17. A vil�gteremt�s

17.1 A teremt�s hitgondolat

17.1.1 A kiindul�pont

Isten a vil�g teremt�je. Ez az egyszer� meg�llap�t�s, bibliai �rtelm�ben
v�ve semmivel sem mag�t�l �rtet�d�bb, mint pl. az a m�sik, hogy J�zus
Krisztus val�s�gos Isten �s val�s�gos ember egy szem�lyben. Mindk�t
t�tel egyform�n a hit-nek �s nem a spekulat�v �rtelemnek
felismer�se �s m�ve.

Ne �gy k�pzelj�k teh�t a dolgot, hogy az ember saj�t szem�vel, vagy
m�szerek seg�ts�g�vel gondos vizsg�lat al� veti a vil�got s levonja
a v�geredm�nyt; meg�llap�tom, hogy a vil�got Isten teremtette. Valah�nyszor
az ember napb�l, holdb�l, csillagokb�l vagy saj�t mag�b�l akarta kih�mozni
az igazs�got, b�lv�nyk�p lett az eredm�ny. Ez t�bbf�le v�ltozatban
fordul el�; isten�teni lehet a term�szeti er�ket, az emberi szellem
alkot�er�it, vagy azt a tudom�nyt, mely a k�tf�le er�, a term�szet
�s szellem birk�z�s�nak sz�ntere. De ez az elj�r�s a Teremt� igaz
ismeret�ig nem vezet el.

A teremt�s titk�t a vil�gr�l le nem olvashatjuk, mi erre �ner�nkb�l
soha r� nem j�het�nk. A teremt�stan teh�t nem olyan el�csarnoka a
hitnek, hol a kereszty�nek �s nem-kereszty�nek, hiv�k �s hitetlenek
tal�lkoznak. A teremt�s titk�t csak �gy tudhatjuk meg, ha Isten
kijelenti nek�nk, vagyis ha Krisztus befogad�sa �s a L�lek
�jj�sz�l� munk�ja �ltal megbizonyosodunk a fel�l, hogy Isten
atyai kez�ben vagyunk. Ez a szem�lyes jelleg� bizonyoss�g kiterjed
m�ltunkra �s j�v�nkre, azt�n term�szetszer�leg a t�bbi emberre is,
valamint a f�ldre-mennyre. Ennek a bizonyoss�gnak legegyetemesebb,
leg�tfog�bb kifejez�se: a vil�got Isten teremtette.

Saj�t teremtm�ny-mivoltunk ismeret�ben gy�kerezik teh�t a teremt�shit.
Luther is ezen a ponton ragadja meg a k�rd�st, mid�n Kis k�t�j�ban
�gy vall: “Hiszem, hogy engem Isten teremtett, az �sszes t�bbi teremtm�nnyel
egy�tt.” - A Heidelbergi k�t� pedig mindj�rt krisztol�giai �sszef�gg�sbe
�ll�tja ugyanezt a szem�lyes bizonys�gt�telt: “Hiszem, hogy a mi
Urunk J�zus Krisztusnak �r�kk�val� Atyja… az � Fi��rt, J�zus Krisztus�rt
nekem is Istenem �s Aty�m.” (26. k.) Egyik k�t� sem a vil�g szeml�let�b�l,
hanem a szem�lyes hitb�l indul ki. A hitnek alapja pedig Krisztus.
�benne j�n emberk�zelbe Isten, s �jj�teremt� erej�ben ismerj�k meg
a Teremt�t (Zsid 11,3). A k�rd�s ilyenfajta megragad�sa vil�gosan
szeml�lteti: a teremt�s nem az �ember spekul�ci�ja, hanem az �jember
hite.

Ez a hit ut�lag sem akar anyagot szolg�ltatni az �ember vil�gn�zeti
spekul�ci�j�nak. Ha b�rmin� vil�gn�zeti spekul�ci�ra haszn�ljuk fel
(az �gynevezett “kereszty�n vil�gn�zetet” is bele�rtve!), menten
f�lre�rtj�k. Ez a hit ugyanis nem a vil�gr�l, hanem
a vil�gnak Isten �ltali teremt�s�r�l besz�l. M�g
kev�sb� tekinthetj�k ezt a hitet a vil�gel��ll�s (kozmog�nia) term�szettudom�nyi
magyar�zat�nak.

17.1.2 Mai ellenkez�s

M�g�tt�nk van m�r az a kor, melyben a teremt�s nem volt k�rd�ses.
Az optimista k�ztudat megegyez�nek l�tszott a bibliai tan�t�ssal.
M�g ha Krisztusra, b�nre, kegyelemre, t�lvil�gra n�zve meg is oszlottak
a n�zetek, a vil�g keletkez�se k�rd�s�ben mintha hiv�k �s hitetlenek
egy v�lem�nyen lettek volna. Mindenest�l a teremt�s gondolat�ban horgonyz�dott
az �let. Ez az optimizmus a vil�gh�bor�k sz�zad�ban �sszeomlott, mi�ltal
a helyzet gy�keresen megv�ltozott. K�ts�gess� v�lt, hogy ezzel a vil�ggal,
ennek r�ms�geivel �sszeegyeztethet�-e az Isten-gondolat. Van-e egy�ltal�n
sz�ks�g egyeztet�sre, hiszen a tudom�ny eddig ismeretlen term�szeti
�sszef�gg�seket t�rt fel, avatatlanok sz�m�ra m�r befejezettnek tetsz�,
z�rt egys�g� k�pet �ll�tott a teremt�s bibliai tana hely�be?

A term�szettudom�ny �ppen azon a ponton t�rt be, mely az eg�sz teremt�shit
kiindul�ja, nevezetesen, hogy �n Isten teremtm�nye
vagyok. �gy t�nik fel, nem az Isten teremtm�nye vagyok, hanem biol�giai
t�nyez�k (m�r-m�r kisz�m�that� biok�miai, sejttani, �r�kl�stani, alkati
stb. adotts�gok), tov�bb� szociol�giai t�nyez�k (csal�d, oszt�ly,
n�p, nemzet stb.) �sszej�tsz�s�nak eredm�nye vagyok. Teh�t a vil�gb�l
�rtelmezem �nmagamat, hiszen annak darabja vagyok. Amennyiben hagyom�nyos
kifejez�ssel akarok �lni, a l�temben k�zrem�k�d� term�szeti �s t�rt�neti
t�nyez�k �sszfoglalat�t nevezhetem “Istennek”, de ha �gy tetszik,
m�s sz�val nevezhetem Sorsnak is.

