2. A teol�gia protest�ns jellege

2.1 Egys�g a sokf�les�gben

2.1.1 Az egys�g boml�sa

Krisztus egyh�za �s vele egy�tt a teol�gia a sz�ttagolts�g siralmas k�p�t mutatja. Csak sz�p�tj�k a dolgot, ha �gy t�ntetj�k fel, mintha a sokf�les�g nagy, testv�ri egys�gen bel�l helyezkedn�k el s mindenik felekezet a Biblia gazdags�g�b�l k�pvisel valami saj�tosat: a keleti ortodoxia a j�nosi t�pust, a r�mai katolicizmus a p�terit, a protestantizmus meg a p�lit. Nemcsak a biblia�rtelmez�s egy�ni m�dj�r�l, hanem egym�st kiz�r�, ellent�tes �ll�sfoglal�sokr�l van itt sz�. A t�rt�nelem sz�nter�n nemcsak egym�s mellett, hanem egym�s ellen vonultak fel a felekezetek. Hatalmi verseng�st leplez� szertart�si k�l�nbs�gek �r�gy�n, 1054-ben a keleti �s nyugati egyh�z feje k�lcs�n�sen ki�tkozta egym�st, h�veivel egy�tt. Majd f�lezer �vvel
ut�bb Luther �s a reform�ci� szint�n p�pai �tok al� ker�lt; Luther viszont az antikrisztus megtestes�l�s�nek nyilv�n�totta a p�p�t �s a p�pas�got.
M�gly�k gy�ltak, �ld�kl� harcok folytak az igazs�g eld�nt�s�re. A harminc�ves h�bor� borzalmai vetek-szenek a cs�sz�rkori kereszty�n�ld�z�s borzalmaival, csakhogy itt m�r kereszty�nek irtott�k a keresz- ty�neket. K�s�bb ugyanezek a kereszty�nek egy�tt vett�k ig�nybe az �llamhatalmat: nagy egyet�rt�sben az er�szak eszk�z�hez folyamodtak a szekt�kkal szemben, jelezve, hogy az indulat, a furor theologicus a civiliz�ltabb k�r�lm�nyek k�z�tt is ugyanaz maradt.

A felekezeti megoszl�sban, sajnos, nem a hitbeli gazdags�g soksz�n�s�ge ragyog. Els�t�t�ti a k�pet a hitbeli egyenetlens�g �s gy�l�lk�d�s, a testv�rek �d�z feneked�s�nek visszatasz�t� l�tv�nya. Hirdett�k a szeretet
evang�lium�t s k�zben, mintha csak az evang�lium megcs�fol�s�ra sz�vetkezt�nk volna. Be is teljesedett rajtunk az �r�s: “Ti miattatokk�romoltatik az Istennek neve a pog�nyok k�z�tt.” (Rm 2,24)

Vigasztal�djunk, hogy Isten m�g a rosszb�l is hozott ki j�t? A kem�ny pr�b�k k�zepett a hitbeli h�s�g, a g�ly�t is v�llal� �llhatatoss�g, a h�si �nfel�ldoz�s t�nd�kl� p�ld�i termettek. Ezek h�l�ra ind�t� t�nyek. De a mi k�rd�s�nk az: besz�lhet�nk-e m�g a szomor� felekezeti �s teol�giai sz�ttagolts�gban egys�gr�l? Van-e ami ezt a sz�tes� �s ellens�ges t�bort egybekapcsolja? Van-e k�z�s hit, minden kereszty�n k�z�s hite, s mi az?

Keress�k teh�t a sz�ttagolts�gban az egys�get.

