21. A Kiengesztel�

21.1 Kyrios Christos

21.1.1 A n�v eredete

M�r a mennyei Aty�r�l sz�l� tan�t�sban kaptuk azt a feleletet: a n�z�reti
J�zus az �r. De ott mindj�rt hozz� kellett tenn�nk, a Biblia m�gis
els�sorban nem �t, hanem a mennyei Aty�t tekinti �rnak. A n�z�reti
J�zus, mint az atyai akarat hirdet�je �s bet�lt�je, szolgai alakj�ban
t�lutal �nmag�n. Az Aty�r�l sz�l� tanban ezt az utal�st kellett k�vetn�nk.

Most, a Fi�r�l sz�l� tanban ugyancsak a Szent�r�s alapj�n, egy m�sik
vonalon indulunk el, s arr�l kell besz�ln�nk: a Szent�r�s, an�lk�l,
hogy az Atya �s Fi� k�z�tt lev� k�l�nbs�get megtagadn�, k�z�ss�gben,
s�t egys�gben l�tja a Fi�t az Aty�val. Mid�n az
egys�gr�l besz�l�nk, J�zus Krisztus istens�g�r�l lesz sz�. Istens�ge
alapj�n Urunk � min�k�nk. A Biblia a Kyrios sz�val fejezi ki J�zus
istens�g�t.

A kyrios sz�t a kutat�k t�bbf�lek�ppen magyar�zt�k, �s gyakran elmagyar�zt�k.
Olykor egyszer� �s �rdektelen udvariass�gi formul�nak v�lt�k, mint
amilyen ma pl. a mister vagy a monsieur, amiben felesleges vall�sos
tartalmat keresni. A bibliai esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben azonban sokkal
ig�nyesebbnek bizonyult a kyrios, ez�rt jelent�sk�r�t tiszt�zni kellett.
A tiszt�z�shoz t�bbf�le t�mpont k�n�lkozott. Ez volt a c�me az �jtestamentomi
korban a keleti eredet� miszt�rium-vall�sok kultusz-istens�g�nek.
De kyrios n�vvel illett�k a r�mai cs�sz�rt is a cs�sz�rkultusz idej�n.
Ez az elnevez�s teh�t a Bibli�n k�v�l is el�fordul, ez�rt a kutat�k
feljogos�tva �rezt�k magukat arra, hogy a Bibli�n k�v�li vall�sokb�l,
illetve a cs�sz�rkultuszb�l vezess�k le a bibliai Kyriost.

K�l�n�sen sz�lesk�r� kutat�st v�gzett ezen a ter�leten W. Bousset
(Kyrios Christos, 1913 �s 1921). Szerinte s a nyomdokain j�r�k szerint
nem a palesztinai �sgy�lekezetben, hanem a hellenizmus talaj�n, k�zelebbr�l
Antiochi�ban bukkan fel a Kyrios-c�m a Krisztus-kultuszban. Indokolt
teh�t a vall�st�rt�neti levezet�s, mely term�szetesen k�lcs�nz�snek
t�ntette fel ezt a bibliai fogalmat, s mag�t a fogalmat is idegen
elemekkel terhelte, hom�lyoss�, s�t zavaross� tette.

Nyomban egy�rtelm�v� v�lik azonban a kyrios fogalom, ha nem bibli�n
k�v�li jelens�gekb�l sz�rmaztatjuk �s nem vall�st�rt�neti anal�gi�kkal
akarjuk magyar�zni, mint a sz�zadel� divatja dikt�lta, hanem bibliai
gy�k�rzet�t keress�k �s az �sz�vets�gb�l mer�tj�k
a magyar�zatot. Megfelel� t�rgyi indoka �ppen ennek az elj�r�snak
van. Hist�riai adataink szerint ugyanis az �skereszty�n gy�lekezet
�s a palesztinai, valamint a hellenisztikus zsinag�ga k�z�tt eredetileg
szoros kapcsolat �llott fenn. J�zus maga is tan�tott a zsinag�g�ban,
P�l apostol is t�r�t� �tjain els�renden a zsinag�g�kba l�togatott
el. Ebb�l a kapcsolatb�l lehet �s kell is a Kyrios nevet magyar�znunk.