Ennek a “term�szettudom�nyos” jelz�vel bec�zett szeml�letm�dnak,
mely a teremt�shit hely�be ker�lt, nem kell okvetlen egys�k� materializmusba
vagy �ppen determinizmusba torkollania.

Az emberi �ntudat l�zadhat �s tiltakozhat a term�szeti �s t�rt�neti
hat�sok egyeduralma ellen. A humanit�s ig�nye soromp�ba �ll�that szellemi
t�nyez�ket is e hat�er�k ellenp�lusak�nt. Az ember a maga sors�nak
kov�csa akar lenni s eljuthat ez�ltal az auton�mia gondolat�ig. Saj�t
�nje parancsaira figyel, embermivolta k�vetelm�nyeihez igazodik, a
t�bbi emberrel, a t�rsadalommal val� �sszhangot keresi.

Ott, ahol az emberiess�g eszm�je kibontakozik - s erre a materializmus
is t�rekszik -, m�r jelen van a felel�ss�g, term�szetesen nem valami
fels�bb hatalom, hanem csak �nmagunk, vagy a t�rsadalom ir�nt �rzett
felel�ss�g. A “csak” sz� itt annyiban jogosult, amennyiben az
ember a felel�ss�g k�rd�s�ben �nmag�val hamar megalkuszik, a t�rsadalommal
m�g ink�bb. Akkor pedig ingatagg� v�lik az erk�lcsi �let.

Ezt a k�vetkeztet�st annak szeml�ltet�s�re vontuk le, hogy az auton�mia
gondolata sem vezet messzire. A teremt�s hely�be rakhatjuk ugyan a
term�szeti �s t�rt�neti t�nyez�k ak�r vil�gm�ret� �sszej�tsz�s�t,
de ha csak ezek �sszfoglalat�t nevezz�k “Istennek”, bizony az
�l� Isten, a vil�g Teremt�je �s Ura eg�szen m�s, mint az eff�le isteneszme,
vagy a megisten�tett �n. B�r Isten a felsorolt t�nyez�k�n �t is hat,
m�gis valamennyien t�l van.

17.1.3 A kisiklott apol�gia

A teremt�s gondolata nem term�szettudom�nyi t�tel,
hanem - mint mondottuk - hitgondolat. A teremt�st teh�t nem a
l�tez�s, hanem a l�t�rtelme, nem a vil�g, hanem
az �dv szempontj�b�l kell megk�zel�ten�nk. �gy
is mondhatn�k: pr�f�cia, m�gpedig nem el�re n�z�, hanem a messzi m�ltba
tekint� �s m�gis jelen�nket �rtelmez� pr�f�cia. Ha a szok�sos �rtelemben
vett t�rt�netnek v�lj�k, f�lre�rtj�k. A bibliai teremt�st�rt�nettel
kapcsolatos apologetikai er�fesz�t�sek err�l az
igazs�gr�l rendszerint elfeledkeznek.

A kor�bbi �vtizedekben pl., mikor az evol�ci�s
elm�let vir�gkor�t �lte, iparkodtak azzal a teremt�st�rt�netet �sszhangba
hozni. A hat napot, hat vil�gkorszaknak magyar�zt�k, mintha nem is
az Isten �ltal val� teremt�s t�nye, hanem csak a teremt�s mik�ntje
volna a Bibli�ban fontos. Pedig maga a Biblia inthetett volna �vatoss�gra.

A teremt�st�rt�net a Biblia elej�n hangs�lyos �s alapvet�, m�gsem
centr�lis jelent�s�g� az �sz�vets�gben. (Az 1M�z 2,9b kk. az �gynevezett
Jahvista iratba tartozik s sz�vegez�se a kir�lyok kor�b�l val�. Az
1M�z 1-2,4a pedig a Papi iratb�l val� s m�g fiatalabb. Nem annyira
�n�ll� mondanival�ja van, ink�bb kezdete valaminek.)
- Tov�bb� az �sz�vets�g �l�n �ll� k�t teremt�st�rt�net k�l�nb�zik
egym�st�l, s�t a r�szletez�sben bizonyos ellentmond�sokat is tartalmaz
(pl. a teremt�s sorrendje m�s az egyik �s m�s a m�sik helyen). Ez
vil�gosan mutatja, hogy a szent�r�k nem kozmog�ni�t, hanem teol�gi�t
akarnak adni, k�l�nben elt�r�seket vagy ellentmond�sokat nem t�rtek
volna meg.

K�l�n�sen veszedelmes az apologetikai mesterked�s akkor, ha az a bevallott
vagy be nem vallott h�ts� gondolat mozgatja, hogy a term�szettudom�ny
tekint�ly�vel igazolni lehet a Bibli�t, �s hihet�v� lehet tenni a
teremt�st. Ilyen emberi “igazol�s” �s “al�t�maszt�s”, �ppen
hitjelleg�b�l forgatn� ki a teremt�shitet.

A k�t bibliai teremt�st�rt�net elt�r�se csak botr�nkoz�s k�ve lehet
sz�munkra, am�g egyoldal�an a term�szettudom�ny vagy a hitv�delem
szempontj�b�l pr�b�ljuk megk�zel�teni. De ha nem idegen szempontot
er�ltet�nk r�, hanem saj�t mondanival�ja sz�nd�k�t k�vetj�k, egybesimul
a k�tf�le sz�veg. A sz�vets�g a kett�t �sszekapcsol� �dvt�rt�neti
t�ny. Az els� tud�s�t�s el�k�sz�t� jelleg�. �gy besz�l a teremt�sr�l,
mint az �dvt�rt�net sz�nter�nek megalkot�s�r�l �s elrendez�s�r�l.
Az �dvt�rt�net k�ls� megalapoz�sa ut�n a m�sodik tud�s�t�s m�r az
istennel val� sz�vets�get jelzi, mint a teremt�s bels� indok�t.

