6. A dogmatika �s az igehirdet�s

Az egyh�z alapvet� tev�kenys�ge a kijelent�sr�l sz�l� bizonys�gt�tel. “A
hit hall�sb�l van, a hall�s pedig Isten ig�je �ltal.” (Rm 10,17) Ez a
bizonys�gt�tel els�sorban a pr�dik�ci�ban megy v�gbe. Alapvet�nek mondottuk
ezt a tev�kenys�get, mert ne �gy k�pzelj�k a dolgot, hogy adva van az egyh�z
�s egyebek k�zt pr�dik�l is, hanem mik�zben pr�dik�l, �gy sz�letik, �gy
van. Ezt ma egy olyan egyh�zban mondjuk, amely elbizonytalanodott az
igehirdet�sben. A liturgi�lis mozgalmak rendszerint a pr�dik�ci� el�l val�
menek�l�s �rulkod� jelei: liturgia
– letargia kapcsol�d� fogalmak, a protestantizmusban.

Az elbizonytalanod�s �ltal�nos jelens�g t�nete. Megrend�lt az emberi sz�
hitele a vil�gban. A m�g�tt�nk l�v� korszak ugyanis nemcsak a vil�gh�bor�k,
hanem a k�l�nb�z�, s�t ellent�tes propagand�k kora. A propaganda-�radatban
az egyh�z sem maradt sziget: a pr�dik�ci� ir�nt is csappant a bizalom,
gy�lekezeti tagokban, igehirdet�kben egyar�nt. L�tni fogjuk: az emberi sz�
devalv�ci�ja az�rt v�lt veszedelmess� a pr�dik�ci�ra, mert nem eg�szs�ges,
hanem beteg egyh�zi �letet tal�lt. Bels� okok miatt nem tudott ellen�llni a
k�v�lr�l j�tt bajnak. Inklin�lt.

K�tely mutatkozik teh�t a pr�dik�ci�val szemben, mag�ban az egyh�zban. Az
�nek, az ima, a gy�lekezeti k�z�ss�g kell, ezt sz�ks�g�rzetb�l ma is sokan
keresik. A pr�dik�ci�t pedig gyakran csak mint felesleges r�ad�st,
megszok�sb�l elszenvedik. Ez azt teszi: az egyh�z saj�t l�talapj�ban
k�telkedik.

6.1 A pr�dik�ci� rendeltet�se

K�l�nb�ztess�k meg a pr�dik�ci�t a vall�sos besz�dt�l. A kett�t gyakran
�ssze szokt�k t�veszteni �s fel is cser�lik egym�ssal. A vall�sos besz�d
t�rgya Isten; �r�la sz�l s �ppen t�rgya folyt�n k�l�nb�zik minden vil�gias
besz�dt�l. Ez a k�l�nbs�g azonban csak viszonylagos, mert a vall�sos besz�d
nem z�rja mag�ba Istent, csak utal r� s megel�gszik a r�utal�ssal. Teh�t a
vall�sos besz�dnek csak szimbolikus �rtelemben t�rgya Isten.

A pr�dik�ci� t�bb a vall�sos besz�dn�l. Nem el�gszik meg az
Istenre-utal�ssal, hanem azzal az ig�nnyel l�p fel, hogy val�ban Isten
szav�t sz�lja. Nemcsak k�pleges �rtelemben, hanem val�s�ggal Isten szava:
Predicatio verbi Dei est verbum Dei (II. Helv�t hitvall�s 1. r.). A vall�sos
besz�d Istenr�l, a pr�dik�ci� Istenb�l besz�l. Amannak csak t�rgya,
ennek meg az alanya Isten. — Mi avatja a pr�dik�ci�t Isten tulajdon
besz�d�v�? Emberi tudom�ny vagy emberi k�pess�g? Nem, nem eszmei gazdags�ga
vagy filoz�fiai m�lys�ge, nem is az a formai m�gond, amivel a pr�dik�ci�t
megszerkesztett�k, vagy a meggy�z� sz�noki er�, amivel el�adjuk. A tartalmi
�rt�k �s a retorikai csiszolts�g csak eszk�z lehet, mellyel az ember Isten
tulajdon szav�t szolg�lhatja. Engedelmes eszk�z�l adja mag�t, minden
tudom�ny�val �s k�pess�g�vel egy�tt a besz�l� Istennek s nem az emberi
b�lcsess�g hitet� besz�d�t hirdeti, hanem az ig�t.

Mi�rt �ppen a pr�dik�ci�nak van ilyen rendk�v�li jelent�s�ge s mi�rt nem
igehirdet�s az ima, az �nek �s a liturgia t�bbi eleme? Az�rt mert mindez m�r
felelet a pr�dik�ci�ra. Az im�ds�gban �s �nekl�sben nem ig�t hirdet�nk,
hanem k�rj�k Istent�l az ig�t vagy h�l�t adunk annak megsz�lal�s��rt. Isten
fel� fordulunk s nem az emberek fel�, ez�rt sem az �nek, sem az ima nem
igehirdet�s. (�rtelmetlens�g volna Istennek hirdetni az ig�t.)

