3. Teol�gia a hitveszt�s kor�ban

3.1 A corpus christianum szerepe

A teol�gia jelenlegi helyzet�t az el�zm�nyekb�l �rthetj�k meg. A sz�lak
az �gynevezett konstantini fordulatig vezetnek vissza. Nagy Konstantin
(280-337) az egyeduralom�rt folytatott harcok idej�n, j� politikai �rz�kkel
a kor�bban �ld�z�tt kereszty�ns�g p�rtj�ra �llt, azt az elismert vall�s
rangj�ra emelte (313), majd Nagy Theodosius �llamvall�ss� tette (380). Az
egyh�z az �j szerepben igehirdet�se gy�m�lcs�t, a h� s�f�r t�bbre b�zat�s�t
l�tta. Ha a vil�g v�gre hivatalosan elismerte �s �nnep�lyesen
kinyilatkoztatta, hogy Krisztust ur�nak tartja, mi�rt ne adhatna a vil�g Ura
r�szt ebb�l a hatalomb�l az �ld�ztet�sek idej�n h�ven meg�ll� egyh�znak?
Hiszen a hatalmat nem uralomra, hanem szolg�latra akarja haszn�lni. Ez volt
az �j helyzetben a teol�giai alap.

Az egyh�z teh�t j� lelkiismerettel l�pett a hitel�t vesztett pog�nys�g
hely�be �s v�llalta az akkori vil�got �tfog� R�mai Birodalomban az
�llamvall�s szerep�t. V�llalta nemcsak a f�nyes k�z�leti szerepet, hanem a
velej�r� munk�t: a k�z�let kereszty�n szellem� �tnevel�s�t �s ir�ny�t�s�t. A
nagyszer� lehet�s�geket �g�r�, de roppant ar�ny� feladatnak megfelel�en
�p�tette ki egyh�zszervezet�t �s iskolarendszer�t. Ez volt a kereszty�n
kult�ra biztat� hajnala.

Az �llam �s az egyh�z �gy ismerte fel k�lcs�n�s egym�sra utalts�g�t �s
egym�sban a sz�vets�gest. Megt�rt�nt a kett� egyes�l�se: egyh�z �s �llam,
gy�lekezet �s n�p egy�tt alkotta az �gynevezett corpus christianumot. Az
akkor ismert vil�g egyetlen testnek vallotta mag�t s ezt az egys�get
Krisztusban tal�lta meg. A corpus christianum egys�ge k�ts�gtelen�l
titokzatos, megfoghatatlan s l�nyeg�ben v�ve l�thatatlan egys�g volt,
mindazon�ltal igen hat�sos. Hat�sa nyilv�nval�, foghat� �s l�that� t�nyekben
mutatkozott. Az Isten kegyelm�b�l val� uralkod� rex et sacerdos volt egy
szem�lyben. Lelkiismeret�t �pp�gy, mint az alattval�k�t a corpus christianum
vezette �s �rizte. Az alattval�k Isten akarat�b�l engedelmeskedtek az
uralkod�nak; az uralkod� viszont nem adhatta �t mag�t g�tl�s n�lk�l a nyers
hatalmaskod�s �rd�g�nek. A corpus christianum egys�gbe fog� �s fegyelmez�
er�t fejtett ki. Ereje a nagy t�rt�nelmi pr�b�kban vil�glott ki.

A n�pv�ndorl�s vihar�ban elpusztult a R�mai Birodalom; az egyh�z volt az
egyetlen int�zm�ny, mely a vihart t�l�lte, pedig �sszefon�dott a meg�t�lt
vil�ggal, a meg�t�lt �llamhatalommal. Megmarad�s�t nem kiv�l� szervezet�nek,
hanem els�renden misszi�j�nak k�sz�nhette. A v�ndor n�peket kereszty�n hitre
t�r�tette, egyszersmind az eur�pai m�vel�d�s r�szeseiv� tette. — A corpus
christianum teh�t a v�ltozott viszonyok k�z�tt is tov�bb �lt, sz�zadokon �t
egybefogta Eur�pa t�rt�nelemform�l� n�peit. K�z�s er�vel tudott fell�pni
hunokkal, tat�rokkal, arabokkal �s t�r�k�kkel szemben. Ez a v�delmi egys�g
kiz�rta, hogy kereszty�n uralkod� sz�vets�gre l�pjen a pog�nnyal egy
kereszty�n uralkod�t�rs�val szemben. A K�in-b�lyeget semmif�le propaganda
sem mosta volna le r�la.

T�l�lte a corpus christianum a keleti-nyugati egyh�zszakad�st, majd a
reform�ci�t is. Az egyh�z �s �llam viszony�t illet�leg reform�toraink
k�l�n�sebb v�ltoztat�s n�lk�l beleilleszkedtek a corpus christianum �r�kl�tt
rendj�be. Hitvall�saink ezt a beilleszked�st t�kr�zik. A reform�toroknak
azonban nem adatott meg a b�nb�nat-hirdet�s olyan m�dja, mely R�ma
makacss�g�t, konok ellen�ll�s�t megt�rte volna. De nem adatott meg a
kereszty�n vil�gnak az olyan p�pa sem, aki fenntart�s n�lk�l al�vetette
volna mag�t a Biblia szav�nak. Mert most m�r csak az lehetett volna a
reform�ci� n�p�t is mag�ba foglal� egys�ges kereszty�ns�g sz�sz�l�ja �s
p�sztora. De mert a p�pa ezt az al�vettet�st nem v�llalta, s�t a reformok
s�rget�s�re �tokkal felelt, Nyugaton is �sszet�rt a kereszty�n egys�g, a
corpus christianum addigi alapja.

Az eur�pai egys�g hely�be hitbelileg elk�l�n�lt, s�t egym�ssal verseng�
r�szek l�ptek. A corpus christianum legfeljebb egy-egy �n�ll�sult r�sz,
egy-egy orsz�g vagy tartom�ny keret�ben �lt tov�bb. Itt az egyik, amott a
m�sik vagy a harmadik kereszty�n felekezet lett az �llamvall�s. A maga
provinci�j�n, sz�k t�rre szor�tva �lte tov�bb, ahogy tudta, a konstantini
koncepci�. Megmaradt ugyan, ha darabokra szaggatva is; eur�pai ar�ny�
fegyelmez� ereje azonban meglankadt. A r�mai katolikus fejedelem, protest�ns
t�rs�ban nem a Krisztusban val� testv�rt, hanem a heretikust l�tta, akinek
leg�zol�sa egyenesen j�cselekedet! Az egym�s k�r�ra val� terjeszked�s most
m�r kereszty�n hivat�snak t�nt fel, r�mai katolikus �s protest�ns oldalon
egyar�nt, term�szetesen m�s-m�s indokl�ssal. A hitbeli egys�g felboml�sa
teh�t politikai t�ren Eur�pa-szerte olyan er�ket �s indulatokat szabad�tott
fel, amelyek ilyen g�tl�stalanul �s ilyen rombol� m�don sohasem
�rv�nyes�lhettek. Ezzel a corpus christianum ellent�tbe ker�lt �nmag�val.
M�gis, sz�ttagolts�g�ban is fenntartotta mag�t napjainkig. A sok sz�zados
beidegzetts�g folyt�n nemcsak a nyugati r�szeken �l, hanem a hivatalosan
ateist�nak nyilv�n�tott kelet-eur�pai szocialista rendszerekben is �lland�an
k�s�rt.

