20.4.5 Harc a b�n ellen

A megv�ltottak �rvendez� bizonyoss�ga nem kiz�rja, hanem mag�ba foglalja a k�zdelmet az eredend� b�n ellen, s ez a k�zdelem v�gigk�s�ri a kereszty�n embert eg�sz �lete folyam�n. Egyszerre vagyunk Isten teremtm�nyei �s a teremt�-akarat ellen l�zad� b�n�s�k. Emberek maradunk, de tulajdon ember-mivoltunkkal szakadatlan harcban. T�nyleges term�szet�nk nem az igazi term�szet�nk. �nmagunkban hordozzuk �let�nk ellent�t�t. Ez�rt nem int�zhetj�k el a dolgot az egyetemes emberi vagy polg�ri er�nyekre val� hivatkoz�ssal. Nem mondhatjuk: el�g nek�nk, ha siker�l az embert�rsakkal val� viszony rendez�se, az Istennel val� viszonyt viszont elhanyagolhatjuk. Ezzel t�lbecs�ln�k az er�nyek horderej�t, s az emberi k�z�ss�gek szil�rds�g�t.

Az emberi k�z�ss�gek nyilv�nval� vagy rejtett v�ls�ggal k�szk�dnek, t�bb�-kev�sb� akadozva m�k�dnek. A vil�grend foly�s�ban van egy ellen�ramlat, melynek sodra az embereket mag�val ragadja, eredeti rendeltet�s�kkel szembeford�tja. Ez az ellen�ramlat minden k�z�ss�g �lland� rombol�ja, a vil�grend el�s�ja. Az eredend� b�n �ppen ennek az ellen�ramlatnak teol�giai magyar�zata. B�rmily nagyra becs�lj�k �s b�rmennyire szorgalmazzuk is az �ltal�nos emberi �s polg�ri er�nyeket, az eredend� b�nnel szemben nem adhatnak elegend� ellens�lyt. Ezt az emberi egy�tt�l�s sokfajta vissz�ss�gai el�g k�zzelfoghat�an tan�s�tj�k.

Mindennek tudat�ban az egyh�z tagja, a t�bbi ember k�pviselet�ben is vallja: minden ember mindenkor Isten teremtm�nye. M�g istentelens�ge sem oldhatja ki ebb�l a k�tel�kb�l. Nem futhat �s nem rejtezhet el Isten el�l, “mert �benne �l�nk, mozgunk �s vagyunk” (Csel 17,28). Az Istennel val� viszony rendez�se n�lk�l azonban az emberi egy�tt�l�s rendez�se csak �tmeneti eredm�nyekkel j�r� t�neti kezel�s. Az Istennel val� viszonyt pedig maga Isten rendezi, az �jj�teremt�s Krisztusban elkezdett munk�j�ban. Ez pedig sz�munkra nem �j “l�tmeg�rt�s”, nem valamilyen ideol�gia, hanem eg�sz l�t�nk �j �trendez�d�se, �j ir�nya: teljes meg�rt�s. “Ha valaki Krisztusban van, �j teremt�s az.” (2Kor 5,17) Ha Istennek, mint Teremt�nek az �letet k�sz�nhetj�k, akkor Istennek, mint Megv�lt�nak az �r�k�letet. A teremt�s �s megv�lt�s, az �ember �s az �jember k�zt teh�t k�l�nbs�g, s�t t�r�s van.

De �ppen ezt a k�l�nbs�get nem akarja tudom�sul venni korunk embere. A jobb ut�ni v�gy kiel�g�t�s�t egyszer�en a cselekv� kedv, a term�szeti er� fokoz�s�ban keresi, mintha nem j�tt volna k�zbe ront�s �s t�r�s, mintha a teremt�sben kapott �let egyenes folytat�sa volna a megv�lt�s. Sz�m�ra a b�n�kb�l val� menekv�s �tja nem a b�nb�nat �s megt�r�s, hanem a b�n�k sz�p�tget�se, takargat�sa. Nem a lelkiismeret felszabad�t�sa, hanem a lelkiismerett�l val� szabadul�s. Az alapbaj azonban a lelkiismeret eln�m�t�sa ellen�re is megmarad �s rombol�an hat vissza az egy�ni �letre, meg a t�rsadalomra. A hi�, �n�ltat� k�s�rletek rem�nytelens�gbe, nihilizmusba sodornak. Kegyelem csup�n, ha ez a lelki visszahat�s f�gg�ben marad.

