„MAGYAR NYELVJ�R�SOK”

A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOM�NYI TANSZ�K�NEK

2001. �VK�NYVE DEBRECEN XXXIX, 165–176

Fekete Csaba

Az �reg gradu�l Zsolt�rk�nyv�nek nyomtatott �s k�ziratos
hagyom�nya

K�sz�lt az OTKA R�gi magyar sz�vegek nyelvi �s m�vel�d�st�rt�neti magyar�zata, kiad�sa c�m� (T 029 146. sz.) kutat�si program keret�ben. Nyelvi �s M�vel�d�st�rt�neti Adatt�r 14.

A gradu�lok a korai protestantizmus szertart�si �nekesk�nyvei gregori�n dallamokkal �s magyar sz�vegekkel. Ezeknek egyik f� r�sze az istentiszteleteken, �nekes szertart�sok alkalm�val haszn�latos sz�z�tven bibliai pr�zazsolt�r. Ezek sz�vege t�bbf�le forr�sb�l sz�rmazik. Ismeretes, hogy az �reg [’nagy’] gradu�lt (Gyulafeh�rv�r, 1636) a szerkeszt�k, Keser�i Dajka J�nos (1580–1633) �s Geleji Katona Istv�n (1589–1649) erd�lyi p�sp�k�k — az (erd�lyi) szertart�s egys�ges�t�s�nek rem�ny�ben, a helyileg elt�r� gyakorlat probl�m�inak elh�r�t�s�ra — mintap�ld�nyul sz�nt�k, �s �sszehasonl�t� munk�latra alapozt�k. A gradu�l el�munk�latait m�g Bethlen G�bor szorgalmazta, k�s�bb pedig k�tsz�z p�ld�nyban I. R�k�czi Gy�rgy k�lts�g�n nyomtatt�k ki. K�l�n megeml�tend�, hogy a k�nyv elej�n l�v� aj�nl�s�t R�k�czi Gy�rgy vala�mennyi p�ld�nyban saj�t kez�leg �rta al�, bejegyezve jelmondat�t („Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei”), majd azokat aj�nd�kk�nt a legjelent�sebb magyarorsz�gi �s erd�lyi gy�lekezeteknek k�ldette sz�t, amelyeknek a nev�t ugyancsak a saj�t kez�vel �rta be. Az �reg gradu�l zsolt�rsz�veg�nek Keser�i Dajka J�nos volt a revizora, a Zsolt�rok k�nyv�nek �tjav�tott sz�veg�t a k�s�bb megsemmis�lt Gyulafeh�rv�ri gradu�lba m�soltatta. Elhunyta ut�n a munk�latot Geleji Katona fejezte be, akit nyelvtan�r�k�nt is ismer�nk (v�. Magyar Gramatikatska. Gyulafeh�rv�r, 1645). � rendezte sajt� al� �s � fel�gyelte az �reg gradu�l nyomtat�s�t. (Az �reg gradu�lra ld. R�gi magyarorsz�gi nyomtatv�nyok — a tov�bbiakban RMNyt. — [3. k�t.] 1643; �ltal�ban a gradu�l hazai k�nyvm�faj�ra pedig ld. Ferenczi Ilona, Graduale Ecclesiae Hungaricae Epperiensis 1635, Musicalia Danubiana 9., Bp. 1988; k�s�r� tanulm�ny 18–24.) Az �reg gradu�l a k�z�pkori hagyom�nyokb�l kin�tt (ortodox) reform�tus magyar nyelv� gregori�n kor�lis leggazdagabb gy�jtem�nye (RMNyt. III, 44). M�s k�rd�s, hogy ez a liturgikus gyakorlat ekkor sem volt kiz�r�lagos, majd pedig f�leg a puritanizmus hat�s�ra fokozatosan eleny�szett (v�. pl. Csomasz T�th K�lm�n, A reform�tus gy�lekezeti �nekl�s. Bp. 1950. 131–58, U�, Egyh�zi zene�let. (Protest�ns egyh�zak): Magyarorsz�g zenet�rt�nete. II. 1541–1686. Szerk. B�rdos Korn�l. Bp., 1990. 186–99, 202–13; Dobszay L�szl�, A magyar egyh�zzenet�rt�net forr�sai. Bp., 1999. 47–51; Fekete Csaba, Gradu�l �s reform�tus istentisztelet. (Liturgiat�rt�neti �ttekint�s az �reg Gradu�l somorjai p�ld�ny�nak k�ziratos p�tl�kai alapj�n): Egyh�z �s m�vel�d�s. Szerk. G. Szab� Botond–Fekete Csaba–Bereczki Lajos. Debrecen, 2000. 207–355; Karasszon Dezs�, Synopsis Gradualis. (A gregori�n �nek �s a magyar reform�tus istentisztelet): Uo. 137–206).

