg�sben. Ez azt teszi, a Biblia nem a mi lehet�s�g�nkr�l, hanem
a Teremt� Isten �jj�teremt� erej�r�l besz�l. Voltak�ppen nem is felt�mad�sr�l,
hanem felt�maszt�sr�l.

A korinthusi gy�lekezetben ek�r�l mutatkoztak n�zetelt�r�sek. Nem
Krisztus felt�mad�s�t vont�k k�ts�gbe, m�g csak nem is a holtak felt�maszt�s�t.
De a holtak felt�mad�s�r�l �gy v�lekedtek, mint ami m�r a kereszty�nek
k�r�ben voltak�ppen teljess�ggel megt�rt�nt. E k�r�n t�l nem is �rdekelte
�ket a k�rd�s. A kereszts�gben r�szes�lt hiv�, v�lem�ny�k szerint
oly m�rt�kben meghalt �s �jj�sz�letett, hogy rajta nem fog t�bb� sem
a b�n, sem a hal�l ereje. Nincs is �rtelme ezek ut�n a felt�mad�st,
mint a v�gid�k csod�j�t v�rni. A korinthusiak teh�t n�mely mai teol�gust
megel�zve, t�lhajtottak egy bibliai gondolatot: �gy v�lt�k, �k m�r
a v�gid�kben �lnek. Ezzel mintegy �tugrott�k a jelent s annak feladatait,
holott ma m�g csak az el��z�t �rezhetj�k a felt�mad�snak. Azt is elfeledt�k,
a hal�l r�v�n s�lyos t�r�s �s nem t�retlen �tfejl�d�s van a jelen
�s a j�v� �let k�zt.

A hal�l �s felt�mad�s t�nyleges komolys�g�val nem sz�mol a r�gi korinthusi
rajong�s mai, eg�szen vil�gias v�ltozata sem. Azokra az �n�ltat� magyar�zgat�sokra
gondolunk itt, amelyekkel a modern ember igyekszik hal�lf�lelm�t csit�tani.
Ezek szerint a hal�l nem valami s�t�t �s oktalan v�gzet, hanem egyszer�
�s �rthet� biol�giai folyamat: a szervezet elkop�sa, az �leter� elhaszn�l�d�sa,
kialv�sa. Ez minden �l�l�ny k�z�s sorsa, Nem f�lni kell teh�t t�le,
hanem meg kell b�k�lni, s�t meg kell bar�tkozni vele. A b�lcs bel�tja,
hogy a hal�l csak a szenved�seknek vet v�get, s nem egy�b, mint a
l�lek kiszabadul�sa b�rt�n�b�l, a sokf�le v�gy �ltal hajszolt �s sokf�le
nyomor�s�ggal terhelt, haland� testb�l. A hal�l nem ellens�g, hanem
j� bar�t.

A Biblia mell�zi az eff�le megalkuv�st, Lehet ugyan �gy besz�lni:
“Frigyet k�t�tt�nk a hal�llal, a s�rral meg sz�vets�get”, de ez
csak annyit jelentene: “A hazugs�got v�lasztottuk oltalmunkul, �s
a csal�sban rejtezn�nk el.” (�s 28,15) A Biblia megalkuv�s helyett
hadat �zen a hal�lnak, mert ellens�get l�t benne. A hal�l teremtm�ny
voltunknak nem term�szetes tartoz�ka, hanem a r�nk t�rt k�rlelhetetlen
ellens�g, akinek az emberi b�n nyitott kaput. A kereszty�n �gy tudja,
hogy a hal�l a b�n zsoldja (Rm 6,23), de azt is tudja, hogy Krisztus
ezen az ellens�gen m�r d�nt� gy�zelmet aratott, a mi javunkra is.
Nem maradunk a hal�l zs�km�nya.

