22. Az �r�kk�val� Fi�

22.1 Krisztus istens�g�nek dogm�ja

22.1.1 A tant�tel

Krisztus az�rt lehetett �s lehet az Atya kijelent�je, mert � eleve
az, aki. Nemcsak a kiengesztel�s folyam�n v�lt Isten Fi�v�. A kijelent�s
isteni igazs�ga �s �r�k�rv�ny� val�s�ga �ppen abb�l ered, hogy Krisztus
m�r a kiengesztel�st megel�z�en �s a kijelent�s n�lk�l, �nmag�ban
v�ve is Isten Fia. Teh�t nem az�rt Isten Fia, mert mi annak l�tjuk,
vagy teljes�tm�nye alapj�n �gy �rt�kelj�k, hanem m�r eleve Isten Fia.
Nemcsak az utols� el�tti val�s�g, hanem a v�gs� val�s�g: mint Isten
Fia, Isten maga, mint ahogy az � Atyja is Isten maga.

Ez az el�felt�tele minden J�zusra vonatkoz� gondolkoz�snak, s�t tegy�k
hozz�, minden Istenre vonatkoz� gondolkoz�snak is. Ezt az el�felt�telt
sem nem indokolhatjuk, sem el nem vitathatjuk. M�s sz�val Krisztus
istens�ge nem levezetett t�tel, hanem alapt�tel. �gy ismert�k �s �rtett�k
meg �t az apostolok, s nek�nk is �gy kell, ha az apostolokat meg akarjuk
�rteni. R�viden: Krisztus nem a kijelent�s �s kiengesztel�s �ltal
szerezte meg istens�g�t, hanem �ppen ford�tva: istens�ge �ltal szerezte
meg a kijelent�st �s kiengesztel�st. Ennek bel�t�s�b�l ered a Krisztus
istens�g�re vonatkoz� egyh�zi dogma.

22.1.2 A modernista kritika

Krisztus �r�kk�val� Fi�s�g�nak, vagyis istens�g�nek dogm�j�t az els�
sz�zadok krisztol�giai harcai �ta is sokszor t�madt�k, �s teol�gi�tlan
spekul�ci�nak nyilv�n�tott�k. Az �jabbkori b�r�l�k �l�n Spalding �ll
(1714-1804), evang�likus lelk�sz �s diplomata, majd vezet� egyh�zi
f�rfi� Berlinben, a konzervat�v ir�nnyal szemben a m�rt�ktart� felvil�gosod�s
k�pvisel�je. K�nyveiben a korra jellemz�en a term�szeti vall�s hirdet�je,
de a term�szeti vall�st nem akarta a kijelent�ssel szemben kij�tszani,
m�g akkor sem, ha a r�gi egyh�z dogm�it, �gy Krisztus istens�g�nek
tan�t b�r�lta. Ut�bbi kritik�j�t azonban oly megveszteget� m�don fogalmazta,
hogy ma is az � mondataihoz t�rnek vissza a krisztol�gia modern b�r�l�i.

Spalding szerint nem fontos, kicsoda Krisztus �nmag�ban v�ve. Az �
kiismerhetetlen l�nye �s annak kutat�sa nem tartozik a gy�m�lcs�z�
hittitkok k�z�. Az a fontos, ki � a mi sz�munkra,
mit k�sz�nhet�nk neki, �s hogyan haszn�ljuk fel �t az �dv�ss�gre.
K�zben neh�z szavakat �s fogalmakat k�nnyen n�lk�l�zhet�nk. Teh�t,
amit a dogma mond, az csak az �rtelem haszontalan megterhel�se, �s
nem szolg�l �dv�rdeket. �gy besz�l a felvil�gosod�s embere s gondolat�t
�gy visszhangozza �n�letrajz�ban a m�lt sz�zad egyik kiv�l�, s krisztol�gia-elleness�ggel
nem v�dolhat� teol�gusa, K�hler: “Mit b�nom �n, mi lehet a nap belsej�ben.
F�nye, melege, sug�rz�sa �let�nk eleme. Mit b�nom �n Krisztus �r�k
istens�ge rejt�ly�t, amikor t�rt�neti val�s�g�ban, ig�j�ben �rz�kelem
az �letet �s a f�nyt!”