2.1.2 Az egys�g eml�ke

M�g az is, aki k�ts�gbe akarja vonni az egys�get, k�nytelen bevallani:egys�g legal�bbis volt. Amennyiben a mai kereszty�ns�g m�ltj�ra eml�kezik, az egys�gre is eml�kezik. Teh�t egys�g van, legal�bb a visszaeml�kez�s alakj�ban. Ez nagyon eszmeinek, elvontnak t�nhet; de t�rsul hozz� a
k�lcs�nhat�s sok gyakorlati jelens�ge, k�l�n�sen egyh�zm�v�szeti, belmisszi�i �s politikai t�ren. Pl. a n�met protest�nsok kedvelt kar�csonyi �neke, a “Csendes �j, szents�ges �j”, a r�mai katolikusokt�l val�
k�lcs�nz�s, j�val a reform�ci� ut�n; �k viszont istentiszteleteiken a protest�ns Bach szerzem�nyeit gyakran felzend�tik. Sz�mos protest�ns templomunk rom�n, g�t vagy barokk st�lben �p�lt, viszont l�thatunk r�mai
katolikus templomokat, melyek a mi erd�lyi templomaink mint�j�ra k�sz�ltek.
Belmisszi�nk hatott a r�mai egyh�zra s �szt�k�l�je volt a laikus mozgalmaknak. Protest�ns p�ld�ra jelent meg a r�mai katolikus magyar�zatos Biblia; t�rsadalmi szervezked�s�k �s akci�ik meg hasonl� akci�kat v�ltottak ki n�lunk. A II. Vatik�ni zsinat d�nt�seinek h�tter�ben ott van a protest�ns bibliakutat�s, f�leg a Cullmann �dvt�rt�neti teol�gi�ja stb. Csak l�tszat az, hogy az egyh�zszakad�s �ta nincs k�z�s t�rt�net�nk.

2.1.3 Az egys�g maradand� elemei

Eml�kek �s t�nyleges hat�sok �tv�z�dnek a kereszty�n m�lt nagy szem�lyis�geiben, k�z�s tan�t�iban, egy Assisi Ferencben, Kempis Tam�sban, k�l�n�sen �gostonban, akit a Bibli�n k�v�l leggyakrabban id�znek
reform�toraink. Valamennyi felekezettel k�z�sek egyh�zi aty�ink, r�gi hitvall�ink, v�rtan�ink, k�z�s kincs�nk az �skereszty�ns�g, k�z�sek pr�f�t�ink �s apostolaink.

F�k�nt pedig k�z�s, akir�l mindny�jan kereszty�neknek neveztet�nk: az �l� �r J�zus Krisztus, az egyh�z Ura. Kil�t�t tiszt�z� krisztol�giai harcainkat egy�tt v�vtuk meg a herezisekkel szemben. Lehet, hogy a re� vonatkoz� tan�t�sunkban nagy elt�r�sek vannak, minthogy val�ban vannak. Ezek az elt�r�sek kihatnak az Istenr�l, emberr�l �s kegyelemr�l sz�l� tan�t�sokra, m�gis minden valamireval� kereszty�n Krisztust tekinti a t�rt�neti folyamat k�z�ppontj�nak. M�g a nem-kereszty�n t�rt�n�sz is k�nytelen a kereszty�ns�gben olyan vall�si mozgalmat l�tni, mely a n�z�reti J�zus szem�ly�b�l indult ki. Minden kereszty�n felekezet jelen�b�l l�that� �s l�thatatlan �leterek ny�lnak vissza Galile�ig, ahol az els� tan�tv�nyok a szeretet kett�s parancs�t, a hegyi besz�det, a t�kozl� fi�, az irgalmas samarit�nus p�ld�zat�t, meg a t�bbi tan�t�st �lm�lkodva hallgatt�k �s Krisztus csod�kkal teli �lete k�r�l kialakult az els� kereszty�n gy�lekezet.
Lehet, hogy sokan nem kaptak, vagy nem fogadtak el Krisztusb�l t�bbet, csak a nevet, de sokan vannak olyanok is, akik j�val t�bbet kaptak �s kapnak, mint amennyit sejt�nk vagy kibesz�lhetn�nk.

A k�l�nb�z� felekezetek k�z�s kincse tov�bb� a Krisztusk�nyv, a Biblia. A tekintetben elt�r�sek lehetnek, �s vannak is, hogy Isten kijelent�s�t csak a Bibli�b�l ismerhetj�k meg, mint a reform�torok tan�tott�k, vagy pedig m�shonnan is, a term�szetb�l, t�rt�netb�l, l�tom�sokb�l, olt�ri szents�gb�l, egyh�zi hagyom�nyokb�l. Az ut�bbiak esetleg felibe ker�lhetnek a Bibli�nak,de a Biblia m�gis az eg�sz kereszty�ns�g sz�m�ra kijelent�sforr�s. Az �let k�nyve, mely az egyh�z igehirdet�s�t, istentisztelet�t, minden �letnyilv�nul�s�t t�bb�-kev�sb� meghat�rozza. Urunk im�ds�g�t, a Miaty�nkot, minden kereszty�n k�z�ss�gben ismerik �s im�dkozz�k, a kereszts�get �s �rvacsor�t valamilyen form�ban a h�veknek kiszolg�ltatj�k, az �rnak napj�t,
a vas�rnapot megszentelik, a Krisztusra eml�keztet� �vfordul�kat, k�l�n�sen a h�sv�tot �s p�nk�sd�t meg�nneplik. Kereszty�n �s kereszty�n k�zt szerte a vil�gon m�lyrehat� k�l�nbs�gek, s�t ellent�tek lehetnek, de mindennek ellen�re besz�lhet�nk a valamennyi kereszty�nt �sszek�t� lelki kincsr�l. Ha
k�z�s kincs�nket szem�gyre vessz�k, elmondhatjuk az egyetemes egyh�z r�gi hitvall�s�t: credo unam sanctam et catholicam ecclesiam. Minden megoszlotts�gunkban �s meghasonlotts�gunkban, legfeljebb veszeked�, civ�d� testv�rek lehet�nk.

