6. ELADS: 1995 Megifjod reg gradulok Karasszon Dezs Confessio
6. ELADS: 1995 Megifjod reg gradulok Karasszon Dezs Confessio
Egyhzzene
KARASSZON DEZSÕ
Megifjod reg gradulok* cimen - Confessio 1995.
Folyiratunk 1994/4. szmban (104-106 p.) jelent meg Mt Jnos orgonamûvsz professzor rsa Reformtus kntorkpzs cmmel, amely gondolatmenetnek vgn az egyhzzenei kumenizmus krdskrt is rinti. Ehhez a tmhoz szolgltat szempontokat Karasszon Dezsõ orgonamûvsz itt kvetkezõ cikke. (A Szerk.)
Kedves Bartaim!
Mondanivalmat elsõ hallsra taln pusztn elmleti jellegûnek tûnõ egyhzzenetrtneti ismertetssel fogom elkezdeni. Azonban hadd jelezzem mr most, hogy annak msodik felben ppensggel a jelenkor reformtus egyhzzenei gyakorlatval kapcsolatban kszlk Hozztok egy felhvst intzni. Gondolatmenetemet eleinte esetleg idegenszerûnek, az eddigi szemlletmd megfordtsnak fogjtok tallni. Pedig az elmlt vtizedek idevg irodalmban nagyonis megvannak az elõzmnyei, pldul dr. Czegldy Sndor debreceni theolgiai professzor munkiban. Elõadsom cmnek a megvlasztsval is õelõtte akartam tisztelegni.2
I.
Bevezetsl egy idn szzves knyvbõl, Jkai Mr Frter Gyrgy cmû regnybõl idzek, amely tbbek kztt Debrecen reformcijval is foglalkozik, s a 16. szzad egyhzzenjt is rinti. Az idzet megrtshez elg annyit tudni, hogy a kzvetlen elõzmnyekben Trk Blint, a vros j fldesura megrkezik Debrecenbe, s megtudja, hogy ott mr vek ta nem szlnak a harangok, nem nyitjk ki a templomokat, mert VII. Kelemen ppa egsz npvel egytt kitkozta a trkkel szvetkezõ Zpolya Jnost. Miutn a katolikus apt tbbszri felszlts utn is csak a ppai tok elismtlsre hajland, templomi szolglatra nem, Trk Blint odafordul Blint ron lelkszhez, „…s megfogva annak jobbkezt, gy kilta:
A kirly nevben! n, Enyingi Trk Blint, tadom neked s a Melanchton hitvallst kvetõknek ezt a kttorny templomot. Hirdesd benne te az r igjt. s legyen mtul fogva ez a templom a te ekklzsidnak a szentegyhza.
Azzal maga kzenfogva vezette fel a nagy teplom lpcsõin a prdiktort. s az egsz sszegyûlt np tdult utna. gy hogy mg a zszlkat õrzõ strzsnak sem maradt knn senki: azokat oda tmogattk a templom falhoz.
Csak frfiak voltak ottan. Azokkal telt meg a teplom. S mikor ez a ngyezer frfi rzendtette a zsoltrt abban a visszhangos nagy templomban, teljes szvbõl s tdõbõl: ez a rmzengs magt a fõurat is magval sodorta. Gynyrûek a katholikusok zsolozsmi, azok az hitatot keltõ lgy olasz meldik, a Beata Virgrl, az Agnus Deirõl, a dicsõlt szentekrõl, angyali hangok harmonijval vegylve, kzbe a csengettyûk szlnak, obk, hegedûk zengedeznek! De a klvinista zsoltr dallama egy riad, egy harczi nek, Clemens Marot franczia rithmusaira, amely ostromolva tr fel az gbe, a bosszll erõs Jehovhoz kiltva! Mikor ngyezer frfi hangoztatja egy szvvel s szjjal:
„Te Benned bztunk eleitõl fogva!
Uram, Tged tartottunk hajlkunknak,
Mikor mg hegyek s vizek nem voltanak,
Mikor sem g, sem fld nem volt formlva,
Te voltl s te vagy igaz Isten!
s Te megmaradsz minden idõben!”
