34.1 A kereszts�g titka

A kereszts�g szertart�sa a v�lasztott n�p k�r�ben, m�r J�zus el�tt
ismeretes volt, de J�zusban teljesedett ki az �rtelme.

� felvette ugyan a J�nos kereszts�g�t, de hogy maga is keresztelt
volna, arr�l nincs feljegyz�s�nk, hacsak ide nem soroljuk a p�nk�sdi
t�rt�netet, amikor a tan�tv�nyokat “t�zzel �s Szentl�lekkel” keresztelte
meg. Ezt meg is tehetj�k, ha arra gondolunk, mag�ra vonatkoztatva
milyen �tfog� �rtelemben besz�l J�zus a “kereszts�gr�l”. Meg�ldoztat�s�t
nevezi kereszts�gnek. K�s�bb ennek mint�j�ra a v�rtan�k �ldozat�t
is a v�r kereszts�gek�nt emlegett�k. (Mk 10,38; Lk 12,50) Ez mindj�rt
�rz�kelteti is a J�nosi �s a j�zusi kereszts�g k�l�nbs�g�t (Mk 1,8),
amit a szereztet�si ige m�g nyilv�nval�bb� tesz.

A kereszts�get, mint az �jsz�vets�g egyik s�kramentum�t J�zus szerzettea
tan�tv�nyok j�zusi rendel�sre kereszteltek (Jn 3,22; v�. 4,2 �s Csel
2,38 stb.). Gyakorlatukban a kereszts�g a szereztet�si ig�k �rtelm�ben
v�lt teljess�. Ez akkor t�nik ki, ha a sz�veget nem csonk�n id�zz�k.
A szereztet�s ugyanis nem a M�t� 28,19-el kezd�dik, hanem m�r a 18b-vel:
“N�kem adatott minden hatalom mennyen �s f�ld�n. Elmenv�n az�rt,
tegyetek tan�tv�nyokk� minden n�peket, megkeresztelv�n �ket az Aty�nak,
a Fi�nak �s a Szentl�leknek nev�be.” Hozz� tartozik a 20. vers is:
“Tan�tv�n �ket, hogy megtarts�k mindazt, amit �n parancsoltam n�ktek:
�s �m� �n ti veletek vagyok minden napon, a vil�g v�gezet�ig. �men!”

A kereszts�g meg�rt�se �rdek�ben a k�vetkez� mozzanatokat kell kiemeln�nk:

1. A kereszts�g szereztet�se nem a “t�rt�neti”, hanem a felt�madott
   Krisztusra megy vissza, aki teljhatalommal ruh�ztatott fel �s �rr�
   t�tetett mennyen �s f�ld�n.
2. A kereszts�g nemcsak valami r�gi kegyes hagyom�ny �pol�sa, a kereszts�get
   nem csup�n Krisztus rendel�se folyt�n gyakoroljuk, mint jelk�pes cselekm�nyt,
   hanem az a felt�madott Krisztus jelenl�t�ben, az � sz�ne el�tt megy
   v�gbe.
3. A kereszts�g a felt�madott Krisztus nev�be t�rt�nik. Nem nev�ben,
   vagyis megb�zat�s�b�l csup�n, nem is csak nev�re, a megkeresztelt
   kereszty�nn� l�tel�t jelezve, hanem nev�be, azaz a kereszts�g bemer�tkez�s
   vagy bemer�ttet�s a Krisztus felt�madott �let�nek az elem�be. Mert
   a Biblia sz�haszn�lata szerint az � isteni l�te l�nyeg�t fejezi ki
   a Krisztus n�v.A kereszts�ggel kapcsolatban az �jsz�vets�g legt�bb helyt csup�n Krisztus
   nev�t eml�ti, s nem sz�l az Aty�r�l �s a Szentl�lekr�l (Csel 8,16;
   Gal 3,27 stb.); a szereztet�si ig�ben meg kifejezetten a trinit�rius
   formul�val tal�lkozunk, mint ahogy ez van a J�zus megkeresztelked�s�r�l
   sz�l� tud�s�t�s m�g�tt is (Mt 3,15 k. par.) - Ne keress�nk itt ellent�tet.
   A trinit�rius formula csup�n azt az �sszef�gg�st jelzi, amelybe Krisztus
   beletartozik, mintegy a Krisztus n�v magyar�zata. Teh�t nem m�s, hanem
   csup�n teljesebb formula. Az Atya, Fi�, Szentl�lek a kereszts�g el�felt�tele
   �s tartalmat ad�ja.
4. Keresztel� J�nos Isten bek�vetkez� cselekedeteire: Krisztus j�vetel�re
   �s a L�lek kit�ltet�s�re n�zve keresztelt. Az apostolok pedig m�r
   arra n�zve kereszteltek, aki elj�tt. �ltala a v�rt j�vend� teh�t betelt.
   A kereszts�g m�r Isten orsz�g�t, Isten �j vil�ga �letrendj�t, a felt�madott
   Krisztus uralm�nak �tv�tel�t fejezi ki. Ez azt teszi, a kereszts�gnek
   eszkatal�giai t�vlata van: a v�gid�kre n�z a kereszts�ggel kapcsolatban
   minden tan�t�s.
5. Nemcsak utal a kereszts�g a bek�vetkezett �s bek�vetkez� esem�nyekre,
   hanem szem�ly szerint ig�nyt t�maszt re�nk, s Krisztus k�zvetlen uralmi
   k�r�be von minket.