Minket a dogmatik�ban az �rdekel, az alapvet� t�nyeken t�l vannak-e a kereszty�n felekezeteknek k�z�s tan�t�sai? Istentiszteleti alkalmainkon ism�telten halljuk: “Mondjuk el egy�tt az egyetemes egyh�z hitvall�s�t”, �s felhangzanak az Apostoli hitforma �si t�telei. A hitvall�s �rtelmez�s�ben azonban m�r nagy elt�r�sek vannak. Szinte valamennyi t�tel�t felekezetenk�nt m�sk�pp �s m�sk�pp �rtelmezik. Victor J�nos sz�p Apostoli hitforma magyar�zat�nak pl. “Reform�tus Hiszekegy” a jellegzetes c�me. Az elt�r�sek
alapj�n elmondhatjuk Bellarminnal: van is k�z�s hitvall�sunk, meg nincs is.
“Non habemus idem symbolum, si in explicatione dissidemus.” De nem egyoldal� hangs�lyoz�sa-e a k�l�nbs�geknek ez a k�vetkeztet�s?

Az Apostoli hitvall�s eredete egy r�videbb l�legzet� szimb�lumra, a Romanumra ny�lik vissza, mely keresztel�si formula volt a r�mai �skereszty�n gy�lekezetben. M�gis apostoli a hitvall�sunk abban az �rtelemben, hogy az apostolok tan�t�s�t foglalja �ssze. Az Apostolicummal azonos fel�p�t�s� �s
sz�veg�ben is rokon a b�vebb Nicaea-Konstantin�polyi hitvall�s, mely az ortodox keleti egyh�z szimb�luma, de nyugaton is elfogadott szimb�lum.Ugyancsak nyugati eredet�, s m�g terjedelmesebb az Athanasiusr�l nevezett hitvall�s. Ezek mind az els� h�t �vsz�zadban alakultak ki s �gy a m�g meg nem osztott egyh�z hitvall�sai. Mindeniket, mint az egyetemes kereszty�ns�g �kumenikus tekint�ly� szimb�lum�t, a reform�ci� is elfogadta �s meg�rizte. Mennyiben besz�lhet�nk a kereszty�n egyh�z k�z�s tan�t�s�r�l, mikor a keleti
ortodoxia mindink�bb elz�rk�zott Nyugatt�l s az Apostolicumot �s Athanasianumot nem haszn�lta, illetve nem ismerte? Annyiban, amennyiben a Nicaeno-Constantinopolitanumot egyetemlegesen elfogadt�k �s amennyiben a t�bbi hitvall�s a Nicaeno-Constantinopolitanummal megegyezik. M�rpedig velej�ben megegyezik. Ezen t�l kezd�dik a tanbeli sokf�les�g.

2.2 A protest�ns hitvall�s

2.2.1 Az ind�t�kok

Luther, mid�n szerzetesi cell�j�ban tusakodott �s a kegyelmes Istent kereste, nem tudta, hogy reform�tor lesz. M�g amikor a p�nz�rt �rus�tott kegyelem, a b�nbocs�t� c�dula ellen sz�t emelt, akkor is csak az ingyen val� kegyelmet elhom�lyos�t� vissza�l�sek ellen fakadt ki. Hogy nemcsak az egyh�z �let�nek, hanem tan�nak �s hit�nek is meg kell �julnia, az �vek m�lt�n,  1519-ben v�lt lassankint vil�goss� el�tte. Reform�tornak sohasem nevezte mag�t; ezen a n�ven csak a 17. sz�zad v�ge �ta emlegetik. � maga pr�f�tainak tekintette hivat�s�t: akarata ellen�re lett a n�met n�p pr�f�t�ja.

