13. A kegyelmi kiv�laszt�s tana K�lvinn�l

13.1 A tan dogmat�rt�neti szerepe

13.1.1 Nem spekulat�v alapelv

Az eleveelrendel�s vagy m�s n�ven a predestin�ci� tan�t kiki�ltott�k
k�lvini specialit�snak. Azt szokt�k mondani, ez K�lvin alapvet� specialit�sa,
amelyb�l �sszes t�bbi tan�t�sa levezethet�. Ez adja meg a k�lvinista
jellem alapveret�t. Ilyen m�don k�lvinista jelsz�t vagy ideol�giai
(vil�gn�zeti) alapelvet csin�ltak a predestin�ci�b�l, t�bbnyire K�lvin
megk�rdez�se n�lk�l.

Ha megn�zt�k volna K�lvin munk�it, meglepet�ssel tapasztalt�k volna,
hogy az Institutio els� (1536-os) kiad�s�ban, a Genfi k�t�nak pedig
k�s�bbi kiad�s�ban sincs k�l�n predestin�ci� tan,
hanem csak az egyh�ztan t�rgyal�sakor esik sz� Isten kiv�laszt� munk�j�r�l.
- K�ts�gtelen�l K�lvin sz�nd�ka szerint j�rtak el a Heidelbergi
k�t� szerz�i is, mid�n egy gyermekek �s egyszer� atyafiak oktat�s�t
szolg�l� k�nyvben mell�zt�k a predestin�ci� t�maszer� t�rgyal�s�t.
A Heidelbergi k�t�nak nincs k�l�n k�rd�se a predestin�ci�r�l.

K�lvin a predestin�ci�t annyira nem alapelvk�nt kezelte, hogy ez a
tan, m�g az Institutio utols� (1559-es) kiad�s�ban is csak az �dvtan
t�rgyal�s�nak befejez�s�re szolg�lt s a harmadik k�nyv v�g�re maradt.
Pedig az utols� kiad�sban m�r n�gy nagy fejezetben foglalkozik a predestin�ci�val.
A r�szletes t�rgyal�st a tan f�lre�rt�se �s a tan k�r�li vit�k tett�k
sz�ks�gess�. K�lvin a r�szletez�s k�zben nem gy�z el�gg� figyelmeztetni
�s �vni benn�nket, hogy veszedelmes spekul�ci�kba ne t�vedj�nk �s
vakmer� k�v�ncsiskod�sra ne vetemedj�nk.

K�lvinn�l teh�t nem spekulat�v alapelv a predestin�ci�. Ez azt teszi:
egyetlen tant sem szabad �s nem is lehet a predestin�ci�b�l levezetni.
De mindj�rt tegy�k hozz�: m�gis minden tan m�g�tt ott kell lenni a
predestin�ci�nak. A dogmatika t�bbi tan�ra n�zve nem tanalkot�, hanem
tanszab�lyoz� szerepe van. Szerepe teh�t nem konstrukt�v, hanem regulat�v.
Olyan, mint a s�: mag�ban v�ve m�g nem �tel, de mint n�lk�l�zhetetlen
�zes�t� sz�ks�ges az eledelhez s az �letm�k�d�shez is.

13.1.2 A kijelent�s t�nye

Hangs�lyoztuk, hogy K�lvinn�l nem spekulat�v alapelv a predestin�ci�,
de �ppily hat�rozottan hangs�lyozzuk azt is: a predestin�ci�ra vonatkoz�
tan�t�s semmivel sem l�nyegtelenebb, mint b�rmely m�s dogmatikai t�tel.
A dogmatikai t�telek bels� egys�g�n�l fogva a predestin�ci� tant�tele
is ott van K�lvin minden �r�s�ban �s minden �r�sa m�g�tt. Ott van
a K�lvin szellem�ben k�sz�lt Heidelbergi k�t�ban is, teljes eg�sz�ben,
noha a k�t� nem t�rgyalja k�l�n e tant, s�t m�g nem is eml�ti a predestin�ci�
sz�t. Megtal�lhat� az 54. 52. 20. �s 31. k�rd�sben.