A hitvall�s is ilyen Isten fel� fordul�, felelget� aktus, szint�n nem
igehirdet�s. A hit megvall�s�nak egyik kiemelked� p�ld�ja: Istv�n v�rtan�.
Nem a k�vet ragad� embereket n�zi, nem dacb�l vall hitet, hanem a
megnyilatkoztatott egekre f�ggesztett tekintettel, J�zus p�ld�ja nyom�n,
ellens�gei�rt im�dkozik: “Uram, ne tulajdon�tsd n�kik e b�nt.” (Csel 7) –
Ha a hitvall� nem Isten fel� fordulna, hanem oldalt pislogna, l�tj�k-e az
emberek hitvall�s�t, a hitvall�s egyszerre �rt�k�t vesztett, farizeusi
cselekedet lenne, ak�rcsak a hivalkod� im�dkoz�s �s �nekl�s.

Van az egyh�zi �letnek olyan megnyilv�nul�sa is, mely az emberek fel�
fordul �s m�gsem igehirdet�s: a szeretet-tev�kenys�g. Noha az embert�rsakhoz
fordul, ez is Istennek adott felelet a hirdetett ig�re. — “Vigy�zzatok,
hogy alamizsn�tokat ne osztogass�tok az emberek el�tt, hogy l�ssanak
titeket; mert k�l�nben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Aty�tokn�l. Az�rt
mikor alamizsn�t osztogatsz, ne k�rt�ltess magad el�tt, ahogy a k�pmutat�k
tesznek a zsinag�g�kban �s az utc�kon, hogy az emberekt�l dics�retet
nyerjenek. Bizony mondom n�ktek: elvett�k jutalmukat. Te pedig amikor
alamizsn�t osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb
kezed.” (Mt 6) — A szeretet-tev�kenys�g egyszer�en felelet Isten szav�ra.
Ha enn�l t�bb akar lenni, ha versenyre k�l a vil�g szoci�lis
int�zked�seivel, vagy t�ntetni iparkodik Isten seg�t� ereje mellett
(l�ss�tok, t�l�nk ilyen is kitelik!), ha igehirdet�s akar lenni, akkor nem
t�bb, hanem kevesebb lesz: nem igehirdet�s, hanem csak propaganda. Az Isten
melletti propaganda a farizeizmus kollekt�v form�ja.

A vall�soktat�snak sem az igehirdet�s a feladata. Csak tan�tani akar, az
igehirdet�s meg�rt�s�re el�k�sz�teni. Ha ezt j�l v�gzi, t�bbet tesz, mintha
er�ltetn� a megt�r�st. Az igazi tan�t�munka azonban id�nkint v�lhat
igehirdet�ss�. — A teol�gi�k munk�j�r�l hasonl�t mondhatunk, mint a
vall�soktat�sr�l. Az igehirdet�s a teol�gi�nak csak el�felt�tele, t�rgya,
c�lja, de nem tartalma �s feladata. Voltak�ppen magasabb fok�
konfirm�ci�-oktat�s, leend� igehirdet�k r�sz�re. J�llehet, a teol�gia is
�tcsaphat az igehirdet�sbe, m�gpedig nemcsak a dogmatika, hanem b�rmely m�s
t�rgy ter�let�n is, de ez mindenkor csak kiv�tel. A szab�ly, hogy a teol�gia
nem igehirdet�s, hanem tudom�nyos kutat�s �s oktat�s. M�dszeres kritikai
munk�val vizsg�lja a mai pr�dik�ci�t, abb�l a szempontb�l, hogyan f�gg �ssze
az eredetivel: a Jeremi�sok �s P�lok pr�dik�ci�j�val s �tbaigaz�t�st ad az
eredetinek megfelel� folytat�s�ra. Teh�t a maga m�dj�n ez is az egyh�zi �let
�gynevezett “felelget� elemei” k�z� tartozik.

Miut�n megk�l�nb�ztett�k a pr�dik�ci�t a vall�sos besz�dt�l �s
megk�l�nb�ztett�k az egyh�zi �let m�s megnyilv�nul�sait�l is, ad�dik a
k�rd�s: Milyen c�men tulajdon�tunk a pr�dik�ci�nak k�l�n�s hivat�st az
igehirdet�sre? Emberi vakmer�s�gb�l, mert mi �gy akarjuk, mert kedv�nk
tartja, hogy a pr�dik�ci�t ez�ltal kiemelj�k? — A megk�l�nb�ztet�st nem
valami ingatag emberi �nk�nyb�l csin�ljuk, hanem az�rt, mert az egyh�z ura,
az �r J�zus Krisztus �gy akarta �s rendelte. � ugyanis nemcsak azt
parancsolta nek�nk, hogy higgy�nk, rem�lj�nk, szeress�nk, a felebar�ti
szeretet munk�it gyakoroljuk, keresztet hordozzunk �s im�dkozzunk, hanem azt
is, hogy az � ig�j�t hirdess�k: “Elmenv�n, tegyetek tan�tv�nyokk� minden
n�peket, megkeresztelv�n �ket az Aty�nak, Fi�nak �s a Szentl�leknek nev�be,
tan�tv�n �ket, hogy megtarts�k mindazt, amit �n parancsoltam n�ktek: �s �me
�n tiveletek vagyok minden napon, a vil�g v�gezet�ig.” (Mt 28,19k.) — Mi
ennek a krisztusi parancsnak engedelmesked�nk, amikor pr�dik�lunk �s a
s�kramentumokat kiszolg�ltatjuk. Ennek a parancsnak jegy�ben k�l�nb�ztett�k
meg a pr�dik�ci�t, mint aminek saj�tos hivat�sa van az ige hirdet�s�re.