Az �reg gradu�l, illetve az el�zm�ny��l szolg�l� Gyulafeh�rv�ri gradu�l sz�veg�nek meg�llap�t�sakor a nyomtatott forr�sok mellett mintegy negyven, k�l�nb�z� vid�kr�l sz�rmaz� helyi k�ziratos gradu�lt dolgoztak f�l. Geleji Katona Istv�n terjedelmes bevezet�je, I. R�k�czi Gy�rgyh�z sz�l� aj�nl�levele t�j�koztat a r�szletekr�l. A zsolt�rok ford�t�s�r�l azt �rja, hogy Keser�i Dajka J�nos „az m�sf�lsz�z zsolt�rokat, (amint l�tom a boldog eml�kezet� Carolyi Caspar ford�t�sa szerint), mivel az azel�tti gradu�lokban csak egyn�h�ny zsolt�rok voltak (azokis nem literaliter, hanem csak periphrastice, azaz b�vebbedk�n val� k�r�lj�r� besz�ddel, amint a kisebbik Cantion�l�ban kell lenni) versenk�nt szaggatv�n a n�t�val val� �nekl�sre eg�szlen le�rta, s a Gradu�l �r�nak eleiben adta” (RMNyt. III, 43). Az 1620-as, 1630-as �vek fordul�j�n, amikor Keser�i Dajka J�nos munk�hoz l�tott, m�r n�gy �vtizede megjelent a Vizsolyi Biblia (1590). Csaknem egy �vsz�zaddal kor�bban pedig Benc�di Sz�kely Istv�n bizony�ra liturgikus haszn�latra is sz�nt Zsolt�rk�nyve (Krakk�, 1548), valamint majd k�t �vtizeddel ez ut�n Heltai G�sp�r �s k�r�nek zsolt�rford�t�sa (Kolozs�v�r, 1560). A r�nk maradt k�ziratos gradu�lokban viszont nincs meg a teljes Zsolt�rk�nyv. A k�dexek kor�nak latinon alapul� ford�t�sait a h�ber alapsz�vegre is figyel� protest�nsok, humanista tud�sok nem fogadt�k el kritik�tlanul. Val�ban k�n�lkozott teh�t az a lehet�s�g, hogy p�ld�ul a Vizsolyi Biblia sz�veg�t beillessz�k a k�sz�l� gradu�lba. A k�ztudat sz�m�ra ez ma eg�szen mag�t�l �rtet�d� volna a K�rolyi G�sp�r (1530 k.–1591) vezet�s�vel szerkesztett ford�t�s tekint�lye �s sz�zadokon �t �rv�nyes�l� nyelvi �s irodalmi hat�sa miatt. �mde a korabeli szertart�si gyakorlatban ez sokszor m�gsem �gy t�rt�nt. (Mindezekr�l a k�rd�sekr�l Ferenczi Ilona tanulm�nya t�j�koztat: K�s�rlet a liturgia egys�ges�t�s�re az Erd�lyi Fejedelems�gben (a 17. sz�zad els� fel�ben). Magyar Egyh�zzene 1993/1994: 21–30. Ugyan� felsorolja a k�ziratos gradu�lokat is: Graduale R�day saeculi XVII. Musicalia Danubiana 16. Bp., 1997. K�s�r� tanulm�ny: 12, 84. jegyzet.) Az �reg gradu�l Zsolt�rk�nyv�vel pontosabban az a helyzet, hogy annak sz�mos zsolt�ra, a zsolt�rok t�bbs�ge nagy m�rt�kben t�maszkodik a Vizsolyi Bibli�ra, illetve l�nyeg�ben egyezik vele.