Mint ebb�l l�tszik, a J�nos kereszts�ge �s a Krisztus kereszts�ge
k�zt folyamatoss�g van ugyan, de nem azonoss�g. A kereszts�g �rtelme
Krisztusban teljesedett be. Ezt csak a teljes szereztet�si ige fejezi
ki; ez�rt annak csonk�tott sz�veg� haszn�lata el�seg�ti a kereszts�g
�res szok�ss� cs�kev�nyesed�s�t.

Milyen aj�nd�kokr�l tesz bizonys�got ez a s�kramentom?

A kereszts�g titk�t a Biblia szimb�lumok sor�val fejezi ki. A kereszts�g
eredeti szertart�sa, maga a bemer�t�s is jelk�pes cselekm�ny. Az al�mer�l�s
jelenti az addigi t�velyg�ssel val� szak�t�st, a b�n�s m�lt megb�n�s�t,
az �t�let elv�llal�s�t, az �ember hal�lra adat�s�t �s hal�l�t. A v�zb�l
val� kiemelked�s a b�nbocs�natot, az �j �letre sz�let�st, a fi�v�
fogadtat�st jelenti (Rm 6,3 k.), tov�bb� m�g egyszer�bb k�ppel a megmosat�st.
Azonban nem a “v�z ereje” mossa le b�neinket - ilyen m�gikus
elk�pzel�s elvonna Krisztust�l - hanem Krisztus v�re a mi igazi
f�rd�nk. (1Kor 6,11; 1Jn 1,7)

Ebben a vonatkoz�sban jelenti tov�bb� az elpecs�tel�st a Krisztus-k�vet�sre
�s az �dv�ss�gre (2Kor 1,22; Ef �s a Jel t�bb helye). Itt m�r bizonyos
�rtelemben jogi jellege is van. Azt�n meg, gyakran id�zett �sz�vets�gi
k�pek alapj�n az Istennek elpecs�tel� lelki k�r�lmet�ltet�s (Kol 2,11);
M�zessel egy�tt a felh� �s tenger kereszts�g�nek �t�l�se (1Kor 10,2);
mindezek r�v�n az Istennel val� sz�vets�g r�szes�v� l�tel. V�g�l kapcsolatos
a kereszts�g a katechumenusok feh�r ruh�j�nak fel�lt�s�vel.

A felsorolt dolgok nem azt jelentik, hogy a kereszts�g jelk�p csup�n,
a r�la sz�l� besz�d mind�ssze k�pes besz�d. A k�pek val�s�gos �letfordulatot
fejeznek ki. A bemer�t�s pl. hangs�lyozottan a Krisztussal
val� eltemettet�st �s a vele val� felt�mad�st jelenti, ez�rt a kereszts�g
a Krisztusba oltat�s , a Krisztus test�be, az egyh�zba val� pl�nt�l�s,
a tagg�-l�tel s�kramentuma. Az egyh�z �l� tagj�v� nem is lehet�nk
�gy, mint ahogy bel�p�nk valami t�rsadalmi egyes�letbe, vagy belesz�let�nk,
mint az �llampolg�rs�gba. Egyh�ztagg� a Krisztusr�l val� nyilv�nos
vall�st�tel �ltal lehet�nk. Ennek rendelt kifejez� cselekm�nye a kereszts�g
s�kramentuma.