A Krisztus-pr�dik�ci� e tekintetben is a Krisztus javaiban val� r�szesed�st:
a felt�mad�st, mint val�s�gos testi-lelki meg�jul�st hirdeti. Megv�lt�nk
eg�sz tan�t�i m�k�d�s�t �s csodat�teleit �gy kell �rten�nk, mint amivel
a b�n �s hal�l s�t�t er�it l�p�sr�l-l�p�sre szor�tja vissza. A hal�lon
aratott d�nt� gy�zelme a h�sv�ti csoda; v�gs� diadala pedig a testeknek
felt�maszt�sa. Isten a saj�t keze �ltal form�lt emberi testet nem
elvesz�teni, hanem megv�ltani �s megszentelni akarja. Ez�rt m�r most
legyen test�nk Istennek temploma: az � neve szenteltess�k meg testi
�let�nkben is.

A hal�l jegyeit �nmag�ban hordoz� K�lvin is �n�ltat�s helyett ebben
az ir�nyban keresett megnyugv�st. Szerinte k�ts�geink legy�z�s�re
“k�t t�masszal szolg�l a hitnek a Szent�r�s,
melyek k�z�l egyik a Krisztushoz val� hasonl�s�gban �ll, a m�sik pedig
Istennek a mindenhat�s�g�ban”.

El�sz�r is jegyezz�k meg “Krisztus nem egyed�l �nmag��rt volt al�vetve
a hal�lnak, �s nem egyed�l �nmag��rt nyert gy�zedelmet felt�mad�s�val
a hal�l felett, hanem benne, mint f�ben kezd�d�tt el az, aminek minden
tagban be kell teljesednie… � mennyei halhatatlans�ggal �s dics�s�ggel
van felruh�zva az�rt, hogy az eg�sz test hasonlatoss� legyen a f�h�z.”
(Inst. III. 25. 3.)

Tov�bb� gondoljunk Isten mindenhat�s�g�ra. “Hissz�k test�nknek felt�mad�s�t…
m�gpedig �gy, hogy azok, akik m�r el�bb elhaltak, visszanyerik test�ket,
ak�r f�rgek r�gt�k sz�t, ak�r a f�ldben porladt el, ak�r hamuv� �gett,
ak�r valamely m�s m�don sz�r�dott szerte.” (Inst. 1536. Victor f.
93. l.) “Mivel pedig Istennek minden elem, b�rmely szempillant�sban
f�lt�tlen rendelkez�s�re �ll, �t semmi neh�zs�g sem akad�lyozza meg
abban, hogy a f�ldnek, v�znek, t�znek megparancsolja, adj�k vissza
azt, amit l�tsz�lag megem�sztettek.” (Inst. III. 25. 8.) - K�lvin
erre a kett�s alapra t�maszkodva tudott vigasztal�dni �s m�sokat is
p�sztori m�don vigasztalni e siralomv�lgyben. M�gpedig nemcsak az
Instituti�ban er�s�tett vigasz�val, hanem pr�dik�ci�iban �s kiv�lt
leveleiben.

37.2.5 P�li hasonlatok ir�nymutat�sa

P�l apostol, Krisztus evang�liuma nyom�n testi felt�mad�sr�l tan�t
(1Kor 15). Tudja azonban, hogy emberi fogalmainkon k�v�l es� dologr�l,
csod�r�l besz�l. De azt is tudja, a testi felt�mad�s n�lk�l a hit
alaptalan �br�ndoz�s, �res �n�m�t�s. Nem megfejteni akarja a csod�t,
nem a felt�mad�s lehet�s�g�r�l, hanem a felt�mad�s val�s�g�r�l besz�l.
Itt sem r�szletezheti, hogy �s mi m�don megy v�gbe a felt�mad�s, de
legal�bb hasonlatokban igyekszik k�zel hozni hozz�nk a csod�t.

A hasonlatok mindenkor f�lre�rthet�k. Ilyen az elvetett gabonamag
p�li hasonlata is. (1Kor 15,35 k.) Egy term�szeti folyamaton akarja
l�ttatni a l�thatatlant, a term�szetfelettit. A hal�llal nagyobb t�r�s
k�vetkezik be az �letfolyamatban, mint a gabonamag boml�s�val, de
Krisztusra hagyatkozva, a hal�lb�l is �let k�vetkezik, Isten ugyanazon
teremt� ereje folyt�n. L�that�v� v�lik amaz �j ember�nk, akire n�zve
k�t dolgot hangs�lyoz: a felt�madott test olyan is, meg nem is olyan,
mint a mostani. Test, de felt�madott test, felismerhet� �s m�gis m�s,
kontinuit�s, meg diszkontinuit�s van a kett� k�z�tt.