21.1.2 A n�v tartalma

Egy k�zismert t�nyb�l induljunk ki. A Krisztus sz�let�se k�r�li sz�zadokban
m�r a zsid� t�rv�nyesked�s bevett szok�sa volt, hogy az Isten nev�t
jelz� tetragramm, a JHVH helyett Adonaj-t olvastak. A Kyrios pedig
nem egy�b, mint az Adonaj g�r�g m�sa, s pontosan megfelel az ar�m
Mar sz�nak. Ut�bbi ismer�s el�tt�nk a Maranatha, “J�vel Urunk”
kifejez�sb�l. Hogy ez az ar�m kifejez�s P�l g�r�g sz�veg�ben, az 1Kor
16,22-ben el�fordul, igen jelent�s t�ny. Nyilv�n, ismert istentiszteleti
formula sz�lal itt meg, amit az ar�mul besz�l� palesztinai �sgy�lekezetben
sz�lt�ben haszn�ltak. P�l ugyanezen lev�lben vil�gosan el is hat�rolja
mag�t a kyrios sz� minden m�sfajta (t�rsadalmi, politikai vagy vall�si)
haszn�lat�t�l: “Mert ha vannak is �gynevezett istenek… �s van
sok �r (kyrioi), mindazon�ltal nek�nk egy Isten�nk van, az Atya…
�s egy Urunk, a J�zus Krisztus, aki �ltal van a mindens�g �s mi is
��ltala.” (1Kor 8,5-6 v.�. Rm 10,9-el) - �me, a Kyrios nem egy�b,
mint az �sz�vets�gi istenn�v, a Jahve-Adonaj g�r�g ford�t�sa �s J�zusra
val� alkalmaz�sa.

Az �jsz�vets�g egy�rtelm� Krisztus-bizonys�gt�tel�t al�h�zza a v�rtan�k
hossz� sora. Az �ld�z�sek indoka kezdett�l fogva az volt: a kereszty�nek
elismert�k ugyan az �llami fels�bbs�get a maga viszonylagoss�g�ban,
de v�gs� fokon J�zust vallott�k az �rnak, s nem a cs�sz�rt (Csel 17,7).
“Bizonnyal… �rr� �s Krisztuss� tette �t az Isten.” (Csel 2,36)
“Aj�nd�koza n�ki oly nevet, amely minden n�v f�l�tt val�, hogy J�zus
nev�re minden t�rd meghajoljon, mennyeiek� �s f�ld alatt val�k�, �s
minden nyelv vallja, hogy J�zus Krisztus �r, az Atya Isten dics�s�g�re.”
(Fil 2,9-11) - Igaz, J�zus Krisztus �r-volta a felt�mad�ssal v�lt
nyilv�nval�v�, de miel�tt a hellenizmus vil�g�ban a Kyrios-Christos
kultusza kialakult, a palesztinai �sgy�lekezetben m�r J�zust istenk�nt
tisztelt�k, az Istenre vonatkoz� �sz�vets�gi fels�gjelz�ket, kiv�lt
pedig a 110. kir�ly-zsolt�rt J�zusra alkalmazt�k (pl. Mk 12,35-37
par.), ezzel istens�g�t orsz�g-vil�g el�tt elismert�k �s megvallott�k.

A Kyrios n�v bibliai levezet�s�t �s egyben J�zus istens�g�t indokolja
az a rendk�v�li gyakorlati jelent�s�g is, amit a Biblia J�zus nev�nek
tulajdon�t. Figyelj�k csak meg: J�zus nev�ben j�vend�ltek,
tan�tottak, pr�dik�ltak, kereszteltek, b�nt bocs�tottak, d�monokat
�ztek �s sok m�s csod�t tettek, az � nev�ben gy�ltek �ssze a h�vek,
ebben a n�vben hittek, ett�l v�rt�k a seg�ts�get �s megtartat�st,
ez�rt a n�v�rt javaikat elhagyt�k, s�t b�ntalmaz�st, �ld�ztet�st �s
hal�lt is szenvedtek. - P�l szavai szerint: megmosattattak, megszenteltettek
�s megigaz�ttattak az �r J�zus nev�ben (1Kor 6,11). Szinte azt mondhatn�k:
az �r J�zus neve az a hely, ahol az els� kereszty�nek
�lete lej�tsz�dik (Kol 3,17).

