27. A Megv�lt�

27.1 A hit�breszt� L�lek

27.1.1 A hit lehet�s�ge

“J�zus Krisztus �r!” - hangzik a Biblia bizonys�gt�tele. Hogy
j�n az ember ahhoz, hogy ezt a bizonys�gt�telt kimondja? Nem egy�ni
okoskod�s, hanem egy t�ny elismer�se alapj�n, �gy, hogy megismeri
az Aty�t a Fi� �ltal �s a Fi�t az Atya �ltal. M�s szavakkal mondva:
hisz �s az�rt besz�l. De h�t hihet az ember? Ebben a vil�gban minden
olyan k�rd�ses. Lehet itt valami probl�m�tlan bizonyoss�g? Ha lehet,
hogyan?

Minden, amit mi a hatalmas Isten fel�l tudhatunk, a legszebb teol�gi�nk,
s�t maga a Biblia is holt bet� marad, ha csak a Szentl�lek meg nem
eleven�ti. El�tt�nk vannak a lelki javak, mint valami kirakatban,
de k�zt�nk �s a felk�n�lt javak k�zt ott a vastag kirakat�veg. Pedig
azoknak a j�s�g�r�l �s nek�nk val� volt�r�l csak a haszn�lat gy�zhet
meg. Erre utal Luther ismert hasonlata is: az evang�lium olyan, mint
az aranykincs, amit el�stak. A kincs megvan, de mit seg�t rajtunk,
am�g nem jutunk hozz�? Ezt a kincset el�bb ki kell �sni �s sz�t kell
osztani. (Kis k�t�) - Az elv�laszt� kirakat�veg, a kincset eltakar�
f�ld a mi term�szet�nk. A Biblia bizonys�ga szerint ennek legy�z�s�re
seg�t Isten Szentlelke.

M�r az �jsz�vets�gben l�pten-nyomon megfigyelhetj�k, hogy J�zus puszta
megjelen�s�vel nincs megadva a hit lehet�s�ge. H�nyan tal�lkoznak
vele, �s m�gsem hisznek benne. P�ter pedig, mid�n C�z�rea-Filippin�l
bizonys�got tesz J�zusr�l, azt a feleletet kapja: “Nem test �s v�r
jelentette ezt meg n�ked (vagyis nem magadt�l j�tt�l r�), hanem az
�n mennyei Aty�m.” (Mt 16, 17; v�. Mt 13,11 �s 2Kor 3,5-el) Mint
ezekb�l a szavakb�l kit�nik, a kijelent�s c�lbajut�sa, a hit, az Aty�nak
k�l�n tette (Jn 6,44); m�sszor meg a Fi� ad hatalmat �v�inek, hogy
Isten fiaiv� legyenek. (Jn 1,12; Jel 22,1)

Az ilyen isteni cselekedeteknek a kijelent�s objekt�v t�nyeihez kell
j�rulnia, hogy az szubjektumunk tulajdona, a mi�nk legyen, vagyis
hihess�nk. A hitnek ez az isteni eredete magyar�zza a hit saj�toss�g�t,
mely l�nyegesen k�l�nb�zik a g�r�g gondolkoz�st�l, vagy az annak hat�sa
alatt �ll� mai gondolkoz�st�l.

27.1.2 A hit egzisztenci�lis jellege

A g�r�g az elvont, t�rgyilagos igazs�got kereste, amely szem�lytelen�l
igaz, v�ltozhatatlan �s id�tlen �rv�ny�, olyan, mint egy matematikai
k�plet, vagy egy k�ts�gtelen t�rt�nelmi d�tum. Az ilyenfajta igazs�got
egyszer�en tudom�sul vessz�k, vagy ak�r halomra gy�jthetj�k, an�lk�l,
hogy megmozgatna vagy bels�leg �rintene minket. A hit azonban t�bb
az ilyen puszta objekt�v ismeretn�l, �let�nk eg�sz�t, egys�g�t �rinti:
szem�lyis�g�nkben ragad meg minket. Igen, a hitbeli ismeret szem�lyes
jelleg�: a sz�vbeli bizalom, a megb�zhat�s�g �s h�s�g, az igazi �lland�s�g
�s a val�di maradand�s�g elemeit hordozza. Nem egyszer� tudom�sulv�tel,
nemcsak “van”, hanem hat, t�rt�nik �s �rv�nyes�lni akar. Ezt �gy
�rts�k: a hit az igazs�g erej�vel l�k�st ad az eg�sz emberi �letnek,
�s olyan ir�ny� mozg�sba lend�ti azt, amely Isten igazs�g�nak megfelel.

