19. A gondvisel�s

19.1 Filoz�fiai f�lresikl�sok

19.1.1 A deizmus

A gondvisel�sr�l valamif�le elk�pzel�se hiv�nek �s hitetlennek r�gt�l
fogva van. Teol�giai �s filoz�fiai gondolatok nemcsak egym�s mellett
futottak, hanem gyakorta keveredtek is. Jellemz� a Mad�chn�l kifejez�d�
�jkori szeml�let: “Be van fejezve a nagy m�, igen. A g�p forog,
az alkot� pihen. �vmilli�kig elj�r tengely�n, m�g egy ker�kfog�t �j�tni
kell.” - Az �jkor embere hatalmas g�pezetnek k�pzeli a vil�got.
Az Alkot� nem tesz m�st, minthogy szemmel tartja a teremt�s hajnal�n
�zembe helyezett g�p m�k�d�s�t. Ez a jellegzetes deista elgondol�s.
Van benne valami megnyugtat�: a vil�g nem a v�letlen vaksors vagy
szerencse j�t�kszere, az Alkot� felvigy�z m�v�re. Jelenl�te azonban
nem zavarhatja a vil�got, mert �t a deizmus eleve elt�vol�totta a
vil�gb�l. Csak a k�v�lr�l �s messzir�l val� fel�gyeletet hagyta meg
neki. Az ateizmus azt�n ezt is elvitatja.

A deizmus teh�t az �n�ll�s�tott vil�gban k�zvetlen isteni beavatkoz�s
n�lk�l igyekszik az �l�lkod� pesszimizmust elh�r�tani. A vil�got nem
a vaksors igazgatja, hanem a term�szeti t�rv�ny. Az alkot� a vil�got
egyetemes t�rv�nyszer�s�g al� vetette: az �lettelen t�rgyakba �pp�gy
be�p�tette a t�rv�nyszer�en m�k�d� term�szeti er�t, mint ahogy az
�l�l�nyekbe is elrejtette a parancsol� �szt�n�ket. A lex naturae mindent
�tfog �s szab�lyos m�k�d�sben tart. Van isteni gondvisel�s, de nem
k�zvetlen, hanem csak k�zvetett. Ez az elk�pzel�s gy�ker�ben j�val
kor�bbi, mint az �jkori deist�k (Shaftesbury, Voltaire, Lessing stb.)
tan�t�sa. M�r az arisztotel�szi filoz�fia primum movens-e, a vil�got
mozg�sba lend�t� els� ok k�pzete ebbe az ir�nyba mutatott.

19.1.2 A panteizmus

L�tsz�lagos ellent�te a deizmusnak a panteizmus. Ellent�t, mert Istent
nem kirekeszti a vil�gb�l, hanem feloldja a vil�gban, a l�tjelens�gekben.
A panteizmus akarati t�pus�t a sztoa testes�ti meg �s teszi mindm�ig
hat�v�. �ltet�je az a tudat, hogy isteni er�, a logos hatja �t a term�szet
vil�g�t, �gy mint bels� �rtelem, parancsol� sz�ks�g �s a mindens�g
t�rv�nye. A gondvisel�s annyi, mint a term�szet �sszer�s�ge. Senkit
sem �rhet v�ratlan meglepet�s, ha belel�t a term�szet bels� rendj�be
s nemcsak annak sz�ks�gszer�s�g�t ismeri fel, hanem megtal�lja abban
a maga szerep�t �s tudatosan v�llalja azt. Csak az �nk�ntes sorsv�llal�s
ad rend�thetetlen nyugalmat. - A panteizmusban, ak�rcsak a deizmusban,
nem az �l� Istennel, hanem valamif�le sorsmagyar�z� elvvel �llunk
szemben. A sztoa kulcsszava �s jelmondata: K�vesd a term�szetet! -
mindent kifejez.

A l�nyegen az sem v�ltoztat, ha a panteizmus akarati t�pusa mellett
�rzelmi t�pus�t vessz�k szem�gyre, s az �jplatonizmus m�dj�ra a mindens�g
isteni jelleg�t er�teljesebben hangs�lyozzuk. Legfeljebb misztikus
jelleget �lt a viszonyul�s. A test nyomor�s�gainak �gy pr�b�lunk f�libe
kerekedni, hogy eszes lelk�nk �s intuit�v szellem�nk r�v�n a Vil�gl�lekkel
egyes�l�nk. Ez esetben a gondvisel�s megnyugtat� tudat�t az eggy�olvad�s
adja. Az �jplatoni hat�sokat t�bbek k�zt az �goston �s a fiatal Schleiermacher
teol�gi�j�n figyelhetj�k meg.

19.1.3 A term�szettudom�nyi gondolkoz�s hat�sa

A deista �s panteista elgondol�s k�l�nb�z� t�rs�t�sokban is sz�nre
l�phet. A kett� t�rs�t�s�ban �s egy�ttes tov�bbfejleszt�s�ben, a filoz�fia
mai pang�sa idej�n, a term�szettudom�nyi gondolkoz�s az ir�nyad�.