Az � neve, mint mindezekb�l l�tjuk, ugyanaz a mindent �tfog� n�v,
mint az �sz�vets�gben a Jahve neve. Jahve neve is az emberek sz�m�ra
kijelentett Istent jel�li. Eml�kezz�nk v�g�l J�zus saj�t kinyilatkoztat�s�ra:
“�n �s az Atya egy vagyunk.” J�zus eg�sz �lete �s tan�t�sa csod�latosan
�sszecsend�l a Kyrios n�v tartalm�val, ami viszont a krisztol�gia
�sszfoglalata.

21.2 Krisztus istens�g�nek k�tf�le f�lre�rt�se

B�rmennyire vil�gos is az Atya �s Fi� egys�g�t, vagyis a Krisztus
istens�g�t megvall� bibliai bizonys�gt�tel, m�gis f�lre�rthetj�k,
ha �gy k�pzelj�k, hogy ez a bizonys�gt�tel eredetileg egy emberi egy�nis�gre
vonatkozott, aki k�s�bb valamik�ppen isteni rangra emelkedett. De
f�lre�rj�k akkor is, ha �gy v�leked�nk, hogy a Krisztus-bizonys�gt�telben
csup�n az isteneszme megszem�lyes�t�s�vel, vagy k�zt�nk megjelent
szimb�lum�val van dolgunk. Vizsg�ljuk meg ezt a k�tf�le f�lre�rt�st
�s �llap�tsuk meg, hol a hiba.

1. Krisztus istens�g�t el�sz�r is individualista �rtelemben
   lehet f�lre�rteni. E szerint nem m�s e bizonys�gt�tel, mint egy embernek,
   egy nagy f�rfi�nak az apote�zisa. - Titokzatos szem�lyis�ge �s �mulatba
   ejt� cselekedetei, k�rnyezet�re oly rendk�v�li hat�st gyakoroltak,
   hogy apr�nkint kialakult a szeml�l�kben az a mag�val ragad� gondolat,
   amely szinte elemi er�vel t�rt ki bel�l�k: � t�bb mint ember, � Isten!Mi lehet ennek a csod�latos hat�snak a magyar�zata? A gyermekiess�gnek
   benne mindv�gig megmarad� �des�ge, a szabads�g �s engedelmess�g b�mulatos
   egys�ge, a hal�lig val� szeretet �s h�s�g, valami kir�lyi von�ssal
   egyes�lve. Ez hatott kort�rsaira �s ez hat t�bb�-kev�sb� az ut�korra,
   mely mindezen fel�l, m�g a vall�salap�t�t is l�tja J�zusban. A galileai
   vid�ki rabbib�l - mert hisz eleinte ennek tartott�k - ilyen lelki
   adotts�gok miatt emelkedett tisztel�i szem�ben pr�f�tai rangra, az
   Ill�s pr�f�ta rangj�ra. Egyben politikai messi�sk�nt is kezdt�k tisztelni,
   s mint ilyet: D�vid fi�nak, s�t Isten fi�nak is nevezgett�k. Tisztelete
   egyre hatv�nyoz�dott, s annak a hal�l sem vetett v�get.

   Hal�la ut�n, rajong� h�veinek l�tom�sokban jelenik meg �s “lelk�kben”
   tov�bb �l. Mennyei l�nynek tekintik; most m�r a meghatv�nyoz�dott
   tisztelet hev�ben nem lehetetlen az Istennel val� azonos�t�sa sem.
   Az azonos�t�sn�l valami kiindul� pontot is keresnek; �gy v�lik, vagy
   a sz�let�skor, vagy a kereszts�g alkalm�val, vagy a megdics��l�s hegy�n,
   vagy a felt�mad�skor maga Isten emelte �t fi�i rangra.