Ha K�hler csak �rdektelens�get nyilv�n�t Krisztus �r�k istens�ge tan�val
szemben, Schleiermacher, Kitschl �s �ltal�ban a modernek, m�r a Spalding-f�le
kritika folytat�i; ha m�s-m�s h�fokon is, elutas�tj�k a kalcedoni
dogm�t (451), a krisztol�giai vit�k z�r�k�v�t. Ez a dogma �gy �sszegezi
Urunk J�zus Krisztus istens�g�r�l �s embers�g�r�l, az �gynevezett
kett�s term�szetr�l sz�l� tan�t�st:

“� t�k�letes az istens�gben �s ugyan� t�k�letes az emberi l�t�ben;
val�s�ggal Isten �s val�s�ggal ember… Az istens�gre n�zve egyl�nyeg�
az Aty�val �s ugyan� emberi l�t�re n�zve egyl�nyeg� vel�nk… Az egyes�l�s
�ltal semmik�ppen sem t�r�ltetett el a term�szetek k�l�nb�z�s�ge.”
J�zus Krisztusban elegy�tetlen�l �s osztatlanul egy a kett�. A kett�s
term�szet eme dogm�j�ra �sszpontosult egyre fokoz�d� h�vvel a modernek
t�mad�sa.

A kett�s term�szet elleni harcnak alapot adhatott volna, hogy a Biblia
�rdekl�d�se els�sorban J�zus funkci�j�ra s nem l�t�nek titk�ra, teh�t
nem “term�szet�re” ir�nyul. De m�gsem ez a t�ny, hanem voltak�ppen
egy nyelvt�rt�neti, illetve jelent�stani v�ltoz�s f�t�tte a harcot.
Mi ugyanis m�st �rt�nk ma a term�szet sz�n, mint amit az egyh�zi tan
�rt a natura, illetve a f�sis alatt. A r�giek m�g
teremtett mindens�gr�l �s Teremt�r�l (creatura-r�l �s Creator-r�l)
besz�ltek, eg�szen �tfog� �rtelemben; n�luk a “term�szet” m�g
az anyagi �s a szellemi vil�got jelentette, osztatlan
egys�g�ben. �jabban ez a fogalom felbomlott. Az �jkori felfedez�sek
nyom�n kialakult az �gynevezett term�szettudom�nyi gondolkoz�s, mely
az anyagi vil�gra ir�nyul� term�szettudom�nyt megk�l�nb�ztette, s�t
el is k�l�n�tette a hum�n jelleg� szellemi tudom�nyokt�l. Ez�ta a
term�szet sz�val csak a sz�kebb �rtelemben vett anyagi-fizikai vil�got
jel�lj�k.

Innen n�zve azt�n a modernek, ha n�mi optikai csal�d�s �r�n is, hamar
megbotr�nkozhattak a r�gi aty�kon: Micsoda vaskos “istenfizik�t”
m�veltek ezek a r�giek, mikor Krisztus isteni �s emberi term�szet�r�l
besz�ltek! Hogy “elanyagias�tott�k” az �dvtant is: a Krisztusban
megjelent isteni er�t, szinte fizikai �rtelemben a hal�l elleni orvoss�gnak
tekintett�k, stb. - A f�lre�rtett kalcedoni dogma mell�z�se ut�n
nem maradt a modernek sz�m�ra m�s lehet�s�g, minthogy J�zus istens�g�t
ember-mivolt�ban keress�k. �gy v�lt�k, J�zus istens�ge abban �ll,
ami �t t�k�letes emberr� teszi. Az isteni akaratnak val� engedelmes
�n�tad�s�ban, hit�ben, istentudat�ban van az ember-J�zus “istens�ge”.
De h�t akkor Krisztus istens�ge, csak a mi �rt�kel�s�nk? Indokolhatja-e
egy ilyen emberi �rt�kel�s azt az im�datot, amivel a Biblia bizonys�gt�tele
Krisztust �vezi, az im�datot, ami csak a val�s�gos Istent illeti?