3.2 A szekularizmus kibontakoz�sa

Szekularizmuson szoktuk �rteni a kereszty�n hitt�l elold�dzott �s
elidegenedett �let- �s vil�gszeml�letet, az �r�kk�val�s�got mell�z�
id�belis�get, melynek k�vetkezetes megnyilv�nul�sa az ateizmus.

3.2.1 Elvil�giasod�s az egyh�zban

A szekularizmus voltak�ppen a corpus christianumra adott t�rt�nelmi
v�lasz. Nemcsak azok az ellentmond�sok v�ltott�k ki, amelyeket a corpus
christianum �let�nek k�ls� esem�nyeir�l leolvashatunk. Az id�k folyam�n nem
a k�ls�, hanem a bels� ellentmond�sok v�ltak v�gzetess�. A baj a sz�let�si
hib�kkal kezd�d�tt: uralkod�i d�nt�ssel t�rtek kereszty�n hitre a
n�pt�megek, mintha politikai k�rd�s volna a kereszty�ns�g �s mindenkinek
esete a kereszty�n hit. Az �j egyh�ztagok magukkal hozt�k a kereszty�ns�gbe
pog�nys�guk elemeit. T�bbfel�, �gy n�lunk is, pog�ny l�zad�sok t�rtek ki,
melyeket er�szakkal fojtottak el. Az �llamegyh�z egys�g�nek, �ps�g�nek
meg�rz�se �llampolitikai �rdek lett, m�gpedig nemcsak a pog�nyokkal, hanem
az egys�gbont� szekt�s jelens�gekkel szemben is. �gy t�nt fel, az egyh�zi
�rdek, az �llam �rdek�vel tal�lkozik. �nmegnyugtat�sul a Bibli�ra
hivatkoztak: Izraelben �sszekapcsol�dott a pr�f�tai, f�papi �s kir�lyi
tiszt. M�g protest�ns hitvall�sba is beker�lt, hogy a fels�bbs�g “f�kezze
meg a jav�thatatlan eretnekeket (akik tudniillik igaz�n eretnekek), akik
Isten szent Fels�g�nek k�roml�s�val �s az egyh�z felforgat�s�val, s�t annak
rombol�s�val fel nem hagynak”. (II. Helv�t hitvall�s 30. r.) — A fegyveres
eretnekirt�s teh�t egyh�zilag j�v�hagyott �s ig�nyelt �llami feladat lett,
�sz�vets�gi p�ld�k alapj�n.

Az �llamegyh�zi rendszerrel vele j�rt a n�pegyh�zi jelleg: nem egy�ni
megt�r�sek folyt�n gyarapodott az egyh�z, hanem belesz�lettek az egyh�zba.
Kereszty�nnek lenni nem szem�lyes hitet, hanem k�zszok�st jelentett,
t�rsadalmi konvenci�t. A bens�s�g hely�be l�pett a kereszty�n form�khoz val�
alkalmazkod�s, sokszor csak mint �res formas�g. A felsz�n alatt azt�n
megh�z�dhatott �s kereszty�n m�zt �ltve �lhetett tov�bb a r�gi pog�nys�g.
– Hogy maradhatott fenn egy ilyen l�tszathitre �p�lt
l�tszat-kereszty�ns�g? �gy, hogy m�s is volt benne, mint l�tszat. A bels�
bajokat ellens�lyozta az egyh�z misszi�i lend�lete �s val�ban nagyar�ny�
nevel�munk�ja. Ezzel �llt vagy bukott az eg�sz konstantini koncepci�.
Viszont a misszi�t�l elvonta az er�ket az �llamegyh�zi rendszerrel egy�tt
j�r� k�z�leti szerep. A nevel�sen �s oktat�son, anyak�nyvez�sen �s
szeg�nygondoz�son k�v�l jelent�s r�szt v�llalt az egyh�z a t�rv�nyhoz�sban,
igazs�gszolg�ltat�sban, s�t a hadvisel�sben is. A k�z�leti szerep s az annak
megfelel� vil�gi pompa k�s�rt�se, k�vetkezm�nyeiben veszedelmes eltol�d�sra
vezetett. Az ellanyhul� misszi�i lend�let hely�be valami m�s ker�lt.

Menn�l ink�bb gyarapodott az egyh�z munk�j�nak sikere ebben a vil�gban,
ann�l ink�bb t�maszkodott az egyh�z erre a vil�gra. T�maszkodott az ige
hatalma helyett a saj�t eredm�nyeire s a m�g�tt�k �ll� vil�gi hatalomra:
lelki eszk�z�k helyett a politika er�szakos eszk�zeire. Most m�r nemcsak az
igehirdet�s hit�breszt� cselekm�ny�ben �s a s�kramentumok kiszolg�ltat�s�ban
�lt, pedig l�te ezeknek az egyre meg�jul� lelki esem�nyeknek az eredm�nye.
Hivatalos k�z�lett�, k�zjogi int�zm�nny� v�lt, a t�bbi szociol�giai
k�pz�dm�nyhez hasonl�, jogi elvek szerint megalkotott szervezett�. A torz
dolog itt az, hogy az egyh�z, mint k�sz szervezet az igehirdet�s aktus�n
k�v�l, az igehirdet�st�l eltekintve is l�tezhetett, saj�t �ll�t�sa szerint,
mint isteni er�ket birtokl� �dvint�zm�ny. �j �letform�j�ban �lland�sult a
k�s�rt�s, hogy ne saj�tos k�ldet�s�t, hanem �nmag�t meg�rizze. Ezzel az
int�zm�ny �s a misszi� elk�l�n�lt egym�st�l. Mire az egyh�z megh�d�totta a
vil�got, a vil�gias gondolkoz�s szinte �szrev�tlen �rr� lett benne.

3.2.2 A corpus christianum eszm�j�nek fenntart�sa a
protestantizmusban

A reform�torok vil�gosan ismert�k fel a torzul�st: Mit haszn�l az
egyh�znak, ha az eg�sz vil�got megnyeri, de az � sz�v�ben k�rt vall? A
corpus christianum hagyom�nyai azonban a reform�ci� ellen�re is tov�bb
�ltek, s�t hovatov�bb nemcsak a r�mai egyh�zban, hanem a reform�ci�
egyh�zaiban is �j er�re kaptak, er�nyeikkel �s hib�ikkal egy�tt. A misszi�i
h�v csappan�s�val itt is el�t�rbe ker�lt az egyh�z int�zm�nyes jellege,
mintha a corpus christianum nem valami s�f�rs�gra kapott rendk�v�li
megb�zat�s, hanem term�szetes dolog, k�sz adotts�g lett volna, amelyet most
m�r csak adminisztr�lni kell. A lelkip�sztor tanul�szob�ja lelk�szi
hivatall� v�ltozott, maga a lelkip�sztor pedig a vall�s hivatalnok�v�. A
hivatalnoki �szj�r�snak megfelel�en megt�rte a vall�si k�z�mb�ss�get, a
szokv�nyos n�vleges kereszty�ns�get, de gyanakv�ssal n�zte, s�t a
gy�lekezetb�l kitess�kelte a lelki ig�nyeket t�maszt�, teh�t nyugtalan�t�
eleven hitet. �gy �ppen azokat vesztette el, akik bent a gy�lekezetben
misszi�t t�lthettek volna be. Ezzel elkezd�d�tt a corpus christianum bels�
felsz�mol�d�sa, b�rmekkora er�t pazarolt is az egyh�z egy hamis k�plet
fenntart�s�ra. A bels� felsz�mol�d�st voltak�pp csak nyilv�nval�v� tette a
szekularizmus. Mint mondottuk, ez a corpus christianum k�ls� �s bels�
ellentmond�saira adott t�rt�nelmi v�lasz. A corpus christianum
felsz�mol�d�s�t azonban t�l�li a corpus Christi: maga az egyh�z.