   E szerint voltak�ppen csak h�vei lelkesed�se csin�lt az ember-J�zusb�l
   Istent. Maga J�zus, t�rgya volt csup�n ennek a rajong�sig fokoz�d�
   lelkesed�snek. Egy csod�latos embert Istenn� idealiz�lt a hiv�k serege,
   �gy mint ahogy az a vil�gt�rt�nelem folyam�n m�sokkal is megesett.
   Az ember mindenkor szeret h�roszokat csin�lni.

   Ez az �gynevezett ebionita krisztol�gia. Nev�t
   az�rt kapta, mert a 2. sz�zad egyik herezis�ben, az Ebionr�l elnevezett
   ebionitizmusban t�nt fel el�sz�r, hogy azt�n m�s �s m�s n�ven t�nedezz�k
   fel �jra a dogmat�rt�net folyam�n, eg�szen napjainkig.

2. Krisztus istens�g�t m�sodszor kollektivista �rtelemben
   is f�lre lehet �rteni. Ez a f�lre�rt�s az el�bbinek �ppen az ellenkez�je.
   E szerint J�zus nem egy�b, mint valami �ltal�nos igazs�g, vagy k�zismert
   eszme megszem�lyes�t�se, perszonifik�ci�ja. Ilyen eszme pl. az Isten
   �s az ember egys�g�nek gondolata, vagy az �letszerz�s a hal�l �tj�n.
   Ezt az eszm�t is sokfel� ismerik.Hogy �ppen a n�z�reti J�zus volt az, akiben ez az eszme megjelen�lt,
   vagy megjelen�lni l�tszott, az mer� v�letlen, s�t mell�kes dolog,
   annyira mell�kes, hogy az � t�rt�neti val�s�g�t ak�r tagadni is lehetne.
   Nem sz�rmazn�k semmi nagyobb baj ebb�l a tagad�sb�l. Mitikus alak,
   valamely �ltal�nos igazs�g megtestes�t�je, vagy a D�niel pr�f�ci�j�ban
   meghirdetett Embernek Fia, vagy a j�l ismert Praeexistens Logos, vagy
   a Vil�gmegv�lt�, akir�l a hellenizmus vil�g�ban mindenfel� tudtak
   valamit.

   Amennyiben valaki �ppen a n�z�reti J�zusban pillantotta meg ezt az
   eszm�t, az azt�n mint az eszme hordoz�j�t, illetve szimb�lum�t tisztelte
   �t �s Kyriosnak, Isten Fi�nak nevezte. Az okoskod�s azt�n J�zust tudatosan
   Istennel azonos�totta, vagyis a kiegyenl�t�st k�zte �s Isten k�z�tt
   elv�gezte. - A Krisztus lelkesed�s l�k�ereje teh�t az isteneszme,
   s Krisztus csak mint az eszme krist�lyosod�si pontja, mint az idea
   szeml�lhet�v� v�l�sa fontos. Ilyen krist�lyosod�si pontok azonban
   Krisztuson k�v�l is elk�pzelhet�k �s a t�rt�net folyam�n ki is mutathat�k.

   Ez a doketikus krisztol�gia, mely el�sz�r ugyancsak
   a 2. sz�zad herezis�ben, a doketizmusban (a dokeo = l�tszani ig�b�l
   sz�rmazik az elnevez�s) t�nt fel, hogy azut�n m�s �s m�s n�ven t�nedezz�k
   fel �jra a dogmat�rt�net folyam�n eg�szen napjainkig.

21.3 A k�t krisztol�giai herezis �sszef�gg�se

21.3.1 Rokon a kett�

Az ebionitizmus �s a doketizmus els� l�tszatra teljesen ellentmond
egym�snak. Alkatilag azonban nagyon is rokon a kett�. Az ebionitizmus
�gy �rtelmezi J�zust, mint a t�rt�net legmagasabb cs�cs�t, a t�rt�net-felettibe
emelked� t�rt�netet; a doketizmus pedig a t�rt�net s�kj�ba bocs�tkoz�
t�rt�net-felettit l�tja benne. Az el�bbi szerint J�zus az emberis�g
�letf�j�nak legnagyszer�bb kivir�gz�sa, az ut�bbi szerint meg 6 az
isteni jelenl�t legt�k�letesebb szimb�luma. - Ez a k�t f�lre�rt�s
megegyezik egym�ssal abban, hogy a Krisztus istens�g�re vonatkoz�
bibliai bizonys�gt�telt egyik sem veszi komolyan. Mindenik csak k�pes
besz�det, aff�le sz�l�smond�st l�t benne, nem pedig a sz� szoros �rtelm�ben
veend� igazs�got.