Ezzel azonban nem akarunk olyan hamis l�tszatot kelteni, mintha Isten
valamik�pp k�tve volna a mi pr�dik�l�sunkhoz. T�vol legyen! A hatalmas Isten
b�rmit felhaszn�lhat igehirdet�sre. Az � kez�ben lehet az igehirdet�s
eszk�ze pl. egy hangverseny, egy festm�ny vagy ak�rmi m�s. Ebb�l a
szempontb�l n�zve nem z�rhatjuk ki az igehirdet�s eshet�s�gei k�z�l az
istentisztelet s az egyh�zi �let im�nt felsorolt “felelget� elemeit” sem, az
�neket, im�t, szeretet-tev�kenys�get stb.-t. Itt azonban k�l�nbs�get kell
tenn�nk, ha tiszt�nl�t�sra t�reksz�nk: m�s dolog az, hogy mit tehet Isten,
�s m�s, hogy mit parancsol az egyh�znak, illetve nek�nk, mint az egyh�z
szolg�inak. Lehet az egyh�z minden munk�ja igehirdet�s, de nem feladata,
hogy minden munk�ja okvetlen igehirdet�s akarjon lenni. Viszont a pr�dik�ci�
rendeltet�se, hogy igehirdet�s legyen. Az egyh�zi �let eleven �s �ltet�
k�zpontj�t, l�ktet� sz�v�t vesz�ten� el, ha az igehirdet�st egyetemlegesen
feladn�k.

6.2 A pr�dik�ci� k�t�tts�ge

Mi a k�l�nbs�g a pr�dik�ci� �s az egyh�zi �let �gynevezett felelget�
elemei k�z�tt? Els� l�tszatra semmi: �sszefolyik a kett�, amennyiben a
felelget� elemek is v�lhatnak igehirdet�ss�, s�t a pr�dik�ci� is lehet
felelget� elemm�. De ha a sz�nd�kot n�zz�k, a k�l�nbs�g mindenkor megmarad:
a felelget� elemek nem akarnak igehirdet�ss� v�lni, a pr�dik�ci� viszont az
akar lenni. �gy parancsolta Krisztus, az egyh�z Ura.

De elegend�-e az emberi sz�nd�k, hogy a pr�dik�ci�t csakugyan Isten
ig�j�nek hirdet�j�v� avathassa? Hiszen Isten ig�je nem �ll hatalmunkban. A
mi pr�dik�ci�nk csak emberi elism�tl�se lehet azoknak az �g�reteknek �s
parancsoknak, amelyeket Isten ig�j�ben adott. Elism�tl�s, a Szentl�lek
seg�ts�g�l h�v�s�val. — Ennek a t�nynek igen fontos k�vetkezm�nye van a
pr�dik�ci�ra n�zve. Ha ugyanis legitim elism�tl�se akar lenni bizonyos
�g�reteknek �s parancsoknak, akkor a pr�dik�ci� nem k�tetlen vagy �ppen
�nk�nyes dolog, hanem nagyon is k�t�tt. Mihez van k�tve? Az els�
igehirdet�shez. Ez pedig azt teszi: k�tve van a Szent�r�shoz. A pr�dik�ci�
nem k�tetlen vall�sos besz�d teh�t, hanem �r�smagyar�zat.

A k�t�tts�g nem jelenti:

1. az �r�s szavainak puszta elism�tl�s�t, hiszen akkor nem is volna
   sz�ks�g pr�dik�ci�ra; el�g volna a Biblia felolvas�sa;
2. de nem jelenti a bibliai sz�veg egyszer� k�r�l�r�s�t sem, mert �gy
   m�g az a sz�veg k�nnyen idegen �s t�voli, teh�t alapj�ban v�ve �rdektelen
   dolog maradna sz�munkra. A pr�dik�ci� feladata enn�l j�val t�bb;
3. a pr�dik�tor saj�t szavaival akarja, saj�t kort�rsai el�tt
   �rthet�v� tenni az egyh�znak adott �g�reteket �s parancsokat. Nem m�st, mint
   azokat az �g�reteket �s azokat a parancsokat. Ebben rejlik k�t�tts�ge. A
   pr�dik�ci� teh�t Istent�l rendelt, isteni �g�reteket �s parancsokat k�zl�
   aktu�lis �r�smagyar�zat.

Nem v�lik-e ebben a k�t�tts�gben egyhang�v� pr�dik�l�sunk? Nem mer�l-e ki
hamarosan a mondanival�nk? Nem, s�t �ppen ebben a k�t�tts�gben nem. A
Szent�r�sban ugyanis a textusok megsz�ml�lhatatlan sokas�ga van �s minden
textus m�s. Mindeniknek van valami saj�tos mondanival�ja, annak ellen�re,
hogy v�geredm�ny�ben valamennyi a Szent�r�s egy mondanival�j�t k�zli. Minden
textus m�g�tt a teljes Szent�r�s �ll �s mindeniken �t a teljes Szent�r�s
akar megsz�lalni.

Az �r�s egy mondanival�ja megsz�ml�lhatatlan sokas�g� textusban
t�kr�z�dik, ez�rt a Biblia az igehirdet� sz�m�ra kimer�thetetlen,
kipr�dik�lhatatlan. Pl. a Ravasz L�szl� sok sz�z pr�dik�ci�j�n nyoma sincs a
kimer�lts�gnek. -Thurneysen hasonlat�val �lve, a Biblia sz�vege olyan, mint
a f�ldg�mb fel�lete. A sz�veg, mint �ri�s burok, a k�zponti mondanival�t
k�r�lfogja, mag�ba rejti. Mid�n egy textust v�lasztunk, a g�mb fel�let�n
mintegy kijel�l�nk magunknak egy par�nyi k�r�lhat�rolt ter�letet. Az
�r�smagyar�zat azt teszi, hogy ezen a ter�leten le�sunk, �sunk mindaddig,
am�g a k�zpontig: Krisztusig el nem jutunk. Minden valamireval�
pr�dik�ci�ban egy-egy ilyen k�palak� r�szt metsz�nk ki a Biblia gl�busz�b�l
s azt mutatjuk fel a maga aktualit�s�ban. Ha a “le�s�st” komolyan vessz�k,
magunk is r�j�v�nk, hogy nincs k�t egyforma “k�p” s a “k�pok” sz�ma
kimer�thetetlen.

