5. A dogmatika helye

H�rom sz�ba foglalhat� a felelet: az egyh�zban, a hitben �s az
im�ds�gban.

5.1 Az egyh�zban

A dogmatikai munk�ss�g nem az egyh�z munk�ja mellett vagy azon k�v�l van,
hanem szervesen beletartozik az egyh�z munk�j�ba. A dogmatika az egyh�z
egyik �letmegnyilv�nul�sa, ekl�zsi�lis funkci�. Mint �ltal�ban a
teol�gi�nak, term�szetesen a teol�gia gerinc�nek, a dogmatik�nak is talaja
az egyh�z. Gerinc abban az �rtelemben, hogy az exegetikai eredm�nyeken
alapszik s �tvezet a praktika teol�gia szolg�lataiba. De gerinc az�rt is,
mert eg�sz teol�giai magatart�sunkat meghat�rozza.

A dogmatik�nak az egyh�zon k�v�l nincs �lettere. Nem az�rt, mintha
t�telei s eg�sz fel�p�t�se logikai szempontb�l nem volna �rv�nyes. Okfejt�se
�rv�nyes lehet b�rhol. Barth Dogmatik�j�t pl. mint �rdekes filoz�fi�t vagy
ideol�gi�t tanulm�nyozza az ateista Luk�cs Gy�rgy �s sok m�velt jap�n. (L.
Junge Kirche, 1960. 347. l.) Teh�t az a hiten k�v�l sem �rtelmetlen. De
tan�t�s�nak �ltet� alapj�t: az isteni kijelent�st csak az egyh�zban fogadj�k
be, mert hittel ragadhat� meg. Az egyh�zon k�v�l�ll� teol�gia, logikus
fel�p�t�se, m�dszeress�ge ellen�re is voltak�ppen t�rgytalan s mint
teol�gia, fejl�d�sk�pess�g�t, igazi �rtelm�t �s l�tjog�t veszti. A dogmatika
az eg�sz teol�gi�val egyben, egyh�zi tudom�ny.

Mi teh�t k�zelebbr�l a dogmatika t�rgya? Nem “f�nt” kell keresn�nk, mert
nem az �rz�kfeletti vagy term�szetfeletti vil�g metafizik�ja. Nem is “lent”
kell keresn�nk, mert nem a term�szet �s t�rt�net vil�g�t �tfog� ismeret. Nem
is Isten “maga” nem az Isten �nmag�ban val� megismer�se, teh�t nem valami
Istenontol�gia (=l�ttan), amely �gy pr�b�lja le�rni Istent, mint ahogy a
term�szetrajz az �l�l�nyeket le�rja. — E h�romszoros nem ut�n vegy�k az
igent. A dogmatika: a vel�nk tal�lkoz� Isten vel�nk val� t�rt�nete. A dolog
term�szete szerint annyiban vel�nk is foglalkozik, amennyiben Isten, vel�nk
emberekkel cselekszik �s cselekedni is akar.

5.2 A hitben

A dogmatika az isteni kijelent�sre vonatkozik, ez�rt a dogmatikai
munk�ss�g el�felt�tele a hit. A dogmatika aktu�lis, szem�lyes jelleg�, eg�sz
�let�nket �tfog�, egzisztenci�lis ismeret, m�gpedig nemcsak eredet�ben,
hanem v�gbemenetel�ben is. Nem csup�n hitb�l ered�, hanem hitben val� tud�s.
Ebben a tudatban mondott�k a r�giek, Anselmus �s m�sok: Credo ut intelligam.
A credo itt nemcsak kiindul�s a megismer�shez, meg�rt�shez, az
intelligere-hez, hanem annak maradand� tere. Az intelligere teh�t nem egy
m�sodik aktus a credo mellett, hanem abban �s azzal egy�tt megy v�gbe.

Ez azt teszi: a dogmatika t�rgya l�nyeg�ben v�ve nem elm�let, nem t�rgyi
ismeret, nem tan, sz�val nem credenda, hanem credendus, azaz Isten maga,
amint adja mag�t a kijelent�sben, a hit sz�m�ra. — Erre azt lehetne
mondani: De h�t a dogmatika t�nylegesen m�gis csak tanokkal, az
�thagyom�nyozott �vezredes m�lt� dogm�kkal foglalkozik! Val�ban azokkal, de
nem �nmaguk�rt, hanem az�rt, hogy az Isten �ltal, a kijelent�sben
most adom�nyozott hitismeretet megragadjuk.