Hasonl� megfontol�sok alapj�n nem �rthet�nk egyet a r�mai egyh�z b�n-�rtelmez�s�vel sem. Mi nem keres�nk term�szet�nkben valami �pen maradt darabk�t, amir�l azt�n a szents�gek alkalmaz�s�val �s erk�lcsi el��r�sokkal letisztogatjuk a b�nt, mint valami r�rak�dott szennyez� r�teget. Ez az elj�r�s nem sz�mol el�gg� Krisztusra-szorults�gunkkal, �ppen ez�rt utat nyit a ritu�lis legalizmus, az �nmegv�lt�s �lland� k�s�rt�s�nek. A Biblia szerint a kereszty�n �letben nemcsak valami hal meg a mi sz�munkra, hanem mi magunk halunk meg a b�nnek. A t�kozl� fi� atyja m�sk�nt m�ri fel az esetet, mint a t�kozl� fi� b�tyja, aki z�gol�dott a hazat�rt fi� befogad�sa miatt. Az atya nem annyit mond csup�n, hogy t�kozl� fia beteg volt �s meggy�gyult, hanem enn�l sokkal t�bbet: “a te testv�red meghalt �s felt�madott” (Lk 15,32). Ez�rt van ok a vigass�gra. De a v�lts�g k�r�n k�v�l is mutatkozik a kegyelem hat�sa �gy, hogy hiv�t �s hitetlent egyar�nt �tfog �s �riz. Erre t�r�nk �t, mid�n a t�rv�ny szerep�t vizsg�ljuk.

20.5 A t�rv�ny

20.5.1 A t�rv�ny j�t�tem�nye

Az eset ut�ni ember a v�lts�g �g�ret�vel hagyta el boldog otthon�t, a paradicsomot. Az �g�ret majdani bet�lt�s�ig v�delmez�je �s �riz�je a t�rv�ny. Mintegy v�d�falat, s�ncot von Isten a t�rv�ny j�t�tem�ny�vel az emberi k�z�ss�gek, a t�rsadalom, a n�p, az �llam k�r�, melyeket k�v�lr�l-bel�lr�l folyton ostromol �s ront a b�n.

A Biblia a korabeli pog�nyokr�l mondja, hogy �k is ismernek t�rv�nyt, mert sz�v�kbe rejtette Isten az �gynevezett term�szeti t�rv�nyt, s a t�rv�ny megtart�s��rt a lelkiismereti felel�ss�get. Azt�n a S�nai-hegyi t�rv�nyad�skor a sz�v t�rv�ny�n�l sokkal vil�gosabb, hat�rozottabb t�rv�nyt kapott Izrael s rajta �t a t�bbi n�p. Ennek �sszfoglalata a T�zparancsolat, mely valamilyen form�ban, gyakran az �gynevezett term�szeti t�rv�nnyel kombin�lva az eur�pai kult�rk�r t�rv�nyhoz�s�nak �vsz�zadokon �t ir�nyad�ja, alapja �s norm�ja volt. Legegyszer�bben ennek t�telein szeml�ltethetj�k, hogyan v�di a t�rv�ny a k�z�ss�geket s benn�k az emberi tov�bb�l�s lehet�s�geit. A m�d, a vall�si k�tel�kekb�l old�dz� modern ember sz�m�ra, legal�bbis els� tekintetre szokatlan �s nehezen �rthet�.

A T�zparancsolat els� k�t�bl�ja ugyanis mindenek el�tt a t�rv�nyad�ra, a sz�vets�g Isten�re ir�ny�tja a tekintetet, aki t�rv�ny�vel a b�n szolgas�g�b�l szabad�t. Ennek a szolgas�gnak ezerf�le megnyilv�nul�sa van, az egy�ni �nk�ny szel�d vagy er�szakos form�it�l kezdve, a testi-lelki javak b�lv�nyoz�s�ig.

Az ember Isten dics�s�g�t igyekszik magagy�rtotta, m�land� dolgokba, k�r�lrajongott szem�lyekbe vagy eszm�kbe �tlopni s ez�ltal az �letet az igazs�g helyett a hazugs�g talaj�ra �ll�tja. A t�rv�ny tiltakoz�s mindennem� b�lv�nyoz�s ellen, mert a b�lv�nyoz�ssal bek�vetkezik az emberi k�z�ss�gek boml�sa, lejt�re jut�sa, s a lejt� alj�n az embertelens�g szakad�ka t�tong. Mad�ch Imre nemcsak az esetut�ni ember, hanem az emberi k�z�ss�gek eme trag�di�j�t �br�zolja az egym�st v�lt� t�rt�nelmi sz�nekben.

A szolgas�g �s szabadul�s �sszef�gg�s�ben vil�gosodik meg, mi�rt kell a k�z�ss�gek �let�ben �rk�dni azon, hogy Isten neve �resen kong� sz�v� ne v�lj�k. “Az �rnak a te Istenednek nev�t hi�ba fel ne vedd!” Az Isten-n�v pedig nemcsak a k�roml� besz�d, hanem a k�pmutat� kegyesked�s r�v�n is meg�resedhet. P�l apostol nem a hitetlenek, hanem a Krisztus nev�t visel� egyh�ztagok fel� ki�ltja: “Az Istennek neve miattatok k�romoltatik a pog�nyok k�z�tt!” (Rm 2,24) Ahol az Isten-n�v meg�resedett, hitvesztetten mag�ra marad az ember �s minden emberi k�z�ss�g. Pr�b�k idej�n csak ide-oda kapkod �s k�ts�gbe esik; nincs akin�l bels� egyens�lyt, v�d� kart, b�k�t �s �letet tal�ljon. Hi�nyzik a sz�vets�g Istene, a Szabad�t�.