17.2 A teremt�shit bibliai �sszef�gg�sei

17.2.1 A v�lasztott n�p alap�lm�nye

Ha a teremt�s hitgondolat, hogy illik bele a Biblia egys�ges mondanival�j�ba?
- A Biblia k�t r�sz�nek egybef�z� f�nye a sz�vets�g.
Ezzel f�gg �ssze a teremt�shit.

A Biblia azon kezdi a r�szletez�st, hogy Isten a k�oszb�l hozta el�
a kozmoszt, vagyis a rendetlens�g ront� hatalm�t megf�kezve teremtett
rendet �s �letet. A megzabol�zott �rv�nyl� �radatb�l pl. �ltet� forr�s
�s es� lett. Ezt a teremt� er�t tapasztalta az �sz�vets�g n�pe az
egyiptomi szabadul�s �t�lt csod�iban �s a pusztai v�ndorl�s nevel�
pr�b�i k�z�tt.

K�s�bb is ez a nagy alap�lm�ny, �j meg �j form�ban el�j�n. Pl. a babiloni
fogs�got �gy �rti a n�p, mint a bizonytalan pusztai l�t megism�tl�d�s�t;
a fogs�g v�g�t, a hazat�r�st pedig, mint az egyiptomi szabadul�s �jra�l�s�t.
Ez a t�bbsz�r�sen megism�tl�d�tt hitbeli tapasztalat a p�ska-�nnep
tartalma. E szerint a Teremt� Isten egy a Szabad�t�
Istennel. Teh�t Isten ment� cselekedete az �sz�vets�g k�zponti �lm�nye,
mint ahogy az �jsz�vets�g k�zponti �lm�nye is: Isten ment� cselekedete,
Krisztus keresztre fesz�t�se �s felt�mad�sa �ltal. A p�rhuzam nyilv�nval�.

17.2.2 Az �jsz�vets�gi folytat�s

Az �jsz�vets�g n�pe Krisztus munk�j�t az �sz�vets�gi el�zm�nyek mint�j�ra,
azok hasonm�sak�ppen �rti. Krisztus munk�ja a teremt�sbeli rend v�delme
s harc a teremt�s rendj�nek ellens�ge: a b�n �s hal�l kaotikus er�i
ellen. Krisztus az �let teremt�sbeli rendj�t a ront� hatalmakkal szemben,
olyan hat�konyan v�di, hogy �benne az �jsz�vets�g n�pe, az �jj�teremt�st,
az �jj�sz�let�st ismerte fel. Krisztus nyom�n, a cs�f ront�s ellen�re,
v�g�l m�gis nyilv�nval�v� v�lik a Teremt� �s Szabad�t� Isten kir�lys�ga.
Ennek a bizonyoss�gnak kifejez�i �s pecs�tei (a p�ska mint�j�ra) a
s�kramentomok. Az, aki ezt meg�rtette, az fogja a vil�g teremt�s�t
�s az emberis�g kezdeteit is meg�rteni.

17.2.3 A teremt�s �s a v�lts�g �sszef�gg�se

A teremt�s nemcsak valami �si eml�k vagy szent hagyom�ny a hajdankorb�l,
hanem mai, benn�nk is megism�tl�d� hitismeret,
amely v�gigk�s�ri az egyes hiv�t �s Isten mindenkori n�p�t eg�sz �let�tj�n,
t�rt�net�n. Ilyen egys�gben kell l�tnunk a teremt�st a szabad�t�ssal,
hiszen a szabad�t�s t�nyeiben ismerj�k meg a Teremt�t. - Szekt�s
vil�gtagad�sba vezet, ha elszak�tjuk a kett�t egym�st�l, vagy �ppen
ki akarjuk j�tszani a szabad�t�st a teremt�ssel szemben. Nem e vil�gt�l,
hanem csak a vil�g b�neit�l kell elszakadnunk. S�nak �s kov�sznak
kell lenn�nk, hogy benn�nk �s �ltalunk �juljon a vil�g. A hiv�re n�zve
teh�t a teremt�s az Istennel val� sz�vets�g re�lis alapja.

A teremt�s �s a v�lts�g nem azonos dolog ugyan, hanem k�t k�l�nb�z�
isteni cselekm�ny, de a kett� - mint mondottuk - szorosan �sszef�gg
egym�ssal. Erre az �sszef�gg�sre utal nemcsak a sz�vets�g t�nye, hanem
igen foghat� m�don maga a teremt�st�rt�net. Tudvalev�leg az els� tud�s�t�s,
a teremt�s hatnapos ciklus�val a szombat napj�ra n�z, s azt a gondolatot
fejezi ki, hogy a mi f�ldi munk�nk, Isten munk�j�nak rendj�be �s annak
fegyelme al� tartozik. Munk�nk ritmus�t, �rtelm�t �s hat�r�t v�gs�
fokon az �r�kk� munk�lkod� Isten szabja meg. A szombat erre a j�t�kony
beilleszked�sre nevel. (F�lre ne �rts�k, a szombat hat�rt szab� jellege,
nem a tudom�nyos kutat�s jog�t, hanem csak a kutat� ember �nisten�t�s�t,
tit�nizmus�t akarja korl�tozni!)

K�t ir�nyban �v minket a teremt�s �s v�lts�g egys�gekben l�t�sa: egyfel�l
mint mondottuk, �v az egyoldal� pietizmust�l, mely elfordul a vil�gt�l;
m�sfel�l a nem kev�sb� egyoldal� aktivizmust�l, mely Krisztus n�lk�l
megy a vil�gba.

17.3 A hitismeret �s az elm�letek

17.3.1 A hat�r-k�rd�s

Alapt�tel�nk teh�t az, hogy Isten vil�gteremt�s�t csak hinni lehet.
De h�t mi�rt ne lehetne az emberi �rtelemnek akkora ereje, hogy kijelent�s
n�lk�l, tudom�nyos eszk�zei latbavet�s�vel, mag�t�l is r�j�jj�n a
teremt�s titk�ra? Ha ezzel a k�rd�ssel valaki a teremt�s aff�le archeol�giai
dokumentum�ra gondol, alaposan elv�ti az id�i ar�nyokat. Amennyiben
a mai tudom�nyos becsl�sek helyt�ll�ak, az �r�sos eml�kek kora legfeljebb
hatezer esztend�, a homo sapiens megjelen�se sz�zezer esztend�. Hogy
lehetett volna ez az ember a f�ld megteremt�s�nek tudatos tan�ja,
ha a f�ld kora h�rommilli�rd �vre tehet�, az �ltalunk ismert vil�gmindens�g
kora pedig n�gy vagy �tmilli�rd esztend�? Mint l�thatjuk, a visszatekint�
becsl�sekben a nagyon kereken sz�m�tott ezer �s sz�zezer esztend�k
ut�n, �ri�s ugr�ssal, nem is milli�, hanem milli�rd �vek k�vetkeznek
s ezeknek nyit�nya az, amit teremt�snek nevez�nk.
Ebben a k�pzeletet meghalad� id�i t�vols�gban nem “dokumentumokra”,
legfeljebb tapogat�z� jelleg� k�vetkeztet�sekre �p�thet a tudom�ny.