Ezt a k�t�tts�get nevezz�k m�s sz�val: �r�sh�s�gnek. A pr�dik�tor mid�n
Krisztus parancs�nak engedelmeskedve a k�t�tts�get v�llalja, vagyis tan�t�
szolg�lat�t az �r�s ir�nt val� h�s�gben teljes�ti, egy nagy �g�retnek
r�szese �s hordozottja. Krisztus ugyanis a k�ldet�s parancs�hoz �g�retet is
kapcsolt: “�n tiveletek vagyok minden napon, mind az id�knek v�gezet�ig.”
Krisztus maga van ott, � jelenik meg a pr�dik�ci�ban Szentlelke �ltal. Az
�g�retek elemleget�s�ben maga a meg�g�rt aktualiz�l�dik: az emberi sz� Isten
szava lesz. Praedicatio verbi Dei est verbum Dei.

De h�t lehets�ges ez a csoda? A gyarl� emberi sz� nem akad�lya ennek a
kegyelemk�zl� isteni cselekm�nynek? — Ez akkora neh�zs�gnek t�nik, hogy a
k�tked� ember legt�bbsz�r megker�li a feladatot, a r�mai katolicizmusban �s
a protestantizmusban egyar�nt.

A r�mai egyh�z, noha egy�bk�nt t�g teret enged a csodakultusznak, ezt a
csod�t mell�zi, ezen a ponton megh�tr�l. Nem is l�p fel azzal az ig�nnyel,
hogy pr�dik�ci�ja Isten szava. Ott a pr�dik�ci� csak tan�t�s, vall�soktat�s
feln�ttek sz�m�ra. Pr�dik�l�suk k�ls�k�ppen is ehhez igazodik, mid�n a
“szentbesz�dnek” nincs textusa, hanem csak t�m�ja.

Protest�ns r�szr�l meg �gy ker�lik meg a feladatot, hogy a pr�dik�tor
saj�t egy�ni kegyess�g�nek h� �s eleven kifejez�s�t akarja adni a
pr�dik�ci�ban. K�l�n�sen a protest�ns modernizmusban
– �rtve ezen a 18. �s 19. sz�zad jellegzetes egyh�zi megnyilv�nul�sait a
– pr�dik�tor az ige helyett t�bbnyire mag�t id�zi �s
mag�t hirdeti. Igaz, �nerej�b�l nem is hirdethetn� Isten szav�t, hanem csak
a Szentl�lek seg�ts�g�vel, ha Isten Lelke munk�l az igehirdet�ben �s az
igehallgat�ban. Pr�dik�l�sunk azon fordul meg: �tadjuk-e eszk�z�l magunkat
Isten Lelk�nek. A L�lek m�ve v�geredm�ny�ben az igehirdet�s. A L�lek m�ve
pedig nem k�l�n elemk�nt van a pr�dik�ci�ban az emberi szavak mellett, hanem
az emberi szavakat avatja Isten ig�j�v�. Ilyenkor, a L�lek munk�j�nak
pillanat�ban az isteni �s emberi sz� egy. Krisztus kett�s term�szete
t�kr�z�dik benne.

6.3 A pr�dik�ci� a protestantizmusban �s a katolicizmusban

1. A pr�dik�ci�ban az emberi sz� nem mag�t�l �rtet�d�en, hanem isteni
   csoda folyt�n v�lik ig�v�; akkor, amid�n a L�lek munk�l mind a
   pr�dik�torban, mind a hallgat�ban. A protest�ns modernizmus, vagyis az
   ut�bbi k�t �vsz�zad halad� ir�nyzata, nem akarja hinni ezt a csod�t. K�tli,
   hogy Isten mondhat �s mond ma is valamit, teh�t nek�nk meghallgatni val�nk
   van Istennel val� viszonyunkban.

Ebb�l a hitetlens�gb�l k�vetkezik a modern pr�dik�ci� minden k�rt�nete,
eg�sz er�tlens�ge. A pr�dik�tor hitetlens�g folyt�n hanyagolja el az
�r�sszer�s�get, az egyh�znak adott �g�retek h� elism�tl�s�t. K�tkedik az
Isten megsz�lal�s�ban, ez�rt ahelyett, hogy Istent hallgatn� �s az �
�zenet�t tolm�csoln�, �lp�tl�kokkal hozakodik el�.