Mi sem jellemz�bb az �jkori emberre, minthogy meghasonl�s t�madt “a
tudom�nyban sz�rnyat bontogat� �sz, �s a vall�s hatalm�ban maradt
�rz�sek” k�zt. Ezt nevezik az �jkor egyre m�ly�l� szkizofr�ni�j�nak.
Ha megtagadjuk a vall�sos �rz�s l�tjog�t, a civiliz�ci� elsiv�rosodik,
az ember saj�t szintje al� s�llyed. De hogy lehet a szem�lyes vil�gon
t�li L�ny l�t�t �s a vil�g dolgaiba val� beavatkoz�sait �sszeegyeztetni
a tudom�nyos ismeretekkel?

P�ld�k mutatj�k, hogy a szkizofr�nia felold�sa nem lehetetlen. Kiv�l�
tud�sok, a mozgat� er�ket puhatolva, �ppen az elm�lyed� kutat�sban
n�vekv� �h�tatot �reznek az �let �s l�t titkai ir�nt, s nem egy esetben
�tverekszik magukat a hagyom�nyos hitig. Az �sz is, az �rzelem is
megkapja a mag��t, ezzel helyre�ll az �let egyens�lya, bels� �sszhangja.
- De vegy�k a m�sik esetet (ugyancsak emberi oldalr�l n�zve): Ha
a sz�ks�g�rzet nem sarkall a gy�zelemig, ak�r a k�pzel�er�, ak�r az
�h�tat nem futja addig, a meghasonl�st m�sk�pp kell elh�r�tani. A
vall�sos �szt�n ig�ny�t jellemz� m�don, metafizika n�lk�l, a term�szetismeret
hat�rai k�zt pr�b�lj�k kiel�g�teni. A figyelem m�r nem annyira a vil�g
metafizikai mechanizmus�ra, mint ink�bb az �let bels� szab�lyoz�ira
ir�nyul. �jabb felfedez�sek birtok�ban az ember biogenezis�ben keresik
a gondvisel�s alapjait. Mik�nt fejl�dik, edz�dik term�szeti talaj�n
az erk�lcsi egy�nis�g? K�mlelik a magzati sz�vetek kibontakoz�s�t
korm�nyoz� v�rtestek szerep�t, azt�n a serd�l� kori bels� elv�laszt�s
fejl�d�sszab�lyoz� hat�s�t, majd a sz�veti n�veked�s lez�rt�val el�t�rbe
l�p� idegi regul�ci�k bonyolult sz�vev�ny�t, tov�bb� a csal�di, t�rsadalmi
stb. k�lcs�nhat�sokat. Hogyan hallja meg a fejl�d� ember lehet�s�gei
kibont�s�ra a bels� elh�v�sokat? Arisztotel�szezel sz�lva: hogyan
futja ki a form�j�t?

A vall�sos �szt�n kiel�g�t�s�re ilyen �lettani �sszef�gg�sekben �p�tenek
ki auton�m erk�lcs�t, mely m�r eredet�ben �sszehangol�dott a tud�ssal.
V�geredm�nyben az ember saj�t �lete form�l� m�v�sze, �nmag��rt felel�s
gondvisel�je. Hogy ezt a felel�ss�get milyen magas szellemi szinten,
val�ban az �h�tat fok�n lehet meg�lni, p�lda r� a mi N�meth L�szl�nk.
(Kiadatlan tanulm�nyok II. 306-365. l.)

A felsorolt t�pusok t�bb�-kev�sb� k�z�s mozgat�ja a rem�ny: amilyen
m�rt�kben kikutatjuk az �let �s l�t t�rv�nyszer�s�geit, oly m�rt�kben
szerezz�k meg a gondvisel�s kulcs�t. Ha ebben a leleplez� munk�ban
egy�ltal�n szerepet kap az istenfogalom, ki fog t�nni: az isteni gondvisel�s
egybeesik a teremt�ssel. A teremt�s ut�n m�r a gondvisel�s a puszta
fel�gyeletn�l legfeljebb annyival t�bb, hogy Isten el�re tudja a vil�g
sors�t. A gondvisel�s teh�t az eleve-tud�s hat�r�n semmivel sem �r
t�l.

A filoz�fiai f�lresikl�s a teol�gi�ban akkor k�vetkezik be, mikor
a teol�gia saj�t hagyom�nyait sem �rtetni, sem �rteni nem b�rja, m�r
csak kolonck�nt hurcolja. A r�nehezed� helyzetb�l menek�lve, a kor
filoz�fiai eszm�iben keres �j lehet�s�geket. Kompromisszumra l�p a
filoz�fi�val. Az egyezked�s megalkuv� igyekezet�ben �szre sem veszi,
az egykor m�g sz�rnyal� filoz�fia, maga is nemzed�kek �ta b�nult,
a term�szettudom�nyi gondolkoz�s vontat�k�tel�n verg�dik.

19.2 A gondvisel�s bibliai t�bblete

19.2.1 A teremt�s �s gondvisel�s

Teol�gusok szoktak besz�lni folyamatos teremt�sr�l, creatio continua-r�l.
E szerint nincs hat�rvonal teremt�s �s gondvisel�s k�zt, a kett� egybefolyik.
Hivatkoznak pl. az �l�k vil�g�ban fell�p� v�ratlan mut�ci�kra, s �gy
t�ntetik fel ezeket, mint az isteni beavatkoz�s jeleit. A teremt�s
m�v�n sz�ntelen�l munk�lkod� Isten nem a t�voli, hanem a k�zeli, itt
van benn�nk �s a vil�gban. A creatio continua tan�val a deizmust szeretn�k
ellens�lyozni, s�t c�folni. A sz�nd�k helyes, nem is akarjuk viszonylagos
igazs�g�t elvitatni. M�gis, a dolog nem ennyire egyszer�. Ha elmossuk
a hat�rt a teremt�s �s-gondvisel�s k�zt, a gondvisel�s mintegy elnyeli
a teremt�st. Nincs k�sz, befejezett alkot�s, csak folytonos �rad�s.
Akkor a vil�gnak nincs saj�t teremtm�nyi l�te s k�dbe borul a Teremt�
vil�g feletti uralkod�sa. Ilyen hat�relmos�sra nem tal�lunk bibliai
igazol�st.