Pascal (1623-1662) a maga filoz�fus m�dj�n j�l �rz�kelte a hit �s
tud�s k�l�nbs�g�t: A t�rv�nyben gondolkoz� “geometriai” elme nem
alkalmas az egy�ni, szem�lyes val�s�g megragad�s�ra. Ezt az a Pascal
mondotta, aki pl. a k�pszelet-sz�m�t�sok megold�s�val maga is a tud�sok
�lvonal�ba tartozott. Vannak �rt�kek - �gymond -, amelyek a sz�ven
kereszt�l v�lnak tudatoss�, amelyek�rt �rdemes �lni. Tapasztal�suk
r�v�n nem a tud�sanyagunk lesz t�bb, hanem l�ngra gy�lunk t�l�k, s
erk�lcsi tisztul�s �s vigasz j�r nyomukban. (Gondolatok)

A hitbeli ismeretnek csak akkor van �rtelme, ha egy�tt j�r az eg�sz
egzisztencia ig�nybev�tel�vel, a szem�lyes �tadotts�ggal, az Istenre
val� r�hagyatkoz�ssal. Ez�rt ahol hit van, az okvetlen az engedelmess�g
cselekedeteiben nyilv�nul meg. Halott a hit ilyen cselekedetek n�lk�l.
G�r�g �rtelemben az �rd�g�k is hisznek (Jak 2,17-26). Iskolai vall�soktat�sunknak,
am�g volt, minden j�t�tem�nye mellett �lland� k�s�rt�se volt, hogy
mint tant�rgy a t�bbi tant�rgy mellett, megreked a puszta intellektu�lis
k�zl�sben �s tudom�sul v�telben. Az a kereszty�ns�g, amely az oktat�st
hathat�s nevel�i munk�val nem eg�sz�tette ki, maga volt a szekularizmus
�tegyenget�je.

A g�r�g gondolkoz�s nemcsak egyoldal� intellektualizmus�ban, hanem
m�s tekintetben is k�l�nb�zik a hitt�l, nevezetesen az individualizmusra
val� hajland�s�gban. Az egy�n �ll �rdekl�d�se homlokter�ben. Ezzel
szemben figyelj�k meg aty�ink �tmutat�s�t. A Heidelbergi k�t� azon
t�l, hogy a hitnek cselekv� �rtelm�t, aktivit�s�t hangs�lyozza, a
hit eg�sz folyamat�t az �dvt�rt�net nagy k�z�ss�g�be �ll�tja be: “Mi�rt
h�vnak t�ged kereszty�nnek? - Az�rt, mert hit �ltal Krisztusnak
tagja, �s �gy az � felkenet�s�nek r�szese vagyok av�gre, hogy nev�r�l
�n is vall�st tegyek, magamat �l� h�la�ldozatul n�ki adjam, s a b�n
�s �rd�g ellen ez �letben szabad lelkiismerettel harcoljak �s azt�n
� vele egy�tt minden teremtm�ny felett �r�kk� uralkodjam.” (32. k.)

A hitnek teh�t csupa ilyen k�z�ss�gi �letre utal� elemei vannak: vall�st�tel,
h�la�ldozat, szabad lelkiismerettel v�vott harc �s gy�zelem. Ez�rt
a hit nem lehet csup�n a mag�nos l�lek Istennel val� t�rsalkod�sa.
�nc�l� individualizmust a Biblia nem ismer. Re�lis szeml�letm�dja,
melyet K�t�nk h�ven k�vet: a kereszty�n �letet Isten n�pe k�r�ben,
csak a gy�lekezetben l�tja, a gy�lekezetet csak ebben a vil�gban,
ezt a vil�got pedig csak az �dvt�rt�neti �sszef�gg�sben. Ilyen az
Isten Lelk�t�l lelkedzett hit t�nyleges be�gyazotts�ga.

27.1.3 A hit a Szenth�roms�g aj�nd�ka

A hitnek emez �rtelmez�s�vel a kijelent�s �jabb mozzanata el�tt �llunk.
Ez a szubjekt�v mozzanat, melyet az �jsz�vets�g Isten Lelk�nek, Krisztus
Lelk�nek, vagy a Szentl�leknek tulajdon�t. A Szentl�lek a Biblia szerint
Isten maga, m�gpedig a teremtett embernek megfoghatatlan,
de val�s�gos m�don megjelen�, s vele viszonyba l�p� Isten.

