4. Dogma, dogmatizmus, dogmatika

4.1 A sz�haszn�latr�l

A dogma g�r�g sz�; k�tf�le jelent�se van: politikai �s b�lcseleti. Csak
k�s�bb, az egyh�zi sz�haszn�latban v�lt teol�giai fogalomm�.

Politikai �rtelemben a dogma sz� a fels�bbs�g parancs�t, rendelet�t,
hat�rozat�t vagy d�nt�s�t jelenti. Latinul: decretum, edictum. — A g�r�g
b�lcsel�k pedig olyan alapigazs�gokat neveztek dogm�knak, amelyek nem
szorultak bizony�t�sra, mert mag�t�l �rtet�dtek s minden tov�bbi okoskod�s
kiindul� pontj�ul szolg�ltak. Ilyen tudom�nyos alapt�tel vagy axi�ma pl. a
matematik�ban: 2�2=4, a logik�ban a=a stb. A vil�gi sz�haszn�latb�l kellett
kiindulnunk, mert ez kihatott a k�s�bbi egyh�zi sz�haszn�latra is.

M�r az �sz�vets�g g�r�g ford�t�s�ban tal�lkozunk a dogma sz�val,
mindannyiszor politikai �rtelemben. A sz� k�s�bbi szerep�t tekintve meglep�,
hogy az �jsz�vets�gben ar�nylag ritk�n fordul el�, mind�ssze �tsz�r. K�t
helyen cs�sz�ri parancsot jelent, teh�t politikai �rtelm� (Lk 2,1; Csel
17,7). P�l apostol ugyancsak k�t �zben, a zsid� t�rv�nyt jel�li vele s
szembe�ll�tja a farizeusi t�rv�nyesked�st az evang�liummal (Ef 2,15; Kol
2,14). V�g�l van egy hely: Csel 16,4, ahol a szent�r� a jeruzs�lemi zsinat
hat�rozat�t (Csel 15,28k.) nevezi dogm�nak. Ez nyitja meg az egyh�zi
sz�haszn�lat �tj�t. M�r az �skereszty�ns�g �ta a dogm�kon �ltal�ban zsinati
v�gz�seket, hitt�teleket �rtenek. Kialakult a k�ztudat, hogy a dogma, mint a
kereszty�n hit igazs�g�t szavakba foglal� t�tel, tiszteletet �rdemel s a
szent dolgok k�r�be tartozik. Ezen a helyzeten csak az �jkor vil�gias
gondolkoz�sa pr�b�lt v�ltoztatni: megt�p�zta a dogm�k k�r� k�pzelt
dicsf�nyt.

4.2 A dogmatizmuss� torzul�s

A dogma a felvil�gosod�s kora �ta, olykor m�g egyh�zi k�r�kben is rossz
hangz�s�, pejorat�v �rtelm� sz�v� lett, �tv�z�d�tt a dogmatizmus fogalm�val.
Merev tanokhoz, �sdi elvekhez �s k�pzetekhez val� makacs ragaszkod�st
�rtenek rajta, tekintet n�lk�l az �let t�nyeire, a tudom�nyos halad�sra,
egysz�val: a val�s�gra. A dogmatizmus teh�t kritik�tlan gondolkoz�s, amely a
tekint�lyelv alapj�n ellen�rizhetetlen �ll�t�sokra, megk�vesedett, idej�t
m�lt, v�ltozatlan formul�kra, dogm�kra (t�maszkodik. Maradis�g�ban minden
�jnak �s j�nak ker�kk�t�je, teljesen irre�lis jelens�g.