A vakv�g�nyra siklott kritik�val szemben a r�gi aty�knak volt igazuk.
�k nemcsak fizikai �rtelemben vett�k a term�szet sz�t. Igaz, bele�rtett�k,
m�gpedig joggal azt is, amit mi a term�szeten �rt�nk, de a fizikai-testi
�rtelmen t�l, valami t�bbet is, valami szellemit is �rtettek a term�szeten,
azt, amit mi l�nyegnek nevez�nk, s �ppen ezen a
t�bbleten volt a hangs�ly. Egy p�ld�val vil�g�tsuk meg a dolgot: a
Heidelbergi k�t� a hivatalos ford�t�sban Krisztusr�l azt mondja: “Egyed�l
� Istennek amaz �r�k, term�szet szerint val� Fia.”
(33. k.) Ezt mai nyelven �gy kell �rten�nk: “egyed�l � Istennek
amaz �r�k l�nyeg szerint val� Fia.” (De h�t akkor
m�rt nem �gy ford�tjuk?)

Ugyanez az eset a kalcedoni sz�vegn�l. J�val t�bb van benne a testi-fizikai
�rtelemn�l: els�sorban az isteni l�tm�dra, az Aty�val val� l�nyegi
egys�gre, Krisztus �r�k istens�g�re utal. De ugyanilyen �rtelemben
utal J�zus emberi l�tm�dj�ra. A r�gi aty�k tudat�ban voltak a kalcedoni
dogma bels� fesz�lts�g�nek, s meg sem k�s�relt�k a fesz�lts�g logikai
felold�s�t. Mert nem megfejteni, m�g csak nem is magyar�zni akart�k
a Krisztus szem�lyi titk�t, csup�n mer�sz utal�sokkal k�r�l�rt�k
a titkot, hogy f�lremagyar�z�sokt�l �vj�k. Arra a k�rd�sre igyekeztek
feleletet keresni: ki volt Krisztus �s nem arra,
hogyan volt az aki volt.

Csak az aty�k sz�nd�ka f�lre�rt�s�vel ford�thatt�k meg a k�rd�st,
s csin�ltak “pozit�v” elm�leteket a hogyan-r�l, titkot feloldd
modern szint�zist a kett�s term�szetr�l. Meg is kellet fizetni a k�s�rletez�s
�r�t: ha nem el�gedtek meg a r�utal�ssal. Nevezetesen az �l� Krisztus
hely�be a krisztol�gia l�pett, a Krisztus-hitb�l, Krisztus-elm�let
lett. - Ez a t�rt�neti h�ttere Spalding megveszteget�en gyakorlatias
�ll�sfoglal�s�nak, s ebbe az �sszef�gg�sbe tartozik bele a modernek
dogmaelleness�ge, mellyel nem is az egyh�zi tant, hanem a Biblia Krisztus-bizonys�g�t
utas�tott�k el.

22.1.3 A reform�tori �ll�spont

A dogma ellen t�mad�k a reform�torokat is igyekeztek �ll�spontjuk
t�mogat�s�ra kij�tszani. K�l�n�sen Melanchton h�res
mond�s�ra hivatkoztak �s hivatkoznak ma is nagy el�szeretettel: Christum
cognoscere, beneficia eius cognoscere, vagyis Krisztus megismer�se
annyi, mint az � j�t�tem�nyeinek megismer�se. A benefici�t �gy magyar�zt�k,
hogy az a humanitas Christi, Krisztusnak az �r�s �ltal bizony�tott
emberi val�s�ga.

Ilyen magyar�zat alapj�n vont�k le a k�vetkezet�st: �me, Melanchton
szerint Krisztus �r�kk�val� Fi�s�ga nem fontos re�nk n�zve, hanem
csak Krisztus id�i megjelen�se, ember-volta �rdekel minket. Ez azonban
t�ves k�vetkeztet�s. Melanchton ugyanis id�zett mond�s�t sohasem kiz�r�lagos
�rtelemben haszn�lta, teh�t krisztol�gia-ellenes k�vetkeztet�st nem
is lehet levonni bel�le.