Van teremt�s �s van gondvisel�s s nem azonos a kett�. Ha m�gis azonos�tjuk
a kett�t, elh�rul ugyan a deizmus k�s�rt�se, de kaput nyitunk a nem
kev�sb� veszedelmes panteista hajlamok el�tt. A teremt�s �s gondvisel�s
k�l�nbs�g�t hangs�lyozzuk teh�t: a teremt�s a l�t semmib�l val� el�h�v�sa,
a gondvisel�s pedig a teremtett vil�gra ir�nyul, a m�r meglev�nek
fenntart�sa �s korm�nyz�sa.

A k�l�nbs�gt�tel mellett azonban a teremt�s �s gondvisel�s egy�v�
tartoz�s�t is hangs�lyoznunk kell: a teremt�ssel Isten az �v�ivel
val� sz�vets�g alapjait rakta le, az �dvt�rt�net terep�t k�sz�tette
el�. A sz�vets�g cselekedeteiben �ri el c�lj�t a teremt�s. A gondvisel�s
teh�t Isten sz�vets�gi akarat�nak �s h�s�g�nek megnyilv�nul�sa. A
gondvisel�sben a teremt�snek, mint a sz�vets�g alapj�nak meg�rz�s�r�l
van sz�, Isten atyai gondoskod�s�r�l. Minden m�s kapcsolaton t�l,
a sz�vets�g t�nye kapcsolja egybe a teremt�st a gondvisel�ssel Isten
tan�csv�gz�s�ben.

19.2.2 A gondvisel�s ar�nyai

A Biblia gondvisel�sre vonatkoz� tan�t�sa ott kezd�dik, ahol a r�gibb
vagy �jabb filoz�fiai elgondol�sok v�gz�dnek. A Biblia szerint Isten
nemcsak t�rv�nyeket rejtett e vil�gba, hanem ma is itt munk�lkodik.
A t�rv�nyeket �sszhangban tartja, �gy m�k�dteti. Ha kivonn� hatalmas
kez�t a vil�gb�l, �sszeomlan�k a vil�g, k�oszba hullana vissza �s
megsemmis�lne. M�g ahol puszt�n a term�szeti er�k hat�sa l�tszik,
ott is Isten munk�lkodik s a term�szeti er�k csak eszk�z�k kez�ben.
A nap �ltet� melege, az �tel t�p�rt�ke, a f�ldi term�szet megpezsd�l�se
Istent�l kapja a hat�er�t. � adja a n�veked�st �s �ld�st. A Biblia
sz�mol olyan lehet�s�ggel; “Esztek, de meg nem el�gesztek; isztok,
de meg nem r�szegedtek; ruh�zkodtok, de meg nem melegesztek.” (Hag
1,6)

De nemcsak a term�szet rendj�t tartja kez�ben Isten, hanem � igazgatja
az erk�lcsi vil�grendet is. Az eg�sz Szent�r�son v�gigh�z�dik az a
bizonys�gt�tel, hogy emberek �s nemzetek sorsa, fut�suk, akar�suk,
felemeltet�s�k �s leverettet�s�k, b�k�j�k �s b�k�tlens�g�k, boldog
vagy boldogtalan �llapotuk Isten gondvisel�se alatt �ll, �t�le f�gg.
- Az eleve tud�ssal szemben a gondvisel�s nagy t�bblete k�l�n�sen
akkor nyilv�nval�, ha meggondoljuk: Isten nemcsak fenntartja a vil�g
term�szeti �s erk�lcsi rendj�t, hanem tulajdon c�lja szolg�lat�ba
is �ll�tja. A teremt�st�l kezdve a vil�g c�lj�nak megval�s�t�s�ig
kicsit �s nagyot, jelent m�ltat �s j�vend�t, mindent Isten gondvisel�
munk�ja fog �t. “�benne vagyunk, mozgunk �s �l�nk.” (Csel 17,28)
Isten mindenhat�s�ga folyt�n a gondvisel�s, nagyvonal�s�ga mellett
olyan apr�l�kos, hogy J�zus szavai szerint: “N�ktek m�g fejetek
hajsz�lai is mind sz�mon vannak.” (Mt 10, 30) - A gondvisel�s
roppant ar�nyaival leny�g�z, de apr�l�koss�g�val ragad meg igaz�n.
A gondvisel�sben sz�munkra a kicsi a nagy, az hogy a mi apr� emberi
gondjaink is mind beletartoznak.

