33. A s�kramentumok

33.1 K�ts�gek a s�kramentum n�v k�r�l

Napjainkban egyre gyakoribb eset, hogy protest�ns dogmatik�kban hi�nyzik
a s�kramentumr�l sz�l� fejezet; mindj�rt a kereszts�get �s az �rvacsor�t
t�rgyalj�k. K�l�n�sen nek�nk t�nik fel ez a tart�zkod�s, hiszen K�lvin
nagy fejezetet szentel a s�kramentum k�rd�s�nek (Inst. IV. 14). Reform�tus
r�szr�l ezt a hagyom�nyt k�vetik, s a kereszts�g �s �rvacsora t�rgyal�sakor
el�rebocs�tj�k a De sacramentis in genere paragrafust. M�g hitvall�saink
is k�l�n t�telben foglalkoznak a s�kramentum-fogalommal. (Heid. k�t�
65-68 k.; II. Helv. hitv. 19. r.) - Mi a mostani tart�zkod�s oka?
Az ok t�bbf�le:

1. El�sz�r is, hogy a Biblia a s�kramentumot, mint gy�jt�fogalmat nem
   ismeri. A sacramentom, vagy sz�pcseng�s� magyaros alakja: a s�kramentum,
   csak a latin bibliaford�t�sok, f�leg a nagy tekint�ly� Vulgata nyom�n
   honosodott meg az egyh�zi sz�haszn�latban, mint a g�r�g mysterion
   sz� latin megfelel�je. Csakhogy az �jsz�vets�gben a mysterion sohasem
   s�kramentumi cselekm�ny jel�l, hanem egyszer�en hittitkot (Mt 13,11
   par.). P�l jel�li vele pl. az igehirdet�st (Ef 1,9; 6,19), vagy mag�t
   a kijelent�st: “A kegyess�gnek nagy s�kramentuma: Isten megjelent
   testben.” (1Tim 3,16) De az �jsz�vets�g sohasem alkalmazza a s�kramentum
   nevet valami kultikus rendezv�nyre. A sz� kultikus haszn�lata csak
   a 3. sz�zad eleje �ta terjedt el, m�gpedig els�sorban a szents�gekkel
   kapcsolatos szakr�lis jogban.
2. A tart�zkod�s tov�bbi oka a s�kramentum sz� s�lyos vall�st�rt�neti
   terhelts�ge. Mag�val hozta a kereszty�ns�gbe az antik miszt�rium-fogalom
   von�sait: a pog�ny beavat�si �s tisztul�si cerem�ni�k, valamint a
   kultikus lakom�k-eml�k�t. �goston adta az egyh�znak a kereszty�n s�kramentum
   fogalmat. De b�rmennyire hangs�lyozta is, hogy ige n�lk�l nincs s�kramentum,
   a megszentel� ig�b�l ebben az �sszef�gg�sben k�nnyen var�zssz� lett,
   mely az elementumot (vizet, kenyeret, bort stb.) titokzatos er�vel
   ruh�zza fel, s�t �ll�t�lag mennyei mat�ri�v� alak�tja �t. A mennyei
   mat�ri�nak azt�n a kiszolg�ltat�s t�nye folyt�n, �nmag�ban v�ve (a
   vitatott mond�s szerint: ex opere operato) isteni hat�er�t tulajdon�tanak.
   A s�kramentum az egyh�z szabta felt�telek szerint �dvk�zl� dolog lett,
   maga az egyh�z pedig kultikus int�zm�ny, az ezzel egy�tt j�r� jogokkal
   �s kiv�lts�gokkal.A f�baj, hogy a fogalomv�ltoz�s az Istennel val� szem�lyes tal�lkoz�s
   helyett valami m�sra terelte a figyelmet: valakir�l - valamire,
   nevezetesen a s�kramentumi elemekre, mag�ra a v�zre, keny�rre �s borra.
   A s�kramentum most m�r az inveszt�lt kegyelem, mely Lombard P�ter
   szerint az �dv�t jelenti. A Tridenti zsinat azt�n annyira a megigazul�s
   eszk�zl�j�v� nyilv�n�totta a s�kramentumot, hogy a n�lk�l nem is lehet
   megigazulni (Sess. VII.). A s�kramentum mellett az igehirdet�snek
   csak el�k�sz�t� �s magyar�z� szerepe marad.
3. V�g�l tart�zkod�sra k�sztetett a s�kramentum fogalma k�r�l �szlelhet�
   ingadoz�s. Az ingadoz�s m�r a s�kramentumok k�r�nek megvon�s�val kezd�dik.
   �goston szerint s�kramentum az �sz�vets�gben minden �dv�t meghirdet�
   cselekm�ny, az �jsz�vets�gben pedig minden �dvk�zl� vagy �dv�t k�zvet�t�
   cselekm�ny. �goston nyom�n ide sorolt�k pl. az �let f�j�t, mely az
   �denben d�szlett, a sziv�rv�nyt, az �rd�g�z�st, a k�zr�t�telt, a katechum�nusoknak
   adott s�t (legyetek a f�ldnek savai!), de kezdett�l fogva kiemelkedett
   k�z�l�k a kereszts�g �s az �rvacsora. Az id�k folyam�n felszaporodott
   s�kramentumokat hat�rok k�z� kellett szor�tani. El�bb tizenh�romban,
   majd h�tben �llap�tott�k meg sz�mukat. Tam�s mind a hetet krisztusi
   eredet�nek mondja. De csak 80 �vvel a reform�ci� el�tt (1939-ben)
   t�rt�nt meg a hetes sz�m form�lis dogmatiz�l�sa, amit azt�n a Tridenti
   zsinat meger�s�tett. Ez a h�t: a kereszts�g, b�rm�l�s, olt�ri szents�g,
   gy�n�s, h�zass�g, papszentel�s �s utols� kenet. Az indokl�st a r�mai
   egyh�z r�szben az �r�sb�l, r�szben a trad�ci�b�l veszi.