Melanchton mond�s�hoz hasonl� nyilatkozatokat Luthern�l �s a t�bbi
reform�torn�l is tal�lunk. E sz�rv�nyos nyilatkozatoknak azonban �pp�gy
nincs kiz�r�lagos �rtelme. Nem akarj�k J�zus t�rt�neti megjelen�s�re,
ember-volt�ra lesz�k�teni a krisztol�gi�t. S�t reform�toraink kifejezetten
vallj�k �s tan�tj�k Krisztus �r�kk�val� Fi�s�g�t. Ezt a tan�t�sukat
nem lehet egyszer�en k�vetkezetlens�gnek min�s�teni �s ilyen alapon
mell�zni. K�lvinnak pl. a Servet-perben tan�s�tott magatart�sa, egymag�ban
is el�g hangos tiltakoz�s, minden ilyen elj�r�s vagy k�s�rlet ellen.

Annyi azonban t�ny, hogy reform�toraink viszonylag keveset foglalkoztak
Krisztus istens�g�nek dogm�j�val. De csak az�rt foglalkoztak keveset
vele, mert ez egy�ltal�n nem volt k�rd�ses sz�mukra. Az � probl�m�juk
nem a 4. sz�zad, hanem a 16. sz�zad probl�m�ja volt. Az �dvelnyer�s
�s a megigazul�s k�rd�se �gette �ket s ez�rt a krisztol�gia, meg a
trinit�s k�rd�s�t h�tt�rbe tolt�k, an�lk�l azonban, hogy elmell�zt�k,
vagy �ppen tagadt�k volna. Valamennyi protest�ns hitvall�sunk a reform�tori
iratok nyom�n j�r, s egyikb�l sem hi�nyzik sem a krisztol�gia, sem
a trinit�stan.

A dogm�kkal nem az a c�lunk, hogy az egyszer� �s az �dvre el�gs�ges
hitismeretet min�l bonyolultabb� tegy�k �s megnehez�ts�k. A krisztol�giai
dogma pl. az�rt v�lik sz�ks�gk�ppen bonyolultt� �s neh�zz�, mert az
egyszer� hitismeretben az ige titka rejlik, vagyis a “beneficia
Christi” megismer�se elv�laszthatatlan att�l, kicsoda Krisztus �nmag�ban
v�ve. El�g itt csup�n a kar�csonyi t�rt�netre utalni. Az, ami l�tszik
bel�le, egyszer� t�ny: kisded, rongyok, j�szolb�lcs�. De ennek a nagyon
egyszer� �s szeg�nyes t�nynek a magyar�zat�hoz angyali seregekre van
sz�ks�g. Amit az angyal�nek mondott, azt pr�b�lja kifejezni, �les
fogalmakba fogni az egyh�zi tan.

A dogmatika �ppen Krisztus kil�t�nek szent�r�sszer� t�rgyal�s�val
v�gja �tj�t a teol�gi�tlan, �lgyakorlatiass�g� Krisztus-spekul�ci�nak.
Aki ugyanis nem abb�l indul ki, hogy Krisztus eleve Isten �s �ppen
ez�rt Urunk, az a kijelent�shez k�ti Krisztus �r-volt�t, �s ann�l
Krisztus istens�ge a kijelent�s emberi �rt�kel�s�n alapul. S vajon
enn�l az emberi �rt�kel�sn�l, mi a m�rt�k? Az, hogy J�zusban emberi
nagys�got m�r�nk, valami kigondolt isteni eszm�hez, vagy pedig az
Isten ugyancsak kigondolt eszm�j�hez. S mert �gy Krisztusi nagyra
kell �rt�keln�nk, emberi �rt�k�t�let alapj�n tessz�k meg �t Isten
Fi�nak.

Krisztus �r�kk�val� Fi�s�g�nak dogm�ja �ppen ennek az �r�sellenes
spekul�ci�nak v�gja �tj�t. Az im�nt k�r�l�rt emberi m�rt�ket �ti ki
kez�nkb�l, s megakad�lyozza, hogy a Krisztusra vonatkoz� hitismeretb�l
�ltal�nos igazs�got csin�ljunk. Ha ugyanis csak a kijelent�sben v�lik
J�zus Isten Fi�v�, �s nem hissz�k el r�la, hogy eleve is az volt,
akkor az � Fi�s�ga nem isteni t�ny, hanem emberi m�, nem hit dolga,
hanem csak az �rtelem�.