P�l apostol hasonlata teh�t nem elegend� a felt�mad�s teljes val�s�g�nak
megragad�s�ra, m�g kev�sb� a k�v�ncsis�g kiel�g�t�s�re. �m az ir�nyt
b�zv�st megmutatja: Isten a mi haland�s�gunkban megdics��ti hatalm�t,
mint �letnek �s hal�lnak szabados Ura. Nem az teh�t a feladatunk,
hogy a felt�mad�s lehet�s�g�t elm�letileg bel�ssuk, hanem, hogy am�g
tart a kegyelmi id�, befogadjuk �let�nkbe a felt�mad�s er�it, a hal�l
�rny�k�ban az �letnek Ur�t. Az�rt, hogy hazamenetel lehessen sz�munkra
a hal�l, az �let pedig k�sz�l�d�s az Istennel val� v�gs� tal�lkoz�sra.

A m�sik p�li hasonlat, amire fentebb m�r egy K�lvin-id�zetben utaltunk,
voltak�ppen t�bb is, mint hasonlat: mi a kereszty�n gy�lekezettel
egyetemben Krisztus teste vagyunk. P�l ezt a k�pet gyakran haszn�lja
(pl. 1Kor 12,27; Rm 12,5 s f�leg az Ef lev�lben). De szerinte nem
az�rt test az egyh�z, mert szociol�giai szempontb�l valamif�le szervezete,
test�leti jellege van, hanem mert a feje Krisztus. Ebben a formul�ban
a test jel�l�s�re haszn�lt g�r�g sz� (sorra) t�g jelent�sk�r�: meg�lt
testet, holt tetemet jelent, de jelenti az �l� testet is, mint a cselekv�s
�s az �let hordoz� eszk�z�t. Krisztusban nemcsak egy valaki, hanem
somm�s �rtelemben az �d�mi term�szet halt kereszthal�lt, hogy teret
k�sz�tsen a Szentl�lek �ltal felt�masztott testnek, az �j �letnek,
az �j emberis�gnek. A “m�sodik �d�m” felt�mad�s�val benn�nk is
elkezd�d�tt az �j �let, hiszen az � test�nek tagjai vagyunk, egyazon
�r�m�zenet, egy kereszts�g, egy keny�r r�szesei.

A Biblia ezt a felt�madott Krisztussal val� �ltet� egys�get �s k�z�ss�get
az atyafiak �s a testv�r, a sz�l�t� �s a sz�l�vessz�k �sszetartoz�s�val
is kifejezi. Igaz, Krisztus �s a Krisztus-test �letegys�g�r�l csak
a gy�lekezet tagjai, csak az egyh�z vonatkoz�s�ban besz�l. A vil�g
nem Krisztus teste. Az egyh�znak azonban �ppen mint Krisztus-testnek
k�ldet�se van az eg�sz vil�gra. A hirdetett �s befogadott evang�lium
m�r az �r�k �let el��z�t adja, s tapasztalati tartalommal t�lti meg
a k�pet: bizony mi Krisztus teste vagyunk. T�pl�ltat�sunk, �let�nk
a F�t�l f�gg. - Ebben �s csakis ebben az �sszef�gg�sben van re�lis
alapja �s �rtelme a test felt�mad�s�r�l val� besz�dnek. Ebb�l kiszak�tottan
�res besz�d:

Teh�t aki csak a saj�t tov�bb�l�se ir�nt �rdekl�dik, s sz�m�ra a felt�mad�s
csak az egy�ni megmarad�s �n�s v�gy�lm�nak kiel�g�t�se, az t�ved �s
�rtetlen�l siklik el a Biblia magvas mondanival�ja, �j t�vlatokat
nyit� �g�rete mellett. Viszont, aki m�r e f�ld�n megismeri �s szolg�lja
az �letnek Ur�t, felszabadultan tapasztalja a hal�ln�l is hatalmasabb
Val�s�got.