M�s k�pet �lt a dolog, ha a kijelent�s ismeret�ben
tessz�k fel az eredetre vonatkoz� k�rd�st: Ha ez a vil�g Isten teremtm�nye,
mi�rt ne t�mogathatn�k a hitet az �sszel? Mi�rt ne olvashatn�k le
mag�r�l a vil�gr�l az Isten �ltal val� teremt�s jegyeit? - Az�rt,
mert k�zbej�tt a b�neset. Az eset olyan hat�rt
vont a Teremt� m�ve �s a teremtett vil�g k�z�tt, melyet a b�n�s
ember �t nem l�phet. Isten teremt� titk�ba akkor �rtelmi alapon, saj�t
szellemi er�ivel hogyan pillanthat be? A teremt�s
nagy “kezdet”-�nek ismerete az ember sz�m�ra el�rhetetlen. Lehet-e
a b�nt �s a szents�get, embert �s Istent k�z�s nevez�re hozni? Mert
ezt jelenten� a “kezdet”-ig val� elhatol�s.

A tudom�nyos kutat�s t�rgya, a m�r meglev� vil�g. A vil�g keletkez�s�re
vonatkoz� elm�letek, csup�n a meglev�b�l val� visszak�vetkeztet�sek,
jelent�s r�szben emberi elk�pzel�sek, de nem igazolt tudom�nyos eredm�nyek.
A tudom�nyos kutat�snak mindenkor sz�ks�ge van a kutat�s tov�bbi �tj�t
tapogat� feltev�sekre, munkahipot�zisekre. Ilyen kisebb vagy nagyobb
t�vra sz�l�, �tmeneti jelleg� seg�deszk�z�k a tudom�nyos elm�letek.
Ezek az elm�letek az eset �ltal vont hat�ron innen
esnek. Ez�rt az elm�letek a hiv�nek a Teremt�be vetett hit�t meg nem
d�nthetik, s�t nem is zavarhatj�k.

17.3.2 Elm�let �s tudom�ny

A tudom�nyos elm�leteket mindenkor meg kell k�l�nb�ztetn�nk a tudom�nyos
eredm�nyekt�l. Az elm�let m�g l�nyege szerint nyitott, hipotetikus
jelleg�; az eredm�ny pedig, ha val�ban tudom�nyos eredm�ny, m�r lez�rt.
De nemcsak az elm�leteket, hanem a tudom�nyos eredm�nyeket is nyugodt
l�lekkel fogadhatjuk.

Ilyen tudom�nyos felfedez�s pl. a heliocentrikus vil�gk�p. Ez v�ltotta
le az �kor �ta m�rvad� deocentrikus vil�gk�pet, amelynek keret�ben
helyezkedett el a bibliai emberek mondanival�ja is. Az egyh�zat ez
az �sszef�gg�s t�vesztette meg. A helyett, hogy k�l�nb�ztetett volna
a tudom�ny �s a hit n�z�pontjai k�z�tt, ellen�llt az �j vil�gk�pnek.
Kapott is �rte elmarasztal� �t�letet eleget. De itt sem �rt k�l�nb�ztetni.
Ha pl. Luthernek felr�j�k, hogy (J�s 10,12 alapj�n) az �j vil�gk�p
ellen nyilatkozott, figyelembe kell venni az eset k�r�lm�nyeit. Az
�j vil�gk�p ugyanis nem a kort�rs Kopernikusszal alakult ki, hanem
j� f�l sz�zaddal k�s�bb, csak a 16. sz�zad v�g�re. Azt sem kellene
elhallgatni, hogy Luther nyilatkozata feh�r asztal melletti bar�ti
besz�lget�sekben hangzott el. Asztal�nak gyakori vend�ge volt Reinhold,
a wittenbergi matematikus, Kopernikus tanainak egyik els� k�vet�je.
Egyebek k�zt sz�ba ker�lt az �j asztrol�giai tan�t�s. Luther azonban-nemcsak
a Bibli�ra hivatkozott, hanem ezeket is mondta: “Manaps�g m�shol
is �gy van: az, aki okos akar lenni, ne fogadja el, amit m�sok csin�lnak;
mag�nak kell kieszelnie valamit, mint ahogy az az asztrol�gus csin�lja,
aki az eg�sz asztrol�gi�t �ssze akarja forgatni.” (WA. Ti. 4638.)
�me, Luther legal�bb annyira t�rsat is l�tott Kopernikusban, mint
amennyire ellenfelet.

Ezzel a hivatkoz�ssal term�szetesen nem akarjuk k�ts�gbe vonni az
�j vil�gk�ppel szemben tan�s�tott egyh�zi ellen�ll�st. M�gis leegyszer�s�t�se
volna a dolognak, ha azt k�pzeln�k, hogy a Kopernikus�knak csak az
inkviz�ci�val kellett megk�zdeni a felfedez�s elismertet�s��rt. A
felfedez�st c�folta a k�zvetlen tapasztalat s az Arisztotel�sz tudom�nyos
tekint�lye is. J�r�szt ebben a k�zdelemben izmosodott meg az �jkor
szellemis�ge. Az egyh�znak viszont ugyanebben a k�zdelemben kellett
s�lyos elt�velyed�sek �r�n r��brednie, hogy a Biblia nem term�szettudom�nyi
k�zik�nyv, nem a vil�g szerkezet�r�l, hanem a vil�g isteni eredet�r�l
besz�l. M�s a c�lja a term�szettudom�nynak �s m�s a Bibli�nak. Ez�rt
volt kishit�s�g a teol�giai riadalom, mikor r�j�ttek, hogy a Biblia
emberei koruk gyermekei voltak, s mint ilyenek, osztott�k koruk vil�gk�p�t.
Azt�n kit�nt, hogy a vil�gk�p forradalmi jelent�s�g� kicser�l�d�se
nem d�ntheti meg a hitet, mert a teremt�shit f�ggetlen a vil�gk�p
v�ltoz�sait�l. Az igaz, j� id�be telt, m�g ezt maga a teol�gia is
megtanulta.