A reform�ci�ban a vil�gos d�nt�st Luther Az egyh�z babiloni fogs�g�r�l
sz�l� irat�ban (1520) hozta meg. H�ny s�kramentum van? Annyi, ah�nyat
Krisztus szerzett. � pedig kijelent�s�b�l kimutathat�an kett�t szerzett:
a kereszts�get �s az �rvacsor�t, s ezek kiszolg�ltat�s�ra adott parancsot.
Itt is volt �tmenetileg ingadoz�s; eleinte a b�nb�natot �s az ordin�ci�t
is s�kramentum gyan�nt emlegett�k, de a kifejezetten krisztusi rendel�s
elve szerint, csak a kereszts�g �s �rvacsora marad hatott meg. Ezzel
a sz�mbeli bizonytalans�g a protestantizmusban meg is sz�nt.

De ann�l ink�bb mutatkozott egy m�sfajta ingadoz�s: Van-e egy�ltal�n
sz�ks�g s�kramentumra? Ha van, akkor a s�kramentumot szimbolikusan
vagy realisztikusan �rtelmezz�k-e? A pietizmusban a megt�r�s �s �jj�sz�let�s
hangs�lyoz�sa folyt�n h�tt�rbe szorultak a s�kramentumok. A liberalizmus
idej�n pedig, a vall�st�rt�neti kutat�s hat�sa alatt, a s�kramentumokat
besz�remlett, idegen elemeknek v�lt�k �s kev�sre becs�lt�k. Viszont
a protestantizmus talaj�n felbukkan� romantikus katoliz�l� ir�nyzatok,
a k�l�nf�le liturgi�lis. mozgalmak, az igehirdet�s rov�s�ra t�l�rt�kelik
a s�kramentumokat.

Ilyen okok alapj�n nem volna-e val�ban jobb az annyira terhelt s�kramentum-fogalmat,
mint gy�jt�fogalmat elejteni? Mert ha ennek rendelj�k al� a kereszts�get
�s �rvacsor�t, akkor a bibliai �rtelmez�st mindk�t esetben eleve vesz�lyeztetj�k.
C�lszer�bbnek l�tszik, ha nem elvontan a s�kramentumokr�l besz�l�nk,
hanem mindj�rt konkr�t, biblikus m�don a kereszts�gr�l �s �rvacsor�r�l.

M�gsem tehetj�k ezt, mert a s�kramentum n�v- annyira bele ev�d�tt
egyh�zi gondolkoz�sunkba, hogy ha elhallgatjuk, akkor is jelen van
�s hat. Ha pedig egyel�re jobbal nem p�tolhatjuk, �ppen a vesz�lyek
elh�r�t�sa v�gett aj�nlatosabb a vele val� foglalkoz�s. Az�rt mert
nem eredeti bibliai fogalom, m�g alkalmas lehet bibliai mondanival�
magyar�zat�ra. �ppen a bibliai mondanival� k�r�lhat�rol�sa a k�vetkez�
alpontok feladata.