A zsoltrt lve nekeltk a npek: a hogy szoktk a klvinista imahzakban. Az utols vers is elfogyvn azonban, egyszer csak a kntor rzendt az orgonaszt odafenn a pomps aranyozott chorusban, s a „Veni sancte Spiritus” melodijt kezdte el jtszani, s fenn a karban megszlalt a dikok neke, sszehangz harmnival.
Ez is olaszjellegû ria, mint a katholikus rtus.
Az elsõ hangjaira e zsolozsmnak az egsz gylekezet felllt, s gy hallgat az neket. De nem az eddig hallott latin szveget, hanem a nemzet nyelvn megrthetõt:
„Jvel Szent Llek r Isten,
Tltsd b lelkeinket pen,
Mennyei szent ajndkkal,
Szvbli szp tudomnnyal,
Melynek hatalmas ereje
Lelkeket vezetõ hitre
Lelkestsen sok npeket!
Kik, mondvn gy nekeljenek:
Halleluja! Halleluja!”
A hallelujt az egsz np drgõ szzata visszhangoz, hogy a boltozat zengett bele.
Azutn felment Blint ron a kathedrba, s beszlt Jzusrl…„3
Rendkvl rdekes dolog ezt a lerst a trtnelmi igazsggal, vagyis ht a valsznûsthetõ trtnelmi igazsggal egybevetni. Ne akadjunk most fnn olyan aprsgokon, mint hogy Jkai pldul „kttorny templomot” adat t a protestnsoknak, teht vagy a 19. szzadi ptmnyt ltja maga elõtt (annak „pomps aranyozott chorus”-val), vagy pedig nem tudja, hogy a debreceni Andrs-templom msodik tornya, az gynevezett Veres torony, nem llt mg az elbeszls korban, hiszen csak a 17. szzadban plt. Sokkal fontosabb ennl az, hogy Jkai kronolgija a mai fogalmak szerint is helyes, hiszen Debrecen reformcijnak a kezdeteit a legjabb kori kutatk is Trk Blint szemlyvel hozzk kapcsolatba, s 1536 tjn keresik.4 Alapvetõen fontos, s gyszintn helytll eleme a beszmolnak, hogy Jkai a templomot „a Melanchton hitvallst kvetõknek”, azaz a luthernusoknak adatja t. Annl feltûnõbb azonban, hogy ezekkel a luthernusokkal nhny pillanat mlva klvinista zsoltrt nekeltet, radsul Szenczi Molnr Albert 1607-es fordtsban, ami egszen nyilvnval, durva anakronizmus (a 90. zsoltrt mellesleg nem Marot, hanem Bza „franczia rithmusaira” nekeljk mind a mai napig).
Azt hiszem, hogy ha Jkai most itt lne kztnk, meg lenne srtve, s azt mondan, hogy ezt õ mind pontosan tudta. Val igaz, hogy a lers ereje, lendlete, llektani, dramaturgiai hitelessge messzemenõen igazolja a mdszert, azt, hogy a regnyr itt tbb v, sõt tbb vtized trtnelmi esemnyeit sûrti bele egyetlen napba, s ez mentsgnek tbb, mint elg. Van azonban Jkainak egy szorosabb rtelemben vett „mentsge” is, az, hogy a reformcirl s fõknt annak egyhzzenei vonatkozsairl, kimondva vagy kimondatlanul, nagyjbl ugyangy gondolkodott, sõt gondolkodik mind a mai napig a reformtusok elsprõ tbbsge. A cezrt, s csak a cezrt rzkeljk itt, mint a jelenkori katolikus s protestns egyhzzene feloldhatatlan szembenllsnak forrst s igazolst, anlkl, hogy fltennnk magunknak a krdst: mit is nekeltek ht valjban a reformtusok (no, nem a Jkai-regny Blint ronjnak, hanem mondjuk) Mliusz Pternek az idejben?
Pedig erre a krdsre ma mr, hla Istennek, meg lehet felelni.