Hasonl�t mondhatunk az id�sz�m�t�s k�rd�s�r�l. Mint m�r eml�tett�k,
hozz�vet�leges sz�m�t�sok szerint kb. h�rommilli�rd �vre becs�lik
a f�ld �letkor�t. Az ember enn�l sokkal fiatalabb. Az izz� f�ldk�regnek
ugyanis el�bb az �letfelt�teleknek megfelel� h�fokra kellett leh�lnie.
Az embernek kimutathat�an emberi von�sai csak sz�zezer �ve vannak.
Ezek a sz�mok ma m�g ink�bb csak becsl�sek, m�g sincs semmi okunk
a tiltakoz�sra, az�rt ha ma j�val kor�bbra taks�lj�k a kezdetet, mint
a Genezis �ltal felt�telezett hatezer esztend�. Mert mir�l van sz�?
Ha egyszer siker�l majd a f�ld �s a vil�gegyetem kezdet�t �s v�g�t
pontosan kisz�m�tani, ezek a d�tumok csup�n term�szettudom�nyi meg�llap�t�sok
lesznek, amelyek semmit sem mondanak �s nem is mondhatnak az eredet
�s c�l “metafizikai” k�rd�s�r�l, vagyis a vil�g �rtelm�r�l.
Tanuls�g: m�s az elm�let �s m�s a tudom�nyos eredm�ny, de m�s a tudom�ny
�s m�s a hit is.

17.3.3 Tudom�nyos vil�gk�p?

Ha a dolog �gy �ll, a hit �s tudom�ny �ssze�tk�z�s�t az okozza, ha
ak�r a hit, ak�r a tudom�ny r�sz�r�l t�lkap�s t�rt�nik. ne feledj�k
a nehezen megtanult leck�t: a Biblia nem term�szettudom�nyi k�zik�nyv,
mely megszabhatn� a term�szettudom�ny ter�let�n a kutat�s m�dj�t vagy
�ppen eredm�nyeit. Legy�nk azonban tudat�ban annak is, a term�szettudom�ny
sem kiz�r�lagos �rtelemben a tudom�ny. A szekularizmus vil�g�ban ugyanis
hajland�s�g van “a tudom�ny”, m�r mint a term�szettudom�ny t�lbecs�l�s�re,
s�t b�lv�nyoz�s�ra. Ennek l�tt�n indokolt a k�rd�s: Van-e a sz� szoros
�rtelm�ben tudom�nyos vil�gk�p?

A felelet, ha �tfog� v�laszt keres�nk, k�rd�ses lehet. Kopernikus�k
korszakos felfedez�se voltak�ppen csak a nap �s a hozz� tartoz� bolyg�k
mozg�si viszonyaira szor�tkoz� v�zlat, melynek
kidolgoz�sa ma is folyik. Csak tudom�nyos-m�dszer van, �s a vil�gmindens�g,
mint v�gel�thatatlan kutat�si ter�let. Az, amit “tudom�nyos” vil�gk�pnek
szoktak nevezni, nem tudom�nyosan indokolt, �tfog� �s egy�rtelm� szeml�let
a teremt�s t�nyleges ar�nyair�l �s legbens�bb �sszef�gg�seir�l, hanem
- ha szer�nyen sz�lunk - egyfajta munkahipot�zis. F�ltev�s arr�l,
milyennek kellene lenni a vil�gnak, hogy teljes
eg�sz�ben a modern term�szettudom�ny m�dszerei �ltal magyar�zhat�
legyen. J�r�szt elm�leti f�ltev�s �s nem lez�rt eredm�ny. Mi�rt?

A tudom�ny a t�rgyait mind a tapasztalatt�l kapja. A vil�g, a l�t
teljess�ge azonban sohasem az emberi tapasztalat t�rgya. Az ember
csak t�rekszik a vil�g megismer�s�re. Ennek a c�lnak
szolg�lat�ba �ll�tja a tudom�nyok eg�sz sor�t. De egy olyan tudom�ny
sincs, amely a maga teljess�g�ben �tfoghatn� a vil�gmindens�get.

Ez�rt a “vil�g”, a maga teljess�g�ben csak eszme, amit sokmilli�
tapasztalattal pr�b�lunk megk�zel�teni, a n�lk�l, hogy eg�sz�ben �tfoghatn�k.
Ha a tudom�ny “vil�gk�pet” csin�l, elhagyja a tapasztalati alapot
s a vil�geszme f�l�tt spekul�l csup�n, aminek tapasztalati pr�b�j�t,
igazol�s�t nagyon t�red�kes r�szben adhatja.

Ilyen �rtelemben mondjuk, hogy a tudom�ny voltak�ppen nem produk�l
vil�gk�pet. A k�zhiedelem ezzel a meg�llap�t�ssal ellenkezik ugyan,
de nem d�nti el a k�rd�st. Hogy a l�t teljes eg�sz�ben, egyed�l term�szettudom�nyi
m�dszerekkel kimer�thet�en magyar�zhat�, ez olyan �ll�t�s, amelyik
tudom�nyosan a legkev�sb� indokolhat�. Csak hiedelem �s f�ltev�s.
(V�. Meljuhin: A v�ges �s v�gtelen probl�m�ja Bp. 1959.)

Eff�le hat�rmegvon� meg�llap�t�sok nyom�n, elsietett m�don szokt�k
v�dolni “tudom�nyelleness�ggel” a teol�gi�t. Tal�n el�g annyit
megjegyezn�nk, hogy az �jkor nagy term�szettud�sai, Darwinnal bez�r�lag,
szinte kiv�tel n�lk�l teol�gi�t is tanultak s ez a tanulm�ny nem akad�lyozta
�ket a term�szettudom�nyi felfedez�sekben. (Hogy az inkviz�ci� hatalmi
politik�ja hogy “�rvelt”, az m�s k�rd�s.) A koll�giumokat alap�t�
s sz�zadokon �t az iskol�k ezreit fenntart� reform�tus egyh�zat m�g
bajosabb volna tudom�nyellenesnek b�lyegezni. A teol�giai hat�rmegvon�sok,
ha szakszer�en t�rt�nnek, csup�n azt c�lozz�k: ne csin�ljunk a tudom�nyb�l
vall�sp�tl�kot. Nem arra val�.