Tudjuk, az eldologias�t� �dv�rtelmez�st m�r a reform�ci� elvetette,
s a visszafel� vezet� utat sz�munkra elz�rta. Az �jsz�vets�g ugyanis
hat�rozottan ellentmond az �nmag�ban hat�sos s�kramentumi jegynek
(Rm 4,11 par.), s az egyh�z kultikus int�zm�nny� t�tel�t�l is �vakodik.
Ez a tudat minket is �v a s�kramentum t�l�rt�kel�s�t�l. Tiltakozunk
minden olyan liturgizmus vagy sakramentalizmus ellen, amely a s�kramentumot
a fel�nk fordul� isteni kegyelem tulajdonk�ppeni s egyed�li hordoz�j�v�
akarja tenni, az igehirdet�sben pedig csak a s�kramentum v�tel�re
el�k�sz�t� tan�t�st l�t. Ez nemcsak az�rt vesz�lyes, mert visszakanyarod�s
a r�mai egyh�zba, hanem f�leg az�rt, mert mintegy hat�lyon k�v�l helyezi
az ig�t, amelyben Krisztus uralkodik. Egy olyan s�kramentum-tisztelet,
amelynek a hirdetett ige lebecs�l�se az �ra, a reform�ci� talaj�n,
nemcsak eleve gyan�s, hanem egyszer�en helytelen.

Sz�munkra a s�kramentum k�rd�sk�r�ben a Heidelbergi k�t� s�kramentum
meghat�roz�sa jel�li ki a j�rhat� utat: “Micsod�k a s�kramentumok?
- L�that� szent jegyek �s pecs�tek, melyeket Isten a v�gre szerzett,
hogy � az ezekkel val� �l�s �ltal, az evang�lium �g�ret�t vel�nk ann�l
ink�bb meg�rtesse �s megpecs�telje; tudniillik, hogy �, Krisztusnak
a keresztf�n val� egyetlenegy �ldozat��rt, ingyen kegyelemb�l, b�nbocs�natot
�s �r�k �letet aj�nd�koz min�k�nk.” (66. k.) - Ez a meghat�roz�s
tiszt�n t�kr�zi a k�l�nbs�get a vall�st�rt�neti anal�gi�k �s a kereszty�n
egyh�z s�kramentuma k�z�tt, s meg�v a s�kramentum lebecs�l�s�t�l.

Igaza van a protest�ns modernizmusnak: a beavat�si �s tisztul�si szertart�sok,
valamint a kultikus �tkez�sek, csakugyan beletartoznak a vall�st�rt�net
kell�kt�r�ba. Ezek az esetek azonban csak addig sz�m�tanak anal�gi�knak,
am�g a s�kramentum l�nyeg�t nem l�tjuk, s csak a k�ls� form�kon akadunk
fenn. A kereszts�g �s az �rvacsora ugyanis Krisztus
hal�l�ra �s felt�mad�s�ra vonatkozik. �ppen ez a szem�lyes vonatkoz�s,
vagyis s�kramentumaink saj�tos tartalma avatja azokat teljesen anal�gia-n�lk�liv�.
Ezt a krisztusi vonatkoz�st teszi vil�goss� a Heidelbergi k�t� klasszikus
s�kramentum-meghat�roz�sa, s ezzel a s�kramentum lebecs�l�s�t�l �s
t�lbecs�l�s�t�l egyar�nt �v.

33.2 A pr�dik�ci� �s a s�kramentum

Mi�rt van sz�ks�g. s�kramentumokra? - Isten nincs k�tve egyetlen
s�kramentumhoz sem, �ppen �gy, mint ahogy a pr�dik�ci�hoz sincs. Nek�nk
azonban ragaszkodnunk kell a s�kramentumokhoz, �ppen �gy, mint a pr�dik�ci�hoz,
az�rt, mert Isten �gy rendelte. Az egyh�z csak addig egyh�z, am�g
engedelmeskedik Ura akarat�nak. M�gpedig abban a hitben engedelmeskedik,
hogy az �r nem ok n�lk�l parancsolta, amit parancsolt. A s�kramentum
is olyan rendel�se, ami re�nk n�zve okvetlen�l sz�ks�ges, hasznos
�s j�. Isten aj�nd�kait rejti.

