18. A k�z�pl�nyek

18.1 A tanfejl�d�s fordulatai

A Biblia sz�mos helyen eml�ti az angyalokat s besz�l d�moni hatalmass�gokr�l
is, kiknek feje a s�t�n. Ezeket h�vjuk egy sz�val k�z�pl�nyeknek.
Viszonylag gyakori megjelen�s�k ellen�re, kil�t�kr�l nagyon keveset
�rul el a Biblia. De tal�n �ppen ez a titokzatoss�g vonzotta a biblia-kutat�kat.
M�r a r�gi egyh�zaty�k, f�leg pedig a skolasztikusok terjedelmes angelologi�t,
illetve satanologi�t fejlesztettek ki. Suarez pl. t�bb mint ezer oldalas
angelologi�t �rt, amiben term�szetesen t�g teret kapott a bibli�tlan
spekul�ci�.

Minden ilyen esetben a dogmatikus k�teless�ge, hogy a spekul�ci� k�s�rt�s�nek
ellen�lljon, s ne akarjon t�bbet tudni, mint amennyit a Biblia alapj�n
tudhat. Erre a m�rt�ktart�sra figyelmeztet K�lvin: “Az eg�sz kereszty�n
tudom�nyban - mondja - bizonyos szer�nys�gi �s j�zans�gi szab�lyt
kell magunk el�tt tartani, hogy a hom�lyos dolgokr�l valami egyebet
ne besz�lj�nk, �rezz�nk vagy csak tudni is akarjunk, mint amire Isten
ig�je tan�t minket.” (Inst. I. 11. 4.) - Azt�n meg ne feledj�k
a k�z�pl�nyek szerep�t emleget� r�szek olvas�sakor sem, hogy Bibli�t
olvasunk, vagyis olyan k�nyvet, amely nem k�v�ncsiskod�sunk kiel�g�t�s�t,
hanem lelki �p�l�s�nk �s �dv�ss�g�nk c�lj�t szolg�lja.

A protest�ns ortodoxia k�pvisel�in�l a k�z�pl�nyekre-vonatkoz�an kett�s
magatart�st figyelhet�nk meg. Egyfel�l a reform�ci� j�zan�t� hat�s�ra
tart�zkod�st tan�s�tottak, m�sfel�l a rendszerez�s buzgalm�ban a skolasztikus
hagyom�nyokat folytatva, pl. az angyalok anat�mi�j�r�l is �rtak. -
Az ellenkez� v�gletbe fordul�st a racionalizmus kora hozta.

A cartesianusok k�z� tartoz� holland teol�gus, Becker Baltaz�r 1691-ben
�rt egy k�nyvet a k�z�pl�nyek ellen. Kimutatta, hogy koruk lej�rt.
A boszork�nyp�r�kt�l s inkviz�ci�s elj�r�sokt�l megcs�m�rl�tt olvas�k
lelkesen fogadt�k a k�nyvet, hamarosan n�gyezer p�ld�ny fogyott el
bel�le. Becker ellenfeleir�l g�nydalokat k�lt�ttek, s�t g�ny�rm�ket
is vertek, Diadalmaskodott az �jkor halad� szelleme, s ebben a szellemben
nevekedett a protest�ns modernizmus. Okot eleget tal�lt a kritikai
�ll�sfoglal�sra.