A kereszts�g igazi �kumenikus s�kramentom. Nemcsak valamely felekezetbe,
hanem Krisztus egyetemes egyh�z�ba val� felv�tel. Ha valaki m�r megkeresztelkedett,
s egy m�sik felekezetbe l�p, a kereszts�get nem kell megism�telni.
Az egyszer majd kialakul� �kumenikus teol�gia a kereszts�gen fog t�j�koz�dni.
- De nemcsak az�rt egyetemes, mert bizonys�gt�tele elpecs�tel a
Krisztusban �s Krisztus�rt val� �l�sre, az egyh�zban �s az egyh�z�rt
val� �l�sre, hanem a kereszty�n k�ldet�st is kifejezi, amennyiben
elpecs�tel Krisztus p�ld�ja nyom�n a vil�gban �s a vil�g�rt val� �l�sre.

Mint m�r a mondottakb�l is kit�nt: a kereszts�g az ember�let egyszeri
esem�nye, ak�r a hal�l vagy ak�r a sz�let�s is. El�fordulhat, hogy
valaki megkeresztelkedett, majd pedig megtagadja a hitet, a hithagy�ssal
azonban nem lehet a kereszts�get meg nem t�rt�ntt� tenni; ha visszat�r
a hitre, nem kell �jra megkeresztelkednie, hanem a r�gi kereszts�get
kell �jra hitben megragadnia, mint ahogy a t�kozl� fi� sem sz�letett
m�g egyszer, hanem visszat�rt az atya-fi� viszonyhoz.

Eml�kezz�nk Luther szavaira: � nemcsak azt mondta, hogy a kereszty�n
ember �lete naponkinti b�nb�nat, hanem azt is, hogy az eg�sz kereszty�n
�let mindennapi kereszts�g (Nagy k�t�). Teh�t a kereszts�g nemcsak
egyszeri, hanem egyszer s mindenkori: elkezdt�k �s abban j�runk.

�gy v�lik a kereszts�g a Krisztus �ltal n�ven sz�l�tott s elh�vott
ember �let�nek mozd�t� rug�j�v�. Ugyanakkor vigasz is, amihez pl.
Luther k�ts�geiben �s k�s�rt�seiben ism�telten menek�lt: Felv�tettem
Isten kegyelmi sz�vets�g�be Krisztus rendel�se szerint. A b�n ostromolhat,
de nem fog uralkodni rajtam. V�doltat�s �s k�rhoztat�s k�zepett hittel
t�maszkodhatom a kereszts�g t�ny�re: Isten elfogadott engem. Ez m�g
a hitetlenn� v�lt sz�m�ra is a visszat�r�s alapja.

M�gsem �ll�tjuk, hogy a kereszts�g az �dv�ss�ghez n�lk�l�zhetetlen.
Isten nagy aj�nd�ka sz�munkra. A gy�lekezetet a kereszts�gre vonatkoz�
rendel�s k�ti, Istent azonban nem k�theti: az � kegyelme kir�lyian
szabad, s nincsen a kereszts�ghez k�tve. A kereszts�g az �dvelsaj�t�t�s
egyik, de nem egyetlen m�dja, m�g kev�sb� maga az �dvelsaj�t�t�s.
“Krisztus �nmag�t adta az egyh�z�rt, hogy azt megszentelje, megtiszt�tv�n
a v�znek fered�j�vel az ige �ltal.” (Ef 5,26) Nincs a kereszts�gnek
olyan ig�t�l f�ggetlen�tett, �n�ll� hat�sa, ami felt�tlenn� tenn�.
De minden okunk megvan r�, hogy mint �ldott lelki aj�nd�kot h�l�val
fogadjuk �s megbecs�lj�k.

34.2 A gyermekkereszts�g k�rd�se

Az �jsz�vets�g a feln�tt-kereszts�g eseteir�l sz�l. T�rt�netileg bizony�that�
m�don, a misszi� kor�ban az apostolok csak ezt gyakorolt�k. Mi is
a misszi�i kereszts�get tartottuk szem el�tt, mid�n a kereszts�g titk�t
t�rgyaltuk. N�lunk viszont, kiv�telekt�l eltekintve nem a feln�tt,
hanem a gyermekkereszts�g a szok�sos. Ennek hagyom�nya nem el�zm�nyek
�s nem is ingadoz�sok n�lk�l, de bizony�that�an m�gis a 4. sz�zadt�l
ered, vagyis a kereszty�ns�g �llamvall�ss� t�tel�t�l. Ez a hagyom�ny
kor�ntsem mag�t�l �rtet�d�. S�t vita t�rgya volt, szinte kezdett�l
fogva. A vit�k k�l�n�sen napjainkban �lesedtek ki, Barth, Aland �s
m�sok r�v�n.