3.2.3 Az �jkori szellem �bred�se

Csod�lhatjuk, ha az �jkori ember a felv�zolt k�r�lm�nyek k�zt megel�gelte
a tekint�lyt ig�nyl� egyh�zi gy�mkod�st? Szem�ben az egyh�z int�zm�nye m�r a
megk�t�z�tts�g, a s�t�t maradis�g, a szolg�lat h�za. Az �j heliocentrikus
vil�gk�p felfedez�se, ennek a gy�mkod�snak nagyar�ny� �tt�r�se, az �sz h�si
szabads�gharca. “Legyen b�tors�god �sszel �lni!” — hangzott az �j jelsz�.
Csak �gy ismerheted meg �nmagadat �s a vil�got, ha nem avatkozik bele
halad�sg�tl�, avult n�zeteivel a vall�s.
– M�g a corpus christianum vir�gkor�ban minden tudom�nyos ismeret �s
erk�lcsi d�nt�s Istent�l f�gg�tt, illetve az egyh�z tan�t�s�n t�j�koz�dott,
most az ember saj�t esz�re t�maszkodva kutatja az �let �s vil�g bels�
t�rv�nyszer�s�geit, mint l�t�nek egyed�li alapj�t. Menn�l jobban kiismeri a
term�szet rendj�t, ann�l c�lszer�bben berendezkedhetik ebben a vil�gban s
el�rheti az egy�ni �s t�rsadalmi boldogs�g tet�fok�t. Mint b�szk�n
mondogatt�k: v�gre nagykor�v� lett az ember: v�llalja az �nmag��rt �s a
t�rsak�rt val� felel�ss�get. B�zik a halad�sban, az emberi jogok
�rv�nyes�l�s�ben, a t�megek t�rsadalmi �s politikai emelked�s�ben, a
forradalmi er�fesz�t�sben. Berzsenyi egyik Epistol�ja h�ven t�kr�zi ezt a
bizodalmat:

Ki k�tli s k�rdi, hogy csak a dics� �sz
Emel ki minket a barmok sor�b�l?…
Az �sz az Isten, mely minket vezet,
Az � szav�ra minden meghajul,
Hegyek lehullnak s olvadnak vizekk�,
S �r�k hely�b�l a tenger kik�l;
Ez alkot minden sz�pet �s dics�t,
Az egyes embert, mint a milli�kat
Ez �ldja s �gi boldogs�gra inti.
Mi�rt ut�lja h�t sz�v�tnek�t
Az ember, �s mi�rt nem terjeszti f�ny�t
A vak haland�k n�ma �jjel�n?

Ugyanaz a Berzsenyi �rta, ugyanaz id�t�jt a Foh�szkod�st, m�gpedig nem
valami kett�ss�g vagy �ppen tudathasad�s jegy�ben, hanem abban a kor�ra
ugyancsak jellemz� meggy�z�d�sben, hogy az �sz, a benn�nk vil�gl� isteni
szikra s ez az isteni szikra Istennel egy. � m�g nem volt ateista;
megpr�b�lta egyeztetni a felvil�gosodott ember auton�mi�j�t az
istenhittel.

Milyen k�vetkezm�nyekkel j�rt ez a folyamat a vil�gra n�zve?

3.2.4 A vil�g �tja

Az csak term�szetes, az �j helyzetben megn�vekedett a vil�gi felel�ss�g
rendcsin�l� szerepe. A felekezetekre bomlott egyh�z helyett, most m�r az
�llam a rend tulajdonk�ppeni let�tem�nyese. A cs�sz�r �s kir�ly abszol�t
uralkod�v� v�lt: �polja ugyan a hagyom�nyos vall�soss�got, de val�j�ban �gy
uralkodik, mint aki semmi �gi hatalmass�gnak sz�mad�ssal nem tartozik.
K�s�bb azt�n az elfelejtett Isten hely�be l�pett a n�pfels�g gondolata, a
vall�s hely�be az emberi m�velts�g, a t�lvil�g hely�be az emberi nem
kisz�nezett t�rt�neti j�v�je. — Ebben a tudatban a fels�ges n�p sz�mad�sra
vonta uralkod�j�t s rendszerint elkergette, vagy ha meg is hagyta, mint
Angli�ban, a kir�ly m�r nem uralkodik, hanem csak korm�nyoz. Nem az most m�r
a n�pek �let�ben a jogos �s helyes, ami Isten akarat�val megegyezik, hanem
ami a n�pnek haszn�l. S hogy mi haszn�l neki, azt vezet�i sz�j�n �t, maga a
n�p mondja meg. Egy �jkori gondolkoz�, Hobbes, bibliai k�pben, a sz�rnyeteg
Leviathan alakj�ban (J�b 41,1) �lmodta meg a modern �nhatalm� �llamot s
mikor a szuver�n �llam csakugyan a hatalmat kezdte a n�p legf�bb javak�nt
�rt�kelni, az �lom fokozatosan val�ra v�lt. Elk�vetkezett a gyarmatos�t�s, a
telhetetlen imperializmus, a tot�lis �llam s ezzel egy�tt a vil�gh�bor�k
kora.

Az ateista h�tt�r m�r a francia forradalomban vil�gosan megmutatkozott.
1794-ben a forradalmi konvent a kereszty�ns�get hivatalosan elt�r�lte s
Isten hely�be az �sz-istenn�t egy le�nyz� alakj�ban emelte a Notre-Dame
olt�r�ra. Az �szisten�t�sb�l azt�n az szokott k�vetkezni, az ember r��bred
az �sz gyarl�s�gaira s egy napon levonja a k�vetkeztet�st: Nincs Isten!
Megny�lik az �t a nihilizmus ir�ny�ban. Ezen az �ton nem tal�l t�rv�nyt az
ember, pedig a t�rv�ny fegyelme n�lk�l emberi �letet nem �lhet. — Az
auton�mi�b�l indult ki teh�t a fejl�d�si folyamat, s k�nnyen az an�mi�ban
v�gz�dhet. Az �nt�rv�ny�s�g v�g�llom�sa a t�rv�ny-n�lk�lis�g lehet. Az ember
tal�lm�nyai az ember feje f�l� n�nek s azt a bizakod�st, amit Berzsenyi
meg�nekelt, felv�ltja a retteg�s �s a kr�zis-hangulat.

A k�p azonban �gy egyoldal�. Teljess�ge �s hitele �rdek�ben kieg�sz�t�sre
szorul. Nemcsak ijeszt�en s�t�t �rnyak jellemzik az �jkori ember �tj�t. Ezen
az �ton a tudom�nyos, technikai �s szoci�lis halad�s forradalmi v�vm�nyai is
kivirultak. M�gpedig nemcsak az egyh�z ellen�re, hanem jelent�s r�szben az
egyh�z tulajdonk�ppeni tev�kenys�ge: az igehirdet�se gy�m�lcsek�nt. Az
igehirdet�s sokf�le form�ja, az egyh�z gyakran hib�s k�z�leti magatart�sa
ellen�re is nevel� hat�st gyakorolt �s meg�jul�sra �szt�nz�tt. Ez az �rem
m�sik oldala. Csakhogy az egyh�z ebb�l keveset ismert fel. L�t�s�t
megzavarta, hogy a megindult fejl�d�s az inspir�tor k�z�leti szerep�vel, az
�llamegyh�zi rendszerrel ellent�tes ir�nyban hatott �s olyanok k�pviselt�k,
akik az egyh�zt�l egyre ink�bb elt�volodtak s ihlet�s�k eredeti forr�s�t nem
ismert�k, s�t nem is akart�k megismerni. Sajnos, sem az egyh�zra, sem
ellenfeleire nem nagyon jellemz� az egyetemes �sszef�gg�sek megl�t�sa.