Ezek az �lp�tl�kok nagyon sokf�l�k. Ilyen pl. mid�n a pr�dik�tor saj�t
�let�nek esem�nyeit, saj�t vall�sos �lm�nyeit hordja a sz�sz�kre �s az ige
helyett �nmag�t pr�dik�lja. Ilyen tov�bb�, amikor ugyancsak az ige
helyett a magyar t�rt�net vagy az egyh�zt�rt�net esem�nyeit magyar�zza, vagy
pedig az �js�gokb�l �sszeolvasott aktualit�sokkal megy a sz�sz�kre. Az
eff�le kisikl�soknak k�l�n�sen az alkalmi istentiszteletek, az �gynevezett
t�m�s vas�rnapok veszedelmes alkalmai. Okt�ber 31-�n vagy nemzeti �nnepeken
szokott a pr�dik�tor leghamarabb megfeledkezni arr�l, hogy minden
aktualit�sn�l aktu�lisabb maga az ige. Ha r�szokik a pr�dik�tor, hogy az ige
h�s�ges szolg�lata helyett �lp�tl�kokat ny�jtson a gy�lekezeteknek,
bek�vetkezik a baj: a pr�dik�tor belef�rad a pr�dik�l�sba s a gy�lekezet is
a templomoz�sba.

A f�radt pr�dik�tor �gy besz�l: “Hogy lehet ma pr�dik�lni, mikor oly nagy
a konkurencia? Annyi az ismeretterjeszt� el�ad�s, felolvas�s, annyi szellemi
t�pl�l�kkal t�mi az embereket a r�di�, t�v�, a k�nyv, foly�irat �s napilap,
hogy ki k�v�ncsi �nr�m? Ki k�v�ncsi egy megriadt ember mondanival�j�ra?
Gondjaim k�zepett nincs is el�g id�m felk�sz�lni, textust exeget�lni �s
pr�dik�ci�t �rni. Azt�n meg sok lehangol� tapasztalat ut�n lelkesedjem �s
sz�nokoljak, ha a vas�rnapi harangsz� templomba sz�l�t? — Milyen baj az
n�lunk, hogy minden a pr�dik�ci�n, illetve a pr�dik�tor szem�ly�n fordul
meg. J�zus ma bizony�ra m�sk�pp csin�ln�. De h�t neki, a keresztt�l
eltekintve, k�nnyebb volt: csak h�rom �vig pr�dik�lt, addig sem egy helyen.
Nekem meg, aki nem is hasonl�thatom magam hozz�, harminc �vig kell
ugyanannak a gy�lekezetnek pr�dik�lnom. Csoda-e, ha meguntam s a gy�lekezet
is r�munt? Kevesebb, meg r�videbb pr�dik�ci� kellene, vagy minek is
egy�ltal�n pr�dik�ci�?”

A pr�dik�ci� hallgat�s�ba belef�radt gy�lekezeti tag hasonl�an besz�l:
“Minek a pr�dik�ci�, mi �rtelme, mi l�tatja? A templomon k�v�l k�l�nb
szellemi t�pl�l�kot kapok. A pap vall�sos �lm�nyei, �gyefogyott t�rt�netei
nem �rdekelnek, a napi esem�nyekkel pedig a h�rk�zl� szervek r�v�n eleget
foglalkozom. Minek egy�ltal�n az egyh�z, ha csak ennek a vil�gnak t�k�rk�pe,
ha csak vall�sos �lm�nyeink s n�zeteink kicser�l�d�si helye? E n�lk�l igaz�n
meg lehet lenni.”

A f�radt pr�dik�tornak �s a f�radt gy�lekezetnek igaza van, ha
�lp�tl�kokr�l van sz�. Az �lp�tl�kok csak kimer�l�sre, f�radts�gra �s
cs�m�rre vezetnek. Ezen a helyen semmif�le �lp�tl�knak nincs �rtelme. A
pr�dik�ci�nak csak az esetben van l�tjoga, ha abban maga Isten sz�l, ha
csakugyan az ige szolg�lata. Semmi m�s, mint az ige b�tor �s al�zatos
szolg�lata. Ezzel szolg�lja a vil�g jav�t.

Ha a pr�dik�ci� az ig�t szolg�lja, akkor nem jelenthet r� n�zve
konkurenci�t a r�di�, az irodalom �s a napi sajt�. Ha Isten hozz�nk int�zett
szava hangzik fel benne, akkor �rtelme van a templomnak, egyh�znak. — Egy
gy�lekezet�vel egy�tt �l� p�sztornak, m�g a legh�resebb r�di�-pr�dik�tor sem
jelenthet konkurenci�t. Annak a gy�lekezetnek gondj�t �s �r�m�t m�gis csak �
ismeri jobban, teh�t jobban eltal�lja az �ppen oda sz�l� �zenetet, mint a
r�di�-pr�dik�tor.

Az �nmag�t ny�jt� pr�dik�tor, m�g addig is, am�g �jnak hat, k�ptelen
jelens�g. Mid�n �nmag�t pr�dik�lja, �sszecser�li mag�t azzal, aki m�r
nincs, t.i. a teremt�s eredeti ember�vel, �s azzal aki majd csak
lesz, t.i. a kegyelem orsz�g�nak ember�vel. Mert csak azok besz�lhetn�nek
k�zvetlen istenl�t�s alapj�n Istenr�l. De mi, megkegyelmezett b�n�s�k, csak
k�zvetve, �r�smagyar�zat form�j�ban besz�lhet�nk. Az �lp�tl�kos pr�dik�tor,
f�ggetlen�l egy�ni �ll�sfoglal�s�t�l, rem�nytelen eset: nem igehirdet�.