Mit ny�jt a s�kramentum a pr�dik�ci� mellett? Jelent�s�g�t ebben a
vonatkoz�sban �gy szedhetj�k ujjhegyre:

1. Mint a Heidelbergi k�t� s�kramentum-meghat�roz�sa mutatja, a pr�dik�ci�.
   mellett az�rt sz�ks�ges a s�kramentum, hogy az igehirdet�t az elkalandoz�st�l
   �vja. Folyton eml�keztesse az egy sz�ks�ges dologra, a Biblia k�zponti
   mondanival�j�ra: Krisztusnak a keresztf�n bemutatott �ldozat�ra, mint
   idvess�g�nk egyed�li alapj�ra. - De nemcsak a pr�dik�tort, hanem
   a pr�dik�ci�t hallgat� gy�lekezetet is arra k�szteti: Krisztus �ldozat�ra
   ir�ny�tsa figyelm�t, teh�t a bibliai l�nyeget keresse a pr�dik�ci�ban.
2. A pr�dik�ci� mellett sz�ks�ges tov�bb� a s�kramentum az�rt is, hogy
   a szellemi k�zl�s egyoldal� intellektualizmus�t�l meg�vjon minket.
   Krisztus �ldozata ugyanis nemcsak az �rtelm�nknek sz�l, hanem eg�sz
   val�nknak, teh�t nemcsak lelk�nknek, hanem a test�nknek is. (�let�jul�s,
   felt�mad�s.) Ezt nagyon re�lis m�don fejezi ki a s�kramentum: a testnek
   v�zzel val� le�nt�se, illetve az ev�s �s iv�s �ltal.
3. A pr�dik�ci� mellett sz�ks�ges v�g�l a s�kramentum az�rt is, hogy
   az evang�lium hirdet�se �ltal felgerjesztett hit�t, �rz�ki term�szet�nknek
   is megfelel� form�ban, szinte k�zzelfoghat� m�don szeml�ltesse, ez�ltal
   hit�nket er�s�tse �s megpecs�telje. Nem az ig�t er�s�ti meg teh�t
   a s�kramentum, az nem szorul meger�s�t�sre, hanem a pr�dik�ci� befogad�s�t.
   “Mert hiszen Isten igazs�ga mag�ban is el�g szil�rd �s bizonyos;
   �s jobb meger�s�t�st sehonnan sem vehet, mint �nmag�t�l.” A mi csek�ly
   �s er�tlen hit�nk azonban mindenkor t�mogat�sra szorul.

Amint K�lvin mondja: “Az irgalmas Isten alkalmazkodik a mi felfog�sunkhoz:
amennyiben �rz�ki l�nyek vagyunk, akik mindig porban cs�szva �s testieken
cs�ggve, semmi szellemi dologra nem gondolunk �s azt m�g csak fel
sem foghatjuk: �ppen f�ldi elemekkel vezet mag�hoz �s mag�ban a testi
dologban t�rja el�nk a lelki javakat.” (Inst. IV. 14. 3.) K�lvin
ezeket a s�kramentumi jegyekr�l mondja, de mondhatn� a kijelent�sr�l
is. Voltak�ppen Krisztus testet�lt�se, a kereszty�ns�g nagy miszt�riuma,
szint�n isteni jelad�s.

A pr�dik�ci� mell� van teh�t rendelve a s�kramentum, m�gpedig m�sodik
helyre. J�zus �gy parancsolta a tan�tv�nyoknak, hogy el�sz�r tan�tsanak,
azut�n kereszteljenek. (Mt 28,19 k.) Nem is adhat a s�kramentum semmivel
sem t�bbet, mint a pr�dik�ci�, s�t a hirdetett ige n�lk�l nem is volna
�rtelme, �res, semmitmond� cselekm�ny maradna. A pr�dik�ci� mell�
van teh�t rendelve a s�kramentum, s mind a kett� felt�tlen m�don al�
van rendelve az Ig�nek. (A verbum audibile �s a verbum visibile a
verbum Dei-nek.)

33.3 A s�kramentum viszonya a kijelent�shez

Maga a s�kramentumi jegy (elementom): a v�z, a keny�r �s bor, mag�ban
v�ve m�g nem s�kramentum. �goston sokat id�zett mond�sa szerint: accedit
verbum ad elementum et fit sacramentom, vagyis az ige hozz�j�rul�sa
avatja a jegyeket s�kramentumm�. Az “accedit verbum” �rtelmez�se
hat�rozza meg a kijelent�s �s s�kramentum viszony�t.