3.2.5 Hivat�sunk meg�jul�sa

Mit jelent a szekularizmus az egyh�z sz�m�ra? Manaps�g hallhatunk ilyen
v�laszt: Az egyh�z teljes felsz�mol�s�t! Holott, ha jobban szem�gyre vessz�k
a dolgot, legfeljebb a corpus christianum bomlik sz�t eredeti
alkot�elemeire: az egyh�zra �s a vil�gra. A corpus christianum, mint
t�rt�nelmi k�pz�dm�ny felbomolhat, de az egyh�z mint corpus Christi akkor is
megmarad. Term�szetesen nem csek�ly preszt�zs- �s funkci�veszt�s �r�n.
K�z�leti szerepe megsz�nik vagy �sszezsugorodik. Nemcsak az anyak�nyvez�s,
hanem az oktat�s, szoci�lis gondoskod�s �s az ezeket szolg�l� anyagi javak
is a vil�g kez�re mennek �t. Nem proklam�lhatja tekint�ly�t a vil�gnak, nem
ig�nyelhet hivatalos form�ban engedelmess�get. De �rinthetik-e ezek a
v�ltoz�sok az egyh�z tulajdonk�ppeni hivat�s�t?

Az viszont ann�l ink�bb f�jdalmas: t�megek v�lnak le az egyh�z test�r�l.
Szokt�k is korunkat m�r “postchristianus kor” gyan�nt emlegetni, holott csak
a n�vleges kereszty�nek szakadnak el a gy�lekezett�l, akiket eddig is csak a
t�rsadalmi k�zszok�s kapcsolt hozz�nk. Most m�r nem jelent t�rsadalmi el�nyt
az egyh�ziass�g, elfordulnak teh�t t�le, s�t ha el�ny�sebbnek �g�rkezik,
szembe is helyezkednek vele. Riadalomra azonban nincs okunk. Csup�n egy
hamis k�plet tisztul; az egyh�z term�szete nem b�rja sok�ig az �n�ltat�st �s
hazugs�got.
– Teh�t a szekularizmus nem a “nagy ellens�g”, amely ellen “harcolnunk”
kell. Keresztes hadj�ratot hirdetni a szekularizmus ellen, eleve farizeusi
v�llalkoz�s lenne, hiszen, mint l�ttuk a szekularizmus jelens�geit
els�sorban az egyh�z saj�t mulaszt�sai, b�nei v�ltott�k ki, s�t ott lappang
a szekularizmus szelleme mag�ban az egyh�zban is.

Ha kell� al�zattal k�l�nb�ztet�nk a hamis �s igaz k�zt, felismerhetj�k a
szekularizmusban Isten kez�t, �ld�s�t �s pr�bat�tel�t. Akkor a szekularizmus
is az egyh�z java lesz: �j hivat�s-meg�rt�sre, �j szolg�lat-v�llal�sra
k�sztet. Bel�tjuk: az egyh�z e vil�gban csakugyan idegen �s v�ndor. De
idegens�ge ellen�re is ebbe a vil�gba k�ldetett, hogy Krisztus p�ld�ja
nyom�n szolidarit�st v�llaljon e vil�g nyomor�s�g�val �s sikereivel, az
egyh�ztagokon �t tev�keny, alkot� m�don legyen jelen e vil�gban, mint Isten
orsz�gl�s�nak bizonys�gtev�je �s �tegyenget�je. Az �j egyh�zi �letforma
nyilv�n jobban hasonl�t majd az els� h�rom �vsz�zad kereszty�n �let�hez,
mint a mostani. �ppen ennek a gondokkal terhelt, de �g�retekkel teljes
�let�nek a teol�giai k�rd�seir�l kell m�g sz�lanunk.

3.3 A teol�giai viszonyul�s k�rd�se

3.3.1 Ortodoxia

Ezt megint csak t�rt�neti t�vlatban �rtelmezhetj�k helyesen. Luther �s
– K�lvin k�nytelen volt a feneked� p�pai hatalommal szemben a
vil�gi fels�bbs�gre t�maszkodni. Az, ami n�luk m�g sz�ks�gmegold�s, az
ortodoxia kor�ban m�r mag�t�l �rtet�d� elv. A corpus christianum hagyom�nya
is �gy k�v�nta. Az egyh�z az �llamt�l t�mogat�st �s v�delmet kapott, viszont
az �llami rend t�masza lett, ugyancsak mag�t�l �rtet�d�en. M�ndi M�rton
Istv�n cs�p�s kedvvel s egy kis t�lz�ssal b�lyegezte meg az eg�sz
ir�nyzatot: “Ortodox az olyan tan�t�, aki az � hittudom�ny�t a polg�ri
hatalom erej�vel �sszek�tve terjeszti �s oltalmazza.” (Kereszty�n teol�gusi
mor�l, 739. l.)

Az ortodoxi�nak azonban a vil�gi fels�bbs�ggel val� �sszesz�v�d�sen t�l,
m�s ismertet�jegye is volt. Teol�giai t�ren jellemezte a hagyom�ny�rz�s �s
tekint�lytisztelet. A reform�torok alkalmi tan�t�sait �s elsz�rt gondolatait
�sszegy�jt�tte �s egys�ges rendszerbe foglalta. A teol�giai t�teleket olyan
apr�l�kos elemz� gonddal �s vit�z� kedvvel munk�lta meg, mint amilyen
zs�folt cifr�zatokkal �keskedtek a kor barokk �p�tm�nyei. A
teljess�gre-t�rekv�s is a korra vall� barokk von�s volt A testes k�z�pkori
summ�z�sokkal vet�lked� opuszok �r�dtak, nagyon zaklatott k�r�lm�nyek
k�z�tt, a t�r�k-d�l�s, meg a harminc �ves h�bor� z�rzavar�ban. Magyar
vonatkoz�sban p�ld�ul szolg�lhatnak Szegedi Kis Istv�n (1505-1572) nagyh�r�
munk�i. Nem hajh�sztak a szerz�k eredetis�get, hanem az �r�kl�tt anyag
feldolgoz�s�ban tan�s�tottak kem�ny h�s�get �s biztos egyens�ly�rz�ket.
Bizonyosnak vett�k a hit �s tud�s v�gs� egys�g�t s az utols� bet�ig ihletett
Biblia t�vedhetetlens�g�t. — El kell ismern�nk, az ortodoxia tudott az
�ns�g, z�ll�s, babonas�g �s idegen befoly�s idej�n a k�zerk�lcs kem�nykez�
fegyelmez�je lenni. Fegyelemgyakorl�sa k�zben �gy �ltette el az “eg�szs�ges
tudom�nyt”, hogy a szorongattatott protest�ns hit �tv�szelhette el�bb a
rekatoliz�ci�, majd a hitveszt�s neh�z pr�b�it.