Az egyh�z m�r a 2, sz�zadban elvetette mind a k�t herezist, leleplezv�n
a benn�k rejl� f�lre�rt�st. Ez�ltal mintegy j� el�re meg�t�lte azokat
a hereziseket is, melyek a t�rt�net folyam�n az ebionitizmus �s doketizmus
nyom�ba l�ptek, s e k�t �sherezis szellemi �r�ks�g�b�l �ltek. -
Val�ban, Krisztus kil�t�t s az istens�g�re vonatkoz� bizonys�gt�telt
csak akkor �rthetj�k meg, ha tudjuk, hogy semmi
k�ze sincsen, sem egy ember megisten�t�s�hez, sem az Isten eszm�j�nek,
vagy egy isteni ide�nak a megszem�lyes�t�s�hez. De �rdemes tov�bb
is folytatnunk az elemz�st.

21.3.2 Hangs�lybeli k�l�nbs�g f�lre�rt�se

Az ebionitizmus �s doketizmus voltak�ppen a Bibli�ban lej�tsz�d� sz�ks�gszer�
dialektika f�lre�rt�se, m�gpedig teljes f�lre�rt�se.
A Biblia �r�in�l ugyanis meg lehet k�l�nb�ztetni, de nem lehet sz�tv�lasztani
k�t gondolatot: az egyik az, hogy J�zusban Isten
van el�tt�nk, a m�sik meg, hogy Isten J�zusban
van el�tt�nk. Az els� az Aty�r�l sz�l� tannak, a szorosabb �rtelemben
vett teol�gi�nak az alapt�tele, 1 a m�sodik meg a fi�r�l sz�l� tannak,
a krisztol�gi�nak. Az els�vel ink�bb a szinoptikusokn�l, a m�sodikkal
pedig ink�bb J�nosn�l tal�lkozunk.

De az�rt a szinoptikusok nem akarj�k azt �ll�tani, hogy �k J�zusban
csup�n embert l�ttak, k�s�bb azt�n egyszer csak felfedezt�k benne
az Istent. Viszont J�nos sem akarja azt �ll�tani, hogy csak egy eszm�nek,
vagy egy �ltal�nos igazs�gnak megszem�lyes�t�s�t l�tta J�zusban.

Mindenik evang�lista (a szinoptikusok �pp�gy, mint J�nos), amint bizonys�gtev�sbe
fog �s evang�liumot �r, kezdett�l fogva Istent l�tja J�zusban �s J�zusban
l�tja Istent. Err�l a kett�s t�nyr�l tesz bizonys�got valamennyi evang�lium,
s voltak�pp hangs�lybeli k�l�nbs�g van csup�n a
szinoptikusok �s J�nos k�z�tt. De �ppen a hangs�lybeli k�l�nbs�g miatt
van sz�ks�g a szinoptikusok mellett J�nosra, s J�nos mellett a szinoptikusokra.

Ezt a hangs�lybeli k�l�nbs�get �rtette f�lre a 2. sz�zad k�t �sherezise,
s e f�lre�rt�s k�vetkezt�ben az ebionitizmus kij�tszotta a szinoptikusokat
J�nossal szemben, a doketizmus meg J�nost a szinoptikusokkal szemben.
Az ebionitizmus - mint l�ttuk az “ember-J�zusb�l” indult ki
�s azt mondta: J�zusban Isten van el�tt�nk, a doketizmus
pedig “Istenb�l”, illetve a “Logosb�l”, �s azt tan�totta:
az isteneszme J�zusban �lt�tt testet. Egyik herezis
az egyik gondolatot, a m�sik meg a m�sikat saj�t�totta ki, holott
e k�t gondolatnak csak egy�ttesen van igazs�ga.