Luther �s a t�bbi reform�tor a r�mai egyh�z neveltje, a r�mai egyh�zzal k�z�s el�felt�telb�l indult ki s a k�z�s alapon mindv�gig megmaradt. Ez a k�z�s alap az, hogy a kereszty�n hit val�s�gos, k�l�n�s �s fel�lm�lhatatlan isteni kijelent�sen nyugszik. A k�l�nbs�gek csup�n ott mutatkoztak: hol kapjuk az isteni kijelent�st �s mi a mondanival�ja? — Ezen a ponton azt�n ki�lez�dnek a k�l�nbs�gek. A r�mai egyh�z is a Bibli�ban keresi a kijelent�st, de nyomban mell�je teszi az egyh�zi hagyom�nyt. Hiszen az egyh�z: vicarius Christi et Dei. Krisztus ugyanis r�ruh�zta tekint�ly�t az egyh�zra, pontosabban P�terre �s jogut�daira, a r�mai p�p�kra. Az I.Vatik�ni zsinat ennek a gondolatnak k�vetkezm�ny�t vonta le, amikor kimondta
a p�pai csalatkozhatatlans�got. Az egyh�zban teh�t folytat�dik az isteni kijelent�s, s a hit �s erk�lcs k�rd�seiben a p�pa az isteni kijelent�s hiteles magyar�z�ja. Ezzel az egyh�zi hagyom�ny f�libe kerekedett a
Bibli�nak. Luther ezt a folyamatot m�r a maga idej�n pontosan felismerte.
Egyik 1524-b�l val� vitairat�nak ez a c�me: “K�rd�s, vajon Krisztus a gy�lekezet�t P�terre �s az ut�na k�vetkez� p�p�kra alap�totta? Luther M�rton felelete: Nem, hanem egyed�l J�zus Krisztusra, Isten fi�ra. Mert P�l apostol szerint m�s fund�mentomot senki sem vethet azon k�v�l, mely vettetett, mely a J�zus Krisztus.” Ebben m�r benne van a solus Christus �s a sola scriptura reform�tori elve. Az egyh�zat nemcsak erk�lcseiben, hanem eg�sz hagyom�nyos rendszer�ben akarja megjav�tani: a Biblia szerint reform�lni.

Az els� protest�ns hitvall�s, a k�s�bbiekhez mint�ul szolg�l� �gostai (1530) , b�k�l�keny szelleme ellen�re is kimondja az egyh�zi hagyom�nyokr�l: “hurkot vetnek” re�nk s elvonnak a Biblia mondanival�j�t�l. Krisztus �rdeme �s megigaz�t� kegyelme helyett emberi dolgokra terelik figyelm�nket s �gy “az eg�sz kereszty�ns�g… semmi egy�b, mint bizonyos �nnepek, szertart�sok… pontos betart�sa.” “Hagyom�nytisztelet pedig nem igaz�t meg Isten el�tt.” (2. r. V.)

A II. Helv�t hitvall�s m�g kem�nyebb hangot haszn�l; keletkez�sekor
ugyanis m�r nem volt rem�ny a Luther r�sz�r�l mindv�gig v�rt
reform-zsinatra. “Nem t�rj�k, hogy… hitbeli dolgokban az egyh�zi aty�k
puszta nyilatkozataival, vagy… a bevett szok�sokkal, vagy az ugyanazon a
v�lem�nyen lev�k nagy sz�m�val… zaklassanak benn�nket.” “Megvetj�k az
emberi hagyom�nyokat.” Hangzatos nevekkel cicom�zz�k, apostolaiknak mondj�k
ugyan �ket, “�mde ha a szent iratokkal �sszehasonl�tjuk… ezekt�l elt�rnek
�s ebb�l a k�l�nb�z�s�g�kb�l bebizonyosodik r�luk, hogy teljess�ggel nem
apostoliak.” “A zsid�knak is voltak hajdan �si hagyom�nyaik, amelyeket
azonban szigor�an megc�folt az �r, bebizony�tv�n, hogy ezekkel hi�ba
tisztelik az Istent.” (2. r.) — �me ez a protest�ns hitvall�s. Protest�ns,
a sz� kett�s �rtelm�ben: bizonys�gt�tel a Biblia mellett, ugyanakkor
tiltakoz�s az emberi hagyom�nyok ellen. A II. Vatik�ni zsinat csak annyi
v�ltoz�st hozott e t�ren, hogy nem k�t kijelent�sforr�sr�l besz�l, a
Bibli�r�l �s a szent hagyom�nyr�l, hanem csak egyr�l: a Bibli�r�l, a szent
hagyom�nnyal egy�tt. Vagyis az “et” k�t�sz�t “cum”-mal cser�lte fel. A
fogalmaz�s �vatosabb lett, de a l�nyeg tov�bbra is megmaradt s ezzel a
protest�l�s sz�ks�ge is.