17.3.4 H�rom alapt�pus

Ezek el�rebocs�t�sa ut�n �sszefoglaljuk a vil�g el��ll�s�ra
vonatkoz� elm�leteket. Ha legal�bb alapt�pusait ismerj�k, kev�sb�
fogjuk �sszezavarni azokat a teremt�shittel. H�rom alapt�pusra vezethet�
vissza minden elm�let.

1. A hylozoizmus felt�telezi az anyag eleve val� l�tez�s�t,
   meg azt, hogy az anyagban �leter�k rejlettek �s rejlenek. Ezek r�v�n
   �nerej�b�l, mag�t�l �llott el� a vil�g. - A hylozoizmus elm�let�t
   az ion term�szetb�lcsel�k fogalmazt�k meg el�sz�r. (Thal�sz pl. a
   v�zben, H�rakleitosz a t�zben, Anaximen�sz a leveg�-mozg�sban fedezte
   fel az �selemet.) Ezt a tant eleven�tette fel �s moderniz�lta az �jkori
   materializmus (Haeckel stb.) A materializmus az �jkor fejl�d�selm�let�vel
   b�v�lve, mint materialisztikus evolucionizmus azt tan�tja, hogy a
   kaotikus anyagb�l fejl�d�tt ki, immanens er�k hat�s�ra a vil�g s a
   vil�gban az ember. Nincs teh�t teremt�s, hanem csak anyag van �s az
   anyagban mozg�s. Mozg�s k�zben rendez�d�tt az anyag harmonikus vil�gg�.
   A hylozoizmus e szerint nem ismer Teremt�t.
2. Ennek az elm�letnek �ppen az ellenkez�je az eman�ci�
   elm�let. E szerint nem az anyag, hanem az “Isten” az �sl�tez�.
   “Isten” l�nyege, valami s�t�t �s kikutathatatlan term�szeti sz�ks�gszer�s�g,
   valami k�nyszer hat�sa alatt t�l�radt �s ki�ml�tt, mint a t�ls�gosan
   tele�nt�tt kehelyb�l a habz� ital. E szerint a vil�g nem Isten akarat�b�l,
   hanem Isten l�ny�b�l �llott el� s Isten �s a vil�g
   l�nyeg�ben egy. - Eman�ci�s elm�leten �p�l minden panteisztikus
   spekul�ci� (pl. az �jplatonizmus), s�t ezen fejl�dnek ki a misztikus
   rendszerek (pl. Indi�ban). A k�l�nbs�g csak az, hogy a panteizmus
   szerint, min�l messzebb folyik a l�tforr�st�l az eman�lt vil�g, ann�l
   t�k�letlenebb, de az�rt val�s�ggal l�tezik. A misztika szerint pedig
   az eman�lt vil�g, csak l�tszat�letet �l (aff�le Maya-f�tyol) az egyetlen
   l�tez�vel, az “Istens�ggel” szemben. �me az eman�ci� meg nem ismer
   teremt�st.
3. Az elm�letek harmadik csoportja, a dualisztikus
   elm�let, mely valamik�ppen a k�t el�bbit egyes�ti, s mint a neve is
   mutatja, k�t elvb�l: “Isten” �s az “anyag” elv�b�l indul ki.
   Ez a k�t t�nyez� k�zd egym�ssal. Itt nincs Teremt�, hanem csak (mint
   Plat�n�k nevezt�k) Demiourgos, alak�t� mester, aki harcol az �sanyaggal,
   s ez az alak�t�s�rt, �rtelme s form�l�d�s�rt folytatott harc ker�l
   a teremt�s hely�re (pl. Zoroaszter vall�s�ban). Az �gy kialak�tott
   vil�g, term�szetesen �n�ll� l�tez�st �s hatalmat �lvez az alak�t�val
   szemben, vagyis “Isten” �s a vil�g dualizmusa �lland� marad. Ez
   az elm�let sem Teremt�t, sem teremt�st nem ismer.

A vil�g el��ll�s�ra vonatkoz� elm�letek, ak�r r�gi, ak�r modern alakot
�ltenek, a teremt�shittel ellenkeznek. Ha ismerj�k a tudom�nyos kutat�sban
bet�lt�tt kiseg�t� szerep�ket, felesleges vel�k szemben minden apol�gia
vagy pol�mia. S�t az ilyesmi eleve c�lt t�vesztett dolog lenne, mert
akaratlanul is egy sorba �ll�tan� a teremt�shitet az elm�letekkel,
holott itt k�l�n nem� dolgokr�l van sz�.

17.4 A teremt�shit tartalma

Mit foglal mag�ba a teremt�shit?

1. El�sz�r, hogy a vil�gteremt�s a Szenth�roms�g Egy
   �r�k Isten m�ve. A Genezis-beli teremt�st�rt�net term�szetesen m�g
   alig besz�l, ha besz�l, akkor sem vil�gosan sz�l a Fi� �s a Szentl�lek
   k�zrem�k�d�s�r�l. Krisztus testet �lt�se j�val k�s�bb k�vetkezett
   be, mint a Genezis-beli teremt�st�rt�net �r�sba foglal�sa. A Szentl�lek
   kit�ltet�se pedig m�g a Krisztus testet �lt�s�n�l is k�s�bbi esem�ny.
   Csoda-e teh�t, hogy a Genezis �r�ja nem besz�l vil�gosan a Szenth�roms�g
   m�sodik �s harmadik “szem�ly�nek” a teremt�s m�v�ben val� r�szess�g�r�l?A Genezis �rthet� hom�ly�t eloszlatja vil�gos besz�d�vel az �jsz�vets�g.
   J�nos evang�lium�nak prol�gus�b�l tudjuk, hogy “minden
   ��ltala (ti. Krisztus �ltal) lett, ami lett”.
   - P�l apostol meg azt �rja: az Aty�t�l lett a mindens�g, �s az a
   mindens�g Krisztus �ltal lett (1Kor 8,6). E versek
   alapj�n jogosults�ga van annak az exeg�zisnek, mely a teremt� Isten
   “l�gyen” szav�t, nem egyszer� parancsnak vagy rendel�snek tekinti,
   hanem ebben a sz�ban Isten ig�j�t ismeri fel, azt az ig�t, aki teremt�-munk�t
   v�gzett, miel�tt testet �lt�tt volna.