19.2.3 A gondvisel�s megismer�se

Emberi szemmel nem l�thatjuk �t a gondvisel�st, csak hihetj�k. Ennek
h�rom oka van. El�sz�r is par�nyi voltunk s arasznyi l�t�nk a gondvisel�s
id�ben �s t�rben felm�rhetetlen�l �ri�si ar�nyaival �ll szemben. Ez
m�r egymag�ban lek�zdhetetlen akad�ly volna. - M�sodszor bonyolultt�
teszi, nemhogy az �ttekint�st, de m�g a betekint�st is a mennyis�gi
t�nyez� mellett a min�s�gi. Isten gondvisel�s�ben ugyanis az ember
nem j� sz�nd�k� vagy semleges t�nyez�, hanem saj�t akarattal felruh�zott
teremtm�ny, aki az eset �ta - ha nem is kelhet versenyre a Teremt�vel
- az isteni akaratnak ellen�ll, Teremt�je ellen l�zad, vele szemben
s�t�t hatalmak szolg�lat�ba szeg�dik. Ez�rt a gondvisel�st tudakoz�
elme �jra meg �jra kereszt�ton tal�lja mag�t. Hozz� meg nemcsak az
emberek teremtm�nyi szabads�g�val kell sz�molnia, hanem a dolgoknak
is van viszonylagos �nt�rv�nyis�g�k. Ez�rt neh�z terep ez a megismer�snek.
- Harmadszor az�rt nem tekinthet� �t a gondvisel�s, mert Isten a
maga terv�t k�v�ncsi szemek el�l tan�cs�ban rejtette el. �tjai nem
a mi �taink, gondolatai nem a mi gondolataink.

Isten kijelent�s�b�l tudjuk: van gondvisel�s, de nem �ll hatalmunkban.
Nem csin�lhatunk bel�le vil�gmagyar�z� elvet, nem haszn�lhatjuk kulcsk�nt
a vil�gtitok megnyit�s�ra. Rejtett dolog a gondvisel�s, de val�s�gos.
Csak a hit sz�m�ra hozz�f�rhet�, �gy mint a “nem l�tott dolgokr�l
val� meggy�z�d�s” (Zsid 11,1). - M�g k�zvetlen�l re�nk vonatkoz�
par�nyi r�szleteiben is sokszor �rthetetlen a gondvisel�s. Mintegy
tal�nyos sorsba takarva mutatkozik; mi esetleg csak tal�nyos vaksorsot
v�l�nk benne, holott ez a “sors” nem vak, legfeljebb re�nk n�zve
t�nik vaknak, amennyiben isteni c�lja s v�gbemenetel�nek k�zvetlen
oka rejtve van el�l�nk. Olykor csak ut�lag, a megt�rt�nt dolgokra
visszatekintve ismerhetj�k meg Isten gondvisel�s�t, mint ahogy M�zes
is csak visszatekintve, messzir�l szeml�lhette az elvonul� Isten dics�s�g�t.
(2M�z 33,18-23)

Hogyan tapasztalhatjuk, hogy m�gis Isten gondvisel�s�vel van dolgunk?
�gy, ha �letsorsunkat im�ds�gban Isten el� vissz�k �s az � akarat�t
im�ds�gos l�lekkel tudakozzuk. Tapogat�z�sokon, olykor t�ved�seken
�t elvezet ez Isten titkos akarat�nak megmutatkoz�s�ig. - Ez�rt
a gondvisel�s nem b�rki sz�m�ra leolvashat� ismeret, nem vil�gmagyar�zati
elv, hanem a hiv� ember legszem�lyesebb igazs�ga �s bizonyoss�ga.
Olyannyira szem�lyes, hogy egy m�sik ember, legfeljebb az � bizonys�gt�tele
�tj�n tudhat meg bel�le valamit. Pl. J�b eset�ben m�g feles�ge sem
�rti meg.

A gondvisel�s hitjelleg�b�l k�vetkezik, hogy Isten munk�ir�l s titkos
terveir�l ne mondjunk olyan vakmer� �t�letet, mint ahogy haland� emberek
dolgair�l szoktunk �t�lkezni. K�lvin, ki az isteni gondvisel�st sokszor
�s csod�latos m�don tapasztalta, nagy szer�nys�gre �s al�zatoss�gra
int. “Isten gondvisel�s�t - mondja - senki sem fogja helyesen
�s hasznosan meg�t�lni, csak aki megfontolv�n azt, hogy alkot�j�val
�s a vil�g teremt�j�vel van dolga, megal�zza mag�t ill� f�lelemmel
�s al�zatoss�ggal.” (Inst. I. 17. 2.) - Bizony, Isten �t�letei
“b�, m�lys�ges vizek”.

19.2.4 A t�rt�net �rtelme

A gondvisel�s ar�nyait vizsg�lva, bizonyos bibliai fokozatoss�got
figyelhet�nk meg. A gondvisel�s az eg�sz teremtett vil�got �tfogja,
ezen bel�l els�renden az embert s az emberek k�zt is kiv�ltk�ppen
azokat, akik Krisztusban Isten gyermekei. Ehhez kapcsol�dik tov�bbi
k�rd�s�nk: Van-e Isten gyermekeinek mondanival�ja a gondvisel�s jegy�ben
az emberis�g t�rt�net�r�l? Hiszen az term�szetes, hogy az esem�nyek
boldog�t� vagy zavar� folyamat�ban az esem�nyek m�g� szeretn�nk bel�tni
s a t�rt�net t�rv�nyszer�s�geit kiismerni.

