28. Az �r�kk�val� L�lek

28. Az �r�kk�val� L�lek

 

28.1 A L�lek istens�g�nek dogmat�rt�neti vonatkoz�sai

 

A Szentl�lek nemcsak a kijelent�sben v�lik Isten Lelk�v�. � a kijelent�st�l
eltekintve, �nmag�ban v�ve is Szentl�lek, �s aki � m�r eleve, ugyanaz
a kijelent�sben is. Miut�n elmondottuk Istenr�l, hogy Isten Atya �s
Isten Fi�, most elmondhatjuk azt, hogy Isten L�lek. Ez a v�gs� meg�llap�t�s,
amit Istenr�l tehet�nk.

 

Az im�nti mondatokban m�r benne van a Szentl�lekr�l sz�l� dogma, mely
nem egy�b, mint a bibliai sz�veg exeg�zise. Maga a tan viszonylag
k�sei kelet�. A Fi� k�l�n isteni l�tm�dj�ra vonatkoz� tant, j�val kor�bban tiszt�zta az egyh�z, mint a Szentl�lek k�l�n isteni l�tm�dj�ra vonatkoz�t. A Nicaeai zsinat a krisztol�gi�ban kimondta m�r a d�nt� sz�t a homoousios-szal, de a pneumatol�gi�ban vagy szoteriol�gi�ban nem v�gta �tj�t a herezisnek. Itt csak az 5. sz�zad hozta meg a hasonl� �less�g� formul�z�st, a tan lez�r�sa pedig m�g k�s�bb: 1014-ben t�rt�nt meg, mikor a filioque kifejez�st Nyugaton beleillesztett�k a hitvall�sba.
Ezzel egyben dogmatikai �r�gyet adtak a Kelet �s Nyugat k�zt hamarosan
bek�vetkez� egyh�zszakad�sra.

 

M�gse k�pzelj�k azt, hogy a Szentl�lekr�l sz�l� tan �jabb tal�lm�ny.
Csup�n k�s�bb formul�zt�k meg teljes �less�ggel azt, ami kev�sb� �les
fogalmaz�sban voltak�ppen benne volt m�r a legr�gibb hitvall�sokban.
A tanfejl�d�s term�szetes bels� rendje szerint a Szentl�lekr�l sz�l�
tannal z�rult a trinit�stan. Viszont ennek a tannak ki kellett alakulnia
a maga idej�re, hogy alapul szolg�ljon �gostonnak a Pelagius elleni
harcban, s a reform�toroknak a r�mai egyh�zzal v�vott kem�ny k�zdelm�kben.
A pneumatol�giai dogma n�lk�l �pp�gy �rthetetlen volna �goston kegyelemtana, mint a reform�torok megigazul�s-tana.

 

A Szentl�lekr�l sz�l� tant, igazi jelent�s�g�ben �s teljes hadrendj�ben
a r�mai katolicizmus alig �rtette meg. M�g a kiv�l�, de �ppen ezen
a ponton k�vet� n�lk�l maradt �goston sem. A protest�ns modernizmus
pedig R�m�n�l is messzebb hanyatlott ett�l a tant�l.

 

Ezt az �llapotot meg�rthetj�k. A Szentl�lekr�l sz�l� tan ugyanis m�g
megbotr�nkoztat�bb az emberre n�zve, mint Krisztus istens�g�nek tana.
Ebb�l kell tudom�sul vennie, hogy az ember a kijelent�sben egy�ltal�n
nem lehet partnere Istennek, s nem t�maszthat semmif�le ig�nyt Istennel
szemben. Az ember csak �gy lehet r�szese a kijelent�snek, mint ahogy
a szolga r�szese lehet ura tetteinek, vagyis csak ur�t k�vetve, ut�nozva,
�neki engedelmeskedve, �t szolg�lva. Az ember �ppen ezt az �r �s szolga
viszonyt nem tudja �s nem akarja t�rni, ez ellen l�zad �s ezt akarja
megford�tani. Ez a nagy akad�lya a Szentl�lekr�l sz�l� tan meg�rt�s�nek;
ez�rt �rtett�k meg ar�nylag kevesen - csak a val�ban bibli�s �s
al�zatos lelkek - a kereszty�ns�g t�rt�nete folyam�n. Viszont ez�rt
lehetett sokf�le herezisnek, �jabban pl. a p�nk�sdizmusnak meleg�gya.

 

28.2 A Nicaeai hitvall�s szoteriol�giai szakasza

 

A Szentl�lekr�l sz�l� dogma elemz�s�t, a krisztol�giai dogm�hoz hasonl�an,
szint�n a Niceaeno-Constantinopolitanum alapj�n v�gezt�k el. Egyetemes
hitvall�sunk idev�g� cikkelye �gy hangzik:

(Hiszek egy) Szentl�lek �rban, a megeleven�t�ben,

ki az Aty�t�l �s Fi�t�l sz�rmazott,

ki az Aty�val �s Fi�val egy�tt im�dand� �s egy�tt dics��tend�.