8. AZ ... ... NYOMTATOTT S KZIRATOS HAGYOMNYA II. rsz Fekete Csaba 2001.
„MAGYAR NYELVJRSOK”
A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMNYI TANSZKNEK
2001. VKNYVE DEBRECEN XXXIX, 165–176
Fekete Csaba
Az reg gradul Zsoltrknyvnek nyomtatott s kziratos
hagyomnya
Kszlt az OTKA Rgi magyar szvegek nyelvi s mveldstrtneti magyarzata, kiadsa cm (T 029 146. sz.) kutatsi program keretben. Nyelvi s Mveldstrtneti Adattr 14.
II. rsz
E zsoltrnak az els verse is csak kisebb mrtkben klnbzik. Az reg gradulban gyakori az r Isten megszlts a Vizsolyi Bibliban olvashat Isten helyett, mint itt is, a vonatkoz nvmssal bvtett mondatban. Az indulatsz a latinban, a (rgi) magyarban s ms nyelvekben az rzelemteli megszlts bevezetjeknt is llhat, ilyenkor vocativusi funkcij. Ezrt gyakori, hogy megszltsban szerepel, de ez nem szksgszer. Az ilyen helyzetben az indulatszt tartalmaz vagy nlklz mondatok teht vltakozhatnak (v. Gallasy: TNyt. II/1: 850; A. Molnr: Nytudrt. 148. sz. 14–5). Az reg gradulba betoldott kr ighez pedig a hatrozsz szoksos fordulatot alkotva (trj kegyelmesen…) trsul, amely bvts a megszltssal jobban sszekapcsolja a mondat felszlt rszt. Azt is lthatjuk, hogy az reg gradul a Vizsolyi Bibliban gyakori sszetett mlt idej igealak helyett nem ritkn egyszer befejezett mltat hasznl. A tbbi tz versben szintn csak olyan klnbsgek vannak, mint a mr bemutatott 2-tl 4-ig terjed versekben. Azt gondolhatnnk, hogy a megfogalmazs magyarossgnak ignybl is szrmaztathat ilyen csekly mdosuls. De ott lappang a httrben az a lehetsg, hogy ez egy a hasznlatban, a szertartsi s a szbeli hagyomnyban megszokott zsoltrfordts hatsa, s Keseri Dajka, a szerkeszt ezrt igaztott a Vizsolyi Biblia szvegn. Erre a felttelezsre az jogost fl bennnket, hogy tallhatunk olyan zsoltrokat, amelyeknek a kezdete teljesen klnbz, a folytatsa azonban szinte azonos.
A 69. zsoltrnak (Salvum me fac Deus) csupa aprsgokban klnbz 2–36. versvel ellenttben a kezdverse lnyegesen ms:
Vizsolyi Biblia
|
reg gradul
|
(1) Tarts meg engemet IÐten,
mert el rtenek az vizec
mind az n lelkemig.
|
Szabadits meg Vr IÐten engemet,
Ðzabadits meg
mert Ðok hboruÐgok
fogtanak kxrnyl engemet:
Mind az n hallomig.
|
|
|
(2) B eÐtem mlÐges Ðrba,
holott fel nem lhatoc,
mlÐges vizekre jutottam,
s az vznec habia el fogott engemet.
|
EÐtem mlyÐges Ðrban,
holott fel n… llhatok:
MlyÐges vizekre jutottam
s azoknak habjk el fogott engemet.
|
|
|
(3) El fradtam az kiltÐban,
meg radott az n torkom,
el fogytkoztac az n emeim
vrun az IÐtent.
Stb.
|
El fradtam az kiltsban
meg Ðzradott az n torkom:
El fogyatkoztak az n Ðzemeim
vrvn az IÐtent.
Stb.
|
Az eltr els vers eredetre a Batthyny gradul (= BatthyK.; in: Nytr. XIV.), valamint az azzal sz szerint egyez Rday gradul szvege vilgt r. A Batthyny gradulrl az jabb kutats tisztzta, hogy a 17. szzad elejn msoltk (Czegldy Sndor: MKsz. 1961: 247–63, U.: MNy. 1963: 24–9). A kezd verseket a BatthyK. szerint idzem:
Szabadits meg Ur IÐten mert Ðok haboruÐagok kxrÕl fogtanak engemet :
Mind az en halalomig
EÐem az bÕnxÐxknek keÐzeben :
Es ninczen Ðegedelmem.