Kezdjk a feleletet Mliusz elõdjnl, Klmncsehi Snta Mrtonnl. Õrla, nem sajt szavai, hanem csak kzvetett dokumentumok alapjn br, de mr rgebben kidertettk az egyhztrtnszek, hogy nem luthernus, hanem helvt irnyt kvetett, s valsznûleg zwinglinus volt.5 Ami azt jelenti, hogy szlsõsgesen szemben llott a katolikus liturgiai szemllettel, sszetrte s kihajtotta a templombl az oltrt, mint a „blvnyimds” fõ szimblumt, a szertartsokat egyszerû, htkznapi ruhban vezette, a dszes miseruhkat a szegnyeknek adatta, tovbb Zwinglihez hasonlan nyilvn lesen ellenezte az istentiszteleti neklst, zenlst, sõt, Czegldy Sndor egy korbbi tanulmnyban annak a sejtsnek is hangot adott, hogy Klmncsehi legksõbb 1557-re az orgont is bizonyosan eltvolttatta a Szent Andrs templombl.6 Amita azonban ismerjk Huszr Gl 1560-as nekesknyvt7 s annak fggelkt, a Klmncsehi nevhez kapcsolt szertartsi nekgyûjtemnyt, annak himnuszait, antifnit, zsoltrait, responsoriumait s benedicamusait, azta ez a kp megvltozott. Kiderlt, hogy ha Klmncsehi zwinglinus volt is (amiben tovbbra sincs okunk ktelkedni), az egyhzzene tekintetben klnvlemnye volt, magyar nyelven mûvelte a teljes, vagy megkzeltõleg teljes gregorin repertort, mi tbb, mg a hangszerekkel is egszen ms viszonyban volt, mint azt korbban gondoltk. 33. zsoltrnak harmadik sorprjban pldul ezt mondja:
„nekeljetek az rnak j neket,
Indtstok az orgont nagy zengsvel.”
A hangszerekkel kapcsolatos ksõbbi reformtus llspont ismeretben mg meglepõbb, amit Klmncsehi 147. zsoltrnak hetedik sorprjban olvasunk:
„Vltozlag nekeljetek az rnak,
dicsrjtek õtet hegedõvel.”
A „vltozlag” sz nyilvn az antifonlis felelgetõ neklsre vonatkozik, a hegedû pedig, amelyet nem sokkal utbb mr „a korcsmk s zabl helyek”8, vagyis ht a mulatozs s a tnczene hangszernek tekintettek, Klmncsehinl mg, csodk csodja, magtl rtetõdõ termszetessggel foglalja el a helyt az istendicsret kellktrban.
Tovbbi fontos felismers, hogy ezzel a fentiekben ismertetett klnvlemnyvel Klmncsehi Snta Mrton egyltaln nem llt egyedl. Az elõbb mr emltett Huszr Gl, a magyar reformci legkiemelkedõbb egyhzzenetrtneti szemlyisge pldul 1557. oktber 26-n terjedelmes levelet kldtt Zrichbe Heinrich Bullingernek.9 Ebben fltett krdseinek egy csoportja az istentisztelet rendjvel, vagyis tbbek kztt a templomi nek s zene problmjval kapcsolatos. A vlasz, amelyet Bullinger veje, Ludwig Lavater ksztett el, az istentiszteleti nekls lakonikus elutastst tartalmazza:„Morem cantandi multis de causisi ecclesia Tigurina non recepit” (az nekls szokst a zrichi egyhz sok-sok okbl nem fogadja el). Ennek a rangos vlemnynek az ismeretben folytatta, majd fejezte be Huszr Gl az 1560-as nekesknyv szerkesztsi, illetve nyomdai munklatait, s ez nmagrt beszl: Klmncsehi Snta Mrtonhoz hasonlan õ is teljes tudatossggal helyezkedett a nagynevû svjci reformtorokval ellenkezõ llspontra.10
De mi a helyzet Mliusszal?
Elõszr is holtbiztos, hogy Huszr Gl nevezetes 1560-as (mellesleg ppen „Melios Peternec, a dbrtzni predicatornac” ajnlott) nekesknyve Debrecenben nem jelenhetett volna meg, ha ez az akaratt kzismerten nagyon hatrozottan rvnyestõ Mliusznak ellenkezett volna az elveivel. Mi tbb, az is valsznûnek ltszik, hogy Klmncsehi Snta Mrton „Regveli neklsei” ppensggel a kiadvny debreceni jellegnek a hangslyozsra, a specilis helyi ignyek kielgtsre, taln taln Mliusz szemlyes javaslata alapjn, de mindenkppen az õ tudtval s beleegyezsvel kerltek oda a ktet vgre.