Ebben az �sszef�gg�sben vil�gosodik meg a szombatnapi parancs jelent�s�ge is. Isten mintegy int�zm�nyesen gondoskodik arr�l, ‘ legyen minden h�ten egy olyan nap, melyen az ember a munka robotj�t�l, �rl� gondj�t�l mentesen, l�te alapj�ra, szabad�t� Isten�re eml�kezz�k, s n�ki h�l�kat adjon. Ha van megszentelt vas�rnap, az a felfriss�l�s, a h�tk�znapi k�teless�gek �j megl�t�s�nak napja. A megszentelt vas�rnap az�ltal is felk�sz�t a h�tk�znapokra, hogy ekkor a gy�lekezet, a t�rsadalom k�pviselet�ben a maga politikai, gazdas�gi �s l�lekm�vel� munk�j�r�l az Isten mindezekn�l m�rhetetlen�l nagyszer�bb munk�j�ra ford�tja tekintet�t, �s mentes marad saj�t munk�ja t�lbecs�l�s�t�l. Nem v�lik alkot� kedv�ben saj�t munk�ja elvakult szolg�j�v�, hanem eg�szs�ges j�zans�ggal �li ki alkot�kedv�t. �gy v�di az els� k�t�bla az ember�let szabads�g�t.

A m�sodik k�t�bla szerint ennek a szabads�gnak gyakorl� iskol�ja a k�z�ss�gi �let minden ter�lete. Els�sorban a csal�dra mutat: “Tiszteld aty�dat �s any�dat.” A sz�l�k �letp�ld�j�n tanulja meg a n�p minden fia a tekint�lytiszteletet. Legyen teh�t a sz�l�k �lete olyan, hogy azt el�seg�tse s ne akad�lyozza. A tisztelet a sz�l�kr�l sz�ll �t a feljebbval�kra. Minden f�ldi tekint�ly, ak�r sz�l�i, ak�r feljebbval�i, az isteni tekint�ly visszf�nye. — A csal�d k�r�ben iskol�zott szabads�g, tiszteletben tartja a mindny�junk jav�t szolg�l� parancsok �rtelm�ben: az embert�rsak �let�t, h�zass�g�t, tulajdon�t, becs�let�t, j� h�rnev�t, �ltal�ban mindazt, ami �rt�k az embert�rs �s a k�z�ss�g �let�ben. E parancsok egy�ni �s k�z�ss�gi jelent�s�ge bizony�ra nem szorul b�vebb m�ltat�sra. De sz�ks�ges a parancsok bibliai h�tter�re, indok�ra val� r�mutat�s, mert e n�lk�l m�g az egyh�ztagok is f�lre�rthetik a sz�nd�kot.

A “Ne par�zn�lkodj”, nemcsak az �let megbecs�l�s�t c�lz� n�peg�szs�g�gyi �s eugenikai el��r�s, hanem a parancs m�g�tt p�ratlan ember�rt�kel�s rejlik: Ne par�zn�lkodj, mert test�nk-lelk�nk az Isten Lelk�nek temploma. M�g fontosabb a h�tt�r ismerete a gyakran m�g egyh�zi k�r�kben is hamisan �rtelmezett 8. �s 10. parancs eset�ben. A “Ne lopj!” �s a “Ne k�v�nd a m�s�t!”, a t�ves k�ztudat szerint a mag�ntulajdon �ll�t�lagos szents�g�t v�di; ez pedig nem �gy van. A mag�ntulajdon �rinthetetlens�ge pog�ny gondolat. A Biblia szerint minden �gynevezett mag�ntulajdon �s minden k�ztulajdon tulajdonosa Isten. Mi csak sz�mad�ssal tartoz�, egy id�re megb�zott s�f�rok vagyunk, akikre Isten k�l�n�s nyomat�kkal r�tta az emberi k�z�ss�gek kicsinyelnek �s elesettjeinek gondj�t. A sz�ban leve parancsok nem a mag�ntulajdont v�dik, hanem a s�f�rt a s�f�rkod�sban. A Biblia helyesen �rtett sz�nd�ka: szoci�lis sz�nd�k, �ltet� ereje pedig: Isten kegyelmi sz�vets�ge. Isten minden egyes t�rv�ny�vel sz�vets�g�be akar bele�p�teni minket, ez�rt minden t�rv�ny�th�g�s a felk�n�lt kegyelem visszautas�t�sa.

A T�zparancsolatban, mint a t�rv�ny r�vid foglalat�n szeml�ltett�k a t�rv�ny meg�rz� szerep�t. Isten az esetut�ni vil�gban az emberi k�z�ss�gek bels� rendj�t a t�rv�ny j�t�tem�nye �ltal �vja a z�rzavart�l �s felboml�st�l, hogy a b�n ront�sa ellen�re is Isten gyermekeik�nt �lhess�nk a f�ld�n. �lett�rv�ny a T�zparancsolat, melyet int� sz�zat k�s�rt �tj�ra: “Vigy�zzatok az�rt, �gy cselekedjetek, mint az �r, a ti Istenetek parancsolta n�ktek… hogy �ljetek �s j�l l�gyen dolgotok!” (5M�z 5,32 k.)