A korai gyakorlatban �s hagyom�nyban sokkal t�bb k�ziratban terjedt ford�t�sv�ltozat �s a szertart�sban sz�belis�g �tj�n �r�kl�d�tt zsolt�rvari�ns �lt egym�s mellett, mint amennyir�l ma valamelyes ismereteink vagy legal�bb sejt�seink lehetnek. Szegedi Lajos ford�t�sa elt�nt. K�lm�ncsehi M�rton 1550–1555 t�j�n l�tezhetett szertart�sk�nyve sem ismeretes, a Beythe Istv�n� sem. A k�ziratos gradu�lokban k�zel f�lsz�z lehet a K�lm�ncsehi ford�t�s�b�l hagyom�nyosan tov�bb �l� zsolt�r-
sz�veg (v�. Husz�r G�l, A Keresztyeni Gy�lekezetben Valo Isteni Dicheretec; f�ggel�ke: A Kereszty�ni Gyºlekezetben valo Regveli EnekleÐec, mellyeket Primaknac hijnac, az Kalmanczehi Marton MeÐtertxl Magyarr� ford�tatot PÐalmuÐockal egyetembe, Debrecen, 1561; hasonm�s: Biblio�theca Hungarica Antiqua XII. Bp. 1983). Sz�nyi Etelka p�ld�ul harminch�t zsolt�rr�l l�tta igazolhat�nak K�lm�ncsehi (S�nta) M�rton szerz�s�g�t (XVI. sz�zadi �nekelt pr�za: egy filol�giai k�rd�s: ItK. 1989: 264–98).

A zsolt�rok vari�nsait olyan gradu�lokba m�solt�k, amelyek a k�s�bbi haszn�latban gyakran elkoptak vagy megsemmis�ltek. 1574-ben Husz�r G�l kiadta az egyetlen r�nk maradt 16. sz�zadi (�protest�ns) nyomtatott gradu�lt (A keresztyeni gywlekezetben valo IÐteni diczeretec es ImadÐagoc, Komj�ti, 1574; hasonm�sa: Bibliotheca Hungarica Antiqua XIII. Bp. 1983; a kiadv�nynak csak az els� r�sze gradu�l, a m�sodik eredeti reform�tori (gy�lekezeti, n�p-) �nekeket tartalmaz). Ennek zsolt�rsorozata ismeretlen forr�sb�l val�. Nem egyezik meg sz�veg�k az 1561-ben kinyomtatott K�lm�ncsehi M�rton-f�l�kkel sem, �s csak a zsolt�rok fel�t tartalmazza. Husz�r G�l zsolt�rsz�vegeinek hagyom�nya azonban nem folytat�dott a r�nk maradt k�ziratos gradu�lokban, nincs nyomuk az �reg gradu�lban sem.

A Vizsolyi Biblia �s az �reg gradu�l Psalteriuma l�nyeg�ben vagy csak r�sz�ben egyez�, illetve elt�r� sz�veg� zsolt�rokat egyar�nt tartalmaz. A r�szbeni egyez�snek (elt�r�snek) is vannak k�l�nb�z� fokozatai. Olyan zsolt�rok is akad�nak, amelyeknek csak a kezd�verse k�l�nb�zik, a sz�veg t�bbi r�sze tulajdonk�ppen azonos.

A k�l�nf�le t�pusok, noha az �ttekint�s �s az �sszef�gg�sek felt�r�sa v�gett t�rekedn�nk kell az elk�l�n�t�s�kre, nem tiszt�n bukkannak f�l. A zsolt�rsz�vegek elt�r�seir�l helyenk�nt nem d�nthetj�k el vil�gosan, hogy ma m�r ismeretlen k�ziratos forr�shoz val� ragaszkod�s miatt vagy egyes zsolt�rkomment�rok hat�s�ra vagy a h�ber forr�snyelv �s f�k�nt Immanuel Tremellius latin ford�t�s�hoz val� nagyobb h�s�g �rdek�ben j�ttek-e l�tre. Ezenk�v�l a szertart�si haszn�lat, teh�t a k�z�ss�gben �s felsz�val, �nekbesz�dben (recit�lva) elim�dkoz�s miatt megval�s�tott m�dos�t�sokkal is sz�molnuk kell. Ennek �rdek�ben Keser�i Dajka n�hol jobb mondatfel�p�t�st vagy m�s sz�alakokat is v�lasztott. Geleji Katona az el�sz�ban arra utal, hogy � nem v�ltoztatott az el�dj�t�l �r�k�lt zsol�t�rsz�vegen. Ez azonban egy�ttal azt is jelenti, hogy bizonyos hib�kat sem jav�tott. Ez�rt hi�nyzanak n�hol versek, vagy maradtak a sz�vegben az �r�de�k elhall�s�b�l vagy hib�s le�r�sb�l ered� lapsusok.