Vigy�zzunk ezekkel a ma meglehet�sen k�zkelet� �s vel�nk szemben
kihegyezett formul�kkal. Lehet dogmatizmus az is, ami nagyon halad�nak
l�tszik. Descartes, Spinoza, Leibnitz pl. nagyon halad� volt, de az emberi
elme teljes�t�k�pess�g�nek t�l�rt�kel�s�vel dogmatizmusba esett. Azt�n meg
minden vil�gn�zet, minden ideol�gia, a dolog term�szet�n�l fogva
dogmatizmust rejt. Valamilyen elvre esk�szik. Menn�l k�vetkezetesebben �s
elt�k�ltebben �rv�nyes�ti alapelv�t, ann�l ink�bb ki�tk�znek rajta a
dogmatizmus von�sai: t�relmetlen, er�szakos, kegyetlen. Plat�n �llama a
riaszt� p�lda, hogy az idealizmus is milyen embertelens�gbe veszhet. Nem ok
n�lk�l k�zd a marxizmus sem a dogmatizmus veszedelme ellen.

4.3 A dogmatizmust�l val� mentess�g

Hangs�lyozzuk, a dogmatika, l�nyege szerint, sokkal mentesebb a
dogmatizmust�l, mint b�rmely vil�gn�zet. A dogmatizmus ugyanis

1. nem valamely elv k�r�l jegecesedik ki, mint a vil�gn�zetek, hanem
   egy p�ratlanul sz�nes �s gazdag egy�nis�g: J�zus Krisztus �ll a
   k�zpontj�ban.
2. J�zus Krisztus nem valami elvben vagy elvrendszerben ad�dik, hanem
   az Isten �s az ember egym�sba fon�d�, kimer�thetetlen t�rt�net�ben, az
   �dvt�rt�netben van el�tt�nk.
3. Ebbe a t�rt�netbe mi magunk is beletartozunk, mint Krisztus-k�vet�k. A
   kereszty�ns�g teh�t els�renden nem tan, hanem �let, a Krisztus k�vet�s
   gyakorlata. A tan�t�s, a dogma csak a Krisztus-k�vet�s t�rt�neti
   �sszef�gg�seit, �rtelm�t tudatos�tja.

K�rdezhetn�k: hol van az az elv, amely mondanival�j�nak gazdags�g�ban �s
elevens�g�ben J�zus Krisztus szem�lyis�g�vel versenyezhetn�k? Hol van az az
elv, amelynek hiteless�ge, val�s�gtartalma egy�ltal�n megk�zel�thetn� az
�dvt�rt�net meg�lt val�s�g�t?
– De h�t akkor, hogy k�vetkezhetett be az az �nellentmond�s, hogy m�gis
�ppen az egyh�z dogmatikai munk�ss�g�r�l mint�zhatt�k meg a dogmatizmus
fogalm�t? A v�lasz r�viden ez: az�rt, mert az egyh�z a hitet f�lre�rtve,
elvrendszert, ideol�gi�t csin�lt a Krisztus-k�vet�sb�l. A “tiszta tan”
fontosabb� v�lt a gy�m�lcsterm� hitn�l, amit eredetileg szolg�lni akart.
S�t, gyakran �nc�ll� torzult a dogm�k igaznak-tart�sa. Ehhez j�rult azt�n a
kik�nyszer�t�s, a k�nyszer mozzanata.

4.4 Az ideol�giai be�t�s

Ennek a folyamatnak k�ls� �s bels� oka volt, nevezetesen egyfel�l a
pog�ny b�lcsel�k t�mad�sainak kiv�d�se, m�sfel�l a herezis ellen megindult
bels� k�zdelem.