20.5.2 A t�rv�nnyel val� �l�s �s vissza�l�s

Az esetut�ni vil�gban, az �letlehet�s�g biztos�t�sa v�gett, egy�tt hordozza a t�rv�ny fegyelm�t hiv� �s hitetlen. A kett� k�z�l azonban csak a hiv� el�tt leplez�dik le igaz�n az a b�n�s hajlam, mely a t�rv�nnyel val� vissza�l�sre cs�b�t �s messzemen� k�vetkezm�nyekkel j�r.

1. P�l apostol �let�n szeml�lhetj�k legfoghat�bban a t�rv�nyesked�s �tj�t, meg az �t nagy fordul�j�t. M�g mint Saul megbotr�nkozott a szeretet evang�lium�n. Megrontja ez, s�t hat�lytalan�tja Isten legszentebb �s legs�rthetetlenebb t�rv�ny�t. Farizeusi �szj�r�sa szerint Isten nem szeretheti a t�rv�nys�rt�t. J�zus a szeretet evang�lium�nak hirdet�s�vel ellent�tbe ker�lt Istennel. A t�rv�ny-kegyess�g alapj�n teh�t joggal �t�lt�k el J�zust; egy keresztre fesz�tett pedig nem lehet Messi�s. — A nagy fordulatot a felt�mad�s hozta. A damaszkuszi �ton szem�lyesen tapasztalta: a keresztre fesz�tett felt�madott, J�zus �l. Akkor pedig nem a t�rv�nyben van a megigazul�s, hanem az evang�liumban. Ez�rt t�rt �ssze a farizeizmus, s kapott P�l �let�ben �j �rtelmet a t�rv�ny.Az a k�rd�s a r�gi farizeizmus let�nte ut�n, milyen form�ban mutatkozik jelenleg a t�rv�nyesked�s? Vil�gunkra ma nem kev�sb� jellemz�, mint tegnap, hogy az ember �rt�km�r�je minden t�ren a teljes�tm�ny: annyit �r, amennyi eredm�nyt felmutat. Verseny folyik m�g olyan ter�leten is, ahol nem szabnak versenyfelt�teleket, s nem alak�tj�k ki m�dszeresen a verseny rendj�t. Az, aki lemarad, olyasf�le helyzetbe ker�l a t�rsadalomban, mint m�s �l�l�ny a term�szetben, mikor a l�t�rt val� k�zdelemben alul marad.

   A teljes�tm�nyek vil�g�ban az ember nemcsak �rv�nyes�lni akar, hanem minden tekintetben a maga ura akar lenni, biztons�g�rzete ezt k�v�nja. Teljes�tm�ny a t�rv�nybet�lt�s is. A j� ember, a j� polg�r a t�rv�nybet�lt�s m�rt�k�n m�rve ig�nyli �s kapja az elismer�st. �gy v�lik a t�rv�ny nemcsak a megbecs�l�s, hanem az �nbecs�l�s norm�j�v�, nemcsak az embert�rsakkal, hanem Istennel szemben is. Cselekedeteivel ig�nyt t�maszt az ember a jutalomra: mind a f�ldi boldogs�gra, mind a mennyei �dvre. A kegyelem is, csak akkor �rt�k sz�m�ra, ha ki�rdemli; m�sk�pp nem is f�r bele gondolkoz�s�ba, mint ahogy a Saul�ba sem f�rt bele. A t�rv�ny ekk�nt az �nmegigazul�s v�gy�t �breszti s a kegyelem akad�ly�v� v�lik. A Biblia ennek a magatart�snak leleplez�je: a b�n�s term�szet a t�rv�ny j�t�tem�ny�t is rosszra ford�tja.

   A vissza�l�s kett�s: fogyat�kos engedelmess�ghez �nmegigazul�si ig�ny t�rsul. �ltatjuk magunkat valami bet� szerinti, tess�k-l�ss�k t�rv�nybet�lt�ssel. A j�s�g �s kegyess�g szinte statisztikailag kimutathat� teljes�tm�nny� v�lik. Mintha Isten a mi cselekedeteinkre volna r�szorulva. 6 pedig nem a cselekedeteinket, hanem a sz�v�nket akarja: ne javaink morzs�it adjuk neki, hanem magunkat, mint minden �g��ldozatn�l kedvesebb �ldozatot. A Hegyi besz�d t�rv�nymagyar�zata ebbe az ir�nyba mutat. Eszerint (Mt 5-7) Isten nemcsak a cselekedeti, hanem a gondolati �s �rz�leti b�n�ket is t�rv�nyszeg�snek �t�li, s ha valaki csak egyetlen parancs �th�g�s�ban leledzik, az eg�sz t�rv�ny, az egy isteni akarat megront�s�ban v�tkes. Ki dicsekedhetik akkor t�rv�nybet�lt� �rdem�vel Isten el�tt? Hol marad a mi engedelmess�g�nk a teljes t�rv�nybet�lt�st�l? De ha val�ban mindent megtett�nk volna, akkor is csak azt teljes�tett�k, amivel tartoztunk.