A sz�vegt�rt�net n�h�ny itt k�vetkez� szemelv�nye els�sorban a Vizsolyi Biblia �s az �reg gradu�l Zsolt�rk�nyv�re figyel; azokat hasonl�tja �ssze, de a mait�l meglehet�sen elt�r� 17. sz�zadi liturgikus gondolkod�snak �s az �lland�an gyakorolt szertart�sban gy�kerez� sz�belis�gnek egyes von�sait szint�n szeml�lteti. E p�ld�k r�vil�g�tanak a nyomtatott, valamint a k�ziratos korai protest�ns zsolt�rsz�vegek hagyom�nyoz�d�s�nak bonyolult s ma m�r nehezen tisz�t�zhat� �sszef�gg�seire.

1. R�szben elt�r� zsolt�rsz�vegek. L�ssuk p�rhuzamosan a k�t Zsolt�r�k�nyv sz�veg�t, annak elt�r�seit a 6., azaz az els� b�nb�nati zsolt�rban (Domine ne in furore tuo arguas me)!

A zsolt�rok sz�moz�s�ban mindk�t kiad�s a h�bert (Biblia Hebraica) k�veti. A Vulgata sz�veg�re al�bb a latin incipit utal. Az �reg gradu�l, mint �ltal�ban a liturgikus c�lra k�sz�lt zsolt�rford�t�sok, verssz�moz�st nem tartalmaz. A k�nnyebb t�j�koz�d�s �s �sszevet�s c�lj�b�l a Vizsolyi Biblia verssz�moz�s�t k�zl�m, az egyes verseken bel�l pedig a Vizsolyi Biblia �s az �reg gradu�l sz�veg�t sorokra t�rdelem.

A : a sorok v�g�n nem egyszer�en interpunkci�s funkci�j�, hanem egyszersmind a recit�l�sban a mediatio (= mondatfelez� dallamformula hely�nek) jele. Egy�bk�nt az interpunkci�s jeleket t�bbnyire bet�k�zzel, de helyenk�nt a sz�hoz tapadva szedt�k a korabeli nyomd�szok. Az al�bbi id�zetek ebben is h�en k�vetik a k�t nyomtatv�nyt.

Amint l�that�, a 7. vers kiv�tel�vel nincsenek l�nyegi elt�r�sek, csup�n a sz�rendet �rint�k, �s kisebb �tfogalmaz�sok. K�t zsolt�rvers teljesen, illetve r�szben hi�nyzik az �reg gradu�l sz�veg�b�l. A 3. vers hi�ny�t vagy jav�tatlan hiba vagy valamilyen k�ziratos forr�ssz�veg elv�t�se okozta. A 9. vers fel�nek kies�se sem tudatos �sszevon�s eredm�nye, hanem a le�r�, a m�sol� vagy a nyomd�sz �szrev�tlen�l maradt hib�z�sa. A zsolt�r t�bbi r�sz�t vagy hozz�igaz�totta Keser�i Dajka J�nos a Vizsolyi Biblia sz�veg�hez, vagy f�k�nt a sz�beli hagyom�ny jegy�ben v�ltoztatott annak sz�veg�n.

E zsolt�r kapcs�n is f�ltehet�, hogy Keser�i Dajka k�l�nf�le sz�vegeket szint�n �sszehasonl�tott. P�ld�ul az �reg gradu�lban is — mint a Sz�kely Istv�n zsolt�rford�t�s�ban — nyoszolya �s �gy sz� van a 6. versben. Ett�l elt�r�leg a K�rolyi-f�le ford�t�s korai kiad�saiban, a Vizsolyi, a Hanaui (1608), az Oppen�heimi (1612) Bibli�ban mindk�tszer az �gy sz�t olvassuk. Majd csak T�tfalusi Kis Mikl�s (1685) cser�li ki az �gy sz� els� el�fordul�s�t nyoszoly�ra.