Az els� sz�zadok apolog�t�i a pog�ny b�lcsel�k dogm�ival szembe�ll�tott�k
a kereszty�n dogm�kat, mintha ez is olyasmi volna, csak jobb kidolgoz�sban.
Justinus pl. mint a legt�k�letesebb filoz�fi�t magasztalta a
kereszty�ns�get. Elfeledt�k, hogy Isten gondolatai nem a mi gondolataink.
s�t az � gondolatai a mienkhez viszony�tva botr�nkoz�st v�ltanak ki �s
bolonds�gnak l�tszanak. Az apolog�t�k �s ut�daik, mit sem sejt�
j�hiszem�s�ggel, akaratlanul is el�k�sz�tett�k a gn�zist. A hitigazs�got
�szigazs�gg�, filoz�fiai elvv�, vil�gn�zett�, ideol�gi�v� p�rolt�k. M�s
sz�val mondva: a hitigazs�got saj�tos term�szet�b�l kivetk�ztett�k,
megszeg�ny�tett�k �s eler�tlen�tett�k. A hitigazs�got �nmag�ban vett�k �s
elfeledkeztek �l� k�zpontj�r�l, �ltet� erej�r�l, ur�r�l: a J�zus
Krisztusr�l. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt azt�n a dogmatizmus a dogmatika
eredend� betegs�g�v� v�lt.

A k�ls� t�mad�s mellett a bels� veszedelem: a herezis a dogmatizmus
kiv�lt� oka. A herezis a kereszty�n hit olyan alakja, amely formailag
tagadhatatlanul kereszty�n, J�zusr�l, egyh�zr�l, �dvr�l besz�l, de nem tudja
vagy nem akarja meg�rteni azt a hittartalmat, ami a kereszty�n form�kban
van. A vel�nk k�z�s form�kat �gy magyar�zza, hogy azt csak a hittel szemben
val� ellentmond�snak tekinthetj�k. Pedig a herezis, eredet�t tekintve nem
okvetlen�l rossz. Felfedez �s kiemel egy elfelejtett bibliai igazs�got, de
azt�n azt a Biblia t�bbi mondanival�j�t�l f�ggetlen�l vagy azok ellen�re
�rv�nyes�ti. M�g az �bred�si mozgalmaknak is k�s�rt�se lehet, hogy pl. a
megt�r�st, Krisztus v�r�t egyoldal�an hangs�lyozza; a felfedez�s �r�m�ben
m�s igazs�got elhanyagol.

A herezisben rejl� egyoldal�s�g �s �nk�ny az egyh�zat v�dekez�sre
k�nyszer�ti: a vit�s k�rd�sek dogmatikai tiszt�z�s�ra. Az �gyv�d p�r�s
�gyekb�l �l, a b�r� a tolvajb�l, a katona az imperialist�kb�l, a dogmatikus
meg a herezisekb�l? Igen, m�gpedig abban az �rtelemben, hogy ott lappang
valami a herezisb�l a mindenkori egyh�z �let�ben, kiv�lt az igehirdet�sben.
A vit�s k�rd�sek dogmatikai tiszt�z�sa azonban m�g nem sz�ks�gk�ppen
dogmatizmus. Hogy lett akkor a herezis a dogmatizmus kiv�lt�j�v�?

4.5 A dogmak�nyszer val�s�gos �s l�tsz�lagos
esetei

A herezissel szemben val� v�dekez�s nem egyszer elkeseredett k�zdelmekre
vezetett. Ezek r�v�n tapadt a dogma sz� k�znapi �rtelmez�s�hez a k�nyszer �s
a kik�nyszer�t�s k�pzete. Ez azt�n eleve gyan�ss� teszi a dogm�t sokak
sz�m�ra. K�l�n�sen a felvil�gosod�s h�nytorgatta az idej�tm�lt
dogmak�nyszert, nyilv�nval� agit�ci�s c�lzattal. Az �r�kl�tt tekint�lyek
ny�g�b�l val� felszabadul�st akarta vele szeml�ltetni �s n�pszer�s�teni. Mi
ennek a dogmaellenes agit�ci�nak a t�rt�neti alapja?