Itt van azutn Mliusznak az a nevezetes rsa, amelyet ppen Huszr Gl nyomtatott ki, alig pr hnappal az nekesknyv utn, 1562-ben, „Az Arany Tams hamis s eretnek tvelygsinek meghamistsi” cmmel.11 Ebben a mûvben a debreceni reformtor szenvedlyesen cfolja tbbek kztt azt a tvelygst is, amely szerint „nem j nekelni a keresztyni gylekezetben”, s, amint azt Czegldy Sndor rszletesen bemutatja12, egyltaln nem csak gy ltalban a templomi nekls mellett szll skra, hanem hatrozottan vdelmbe veszi a hagyomnyos (gregorin) szertartsi nekeket is, nevn nevezve annak szmos mûfajt, a „psalmusokat, antifnkat, Patremot, Etinterrt”.
Mrmost tudjuk, hogy Mliusz rksgt Debrecenben a pspk 1572. dec. 15-n bekvetkezett halla utn vtizedekig cltudatosan s hûsgesen poltk.13 gy egyltaln nem csoda, ha a gregorin nekeket tartalmaz szertartsi nekesknyvet, a gradult, vtizedekkel ksõbb, pldul Szilvsjfalvi Anderk Imre 1602-es nekesknyvnek sokat idzett elõszava is klns nyomatkkal emlti: „Ez ideiglen csak ez it val Typographiban is egynehnyszor nyomtattatott ki ez nekes knyv, mely az Gradullal az Templomban szokot vitettetni”.14
Nemigen hangslyozta eddig senki, hogy noha az elõsz soron kvetkezõ, hossz (s fontos) bekezdsei a 16. szzad msodik felnek a gylekezeti nekesknyveivel, gynevezett kancionalival foglalkoznak, ebben a legelsõ mondatban egyrtelmûen tkrzõdik a gradulnekls fontossga, sõt taln elsõbbsge is. Mert mi olvashat ki belõle? Az, hogy az istentiszteleti nekls alapknyve a gradul, amely mellett, ahogy a mai muzsikus mondan: ad libitum, „az Templomban szokot vitettetni” a modern rtelemben vett gylekezeti nekesknyv elõdje, a kancionl is.
Foglaljuk ssze most az eddig elmondottakat. A kutatsok mai llsa szerint az 1540-es vek elejre datlhat, tredkesen fnnmaradt, gynevezett Miskolci gradul15 egy gigantikus munkafolyamat indtsaknt rtkelhetõ: reformtor õseink valszntlenl rvid idõ, alig tbb, mint msfl-kt vtized leforgsa alatt ltrehoztk a latin nyelvû gregorin nekek magyar vltozataibl ll protestns gregorin repertort, amely legksõbb az 1560-as vek elejn lnyegben mr kszen llott. Kezdemnyezsk nemcsakhogy nem halt el, de a szzadfordul tjn egy nagy virgkor kibontakozshoz vezetett (tegyk hozz, hogy a mostoha trtnelmi krlmnyek ellenre), amelyet a mi szmunkra egyrszt egy sor gynyrû kziratos, msrszt kt hatalmas nyomtatott gradul dokumentl (az elsõ csoportba tbbek kztt a Battyny, az vri, a Rday s az evanglikus Eperjesi gradul tartozik, a msodikba Huszr Gl msodik, 1574-es nekesknyve, s az gynevezett reg Gradul, 1636-bl).
Remlem, rzitek, hogy mindez nem egy szp, de szmunkra, mai magyar reformtusok szmra mr irrelevns trtnelmi mese. A reformtor õsk s az utnuk kvetkezõ hvõ nemzedkek zeneisgnek az ismerete vitlis erõvel veti fl a krdst: akkor ht kik vagyunk mi? Egyhzzenei rtelemben nem reformtusok, nyilvn, legalbbis a sznak a Klmncsehi, Mliusz s Geleji Katona Istvn16 nevvel fmjelzett rtelmben semmikppen.
Tudok vlaszolni.