3.3.2 Racionalizmus

Mire az ortodox rendszerek meg�p�ltek, elj�rt felett�k az id�.
Term�szettudom�nyi t�ren kiv�vt�k a heliocentrikus vil�gk�p diadal�t. A f�ld
elvesztette k�zponti helyzet�t �s jelent�s�g�t, a r�gi vil�gk�pet t�kr�z�
Biblia pedig t�vedhetetlens�g�t, isteni eredete hitel�t. Ha a Biblia k�ls�
dolgokban ingatag, akkor az a bels� dolgokban is. Ezzel az ortodoxia
tart�oszlopa d�lt ki. Ha van egy�ltal�n isteni kijelent�s, azt most m�r nem
a Bibli�ban, hanem az “�r�k �szigazs�gokban” kell keresni. Elkezd�d�tt a
racionalizmus kora. A tekintetben azt�n jelent�s k�l�nbs�gek ad�dtak a
teol�giai sz�ls�jobbt�l a sz�ls�balig, hogy mik�ppen �rtelmezz�k az �sz
szerep�t.

A jobbsz�rnyat k�pvisel�k m�g csaknem ortodoxok voltak. A vall�s
igazs�g�t szerint�k nem az �sz termi, az �sz csak fel�lr�l kapja; ha
kijelent�sben r�szes�lt, annak �gi f�nye a vall�s titkait megvil�gos�tja.
Akkor az �sz — ut�lag
– a kijelent�s igazs�g�t bel�thatja. Ezeket h�vt�k szupernaturalist�knak.
– Voltak azt�n, akik tov�bbmentek egy l�p�ssel. Szerint�k
sem az �sz termi ugyan a vall�sos igazs�gokat, de az �sz azokat saj�t
erej�b�l megtal�lhatja. A kijelent�s legfeljebb seg�theti az �szt a
r�tal�l�sban. Nem mell�zik teh�t a Krisztust �s a Bibli�t, de szerep�ket
�tmenetinek tekintik. Seg�tenek, l�t�sra nyitj�k a szem�nket, hogy azt�n a
saj�t szem�nkkel l�ssunk. Ezek voltak a k�z�putas racionalist�k, vagy ahogy
saj�t koruk nevezte �ket: a neol�gok. — A sz�ls� baloldali racionalist�k
szerint viszont az �sz termi a vall�sos igazs�got. Azt, amit J�zus, kora
szellemi szintj�hez alkalmazkodva m�g p�ld�zatokban mondott el, a
filoz�fusok most m�r tiszta fogalmi nyelven fejtik ki. Ezzel a racionalizmus
t�l is lend�lt a teol�giai hat�rokon. A dogm�khoz val� viszonyuk pontosan
a felv�zolt k�l�nbs�gekhez igazodott. A jobbsz�rnyon lev�k a dogm�kat
�ltal�ban �sszer�eknek tartott�k, a k�z�putasok az �sszer�s�g szempontj�b�l
v�logatt�k, rost�lgatt�k s csak azt hagyt�k meg, amit mor�lis vonatkoz�sban
term�kenynek tal�ltak. A balsz�rnyon lev�k pedig szinte minden dogm�t
�szellenesnek �t�ltek �s elvetettek.

A nagy ortodox rendszerekb�l mi maradt �rv�nyben a racionalist�kn�l?
N�h�ny alapigazs�g, amit a j�zan �sszel megegyez�nek �t�ltek. Ezek a
k�vetkez�k: Ha van vil�g, van aki kitervelte, megalkotta, bonyolult
g�pezet�t �zembe helyezte �s az�ta is fel�gyel r�, mint g�p�sz a m�k�d�
g�pre. Ha az ember esze erej�vel behatolhat a vil�gtitokba, akkor az ember
nem pusztulhat el �gy, mint valami f�reg; nem fogadt�k el ugyan a test
felt�mad�s�t, de hangoztatt�k a l�lek halhatatlans�g�t s ezzel kapcsolatban
a j� t�lvil�gi jutalm�t, a rossz b�ntet�s�t, mint az erk�lcsi vil�grend
k�vetelm�ny�t. Nem csoda, ha ezt a korszellemmel egyeztetett �szt�v�r
mondanival�t a templomi sz�sz�ken meg kellett toldani valamivel:
eg�szs�g�gyi �s gazdas�gi tan�csokkal. Igyekeztek legal�bb hasznosan
moraliz�lni.

�gy vonult vissza a korszellemt�l szorongatott kereszty�n hit a
term�szeti vall�sra. Term�szetinek mondott�k, mert t�telei — Isten,
gondvisel�s, halhatatlans�g — eleve bel�nk oltott, vel�nk sz�letett
igazs�goknak l�tszottak. Ezekre b�rki �nerej�b�l r�j�het, minden k�l�n�sebb
isteni kijelent�s n�lk�l. Kev�s maradt a hitb�l, de az legal�bb egyetemes
�rv�nyt ig�nyelhetett, mindaddig, m�g a kanti kritika azt is meg nem
k�rd�jelezte. Ez volt a protest�ns teol�gia els� tal�lkoz�sa az �jkor
szellem�vel. N�lunk a tal�lkoz�s kiss� megk�sett, mert az egyh�z
l�tharc�ban, a Habsburg rekatoliz�ci� idej�n szil�rdabb hitre volt sz�ks�g,
mint amit a racionalizmus k�n�lt. A T�relmi Rendelet ut�n is, a racionalista
sz�nt �lt�tt pr�dik�ci�kat j� ideig ortodox f�llel hallgatta a
gy�lekezet.

3.3.3 Pietizmus

A 18. sz�zad kor�ntsem csak a racionalizmus sz�zada volt, mint ahogy a
17. sz�zad az ortodoxi��. M�r a racionalizmusba hajl� “eszes ortodoxi�val”,
m�g ink�bb a felvil�gosod�snak h�dol� racionalizmussal szembesz�llott a
pietizmus. Purit�n kezdem�nyez�sekre �p�tve: az �szbeli kereszty�ns�get a
sz�v kereszty�ns�g�v� akarta v�ltoztatni, hiszen a kereszty�ns�g nem tan,
hanem �let, nemcsak eszes, hanem lelkes �let. A hit tantartalm�r�l a hit
elsaj�t�t�s�ra, meg�l�s�re, bels� �lm�ny�re tol�dott a hangs�ly. Az “�des
J�zus”, v�r�vel mos tiszt�ra minket. Ennek megfelel�en a sz�raz
tanpr�dik�ci�k �s lapos moraliz�l�sok helyett �p�t� bizonys�gt�teleket
s�rgetett, bibliak�ri k�z�ss�geket �s szem�lyes lelkigondoz�st. Az egyh�z
nem tanrendszereket gy�rt� teol�gusok �s szertart�sokat v�gz�,
s�kramentumokat kiszolg�l� lelk�szek egyh�za, hanem az egyetemes paps�g
jegy�ben �l� lelki k�z�ss�g, ahol egyik kereszty�n a m�sik lelkigondoz�ja,
tiszte �s k�teless�ge szerint.