2. Az igehirdet�s t�rgyal�sakor, nemcsak a ma is tov�bb �l�
   protest�ns modernizmussal, hanem a katolicizmussal is szembetal�ljuk
   magunkat. — A r�mai katolikus egyh�z els�renden nem az igehirdet�s, hanem a
   s�kramentumok egyh�za. A s�kramentumok jelentik itt a b�nnel �s hal�llal
   szemben, a b�n�s �s haland� ember sz�m�ra a canales gratiae-t, a vasa
   medicinae-t. Az egyh�z a s�kramentumokkal, mint term�szetfeletti kegyelem
   eszk�zeivel �l, s�t a s�kramentumok kiszolg�ltat�s�b�l �l. Ezek mellett a
   pr�dik�ci�nak alig marad valami helye. B�r minden pl�b�nosnak k�teless�gk�nt
   �rj�k el� a vas�rnaponk�nti pr�dik�ci�t (amit v�geztethet a k�pl�nnal is),
   de az�rt a mise teljes lehet pr�dik�ci� n�lk�l is. Minden felszentelt pap,
   teh�t nem csak a parochus, tartozik naponta mis�t celebr�lni, hacsak
   id�leges diszpenz�ci�ja nincsen. Viszont valaki le�lhet egy hossz� papi
   �letet an�lk�l, hogy valaha is pr�dik�lt volna, illetve pr�dik�lna.

A reform�lt egyh�zakban m�sk�nt �ll a helyzet. Itt az igehirdet�st
k�zponti hely�r�l, m�g a legnagyobb bels� roml�s idej�n sem szor�tott�k ki.
Lehet, hogy olykor csak a hagyom�ny vagy a megszok�s ereje tartotta s nem az
eleven meggy�z�d�s, de megmaradt, s az �r h�v szolg�i �jra vissza�ll�thatt�k
�s vissza�ll�thatj�k eredeti rendeltet�s�be. Lehet ism�t Isten �g�reteinek
megsz�laltat�sa. A r�gi szavakon �t most mihozz�nk is sz�lhat Isten. Mert az
igehirdet�sben ilyen szem�lyi aktus megy v�gbe: Isten az ig�ben sz�l, az
ember pedig hallgatja �s hittel befogadja az ig�t. Mintegy n�ven sz�l�t
minket Isten. A reform�lt egyh�zak �ppen az igehirdet�s ilyen szem�lyes
jelleg�ben, ennek a szem�lyes jellegnek felismer�s�ben k�l�nb�znek a r�mai
egyh�zt�l. A r�mai egyh�zban, mint s�krament�lis egyh�zban ugyanis nem ez a
szem�lyes viszony a fontos, az isteni �n-nek az emberi te-vel val� k�zvetlen
kapcsolata, hanem egy misztikus oki-okozati kapcsolat, mondhatni fizikai
viszony. A s�kramentumok r�v�n dologias befoly�s �rv�nyes�l az egyh�zban,
mert szerint�k a s�kramentumok ex opere operatio hatnak, vagyis szinte m�r
f�ggetlen�l az isteni d�nt�st�l �s az emberi hitt�l.

A reform�torok ezzel szemben nem dologi kapcsolatr�l, hanem szem�lyes
tal�lkoz�sr�l tudtak, mely a hirdetett ig�ben megy v�gbe. M�gsem mell�zt�k a
s�kramentumokat, mint ahogy a r�mai katolikusok mell�zt�k a pr�dik�ci�t.
Teh�t nem estek az ellenkez� v�gletbe.

Tagadt�k ugyan, hogy egyed�l a s�kramentum fontos, de a pr�dik�ci�
kiz�r�lagos hangs�lyoz�s�t�l is �vakodtak. M�g csak azt sem tan�tott�k, hogy
mindkett� egyform�n fontos, hanem fontos a pr�dik�ci�, a s�kramentumokkal
egy�tt. Vagyis az ige az els� �s els� is marad, �gy csatlakozik hozz� a
s�kramentum. Mag�n�l J�zusn�l is ez a sorrend. Nem azt mondja: “Az �g �s a
f�ld elm�lnak, de az �n s�kramentumaim semmik�ppen el nem m�lnak”, hanem:
“az �n besz�deim el nem m�lnak”. (Lk 21,33) — Nem reform�tori kital�l�s a
hirdetett ige �rt�kel�se, hanem a Bibli�ban kifejezett �rt�kel�s
felismer�se, �t�l�se �s megvall�sa. Ezt mondja K�lvin a pr�dik�ci�r�l: anima
ecclesiae (Inst. IV. 12. 1.) s ez�rt �r �gy r�la: mater ex qua nos Deus
generat (Gal. kom.). Ez�rt a pr�dik�ci� a gy�lekezeti �let l�that�
k�z�ppontja. (v.�. Inst. IV. 1. 5-6.)

6.4 A pr�dik�ci� �s a dogmatika

A pr�dik�ci� m�gis emberi dolog. Mint emberi cselekm�ny, kor�ntsem
t�ved�smentes �s vit�n fel�l �ll�, kor�ntsem �rinthetetlen tabu. Felvethet�
vele szemben a kritikai k�rd�s �s felel�ss�gre vonhat�. De nem az�rt, hogy
valamely kor tudom�nyos k�vetelm�ny�nek, �zl�s�nek vagy valamely n�p �s
�llam �rdekeinek megfelel-e, hanem hogy saj�t rendeltet�s�nek, az
igehirdet�s k�vetelm�ny�nek megfelel-e. — Ha valami m�s felel�ss�get
v�llal, el�rulja az egyh�zat, illetve az egyh�z Ur�t: Krisztust, akinek
egyed�l tartozik felel�ss�ggel. Az egyh�z reform�tori meghat�roz�s�ban ez az
egyetlen felel�ss�g fejez�dik ki a k�vetkez�k�ppen: Ecclesia est in qua
evangelium recte (=pure) docetur et recte administrantur sacramenta. Ehhez a
k�tszeresen is hangs�lyozott recte-hez van odak�tve az egyh�z l�te.