A Biblia szerint ugyanis a kereszts�g nemcsak az egyh�z, hanem egyben
a megkeresztelt felel�s cselekedete. Szem�lyes bizonys�gt�tel, mely
a megkereszteltet �gy k�l�n�ti el a t�bbi embert�l, hogy kifejez�dik
benne a megkeresztelt saj�t �ll�sfoglal�sa, tudatos hitbeli d�nt�se.
Ezek a mozzanatok a gyermekkereszts�g eset�n hi�nyoznak, pedig a szem�lyes
hit a s�kramentom elfogad� eszk�ze. Szabad-e ezt mell�zni? M�rpedig
a gyermekkereszts�gben mell�zz�k. A kisdedben m�g az �ntudat is alig
pisl�kol, a kereszts�g meg�rt�s�r�l, szem�lyes �ll�sfoglal�sr�l meg
sz� sem lehet. F�ggetlen�thetj�k-e az ige meg�rt�s�t�l, s az ig�re
felel� hitt�l a kegyelmi eszk�zt? Nem v�lik-e ez�ltal semmiss� a s�kramentom?
Vagy pedig mi is �gy v�lj�k, hogy a s�kramentom �nmag�ban v�ve, bels�
var�zser� r�v�n hat? Az �l� Krisztus-viszony hely�be l�p valami m�gia?

A szorongat� k�rd�sek el�l m�r az �kori egyh�zban �gy pr�b�ltak menek�lni,
hogy felt�telezt�k a gyermekben a vall�sos k�szs�get, az �ntudatot
megel�z� gyermeki hitet. A l�lektani ismeretek gyarapod�s�val azonban
ez a feltev�s egyre val�szer�tlenebbnek t�nt. Ez�rt ut�bb, a protest�ns
modernizmusban, k�l�n�sen lutheri r�szr�l, egy term�szeti anal�gi�n
�p�lt elk�pzel�ssel, az �letcs�ra gondolat�val k�s�rleteztek. Felt�telezt�k,
hogy a kisdedben a kereszts�g kiszolg�ltat�sakor a Szentl�lek a hit
magv�t, azt az �letcs�r�t �lteti el, amelyb�l az �j �let id�vel kin�.

Az eff�le feltev�sekn�l nem kev�sb� er�ltetett volt az exegetikai
alapoz�s, amivel a gyermekkereszts�g t�mogat�s�ra siettek. Hivatkoztak
J�zus szavaira: “Engedj�tek hozz�m j�ni a kisdedeket” (Mk 10,14),
�mde itt sz� sincs arr�l, hogy J�zus meg is keresztelte �ket. Csal�dok
megkeresztelked�se eset�n sem besz�l az �r�s kifejezetten kisdedekr�l
(Csel 16,15 �s 33); csak feltev�s, hogy a szertart�snak gyermek-r�sztvev�i
is voltak. Az igazs�g az: a Bibli�ban sem gyermekkereszts�gre vonatkoz�
rendelkez�s, sem gyakorl�s�t igazol� k�ts�gtelen bizony�t�k nincs.

K�l�n�sen k�ts�gess� tette a gyermekkereszts�get az ut�bbi id�k fejlem�nye.
M�g kor�bban a felekezeti iskol�k idej�n volt lehet�s�g �s rem�ny
arra, hogy a gyermekkereszts�g fogyat�koss�g�gait kieg�sz�ti �s p�tolja
a kereszts�get nyomon k�vet� vall�sos nevel�s, majd teljes �rt�k�v�
avatja a konfirm�ci� �nnep�lyes fogadalomt�tele, a hitveszt�s kor�ban
mindez meghi�sult. Az iskola �s a csal�d egyre n�vekv� szekulariz�l�d�s�val
megsz�nt a kezess�g, olykor m�g a vall�soktat�s puszta lehet�s�ge
is. A gyermekkereszts�g meg�resedett szok�ss�, k�ls�leges t�rsadalmi
konvenci�v� fajult, a kereszty�n nevel�s t�nyleges k�telezetts�ge
n�lk�l.