2.2.2 A kegyelem �tj�n

Az csak egyik r�sze a dolognak, hogy a r�mai egyh�z hol keresi a
kijelent�st. Azt is meg kell k�rdezn�nk, mit tal�l ott? Az �gynevezett
form�lis elv mellett l�ssuk teh�t a materi�lis elvet is. M�g az egyh�zi
hagyom�ny szerint �rtelmezett Biblia v�lasza is els�sorban ez: a kegyelem.
De a r�mai egyh�z megint hozz�tesz valamit: a kegyelem �s a j�cselekedetek.
Igaz, ezek a cselekedetek jobb�ra a kegyelem gy�m�lcsei, de a mell�rendel�s,
az “�s” itt is megvan. A j�cselekedet ennek folyt�n �rdemszerz� jelleget
�lt: az �r�k �dv�ss�get mintegy d�jk�nt adja Isten az �rdemek�rt. Az egyh�z
megszentel� cselekm�nyei a kegyelem r�v�n n�velik az emberi teljes�tm�nyek
�rt�k�t az �dv�ss�ghez felt�tlen�l sz�ks�ges m�rt�kre. Az egy�ni
teljes�tm�nyek, az egyh�z malasztj�val egy�tt munk�lj�k teh�t az �dv�ss�get.
A kett� k�lcs�n�sen felt�telezi egym�st. Az egyh�z biztosit ennek a
folyamatnak annyi hat�konys�got, hogy a hiv� k�ts�gbe ne ess�k, de t�maszt
annyi bizonytalans�got, hogy mindv�gig az egyh�z gy�mkod�s�ra szoruljon.

Luther �les szemmel ismerte fel: mint ahogy a r�mai egyh�z gyakorlat�ban
felibe kerekedett a hagyom�ny a Bibli�nak, ugyan�gy felibe kerekedik az
�rdemszerz� j�cselekedet a kegyelemnek, a kegyes ember a kegyelmes Istennek.
Ebb�l a felismer�sb�l k�vetkezik a reform�ci� m�sik mondanival�ja. Az
�gostai hitvall�st id�zz�k: “Az emberek nem igazulhatnak meg Isten el�tt
saj�t erej�kb�l, �rdem�kb�l vagy cselekedeteikb�l, hanem ingyen igaz�ttatnak
meg a Krisztus�rt hit �ltal, ha hiszik, hogy Isten �ket kegyelm�be fogadja
�s b�neiket megbocs�tja.” (IV. r.) — A II. Helv�t hitvall�s �gy veszi �t a
sz�t: “Megigaz�tani annyit jelent, mint b�n�ket megbocs�tani, b�n �s
b�ntet�s al�l felmenteni, kegyelembe fogadni �s igaznak nyilv�n�tani…
Teh�t egyed�l Isten igazit meg, m�gpedig csup�n csak Krisztus�rt; nek�nk
tulajdon�tja a Krisztus igazs�g�t… Mik�ppen az eledelt ev�s �ltal vessz�k
magunkhoz, azonk�ppen hiv�s �ltal lesz�nk Krisztus r�szeseiv�” (15. r.),
vagyis ha �t befogadjuk.

A protest�ns hitvall�s ebben a vonatkoz�sban is kett�s �rtelemben
protest�l: bizonys�got tesz Krisztus mellett s tiltakozik az emberi �rdemek
ellen. A sola scriptura mell� odahelyezi a solus Christus �s a sola gratia
elv�t. Napjainkban Barth hat�sa alatt, a kiv�l� r�mai katolikus teol�gus:
Hans K�ng biztat� k�s�rletet tesz ugyan a megigazul�stannal foglalkoz�
tridenti v�gz�sek protest�ns szellem� magyar�zat�ra. (Hans K�ng:
Rechtfertigung. Die Lehre Karl Barths und eine katolische Besinnung,
Einsiedeln 1957, 4. kiad. 1964) Egy ilyen tiszteletet �rdeml�, mer�sz
k�s�rlet azonban m�g nem menthet fel minket ebben a vonatkoz�sban sem a
protest�l�s k�telezetts�ge al�l. Ma is az emberisten�t�ssel szemben val�
k�z�s protest�l�s fogja egybe a felekezetekre szakadt protest�nsokat: az
evang�likusokat, reform�tusokat, anglik�nokat �s a t�bbieket. Ennyiben
besz�lhet�nk protest�ns hitvall�sr�l s ez hat�rozza meg a teol�gia
protest�ns jelleg�t. Ezzel ad�dik a tov�bbi teol�giai k�rd�s: Mit jelent a
k�z�s protest�ns hitvall�s megvall�sa egy sz�ttagolt protestantizmusban?