A k�l�nb�z�sek egy�b t�pusait p�ld�zzuk egy m�sik zsolt�rral.
A 9. zsolt�rnak (Cofitebor tibi Domine in toto corde meo) t�bb verse (9–10., 12–13., 16–18., 20.) szeml�lteti, milyen m�rt�kben v�ltozott meg az �reg gra�du��l sz�vege helyenk�nt olyan zsolt�rokban is, amelyeknek a legt�bb verse egy�bk�nt vagy sz� szerint azonos vagy csak alig t�r el a k�t ford�t�sban. Az eml�tett versekben m�r (n�mileg) t�bb az elt�r� sz� vagy grammatikai megold�s, mint az el�z� p�ld�ban. �rdekes m�g, hogy az egy�bk�nt teljesen egyez� 2. versben a Vizsolyi Biblia �rvendezek �s �r�lek sz�p�rja helyett az �reg gradu�lban a r�gi magyar �r�sbelis�gben sokkal gyakoribb �rvendez(ek) �s vigad(ok) �ll, amely forma az ikerszavakra jellemz� hangtani fel�p�t�st mutatva (mag�nhangz�s, illetve labi�lis m�ssalhangz�s sz�kezdet) az or�lis gyakorlatban form�l�dhatott ki (ld. M. Nagy, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis. XXXVI–XXXV [1998–1999]: 72–3). A hosszabb zsolt�rokat, a kilencediket is, �ltal�ban k�t r�szre tagolt�k a liturgikus gyakorlatban. Ezt k�veti az �reg gradu�l is: az els� r�sz lez�r�s�nak hely�t a kezd� szavakkal jelzett doxol�gia mutatja a 12. vers ut�n, a m�sodik r�sz (13–20. vers) elej�n pedig latinul ugyanazon zsolt�r folytat�d�s�ra val� utal�s is olvashat�.

2. Elt�r� zsolt�rkezdetek. Az �reg gradu�lnak a Vizsolyi Bibli�val �ltal�ban azonos sz�veg� zsolt�rai k�z�tt olyanokat is tal�lunk, amelyeknek szignifi�k�nsan csak a kezd� verse t�r el a Vizsolyi Biblia sz�veg�t�l.

A 60. �s a 69. zsolt�r�rnak az eleje mutatja az ilyen t�pus� elt�r�st. L�ssuk el�bb a 60. (Deus repulisti nos) zsolt�r kezdet�t:

E zsolt�rnak az els� verse is csak kisebb m�rt�kben k�l�nb�zik. Az �reg gradu�lban gyakori az � �r Isten megsz�l�t�s a Vizsolyi Bibli�ban olvashat� Isten helyett, mint itt is, a vonatkoz� n�vm�ssal b�v�tett mondatban. Az � indulatsz� a latinban, a (r�gi) magyarban �s m�s nyelvekben az �rzelemteli megsz�l�t�s bevezet�jek�nt is �llhat, ilyenkor vocativusi funkci�j�. Ez�rt gyakori, hogy megsz�l�t�sban szerepel, de ez nem sz�ks�gszer�. Az ilyen helyzetben az � indulatsz�t tartalmaz� vagy n�lk�l�z� mondatok teh�t v�ltakozhatnak (v�. Gallasy: TNyt. II/1: 850; A. Moln�r: Nytud�rt. 148. sz. 14–5). Az �reg gra�du��lba betoldott k�r ig�hez pedig a hat�roz�sz� szok�sos fordulatot alkotva (t�rj kegyelmesen…) t�rsul, amely b�v�t�s a megsz�l�t�ssal jobban �sszekapcsolja a mondat felsz�l�t� r�sz�t. Azt is l�thatjuk, hogy az �reg gradu�l a Vizsolyi Bib�li�ban gyakori �sszetett m�lt idej� igealak helyett nem ritk�n egyszer� befejezett m�ltat haszn�l. A t�bbi t�z versben szint�n csak olyan k�l�nbs�gek vannak, mint a m�r bemutatott 2-t�l 4-ig terjed� versekben. Azt gondolhatn�nk, hogy a megfogalmaz�s magyaross