Mi puritnok vagyunk.17 Zenei gyakorlatunk s legtbbszr kimondatlan, de exponlt pillanatokban hatrozottan megfogalmazd zeneeszttikai gondolkodsunk18 a sokszor emlegetett „reformtori tjkozds” ellenre sem Mliusznak s trsainak, hanem egy j szz-szzhsz vvel ksõbbi nemzedknek, a magyar puritnok kornak a gyakorlatt s az elmlett kveti (igen, gy, ebben a sorrendben, elsõsorban a gyakorlatt, s csak mintegy mellesleg, sokadrenden az elmlett). Annak, hogy a puritanizmus trtnett elmesljem, itt most se ideje, se rja. Annyit mindnyjan tudunk, hogy ez a szellemi-politikai mozgalom Anglibl indult el, s hogy Magyarorszgra holland kzvettssel kerlt t. Mint Apczai Csere Jnos, Tolnai Dali Jnos, illetve Debrecenben Ngrdi Mtys, Komromi Csipks Gyrgy s Martonfalvi Tth Gyrgy neve mutatja, a 17. szzad kzeptõl ragyog szellemi teljestmnyek hordozraktjv lett, s radiklisan talaktotta a magyar reformtussg lelki trkpt. Clja, egyszerûen szlva, a reformci tovbbvitele volt, az aktv, szemlyes vallsossg hangslyozsval. Az istentisztelet krdsben a puritnok, hogy rgtn a mi szmunkra izgalmas terletre trjek, a tartalmi kvetelmnyek krlelhetetlen rvnyestsvel kvntak hadat zenni mindenfle formalizmusnak, a llektelen, mechanikus, imamalomszerû vallsossgnak. Ezrt szmûztk pldul a kttt imdsgokat a templombl, lkn a Miatynkkal, s ezrt tartottk megengedhetetlennek, hogy az istentiszteleten a krus valamifle betanult „produkci”-val „lpjen fl”, amelyben a jelenlvõ gylekezet aktvan nem vehet rszt. Mindehhez a reformcikorabeli nekszvegek ultraradiklis theolgiai kritikja jrult, amelynek kvetkeztben a magyar puritnok tekintlyes rsze egyesegyedl Szenczi Molnr Albert genfi zsoltrait volt hajland nekelni, mondvn, hogy egyedl csak azok kvetik pontosan a Szentrs szvegt. A puritnok „a magyar ntkon lvõ zsoltrok neklsre elhallgatnak, s ajkukat bgomboljk”, amint az egy 1653-as kzlsbõl kiderl.19 Jegyezzk meg rviden, hogy ezt Szenczi Molnr hatrozott haja ellenre tettk, aki munkjhoz, sajt megfogalmazsa szerint „nem olly szndkbl fogott, hogy az elõbbeni szokott nekeket ki akarn venni az hveknek kezekbõl, avagy hogy ezeket egyebeknl kesebeknek altan”.20
Elg vilgos teht a kplet: a magyar puritnok, szndkaik makultlan becsletessge s theolgiai rvelsk vitathatatlanul jogos mozzanatai ellenre, sajnos, sokat rtottak a reformtus egyhzzene gynek, spedig ppen azzal, amivel azt hittk, elõrelpnek: hogy letrtek a reformci ltal kijellt svnyrõl. Mindennek nyilvn nem az oka, hanem a kvetkezmnye volt a gregorin zene szpsgei irnti rzknek az az elsorvadsa, amely pldul Kabai Bodor Gellrt „Flagellatio traditionum humanarum” cmû rtekezsben tkrzõdik.21 Amikor Kabai Bodor „hahogat nek”-nek nevezi s kifigurzza a nagyheti (melizmatikus) gregorin lamentcit, akkor ez mr elsõdlegesen rzelmi szembenllsnak tekinthetõ, ha mgoly bõsges rvelssel van is altmasztva.
II.