A pietizmus nagy szolg�lata: �j lelkip�sztori t�pus nevel�se, mely a
teol�gi�ra is �l�nk�t�en hatott. Jelent�s szolg�lata tov�bb�, hogy a
polg�rs�got, az akkor felt�r� t�rsadalmi oszt�lyt cselekv� m�don tudta
bevonni a gy�lekezeti �letbe. M�g a racionalizmus ink�bb csak a m�veltek
v�kony r�teg�nek vall�sa volt, addig a pietizmus a polg�rs�g sz�les k�r�nek
lel- ki megmozdul�sa. Er�nyei mellett voltak gy�ng�i is: erk�lcsi t�ren
kicsinyes t�rv�nyesked�sre hajlott, ezzel egy�tt vil�got �t�lget�
farizeizmusra is. Feledte, hogy a b�n nem a dolgokban, hanem az emberekben
rejtezik. �lm�ny hajszol�s�ban pedig olykor az ig�t nem is �nmag��rt
respekt�lta, hanem csak a hit�lm�ny izgat�szer��l haszn�lta. Maga az �l� hit
azonban, amit j�l-rosszul szorgalmazott, minden id�k kereszty�ns�g�nek
alapeleme.

A szekularizmus a racionalizmusban �s a pietizmusban v�lt ny�lt teol�giai
k�rd�ss�. A pietizmusnak csak annyi volt r� a felelete: Szakassz�tok ki
magatokat a b�n�s vil�gb�l, t�rjetek meg! A racionalizmus viszont befogadta
a korszellemet, azzal a hisz�kenys�ggel, hogy a felfedezett term�szeti
t�rv�nyek pontosan azonosak a teremt� Isten gondolataival.

3.3.4 Kant

Kant kritik�ja ezt a gyermekded racionalista biztons�got alaposan
megingatta. Felvetette a k�rd�st, mire k�pes az emberi �sz, hol vannak az
ismeret hat�rai? A felelet igen elgondolkoztat�. A term�szet dolgait
�nmagukban v�ve nem ismerj�k, hanem csak �gy, ahogy ismer�k�pess�g�nk alkata
t�kr�zi sz�munkra. A term�szeten fel�li isteni vil�g pedig teljesen t�lesik
a “tiszta �sz” hat�rain. Isten l�t�t teh�t, amivel a racionalizmus m�g mint
k�sz igazs�ggal sz�molt, sem nem �ll�thatjuk, sem nem tagadhatjuk. Az �
l�t�r�l csak mint a “gyakorlati �szj�r�s” posztul�tum�r�l besz�lhet�nk.
Vagyis Kant nyom�n nem azt mondjuk: van Isten, hanem, hogy kell Istennek
lennie, mert ez az erk�lcsi vil�grend k�vetelm�nye. Etikai fejteget�seivel a
nagy b�lcsel� a term�szeti vil�g megk�t�tts�gei k�zepett egy m�sikra: az
erk�lcsi szem�lyis�g, a szellem vil�g�ra nyitott kitekint�st, amely vil�gban
a szabads�g uralkodik.

Gy�r lehet�s�g volt ez, m�gis a szorongatott teol�gia sz�m�ra
felszabad�t�lag hatott: egyr�szt, mert az elbizakodott �szt hat�raira
eml�keztette, m�sr�szt, mert a term�szeten t�li l�t lehet�s�g�t villantotta
fel. De ez a lehet�s�g egyre kevesebbeket �rdekelt. Teljesen leny�g�zte a
figyelmet a hozz�f�rhet� l�t: a l�that�, m�rhet�, tapasztalhat�,
kisz�m�that� vil�g vizsg�lata, a tudom�ny vil�ga.

3.3.5 Schleiermacher

Az eltereb�lyesed� vall�si k�z�nyt egy korszakos jelent�s�g� teol�gus,
Schleiermacher Frigyes (1768-1834) pr�b�lta �tt�rni. Besz�deiben (1799) meg
akarta �rtetni a vall�st megvet� kort�rsakkal: b�rmily m�velt is az ember,
vall�s n�lk�l szellemi nyomor�k, mert �lete tartalm�nak legjav�t n�lk�l�zi.
A vall�s pedig nem a tanban mer�l ki, mint az ortodoxia kor�ban v�lt�k, nem
is a cselekedetekben, mint Kant tan�totta, hanem a vall�s l�nyeg�ben v�ve
�rz�let: a v�gtelent�l val� f�gg�s�nk �rzete. Felt�tlen ez a f�gg�s�rzet;
mert van felt�teles f�gg�s is, amilyen a sz�l�kt�l, iskol�t�l,
t�rsadalomt�l, �llamt�l val� f�gg�s.

A felt�tlen f�gg�s�rzet t�ny�t nem vitathatja el semmif�le
term�szettudom�ny vagy filoz�fiai spekul�ci�. Egyszer�en tapasztalom, �rzem,
hogy a vall�sos �rz�s megragadottja vagyok. Az istenhit teh�t nyugodtan
megh�z�dhat saj�t k�l�n provinci�j�n: az �rz�let ter�let�n, amely �ppoly
�n�ll� ter�let az emberi szellem vil�g�ban, mint m�sik k�t szomsz�dja, az
�rtelem �s az akarat ter�lete. Az �ld�z�tt vall�s otthont kapott, a teol�gia
pedig t�rgyat. Schleiermacher felfedez�se jelent�s�g�ben a kopernikusi
fordulatra eml�keztet: ekkor ker�lt a sokakban k�ts�gess� v�lt csod�latos
isteni kijelent�s helyett a teol�giai �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba egy
szubjekt�v jelens�g, a vall�s.

A teol�gia most m�r nyugodtan megjelenhetett a tudom�ny magas f�ruma
el�tt �s azt mondhatta: �me, itt van a vall�sos ember, ez �ppoly
tagadhatatlan t�ny, mint a term�szet b�rmely m�s jelens�ge. �n csak elemzem
�s megformul�zom a vall�sos ember �lm�nyeit. Dogmatik�m nem lesz m�s, mint
ezeknek a kibesz�lhetetlen �lm�nyeknek szimbolikus, k�pes kifejez�se. A
kereszty�n vall�s k�z�ppontj�ban jellegad� m�don J�ZUS Krisztus �ll, aki a
felt�tlen f�gg�s�rzet t�k�letes �sk�pe. Istentudata oly er�teljes, hogy
tulajdonk�ppen maga Isten van benne. De val�s�gos ember, teh�t csak
mennyis�gi k�l�nbs�g van k�zte �s az egyes kereszty�n k�zt, hiszen minden
ember, vall�sos �ntudat�ban a mindens�get, a l�tet, Istent ragadja meg.

Schleiermacher vall�s-meghat�roz�sa sokf�le v�ltozatban egy �vsz�zadon �t
a protest�ns teol�gia alapgondolata. Ez a teol�gia nem �res spekul�ci�,
hanem olyan tudom�ny, amelynek re�lis alapja van: a vall�sos ember, kinek
vall�sos �lm�nyeib�l vissza lehet k�vetkeztetni az �lm�nyek kiv�lt� ok�ra:
Istenre.
– A Schleiermacher-f�le ment�akci�nak azonban �ra is volt. Igaz, a vall�s
h�bor�tatlanul megh�z�dhatott az �rz�let ter�let�n, sem az �sz, sem az
akarat nem zavarhatta, viszont a vall�s sem nagyon zavarta amazokat. M�s
sz�val mondva: a vall�s izol�l�dott, akaratlanul is “mag�n�ggy�” v�lt, m�g
miel�tt mag�n�ggy� nyilv�n�tott�k volna.