Abban minden kereszty�n felekezet egyet�rt: az ige hozz�j�rul�sa n�lk�l
nincs s�kramentum. De hogy a s�kramentumi cselekm�ny mely mozzanat�ban
keress�k az ig�t, vagyis a s�kramentum hat�erej�t, azt m�r igen sokf�lek�ppen
magyar�zz�k. - Ezen a ponton t�r el (hogy csak a f�bb t�pusokat
eml�ts�k): Zwingli, a r�mai egyh�z �s K�lvin. Az elt�r�st r�viden
�gy formul�zhatjuk: a s�kramentum hat�ereje Zwingli szerint a hitben,
R�ma szerint a jegyekben, K�lvin szerint pedig
mind a kett�ben, mert mind a kett�n t�l: a kijelent� Istenben.

Vegy�k sorba ezeket az �ll�spontokat:

1. Zwingli szerint a s�kramentum ereje isteni er�, amit a hitben, m�gpedig
   a s�kramentumot befogad� ember hit�ben kell keresni. De h�t �gy a
   s�kramentum ereje, voltak�ppen az ember saj�t hit�nek ereje. Minek
   akkor a k�ls� jegy?
2. R�ma szerint a s�kramentum ereje a kiszolg�ltatott s�kramentumi jegyek
   ereje. A jegyben van jelen az ige, mert a jegy nem puszta mat�ria,
   hanem a megszentel�s folyam�n �tl�nyeg�l Krisztuss�. Az �tl�nyeg�lt
   jegy az opere operato, teh�t a hitt�l eltekintve, a kiszolg�ltat�s
   erej�n�l fogva is hat. A kereszts�g, b�rm�l�s �s papi kenet elt�r�lhetetlen
   jelleggel ruh�zza fel a s�kramentumban r�szes�tett embert. A s�kramentum
   teh�t r�mai �rt�kel�s szerint t�bb mint a pr�dik�ci�. - Luther annyiban
   maradt k�zel a r�mai katolikus s�kramentum tanhoz, amennyiben szerinte
   el�bb a jegyben van re�lisan jelen Krisztus, �s azut�n van a hitben.
3. K�lvin szerint Zwinglinek igaza van abban, hogy hit n�lk�l nincs s�kramentum.
   De Luthernek is igaza van, mid�n azt hangoztatja, hogy Krisztusnak
   el�bb valamik�ppen jelen kell lennie a hit sz�m�ra, hogy azt�n a hitben
   lehessen. - K�lvin ebben a meggy�z�d�sben vallja: a s�kramentum
   a jegyben s a jeggyel adott isteni adom�ny a hit sz�m�ra. Teh�t isteni
   adom�ny a hit sz�m�ra, a jegyben.

Mindebb�l a r�vid, s r�vids�ge miatt sz�ks�gk�ppen szkematikus �sszegz�sb�l
is l�tszik, K�lvin tana a leg�tfog�bb. � sem a hitn�l, sem a jegyn�l
nem akad fenn, egyiknek sem tulajdon�t �nmag�ban v�ve s�krament�lis
er�t, hanem ezeken fel�lemelkedve, Istennek erej�t felt�tlen�l hangs�lyozza.
Maga a hit is Istent�l j�n.

De h�t hogyan lehet a s�kramentumi jegy hitet t�pl�l� isteni adom�nny�?
Hiszen a jegyben csak szimbolikusan van jelen a felt�madott Krisztus.
Erre azt mondjuk: a Szentl�lek ereje �ltal ez a szimb�lum - teh�t
a keresztv�z, illetve az �rvacsorai keny�r �s bor - a ki�br�zolt
�dvjavakkal, mag�val a meg �lt Krisztussal hoz val�s�gos
szem�lyes kapcsolatba. Ez a kapcsolat azonban nem adotts�g, hanem
lehet�s�g, mely�rt im�dkoznunk kell. A Berni zsinat K�lvin szellem�ben
mondja: “K�rj�k a Mindenhat�t, hogy a s�kramentummal val� �l�st
isteni cselekm�nny� tegye �s ne hagyja, hogy emberi dolog maradjon.”

A jobb meg�rt�s �rdek�ben K�lvin Istennek h�rom j�t�tem�ny�r�l besz�l:
“El�sz�r ig�j�vel oktat �s tan�t minket az �r, azt�n a s�kramentumokkal
meger�s�t; v�g�l az � Szentlelk�nek vil�goss�g�val megvil�gos�tja
elm�nket �s a mi sz�v�nkbe utat nyit az ig�nek �s a s�kramentumoknak,
amelyek egy�bk�nt csak f�leinket �rn�k �s szemeink el�tt forogn�nak,
s bens�nket �ppen nem �rinten�k.” (Inst. IV. 14. 8.)