   M�g jobban leleplez�dik a t�rv�nybet�lt�ssel kapcsolatos jogtalan ig�ny �s hamis dicsekv�s, ha arra gondolunk: minden t�rv�nyben az egy �s oszthatatlan szeretet-parancs nyilv�nul meg, a szeretet pedig teljes embert k�v�n. Pl. amikor a t�rv�ny azt parancsolja: “Ne �lj”, ezzel Isten — Luther sz�p magyar�zata szerint — minket minden ember oltalmaz�j�v� tett, ugyanakkor az �sszes t�bbi ember v�delme al� helyezett. �lni pedig nemcsak tettel, hanem sz�val, s�t gondolattal is lehet. A szeretet t�k�letes t�rv�ny�n m�rve szertefoszlik az �rdem, s nek�nk a dicsekv�s helyett, csak orc�nk pirul�sa marad. Ki lehet ezzel a m�rt�kkel m�rve b�n n�lk�l val�?

2. Ebben az �llapotunkban hajol le hozz�nk Isten megbocs�t� kegyelme, mint Saulhoz a damaszkuszi �ton, s minket is mint �rdemteleneket fogad be sz�vets�g�be Krisztus �rdem��rt. Ez a Biblia �r�m�zenete, s innen n�zve v�lik a t�rv�ny t�k�rr� sz�munkra, melyben b�n�s voltunkat megl�thatjuk. Elz�rk�ztunk a kegyelem ingyeness�ge el�l, mert lelkiekben is a magunk urai akartunk lenni, Isten helyett saj�t teljes�tm�ny�nkben bizakodtunk. Kor�ntsem kegyelemre szorultaknak, hanem legal�bb is t�rhet� kereszty�neknek tartottuk magunkat, s a v�lt �rt�k egyszerre szem�tnek bizonyult.Ez az az �letfordulat, amely r�v�n a t�rv�ny igazi �rtelm�t is felismerj�k: ekkor m�r atyai vezet�s az, Isten kegyelembe fogadott gyermekei sz�m�ra. A j�cselekedet itt �j �rtelmet kap: nem sz�m�t� �rdem �s hi� dicsekv�s m�r, hanem a gyermeki sz�v h�l�ja a Krisztusban nyert ingyen val� kegyelem�rt. V�gt�re kider�lt, nem a j�cselekedettel �rdemelj�k ki a kegyelmet, hanem �ppen megford�tva: a kegyelem benn�nk val� munk�ja, hogy b�n�s l�t�nkre egy�ltal�n j�t tehet�nk. Ezzel a j�cselekedettel m�r nem a saj�t j�-voltunkat akarjuk bizonygatni, hanem Isten j�volt�r�l akarunk bizonys�got tenni. A Biblia szerint csak a hitb�l sz�rmazhat a k�pmutat� t�rv�nyesked�st�l mentes igazi j�cselekedet. Isten pedig, mid�n nemcsak szereti, hanem �ld� k�zzel jutalmazza a j�cselekedeteket, mintegy saj�t kegyelmi munk�j�t koron�zza meg benn�nk.

   A t�rv�nyek, mid�n azt jelen�nkre vonatkoztattuk, h�romf�le haszna mutatkozott meg: fegyelmezi a b�nt, �nismeretre �s b�nb�natra vezeti a b�n�st, atyai ir�ny�t�st ad a megt�rt embernek. A t�rv�ny szent, igaz �s j�, csak mi �l�nk vissza vele. Valamit azonban ne feledj�nk: mi a nagy �letfordulat, a megt�r�s ellen�re is, �lt�nk v�g�ig visszaes� b�n�s�k vagyunk, akikre mindv�gig, mind a h�rom �rtelemben �rv�nyes a t�rv�ny. Voltak�ppen nem is a t�rv�ny fegyelmez, nem is a t�rv�ny nevel b�nismeretre, �s nem a t�rv�ny vezet �j �letre, hanem a Krisztusban megv�lt� Isten teszi mindezt. � k�sz�ti el� a t�rv�ny meg�rt�s�t, s � teszi a t�rv�nyt hat�konny� benn�nk.

   Szolg�latunk szempontj�b�l fontos szem el�tt tartanunk, hogy a t�rv�ny �nmag�ban v�ve nem b�nb�natra, hanem csak moraliz�l�sra vezet. Nem puh�tja a k�rges sz�vet, hanem m�g ink�bb megkem�ny�ti. Ez�rt tan�csos mindenf�le moraliz�l�st eleve elh�r�tanunk. Az embervil�gnak els�sorban nem erk�lcsi, hanem hitbeli probl�m�ja van: mi nem az erk�lcsi eszm�nnyel, hanem Istennel hasonlottunk meg. A t�rv�nynek a kegyelmi sz�vets�gen bel�l bontakozik ki �rtelme �s szerepe. A Heidelbergi k�t� nem ok n�lk�l t�rgyalja a T�zparancsolatot a v�lts�g k�rd�sei ut�n. Ez a sorrend megfontol�st �rdemel. Csak a meg�lt evang�lium, csak a kegyelem val�s�ga nyitja meg a sz�veket a t�rv�ny sz�m�ra. Ekkor rakhatjuk le minden terh�nket, gondunkat, f�lelm�nket, v�tk�nket s kaphatunk helyett�k rem�nys�get.