A recte docetur a dogmatika gondja �s probl�m�ja is. A dogmatika �r�ll�
munk�j�ra ann�l nagyobb a sz�ks�g, min�l ink�bb hamis ig�nyeket t�masztanak
az igehirdet�ssel szemben. Ez pedig gyakran ad�dik. A vil�gban ugyanis
mindenkor vannak uralmon l�v�k �s ellenz�kiek, halad�k �s maradiak,
forradalm�rok �s konzervat�vok. Ezek — el�fordul — eszk�z�l akarj�k
haszn�lni s a maguk k�lcs�nhat�s�ba akarj�k bevonni az igehirdet�st is. Igen
k�nnyen az ellent�tes ig�nyek malomk�vei k�z� ker�lhet az igehirdet�s. �gy
sz�lettek meg pl. a rossz eml�k� h�bor�s pr�dik�ci�k. Fokozza a neh�zs�get,
hogy nemcsak mi vagyunk a vil�gban, hanem benn�nk is ott van a vil�g, a maga
ellent�teivel. Amint az egyik hamis ig�nyt elh�r�tottuk, lehet, hogy m�ris a
m�sik karjaiba ker�lt�nk. Ez a lehet�s�g csak fokozza a vigy�z�s sz�ks�g�t.
Ha nem vagyunk el�g �berek, elaltatjuk vagy kikapcsoljuk a dogmatikai
ellen�rz�st, �gy v�lhat ir�nyad�v� sz�munkra a vil�g, hogy �szre sem
vessz�k. Az ig�t teh�t sz�nd�kunk ellen�re is valami vil�gi �rdek
szolg�lat�ba �ll�thatjuk.

A pr�dik�tor �gy szabadulhat meg a vil�g ellent�tes ig�nyeit�l, ha
felismeri, �rzi �s v�llalja az egyetlen ig�nyt: az igehirdet�s ig�ny�t.
Viszont, ha el tudja h�r�tani a hamis ig�nyeket mag�t�l, akkor v�lik �get�v�
az egyetlen ig�ny, hogy a pr�dik�ci� igehirdet�s legyen. Ez a pr�f�tai
b�tors�g titka. (Pl. Jer 1,17; �m 3,8.) Az, amit most az igehirdet�
b�tors�g�r�l mondottunk, �rv�nyes az eg�sz egyh�zra, a reform�tori
egyh�z-meghat�roz�s �rtelm�ben. Az egyh�znak egyed�l Istent kell f�lnie �s a
vil�gt�l sosem szabad f�lnie. Mert csak ha Istent igaz�n f�li, akkor lesz
b�tors�ga arra, hogy a vil�got ne f�lje �s a vil�g hamis ig�nyeivel szemben
az igehirdet�s tisztas�g�t meg�rizze. Mondanival�ja nem v�lik �gynevezett
steril igehirdet�ss�, hiszen Isten hat�rozott ig�nye sz�lal meg az ig�ben.
Eligaz�t nemcsak az egy�nre, hanem a vil�gra n�zve is, k�zelebbr�l Isten
ember�nek vil�gbeli forgol�d�s�ra.

Tudjuk, az im�ds�g a v�gs� eszk�z, melyben a pr�dik�tor igazi
felel�ss�gtudata megold�st, illetve megnyugv�st tal�lhat. De az im�ds�g
el�tt ott van (az im�ds�gt�l nem f�ggetlen�tett) munka, az �si jelmondat
�rtelm�ben: ora et labora. Est�nkben a munka teol�giai eszm�l�d�st,
teol�giai kritik�t jelent. A teol�gia kritikai munk�ja a pr�dik�ci�val
kapcsolatban: korrekci�. Teh�t nem akci�, nem is reakci�, hanem korrekci�.
�rk�dik a pr�dik�ci� tisztas�g�n. Azonban a teol�gia is emberi munka s nem
kezeskedhetik az igehirdet�s tisztas�g��rt. De igyekszik a pr�dik�l�st
megtisztogatni �s tisztas�g�t meg�rizni.

K�t v�glett�l kell itt �vakodnunk: a kishit�s�gt�l �s az emberi
biztons�gt�l. A kishit�s�g azt mondja, hi�ba minden er�fesz�t�s, hiszen a
pr�dik�ci�t a gyarl�s�gokt�l �gysem tudjuk megtiszt�tani. De h�t az orvos
sem tudja a betegs�geket teljesen kiirtani a vil�gb�l, m�gis sz�ks�g van
orvosra. Nem kev�sb� sz�ks�ges a teol�gia, m�g akkor is, ha csak r�szleges
eredm�nyeket �rhet el. — A m�sik v�glet, az emberi biztons�g meg abban
nyilv�nul, hogy hitbeli d�nt�seinket, �ll�sfoglal�sainkat kritik�n fel�l
�ll�nak tekintj�k, s �gy v�lj�k, nem kell tov�bb teol�giai ellen�rz�s.
V�gzetes dolog lenne, ha az egyh�z t�l biztos abban, hogy forgol�d�s�ban a
recte docetur csakugyan �rv�nyes�l, s ebben a tudatban a teol�gi�t mell�zn�,
vagy csak n�h�ny teol�giai tan�r mag�n�gy�v� tenn�. Min�l ink�bb megnehez�l
az egyh�z helyzete a vil�gban, ann�l ink�bb sz�ks�ges, hogy az egyh�z
folytonos �nvizsg�latot tartson, igazi feladat�ra eszm�l�dj�k, vagyis
teol�giai munk�t v�gezzen.