M�r ennyib�l is kit�nik a dogmatikai munk�ss�g neh�zs�ge. Ha neh�zs�gr�l
van sz�, ne arra gondoljunk, hogy a dogmatik�nak, mint �ltal�ban a
tudom�nyoknak, k�l�n szaknyelve van, telet�zdelve szokatlan �s saj�tos
kifejez�sekkel. De h�t, mint minden nyelv, ez is elsaj�t�that�; elsaj�t�t�sa
csak szorgalom �s gyakorlat k�rd�se. — A neh�zs�g nem is abban �ll, hogy a
dogmatik�t k�zel k�tezer �ve m�velik m�r s ez a roppant terjedelm�
szakirodalom alig �ttekinthet�. �ttekint�se val�ban szorgos munk�t k�v�n, de
ezt a munk�t megk�nny�tik j� t�rt�neti �sszefoglal�sok �s
sz�veggy�jtem�nyek. Az eml�tett neh�zs�gek teh�t csak technikai term�szet�ek
s a tulajdonk�ppeni neh�zs�g ezeken t�l kezd�dik.

Mint l�ttuk, a dogmatika Isten aktu�lis kijelent�s�n alapul. Nos, a
dogmatikai munk�ss�g igazi neh�zs�ge abban rejlik, hogy Isten kijelent�se
nem �ll hatalmunkban, de nem �ll rendelkez�s�nkre az az eszk�z sem, amellyel
ezt a “t�rgyat”, az isteni kijelent�st megk�zel�thetn�k. Ti. nem �ll
rendelkez�s�nkre a hit sem. A “t�rgy” teh�t alkalmatlan mai fogalmak szerint
“tudom�nyos” feldolgoz�sra, az eszk�z meg term�szet�n�l fogva “el�gtelen” a
feldolgoz�s lehet�v� t�tel�re. Az �l� Istenr�l besz�lni embereknek, emberi
sz�val roppant neh�z. Kant ismeretelm�leti meg�llap�t�sai ezt m�r vil�gosan
kimutatt�k.

Ez�rt �rts�k meg azt az irt�z�st, amit manaps�g a dogmatik�val szemben
tapasztalhatunk. A vil�g helyes �szt�nnel a dogmatik�ban emberi t�lkap�st,
elbizakodotts�got, vakmer�s�get l�t vagy legal�bbis sejt. (Tam�si �bele �gy
h�r�tja el, mikor szerzetesnek invit�lj�k: “A t�ls� vil�gr�l �n is tudok
annyit, mint maguk, csak ezt a vil�got kell, hogy kitanuljam!”)

5.3 Az im�ds�gban

Nem volt az egyh�znak egyetlen nagy teol�gusa sem, akit a dogmatikai
munk�ss�g neh�zs�ge im�ra ne k�nyszer�tett volna. Meg�reztek valamit az
emberi t�lkap�s k�s�rt�s�b�l. Aquin�i Tam�s ez�rt �rt k�ny�rg�st summ�ja
�l�re, k�rve a k�ny�r�l� Isten oltalm�t �s seg�ts�g�t. Petrus Lombardus
h�res Sententi�it az �zvegyasszony k�t fill�rj�hez hasonl�totta, meg az
irgalmas samarit�nus k�t d�n�rj�hoz, amit azzal az �g�rettel adott �t a
vend�gl�snek, hogy a k�lts�gt�bbletet id�vel majd p�tolni fogja. Bonaventura
r�sz�r�l sem �res sz�besz�d volt, mid�n “a mi tudom�nyocsk�nk nyomor�s�gos
morzs�ir�l” besz�lt. K�lvin is sz�ks�g�t �rezte, hogy egyre ism�t a soli Deo
glori�ra eml�keztesse a hit titkaival foglalkoz�t.

A dogmatikai munk�ss�g helye v�gs� fokon: az im�ds�g. H�laad�s Isten
szav��rt, az ige megsz�lal�s��rt �s k�ny�rg�s a tov�bbi �tmutat�s�rt. Ennek
az im�ds�gos lelk�letnek kell �thatnia az eg�sz dogmatik�t, hogy mentve
legyen az emberi t�lkap�s, az elbizakodotts�g, a dogmatizmus �l�lkod�
veszedelm�t�l.

Az igazi neh�zs�g l�tt�n ad�dik a k�rd�s: Ha ennyire neh�z az �l� Isten
dolgair�l besz�lni, m�rt er�ltetj�k a dolgot?
– M�r eml�tett�k a t�mad� hitetlens�get �s a herezist, mint a dogm�k
megfogalmaz�s�nak t�rt�neti ok�t. Most e negat�v ok mellett nevezz�k meg a
pozit�v okot is: a pr�dik�ci�t.