22.2 A Niceai hitvall�s krisztol�giai szakasza

Egyetemes hitvall�saink k�z�l a Krisztus �r�kk�val� Fi�s�g�t legr�szletesebben
az �gynevezett Nicaeno-Konstantinopolitanum t�rgyalja. Ezt a hitvall�st
a 325.-i zsinaton, majd a 381.-i Konstantin�polyi zsinaton is elfogadt�k,
s mind a keleti, mind a nyugati egyh�zban a liturgia alkatelem�v�
tett�k. Ennek a hitvall�snak krisztol�giai szakasza �gy hangzik:

(Hiszek egy) �r J�zus Krisztusban, Istennek egysz�l�tt Fi�ban,

Ki az Aty�t�l sz�letet id�knek el�tte,

Vil�goss�g a vil�goss�gb�l, val�s�gos Isten a val�s�gos Istenb�l,
sz�letett �s nem teremtetett,

Az Aty�val egyl�nyeg�,

�ltala teremtetett minden.

Krisztus �r�kk�val� Fi�s�g�nak k�rd�s�t a Nicaeno-Konstantinopolitanum
id�zett t�teleinek exeg�zise form�j�ban fejtj�k ki. Ez a hitvall�s
fogalmazza meg az istenfi�s�got a leg�lesebben, Tov�bb� ez m�r a krisztol�giai
vit�k v�geredm�ny�t foglalja �ssze. V�g�l, mint �kumenikus hitvall�s,
a kereszty�ns�g lelki egys�g�re eml�keztet �s Krisztusra n�zve �ppen
azt r�szletezi, amit a protest�ns modernizmus nem akar hallani.

1. Hiszek egy �r J�zus Krisztusban.Az “egy” sz�cska �t k�zvetlen�l az Aty�hoz kapcsolja. Az Aty�nak
   � nemcsak k�vete, meghatalmazottja, hanem vele azonos. Ugyancsak az
   “egy” sz�cska utal arra, hogy uralma, melyr�l ez az els� t�tel
   besz�l, nincs valami magasabb uralomb�l levezetve. � �r, vagyis tekint�lynek
   �s hatalomnak hordoz�ja, aki parancsol �s korm�nyoz, nem v�letlen�l,
   nem id�legesen, �s nem b�rki vagy b�rmi �ltal korl�tozottan, hanem
   isteni l�nyege szerint.
2. Hiszek J�zus Krisztusban, Istennek egysz�l�tt Fi�ban.A m�sodik t�tel a Krisztus-kijelent�s kiz�r�lagoss�g�t hirdeti: istennek
   ugyanis nincs m�s Fia �s nincs m�s kijelent�se. Vannak ugyan immanens
   kijelent�sek: besz�lhet�nk az �sz �s a term�szet “kijelent�seir�l”
   is. Vannak tov�bb� immanens megb�k�l�sek: az ember elv�gre megb�k�lhet
   a sorssal, hal�llal, s�t m�g embert�rsaival is. De mindez nem azonos
   azzal az isteni kijelent�ssel �s azzal az Istennel val� megb�k�l�ssel,
   melyet a Fi� szerzett. mellette m�s Fi� �pp�gy nincs, mint ahogy Isten
   mellett sincs m�s Isten.
3. Hiszek J�zus Krisztusban, aki az Aty�t�l sz�letett id�knek el�tte.A harmadik t�tel az id�ben megjelent Krisztusr�l mondja ezt. �benne
   nemcsak az �gi Isten f�ldi m�sa, aff�le anal�gi�ja jelent meg, hanem
   maga az Isten. J�zus Krisztus preegzisztens, vagyis nem az id�ben
   lett, hanem mint Isten, �r�kk�val�. Itt err�l van sz�. - �r�kk�val�s�ga
   azonban nem z�rja ki, hanem mag�ba foglalja id�i, t�rt�neti megjelen�s�t:
   a kijelent�st. Preegzisztenci�ja a kijelent�sben �s a kiengesztel�sben
   megmutatkoz� egzisztenci�j�nak magyar�zata, viszont egzisztenci�ja
   a preegzisztenci�j�t magyar�zza.
4. Hiszek J�zus Krisztusban, ki vil�goss�g a vil�goss�gb�l, val�s�gos
   Isten a val�s�gos Istenb�l, sz�letett �s nem teremtetett.A negyedik t�tel megk�l�nb�ztet vil�goss�got �s vil�goss�got, Istent
   �s Istent, de ezt a megk�l�nb�ztet�st az egy Istenen bel�l csin�lja.
   Elej�t veszi teh�t annak a f�lre�rt�snek, hogy egyik oldalon a Teremt�t,
   a m�sik oldalon meg valami teremtm�nyt k�pzelj�nk, mert ugyanaz az
   Isten van itt is, meg ott is. Az a k�rd�s, mi ennek az Istenen bel�li
   megk�l�nb�ztet�snek �s egym�sra val� vonatkoztat�snak az �rtelme?
   Azt akarj�k vele kifejezni, hogy egyik oldalon van az elrejtezett
   Isten, a m�sik oldalon pedig a kijelentett Isten, de a kijelentett
   Isten, egy az elrejtezett Istennel. A kijelent�st ebben a tudatban
   kell fogadnunk.