M�r nem is annyira a kereszty�n hagyom�ny, mint ink�bb a polg�ri erk�lcs
tartja. A nagymama t�bbnyire csak ennek akar eleget tenni, amikor
a m�sgondolkoz�s� sz�l�k h�ta m�g�tt, titkon megkeresztelteti a kisunok�t.
Az eleven hat�er� itt m�r le�llt, csak a tehetetlens�gi nyomat�k mozgatja
m�g egy darabig a kereket. Az egyh�z pedig, ugyanazon szok�s hatalm�n�l
fogva, minden k�r�ltekint�s �s agg�ly n�lk�l, egyre-m�sra kiszolg�ltatja
a kereszts�get, mintha a corpus christianum elvesz�tett h�sos fazekaira
eml�kezve, ezzel akarn� a n�pegyh�z l�tszat�t menteni. R�g hitelvesztett
statisztik�val �ltatjuk magunkat, ha azt k�pzelj�k, akiket megkeresztelt�nk,
azok kereszty�nek is lettek.

De nem form�ljuk-e �gy akaratlanul is �lk�plett� az egyh�zat, amit
azt�n b�rki idegen c�lok szolg�lat�ba �ll�that?

Az teh�t a k�rd�s, hogy szabadulhat az egyh�z ebb�l a tarthatatlan
�s veszedelmes hamis l�tszatb�l? Annyi bizonyos, a hit komoly ig�nye
n�lk�l nem gyakorolhatjuk tov�bb a gyermekkereszts�get. Mi legyen
a megold�s? T�rj�nk vissza az eredeti misszi�i helyzethez, �s csak
feln�tteknek, vagy legal�bbis arra �retteknek szolg�ltassuk ki a kereszts�get?
Egyszer�en a konfirm�ci� hely�be iktassuk a kereszts�get, vagy mondjuk
a 25 �ves korhat�rt vegy�k ir�nyad�nak? Egy�ltal�n milyen m�rt�k alapj�n
d�nthetj�k el, hogy hitvall�sra �rett-e m�r a jel�lt? Vagy esetleg
tov�bbra is maradjunk a gyermekkereszts�g mellett, de sz�k�ts�k a
keresztelend�k k�r�t a rendszeresen �rvacsor�z�k gyermekeire?

A r�mai katolikus egyh�z helyzete m�s; azt k�ti e tekintetben a sz�ks�gkereszts�g
dogm�ja. Ha valaki kereszteletlen�l hal meg, az k�v�l reked az �dv
teljes �lvezet�n, a “mennyen”, s csak az �sz�vets�gi aty�k hely�re,
a limbus patrumba juthat, mely a limbus infantum is. Minket ilyen
dogma nem k�t. A megkereszteletlent a Biblia sehol sem k�rhoztatja;
mi teh�t v�logathatunk a felsorolt megold�sok k�z�tt. De b�rmelyiket
v�lasztan�k is, az alkalmaz�sban menten mindeniknek ezernyi neh�zs�ge
mutatkozn�k, az egyh�z pedig nincs ezekre a neh�zs�gekre felk�sz�lve.

A n�lk�l, hogy a gyermekkereszts�ggel kapcsolatos s�lyos aggodalmakat
leplezni, vagy kisebb�teni akarn�k, vegy�k �jra fontol�ra, milyen
lehet�s�ge maradt a jelenlegi helyzetben a gyermekkereszts�gnek? Milyen
�rtelemben �lhet�nk m�g egy ideig a gyermekkereszts�g gyakorlat�val,
s milyen �j felel�ss�get r� az r�nk?

A Biblia nem ad ugyan p�ld�t a gyermekkereszts�gre, de nem is tiltja
azt. Legal�bbis kifejezett tilalommal nem tal�lkozunk. Az ily m�don
ny�l� valamelyes lehet�s�get a reform�tus teol�gia az evang�liummal
�sszhangban igyekszik kiakn�zni. Ez a teol�gia az �sz�vets�gi alapozotts�g
s a sz�vets�g gondolat�nak k�vetkezetes �rv�nyes�t�se folyt�n elfogadhat�bb
eredm�nyre jutott, mint �ltal�ban protest�ns testv�rei.