Ha t�rt�neti ismereteink fel�l pr�b�ljuk megk�zel�teni a k�rd�st,
a neh�zs�g nyomban mutatkozik. Mi a t�rt�net �rtelme, t�rv�nye, c�lja?
Ehhez el�bb tudnunk kellene, mi az id�, amiben a t�rt�neti folyamat
lej�tsz�dik. Olyan k�rd�s ez, amire mi emberek nem felelhet�nk. A
folyamatnak csak nagyon par�nyi darabk�j�t �lj�k, t�rt�netileg is
csak igen kis r�sz�t tekinthetj�k �t, de nem szeml�lhetj�k k�v�lr�l,
eg�sz�ben nem tekinthetj�k �t, ez�rt nem is tudhatjuk, micsoda. K�n�lnak
ugyan jobbr�l-balr�l leegyszer�s�tett magyar�zati m�dokat, t�bb�-kev�sb�
szellemes szk�m�kat. Ezek nagyon r�sz szerint val�k, s vagy az eszme
vagy az anyag szempontj�b�l k�s�rlik meg a t�rt�net �rtelmez�s�t.
Egym�ssal szemben megvan viszonylagos jogosults�guk, eg�sz�kben v�ve
azonban Schelling szavait id�zik fel: “Semmit�l sem vagyunk t�volabb,
mint a t�rt�net igazi b�lcselet�t�l.” Korunk egyik kiv�l� t�rt�nettud�sa,
Toynbee meg a t�rt�netet az �rtelmetlens�g sz�nj�t�k�nak nevezi. Pedig
mindkett� a szintetiz�l� elm�k k�z� tartozik.

Ha nem a t�rt�net, hanem a kijelent�s oldal�r�l pr�b�ljuk megk�zel�teni
a k�rd�st, m�dosul a helyzet. Nem v�letlen, hogy nem a g�r�g filoz�fi�ban,
hanem kereszty�n talajon fejl�d�tt ki a t�rt�net-�rtelmez�s. Els�
nagy k�pvisel�je �goston. A k�rd�s azonban err�l az oldalr�l n�zve
sem k�nny�. A gondvisel�s �pp�gy nem t�rt�netmagyar�z� elv, mint ahogy
nem vil�gmagyar�z� elv. Ha m�gis istenre hivatkozva pr�b�ljuk a t�rt�net
�rtelm�t megfejteni, k�nnyen megeshet, hogy csup�n valami filoz�fiai
szk�m�t �lt�ztet�nk teol�giai mezbe, s Isten akarata helyett saj�t
v�gy�lmainkat, spekul�ci�inkat vet�tj�k a t�rt�neti esem�nyekbe. Ennek
k�nyelmesen leegyszer�s�tett s egyben meglehet�sen felel�tlen form�ja
a feh�r-fekete szk�ma. Pillanatnyi �rdek szerint foglalunk �ll�st
�s saj�t d�nt�seinket feh�rnek, az att�l elt�r�t feket�nek min�s�tj�k,
a nagyobb nyomat�k ok��rt Istenre hivatkozva. Ezt hajlamosak vagyunk
�nigazol�sul nagyobb t�rt�neti egys�gre is �tvinni: a tegnap fekete,
a ma pedig feh�r. Ez az�rt csal�ka, mert az esetut�ni vil�gban emberi
d�nt�seink sem nem teljesen feh�rek, sem nem teljesen feket�k, hanem
a sz�rke s�t�tebb �s vil�gosabb �rnyalatai k�zt mozognak, s mindenk�ppen
a megigaz�t� kegyelemre szorulnak.

A t�rt�netb�lcseleti spekul�ci�k elker�l�s�nek csak akkor ny�lik lehet�s�ge,
ha val�ban a kijelent�sb�l indulunk ki. Isten a
Krisztusban emberr� lett, a t�rt�net ter�re l�pett. A testet�lt�s,
a kereszthal�l, a felt�mad�s �s a visszaj�vetel �sszef�gg�s�ben pillanthatunk
be a t�rt�net �rtelm�be. Saj�t c�lj�ra tart meg minket az atyai gondvisel�s.
Nem a rosszra, hanem hogy az Atya akarat�t k�vess�k, s akarata megval�sul�s��rt
im�dkozzunk. A kijelent�s teh�t a honnan-hov� k�rd�s�re vet f�nyt.
Egy�bk�nt a t�rt�net esem�nyei a hiv� sz�m�ra is k�t�rtelm�ek, sokszor
egyenesen �rthetetlenek.

De mert a hiv� Krisztusban a gondvisel� Aty�t megismerte, az esem�nyek
megmagyar�zhatatlans�g�ban is helyt�ll. S�t�t helyzetben is meghallja
Isten szav�t, s a J�zus Krisztusban kapott egy�rtelm�, ha nem is kisz�m�that�
kegyelemb�l �l. P�l apostol �gy fejezi ki eme bels� bizonyoss�got:
“Tudjuk pedig, hogy azoknak, aki Istent szeretik, minden javukra
van.” (Rm 8,28) Ha szabad a szeml�ltet�s kedv��rt bonyolult �sszef�gg�seket
gyermeteg k�pbe fogni: A t�rt�net haj�j�n sok minden megeshet, de
a haj� l�t�t �s �tja v�gc�lj�t - l�zong�sok �s viharok ellen�re
- Isten szabja meg, aki a t�rt�netnek is Ura. Nem az esem�nyek a
j�k, hanem Isten, aki az esem�nyeket kez�ben tartja.