1. A vil�g �ri�s mechanizmusnak l�tszott, amelyben nem maradt hely a
   d�monok, �rd�g�k �s angyalok irregul�ris tev�kenys�g�nek. K�l�n�sen
   a poklot nem tudt�k lok�lis �rtelemben elk�pzelni, teh�t a s�t�n mintegy
   hontalann� v�lt. (Luther az ilyen k�rd�sekre azt v�laszolta: Hol lakik
   a s�t�n? Most m�r tibennetek.)
2. Ehhez az els� okhoz j�rult a m�sodik: a vall�st�rt�neti kutat�s r�bukkant,
   hogy a s�t�n-fogalom a Bibli�n k�v�li �kori vall�sokban is el�fordul.
   A Bibli�ban teh�t a s�t�nra �s �ltal�ban a k�z�pl�nyekre vonatkoz�
   r�szekn�l feltehet�leg k�lcs�nz�sekkel van dolgunk, m�gpedig minden
   val�sz�n�s�g szerint a parszizmusb�l val� k�lcs�nz�sekkel.
3. A harmadik ok, az a r�gi kelet� �rtelmi (teol�giai) neh�zs�g: bajos
   a teremt� Isten szuverenit�s�val �s gondvisel� j�s�g�val �sszeegyeztetni
   a s�t�n l�tez�s�t. Hogy juthatott a s�t�n ebbe a vil�gba, s hogy t�rheti
   meg Isten nemcsak a s�t�n gar�zda rendbont�s�t, ront�s�t, hanem egy�ltal�n
   a l�tez�s�t? - A m�sik k�t ok m�r el�k�sz�tette a feleletet, amit
   most ki is mondtak: sehogy.
4. Nyomat�kot adott a nemleges feleletnek, hogy �gyis csak n�pi k�pzetekr�l,
   babonas�gokr�l van sz�. Idegen elemekt�l tiszt�tjuk meg teh�t a hitet,
   ha a primit�v �szj�r�s eff�le babon�s maradv�nyait, mint idej�t m�lt
   s a hithez m�ltatlan dolgokat felsz�moljuk.
5. A b�kken� azonban ott volt, hogy a Bibli�ban a k�z�pl�nyek nemcsak
   a n�p k�r�ben, hanem a pr�f�t�k �s apostolok, s�t f a J�zus �let�ben
   is el�fordulnak, s szerep�ket nem lehet egyszer�en semmisnek min�s�teni.
   Erre a ny�lt tagad�s helyett az elmagyar�z�s eszk�z�hez
   folyamodtak: a k�z�pl�nyek a vall�sos fant�zia sz�lem�nyei. Nagy kifejez�erej�,
   szeml�letes k�pek: az angyalok sz�p gondolatok �s j� indulatok, amelyeket
   az ember elm�j�ben Isten �breszt; az �rd�g�k meg nem egyebek, mint
   b�n�s szenved�lyek �s h�borg�sok, melyeket benn�nk a testi k�v�ns�g
   gerjeszt, a d�monok pedig egyszer�en a betegs�gek, f�leg az idegbajok.
   Voltak�ppen teh�t a k�z�pl�nyek t�bb�-kev�sb� elvont jelens�gek megszem�lyes�t�sei.
   Ha J�zus �s tan�tv�nyai is besz�lnek k�z�pl�nyekr�l, ezt eset�kben
   csup�n n�pi k�pzetekhez val� alkalmazkod�snak, akkomod�ci�nak kell
   tekinteni.

A protest�ns modernizmus elutas�t� �rvel ellen�re, J�zus �s az eg�sz
Biblia �gy besz�l a k�z�pl�nyekr�l, mint val�s�ggal l�tez�kr�l. Nem
meglep�, ha napjainkban �jabb fordulat jeleit figyelhetj�k meg. A
vil�gh�bor�k sz�zada oly hallatlan m�don tapasztaltatta az emberben
lappang� d�moni er�k val�s�g�t, hogy a v�d�, ment�, �rz� �s seg�t�
angyali hatalmakban keresik az ellens�lyt. Realit�sukat ma egyre ink�bb
elismerik. M�gpedig nemcsak a sz�pm�v�szetek apr� angyalk�i, a putt�k
�s �morok t�rnek vissza, nem is a k�lt�i k�pek vagy gyermekmes�k figur�i,
hanem a val�s�gos angyali hatalmass�gok. �protest�ns p�ld�k nyom�n
fel�j�tj�k pl. a Szent Mih�ly �nnepet (Jel 12,7).