A k�lvini okfejt�s (Inst. IV. 16) a k�r�lmet�lked�s szertart�s�b�l
indul ki. M�r ez a szertart�s a v�tkekt�l val� elk�l�n�t�s �s az Isten
csal�dj�ba val� felv�tel jelk�pe, a sz�vets�g jegye. Az, amit az �sz�vets�g
a “sz�v k�r�lmet�l�s�r�l”, az �j meg a lelki peritom�r�l mond,
nyilv�nval�v� teszi a kapcsolatot: a t�rt�neti folyamatoss�g esete
forog fenn a kett� k�z�tt, mert mind a kett� ugyanazon dolog�rt van.
A k�r�lmet�lked�s teh�t a kereszts�g �sz�vets�gi el�k�pe.

A k�r�lmet�l�st tudvalev�en m�r a gyermekeken, m�gpedig a i sz�let�st
k�vet� nyolcadnapon hajtott�k v�gre. Tov�bb�, ha pog�ny zsid�v� lett,
a peritom�t nemcsak rajta, hanem kiskor� gyermekein is elv�gezt�k.
A gyermek-peritom�, meg a prozelita csal�dok felv�tel�nek m�dja, egy�ttesen
alkotja a gyermekkereszts�g t�rt�neti el�zm�ny�t. A kereszty�ns�g
terjed�se els� szakasz�ban, az apostoli korban m�g a feln�tt kereszts�g
�llt el�t�rben, s csak a kereszty�n hitre t�rtek gyermekein�l v�lhatott
k�rd�sess� a gyermekkereszts�g. Erre a k�rd�sre pedig a sz�vets�g
t�ny�ben �s term�szet�ben tal�ltak megold�st. Istennek az �brah�mmal,
mint n�pe atyj�val k�t�tt sz�vets�g�r�l ezt a sokatmond� �g�retet
olvashatjuk: “Megtartom sz�vets�gem k�ztem �s k�zted, s�t ut�nad
magoddal is, minden nemzed�kkel, �r�k sz�vets�g�l. Mert Istened leszek
�s ut�nad magodnak is.” (1M�z 17,7)

Mint a sz�vets�g r�szesei, mi is �brah�m magva vagyunk. Az els� kereszty�n
pr�dik�ci� ezt a gondolatot viszi tov�bb, mid�n mindeneket kereszts�gre
h�v: “Mert n�ktek lett az �g�ret, �s a ti gyermekeiteknek.” (Csel
2,39) Teh�t a sz�vets�g r�szeseinek gyermekeit is a kegyelem �vezi
ezer�ziglen. �k, a tudatoss�g kezdeti fok�t�l f�ggetlen�l, a sz�vets�g
r�szesei �s a mennyorsz�g �r�k�sei. Ha pedig a jelzett dologban r�szesek,
s a hitet munk�l� Szentl�lek �g�ret�t kapt�k, mi�rt ne r�szesedhetn�nek
a sz�vets�g k�ls� jegy�ben, a kereszts�gben is?

De hol marad a szem�lyes d�nt�s �s hitvall�s?