   Ezzel m�r egy fontos k�l�nbs�get is kifejezt�nk; m�s a t�rv�ny �s m�s a kegyelemhirdet� evang�lium, de Isten kijelent�s�ben a kett� egy�v� tartozik. Ezen a ponton hangs�lybeli k�l�nbs�g van a reform�torok biblia�rtelmez�se k�z�tt. Luther ink�bb a kett� k�l�nbs�g�t, K�lvin pedig ink�bb egy�v� tartoz�s�t hangs�lyozza. A hitben befogadott t�rv�ny tartalma val�ban �gy mutatkozik meg, mint evang�lium, viszont az evang�lium megjelen�si form�ja a szeretetre elk�telez� t�rv�ny. Ezt az �sszef�gg�st fejezte ki m�r az �sz�vets�g n�pe, mid�n a t�rv�ny k�t k�t�bl�j�t a sz�vets�gl�d�ban �rizte, amely l�da az isteni jelenl�t, a megtart� kegyelem, az evang�lium jelk�pe volt. A sz�vets�gl�d�ban �rz�tt t�rv�ny m�g a bibliai ar�nyokat is �rz�kelteti: az evang�lium a “nagyobb”, s a t�rv�ny a “kisebb”; az el�bbi �tfogja az ut�bbit.

Hangs�lyozzuk mi is az egys�get; az ige evang�lium �s t�rv�ny, t�rv�ny �s evang�lium egyszerre. De hangs�lyozzuk a k�l�nbs�get is, mert a t�rv�ny csak eszk�z, mely el�k�sz�ti �s mintegy �rv�nybe helyezi a hiv�ben a megigazul�st. Voltak�ppen nem a t�rv�nybe, hanem Krisztus ment� kez�be kapaszkodunk. De, ha a megigazult ember is b�n�s, milyen �rtelemben besz�l az antropol�gia kereszty�n szabads�gr�l?

20.6 A szabadakarat k�rd�se

20.6.1 A teol�giai �s filoz�fiai szempont k�l�nbs�ge

A szabadakarat k�rd�s�nek semmi k�ze sincs a determinizmus �s indeterminizmus filoz�fiai probl�m�j�hoz. Csak a teol�gia �s filoz�fia �sszezavar�sa tette igen vit�ss� a dogmat�rt�net folyam�n a szabadakaratot.

A determinizmus �s indeterminizmus prof�n m�don szeml�li a k�rd�st. A determinizmus szerint az ember akarata teljesen k�t�tt �s k�ptelen a j�ra. Csup�n k�ls� vagy bels� k�nyszer alatt cselekszik, k�vetkez�sk�ppen nem is felel�s cselekedetei�rt. Nem tehet r�la, hogy alkata, v�rm�rs�klete, neveltet�se, t�rsadalmi �s t�rt�neti helyzete olyan, amilyen. — Az indeterminizmus ennek �ppen az ellent�te. Az ember teljesen szabad, maga hat�rozza meg helyzet�t, d�nt�seiben k�pes a j�ra �s minden tett��rt teljes m�rt�kben szem�lyes felel�ss�get hordoz.

A determinizmus �s indeterminizmus az�rt prof�n jelleg� szeml�letm�d, mert sem az eredend� b�nnel, sem a kegyelemmel, sem Istennel, sem az emberrel mint Isten teremtm�ny�vel nem sz�mol. Az embert term�szetszer� �sszef�gg�s�b�l kiszak�tva, �nmag�ban vizsg�lja s felt�telezi, hogy mai �llapota az eredeti �s term�szetes �llapot. Az embert teh�t nem a teol�gia, hanem a filoz�fia szem�veg�n �t n�zi. A k�tf�le l�t�sm�d tiszt�z�sa megk�v�nja, hogy a filoz�fiai kiindul�st felv�zoljuk. A determinizmus �s indeterminizmus boz�tj�n �t a filoz�fia l�lektani eszk�z�kkel igyekszik utat v�gni. Tapasztalat szerint az emberi akaratot valamely hi�ny�rzet, pl. az �hs�g mozd�tja meg. Amint hat�rozott alakot �lt a v�gy, k�veteli a kiel�g�l�st. Megindul a c�lszer� cselekv�s folyamata. Lehet-e �s hol lehet ebben a folyamatban szabads�gr�l besz�lni?

A hi�ny�rzet fell�p�s�n�l nyilv�nval�an nem, mert az sz�ks�gk�ppeni �s k�nyszer�. Ha �hes vagyok, tetszik-nem-tetszik, �hes vagyok. De hogy az ember kiel�g�tse-e hi�ny�rzet�t, f�leg pedig hogyan �s mivel el�g�tse ki, arr�l m�r saj�t maga d�nt. T�bbf�le lehet�s�g k�zt v�logat. A fontolgat� �ntudat a r�hat� ind�t�kok k�zt. �rt�kbeli sorrendet alak�t ki, azt v�lasztja, ami szellemi mivolt�nak legink�bb megfelel. Ha a r�hat� ind�t�kok k�z�l a legnemesebbet v�lasztotta, szabadnak �rzi mag�t. A szabads�g teh�t a v�laszt�sban megnyilv�nul� elhat�roz�s szabads�ga. Hogy azt�n elhat�roz�sunkat a val�s�gban is kereszt�lvihetj�k, vagyis cselekedeteink is szabadnak mondhat�k-e, m�s k�rd�s. Nemcsak rajtunk fordul meg, hanem a k�r�lm�nyeken is. De az elhat�roz�s �rt�k�n, nemess�g�n nem v�ltoztat, ha a kivitelben lek�zdhetetlen akad�lyok g�tolnak. Kant ebben a tudatban mondta: j� a j�akarat.