A teol�giai munka, kiv�lt azon bel�l a dogmatika k�rdez�st jelent. K�rdi,
hogyan besz�lt tegnap az egyh�z Isten dolgair�l �s hogyan kell holnap
besz�lnie. Megvizsg�lja a pr�dik�ci� szavait, szok�sos sz�haszn�lat�t:
mennyiben felel meg a c�lnak, a hirdet�sre v�r� ige �rtelm�nek? Ilyen
vonatkoz�sban az igehirdet�s a dogmatika t�rgya. — Teh�t a dogmatika az
egyes pr�dik�ci�k elemz�s�vel �s b�r�lat�val foglalkozik? Csak alkalmilag,
de nem programszer�en. Nem is gy�zn� darabonkint az eg�sz tegnapi
igehirdet�st �tvizsg�lni. Csak kis h�nyad�val v�gezhetne. Seg�ts�get ny�jt
azonban a tegnapi dogmatikai munk�ss�g, amelyik r�szint kritikailag
felm�rte, r�szint �ltal�noss�gban t�kr�zi a tegnapi igehirdet�st. Annak
eredm�nyeire t�maszkodva, a mai dogmatika kritikailag besz�lhet arr�l,
milyen legyen a holnapi igehirdet�s.

A dogmatika t�rgya teh�t az igehirdet�s. Nem szabad azonban feledn�nk,
hogy ez a t�tel megford�thatatlan: az igehirdet�snek viszont nem t�rgya a
dogmatika. Ez�rt semmif�le dogmatik�nak egyetlen fejezete sem sz�sz�kre
val�, m�g n�pszer�s�tett alakban sem.

Hogy mit pr�dik�ljunk, arra nem a dogmatika, hanem a Biblia ad
feleletet. Egy textust hirdess�nk, de nem kiszak�tottan, hanem a Biblia
eg�sz�vel val� �sszef�gg�s�ben, �gy amint az a textus aktu�liss� v�lik az
adott viszonyok k�z�tt �l� gy�lekezet, egy bizonyos gy�lekezet sz�m�ra. A
dogmatika csak r�vezet a helyes alkalmaz�sra, az alkalmaz�sban val� igazi
b�tors�gra �s igazi vigy�z�sra, tart�zkod�sra. Mind�ssze szempontokat �s
�tbaigaz�t�st ad, t�j�koztat a v�gletek k�z�tt. Megmutatja mi az, amit
minden k�r�lm�nyek k�z�tt meg kell mondani, de azt is, amit semmi
k�r�lm�nyek k�z�tt sem szabad kimondani, mert az el�bbinek elhallgat�sa,
vagy az ut�bbinak kimond�sa, egyform�n Krisztus el�rul�sa volna.

Olyan teh�t a dogmatikai munka, mint a korl�t a meredek sz�l�n: a
lezuhan�st�l v�d, vagy legal�bb igyekszik v�deni. De mert nemcsak a
pr�dik�ci� igehirdet�s, hanem a pr�dik�ci� mellett ott van a “l�that� ige”,
a s�kramentum is, s�t az egyh�zi �let �gynevezett felelget� elemei szint�n
v�lhatnak igehirdet�ss�, az�rt azok is a dogmatika hat�sk�r�be tartoznak. A
bibliaford�t�s, az �gend�sk�nyv szerkeszt�se, a zsolt�rrev�zi�, a
konfirm�ci�s k�t�, az egyh�zi t�rv�nyk�nyv stb. dogmatikai probl�ma is, noha
err�l gyakran el szoktak feledkezni.

�sszegezve a mondottakat: a dogmatika t�rgya �ltal�ban mindaz, ami a
pr�dik�ci� t�rgya, csakhogy nem direkt, hanem indirekt �rtelemben. A
pr�dik�ci� pl. azt hirdeti: “A te b�neid megbocs�ttatnak.” A dogmatika pedig
ilyen fogalmaz�sban foglalkozik ugyanezzel a k�rd�ssel: “Az ember b�nei
megbocs�ttatnak.” — Mi�rt kell ilyen megk�l�nb�ztet�st csin�lnunk? Az�rt,
mert az igehirdet�s a k�zvetlen isteni parancs megsz�lal�sa, a dogmatika pedig
azt vizsg�lja, milyen k�r�lm�nyek vagy hat�rok k�z�tt akar �rv�nyes�lni ez az
isteni parancs. Vizsg�lnia kell, mert az isteni parancs meghirdet�je gyarl�,
t�veteg ember.

De az is kit�nt a mondottakb�l, hogy a dogmatika csak m�sodlagos
jelens�g a pr�dik�ci� mellett. A pr�dik�ci� Istenb�l �s a hitb�l indul ki, a
dogmatika pedig a pr�dik�ci� t�ny�b�l. Nem is adhat magasabb rend�
hitismeretet, mint a pr�dik�ci�. A dogmatikus nem tudhat hit tekintet�ben
“t�bbet”, mint a legegyszer�bb hiv�, aki befogadja a pr�dik�ci�t �s lelki
�p�l�s�re olvasgatja a Bibli�t. A dogmatikus teh�t kor�ntsem ura �s b�r�ja
az isteni kijelent�snek. Nem uralkodhat az egyh�zban sem, hanem csak
szolg�lhat. Tudom�nya nem �nc�l� tudom�nyoskod�s, hanem al�zatos s �ppen
al�zatos volt�ban n�lk�l�zhetetlen szolg�lat.