3.3.6 Pszichologizmus �s historizmus

Az �n-k�zpont�, szekul�ris szellemnek j�l megfelelt az emberen t�j�koz�d�
teol�gia. A vall�sos �lm�nyt k�t ir�nyban vizsg�lt�k: mint lelki jelens�get
a pszichol�gia eszk�zeivel, mint t�rt�neti jelens�get a hist�riai kutat�s
eszk�zeivel. A k�tf�le kutat�s kieg�sz�tette s k�lcs�n�sen ellen�rizte
egym�st. De �ppen ezzel a bens� biztons�ggal mind a kett� el�bb vagy ut�bb
zs�kutc�ba jutott, pszichologizmusba, meg historizmusba.

A pszichologizmus Isten nyomait kereste a l�lekben, a historizmus pedig
Isten nyomait a t�rt�netben. A kor liber�lis szellem�nek megfelel�en
teol�giai t�ren is szabad utat nyitottak mindkett�nek, abban a rem�nyben,
hogy a l�t v�gs� k�rd�seire adhatnak feleletet s meg fogj�k alapozni a
hitet. A hit ugyanis nem alapulhat bizonytalan �rt�k� kegyes hagyom�nyokon,
hanem egyed�l az igazs�g szil�rd alapj�n. Mint Wernle mondta: “Isten maga az
igazs�g; aki teljes komolys�ggal az igazs�got keresi, tudva vagy tudt�n
k�v�l istentiszteletet v�gez.” Az elv val�ban sz�p, csak az volt a baj, sem
a l�lektan, sem a hist�ria nem v�lthatta be a v�gs�kig fokozott
v�rakoz�sokat. Mindkett� fennakadt az emberi hat�rokon.

Az els� nagy k�rd�jelet Feuerbach Lajos (1804-1872) tette fel a l�lektan
ir�ny�b�l: Hol a biztos�t�ka annak, hogy a vall�sos �lm�nyben csakugyan
Istennel van dolgunk? Szerinte: csak �nmagunkkal. Az ember saj�t �nj�t,
v�gyai szerint felnagy�tott, hatv�nyozott form�ban vet�ti ki a v�gtelenbe �s
ezt az �nmag�r�l alkotott k�pet kereszteli el Istennek. Tiszteli Isten
gyan�nt, mintha ez valami m�s, az emberen k�v�l l�tez� val�s�g lenne.
Feuerbach szerint teh�t nem Isten teremti az embert, hanem az ember form�lja
a maga k�p�re �s hasonlatoss�g�ra az istenfogalmat. A teol�gia kulcsa
szerinte is, ak�rcsak Schleiermachern�l: az antropol�gia. Csakhogy ellenkez�
eredm�nnyel: ahol Schleiermacher Isten val�s�g�t v�lte megragadni, Feuerbach
csak �br�ndk�pet tal�lt. Feuerbach n�zeteit term�szetesen felkarolta �s
az�ta is visszhangozza az ateizmus. Ez a jeles gondolkoz� csakugyan a
schleiermacheri tanok gyenge pontj�ra tapintott. A Biblia nem ok n�lk�l
eml�keztet az Isten ellen l�zad� esetut�ni ember korl�taira: kijelent�s
n�lk�l, �nerej�b�l ez aligha mondhat t�bbet Istenr�l, mint amennyit
Feuerbach mondott.

A l�lektanihoz hasonl� eredm�nyeket hozott a sz�les k�rben indult s
kiv�l� er�ket felsorakoztat� t�rt�neti kutat�s. A Biblia a kutat�k kez�n
szinte felold�dott az �kori Kelet vall�sos vil�g�ban, mag�b�l J�zus
Krisztusb�l pedig a kutat�s eszk�zeivel csak az embert tudt�k megragadni. A
pszichologizmus is, a historizmus is Isten nyomait kereste s minden
igyekezete ellen�re csak egy darab vil�got markolt.

3.3.7 Barth

A nagyon esed�kes �jrakezd�s a protest�ns teol�gi�ban egy R�mai-lev�l
magyar�zattal indult, 1919-ben. Nem P�l apostolr�l sz�l ez a komment�r,
hanem P�lt besz�ltette korunkhoz. Ez volt Barth K�rolynak (1886-1968) s az
�gynevezett dialektikai teol�gi�nak els� jelent�s tette. Ebben Barth
forradalmi m�don �rv�nyes�tett egy egyszer� bibliai ellenvet�st: Isten a
mennyben van s mi a f�ld�n. �t, �ppen mert Isten, nemcsak az �sz �s akarat,
hanem a vall�sos �ntudat sem veheti birtokba. Ezzel szembefordult a
Schleiermacher nyom�n kialakult valamennyi teol�giai iskol�val. Az embert�l
kiindulva nincs egyetlen j�rhat� �t sem Istenhez. Van ugyan �t Isten �s az
ember k�z�tt, csakhogy ez nem az embert�l vezet Istenhez, hanem �ppen
megford�tva: Istent�l vezet az emberhez. Ezen az �ton egyed�l Isten j�het el
hozz�nk s ha csakugyan elj�n �s megmutatja mag�t, akkor megismerj�k �t, de a
magunk erej�b�l nem k�zel�thetj�k meg soha. Ez az �t a kijelent�s �tja. Ott
ny�lik meg sz�munkra a Biblia �zenet�ben, az ig�ben. � mag�t k�zli vel�nk
ig�j�ben. Ez�rt az ig�ben �gy ismerj�k meg a kijelent�st, mint kegyelmet, a
kegyelmet pedig mint kijelent�st. Ebb�l a felismer�sb�l a vall�s emberi
gyarl�s�gainak �les kritik�ja fakadt.

Barth teh�t szak�tott azzal a felvil�gosod�s korabeli fordulattal, mely a
protest�ns teol�gia t�rgy�v� a k�ts�gess� v�lt bibliai kijelent�s hely�be a
vall�sos embert tette, �s a vall�sos jelens�gek �ltal�nos fogalm�ba akarta
belerajzolni a saj�tos, k�l�n�s kereszty�n mondanival�t. De ez a fordulat
t�rgyi �s m�dszertani k�ptelens�gnek bizonyult. Mint Barth szeml�letesen
mondta: a teol�gia nem homok�ra, mely visszaford�tva is �ppen olyan j�l
m�k�dik. A teol�gia alapja nem a vall�sos ember, hanem a kijelent�s, mint
ahogy a reform�torokn�l is az volt. Ha meg akarjuk �rteni a kijelent�st, ne
emberi m�rt�kkel m�rj�k: a kijelent�s saj�t igaz�nak m�rt�k�t �nmag�ban
hordja. Alapj�ban t�ves teh�t minden apol�gia; mi akarjuk Istent
“megv�deni”?

Barth m�r a R�merbrief-ben — egyoldal�an �s m�gis sokoldal�an kifejtett
– t�tel�vel �j �tra, a reform�torok eredeti �tj�ra vezethette
volna az utat-t�vesztett protest�ns teol�gi�t. De megadatott neki az is,
hogy egyebek mellett, �ri�si m�ret� m�ben, a Kirchliche Dogmatik tizenh�rom
k�tet�ben (1932-1967) �sszef�gg� rendszerbe �p�tse kritikai felismer�seit.
Vizsg�l�d�saiban oly sz�les k�r� bibliai �s teol�giat�rt�neti anyagot
dolgozott fel, hogy reform�tus jelleg� m�ve, szinte m�r az egyetemes egyh�z
dogmatik�ja lett, mely jelent�s ind�ttat�sokat, el�reseg�t� szempontokat
ny�jtott p�ld�ul az egyh�zak egys�gt�rekv�seinek, a r�mai katolikus
teol�gi�nak s — mindenf�le kereszteshadj�ratos ideol�gi�val �les
ellent�tben — a marxista-kereszty�n p�rbesz�dnek is.