Mondanivalm lnyeghez rkeztem. Javaslom, hogy a „reformtori tjkozds” elvt rvnyestve trjnk vissza a nagy magyar reformtorok egyhzzenei elveihez, s ahol csak lehet, a gyakorlathoz is. Ismerjk el s tartsuk tovbbra is tiszteletben a puritnok emberi nagysgt, theolgiai, etikai, tudomny- s trsadalomtrtneti vvmnyait s azok jelentõsgt, de az egyhzzene krdsben nyljunk t btran a fejk fltt, s prbljunk meg „reformtusok” lenni, a sznak a fntebb hasznlt, eredeti rtelmben. Msknt megfogalmazva:
Fl vszzad telt el azta, hogy az 1948-as nekesknyv szerkesztõi, Csomasz Tth Klmnnal az len, a reformcikorabeli kancionalk anyagt (pontosabban: annak egy rszt) a jelenkor gylekezetei szmra hozzfrhetõv, naponta kamatoztathat kinccs tettk. A mi nemzedknkre vr az a feladat, hogy ugyanezt a 16-17. szzadi protestns gradulok anyagval megtegyk.
Tisztban vagyok azzal, hogy javaslatom ellenrveket s ellenrzseket is tmaszthat.
Lssuk, miflket.
A gradulokrl szl eddigi ismertetsek mind-mind azzal rnek vget: milyen kr! Milyen kr, hogy ezt az nekkincset, ezt a gynyrû, gazdag, minden zben protestns anyagot ma mr nem lehet tbb fltmasztani. gy fejezõdik be Czegldy Sndor tbbszrsen idzett cikke is22, s ez az a pont, ahol szeretnk eltrni tõle.
Annyi bizonyos, hogy a gradulok anyagbl, annak zenei termszete, voklis ignyessge miatt, gylekezeti nek sohasem lesz. Deht nem is kell, hogy az legyen, aminthogy nem is volt az soha! Az ltalnos pesszimizmus abban a szemlletmdban gykerezik, amely szerint a reformtus egyhzzene egyesegyedl csakis gylekezeti nek lehet, ez pedig, amint lttuk, nem reformtori, hanem puritnus gondolat, amelyen kivtelesen, szerencsre, tl is vagyunk mr. Mert hiszen senki sem tiltakozik az ellen, hogy hla Istennek lnek, lteznek, mûkdnek, nekelnek olyan reformtus nekkarok, akik meg tudnak szlaltatni, s meg is szlaltatnak sokmindent, ami a gylekezeti nek kategriin kvl esik.
Ms krds, hogy ezek a reformtus krusok ma egyfajta identitszavarral kzdenek. Mert egyrszt nyilvn rzik, hogy a feladatuk az istentisztelet gazdagtsa lenne. Msrszt mgis koncertzent nekelnek az esetek elsprõ tbbsgben, vagyis a legjobban „sikerlt” fllpsk is csak idegen test lehet a liturgiban. Szksgk volna olyan repertorra, amely zeneileg maximlisan ignyes, de ugyanakkor a lehetõ legszervesebben illeszkedik bele az istentiszteletbe. Pontosan ezt kaphatjk meg a gradulokban. Azoknak a krusoknak pedig, amelyeknek erõlkdnik kell egy-egy ngyszlam kompozci megszlaltatsakor, pedaggiai szempontbl sem javasolhat okosabb, mint a gradulnekls.
De mi legyen a liturgival? Csak nem fogunk a rgi szertartsi nekek kedvrt a mai istentiszteleti rendben dûteni-bortani?
Erre az ellenvetsre ma mr gyakorlati tapasztalatok alapjn tudok vlaszolni.23 A jelenlegi reformtus istentiszteletnek szmos olyan pontja van, ahova a megfelelõ funkcij gradulttel a zavarkelts veszlye nlkl, zkkenõmentesen odailleszthetõ. Ha pldul az istentisztelet a lelkipsztor bevonulsa alatt (vagy utn) az adott vasr- vagy nnepnap introitusval kezdõdik, akkor ez formailag a rgi s az jabb kori fogalmak szerint egyarnt helytll, arrl nem is beszlve, hogy figyelemkeltõ hatsval igen j szolglatot tesz az utna megszlal Ignek. A lekci s az ima egyttesre, a rgiek mintjnak megfelelõen, ma is kvetkezhet rfelelõ nek (responsorium), vagy ms, hasonl funkcij gradulttel, a prdikci, a zrima s a Miatynk utnra pedig, amikor a gylekezet automatikusan lel, szinte kvnkozik egy rvid, szvegben sszefoglalsszerû zrttel. rvacsoraoszts kzben a gylekezet nekt „vltozlag” gazdagt gradulozs lehetõsgei korltlanok.