J� tudnunk, hogy a predestin�ci�-tan nemcsak K�lvinn�l �s a “k�lvinist�kn�l”
fordul el�, hanem minden reform�torunkn�l ott van. Zwingli csaknem
determinizmust csin�lt bel�le, teh�t spekulat�v m�don f�lre�rtette
�s t�lhajtotta. Luther eleinte szint�n t�lz� m�don hangs�lyozta. Legr�szletesebben
a De servo arbitrio (1525) c�m� Erasmushoz c�mzett vitairat�ban fejtette
ki. Azok a luther�nusok, akik k�lvinista specialit�snak min�s�tik
a predestin�ci�-tant, bizony�ra nem olvast�k Luthernek ezt a nagyszab�s�
munk�j�t. Ha pedig csup�n a fiatal Luther v�leked�s�nek tekintett�k,
amelyb�l az �reg Luther m�r kin�tt, hivatkozhatunk a Capito-hoz int�zett
level�re, melyben 12 �v m�lt�n �jra meger�s�ti a De servo arbitrio
�ll�t�sait. A reform�torok teh�t kiv�tel n�lk�l tan�tott�k a predestin�ci�t;
bibliaismeret�k k�sztette �ket erre a tan�t�sra. (Pl. Rm 8. �s 9.
r�sze. R�szletes l�kus-felsorol�s Sebesty�n Jen�: A predesztin�ci�,
1922 c. tanulm�ny�ban.) Mindazon�ltal reform�toraink nem �tt�r�k e
tan megfogalmaz�s�ban. �gostonn�l m�r r�szletekbe men� kifejt�st tal�lunk,
s megvan ez a tan a k�z�pkori �s �jkori katolicizmusban is, de csup�n
az �rdemszerz� j�cselekedetek tana �ltal k�r�lnyirb�lt form�ban.

13.2 A k�lvini tan�t�s �tdolgoz�sa Barthn�l

13.2.1 A krisztol�giai szempont

Barth K�roly els� magyarorsz�gi k�r�tja alkalm�b�l foglalkozott �tfog�
m�don a predestin�ci� k�rd�s�vel, Isten kegyelmi kiv�laszt�sa c�m�
el�ad�s-sorozat�ban. (Megjelent magyarul is Debrecenben, 1937-ben.)
F�l �vtizeddel k�s�bb, Kirchliche Dogmatik c�m� f�m�ve Ii. r�sz�nek
2. k�tet�ben, t�bb mint f�lezer oldalon �jra kifejtette e tant (1942).
Nem akar �j tant �ll�tani a r�gi hely�be, csak a r�gi reform�tori
�r�ks�get tisztogatta meg, az evang�liumi mondanival� szabadabb �rv�nyes�l�se
�rdek�ben.

Barth helyesl�en emelte ki K�lvin tan�t�s�b�l azt az evang�liumi felismer�st,
hogy a predestin�ci� tana J�zus Krisztusra utal,
mert J�zus Krisztus a mi “kiv�lasztotts�gunk t�k�re” (l�sd pl.
Inst. III. 24. 5.). Ezt a helyes felismer�st akarja Barth �rv�nyes�teni,
amikor �gy tan�t:

Mi az ember-J�zus szenved�seiben, Istent�l val� elhagyatotts�g�ban,
teh�t mindenek el�tt a golgotai kereszten szeml�lhetj�k, mi az elvettet�s.
Az ember-J�zus elvettet�s�ben ismerhetj�k meg a mi saj�t elvettet�s�nket,
hiszen � �rett�nk �s helyett�nk “sz�lla al� poklokra”. Az elvettet�sr�l
kereszty�n m�dra csak �re� n�zve besz�lhet�nk. Az elvettet�sr�l val�
minden m�s besz�d �res spekul�ci� �s k�rhozatos pog�nys�g. Ez a mondanival�
egyik fele, amelyhez hozz�tartozik a m�sik.

Amikor ugyanis elvettet�s�nket Krisztusban megismerj�k, ugyancsak
�benne kiv�lasztotts�gunk is nyilv�nval�v� v�lik, mert az elvettet�sb�l
az ember-J�zussal egy�tt Isten minket is �j �letre h�v (Ef 1, 4-11
�s a p�rhuzamos helyek). Ez�rt � a mi kiv�lasztotts�gunk t�k�re. Kiv�lasztotts�gunkat
egyes-egyed�l �benne, ism�t �s ism�t csak �benne l�thatjuk, “A predestin�ci�
teh�t azt jelenti: Isten kegyelmes hozz�d, az elvetetthez“.
A kiv�lasztotts�gr�l val� minden m�s besz�d �res spekul�ci� �s k�rhozatos
pog�nys�g.

Barth ezt a krisztocentrikus szeml�letet akarja k�vetkezetesen �rv�nyes�teni
a predestin�ci� tanban. Ha Krisztust �s Krisztusban a kiv�laszt�s
�r�m�zenet�t befogadjuk, �dvbizonyoss�gunk van Krisztusban �s csakis
benne lehet �dvbizonyoss�gunk. A predestin�ci� teh�t a mi legszem�lyesebb
hittitkunk, s a hiten k�v�l nincs is semmi �rtelme. (Nem lehet sz�lam,
vagy vil�gn�zeti elv.)

Ennek a hittitoknak nem is a predestin�ci� (eleveelrendel�s, elevev�gz�s),
hanem elekci� (kiv�laszt�s) a szerencs�sebb elnevez�se.
Maga K�lvin is (meg a Biblia is!) sokkalta gyakrabban haszn�lja az
electio-t, mint a praedestinato-t. A predestin�ci� sz� kett�s lehet�s�get
(�dvre �s k�rhozatra val� predestin�lts�got) z�r mag�ba �s spekul�ci�kra
cs�b�t, s ezen az �ton a k�ts�gek �rv�ny�be r�nt. Az elekci� vagy
kiv�laszt�s sz�b�l viszont az evang�lium cseng
fel�nk, amely kiszabad�t a k�ts�gek �rv�ny�b�l. A Biblia teh�t �tj�t
v�gja a predestin�ci�s spekul�ci�knak.