A Szenl�lekisten nem azonos a Fi�istennel, az �r�k Ig�vel, J�zus Krisztussal.
A k�l�nbs�get �rz�kelteti az �jsz�vets�g bizonys�gt�tele, pontosabban
a bizonys�gt�tel �dvt�rt�neti rendje. A Szentl�lek ugyanis J�zus hal�la
�s felt�mad�sa ut�n adatott, teh�t elj�vetel�nek az objekt�v kijelent�s lez�r�d�sa, teljess�gre-jut�sa volt az el�felt�tele.
Ezt az “ut�nt” azonban nem szabad szigor� kronol�giai �rtelemben
venni, mert a L�lek m�r J�zus hal�la �s felt�mad�sa el�tt is megmutatkozott
(pl. a P�ter bizonys�gt�tel�ben, az �r sz�nev�ltoz�s�ban, a csod�kban).
A L�lek jelenl�te teh�t nincs id�ileg p�nk�sdre korl�tozva; mint ahogy
ut�na munk�l, �gy p�nk�sd el�tt is munk�lt m�r.

Meg kellett k�l�nb�ztetn�nk a Szentlelket a Fi�t�l, mert a kijelent�s
t�rt�net�nek k�l�nb�z� mozzanat�t k�pviselik. Munk�jukat azonban egy
pillanatra sem szak�thatjuk el egym�st�l, hiszen ugyanazon
a kijelent�sen munk�lkodnak. A Szentl�lek teljess�ggel J�zus Krisztusnak,
Isten Fi�nak, az Ig�nek Lelke, teh�t nem valami mer�ben k�l�n�ll�
t�nyez� a kijelent�sben, nem is valami Krisztuson t�lmen� vagy Krisztust�l
k�l�nb�z� �j ismeret k�zl�je. A Szentl�lek az Ige �ltal, az Ige sz�m�ra
tan�t, vil�gos�t �s mozd�t meg minket. (Jn 15,26; 16,13-25; 1Kor 12,3)
Nem tesz teh�t m�st, minthogy aktualiz�lja benn�nk a Krisztus-kijelent�st.
Ebben az �rtelemben �breszt hitet. A Biblia gyakran nevezi a Szentlelket
Krisztus Lelk�nek (Gal 4,5; Rm 8,9), abban az �rtelemben, hogy a L�lek:
J�zus Krisztus cselekv� jelenl�te, felt�mad�sa erej�ben. A p�li en
Christo �s en Pneumati szinonim�k. Ez�rt mondj�k a Lelket Megv�lt�nak
is.

27.2 Az �letform�l� L�lek

A L�lekr�l val� minden besz�dnek bibliai �sk�pe az “�letnek lehelete”,
melyet Isten a f�ldnek por�b�l form�lt ember arc�ba lehelt, mi�ltal
az ember megelevenedett, “�l� l�lekk�” lett. (1M�z 2,7) A Szentl�lek
ezt a lelket form�lja tov�bb benn�nk az�ltal, hogy hitet �breszt benn�nk.
A hit pedig annyit jelent, hogy Krisztus h�rmas tiszt�nek cselekv�
r�szeseiv� avat. Mid�n a Szentl�lek �gy Krisztusba olt minket, megeleven�t�
munk�j�ban saj�t kil�te t�kr�z�dik. Szem�ly�r�l az�rt oly m�don besz�l�nk,
hogy munk�lkod�sa n�h�ny �ltal�nos von�s�t el�re bocs�tjuk. Miel�tt
teh�t a Szentl�lek munk�it r�szletezn�k, el�bb ama nevel� hat�s�r�l
sz�lunk, ahogy tan�t, vezet, bizonys�gtev�v� form�l s mindennek eredm�nyek�ppen
az istenfiak szabads�g�ra juttat minket, vagyis szabadd� tesz kereszty�n
tiszt�nk gyakorl�s�ra.