Ez azonban mg csak a kisebbik fele a dolognak. Ennl lnyegesen fontosabb, hogy a gradulneklsre a reformtus istentiszteletnek, itt s most, vitlisan szksge van. A sajt gyarlsgunk miatt mltatlann vlt, elszrklt, ellaposodott istentisztelet „tlelkestsre” alkalmas, mrhetetlenl gazdag igei mondanivalt hordoz zene kri a bebocsttatst a templomainkba. Ahhoz, hogy az ajtt meg tudjuk nyitni elõtte, persze nem csak neknk, hanem a lelkipsztorainknak is meg kell rtenik, mirõl van sz, s szaktaniuk kell azzal a tudomnyos theolgia szintjre emelt, de valjban bntan elgtelen szemlletmddal, amely szerint az nekls az istentisztelet „rfelelõ„, „vlaszol” elemei kz tartozik24, s ht ki ms „vlaszolna” az Igre, mint a gylekezet? Mliusz gondolata idõszerûbb, mint valaha: az nekls: tants! rtsk meg, s vegyk komolyan azt, amit a Debreceni Hitvalls idevg szakasza mond (Czegldy Sndor szerint ez a magyar reformtus egyhzzene alapokmnya):
„Az egsz Szentrssal egytt helyeseljk a dicsreteknek, lelki nekeknek, a Szentrsbl ksztett zsoltroknak s himnuszoknak llekkel s rtelemmel, szvbõl, llekben, hit ltal s Isten kegyelmvel val neklst a szentek gylekezetben s azon kvl, mint amely cselekedet az istentisztelet rsze, s gy a hallgatknak s az neklõknek plsre s oktatsra szolgl.”25
Hadd reagljak teljes nyltsggal egy ngyszemkzti beszlgetsben flmerlt kifogsra is. Jl tesszk mi, ppen most, ha ezeket a „katholikus zû„ darabokat nekelni kezdjk?
A vlasz elõszr is az, hogy radiklisan ki kell tgulnia a mi flnknek is, meg a gylekezeteink flnek is. Csak nem akarjuk mi (plne pejorativ hangsllyal) „katholikus” zennek minõsteni azt, amit Mliusz, vagy amit Geleji Katona Istvn nekelt?
Ez a zene a sz eredeti, pozitv rtelmben azonban mgiscsak „katholikus”, azazhogy egyetemes. Benne s ltala nem csak nyolcvan-szz-szzhsz esztendõvel nyjtjuk mlyebbre az egyhzzeneisgnk gykereit, mondjuk Komromi Csipks kortl Mliusz korig, hanem az egyetemes keresztynsg zenei anyanyelvt sajttjuk el jra, amelyen legjobb ismereteink szerint az elsõ keresztynek, a mrtrok s az egyhztrtnet legnagyobbjai beszltek, idertve, amint azt korbban mr lttuk, a reformtorokat is. Lehetetlensg, hogy ezt a zent ne tartsuk a magunknak. Ha pedig arrl rteslnk, hogy egyik vagy msik vezredes dallamnak az õseink j, hangrl-hangra vgigelemezhetõen, specilisan reformtus vltozatt hoztk ltre, amint az pldul a Te Deum dallamval trtnt26, akkor erre legynk szp csndben bszkk.
De sz van itt mg msrl is. Kzismert, hogy a katolikus testvrek jelenleg az anyanyelvi gregorin nekls bevezetsn fradoznak, s ez nem megy knnyen. A nehzsgek egyik forrsa szerny megtlsem szerint az, hogy az vezredes dallamok j fordts, modern szvegvltozatokkal kerlnek szimbizisba, amely azutn nem mindentt maradktalanul harmonikus: nem is lehet az. A 16-17. szzadi gradulok rvn mi most abban a helyzetben vagyunk, hogy vszzados, erõteljes magyar nyelven megalkotott szvegvltozatokat tudunk flmutatni, s akr tvtelre, akr archaizl j vltozatok kiindulpontjul „flajnlani”: ebben pedig pratlan, klcsns meggazdagodst grõ kumenikus lehetõsget ltok.