Jxuek az haboruÐagnak kxziben :
Es be merÕlek.
Munkalkodam es be rekedek x nekik praedikaluan :
Elfogatkozanak az en Ðzemeim miglen te benned bizom Ur IÐten.
Stb. (268).
Ezt az rklt zsoltrkezdetet teht megtartotta az reg gradul. De a zsoltr tbbi rszben az reg gradul nmi mdostssal a Krolyi-fle szveget vette t.
Nem csupn az reg gradulban figyelhetjk meg ilyen — a mi korunkbeli elgondols szerint felems — szvegvltozatok fennmaradst. Pldul a Bllyei gradulban (kiadatlan; Tiszntli Reformtus Egyhzkerleti s Kollgiumi Nagyknyvtr, Kzirattr, R 507; Debrecen) a 34. zsoltr (Benedicam Dominum in omni tempore) szvege lnyegben ugyanaz, mint az reg gradulban, amely jrszt megegyezik a Vizsolyi Biblia szvegvel. Eltr azonban gyszintn a kezd verse.
Ezt a kezdverset a kziratos hagyomny rktette tovbb. Szvege igen hasonl Klmncsehi Mrton zsoltrfordtshoz. Azt vlhetjk, hogy ez valamilyen kzvettssel a megsemmislt Gyulafehrvri gradulnak (amely az reg gradult megalapozta) lehetett meg egy vagy tbb forrsban. Azutn tovbb msoltk, ezrt talljuk ugyanezt a kezdetet a Bllyei gradulban. De csupn a kezdversben rvnyesl a korbbi hagyomny, mert a zsoltr tbbi versben a Bllyei gradul s ismeretlen forrsa az reg gradullal s a Vizsolyi Biblival egyez szveget vlasztotta.
Mindezt illusztrland elszr a Bllyei gradul s a Klmncsehi-fle szveg els hrom verst mutatom be, majd pedig ugyanezt a rszt a Vizsolyi Biblibl s az reg gradulbl:
-
Klmncsehi Mrton (1555 k./1561)
|
Bllyei gradul (1642–1653)
|
Aldom az Vr IÐtent minden idxben :
az xdiczerete
Ðoha ki nem akad az en ambol.
|
Aldom aÅ Urat en minden idben:
Es Ðoha aÅ dicsereti
aÅ en ÐÅambol ki nem ÐÅakad.
|
|
|
Az Vrnac diczeretiben
gyxnyxrkxdic az en lelkem :
hallyc meg ezt az alzatoÐÐac
es xru#dezz#ec.
|
AÅ Urban
dicsekedik aÅ en Lelkem:
Ezt meg halvan aÅ nyomorultak
rlny fognak
|
|
|
-
Magatallytoc az Vrat en velem :
es az x neut mind egyetemben
visellytec diczeretben.
Stb.
|
MagaÐÅtallyatok az Urat velem ÐÅve:
es magaÐÅtallyuk aÅ nevet egyetemben.
Stb.
|
-
Vizsolyi Biblia
|
reg gradul
|
(1) Aldom az WRat minden idxben,
mindenkoron az x ditsreti
az n mban vagyon.
|
Aldom az Vrat n minden idxben :
Es Ðoha az x dicsireti
az n Ðzmbl ki nem Ðzakad.
|
|
|
(2) Az WRban diczekedic az n lelkem,
et meg hallun
az nyomorultac xrlni fognac.
|
Az Vrban dicsekedik az n lelkem :
Ezt meg halvn
az nyomorultak xrlni fognak.
|
|
|
(3) Magatallytoc az WRat velem xue,
s magatallyuc az x neut egyetemben.
Stb.
|
Magaztallytok az Vrat velem xÐzve :
Es magaztallyuk az x nevt egyetemben
Stb.
|
A szertartssal kapcsolatos szbelisg, emlkezet s hagyomny erejt, kialakultsgt, valamint tovbblst tkrzi teht az a fajta klnbzs, amikor a Vizsolyi Biblia szvegvel lnyegben egyez zsoltrnak egy gradulban csak a kezdverse nem azonos, ez riz egy korbbi hagyomnyt. A zsoltrnak ugyanis a kezdete a legjellemzbb, nevezhetjk hvversnek is, mert elhvja a folytatst, ltala a szertartst vgz (fejbl zsoltroz) emlkezetben az egsz zsoltr szvege felidzdik.