1. A tan�t�s nemcsak ismeretk�zl�s. A L�lek nemcsak
   hozz�nk sz�l, hanem benn�nk sz�lal meg, �gy tesz minket a kijelent�s
   szem�lyes r�szeseiv�. Eme tan�t�munk�j�ra utalva mondja P�l apostol:
   “K�zel hozz�d az ige, a sz�dban �s a sz�vedben van.” (Rm 10,8)
   A L�lek bels� bizonys�gt�tele �ltal v�lik az ember “Istennek templom�v�”,
   s buzdul Isten im�d�s�ra. (1Kor 3,16; 6,19; 2Kor 6,16) A L�lek �gy
   pl�nt�lja bel�nk a hitbeli ismeretet, mely minden teol�gi�n�l t�bb,
   hogy az az eleven ismeret hat�er�v� v�lik: Isten akarat�nak befogad�s�ra,
   engedelmess�gre k�sztet. (1Jn 4,13; 1Kor 2,12; Zsid 6,5; Rm 8,9-11)
2. A Szentl�lek vezeti az embert. A hitben befogadott
   ige �ltal vezet. Ez azt teszi, esetr�l-esetre, az Isten akarata szerint val� d�nt�sekben seg�t el�re. Naponta a k�vetkez� l�p�st, ezzel az utunk ir�ny�t mutatja meg. �gy vezet, ahogy az ember sohasem vezethetn� �nmag�t. Eme �letir�ny�t� szerep�b�l is kit�nik, hogy a L�lek nem azonos a mi lelk�nkkel. P�l antropol�giai sz�haszn�lata ne t�vesszen meg: mikor � az ember pneum�j�r�l besz�l, nem �ll�tja, hogy a Szentl�lek
   r�szben vagy eg�szben, eredetileg vagy ut�lagosan az ember l�ny�hez
   tartozik. A pneuma sz�val mintegy csak a “helyet” jelzi, ahol a Szentl�lek befogad�sa megt�rt�nik, a n�lk�l, hogy annak b�rmi m�don f�libe kerekedhetn�nk.A Szentl�lekr�l, mint a mi vez�rl�nkr�l sokf�lek�ppen besz�l az �r�s.
   Nevezi int�nek, vigasztal�nak, igazs�g Lelk�nek, pr�f�tai kenetnek.
   (1Jn 2,20 �s 27) Vezet� szerep�t vil�gos szeml�ltet�ssel, igen re�lisan
   �br�zolja a Cselekedetek k�nyve (pl. 8,29; 10,19; 13,2; 16,6).
3. A hitbeli megismer�s �s vezet�s a bizonys�gt�telre
   k�sz�t el�. Nem �nc�l az im�nt t�rgyalt tan�t�s �s vezet�s, hanem
   a bizonys�gt�tel c�lj�t szolg�lja. A L�lek nyithatja meg csup�n azt
   a nagy lehet�s�get, hogy Krisztusr�l bizonys�gtev� er�vel besz�lhet�nk,
   kijelent�st sz�lhatunk. A p�nk�sdi t�rt�net ennek a besz�des p�ld�ja:
   a L�lek munk�lt az igehirdet�ben �s az igehallgat�kban egyar�nt. Ugyanaz
   a L�lek h�v el ma is teol�gusokat �s egyszer� hiv�ket egyar�nt, hogy
   Isten nagys�gos dolgainak sz�sz�l�i legyenek. Ez a bizonys�gt�tel
   nem mag�n�gy, nem is az egyh�z �gye, hanem az egyh�z Ur�nak az �gye.
4. A tan�t�s, vezet�s �s bizonys�gt�tel �ltal juttat el a Szentl�lek
   az, istenfiak szabads�g�ra. A szabads�ggal �s istenfi�s�ggal
   voltak�ppen ugyanazt fejezz�k ki, abban az �rtelemben, hogy a szabads�g
   formai, az istenfi�s�g pedig tartalmi megjel�l�s. A L�lek a mi szabad�t�nk.
   (2Kor 3,17) Szabad�t� tette n�lk�l az ember valamif�le l�tszathitben
   �l, s l�lektelen t�rv�nyesked�s, a form�lis engedelmess�g a legjobb
   igyekezete. Ebb�l az �n�m�t� �llapotb�l, a szolgalelk�s�g rem�nytelen
   eset�b�l emel ki a Szentl�lek az�ltal, hogy szabadd� tesz a kijelent�s
   �r�m�zenet�nek befogad�s�ra. (1P�t 2,16; Jn 8,30-59)Ennek a szabads�gnak tartalma az istenfi�s�g. Mint Isten gyermekei, hihet�nk �s engedelmeskedhet�nk. Fi�s�gunk sohasem vetekszik Krisztus istenfi�s�g�val, hiszen mindenkor annak a f�ggv�nye. Krisztus “filius Dei natura”, mi pedig az 6 engesztel� t�nye �ltal adopt�ltak vagyunk, a r�giek sz�haszn�lata szerint: “filii Dei adoptine”. Mint Isten
   fiai, nem vagyunk imm�r j�vev�nyek �s zsell�rek, hanem polg�rt�rsai
   a szenteknek �s csel�dei az Istennek. (Ef 2,19) Miben mutatkozik ez
   a fi�s�g? P�l mindent egybefoglalva azt mondja: abban, hogy a fi�s�g
   Lelke �ltal �gy ki�lthatunk: Abb�, Aty�m! (Rm 8,15) K�l�n�s, de nem
   v�letlen m�don P�l apostol itt a Gecsem�n�-kerti im�dkoz� J�zus szav�t
   adja az istenfiak ajk�ra. (Mk 14,36)