2.3 A k�l�nbs�gek elhordoz�sa

2.3.1 A c�l tudata

A protestantizmus m�r a nagy reform�torok �let�ben k�l�n-k�l�n
szervezked� ir�nyokra oszlott s a megoszl�s az�ta is tart. Ha a szekt�kat is
ide sz�m�tjuk, egyre nagyobb m�rveket �lt. Statisztikusok ma k�zel k�tsz�z
protest�ns felekezetet tartanak nyilv�n. R�ma r�sz�r�l nagy el�szeretettel
mutatnak erre a t�nyre �s �rveket kov�csolnak bel�le: az egys�g�t meg�rz�
r�mai katolicizmus konzerv�l� er� a vil�g sz�m�ra, a boml� protestantizmus
pedig bomlaszt� vesz�ly. Ha csakugyan az igazs�gra bukkantak volna a
protest�nsok, egyek lenn�nek az igazs�gban!

Reform�toraink nem �r�ltek ennek a megoszl�snak. K�l�n�sen K�lvin �s
Melanchton ism�telten k�s�rletet tett a n�met �s a sv�jci reform�ci�
egyes�t�s�re, a k�v�nt eredm�ny n�lk�l. A sokf�les�get �k sem a reform�ci�
igaz�b�l magyar�zt�k, hanem emberi gy�ng�kb�l s az emberi gy�ng�ket
kihaszn�l� praktik�b�l, mindezeken t�l pedig Isten titokzatos akarat�b�l.
Nek�nk ma nem az a feladatunk, hogy sop�nkodjunk az egys�ges�t� t�rekv�sek
meghi�sul�s�n, hanem hogy l�ssuk meg abban Isten ujjmutat�s�t. � a mi
sokf�le szakadozotts�gunk �ltal is tan�tani akar minket.

Ez akkor vil�glik ki, ha tudatos�tjuk a k�vetkez� t�nyeket: a reform�ci�
az egyh�z reform�ci�ja volt. Nem valami �j egyh�zat akartak alap�tani, hanem
Krisztus egyh�z�t akart�k form�lni. Ezt a sz�nd�kot nem engedt�k
elk�d�s�teni. Luther m�g felh�borod�ssal h�r�totta el, ha luther�nus
egyh�zat emlegettek; k�lvinista egyh�z elnevez�ssel pedig komoly form�ban
nem is k�s�rleteztek. Jellemz� a II. Helv�t hitvall�s c�mirata: “Vall�st�tel
�s egyszer� fejteget�s az igaz hitr�l �s a tiszta kereszty�n vall�s
egyetemes (a latin sz�vegben catholicus!) tanair�l.” Azt�n felsorolja a
c�mirat a helv�t gy�lekezeteket, melyek a hitvall�st kiadt�k, “azzal a
sz�nd�kkal, hogy egyetemlegesen, minden h�v� el�tt bizonys�got tegyenek
arr�l, hogy �k a Krisztus igaz �s �si egyh�z�nak egys�g�ben megmaradnak �s
semmif�le �j vagy t�ves hit�gazatokat sz�t nem hintegetnek, �s �gy semmi
k�z�ss�g�k sincs semmif�le hitbeli szakad�ssal vagy eretneks�ggel; ezt �ppen
most minden h�v�nek k�z�s tudom�s�ra juttatj�k, hogy kiki �nmaga
meggy�z�dhess�k r�la.” — Nem protest�ns, reform�tus vagy k�lvinista
hitvall�s teh�t, hanem egyszer�en vall�st�tel. Nem Bullinger besz�l itt �s
nem K�lvin, nem valamelyik felekezet vagy kegyess�gi t�pus, hanem minden
t�rbeli �s id�i korl�toz�s n�lk�l az una sancta, catholica ecclesia. Ez�rt
�s ennyiben id�tlen �s egyetemes.