A kereszty�n teh�t a sz�vets�g Isten�re n�z, gondvisel�s-hite: Krisztus-hit.
Ez�rt nem t�r ki a d�nt�sek el�l s nem menek�l a t�tlens�gbe. Tudja,
hogy d�nt�se nem t�vedhetetlen, s hogy helyzetre szabott �s ideigval�.
Az ige jobb meg�rt�s�ben k�sz revide�lni d�nt�seit. �letir�nya azonban
nem v�ltozik: a l�t k�ls�-bels� fesz�lts�geit, nagy er�pr�b�it egy�rtelm�
igyekezettel J�zus Krisztus j� vit�zek�nt akarja v�gigharcolni.

19.3 A gondvisel�s eszk�zei

19.3.1 Az engedelmess�g szerepe

Az isteni gondvisel�s, mely egyetemess�g�ben jelent m�ltat �s j�vend�t
�tfog, hol eszk�z�k n�lk�l, hol eszk�z�k ig�nybev�tel�vel munk�l,
hol pedig egyenesen az eszk�z�k ellen�re.

Mit jelent az eszk�z�k ig�nybev�tele? Azt, hogy
Isten minden term�szeti er�t, minden �l� vagy �lettelen teremtm�nyt
felhaszn�lhat gondvisel�se szolg�lat�ban. Term�szetesen az eszes teremtm�nyt,
az embert is be�ll�thatja �s be is �ll�tja. �ppen az ember ig�nybev�tel�vel
z�rja ki a fatalizmust, mely k�l�nben a gondvisel�s tan�val kapcsolatban
f�lvet�dhetne benn�nk. Nem szabad ugyanis cs�ggedt lemond�ssal elh�r�thatatlannak
�t�lni a bajokat, s az �letet sem n�zhetj�k t�tlen egykedv�s�ggel,
ha tudjuk, hogy magunk, valamint hozz�tartoz�ink �s felebar�taink
�let�r�l val� gondoskod�st a mi v�llainkra helyezte Isten, �s sz�monk�ri
rajtunk.

A kaini k�rd�s: “Avagy �riz�je vagyok-e �n az �n aty�mfi�nak?”
- ennek a hivat�snak elutas�t�sa (1M�z 4,9), az irgalmas samarit�nus
cselekedete pedig a hivat�s p�ldamutat� v�llal�sa (Lk 10,25-37). Ebben
az �sszef�gg�sben kap k�l�n�s nyomat�kot az apostol szava: “Ha pedig
valaki az �v�ir�l �s f�k�ppen az � h�zn�p�r�l gondot nem visel, a
hitet megtagadta �s rosszabb a hitetlenn�l.” (1Tim 5,8)

Isten amid�n gondvisel�se szolg�lat�ba �ll�t minket, megfelel� k�pess�gekkel
�s eszk�z�kkel: a kult�ra �s tudom�ny (pl. orvostudom�ny) seg�t� �s
�v� eszk�zeivel is felszerel erre a szolg�latra. Teh�t az isteni gondvisel�s
k�r�be tartozik mindaz, amit Isten az emberen �t, az ember�rt tesz.
(ez a kereszty�n szeretetmunk�k egyik bibliai mot�vuma, s Krisztus
a p�ld�ja �s forr�sa.) - Az emberek ugyan mind�ssze eszk�z�k Isten
gondvisel� munk�j�ban, de mint Isten eszk�zei, k�sz�netet �s h�l�t
�rdemelnek; Isten akarat�b�l vagyunk h�l�ra k�telezve ir�ntuk.

19.3.2 Az engedetlens�g szerepe

El�fordul azonban, hogy Isten eszk�z�k n�lk�l, vagy �ppen eszk�z�k
ellen�re, pl. gonoszok gonosztettei �ltal v�gzi gondvisel�
munk�j�t. Ut�bbi esetben k�rd�ses lehet, hogyan haszn�lhat fel Isten
gondvisel�se eszk�z��l gonosztev�ket �gy, hogy Isten, Isten, a gonosztev�
pedig gonosztev� marad?

K�lvin r�szletesen foglalkozik ezzel a k�rd�ssel az Instituti�ban.
A r�szletez�st azoknak a t�ves v�leked�se tette sz�ks�gess�, akik
fatalista �rtelemben magyar�zt�k f�lre a gondvisel�s tan�t s ezzel
a tannal akart�k a b�nt menteni. Mi�rt b�ntetik a tolvajt - mondott�k
-, ha kirabolja azt, akit Isten szeg�nys�ggel akart s�jtani? Mi�rt
b�nh�dik a gyilkos, ha meg�lte azt, akinek Isten az �let�t bev�gezte?
Ha mindezek Isten akarat�t szolg�lj�k, ugyan mi�rt b�nh�dnek? - �n
azonban tagadom - mondja K�lvin -, hogy azok Isten akarat�nak szolg�lnak,
mert arr�l, akit gonosz szenved�ly hajt, nem fogjuk �ll�tani, hogy
Isten parancs�nak engedelmeskedik, holott csak a saj�t gonosz k�v�ns�g�t
k�veti. (Inst. I. 17. 5.)