   A kijelent�s t�ny�n t�l is �rv�nyes azonban ez a negyedik t�tel, mert
   Krisztus nemcsak a kijelent�sben, hanem m�r eleve
   vil�goss�g a vil�goss�gb�l, val�s�gos Isten a val�s�gos Istenb�l,
   sz�letett �s nem teremtetett. E t�telnek h�rom
   meg�llap�t�sa van, s a h�rom k�z�l viszonylag m�g a k�z�ps� a legkev�sb�
   vitatott. Ezen kezdj�k az elemz�st.

   Krisztus val�s�gos Isten a val�s�gos Istenb�l,
   theos alethinos ek theou alethinou, mint a g�r�g sz�veg mondja. Ez
   az “ek” sz�cska a k�t l�tm�d k�zti megk�l�nb�ztet�s legegyszer�bb
   �s legr�videbb jelz�se. Egyikb�l vagy egyikt�l lett a m�sik, s mind
   a kett� egyform�n “val�s�gos”, s�t egy a kett�, mert ugyanannak
   a l�tnek k�t l�tm�dja. De m�r enn�l a legegyszer�bb megjel�l�sn�l
   neh�zs�g mutatkozik, mert amint r�szletesebben magyar�zn�k az “ek”
   jelent�s�t, elker�lhetetlen�l el�j�nne k�t �n�ll� l�ny k�pzete �s
   a kett�nek bizonyos f�gg�si viszonyba val� hozatala, vagyis az egynek
   a megkett�z�se. Pedig �ppen ezt akarjuk elker�lni.

   T�tel�nk m�sik meg�llap�t�sa, hogy: Krisztus vil�goss�g
   a vil�goss�gb�l, m�g veszedelmesebb, mert szeml�letesebb. E
   k�p szerint az Atya a f�nyforr�s, a Fi� a f�ny, teh�t olyan kett�j�k
   viszonya, mint a nap� �s a napf�ny�. B�rmenynyire sz�p is ez a szeml�letess�g,
   veszedelmes, mert ez a k�p a t�r �s id� vil�g�b�l ered, s t�r �s id�beli,
   nem pedig �r�kk�val� folyamatot sejtet. Teh�t olyasmit k�pzeltet el,
   amit fizikailag is elemezhet�nk, pedig err�l sz� sem lehet.

   D�nt� fontoss�g� formula t�tel�nk v�gs� meg�llap�t�sa: Krisztus sz�letett
   �s nem teremtetett. Teh�t nem �gy �llott el�, mint a teremtm�nyek,
   az angyalokt�l kezdve, eg�szen az utols� porszemig. Az � egzisztenci�ja
   az Isten egzisztenci�j�t�l nem k�l�nb�zik. Csak annyiban teremtm�ny,
   amennyiben val�s�gos emberr� lett �rett�nk �s emberk�nt j�rt k�z�tt�nk:
   L�nye �s l�te azonban nem foghat� be �s nem z�rhat� bele az � ember
   volt�ba teljesen.

   Az, aki Betlehemben emberi testet �lt�tt, hogy a kijelent�st �s kiengesztel�st
   v�ghezvigye, nem teremtetett. Ha csak teremtetett volna, akkor a kijelent�s
   �s kiengesztel�s a bukott vil�g m�ve volna, teh�t haszontalan dolog
   �s hi�baval� er�fesz�t�s. Ez a formula negat�v jelent�se.