Ilyen �rtelemben a k�t�tts�gek ellen�re is van szabadakarat �s emberi felel�ss�g. A l�lektan tapasztalati igazs�g�t a teol�gia is elismeri, de hozz�teszi, ez nem a teljes �s v�gs� igazs�g, mert fennmarad a tov�bbi k�rd�s: hogyan �l�nk ezzel a szabads�ggal? Isten sz�ne el�tt milyen a sz�mad�sunk? A teol�giai szeml�let teh�t �tfogja a filoz�fiai-l�lektani szeml�letet an�lk�l, hogy annak viszonylagos igazs�g�t c�folni akarn�.

F�lre�rt�sekre adott azonban okot, hogy a reform�tori �ll�spont kifejt�sekor determinista kifejez�sekhez folyamodtak. Kiv�lt Luther haszn�lt ilyeneket az Erasmusszal folytatott vit�ban (1525), de el�fordul K�lvinn�l, s�t a hitvall�sokban is. Pedig reform�toraink nem valami pesszimista emberk�pet, nem determinizmust akartak k�pviselni, hanem egyszer�en hitbeli bizonys�got tettek. Bizonys�gt�tel�k �ppen a megszabad�tott ember istendics�rete a szabad�t�s�rt.

20.6.2 A h�romf�le mondanival�

A szabadakarat teol�giai vizsg�lata h�rom k�l�nb�z�, m�gis r�szben egym�sba fon�d� st�diumot �llap�t meg az embern�l, s e h�rom st�diumban m�s �s m�s m�don mutatkozik a k�rd�s. E h�rom: a b�neset el�tti, a b�neset ut�ni �s a kegyelembe fogad�s st�diuma.

1. Eset el�tti �llapot�ban az embernek szabad akarata volt: v�laszthatott szabadon Isten igazs�ga �s a s�t�n cs�b�t�sa k�z�tt. Ezt megint ne a filoz�fusok elvont m�dj�n �rts�k, mintha az ember eredetileg valami semleges ter�leten �llott volna a j� �s rossz k�z�tt, hiszen Isten az embert a maga sz�m�ra, sz�vets�ges t�rsul teremtette. De szabad d�nt�s�re b�zta az engedelmess�g bebizony�t�s�t. Nem k�nyszer�tette ki bel�le az engedelmess�get, hanem szabads�got adott neki a teremt�i akarat tiszteletben tart�s�ra, �rv�nyre juttat�s�ra. Nem �ltal�noss�gban mozg�, hanem min�s�tett szabads�got adott: szabads�got az engedelmess�gre. Hogy az ember mik�ppen �lt vele, a b�nesetb�l tudjuk: “Szabad akaratb�l szabadult meg az igazs�gt�l, s az�ta szabadosa lett az igazs�gnak �s szolg�ja a b�nnek.” (K�lvin) A szabadakarat teh�t az eset alkalm�val szolgai sorba s�llyedt, s mint a b�n szolg�ja, semmit sem tehet a megigazul�s�rt.

   Mi most m�r az ember feladata? Az, hogy Istent, kit �ld�sainak elismer�s�vel nem magasztalt, most legal�bb saj�t nyomor�s�g�nak megvall�s�val magasztalja. Vallja meg al�zatosan er�tlens�g�t, hogy �p�lhessen benne Istennek ereje.

2. Az embert�l az eset ut�n nem v�tetett el az �rtelem s az akarat sem, teh�t nem v�ltozott az ember k�v� vagy fatusk�v�, de ezek a tehets�gek, az istenk�p�s�ggel egy�tt elhom�lyosultak benne. �rtelme r�szben meggyeng�lt, r�szben megromlott, akarata szabadabb mozg�s�t pedig a gonosz v�gyak bilincsbe vert�k.

   �rtelme most is v�gyik az igazs�gra, de csak s�t�tben tapogat�zik �s botork�l. M�g a f�ldi dolgokat megismerheti, de a mennyeieket m�r alig. Pedig az �letet �ppen a mennyeiekhez kellene szabni. �m a meggy�ng�lt �rtelmet is becs�ln�nk kell, mint nagy j�t�tem�nyt. Ez�ltal vagyunk elesetts�g�nkben is t�bbek az �llatn�l, noha az ember �llati dolgokra is k�pes. Ez�ltal tudunk civiliz�ci�t �s kult�r�t l�trehozni, �llami rendet, tudom�nyt �p�teni. (Isten bolondokat is teremtett, hogy megmutassa, mily nyomorult az emberi l�lek, ha a tud�s vil�ga teljesen kialszik.) �rtelm�nk f�kly�ja azonban csak f�ldi c�lokra val�, s t�ls�gosan kicsiny ahhoz, hogy tudatlans�gunk k�d�t �tt�rve, az “eget” is bevil�g�tsa. A mennyei dolgok �ppen csak megvillannak el�tt�nk, hogy az �r�kk�val�s�got �jra csak a k�d �s hom�ly fogja k�r�l. (Zsolt 36,10; Jn 3,27; 5M�z 29,2-4)

   Az akarat tekintet�ben m�g rosszabbnak t�nik az esetut�ni ember helyzete, hiszen az akarat l�mp�sa az �rtelem, de az “�gi” dolgokat nem ismerve, hogy lehetne �tmutat�? Van pedig az akaratban j� ut�ni v�gy�d�s, b�r ez is ink�bb a j�l�t, mint az igazi j� v�gya.