A Szentl�lek ilyen �rtelemben �letform�l�, vagy egy er�teljesebb bibliai
kifejez�ssel �lve: �jj�sz�l� L�lek, hiszen a v�lts�g munk�j�t viszi
v�gbe benn�nk. M�v�ben t�kr�z�dik kil�te.

27.3 A megv�lt�s eszkatal�giai jellege

A Szentl�lek munk�ja elkezd�d�tt ugyan, teljess�gre jut�sa, befejez�d�se
azonban a v�gid�kbe ny�lik, m�s sz�val: v�lts�gunk eszkatal�giai jelleg�.
A protest�ns modernizmus a szoteriol�gia eme v�gid�kre mutat� saj�ts�g�val
alig-alig sz�molt.

Ez�rt hivatkoznunk kell n�h�ny elmell�z�tt, de szoteriol�giai szempontb�l
igen jelent�s bibliai helyre: “A hit a rem�nylett dolgok val�s�ga,
�s a nem l�tott dolgokr�l val� meggy�z�d�s.” (Zsid 11,1) Ugyanebbe
az ir�nyba mutat P�l apostol is, mid�n azt mondja: “hitben j�runk
�s nem l�t�sban”. (2Kor 5,7) � k�l�nben az istenfi�s�got is olykor
az �r�ks�ghez, m�gpedig a m�r meglev� �s kil�t�sba helyezett, de m�g
birtokba nem vett �r�ks�ghez hasonl�tja, �s ilyen �rtelemben magyar�zza.
(Rm 8,1725; Gal 3,29; v�. 1Jn 3,1; Kol 3,3-10; Ef 4,30) Hasonl�k�ppen
tan�t P�ter apostol is az �jj�sz�let�sr�l: Isten �jj�sz�lt minket.
Hogyan? J�zus felt�mad�sa �ltal. Mire? �l� rem�nys�gre, a romolhatatlan
mennyei �r�ks�g rem�ny�re (1P�t 1,3-4) �ltal�ban mindaz, amit az �jsz�vets�g
a Szentl�lek �ltal kit�lt�tt, Lelket befogadott �s L�lek �ltal hajtott
emberekr�l, illetve a v�lts�g nagy t�nyeir�l, a megigazul�sr�l, megszentel�d�sr�l
stb. mond, ilyen eszkatal�giai jelleg�.

Az eszkatal�giai jelleget azonban f�lre ne �rts�k. Nem azt teszi,
hogy a v�lts�g t�nyei nem val�s�gos �s nem tulajdonk�ppeni �rtelemben
vehet� dolgok, hanem hogy a v�gs� dolgokkal vannak vonatkoz�sban.
Emberi tapasztalatunk �s gondolkoz�sunk szerint m�g nem k�vetkeztek
be, de Isten szerint m�r most megt�rt�nt t�nyek, val�s�gok. Lehet-e
az ember sz�m�ra igazibb val�s�g, mint az, ami Isten sz�m�ra val�s�g?
Hiszen � a m�rt�ke a val�s�gnak. Ez a hit �v meg minket a v�lts�g
eszkatal�giai jelleg�n val� botr�nkoz�st�l.

Hitben birtokoljuk teh�t a v�lts�got, vagyis mint �g�retet b�rjuk.
A hitbizonyoss�g, �ppen a rem�nys�gben val� bizonyoss�g. Szeg�nyek
vagyunk �nmagunkban, de gazdagok Istenben. Oly szeg�nyek �s oly gazdagok
egyszerre, hogy a zsolt�r�r�val ki�lthatunk Istenhez: “N�ladn�l
egy�bben nem gy�ny�rk�d�m a f�ld�n! Ha elfogyatkozik is testem �s
sz�vem: sz�vemnek k�szikl�ja �s az �n �r�ks�gem Te vagy �h Isten mind�r�kk�!”
(Zsolt 73,25)