J� itt arra eml�kezn�nk, hogy Luther szentmih�ly-napi pr�dik�ci�iban
�v: ne Isten helyett tisztelj�k az angyalokat. �k is teremtm�nyek,
mint a nap �s hold s csak eszk�z�k Isten kez�ben. De �riz� tiszt�k�rt
h�laad�ssal tartozunk Istennek. Nem angyal�nnepet, hanem Isten gondvisel�s�t
�nnepl� �nnepet �lt Luther. - Mint az �jabb fordulat jel�t, megeml�thetj�k
azt az �l�nk �rdekl�d�st is, ami ma az id�sb Blumhardt fel� ir�nyul.
Gy�gy�t�s�ban az �rd�g�z�s 19. sz�zadi p�ld�j�t l�tj�k. A k�z�pl�nyeknek
napjainkban eg�sz teol�giai irodalma alakult ki. Az okkultizmus pedig
nekil�dult spekul�ci�i sz�m�ra igyekszik kihaszn�lni az �rdekl�d�st
(az asztr�ltest bibliai igazol�s�t keresve).

18.2 Az angyalok

18.2.1 Kil�t�k k�rd�se

Az angyalokra vonatkoz� k�rd�s�nk �gy hangzik: Mit tan�t a Biblia
az angyalokr�l? - A Biblia szerint l�teznek angyalok. Az �sz�vets�gi
aty�k t�rt�net�be jelent�s m�don belesz�v�dik az angyali jelen�s.
Megjelenik az angyal �brah�mnak, H�g�rnak a puszt�ban, Eli�zernek
az idegenben, J�k�b a mennyei lajtorj�n f�l- �s al�sz�ll� angyalok
sereg�t l�tja. Angyalok szerepelnek Izrael felszabadul�s�ban, az Egyiptomb�l
val� menek�l�sben, a pr�f�t�k elh�v�s�ban �s m�k�d�s�ben. Krisztus
f�ldi �let�t k�s�rik fogantat�s�t�l szenved�s�ig �s felt�mad�s�ig,
�s ott virrasztanak a l�that� egyh�z b�lcs�j�n�l (Csel 10,3; 12,7-12;
27, 13). J�zus tan�t�saiban is t�bbsz�r eml�ti �ket.

L�tez�s�ket nem vonhatjuk k�ts�gbe azon a c�men, hogy nem l�ttunk
m�g angyalt. A tagad� �t�letet csak akkor mondhatn�k ki, ha m�r a
vil�g teljess�ge tapasztalatunk t�rgya volna. Be kell azonban l�tnunk,
Isten vil�ga, a mindens�g m�rhetetlen�l nagyobb, mint a tapasztalt
vil�g, az emberi tudom�ny �ltal felt�rt val�s�g. Mi�rt ne volna lehet�s�ge
az angyalok l�tez�s�nek? Azt�n meg �ppen a modern term�szettudom�ny
tan�tott meg arra, sok minden l�tezik, amit el sem tudunk k�pzelni.
(A kvantumelm�let elvontabb r�szei pl. csak algebrai k�pletekkel k�zel�thet�k
meg, de nem tehet�k szeml�lhet�v�.)

Nem az angyalok l�te, hanem kil�te a neh�z k�rd�s. Annyit mondhatunk:
szellemi l�nyek, val�s�gos lelkek, akik l�that� alakban is megjelenhetnek.
B�r az embern�l magasabb rend� l�nyek, t�bb tekintetben hozz�nk hasonl�k.
�k is Isten teremtm�nyei, mint mi (akkor teremtette �ket, mikor az
eget), �k is v�ges szem�lyis�gek, mint mi. A Biblia sz�kszav� utal�sa
szerint (szabad akaratuk folyt�n) buk�sra is k�pesek (J�b 4,18), ha
nem is testi b�n�kre. Lak�hely�k az �g, pontosabban az egek-ege; teremtett
hely, m�g ha sz�munkra hozz�f�rhetetlen, felfoghatatlan �s ismeretlen
hely is. De mint teremtett hely, nagyon is re�lis. Hol a menny? A
Kol 3,1 meghat�roz�sa szerint ott, ahol Krisztus van, aki az angyaloknak
is ura (Zsid 1,4-8).