   De formul�nknak pozit�v jelent�se is van, az, hogy Krisztus sz�letett.
   Itt a hitvall�s az �l�l�nyek vil�g�b�l k�lcs�n�z egy kifejez�st, amit
   azt�n k�pes �rtelemben haszn�l. Azt fejezi ki vele, hogy az Atya �s
   Fi� k�z�tt olyanforma, de nem ugyanolyan egys�g �s k�l�nbs�g van,
   mint az embervil�gban az atya �s a fia k�z�tt. A sz�let�s mik�ntj�r�l
   ez a k�pes kifejez�s egy�ltal�n nem akar besz�lni, mert nem valami
   t�rt�n�st (teh�t nem id�i dolgot), hanem �r�k viszonyt
   akar kifejezni.

   A sz�let�s m�r a term�szeti �letben is titokzatos. (A sz�l�szorvos
   pl. csak a folyamat biol�giai mozzanatait �s k�r�lm�nyeit ismeri,
   de l�nyeg�t nem.) Amikor azonban ezt a sz�t az �r Krisztusra vonatkoztatjuk,
   sokkalta nagyobb titokra utalunk vele. Nincs is a sz�let�s sz� dogmatikai
   haszn�lat�nak m�s c�lja, minthogy utaljon valami olyan titokra, amit
   szavakban kifejezni nem tudunk. Ha a “sz�letett”-nek ezt az utal�
   jelleg�t, jelk�pi szerep�t elfeledj�k, s mag�t a sz�t kezdj�k elemezgetni
   - mint m�r a trinit�stanban mondottuk -, csak botr�nkoz�s k�v�v�
   v�lik.

   T�tel�nk harmadik meg�llap�t�sa teh�t k�l�nbs�get tesz sz�let�s �s
   teremt�s k�z�tt. A sz�let�s t�bbet jelent, mint
   a teremt�s. Azt teszi, hogy Isten lett Istenb�l; a teremt�s pedig
   csak azt teszi, hogy teremtm�ny �llott el� Isten �ltal.

   L�ttuk, a negyedik t�tel mindenik meg�llap�t�sa mennyire nem adaequat,
   mennyire nem direkt �rtelemben veend�, k�pes besz�d. De ugyanilyen
   nem-adaequat kifejez�s az is, ha J�zus Krisztusra azt mondjuk: Isten
   Ig�je. Az Ige e szerint az �r�kk�val�s�gt�l fogva gondolkoz�
   Isten �r�kk�val� gondolata, teh�t az a sz�, amelyben Isten �nmag�t
   kifejezi. Ez a legszellemibb megjel�l�s Krisztusra n�zve, de ez sem
   adaequat! Mi nem ismer�nk ugyanis olyan sz�t, mely k�l�nb�zik ugyan
   a besz�l�t�l �s m�gis a besz�l� teljes l�nyeg�t mag�ba z�rja �s kifejezi.
   Isten szav�ban pedig ez t�rt�nik. Teh�t adaequat m�don, m�g az “ige”
   sz� sem jel�li Krisztust. Ez is emberi sz�, �s a mi f�ldi k�pzeleteinkhez
   tapad.

5. Hiszem, hogy J�zus Krisztus egyl�nyeg� az Aty�val.Az �t�dik t�tel mondja ki a legd�nt�bb sz�t, a Niceai zsinat ut�n
   is elkeseredetten vitatott homoousios-t. T�rt�netileg n�zve az a jelent�s�ge,
   hogy ezzel kapcsolatban t�rt ki az ari�nusok ellen�ll�sa, az �gynevezett
   i�ta-harc. �k ti. csak a homoiousios formul�ig, vagyis az Aty�hoz
   val� hasonl�s�gig voltak hajland�k elmenni. M�g
   azt v�llalt�k volna, hogy J�zus Krisztus “val�s�gos Isten”, s�t
   azt is, hogy “sz�letett �s nem teremtetett”, de azt m�r nem, hogy
   az Aty�val egyenl�. A homoousios sz� teh�t leleplezte
   a lappang� herezist. T�rgyi szempontb�l n�zve, �ppen az a homoousios
   jelent�s�ge: nyilv�nval�v� tette, mit hisz az egyh�z. Pedig nem egy�rtelm�
   sz�. Ford�that� �gy is, hogy egyenl�l�nyeg�, meg
   �gy is, hogy egyl�nyeg�. Az els� ford�t�s a triteizmus,
   a m�sodik meg a modalizmus, illetve kvaternit�s veszedelm�vel j�r.
   Mi a k�t ford�t�si lehet�s�g k�z�l, a nyugati egyh�z p�ld�j�t k�vetve,
   a m�sodikat v�lasztjuk. Az�rt, mert az egyl�nyeg� sz�nak teljesebb
   �rtelme �s nagyobb kifejez� ereje van, mint az egyenl�l�nyeg�nek.
   Ha azt mondom: egyl�nyeg�, akkor voltak�ppen m�r azt is mondottam:
   egyenl�l�nyeg�.