Isten teh�t megengedi, hogy a gonoszok gonosz indulattal gonoszt cselekedjenek,
� viszont el�g hatalmas arra, hogy a gonoszb�l is j�t hozzon ki. Megengedi,
hogy J�zsefet testv�rei beledobj�k az �k�tba, de ezt a gonosztettet
felhaszn�lja J�zsefnek Egyiptomba val� juttat�s�ra, ahol �v�inek megment�j�v�
v�lik. (1M�z 37) Az els�dlegesnek t�n� emberi ok m�sodlagoss� v�lik,
s helyet ad az isteni oknak. A Gondvisel� kegyelmes beavatkoz�s�b�l
azonban a gonosztev�kre s az elk�vetett b�n�kre semmif�le ments�g
sem sz�rmazik. �k tudtukon k�v�l �s sz�nd�kuk ellen�re voltak a gondvisel�s
eszk�zei. Rosszakaratb�l k�v�nt�k ugyanazt, amit Isten j�akaratb�l
akart. Egyazon cselekm�nyben, amit v�grehajtottak nem egy az ok, ami�rt
v�grehajtott�k. Az isteni gondvisel�s eme titk�nak ismerete szel�ds�gre
nevel minket. J�zsefet is ez az ismeret hangolta szel�dd� �s megbocs�t�v�,
mikor testv�rei Egyiptomban el�je j�rultak. (1M�z 45,5-11)

A gondvisel�s eszk�zei �s ar�nyai l�tt�n �rthetj�k meg II. R�k�czi
Gy�rgy vez�rig�j�t: “Ha az Isten vel�nk, kicsoda ellen�nk?” (Rm
8,31) A v�ltoz� erd�lyi sorsban ez a hit adott bels� t�maszt, nem
a t�r�k �s nem a n�met. Nek�nk sem szabad k�ls� seg�lyben, mondjuk
�llamseg�lyben annyira bizakodnunk, hogy ha az megvan, teljesen megnyugodjunk,
viszont ha nincs meg, �gy; rettegj�nk, mintha teljesen �rv�n maradtunk
volna. A hamis bizakod�s �s megnyugv�s, meg ez a retteg�s �s k�ts�gbees�s
egyar�nt a gondvisel�s hit�nek meg�resed�s�r�l �rulkodik, a kishit�s�g
jele s megalkuv�sok forr�sa. Sz�pen mondja K�lvin: “Minden nyomor�s�gok
k�zt legnagyobb az isteni gondvisel�s nem-ismer�se, a legnagyobb boldogs�g
viszont annak ismeret�ben �ll.” � b�zv�st elmondhatta, mert sz�m�ra
a gondvisel�s bibliai nagy bizonys�ga �s �rtelmez�je Krisztus elj�vetele
volt; tartalma �s c�lja pedig Isten orsz�gl�sa.

19.3.3 Az im�ds�g szerepe

A gondvisel�s �s a hit, tov�bb� a gondvisel�s �s az engedelmess�g
szoros kapcsolata m�r az el�bbiekb�l kit�nt. A gondvisel�s �s az im�ds�g
kapcsolat�r�l azonban m�g k�l�n is sz�lanunk kell. A gondvisel�s tapasztalata
h�l�ra buzd�tja a sz�vet. Dics�retet kell mondania, hogy nem vagyunk
sorsunkra hagyatva, sem mi, sem a vil�g. Isten ig�j�ben s az ige �ltal
megvil�gos�tott �letvitelben kapjuk az egyre meg�jul� k�rd�st: Hol
vagy? Hol a te felebar�tod? Mit cselekszel? A k�rd�sek tettre k�sz
feleletet s�rgetnek. Az im�ds�g az a lelki vigy�zz�ll�s, amelyben
magatart�sunk tisztul, v�tkek megb�n�s�ra, mulaszt�sok j�v�t�tel�re,
al�zatra, t�relemre, megbocs�t�sra, bizalomra nevel�d�nk, felebar�ti
seg�t�sre alkalmass� v�lunk, vagyis amelyben Isten akarata form�t
�lt benn�nk. A magunk rev�zi�ja megy v�gbe az im�dkoz�sban. Ez�rt
az im�ds�g nemcsak az engedelmes cselekedetek forr�sa, hanem m�r maga
is cselekedet, a legbens�s�gesebb kereszty�n cselekedet. T�rgya a
falat keny�rt�l kezdve mindaz, ami az ember szem�lyes gondj�ba tartozik,
vagy k�z�s sz�ks�g�nk. Ha valami �nnep�lyes vall�si szabv�nyra korl�tozn�k
az im�ds�g t�rgy�t, eleven �s �ltet� k�zvetlens�g�t fojtan�k el. M�zesr�l
olvassuk: “Az �r pedig besz�le vele sz�nr�l-sz�nre, amint sz�lani
szokott az ember bar�tj�val.” (2M�z 33,11) Az im�dkoz�s Istennel
val� besz�lget�s. Barth joggal mondja: “Az engedelmess�gben a kereszty�n
Isten szolg�ja, a hitben Isten gyermeke, az im�ds�gban pedig mint
szolga �s gyermek, Isten bar�tja.”