21.3.3 �tv�lt�s a f�l�ton

�mde egys�g�t a k�t gondolat csak a hitben kaphatja meg. A herezisekn�l
azonban �ppen a hitben volt hiba. A herezisek ugyanis nem hitb�l indultak
ki, hanem ismeretb�l. Az ebionitizmus egy embernek az ismeret�b�l,
a doketizmus meg egy idea, az isteneszme ismeret�b�l. Ezt az ismeretet
azt�n kifejt�se fele�tj�n mint a le�r�sb�l l�ttuk - �tv�ltott�k
hitre, pontosabban arra a hiedelemre, hogy az az ember valamik�ppen
“Isten”, illetve, hogy az isteneszme abban az emberben v�lt szeml�lhet�v�.

Az a k�l�nbs�g teh�t e herezisek �s az evang�liumi tan�t�s k�z�tt,
hogy a herezisek eset�ben egy emberi elgondol�s �ll az �len, az evang�liumokban
pedig az isteni kijelent�s. Amott az ismeret v�lik
hiedelemm�, emitt meg a hitetlens�g hitt�. - Az evang�liumok meg�r�s�nak
�ppen a kijelent�s �ltal t�masztott hit volt az el�felt�tele, az,
hogy J�zusban Istent tal�lt�k meg, mert J�zust nem is lehet m�sk�pp,
mint istent megtal�lni; viszont Istent a J�zusban tal�lt�k meg, mert
Istent nem is lehet m � s h o l , csak a J�zusban megtal�lni. Ez �ppoly
vitathatatlan �s mag�t�l �rtet�d� igazs�g az evang�list�k el�tt, mint
a pr�f�t�k el�tt a Jehova istens�ge. Ha nem ez lett volna az evang�list�k
kiindul�sa, hanem egy ember idealiz�l�sa, vagy egy idea emberies�t�se,
mitologiz�l�sa, akkor joggal szor�tott�k volna ki a kereszty�neket
az �sz�vets�gi szent gy�lekezetb�l.

A k�t �sherezisre vonatkoz� kritik�t �gy foglalhatjuk �ssze: J�zus
Krisztus az � Atyj�t jelentette ki, az � Atyja pedig Isten. De jelentheti-e
ki valaki m�s Istent, mint maga Isten? Egy idealiz�lt ember, vagy
emberies�tett idea bizony�ra nem lett volna k�pes Isten kijelent�s�re.
Az, aki Istent kijelenti, nemcsak “majdnem Isten”, �s nemcsak
“valamik�ppen Isten”, hanem minden fenntart�s n�lk�l a z Isten.
Ha korl�tozzuk, vagy gyeng�tj�k istens�g�t, akkor m�r meg is tagadtuk
azt, de megtagadtuk vele egy�tt a sz� bibliai �rtelm�ben vett isteni
kijelent�st is.

21.4 Mit jelent re�nk n�zve Krisztus istens�ge?

Nem az�rt �r a Krisztus, mert az emberek �rr� tett�k, hanem az�rt,
mert a mennyei Atya tette �t �rr�, akinek � az Egysz�l�tte. Ha valaki
nincs abban a helyzetben, hogy az els� bizonys�gtev�kkel egy�tt vallja
Krisztus �r-volt�t, legfeljebb tagadhatja, de le nem vezetheti, meg
nem indokolhatja �s el nem vitathatja. “�r a J�zus Krisztus”,
- ez a mondat analitikus �t�let, mert olyasmit
�ll�t, ami m�r eleve bent van az alanyban. Vagy ez az analitikus �t�let
�ll a J�zusra vonatkoz� gondolataink �l�n, s akkor csakugyan J�zusr�l
besz�l�nk, vagy nem ez a mondat �ll, s akkor hasztalan sz�szapor�t�s
a besz�d�nk, mert nem J�zusr�l besz�l�nk.

Krisztus �r-volta az � Fi�s�g�t s ezzel egy�tt Isten-volt�t jelenti.