3. Azonos zsoltrszvegek. Az reg gradul s a Vizsolyi Biblia zsoltrszvegeinek tbbsge lnyegben azonos. Ez az azonossg sokszor sz szerinti egyezs (de a helyesrsuk kvetkezetesen eltr). A szvegben azonban ilyenkor is vannak, lehetnek apr klnbsgek, msknt hasznlt igeidk s szalakok. A liturgikus gyakorlat nem tanstja a befogadott bibliafordtsnak azt az rinthetetlensgt, amely ksbb a Ttfalusi Kis Mikls bibliakiadsa krl fellngolt vitban nyilvnval a 17. szzad vgn. Azt azonban vilgosan mutatja, hogy a Vizsolyi Biblia az reg gradul kinyomtatsa idejre a tbbrt hagyomnyban is mr egyfajta normnak szmtott.
A lnyegi egyezst s a rendre flbukkan minimlis klnbsgeket szemlltesse a 127. zsoltr (Nisi Dominus edificaverit domum) prhuzamos szvege.
-
Vizsolyi Biblia
|
reg gradul
|
(1) Ha az WR nem eppiti az hzat,
hiba fradnac az kic azt eppitic :
ha az WR nem xrizi az vroÐt,
hijba vigyznac az xrizxc.
|
Ha az Vr nem ppiti az hzat;
hjban fradnak az kik azt ppitik :
Ha az Vr nem xrizi az vroÐt
hban vigyznak az xrizxk.
|
|
|
(2) Hijba val dolog nktec
reggel hamar fel kelntec,
kÐxn fekenntec le,
s nagy fradÐggal kenyeret enntec :
holott az IÐten
az xerelmeÐinec enged lmot.
|
Hban val dolog nktek
reggel fel kelnetek :
Es kÐxn fekdnxtxk le.
Es nagy fradsggal kenyeret ennetek :
Holott az IÐten
az x ÐzerelmeÐinek enged lmot.
|
|
|
(3) Im az WRnac xrxkÐgi az fiac,
s az aoni llatnac mhnec
gymxltÐe, iutalom.
|
Im az Vrnak xrxkÐgi az fiak :
Es az AÐzÐzonyillatnak mhnek
gymxltse jutalom.
|
|
|
(4) Mikppen az nijlac az hatalmas
erxÐnec kezben,
ollyanoc az iffiuÐgnac fiai.
|
Mikppen az nyilak az hatalmas
erxÐnek kezben :
Ollyanok az ifjuÐgnak fiai.
|
|
|
(5) Bdog az ki meg txlti
az x tegzt azockal,
nem gyenlnec meg
mikor az x ellenÐgeket
a kapuban meg littyac.
|
Bldogok az kik meg txltik
az x tegzeket azokkal :
Nem Ðzgyenlnek meg
mikor az x ellenÐgeket
a’ kapuban meg Ðzollittyk.
|
|
|
|
DitsxÐg. […]
|
A Vizsolyi Biblia s az reg gradul Psalteriumnak sszefggseit egytt ttekintve mg nem elemezte sem nyelvi vagy irodalmi, sem teolgiai vagy egyhzzenei tanulmny. Ezrt maradtak rejtve a fntebb vzolt jellegzetessgek, s mindmig szinte teljesen feltratlan ezek httere. Kziratos s nyomtatott gradulok, valamint bibliafordtsok zsoltrainak sszehasonlt tanulmnyozsval rhetjk el ennek az itt kzreadott vzlatnak a bvtst s tovbbi finomtst: a szvegrksg viszonylagos felmrst.
Mr most is bizonyosnak ltszik azonban, hogy a nyomtatott forrsok tanulmnyozsban sem mondhatunk le olyan megkzeltsrl, amely trgyunk kapcsn is szmol a gyakorlati szbelisg (nekbelisg) s a hozz kapcsold kziratos hagyomny hatsval. Annak ellenre sem mellzhetjk ezt, hogy anyanyelvnkben s liturgikus szvegeinkben csak nyomokban maradt meg ennek a szertartsi rksgnek a hatsa.
Fekete Csaba
|