K�zben teol�gi�j�nak arculata v�ltozott, kiteljesedett. Indul�sakor Isten
Isten-volt�nak �t�letes szav� pr�f�t�ja volt: tiltakoz�s az Isten �nk�nyes
elemberies�t�se ellen. K�s�bb egyre ink�bb el�t�rbe ker�lt n�la az
�r�m�zenet: maga a t�voli Isten k�zel j�tt hozz�nk, s�t megfoghatatlan
egys�gre l�pett vel�nk, az�ltal, hogy az Ige testt� lett Krisztusban. �gy
Isten maga ford�totta le mondanival�j�t emberi nyelvre, az�rt hogy
megigaz�tsa, gy�gy�tsa az embervil�got. Krisztusban �sszpontosul az �let- �s
vil�gismeret. An�lk�l, hogy Barth a R�merbrief mondanival�j�t feladta volna,
a folyton c�ltudatosabb “krisztol�giai koncentr�ci�” r�v�n, az �t�letes
szav� sz�monk�r�b�l egyre ink�bb a kegyelem hirdet�j�v� �rett. Eredetileg a
fel�lr�l j�v�, vertik�lis hat�sra szor�tkoz� teol�giai szeml�letm�dja
horizont�lis ir�nyban kisz�lesedett. Kev�s olyan teol�gust ismer�nk, aki
annyira nyitott volna a kor szoci�lis �s politikai, a tudom�nyos �s
m�v�szeti k�rd�sek ir�nt, mint �.

Barthn�l nem az �jkori tudom�nyfogalomhoz, nem a vil�ghoz, hanem az
ig�hez val� alkalmazkod�s hozta a teol�giai megold�st. Ki�p�tett egy olyan
“kereszty�n humanizmust”, mely emberi biztos�t�kok helyett az ige hatalm�ra
hagyatkozik. Bizodalma folyt�n el��t�lett�l �s megalkuv�st�l mentesen �ll
meg a szekularizmus vil�g�ban. Szolid�ris az ateist�kkal, hiszen Isten is
szolid�ris volt vel�nk, mikor Fi�t kereszthal�lra adta a mi
hitetlens�g�nk�rt. Nem is �n�ll� k�rd�s Barthn�l a szekularizmus.
T�rgyilagosan l�tja: a dolgok �sszef�ggenek s az ateista az�rt olyan,
amilyen, mert �n a kereszty�n is olyan vagyok, amilyen. De Krisztus
mindny�junkat felszabad�t f�lelmekt�l �s b�lv�nyokt�l mentes embers�gre.

3.3.8 Egzisztencializmus

A barthi kezdem�nyez�s sikere term�szetesen nem k�vetkezhetett be
visszaes�sek n�lk�l. Ma ennek jeleit figyelhetj�k a protest�ns teol�gi�ban.
A visszaes�sek f�leg a kiv�l� kritikai k�szs�g� �jsz�vets�g-kutat�ra:
Bultmann Rudolfra vezethet�k vissza. � a t�rt�neti kutat�s
bizonytalans�gaib�l a bibliai sz�veg �gynevezett egzisztenci�lis
meg�rt�s�hez menek�lt. Nem az a fontos, hogyan t�rt�nt, ami t�rt�nt, hanem a
r�la val� bizonys�gt�telnek, mint az �n �letem lehet�s�g�nek akt�v
�rtelmez�se. Mert a bibliai �zenet sz�momra is �j lehet�s�geket nyit. M�s
sz�val: nem a m�toszokkal �tsz�tt s a modern gondolkoz�snak idegen bibliai
el�terjeszt�si m�d a m�rvad�, hanem annak az avult, mitikus k�zl�snek
eredeti �s tulajdonk�ppeni sz�nd�ka, mely �rv�nyes�lni akar mai
d�nt�seinkben is.

Bultmann �ll�sfoglal�sa m�toszfoszt�s vagy mitol�gi�tlan�t�s n�ven ker�lt
a teol�giai k�ztudatba, h�tter�ben pedig a nyugati egzisztencialista
filoz�fia �ll. Hat�sa �kumen�szerte megmutatkozik. A kontinensen els�sorban
D. S�lle, H. Braun, Angli�ban A. T. Robinson, Amerik�ban pedig W. Hamilton
�s Th. J. Altizer vont le bel�le igen messzemen� k�vetkeztet�seket. T�teleik
radikalizmusa eml�keztet arra a m�dra, ahogy a maga idej�n a teol�giai
racionalizmus viszonyult a korszellemhez, szint�n az intellektu�lis
becs�letess�g �r�gy�n.

Bultmann m�g kiv�l� �r�smagyar�z�. Az eml�tett k�vet�k azonban m�r f�leg
az �gynevezett modern emberen, annak is az �ltaluk v�lt befogad� k�szs�g�n
t�j�koz�dnak. Ha sz�zadunk vezet� teol�gus�ra, Barthra a tartalmi k�rd�sek
jellemz�k, r�juk a formai k�rd�sek: hogyan sz�lhatunk a maga nyelv�n a mai
emberhez? Az alkalmazkod�sban a tartalmi elemek fel�ldoz�s�ig mennek.
Nemcsak a Biblia d�monisztikus csod�it, hanem Isten szem�lyes volt�t is,
mint mitikus kifejez�sm�dot elutas�tj�k, s a hagyom�nyos Isten-fogalomra
vonatkoztatva, kifejtik a Death-of-God teol�gi�t.

Az �r�kl�tt Isten-fogalom tarthatatlans�ga, az �gynevezett Death-of-God
szerint�k a t�rt�neti fejl�d�s, pontosabban: a szekularizmus eredm�nye, amit
mint t�nyt, riadalom n�lk�l, teljes meg�rt�ssel, s�t �rvendez� helyesl�ssel
kell fogadnunk. Ha csak arr�l volna sz�, hogy a szekularizmusban a
rabszolg�k felszabad�t�s�ra, a n�k egyenjog�s�t�s�ra, a babon�k
felsz�mol�s�ra, a vagyoni k�rd�s rendez�s�re, a term�szeti er�k feletti
uralomra vonatkoz� kereszty�n tan�t�sok �rv�nyes�l�s�t ismerik fel,
b�rmilyen jelszavak �s z�szl�k alatt megy az v�gbe, akkor egyet�rthetn�nk
vel�k. Kiv�lt, ha ebben a felismer�sben a halad�s �rt�kel�s�vel egy�tt j�r a
felel�ss�g�rzet az el�rt eredm�nyek meg�rz�s�re �s embers�ges
felhaszn�l�s�ra. De m�sr�l van itt sz�: itt maga a szekularizmus v�lt
m�rt�kk�. Rem�lik, hogy a szekularizmus v�gs� k�vetkeztet�seinek v�llal�sa,
�jfajta vall�soss�gra vezet.

Tan�t�suk m�r voltak�ppen nem is teol�gia, hanem kereszty�n elemekre
�p�lt egzisztencialista �n�rtelmez�s, antropol�gia. De az id�k szav�nak
legk�szs�gesebb szolg�lata sem azonos az id�k Ur�nak szolg�lat�val.
Halad�knak k�pzelik magukat, holott csak visszabotork�lnak abba a
schleiermacheri teol�gi�ba, amelyb�l Feuerbach kivert minket, Barth pedig
�gy menek�tett ki, hogy a helytelennel szemben, mindj�rt a hely�nval�t is
megmutatta.