Az im�ds�g teh�t isteni megsz�l�t�sra adott v�lasz, m�gpedig l hitbeli
v�lasz. Erre nagy �g�reteink vannak: “K�rjetek �s adatik n�ktek;
keressetek �s tal�ltok; z�rgessetek �s megnyittatik n�ktek… Avagy
ki az az ember k�z�letek, aki, ha az � fia kenyeret k�r t�le, k�vet
�t n�ki?… Ha az�rt ti gonosz l�tetekre tudtok a ti fiaitoknak j�
aj�nd�kokat adni, mennyivel ink�bb �d a ti mennyei Aty�tok j�kat azoknak,
akik k�rnek t�le?” (Mt 7,7-11)

Az im�ds�g k�r�l akkor t�madnak bajok, ha feledj�k az im�ds�g fentebb
le�rt felelet-jelleg�t. Van m�sf�le im�ds�g is, amely nem a hiv� l�lek
l�legz�se, amelyre csak kiv�telesen, a v�gsz�ks�g eset�n ker�l sor,
ha m�r az �rtelem, er� s minden seg�deszk�z cs�d�t mondott. Hasonl�t
ez a var�zsl�k mesterked�s�hez: fenyeget� folyamatot akarunk vissz�j�ra
ford�tani, s v�gs� ment�eszk�zk�nt bevetj�k az im�ds�got. B�r k�tked�nk
hat�konys�g�ban, m�gis v�rjuk, h�tha csoda t�rt�nik. Az ilyen ima
meghallgat�s�ra nincs �g�ret, hacsak fel nem csillan benne a j�zusi
imaz�rad�k: “…Mindazon�ltal ne �gy legyen, amint �n akarom, hanem
amint Te.” (Mt 26,39) Az ima mindenk�ppen olyan k�rd�st vet fel,
mely nem egy im�ds�gt�l elszokott kort�rsban ott lappang: Az im�ds�ggal,
mint valami var�zssz�val, hogy is k�nyszer�thetn�k cselekedetre Istent?
De ha akarna is seg�teni, van-e egy�ltal�n lehet�s�ge r�, a term�szeti
t�rv�nyek oldhatatlan ny�g�ben mozg� vil�gban? Ezzel adva van az imameghallgat�s
�s a term�szeti t�rv�ny k�rd�se.

A k�rd�s jellegzetesen �jkori. A tudom�nyos felfedez�sek �s technikai
v�vm�nyok �letform�l� hat�sa alatt a term�szeti t�rv�ny a k�ztudatban
roppant ar�ny�v� n�tt, mondhatni Isten hely�be ker�lt, vagy legal�bbis
Isten helytart�j�v� l�p el�. Ha a korl�tlan �s felt�tlen �rv�ny gondolat�t
szigor�an v�gigvezetj�k, a determinizmusn�l k�t�nk ki: �let�nkben
a term�szeti t�rv�ny hat�roz meg eleve mindent. De tudjuk, m�gis marad
hely a vil�gban az erk�lcsi szabads�gnak �s az emberi felel�ss�gnek.
Nos, ha van nek�nk, teremtm�nyeknek j�kora szabads�gunk, olykor nagyobb,
mint amivel �lni tudunk, hogyan k�pzelhetn�k el az isteni term�szettel
sokkal ink�bb ellenkez� megk�t�tts�geket? A Teremt� m�s �ttekint�ssel
rendelkezik a term�szet felett s a term�szeti t�rv�ny sz�vev�ny�ben
m�sk�pp mozog, mint a tapogat�z� �s folytonos rev�zi�ra szorul� emberi
tudom�ny. A zsolt�ros nemcsak term�szettudom�nyi t�j�kozatlans�g�ban
mondja: “A mi Isten�nk az �gben van �s amit akar, azt mind megcselekszi.”
(Zsolt 115,3)

A term�szettudom�nyt jelleg�n�l fogva bevallottan vagy be nem vallottan
egyfajta hit hordozza: a vil�g c�lszer�s�g�nek hite, k�l�nben a kutat�s
�rtelmetlen volna. Az oki-okozati �sszef�gg�seket ebben a tudatban
nyomozza: t�rv�nyeket keres �s tiszt�z. - A teol�gi�nak ugyancsak
jelleg�n�l fogva, m�s a kiindul�sa, de az�rt nem feladata, hogy a
gondvisel�s �r�gy�n az �gynevezett term�szeti t�rv�nyek felf�ggeszt�s�r�l
besz�ljen. Sz�t emel azonban a term�szeti t�rv�ny b�lv�nyoz�sa ellen,
m�g akkor is, ha az az intellektu�lis becs�letess�g jogc�m�n, illetve
�r�gy�n t�rt�nik. Isten teremt�i szabads�ga, ha nem is f�ggeszti fel,
de relativiz�lja a term�szeti t�rv�nyt. Ez�rt lehets�gesek a csod�k:
az, ami emberi r�szr�l csod�nak t�nik, isteni r�szr�l szabads�g.

Term�szeti t�rv�nyhez, sorshoz, ha m�g �gy megisten�tj�k, akkor sem
lehet im�dkozni. Semmif�le istenp�tl�k sem t�ltheti be Isten szerep�t.
Ebben kell keresn�nk az ima�let jelenkori elapad�s�nak ok�t. - A
hiv�, a tud�st�l elt�r�en, nem a term�szeti t�rv�nnyel, mint sorssal
�ll szemben, hanem k�zvetlen�l ahhoz fordul, aki� az orsz�g, a hatalom
�s a dics�s�g �r�kk�n �r�kk�. S a tudom�nynak nem feladata, de m�dja
sincs r�, hogy a hiv�nek ezt a jog�t elvitassa.