27.4 A L�lek istens�g�nek f�lreismer�se

A Szentl�lek bibliai neve, a Pneuma Theou vagy Pneuma Christou, k�pes
kifejez�s, �pp�gy mint a Hyios Theou. A Biblia olykor m�s k�pet is
haszn�l, mondja a Lelket leheletnek (2Thess 2,8; Jn 20, 22), mondja
sz�lnek (Jn 3,8; Csel 2,2). Az ilyen sz�haszn�lat azonban nem akarja
a Szentlelket valami term�szeti jelens�gnek nyilv�n�tani, vagy az
emberi l�lekkel �sszecser�lni. A Szentl�lek az emberi l�lekt�l �s
szellemt�l, a sz�lt�l �s lehelett�l mer�ben k�l�nb�zik. Szent, mert
Istennek Lelke, �s megszentel minket, azaz foglyul ejt, elk�l�n�t,
tulajdon�ba vesz. A megszentel�s �ltal lesz az ember azz�, aki �nerej�b�l
sohasem lehetne: Istennel k�z�ss�gben �l�, igazi ember.

Istennek Lelke, a Szentl�lek teh�t a Biblia szerint Isten
maga, m�gpedig az embernek megfoghatatlan, de val�s�gos m�don
megjelen� s vele viszonyba l�p� Isten. A Biblia, mikor a L�lek munk�j�r�l
besz�l, vil�gosan kifejezi a L�lek istens�g�t, egyben az Aty�t�l �s
Fi�t�l val� k�l�nb�z�s�g�t. (2 Kor 3,17; Jn 4,24; Mk 3,28)

Ha volna alapja a krisztol�giai hereziseknek, vagyis siker�lne kimutatni,
hogy Krisztus az �jsz�vets�g szerint csak ebionita vagy doketista
�rtelemben vett f�listen, akkor a benne vetett hit az emberi lehet�s�gek
k�r�be tartozn�k. Tiszt�zhat� lenne az is, milyen emberi bel�t�s alapj�n
t�rt�nt megisten�t�se. Ez esetben nem lenne sz�ks�g a Szentl�lek istens�g�re,
s�t mag�ra a Szentl�lekre sem, hiszen a hit nem Isten m�ve, hanem
az ember m�ve lenne, s a Szentlelket a hit kialak�t�s�n�l b�zv�st
n�lk�l�zhetn�k.

Ilyen k�pzelg�seknek adott teret a protest�ns modernizmus. Od�ig ment,
hogy a “Szentl�lek” aff�le biblikus elnevez�s csup�n, amelyen
m�lys�ges emberi meggy�z�d�st, �l�nk �s bens�s�ges tapasztalatot,
lelkiismereti �ll�sfoglal�st, sz�val valami emberi k�pess�get kell
�rteni. Nem t�bb teh�t, mint re�nk maradt kegyes formula. A “Szentl�lek”
mell�z�s�vel is besz�lhetn�nk hitr�l, hiszen ha �gy vessz�k, a hit
csak emberi dolog.

A protest�ns modernizmus a legnagyobb t�rgyilagoss�g l�tszat�val terelte
ebbe az ir�nyba az �r�smagyar�zatot. Er�szakos exeg�zise annak a t�telnek
igazol�sa: ha valaki heretikuss� v�lik a krisztol�gi�ban, menthetetlen�l
heretikus lesz a szoteriol�gi�ban is. A protest�ns modernizmus val�ban
�sszecser�lte Isten Szentlelk�t az emberi l�lekkel, illetve szellemmel,
a Szentl�lek munk�j�t pedig az emberi l�lek, illetve emberi szellem
�t�l�k�pess�g�vel �s meggy�z�d�s�vel.

A protest�ns modernizmussal szemben, tiltakoz�sunknak jel��l hangs�lyozzuk:
a Szentl�lekr�l sz�l� tannak nem az ember, hanem Isten az alanya.
Ez a tan nem az ember egzisztenci�j�r�l, hanem Istennek az emberhez
val� viszony�r�l besz�l. A Szentl�lek munk�ja: az istenfiak szabads�g�ra
val� juttat�s vagy megv�lt�s, csak Istenb�l kiindulva �rthet� �s magyar�zhat�,
nem pedig �nmagunkb�l kiindulva. A v�lts�g Istennek a tette, �s csakis
Isten tett�ben, vagyis hitben a mienk. A v�lts�got testi szemeinkkel
nem l�thatjuk, de hitben m�r most birtokoljuk.