Mid�n a kereszty�ns�g a R�mai Birodalom �llamegyh�z�v� lett, a dogma
egyszerre k�z�ggy� v�lt s az �llami hatalom jogi v�delme al� ker�lt. A
heretikust az �llam �ld�zte �s b�ntette. Volt kor�bban is
dogmak�telezetts�g, de nem jogi �rtelemben. A jogi �rtelemben vett
dogmak�nyszer nem valami �seredeti jelens�g, hanem csup�n konstantini
koncepci�, az �llamegyh�zi rendszer velej�r�ja. Csak a 4. sz�zadt�l kezdve
gyakorolt�k, s bizonyos fenntart�sokkal a II. Helv�t hitvall�s 30.
cikkely�ben is ott van a nyoma. A jogi kik�nyszer�t�s vezetett az inkviz�ci�
borzalmaira is. Mint Mad�ch Tankr�dje mondta: “Csat�ra sz�lltam szent eszm�k
ut�n. s tal�ltam �tkot, hitv�ny felfog�sban; Isten dics�re embert �ldoz�nak.
s az ember korcs volt eszm�met bet�ltni.” Az inkviz�ci�ban — b�rki k�vette
is el — sz�gyenletes val�s�g a dogmak�nyszer.

De m�g ez sem valami p�ld�tlan dolog s kor�ntsem kereszty�n specialit�s.
A vil�g is �lt vele; �ppen a felvil�gosod�s kora a maga ter�let�n is
gyakorolta. Robespierre pl. fej�vel fizetett, mert szembefordult a
forradalom valamelyik elv�vel. Pedig itt nem is isteni kijelent�sr�l volt
sz�, hanem forradalmi ideol�gi�r�l. Nem is egyetlen esete ez a politikai
herezis v�res �ld�ztet�s�nek. s mentheti-e a dogmatizmust, ha a hangoztatott
elvek gyakorta csak a nyers hatalomv�gy leleplez�s�re szolg�ltak?

A dogma fogalm�ban term�szetesen benne van, hogy az igazs�g erej�vel
k�telez. De ez m�g nem jelent k�ls� k�nyszert, er�szakos kik�nyszer�t�st. Ha
valaki a kereszty�n egyh�z tagja akar lenni, �nk�nt v�llalja a dogm�t. Ez a
“k�nyszernek” csak nagyon l�tsz�lagos esete. Formai szempontb�l n�zve,
olyasf�le, mint ha valaki filoz�fus akar lenni, k�telez�nek ismeri el a
gondolkoz�s t�rv�ny�t: a logik�t, vagy ha matematikus akar lenni, akkor az
egyszeregyet. K�telez� teh�t, de nem kik�nyszer�thet�. — Mi ez a kereszty�n
igazs�g?

M�r amikor az apostolok hirdetni kezdt�k az evang�liumot, tan�t�saiknak
volt valami saj�tos, jellemz� von�sa, ami megk�l�nb�ztette �ket a zsid�kt�l
�s pog�nyokt�l. �ppen ez�rt keltett tan�t�suk botr�nkoz�st �s
ellens�gesked�st. A szeretet gyakorl�sa, a feddhetetlen �let s�rget�se m�g
nem v�ltott volna ki elkeseredett �ld�z�st. Az �let�ket form�l� hit�k�rt
�ld�zt�k �ket. Tan�t�saikban a p�ratlan �s saj�tos az a vall�st�tel, hogy a
megfesz�tett �s felt�madott J�zus Krisztus az �l� Isten ama Fia. Ez pedig
m�r hitt�tel, vagyis “dogma”. Ennek folyt�n v�ltak k�l�n s lettek harmadik
nemzets�gg� a zsid�k �s pog�nyok mellett. Azokat vett�k magok k�z�, akik az
apostoli tan�t�snak hittek �s hit�kr�l vall�st tettek. �gy k�vett�k Krisztus
meghagy�s�t: a misszi�i parancsot. Az �skereszty�n gy�lekezet nem valami
hittartalom (”hitelvek”) n�lk�l val� j�t�konys�gi t�rsulat, filantropikus
egylet volt. Ma is a kereszty�n addig kereszty�n, am�g ezt a Krisztus-hitet
vallja, nemcsak sz�ban, hanem tettben is.