A Biblia szerint a felt�mad�s mindannak beteljesed�se, ami�rt Isten
embere m�r e f�ld�n tusakodott, m�g buk�sok �r�n is �llhatatosan k�zd�tt,
s aminek els� zseng�j�t m�r boldogan meg�zlelhette.

A megold�s teh�t nem egy hitt�tel igaznak tart�sa, hanem az �r Krisztusnak
val� �n�tad�s. A h�tt�rben pedig ez �ll: “Neveden h�vtalak el”
(�s 45,4). Az elh�v� Isten h�s�ge er�sebb a fizikai hal�ln�l, ez�rt
nem hull semmibe az �let, �s nem old�dik fel a mindens�gben. A felt�mad�s
csak a teremt�s �s �jj�teremt�s hitbeli kateg�ri�j�ban �rthet�, �gy
viszont az eg�sz vil�gra kihat.

Z�rjuk fejteget�s�nket Luther szavaival, melyekben a hal�l komolys�ga
�s a hit vigasza egyar�nt sz�hoz jut: “A hal�l b�cs� ett�l a vil�gt�l
s ennek dolgait�l… Lelkileg is b�cs�v�tel, ez azt teszi: bocs�sson
meg ki-ki sz�vb�l minden embernek… �s maga is k�rjen bocs�natot
minden b�nt�s�rt”. A hal�l szoros kapuja �s keskeny �tja a sz�let�sre
eml�keztet. “Az az �letre, ez meg az �j �letre visz. F�jdalmas,
de boldog sz�let�s. Becs�lje nagyra az ember a s�kramentumokat, a
b�nnel, hal�llal �s pokollal szemben hagyatkozz�k r�juk. Ha ezt megfogadjuk,
nem �nmag�ban n�zz�k a hal�lt, nem is benn�nk, a term�szet�nkben,
hanem Abban, aki legy�zte a hal�lt: a mi Urunk J�zus Krisztusban.
� szabad�t meg minket a hal�lf�lelemt�l.” (Ein Sermon von der Bereitung
zum Sterben 1519.)

37.3 A k�zbevetett id�

Mi van a halottakkal a felt�mad�sig? T�l vannak a hal�lon, de az �t�leten
m�g innen. Vel�nk egy�tt v�rj�k a v�gs� napot. Mint ebb�l a t�m�r
feleletb�l l�tszik, mi hat�rozottan elvet�nk a k�zbees� �llapotr�l
mindenf�le spekul�ci�t. K�lvin kereszty�n j�zans�ggal mondja: “Azt,
hogy a hal�l �s felt�mad�s k�z�tt milyen a lelkek �llapota, k�v�ncsian
kutatni nem szabad, de nem is hasznos… El�gedj�nk meg azzal, a kegyesek
lelkei neh�z k�zdelm�ket bev�gezv�n, a boldog nyugalomba t�rnek, ahol
nagy �r�mmel v�rj�k, m�g a meg�g�rt dics�s�g �lvezet�be juthatnak,
�s �gy minden f�gg�ben tartatik Krisztusnak, a Megv�lt�nak elj�vetel�ig.”
(Inst. III. 25. 6.)

Teh�t csak annyit tudhatunk, s az nek�nk el�g: akik Krisztusban haltak
meg, azokat a kegyelem a hal�lban is k�r�l�leli. “A ti �letetek
el van rejtve egy�tt a Krisztussal az Istenben.” (Kol 3,3.) Az �let
Ur�val val� k�z�ss�gnek, a hal�l sem vethet v�get. Ehhez m�g hitvall�sunk
alapj�n hozz�tesz�nk annyit (l�sd az ecclesia triumpans-r�l mondottakat
a II. Helv. hitv. 17. r�sz�ben): Kedves halottaink a f�ldi harc megharcol�sa
ut�n most is beletartoznak az egyh�zba, mint a szentek egyess�g�be.
Istentisztelet�nkben: hitben, im�ds�gban �s az �rvacsor�ban egy�tt
vagyunk vel�k, l�thatatlan k�z�ss�gben. Nem az�rt, hogy seg�ts�g�ket
vagy k�zbenj�r�sukat k�rj�k - hiszen Krisztus a mi egyed�li �s mindenre
el�gs�ges k�zbenj�r�nk -, hanem hogy hit�k�n, �let�k p�ld�j�n buzduljunk.