A reform�tori sz�nd�k meg�rt�se szempontj�b�l tanuls�gosak azok az
elhat�rol�sok, amelyeket reform�torainkn�l megfigyelhet�nk. Luther pl. egy
darabig p�rtolta a paraszt-mozgalmakat, de mikor r�j�tt, hogy a szoci�lis
megmozdul�s, kiv�lt M�ntzern�l bibliaellenes vall�si rajong�ssal keveredik,
saj�t n�pszer�s�ge fel�ldoz�sa �r�n is szembefordult a parasztokkal. � reform�ci�t akart �s nem revol�ci�t. — A n�met lovagok �s fejedelmek
nemzeti h�st l�ttak a b�tor szav� bar�tban �s v�delm�kbe vett�k; az
�letvesz�lyben forg� reform�tor pedig ism�telten kifejez�sre juttatta: �
egyed�l Krisztusra akar t�maszkodni. (L�sd k�l�n�sen B�lcs Frigyeshez
int�zett 1522 m�rcius 5-i level�t.) A fejedelmekhez val� viszonya mindv�gig
dialektikus maradt, s a nemzeti h�s szerep�t el tudta h�r�tani. — Zwingli
harcost�rsa volt, m�gis, mikor bibliaismerete megk�vetelte, a reform�ci� k�t
�j �gra szakad�sa �r�n is szembefordult vele. — Erasmus, az �nnepelt tud�s,
a cs�sz�r kegyeltje, irodalmi tev�kenys�g�vel �tegyenget�je volt a
reform�ci�nak. Luther a De servo arbitri�ban m�gis lesz�molt Erasmus
filoz�fiai n�zeteivel, pedig ez�ltal a tud�s vil�g, a humanist�k kegy�t
vesztette el. Luthern�l mindez nem v�rm�rs�klet dolga, hanem a c�ltudatos
reform�tori magatart�s k�rd�se, amely�rt k�sz volt a politikai �rdekek
fel�ldoz�s�ra is.

K�lvin a szerzetes Lutherrel szemben humanista m�velts�g� volt. �rt�kelni
tudta Servet f�ldrajz-tudom�ny�t �s biol�giai felismer�seit. Castelliot, a
humanista tud�st pedig az � Instituti�ja t�r�tette meg, s tette genfi
munkat�rs�v�. De mikor k�ts�gbe vont�k Krisztus istens�g�t s a Biblia
tan�t�s�t kiforgatt�k, el kellett hagyniok Genfet; a makacs Servet eset�ben
pedig ut�bb a meg�gettet�st sem akad�lyozta meg (1553). Genf neh�z terep
volt, s az egyh�z reform�ci�j��rt folytatott elsz�nt k�zdelemben, kire
t�maszkodhatott K�lvin? I. Ferenc francia kir�lyra, aki hontalan bujdos�v�
tette? Az �llhatatlan genfiekre, akik sz�m�zt�k? Nem t�maszkodhatott sem az
�r�kl�tt r�gire, sem az indul� �jra. Kem�ny erk�lcsi szigor�val a reform�ci�
�gy�t v�dte, s a purit�n �let r�v�n, sz�nd�ka ellen�re lett a
t�kehalmoz�d�s, a k�s�bbi kapitalizmus egyik el�k�sz�t�je. — A reform�ci�ra
�ltal�ban az a kritikai magatart�s jellemz�, amely az ig�re t�maszkodva s az
ige �rdek�ben k�sz volt szembesz�llni, nemcsak az �r�kl�tt r�givel, hanem a
kibontakoz� �jjal is. Ebb�l eredt minden emberi nagys�ga �s emberi gyeng�je
is.

2.3.2 A hit al�zatra k�sztet

A reform�ci� sz�nd�k�nak ellentmond a protestantizmus felekezeti
tagolts�ga. Ebb�l ad�dik a helyes m�d, ahogy protest�ns �r�ks�g�nket
�ld�s�val �s terh�vel egy�tt elhordozhatjuk.