A dogmatizmus sok�g� k�rd�s�nek t�rgyal�sa sor�n tiszt�z�dott a dogma
n�h�ny fogalmi jegye. �sszefoglal�sul szedj�k most ujjhegyre ezeket a
jegyeket:

1. A dogma hitt�telt fogalmaz meg, nem pedig valami emberi eszm�t.
   M�gis sors�v� lett a dogma sz� filoz�fiai haszn�lata. Ennek nyom�n
   elvrendszert, vil�gn�zetet, ideol�gi�t csin�ltak a dogm�kb�l, ez pedig m�r
   dogmatizmus.
2. A dogma mindenkor a hitetlens�ggel szemben vallja meg a hitet. A
   t�velyg�ssel vagy herezissel szemben a biztosabb �s teljesebb igazs�got,
   amint �ppen a sz�ks�g hozza. Ebben a vonatkoz�sban meg a dogma sors�v� lett
   a sz� politikai haszn�lata, amivel egy�tt j�rt a jogi kik�nyszer�t�s, vagyis
   egy elv vagy elvrendszer k�telez�v� t�tele, kritik�tlan elfogadtat�sa, m�s
   sz�val: a dogmatizmus.
3. A dogma megfogalmaz�sa nem egy�ni v�llalkoz�s, hanem a k�z�ss�g
   dolga. Nem a teol�giai professzor, nem a p�sp�k alkot dogm�kat, hanem a
   zsinat. A hitbeli d�nt�s az eg�sz egyh�z k�z�s �gye. M�gsem a “t�bbs�g
   d�nt”, hanem az igazs�g, hiszen �gynevezett “rabl�zsinat” is volt. A dogma
   sz� haszn�lata a felsorolt pontok hat�rolta �rtelemben v�lt �ltal�noss� az
   egyh�zban.

4.6 A dogmatik�r�l �ltal�ban

A dogma sz�b�l ered a dogmatika elnevez�se. Dogmatik�nak szokt�k nevezni
azt a tudom�nyt, mely a dogm�kat rendszeresen el�adja �s magyar�zza.

Dogmatikai munk�ss�g az els� sz�zadok �ta folyt az egyh�zban, maga az
elnevez�s azonban viszonylag k�s�i kelet�. Reinhart alkalmazta el�sz�r
Synopsis theologiae dogmaticae c�m�, 1659-ben megjelent m�v�ben. Ugyanezt a
tudom�nyt Origenes m�g archai-nak (=principia) nevezte (Peri archon) , a
k�z�pkor nagy skolasztikusai meg — Aquin�i Tam�s, Petrus Lombardus �s m�sok
– a sententiae, summa sententiarum, vagy summa theologiae elnevez�st
haszn�ltak. A reform�torokn�l pedig az institutio vagy a loci n�vvel
tal�lkozunk. Ut�bbival Melanchton jel�lte az 1521-ben megjelent dogmatikai
m�v�t, az els� protest�ns dogmatik�t, mely a R�mai lev�l gondolatmenete
nyom�n halad s a lev�l tan�t�s�t, l�p�sr�l-l�p�sre bizony�t� erej� bibliai
l�kuszokkal t�masztja al� s a felsorakoztatott l�kuszok kapcs�n magyar�z. A
mi Szegedi Kis Istv�nunk is Melanchton nyom�n adja nagy m�ve c�m�t:
Theologiae sincere loci communes de Deo et homine: a m� 1585-1608-ig �t
kiad�st �rt s ma is id�zik.

A 17. sz�zad m�sodik fel�t�l kezdve azt�n a dogmatika elnevez�s v�lt
�ltal�noss�, eg�szen Schleiermacherig, aki �j elnevez�st honos�tott meg. Az
�ltala v�ghezvitt teol�giai fordulatnak megfelel�en, a dogmatik�t hittannak
nevezte (Glaubenslehre). Hangs�lyozta vele az eg�sz ir�ny�ra jellemz�
szubjektivizmust. Ma �jra a dogmatika megjel�l�s az �ltal�nos.