13.2.2 �vatoss�g a K�lvinra val� hivatkoz�sban

Mit mondjunk ezek ut�n K�lvin tan�t�s�r�l? �gy l�tszik, a k�l�nben
annyira �vatos K�lvin, ezen a ponton messzebb ment el a kellet�n�l,
s nemcsak Isten kiv�laszt�, illetve b�nben meghagy� munk�j�r�l besz�lt,
hanem mintegy az eszkatal�giai kifejletr�l: a kiv�lasztottakr�l �s
elvetettekr�l is. Az elvetettekr�l mindenesetre nagy sz�kszav�s�ggal.

De mi�rt besz�lt ezekr�l egy�ltal�ban? Emberileg meg�rthet�: �t erre
nagyon k�nos tapasztalatok ind�tott�k. Tapasztalta, hogy az ige hirdet�s�re
Franciaorsz�gban egyesek megt�rtek, m�sok meg a p�pizmus s�t�tj�ben
maradtak. Azt�n meg egyesek m�gly�ra vitett�k magukat a hit�rt, m�sok
viszont - b�r �gy l�tszott, befogadt�k az evang�liumot - m�gis
visszas�llyedtek a babonas�gba. - Hogyan t�rt�nhetett ez meg? H�t
Krisztus, a kir�ly olyan tehetetlen volna, hogy nem tudja az ellenszeg�l�ket
megh�d�tani �s k�zben tartani, mint ahogy �t, az ellenszeg�l� K�lvint
is le tudta gy�zni?

Erre a gyakori t�pel�d�sre az �r�sban kapta meg a feleletet �s a viszonylagos
megnyugv�st: Isten kiv�laszt �s elvet. - Ez�rt
nem vonakodott att�l, hogy az Instituti�ban az elvetettekr�l is mondjon
n�h�ny sz�t. Bizonyos szempontb�l n�zve, tal�n j� is, hogy mondott,
mert tana a maga kett�ss�g�ben megmutatta, hogy Isten nemcsak a teremt�sben,
hanem a kiengesztel�sben �s megv�lt�sban is szuver�n �r (Rm 11,33-35).

Abb�l a szempontb�l viszont nem j�, hogy a k�rhozatra, mint itt meg
itt m�r bek�vetkezett t�nyre utalt, annak ellen�re, hogy a Biblia
ker�l minden ilyen konkr�t utal�st s tal�n J�d�son k�v�l senkit sem
mond a k�rhozat fi�nak. K�lvin teh�t sz�lott a k�rhozatr�l, s p�ld�j�val
akaratlanul is utat nyitott egy olyan predestin�ci�s spekul�ci�nak,
amely a tov�bbra is munk�lkod� Krisztust�l s Krisztus jelenlegi munk�j�t�l
egyre ink�bb elszakadt. A hit eleven aktus�t�l elvonatkoztatott predestin�ci�
tanban �gy besz�ltek azt�n valami isteni dekr�tumr�l, hogy ez a besz�d
menthetetlen�l a determinizmusba �s fatalizmusba vezetett, a kiker�lhetetlen
sz�ks�gszer�s�g �s a megm�s�thatatlan v�gzet siv�r vil�g�ba. - Ha
K�lvin ezt a k�vetkezm�nyt l�tta volna, bizony�ra � maga �t�lte volna
el a legkem�nyebben. Jegyezz�k h�t j�l meg: a predestin�ci�ban nem
az emberek ilyen vagy amolyan �llapot�r�l, nem
a kiv�lasztottak vagy elvetettek csapat�r�l, hanem
az irgalmas �s igazs�gos Istenr�l
van sz�, �gy amint Krisztusban megmutatkozik min�k�nk.

Ha ezt szem el�tt tartjuk, sohasem t�vesztj�k �ssze a predestin�ci�t
a determinizmussal, illetve a fatalizmussal. “Nemcsak az�rt, mert
a f�tum vak �s �rtelmetlen v�gzetr�l, az eleve elrendel�s pedig kiv�laszt�,
k�ny�r�l� �s teremt� Istenr�l besz�l; nemcsak az�rt,
mert a f�tum csak a sorsokat �rja el�, s az egy�n min�s�g�t nem �rinti,
m�g a predestin�l� Isten teremti az egy�ni min�s�get;
hanem f�k�ppen az�rt, mert az eleveelrendel�s egy dologra vonatkozik:
a Krisztus �ltal munk�lt �dv�ss�gre; m�g a f�tum minden egy�bre
vonatkozik, csak �ppen erre nem.” (Ez ut�bbi Sebesty�n-id�zet, m�g
Barth-el�tti fogalmaz�s�, de m�r a krisztol�giai �rtelmez�s ir�ny�ba
n�z.)