A le�r�s minden rendszerez� k�s�rlet�nek �tj�t v�gja nemcsak a Biblia
sz�kszav�s�ga, hanem a bibliai kifejez�sm�dok sokf�les�ge. N�hol oly
gyeng�d, szinte l�gies kont�rokban mutatkoznak angyali l�nyek, hogy
alig foghat�k, m�shol konkr�tabban, m�g a nev�k is megnevezve. De
m�g ahol fontos szerepet t�ltenek be, ott sincs hat�rozottan megrajzolhat�
egy�nis�g�k. Szinte felold�dnak, sz�tk�dlenek szolg�latukban. Az�rt
nem besz�lhet�nk az angyalok tapasztal�s�r�l, mert amit angyalnak
v�l�nk, az is Isten- �s Krisztus-tapasztalat. Barth ilyen megfontol�sok
alapj�n nem is az angyalok term�szete, hanem az angyalok szolg�lata
ir�nt tudakoz�dik s nem is a teremt�s, hanem a gondvisel�s k�rd�s�be
tagoltan t�rgyalja az angelologi�t.

18.2.2 Rendeltet�s�k

Az angyalok funkci�j�r�l m�r j�val k�zl�kenyebb a Biblia. Mint nev�k
is mutatja: k�ld�ttek. Isten h�rn�kei �s bizonys�gtev�i.

Az angelos sz� azonban olykor nem is angyalt, hanem egyszer�en isteni
k�ldet�st, illetve k�ld�ttet jelez a Szent�r�sban. A magyar sz�veg
nem is ford�tja minden esetben angyalnak. M�g ahol angyalnak ford�tja,
ott sem okvetlen angyalt jelent, hanem pl. a gy�lekezet felvigy�z�j�t,
p�sp�k�t (Jel 2,1), de ahol csakugyan angyalt jelent, ott is mint
k�ld�ttr�l besz�l. Nincs saj�t hatalma �s saj�t fontoss�ga: mint �gi
k�ld�tt az isteni gondvisel�s eszk�ze �s szolg�ja.

“Az �r angyala t�bort j�r az �t f�l�k k�r�l �s kiszabad�tja �ket”
- mondja a zsolt�r�r� (34,4-8). Isten gondvisel�s�nek nemcsak egy-k�t
ilyen t�bort j�r� angyala van, hanem az �r�s szerint sz�muk l�gi�.
(Mt 26,53; e katonai kifejez�s ellen�re is csak szolg�lati rendj�kr�l
s nem rangk�l�nbs�g�kr�l vagy hierarchi�jukr�l besz�lhet�nk.)

Isten teh�t nemcsak azt �g�ri, hogy gondunkat viseli, hanem azt is,
hogy sz�mtalan szolg�ja van, kikre �dv�ss�g�nk gondoz�s�t b�zta. “Am�g
ezeknek oltalma �s v�d� karja k�z�tt vagyunk, b�rmin� vesz�ly fenyeget
is, minden veszedelmen k�v�l vagyunk.” (K�lvin) - Milyen fon�k
dolog teh�t, ha halljuk ugyan a v�delem isteni �g�ret�t, m�gis riadtan
tekergetj�k fej�nket: j�n-e h�t �s hon�t j� seg�ts�g. Elizeus szolg�ja
pl. amikor l�tta, hogy a sz�r csapatok ostrommal veszik k�r�l a hegyet
�s nem ny�lik �t t�bb� a menek�l�sre, a retteg�st�l szinte mag�nk�v�l
volt, mintha m�r neki is, meg gazd�j�nak is v�ge volna. Ekkor Elizeus
k�rte Istent, nyissa meg annak szemeit, s a fi� azonnal l�tta: a hegy
tele van harci szekerekkel �s lovakkal, azaz angyalok sokas�g�val,
kiknek az a k�ldet�s�k, hogy �t a pr�f�t�val egy�tt megv�delmezz�k.
(2Kir 8,8-11) - Minket se riasszon se a magunkra marad�s, se az
ellens�g sokas�ga.