   M�gis azt kell mondanunk, az ember nem tudatlans�gb�l v�tkezik: a lelk�nkbe �rt t�rv�ny gyan�nt ott van a lelkiismeret. Ha nem is el�gs�ges az �dv�ss�g�nkre, el�g a tudatlans�g �r�gy�nek megsz�ntet�s�re �s k�rhoztat�sunkra. Mert nem tudatlanul v�tkezik az ember, hanem tudatosan, saj�t akarat�b�l. Teljesen szabad az akarata a rosszra s j�ra val� szabads�g�nak csak megromlott term�szete az akad�lya. (Jn 8,34; Rm 3,10-18; Zsolt 119, 34) Korl�tozza ugyan az emberi romlotts�got a t�rv�ny, a t�rsas �let rendje, de meg nem sz�ntetheti, �tk�t el nem h�r�thatja. A hitetlen alig is tud mit kezdeni a term�szet�nkbe ev�d�tt b�nnel, s �ppen tehetetlens�g�ben tagadja azt.

3. A j� dolgot maga Isten kezdi el benn�nk, m�gpedig nem �gy, hogy a gyenge emberi akaratot t�mogatja, hanem hogy �j sz�vet ad. (Ez 36,20; Jn 8,30) �jj�sz�let�s n�lk�l nincs szabadakarat az igazi j�ra, s nincs er�nk annak v�ghezvitel�re. A kegyelem �llapot�ban mennyire v�lik szabadd� az akarat?

   Az �jj�sz�let�sben �rtelm�nk megvil�gosodik a L�lek �ltal: Nem abban az �rtelemben, mintha a tudatlan tud�ss� v�ln�k. Nem tud�ss�, hanem b�lccs� lesz, de �gy, hogy nem egyszer a tud�st is megsz�gyen�theti b�lcsess�g�vel. Tudakolja �s megismeri Isten akarat�t, ez�rt hely�nval� j�zans�ggal �t�li meg az �let nagy �sszef�gg�seit, fordulatait, az �gi �s f�ldi dolgokat. Nem k�ls� k�nyszerre cselekszik, hanem bels� ind�ttat�sra, sz�ve szerint engedelmeskedik. Ebben az �rtelemben mondja az �r�s: “Ahol az �rnak Lelke, ott van a szabads�g” (2Kor 3,17; �rtelmileg �sszetartozik Jn 8,36-al).

Mi teh�t a szabads�g teol�giai fogalma? Szabadd�-t�tel rendeltet�s�nk bet�lt�s�re. Szabad a mad�r, ha szabadon sz�rnyalhat, szabad a fa, ha vir�gozhat �s gy�m�lcs�t hozhat; szabad az ember, ha a mennyei Atya akarat�t szabadon bet�ltheti. A visszanyert szabads�g is min�s�tett szabads�g: szabads�g az engedelmess�gre. Rembrandt ismert festm�nye ezt a fogoly P�lon szeml�lteti. P�l apostol eg�sz l�ny�b�l sug�rzik a bels� szabads�g rend�thetetlen nyugalma, s csak a t�zetesebb megfigyel�s nyom�n t�nnek el� a f�lhom�lyb�l a b�rt�n rekviz�tumai. Hirdeti a k�p, hogy a kereszty�n szabads�g m�g bilincsbe verten is megmarad.

Szabads�gunk �rv�nyes�l�s�t korl�tozza azonban a benn�nk maradt gyarl�s�g. �ember�nk ugyanis csak a hal�lban pusztul el v�glegesen. Az �ember feszeng�se azonban a L�lek munk�j�t m�r meg nem hi�s�thatja. �sszefoglalva a mondottakat: �ltal�ban akarni: az ember tulajdona; rosszat akarni: a megromlott term�szet�, j�t akarni: a kegyelem�. A kegyelem maga munk�lja benn�nk a v�laszt�st �s az akar�st is. Az ember teh�t nem a szabads�ggal szerzi meg a kegyelmet, hanem pont ford�tva: kegyelemmel a szabads�got. J�zus ezt az igazs�got k�pes besz�ddel �gy fejezi ki: “�n vagyok a sz�l�t�, ti a sz�l�vessz�k; aki �n bennem marad… az terem sok gy�m�lcs�t, mert n�lam n�lk�l semmit sem cselekedhettek.” (Jn 15,5) Err�l b�vebben a soron k�vetkez� krisztol�gi�ban.