   A trinit�rius textusok alapj�n viszont a Szentl�lek teremt�sbeli r�szess�g�re
   k�vetkeztethet�nk. Ezek alapj�n meg a Genezis 1,2-ben eml�tett Isten
   Lelk�t a Szentl�leknek vehetj�k.

   Sz�val, ha a teremt�s-t�rt�netet a Biblia eg�sz�b�l magyar�zzuk, kit�nik,
   hogy a vil�gteremt�s a Szenth�roms�g Egy �r�k Isten m�ve. Szint�n
   e tan�t�s t�mpontj�ul szokt�k tekinteni a Genezis 1,26-ban olvashat�
   isteni sz�zat t�bbes sz�m� “teremts�nk” kifejez�s�t. A kir�lyi
   t�bbest az �sz�vets�gi sz�haszn�lat nem ismeri, �gy a bibliai �sszef�gg�sben
   ez is. b�zv�st lehet a Szenth�roms�gra val� rejtett utal�s.

2. M�sodszor azt mondja a teremt�shit, hogy a vil�gteremt�s nem v�letlen
   szesz�ly vagy valami k�nyszer�s�g m�ve, hanem Isten �r�k
   vil�gterve szerint, Isten akarat�b�l, az 6 isteni szabads�g�ban
   ment v�gbe. Amint olvashatjuk: Teremtetett a vil�g “annak eleve
   v�gz�se szerint, aki-mindent az � akaratj�nak tan�cs�b�l cselekszik”.
   (Ef 1,11) - Isten teh�t a vil�g megalkot�s�ban �r�k vil�gterv�nek
   v�grehajt�s�t kezdette el, az � b�lcsess�ge szerint. Az elkezdett
   m�vet be is fejezi.
3. Harmadszor azt mondja a teremt�shit, hogy mindent,
   de mindent Isten teremtett: mennyet �s f�ldet, l�that�kat �s l�thatatlanokat
   egyar�nt. “Hat napon �t teremt� az �r az eget �s f�ldet, a tengert
   �s mindent, ami azokban van.” (2M�z 20,11) - A l�thatatlanokon
   szokt�k �rteni a l�t t�volabbi, kev�ss� foghat� r�gi�it, �sszefoglal�
   sz�val az angyalok vil�g�t. Hangs�lyozz�k azonban, hogy az �gynevezett
   s�t�t hatalmak nem a teremt�sb�l erednek, nem is csak a j� hi�ny�b�l,
   hanem a teremt�sben kapott szabads�g gonosz haszn�lat�b�l. Gonoszs�guk
   a teremt�s vil�g�ban az�rt vesz�lyes �s megejt�, mert “maga a s�t�n
   is �tv�ltoztathatja mag�t a vil�goss�g angyal�v�.” (2Kor 11,14)
   Addig gar�zd�lkodhat, m�g a sorsa Krisztusban v�glegesen megpecs�tel�dik.
4. Negyedszer azt mondja a hit: Isten a vil�got semmib�l
   teremtette, teh�t nem csup�n valami meglev� anyagb�l form�lta. Ennek
   a dogmatikai t�telnek �r�sos bizonys�ga els�sorban nem a Genezisben,
   hanem a R�mai lev�lben (Rm 4,17) van, ahol azt olvashatjuk, hogy a
   teremt� Isten “azokat, amelyek nincsenek, el�sz�l�tja
   mint meglev�ket.” (V�. Zsid 11,3-al.)De m�r a Genezis is utal sz�haszn�lat�val a semmib�l val� vil�gteremt�sre.
   A Biblia els� vers�ben olvashat� b�r� ige ugyanis a h�berben annyit
   tesz, mint valami �jat el�hozni, alkotni, nem pedig m�r meglev�t csup�n
   alak�tani, form�lni.

   Term�szetesen ez a creatio ex nihilo elk�pzelhetetlen sz�munkra. Amennyiben
   magyar�zni lehet, csak az Isten mindenhat�s�ga magyar�zhatja. Ak�r
   a “semmi”, ak�r a “kezdet” kifejez�ssel hat�rfogalomhoz �rkezt�nk.
   Ilyen szavak hallat�ra legfeljebb valami �rszer�, negat�v �rtelemre
   gondolunk, sz�munkra a l�t tagad�sa, holott bibliai �sszef�gg�sben
   a Szenth�roms�g Egy �r�k Isten l�ny�nek a teremt�st�l f�ggetlen, elk�pzelhetetlen�l
   gazdag �r�k val�s�ga sejlik fel m�g�tt�k. De b�rmekkora �rtelmi neh�zs�g
   el� �ll�t egy-egy ilyen sz�, a creatio ex nihilo tana m�gis nagyon
   fontos, mert ezzel fejezhetj�k ki leghat�rozottabban azt az igazs�got,
   hogy a vil�g sem nem azonos Istennel, sem pedig �n�ll�s�ga vagy f�ggetlens�ge
   nincs Istennel szemben. M�g az anyag sem Istennel versenyz� �st�nyez�.