�gy is mondhatn�k, az angyalok Isten fel�nk ny�jtott karjai. Isten
nincs ugyan k�tve hozz�juk, hiszen � angyalok n�lk�l is, egyetlen
int�s�vel megtehetn� azt, amit akar; b�lcsess�ge azonban felhaszn�lja
az angyalokat. Ez a csod�latos elj�r�si m�d viszont azt mutatja: Isten
nincs k�tve a term�szeti vil�g foly�s�hoz, � term�szetfeletti eszk�zeivel
is beleavatkozhat a vil�g foly�s�ba. Ez�rt a beavatkoz�s�rt nem az
eszk�zeit, ha nem csakis �t mag�t illeti im�dat. A Biblia emberei,
ak�rh�nyszor jelenik meg az angyal, nem az angyalt, hanem az angyalk�ld�
Istent im�dj�k.

18.3 A s�t�n

18.3.1 L�tez�se

A Biblia a s�t�n realit�s�t tan�tja. Azzal tessz�k a s�t�nnak a legnagyobb
szolg�latot, ha l�t�t k�ts�gbe vonjuk, ha csup�n a bajok �s b�n�k,
�ltal�ban az evil�gi rossz megszem�lyes�t�s�nek, jelk�p�nek tartjuk,
s ebben a tudatban a “mitol�gi�tlan�t�s” divatos �tj�ra l�p�nk.
Ily m�don mi magunk leplezz�k l�t�t �s seg�tj�k el� ront� munk�j�t.

A Biblia sz�kszav� k�zl�s�b�l annyit kit�nik, hogy a s�t�n is Isten
teremtm�nye, teh�t nem valami �sl�tez�. De mindj�rt tegy�k hozz�,
gonoszs�ga nem a teremt�sb�l, hanem a megroml�sb�l sz�rmazik: “Nem
�llott meg az igazs�gban, mert nincs �benne igazs�g. Mikor hazugs�got
sz�l, a saj�tj�b�l sz�l, mert hazug � �s a hazugs�g atyja.” (Jn
8,44 v�. 1Tim 3,6; Ef 2,2) K�rhozatos volt�t teh�t elp�rtol�s�val,
buk�s�val szerezte mag�nak. Ennek az idej�r�l, k�r�lm�nyeir�l nem
t�j�koztat a Biblia. De mit is haszn�lna �dv�nk szempontj�b�l, ha
enn�l t�bbet tudn�nk a s�t�n eredet�r�l?

A Biblia a s�t�nr�l �gy besz�l, mint a leghatalmasabb ellens�gr�l.
Mindenre elsz�nt, mer�szs�gben �s ravaszs�gban, kitart�sban �s gyorsas�gban
f�radhatatlan, mindenf�le harci szersz�mmal b�ven felszerelt, s a
gonosz lelkek sereg�vel rendelkezik. �gy f�rk�zik hozz�nk, hogy cs�b�t�
csal�rds�gaival Isten igazs�g�t ostromolja. A nagyobb j�val kecsegtetve,
r��g�r Isten aj�nd�kaira, k�telyt t�maszt Isten ir�nt, t�velyg�sbe
bonyol�t, gy�l�ls�get kelt, engedetlens�get sz�t Isten akarata ellen,
hogy Isten orsz�g�t megd�ntse s az embert mag�val egy�tt r�ntsa a
k�rhozatba.

Az �si ellens�g teh�t Istent�l akar elszak�tani, a kegyelem m�v�t
akarja visszacsin�lni, a k�oszt r�nk szabad�tani. Cs�b�t�sa az�rt
megejt� mert szinte felismerhetetlen, A s�t�n ugyanis nem a test �s
vil�g mellett mutatkozik, hanem a test �s vil�g �ltal. Luther szerint
k�zelebb van hozz�nk, mint a kab�tunk, vagy a b�r�nk. Ott h�z�dik
meg �nz�s�nkben, szeretetlens�g�nkben. Szem�lyes val�s�g�t titkolja,
�ppen azt akarja elhitetni vel�nk, hogy nem is l�tezik. Ez a legnagyobb
hazugs�ga.