   Mit hisz az egyh�z, mid�n egyl�nyeg�nek vallja J�zus Krisztust az
   Aty�val?

   El�sz�r is azt, hogy J�zus Krisztus nem emberb�l lett
   f�listen, ez�ltal elh�r�tja az ebionitizmus ari�nus �s egy�b
   form�j�t, s er�teljesen al�h�zza a hitvall�s megel�z� t�tel�nek ama
   �ll�t�s�t, hogy J�zus Krisztus sz�letett �s nem teremtetett.

   M�sodszor azt, hogy J�zus Krisztus nem Istenb�l lett als�bbrend�
   Isten, ezzel elh�r�tja a doketizmus k�l�nb�z� v�ltozatait,
   egyben pedig meger�s�ti a hitvall�s megel�z� t�tel�nek ama �ll�t�s�t,
   hogy J�zus val�s�gos Isten a val�s�gos Istenb�l.

   Harmadszor az egyl�nyeg�s�g megvall�s�val �tj�t v�gja az egyh�z mindennem�
   politeizmusnak. Ugyanezen c�lb�l al�h�zza azt is,
   hogy a trinit�stanban eml�tett “szem�lyeken”, csakugyan l�tm�dokat
   �rts�nk. Mint ebb�l is l�tszik: a homoousios sz� kihat a trinit�stanra
   is.

   A trinit�stannal kapcsolatban azt mondja: mikor az Aty�r�l �s Fi�r�l
   besz�l�nk, nem k�t szubjektumr�l van sz�, hanem ugyanarr�l
   a szubjektumr�l k�tszer, megsz�ntethetetlen kett�ss�gben. Teh�t
   �ppen �gy, mint a trinit�stan, a homoousios is az egys�get akarja
   kifejezni a k�l�nb�z�s�gben �s a k�l�nb�z�s�get az egys�gben.

   De �ppen ezen a ponton kell �jra bevallanunk a Trinit�s titk�nak kifejezhetetlens�g�t.
   Mi ugyanis vagy megk�l�nb�ztet�st tudunk kifejezni egys�g n�lk�l,
   vagy pedig egys�get, megk�l�nb�ztet�s n�lk�l. Mivel egy sz�val nem
   tudjuk kifejezni a Trinit�s titk�t, k�nytelenek vagyunk sz�ks�gmegold�shoz:
   k�r�l�r�shoz folyamodni. Ebb�l a sz�ks�gb�l magyar�zhat� a Niceaeno-Konstantinopolitanum
   krisztol�giai szakasz�nak l�tsz�lagos b�besz�d�s�ge.

6. Hiszem, hogy J�zus Krisztus �ltal teremtetett minden.A krisztol�giai szakasz eme hatodik s egyben z�r�t�tel�r�l m�r a teremt�s
   kapcs�n sz� esett. A hitvall�sbeli �sszef�gg�sben a homoousios-t er�s�ti
   meg. Meger�s�ti, mert hangs�lyozza, hogy J�zus Krisztus r�szes abban,
   ami k�l�n�sk�pp az Atya m�ve: a teremt�sben. Egy az Aty�val, az�rt
   teremtetett � �ltala minden. De ez azt is jelenti: � el�bb szeretett
   minket, mint mi �t, hiszen �ltala teremtett�nk mi is.

�gy magyar�zza egyetemes hitvall�sunk J�zus Krisztus �r�kk�val� Fi�s�g�t.
L�ttuk e magyar�zat ok�t, �rtelm�t �s neh�zs�geit.