1. Isten, amikor megengedte, hogy emberi gyarl�s�gok megakad�lyozz�k
   a protest�ns egys�g kialakul�s�t, eleve �tj�t v�gta a protestantizmus
   vil�ghatalmi t�rekv�s�nek. Tan�tott �s tan�t minket, ne a r�mai vil�gegyh�z
   mint�j�ra szervezkedj�nk �s rendezz�k be egyh�zi �let�nket, s egyik
   protest�ns egyh�z se politikai-hatalmi eszk�z�kkel �p�tse mag�t, hanem lelki
   eszk�z�kkel szolg�lja az ig�t. �gy lehet s� ebben a vil�gban. Azt�n
   meg,
2. Isten, amikor a hagyom�nyok ny�g�b�l kiszabad�tott Bibli�t
   aj�nd�kozta nek�nk �s nem engedte meg, hogy a Biblia meg�rt�s�ben egys�gre
   jussunk, �tj�t v�gta a protest�ns elbizakodotts�gnak. Tan�tott �s tan�t
   minket, ne tekints�k a Biblia meg�rt�s�t reform�toraink �ltal elint�zettnek,
   hanem valamennyien �sszefogva k�zdj�nk a Biblia teljesebb �rtelmez�s��rt. Ez
   a k�z�s k�zdelem legyen a protestantizmus els� �s legf�bb feladata; �gy
   v�lhatik s�v� ebben a vil�gban. V�g�l
3. Isten, amikor megengedte, hogy a p�p�s egyh�z nyilv�nval� b�nei s
   a reform�ci� ellen�re is megmaradjon, viszont az am�gy is tagolt
   protestantizmusb�l �jabb �s �jabb szekt�k v�ljanak ki, tan�t, s�t
   figyelmeztet benn�nket arra, valamik�ppen protest�ns hagyom�nyainkban meg ne
   merevedj�nk, hanem haladjunk tov�bb a reform�ci� �tj�n. Ha egyszer
   kiszabadultunk a hagyom�nyok ny�g�b�l, vigy�zzunk, hogy ugyanolyan megk�t�z�
   hagyom�nyt ne csin�ljunk a reform�ci�b�l, vagyis �rizz�k meg protest�ci�nk
   evang�liumi jelleg�t. �gy maradhat s� a protestantizmus ebben a
   vil�gban.

Ezzel k�rvonalaztuk azt a protest�ns magatart�st, mely nem a m�ltb�l,
hanem az ig�b�l t�pl�lkozik s a protestantizmust nem valami muze�lis
erekly�nek, hanem �l� �s hat� er�nek tekinti. Ennek a protestantizmusnak
kell �rv�nyes�lnie az egyh�zban, a teol�gi�ban, �gy ebben a dogmatik�ban is.
– De h�t besz�lhet�nk-e tov�bb nagy �ltal�noss�gban protest�ns
hitvall�sr�l? Nem kell-e �ppen a dogmatik�ban sz�nt vallanunk, hiszen m�s az
evang�likus, a reform�tus vagy az anglik�n dogmatika? K�ts�gtelen�l �gy van.
A protest�ns hitvall�sr�l mondottak azonban k�zelebb seg�tenek egy
k�l�nbs�gt�tel meg�rt�s�hez.

Barth k�l�nbs�get tesz a protestantizmuson bel�li ellent�tek �s a
protest�ns felekezeteknek a t�bbi, teh�t nem-protest�ns felekezetekkel
szemben mutatkoz� ellent�tei k�z�tt. Itt is, ott is ellent�tek vannak, de
m�g ez ut�bbiak sz�ks�gk�ppen egyh�zmegoszt�k, addig az el�bbiek nem
sz�ks�gk�ppen azok. A protest�ns felekezetek bels� ellent�tei �gy
tekinthet�k, mint egyazon egyh�z k�l�nb�z� teol�giai iskol�i vagy
ir�nyzatai. (K. D. I/2. 930. l.) Barth eme meg�llap�t�sa nem a protest�ns
bels� ellent�tek elpal�stol�sa vagy elvtelen lealkuv�sa. Bels� ellent�t van,
nem is egy, de egyik sem okvetlen egyh�z-megoszt�.

Mi is ebben a tudatban m�vel�nk k�lvini t�pus� reform�tus dogmatik�t.
�vakodunk azonban att�l, hogy konfesszionalizmust sz�tsunk, az �gynevezett
k�lvinista felekezeti �ntudatot hizlaljuk. Ez a k�lvinista �ntudat, ak�rcsak
luther�nus m�sa, voltak�ppen K�lvint, illetve Luthert emeli Krisztus
hely�be, teh�t sz�ges ellent�tben �ll a protest�ns hitvall�ssal.
– A dogmatika m�vel�sekor is a h�la k�telezetts�g�t �rezz�k a nagy m�lt�
Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z ir�nt, amelyben Krisztus evagy�liom�t
megismerhett�k. De ez a k�telezetts�g nem kiszolg�l�st jelent, hanem azt a
h�l�b�l fakad� sz�ntelen igyekezetet, hogy mindaz, ami az egyh�zban emberi,
form�l�dj�k Krisztus �br�zat�ra. Az � egyh�z�t keress�k �s szolg�ljuk a
Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�zban. Mert nem c�lba �rt vagy meg�llapodott
egyh�z a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z sem, hanem �ton van a nagy egys�g
fel�, mely�rt Urunk f�papi im�ds�g�ban k�ny�rg�tt. (Jn 17,21)