18.3.2 Harc ellene

A Biblia �vatoss�gra �s �bers�gre int a s�t�nnal szemben. “J�zanok
legyetek, vigy�zzatok, mert a ti ellens�getek az �rd�g, mint ord�t�
oroszl�n szertej�r, keresv�n, kit elnyeljen.” (1Pt 5,8) - De a
vigy�z�s egymag�ban m�g kev�s. P�l apostol fegyverkez�sre �s ellen�ll�sra
h�v: “�lt�zz�tek fel az Isten minden fegyver�t, hogy meg�llhassatok
az �rd�gnek minden ravaszs�g�val szemben.” (Ef 6,11 kk.) A lelki
fegyverzeten az ige naponkinti “fel�lt�s�t”, befogad�s�t �rti.

Ez a harcv�llal�s k�l�nb�zteti meg a Biblia ember�t a vil�g fiait�l,
akik szint�n tudnak a s�t�t hatalmakr�l, de eleve ker�lik a harcot.
A magatart�s sokf�le m�dja k�z�l legjellegzetesebb a pesszimist�k�,
a hedonist�k� �s a cinikusok�. �k nemcsak tudnak a s�t�t hatalmakr�l,
hanem �ppen ez a tudat teszi �ket olyanokk�, amilyenek. A pesszimista
tehetetlens�get �s kiszolg�ltatotts�got �rez a gonosz er�kkel szemben.
Minden ellen�ll�s kil�t�stalan, az eg�sz �let hi�baval�: a vil�g menthetetlen�l
a s�t�t hatalmak kez�n van. M�g ahol f�ny villan fel, a pesszimista
ott is csak a s�t�t h�tteret l�tja s magatart�s�ra jellemz� a cs�ggedt
lemond�s. - A hedonista m�s: � az �let�r�m�k
hajszol�ja �s habzsol�ja. A der�s felsz�n alatt azonban s�t�t k�p
riogat. A hedonista a m�mor r�zsasz�n� f�tyl�t bor�tja a rideg val�s�gra,
aminek l�t�s�t k�l�nben nem b�rn� elviselni. - A cinikus
csal�ka f�l�nye m�g�tt szint�n s�t�t hatalmak �rnyai lappanganak.
� nem sokra becs�li a vil�got, s csak annyit k�r bel�le, amennyi �lete
fenntart�s�hoz okvetlen sz�ks�ges. A t�bbit �tengedi a s�t�t hatalmaknak,
csak a maga par�nyi ter�let�n hagyjanak neki b�k�t. - A Biblia ember�nek
val�s�gl�t�sa teh�t egy ponton tal�lkozik a pesszimista, a hedonista,
meg a cinikus l�t�s�val. De m�g azok lemondanak, menek�lnek vagy megalkusznak
a gonosz l�tt�n, a Biblia embere fegyverkezik �s harcba sz�ll. Lebecs�li
az ellens�g hatalm�t? Nem; de tud egy sokkalta nagyobb hatalomr�l
is, akit sem a pesszimista, sem a hedonista, sem a cinikus nem ismer.
Tud arr�l a hatalomr�l, amely Krisztusban a b�n �s hal�l felett diadalmaskodott,
s neki ehhez a diadalhoz k�ze van. Krisztus r�v�n � az Isten sz�vets�gese,
aki nem mag�ra hagyottan �s nem rem�nytelen poszton harcol. - Ez
a vigy�z�sra �s fegyverkez�sre sz�l�t� bibliai intelmek h�ttere.