De mit jelent re�nk n�zve istens�g�nek megvall�sa?
Kor�ntsem valami mag�t�l �rtet�d� esem�nyt. A bibliai kijelent�s kett�s
�rtelm�: A Fi�ban az Aty�t, de az Atya �ltal a Fi�t is. Ennek megfelel�en
a kijelent�s hat�sa is �sszetett jelleg�. Nevezetesen J�zus nemcsak
hirdeti Istent, mint a mi l�t�nk t�voli Ur�t, hanem azt is, hogy Isten
k�zel j�tt hozz�nk, s a meghallgat�ssal egy�tt felel�ss�g�breszt�st
is akar. S�t, nemcsak kapcsolatot, sz�vets�gi viszonyt akar, hanem
meg is nyit minket akarata sz�m�ra. Nemcsak egyszer�en al�vet teremt�i
hatalm�nak, hanem �gy besz�l hozz�nk, mint akik hallani, �rteni �s
engedelmeskedni tudunk. �gy b�nik vel�nk a Teremt�, mint szem�ly a
szem�llyel.

�ppen az a csod�latos, �gy tud hozz�nk j�nni, hogy vel�nk egy�ltal�n
kapcsolatot �s viszonyt teremthet. Ezen a ponton ne filoz�fiai, hanem
teol�giai neh�zs�gekre gondoljunk. Teh�t nem az a probl�ma, hogy a
v�gtelen a v�gessel, a minden a semmis�ggel, a porszemmel viszonyba
l�phet, hanem az, hogy mi Isten l�zad� teremtm�nyei, ellens�gei
vagyunk, �s � ellens�geivel keres kapcsolatot �s viszonyt a kijelent�sben.

Honn�t tudjuk, hogy ellens�gei vagyunk? Nem mi magunkt�l. A mi Isten-ellenes
magatart�sunk nem az anyag �s szellem, nem a test �s l�lek “min�s�gi
ellent�t�b�l” fakad. Teh�t itt se filoz�fiai, hanem teol�giai magyar�zatot
keress�nk, a Biblia �tmutat�sa szerint.

A t�kozl� fi�b�l ilyen vallom�s t�r fel: “Aty�m, v�tkeztem az �g
ellen �s te ellened; nem vagyok m�lt�, hogy fiadnak nevezz!” (Lk
15,21) Ez nem elvont spekul�ci�k �tj�n szerzett �nismeret; ez az elhagyott
otthonra, annak az �lm�ny�re visszagondol� fi�ban vet�d�tt fel. Csak
amikor esz�be jutott az atyai hajl�k, az embers�ges �let melenget�
k�pe, akkor d�bbent r� t�kozl� volt�ra. - Hogy Isten ellens�gei
vagyunk mi is akkor tudjuk meg, mid�n Isten m�r k�zel�t fel�nk �s
�j viszony �tj�t egyengeti. Nem mi magunkb�l, hanem az ig�b�l
t�nik ki l�zad� voltunk, hogy vakmer�en dacolni mer�nk a Teremt�vel
�s a magunk urai akarunk lenni.

Isten ig�j�t azonban fon�kj�ra fordult �let�nkben nem hallhatjuk meg.
Nemcsak az�rt, mert nem is nagyon akarjuk meghallani, hanem mert �let�nk
engedetlen, teh�t t�nylegesen s�ket �let. Magatart�sunk �rthetetlenn�
�s megfoghatatlann� teszi sz�munkra m�g azt az ig�t is, mely a f�l�nkbe
jut. K�tess� teszi az �g�retet, hogy Isten egy�ltal�n hozz�nk fordul
�s megsz�l�t minket.

Isten ig�je a bukott ember sz�m�ra nemcsak szubjekt�v, hanem objekt�v
�rtelemben sem l�tezik, sz�val egy�ltal�n nem l�tezik. S ha mindennek
ellen�re egyszer m�gis meghallhatjuk, mert hallanunk adatik,
ne magyar�zzuk �gy, hogy van benn�nk egy darab, mely �pen maradt a
roml�sban, van benn�nk valami romolhatatlan vall�sos k�pess�g. Nem.
Ez a hall�s, csakis kegyelem. (Rm 8,7; 5,10a; Jn
1,5 �s 11; 3,11 �s 32)

J�zus istens�g�nek felismer�se �s megvall�sa teh�t Isten hozz�nk val�
j�vetel�t, egysz�val: a kiengesztel�d�st jelenti.
Mint ahogy az Atya munk�j�t a sz�ban foglaltuk �ssze: teremt�s, a
Fi� munk�j�t pedig ebben, hogy kiengesztel�s. J�zus Krisztus a kijelent�sben
kiengesztel�d�st, megb�k�l�st hozott n�k�nk.