1. El�sz�r is j�l �rts�k meg, itt nem �ltal�ban a gyermekkereszts�g lehet�s�g�r�l
   van sz�, hanem kifejezetten a kereszty�n sz�l�k gyermekeinek a megkeresztel�s�r�l,
   ott is csak a kereszty�n k�z�ss�gben �s hitben nevel�s �s neveltet�s
   szigor� felt�tele alatt. Mintegy a kereszty�n gy�lekezet viszi Ura
   el� s aj�nlja fel neki a leend� egyh�ztagokat, az �r �ld�s�t k�rve
   r�juk. Az “engedj�tek hozz�m j�ni a gyermekeket” stb. (Mk 10,14
   kk.) nem indoka ugyan a gyermekkereszts�gnek, de legal�bbis val�sz�n�s�ti
   a lehet�s�g�t. Ugyanezt mondhatjuk eg�sz csal�dok megkeresztelked�s�nek
   bibliai p�ld�ir�l.A gyermekkereszts�get az egyh�z a sz�l�k �s keresztsz�l�k fogadalomt�tele
   alapj�n, a gy�lekezet sz�ne el�tt szolg�ltatja ki. Biztos�t�kul a
   sz�l�k�n �s keresztsz�l�k�n k�v�l felel�ss�get v�llal a megkeresztelt�rt
   a kereszts�get kiszolg�ltat� lelkip�sztor �s az eg�sz gy�lekezet is.
   Ezt a sz�vets�gi fogadalmat, s a vele kapcsolatban v�llalt n�gyszeres
   felel�ss�get kell az eddigin�l sokkal komolyabban venn�nk. Ennek alapj�n
   s a felel�ss�g tudat�ban kell fokoznunk a p�sztori munk�t. P�ldamutat�
   az a gyakorlat, amelyet n�mely gy�lekezetben m�r bevezettek: az asszonyok
   bibliak�r�nek tagjai a kereszts�g kiszolg�ltat�sa �vfordul�j�n, a
   gy�lekezet nev�ben megl�togatj�k a kisdedet, s ezzel jel�t adj�k,
   hogy a gy�lekezet val�ban sz�mon tartja az �j tagot.
2. Ha ez a t�bbsz�r�s felel�ss�gv�llal�s csakugyan megvan, akkor besz�lhet�nk
   a szem�lyes vall�st�tel k�rd�s�r�l is. Ez a gyermek r�sz�r�l m�g term�szetszer�leg
   hi�nyzik. A kereszts�g azonban nem korl�toz�dik a v�grehajt�s cselekm�ny�re,
   hanem az eg�sz �letre sz�l� hivat�s �s feladat. Ebben a tudatban mondja
   K�lvin a gyermekkereszts�g elvet�inek: “Az els� napon balg�n k�v�nj�k
   meg az embert�l azt a t�k�letess�get, amelyre a kereszts�g eg�sz �let�nkben
   fokozatokon �t h�vogat minket.” (Inst. IV. 16. 31.)
3. Ezzel el�rkezt�nk az el�bb-ut�bb sorrendi k�rd�s�hez. Csak a feln�tt-kereszts�gn�l
   lehet szab�ly, hogy a tan�t�s �s bizonys�gt�tel el�zze meg a kereszts�get.
   De m�g ott sem okvetlen merev szab�ly. Vajon az �jj�sz�let�s is, ak�rcsak
   a sz�let�s, legal�bbis kezdeteiben, nem a szem�lyis�g tudat�t megel�z�
   aktus? Az Isten kegyelmes elh�v�sa, mellyel sz�vets�g�be h�v, nemde
   megel�zi a hitet? A gyermekkereszts�g, ha j�l �l�nk vele, lehet ennek
   a gratia praeveniens-nek hirdet�se.Ha a kereszts�g k�rd�s�ben els� helyre tessz�k a hitet, k�nnyen �s
   hamar t�rv�nyesked�sbe eshet�nk. Pedig a mi mindenkori t�red�kes,
   gyenge hit�nk nem lehet alapja �s tart�oszlopa annak, amit Isten cselekszik
   vel�nk. A kereszts�gben befogadott kegyelem felt�tlen kegyelem, nem
   tehetj�k azt f�gg�v� a hitt�l, noha �ld�sa �s gy�m�lcsei, csak hit
   �ltal fogadhat�k el. Nem akarjuk teh�t elszak�tani a kereszts�get
   a hitt�l, csup�n arra utalunk: id�ileg nem kell okvetlen egybeesnie
   a kett�nek. Ha a kisded hite helyett - az erre vonatkoz� spekul�ci�kat
   elvetve - a sz�l�k �s a gy�lekezet hit�t hangs�lyozzuk, bizonyos
   m�rt�kben a helyettess�g �s kezess�g gondolat�ra �p�t�nk; de ez a
   gondolat nem idegen a Bibli�t�l (1Kor 7,14).
4. Ezek ut�n �s mindezek jegy�ben besz�lhet�nk a gyermekkereszts�g �ld�s�r�l
   is, mert minden val�ban hitben v�llalt cselekedet �l�nk�t�leg hat
   a kereszty�n k�z�ss�gekre. �szt�k�li a gy�lekezetet, hogy f�lt� szeretettel
   vegye k�r�l a gyermeket, hogy az n�vekedhess�k Isten �s emberek el�tti
   kedvess�gben. De �szt�k�li a gy�lekezet k�z�ss�g�ben n�vekv� gyermeket
   is, hogy sz�vb�l tisztelje �s szeresse Istent, aki el�bb szerette
   �t.

A gyermekkereszts�g teh�t olyan hagyom�ny, amelyet ha felel�sen gyakorlunk,
minden k�rd�sess�ge ellen�re is �sszhangban tarthat� az evang�liummal.