Val�ban, a s�t�n elleni harc egyre meg�jul minden�tt, ahol a Biblia
bizonys�gt�tele megelevenedik. Szinte meglep�, a reform�ci� kor�ban
pl. milyen m�r-m�r k�zzelfoghat� val�s�gnak ismert�k a s�t�nt, s mennyire
komolyan vett�k az ellene mindhal�lig tart� harcot. Viszont olyan
korokban, mikor a s�t�n l�t�t tagadj�k, a kereszty�ns�g restt�, tuny�v�
�s megalkuv�v� v�lik, annak jel��l, hogy a s�t�n tagad�s�t t�bbnyire
megel�zte a Krisztus titkos vagy ny�lt megtagad�sa.

Annyi bizonyos, ha Isten nem v�dene minket a s�t�nnal szemben, mindny�jan
elveszn�nk. K�t esetben biztos a csataveszt�s�nk: Ha nem tudjuk, hogy
a vil�g fejedelme m�r legy�z�tt hatalom, aki az �r akarat�nak fogcsikorgatva
is engedni k�nyszer�l. Tov�bb�, ha elbizakodottan, a magunk erej�vel
akarunk szembesz�llni vele. Csakis Istenn�l lehet menekv�s�nk, s minden
menekv�s�nk�rt magasztaljuk h�l�s sz�vvel Istent. De im�djuk �t k�l�n�sen
az�rt, hogy a kijelent�sben (m�r a paradicsomi �sevang�liumban) meg�g�rte
nek�nk a v�gs� gy�zelmet, �s Krisztusban meg is mutatta a s�t�n felett
val� teljes uralm�t. Ha Krisztus felt�mad�s�ra �s visszaj�vetel�re
tekint�nk: jogunk van a s�t�nt elint�zett hatalmass�gnak l�tnunk.
B�r a s�t�n hadai a h�veket h�bor�s�ggal gy�trik, megzavarj�k, rettegtetik,
meg is sebzik, de le nem gy�zhetik.

18.3.3 Nem ments�g a b�nre

Barth a “semmis”-nek (Nichtige-nek) nevezi a s�t�nt. E k�l�nck�d�nek
t�n� elnevez�ssel azonban valami fontos dolgot akar kifejezni: a s�t�nnak
nincs olyan szil�rd l�te, mint a teremtm�nyeknek, vagy �ppen a teremt�
Istennek. A s�t�n a d�nt� csat�t m�r elvesztette �s sorsa meg van
pecs�telve. Sok bajt csin�l m�g, de l�t�nek m�r megsz�nt az �rv�nye.
B�r val�s�gos l�tez�, de l�t�nek nincs m�r szil�rd alapja. Ez�rt nem
k�rd�s: hogy t�rheti meg l�t�t a szuver�n Isten, s hogy egyezik az
a gondvisel�ssel.

Mint l�tjuk, a s�t�nra vonatkoz� tan, nem az emberi b�nt �s b�n�s
hajlamokat akarja menteni. Nem is ilyen sz�ks�glet vagy c�l hozta
l�tre, nem ez az �rtelme. Menteget�s vagy megnyugtat�s helyett �ppen
arra eml�keztet, hogy nek�nk a rosszban �pp�gy nincs teremt� er�nk,
ak�rcsak a j�ban, vagyis a b�nben sem vagyunk “eredetiek”. Idegen
hatalmass�g haszn�l fel csup�n minket Isten-ellenes l�zad�sra, a teremt�s
m�v�nek megront�s�ra.

Ez a tan teh�t a b�n k�nnyelm� felfog�s�val szemben, �ppen a b�n f�lelmetes
emberfelettii nagys�g�t, szolgas�g-jelleg�t mutatja. De ugyanakkor
a b�nb�l val� megv�ltat�sunk jelent�s�g�t �s nagys�g�t is sejteti.
- Isten vil�g�ban az istenellenes akarat l�tez�se megmagyar�zhatatlan,
de tagadhatatlan. L�te annak jele, hogy Isten orsz�ga m�g nem j�tt
el, csak elk�zelgett. De m�r elk�zelg�se vil�gosan tan�s�tja: az istenellenes
akarat is Istennek van al�vetve.