A r�mai katolikus egyh�z ezen a helyen t�rgyalja a purgat�rium-tant.
A tiszt�t�t�z �tmeneti hely, ahol a h�vek, akik az elk�vetett mulaszt�sok�rt
“a t�redelem m�lt� gy�m�lcseivel nem tettek eleget”, teh�t Isten
sz�ne l�t�s�ra m�g nem el�g tiszt�k, a v�g�t�letig tisztulnak. A tan
ar�nylag k�sei kelet�, csak az 1439-i Florenci zsinaton, v�g�rv�nyesen
pedig 1563-ban a Tridenti zsinaton emelt�k dogm�v�. A reform�ci� ezt
a dogm�t bibliai alapon elvetette.

Luther 1528-t�l kezdve fordult vele szembe: “Sz� sincs az �r�sban
a tiszt�t�t�zr�l… B�rha Istenn�l mindenek lehets�gesek �s � gy�t�rtethetn�
is a lelkeket testt�l val� megv�l�suk ut�n, �mde ezt nem mondotta,
nem is �ratta meg, mi�rt is nem akarja, hogy ezt higgy�k.” (Luther
m�vei V. 431. l.) K�lvin m�g kem�nyebb �t�letet mond: “Ha Krisztus
v�re az egyetlen el�gt�tel, kiengesztel�s �s megtiszt�t�s a hiv�k
b�nei�rt, mi marad m�s h�tra, mint az, hogy a purgat�rium mer� k�roml�s,
m�gpedig borzaszt� k�roml�s a Krisztus ellen.” (Inst. III. 5. 6.)
Erre a dologra nem is kell t�bb sz�t vesztegetni.

Az �r�k �let �rtelm�r�l azonban sz�lanunk kell m�g. A Biblia szerint
az aionos nem azt teszi, hogy “soha sincs v�ge”, hanem eg�szen
egyszer�en azt, hogy “a j�vend� vil�ghoz tartozik”. Az �r�kk�val�s�g
teh�t az �j vil�g ideje. Nem valami elvont k�pzelg�s, hanem val�s�gos
tartalm�: Isten boldog orsz�gl�s�val kapcsolatos.

A felt�mad�ssal v�ndor�let�nk c�lba �r. A hit: sz�nr�l-sz�nre l�t�ss�,
a rem�nys�g: boldog val�s�gg� v�lik, a szeretet pedig megmarad �r�kk�.
(Jn 17,3) Az �r�k �let a viszontl�t�st is mag�ba z�rja, abban az �rtelemben,
hogy Krisztus gy�lekezete odasereglik Ura tr�nusa k�r�, a mennyei
k�z�ss�gbe. Az �j �lettel az �g �s f�ld meg�jul�sa is egy�tt j�r:
ezzel az �dvt�rt�net a term�szet vil�g�ra is kihat, m�gpedig felszabad�t�
er�vel hat ki. (Rm 8,20-25) �s Isten lesz minden, mindenekben.

A re�nk vonatkoz� v�radalmaknak teh�t k�t f� mondanival�ja van, Az
egyikben az fejez�dik ki, hogy Krisztus �ltal a b�n �s hal�l ellen�re
�r�k �letre jutunk, a m�sikban pedig az, hogy Isten orsz�ga a vil�g
minden ellen�ll�sa ellen�re, egykor szemmel l�that�an is diadalt fog
aratni. Minden megcs�foltat�s �s leverettet�s k�zepett is, ebben a
hitben harcolhatjuk meg a hitnek sz�p harc�t, gyakorta foh�szkodv�n:
J�vel, Uram J�zus!