A kijelent�s teh�t kiengesztel�st, vagy mint a g�r�g Biblia mondja:
katallag�-t jelent, nem pedig v�lts�got: apolytrosis-t. A v�lts�g
a Bibli�ban eszkatal�giai fogalom, a v�radalmak t�rgya. (A v�lts�g
eszkatal�giai jelleg�re n�zve l�sd a k�vetkez� nagy horderej� l�kusokat:
Lk 21,28; Rm 8,23; Ef 4,30 stb.) P�l apostol nem a v�lts�gban, hanem
a kiengesztel�sben foglalja �ssze J�zus munk�j�t, mondv�n: “Mi,
amikor ellens�gei voltunk (Istennek), megb�k�lt�nk Istennel, az �
Fi�nak hal�la �ltal.” (Rm 5,10 v�. Kol 1,21) - Ez a sz�haszn�lat
ott van a II. Helv�t hitvall�sban is. Az evang�lium �rtelm�t a hitvall�s
�gy foglalja �ssze: “N�k�nk aj�nd�kozta Isten az � egyetlenegy Fi�t
�s benne az Aty�val val� megb�k�l�st.” Ezzel
�sszhangban tan�t a p�sztorkod�sr�l is hitvall�sunk: “Az �r az egyh�z
szolg�ira b�zta a megb�k�ltet�s szolg�lat�t.”
(13 k.)

21.5 Hogy viszonylik a kijelent�s a teremt�shez?

A kiengesztel�s az isteni szeretet m�ve: “�gy szerette Isten e vil�got,
hogy az � egysz�l�tt Fi�t adta �rte.” (Jn 3,16) Az a szeretet azonban,
mely Krisztusban megjelent, nem azonos azzal a szeretettel, amivel
Isten a vil�got teremtette. Ez m�r az elveszett vil�g �s b�n�ss� v�lt
ember ir�nt val� szeretet. A kiengesztel�s �ppen az�rt �j kezd�s a
teremt�ssel szemben, s nem a teremt�s folytat�sa vagy teljess�gre
jut�sa.

A kiengesztel�st teh�t nem lehet a teremt�sb�l levezetni, s nem lehet
a teremt�sb�l magyar�zni, mint ahogy Schleiermacher�k �s a modernek
tett�k. A kiengesztel�s novum, a kiengesztel�s csoda a bukott vil�gban,
s mint minden csoda Isten megindokolhatatlan, szabad kegyelmi t�nye.
- Sorrend tekintet�ben a kiengesztel�s a teremt�s ut�n k�vetkezik.
Egy m�sik isteni aktus, mely - ism�telj�k - nem vezethet� le az
els�b�l. De teljes �jszer�s�g�ben �s megfoghatatlans�g�ban az els�re
vonatkoz� aktus. Teremt�s n�lk�l ugyanis nem lehetett volna kiengesztel�d�s.

Azonban e vonatkoz�s ellen�re is a kiengesztel�s semmivel sem �rthet�bb,
semmivel sem kisebb csoda, �s nem kev�sb� isteni, mint a teremt�s.
Mint ahogyan a teremt�s creatio ex nihilo, a kiengesztel�s viszont
a holtak felt�mad�s�t, az �j �letet �s �j embert jelenti. Mint ahogy
Istennek, mint Teremt�nek az �letet k�sz�nhetj�k, Istennek, mint kiengesztel�nek
az �r�k �letet, De b�rmennyire is k�l�nb�zz�k a teremt�s �s a kiengesztel�s,
eredet�ben m�gis egy�v� tartozik. Ezt az egys�get
a trinit�stan ker�l� �tj�n l�thatjuk meg. A teremt�s a kiengesztel�s
csod�j�nak egys�g�t, az Atya �s Fi�, a Teremt� �s Kiengesztel� trinit�sbeli
csod�latos egys�ge adja meg.