5. �t�dsz�r azt mondja a teremt�shit, hogy Isten a teremt�sben id�i
   form�t adott a vil�gnak. Amint volt annak kezdete, �pp�gy lesz v�ge,
   mert Isten a vil�got az id�re �s nem az �r�kk�val�s�g sz�m�ra teremtette.
   - “Az �g �s a f�ld elm�lnak, elm�lik a vil�gnak �br�zatja” (1Kor
   7,31). A vil�g teh�t muland�s�ga tekintet�ben is k�l�nb�zik �s ugyanakkor
   k�l�nb�z�s�g�ben is f�gg az �r�kk�val� Istent�l. Isten meglehetne
   a vil�g n�lk�l, de a vil�g nem lehet meg n�lk�le.Mid�n Isten id�i form�t adott a vil�gnak, nem mint maga is id�ben
   l�tez� teremtett, hanem az id�t is � teremtette. “Volt-e valaha
   is id�, amit nem Te teremtett�l volna?” - k�rdi �goston a Vallom�sokban
   s igenl� v�laszt ad a k�rd�sre (XI-XIII. k.) Nem az id� fogja �t Istent,
   hanem Isten val�s�ga fogja �t az id�t. Ez�rt a mi id�nk m�g�tt nem
   valami id�tlens�g, hanem Isten �r�kk�val�s�ga �ll. Term�szetesen nem
   is m�rhetj�k Istent a mi id�fogalmunk szerint; a “ma” m�st jelent
   a mi l�t�nkre n�zve, mint az � l�t�re. (V�. Zsid 5,5 �s Zsolt 90,4)

   A vil�g id�i volt�val kapcsolatos t�rbelis�ge is. Sz�munkra a t�rbelis�g
   korl�tokat jelent; Isten minden�tt jelenval�s�ga fel�l �ll e korl�toz�son:
   a vil�g tere, ak�rcsak id�i volta nyitott az � sz�m�ra - Van-e egy�ltal�n
   a vil�gegyetemnek hat�ra? A dogmatika igenl� v�lasz�t az ideol�gusok
   tagadni szokt�k: Nincs, mert ha v�gesnek min�s�ten�k a vil�got, felvet�dik
   a m�g k�nyesebb k�rd�s: Ki, vagy mi van akkor m�g�tte? Viszont �ppen
   ideol�giai szempontb�l a vil�g v�gtelens�ge is agg�lyos lehet. Hiszen,
   ha v�gtelen, hogy foghatja fel a v�ges elme? Pedig ideol�giai elv
   a vil�g megismerhet�s�ge.

6. Hatodszor a teremt�shit azt mondja: az eg�sz vil�g ma is a teremt�
   Isten tulajdona. Nemcsak az�rt, mert valamikor,
   az id�k kezdet�n az Isten teremtette, hanem az�rt, mert Isten ma
   is a vil�g teremt�je. Nem a semmi van a vil�g �s az �let m�g�tt,
   hanem a mindens�g teremt� Ura. - A teremt�shit teh�t nemcsak egy
   m�ltbeli esem�ny elismer�se, hanem jelenval�, aktu�lis hit, mely bizonyos
   a fel�l: egyed�l Isten tarthat �s tart is ig�nyt teremt�i jog�n�l
   fogva e vil�gra �s minden benne �l�re. Felemel� erej� bizonyoss�g
   ez: a vil�g nem gazd�tlan, nem a sorshatalmak j�t�kszere, nincs semmi
   �nk�nynek kiszolg�ltatva, teh�t helyzete nem rem�nytelen.
7. V�g�l hetedszer, e vil�gnak �rtelme �s c�lja nem
   �nmag�ban keresend�, hanem Istenben. � pedig nem
   valami semleges teremtm�nyi l�t �s sors�ra hagyott esem�nysorozat
   beind�t�ja, hanem m�v�nek �rtelmet �s c�lt szabott. Azt, hogy a vil�g
   az � �dvterv�nek, sz�vets�g�nek s az ebben felragyog� dics�s�g�nek
   sz�nhely��l szolg�ljon. “�s l�t� Isten, hogy minden, amit teremtett
   vala, �m� igen j�” (1M�z 1,31). Isten eme �t�let�b�l l�tjuk, hogy
   a vil�g, c�lj�nak �s rendeltet�s�nek megfelel�en j�. A f�ld teh�t,
   ahol hivat�sunkat kell bet�lten�nk, nem “keser� lev�ben forog”,
   nem c�ltalan dolog, hanem hat�rozott �s biztos c�l fel� halad. Ezt
   a c�lt Krisztusban ismerj�k fel.A teremt�shit szembefordul a pesszimizmussal, mely hajlamos az ember
   saj�t cs�dj�t �th�r�tani: Isten cs�dj�nek, illetve a teremt�s cs�dj�nek
   felt�ntetni. Ez a szembefordul�s azonban nem valami felsz�nes optimizmus
   jegy�ben t�rt�nik. A hit j�zanul l�tja a vil�g �rnyoldalait, nemcsak
   f�nyoldalait. H�l�t �rez a napi keny�r�rt, az �letfelt�telek�rt, a
   f�ld �s �let gazdag sz�ps�g��rt, hogy az “egek besz�lik Isten dics�s�g�t”
   (Zsolt 19,2). De be�rny�kolja az �r�m�ket a betegs�g �s hal�l. Ezek
   eredete - tudja - a teremt�s els� szakasz�ig ny�lik vissza (1M�z
   3,22). De azt is tudja, hogy a f�ld a b�n folyt�n h�tlens�g �s gy�l�let,
   gyilkoss�g �s h�bor�, elnyom�s �s kizs�km�nyol�s sz�nter�v� is v�lhat,
   kisebb-nagyobb m�rt�kben v�lik is. Mindez azonban nem a teremt�s,
   hanem a megrontott teremt�s saj�tja.

   Az optimist�k �s pesszimist�k a v�gs� k�vetkeztet�st a j�ra-rosszra
   vonatkoz� tapasztalatokb�l �s megfontol�sokb�l vonj�k le, alkatukt�l
   �s ked�ly�kt�l f�gg�en. A hit szeme messzebbre l�t: az aki a s�r�kkal
   val� egy�tt-s�r�sra �s az �rvendez�kkel val� egy�tt�rvendez�sre int,
   az mag�ra v�llalta e vil�g nyomor�s�g�t �s k�ts�geit, �r�m�t �s rem�ny�t.
   Isten a Krisztusban a bukott vil�g �gy�t saj�t �gy�v� tette. Ebb�l
   t�pl�lkozik a kereszty�n �let der�je. Ez a der� �rteti meg vel�nk
   a teremt�skor elhangzott isteni sz�zatot: “�m�, igen j�.” Sz�zat�val
   Isten “zabol�t vetett az ember sz�j�ra”, hogy az ember ne �cs�rolja
   azt, amit Isten j�nak nyilv�n�tott.

Mint l�thatjuk, az egyh�zi tan�t�s minden mozzanat�ban arra utal:
a teremt�shit nem a r�gm�ltba-r�vedez�s, hanem jelenlegi �gy, mindny�junk
�gye.