Elõadsom kdja a kancionlk nekeirõl szl.
Ne ringassuk magunkat abban a hitben, hogy ezeket megfelelõ pedaggival elõbb vagy utbb mind meg tudjuk tantani a gylekezeteknek. Amita Huszr Glt forgatom, vilgos elõttem, hogy a kancik nagy tbbsge, fõleg artisztikus, sokhelytt heterometrikus ritmizlsa folytn, egyszerûen nehezebb annl, semhogy automatikusan gylekezeti neknek volna tekinthetõ.
Mit tegynk velk?
A jelenlegi gylekezeti nekesknyv nem egy s nem kt kanci dallamt leegyszerûstett, ritmikailag kivasalt, kisiskols vltozatban kzli. A trtnelmi dallamoknak ezt a kegyes, pedaggiai clzat denaturlst alapvetõen elhibzottnak, s ma mr mindenkppen megengedhetetlennek tartom. Nem csak azrt, mert a dallamoknak rt, hanem azrt is, mert egy meghaladni, kinõni val, szûks zenei magyarsgtudat tkrzõdik benne, az, amelyik csak a Kodly-fle parlando rtelmben prozdikus darabokat fogadta el magyarnak, minden egyebet vagy idegenszerûnek, vagy pedig „hibsnak” knyvelt el.
Azt a kancit, amelynek a dallama az adott gylekezet (vagy, ha orszgos mretekben gondolkodunk: a jelenkori reformtussg) szmra tl nehznek tûnik, utaljuk t egsz egyszerûen a gradulkrus hatskrbe. gy egyrszt nem kell „megoperlnunk”, msrszt mgsem tljk elnmulsra (vagy folytatd, vszzados Csipkerzsalomra), hanem jra elkezdjk vele a sz eszttikailag teljes, szp s mly mliuszi rtelmben „tantani” a gylekezetet.
Adjon elnk az risten a kvetkezõ vekben ilyen szent, az õ nagy nevhez mlt clokat. s adjon erõt is ezeknek a megvalstsra.
JEGYZETEK
1. Elnki szkfoglal elõads a ReZeM tisztjt kzgyûlsn. Elhangzott 1993. november 13-n, a Budapest Pozsonyi ti reformtus templomban.
- 2 Czegldy Sndor: Megifjod reg gradulok, in:Confessio, 1978, 4. szm, 68. skk. old.
– 3 Jkai Mr mûvei, 47. ktet, 121-122. old. Centenriumi kiads, Budapest, 1925.
– 4 Makkai Lszl: Debrecen mezõvros mûvelõdstrtnete, in: Debrecen trtnete I. (Debrecen, 1984), 496. old.
– 5 Bucsay Mihly: A protestentizmus Magyarorszgon, Budapest, 1985, 59. skk. old.
– 6 Czegldy Sndor: Mliusz gendja s himnolgiai tevkenysge, in: Studia et acta ecclesiastica II, Budapest, 1967, 358. old.
– 7 Lsd tbbek kztt Borsa Gedeon rst: Huszr Gl 1560. vi nekesknyve, mint zene- trtneti emlk, in: Magyar Zene, 1976, 119. skk. old, tovbb az nekesknyv facsimile-kiadst, Budapest, 1983.
– 8 Huszr Gl kifejezse.
– 9 Zsindely Endre: Bullinger Henrik magyar kapcsolatai, in: Studia et acta ecclesiastica II, Budapest, 1967, 74. skk. old.
– 10 Botta Istvn: Huszr Gl, lete, mûvei s kora, Budapest, 1991, 70. skk. old.
– 11 Nagy Barna: Mliusz Pter mûvei, in: Studia et acta ecclesiastica II, Budapest, 1967, 205. old.
– 12 Czegldy Sndor: Mliusz gendja…, 363. skk. old.
– 13 Lsd fõleg: Nagy Klozi Balzs: Krolyi Pter, in: Studia et acta ecclesiastica II, Budapest, 1967, 473. skk. old.
– 14 Idzi tbbek kztt: Csomasz Tth Klmn: A XVI. szzad magyar dallamai, Budapest, 1958, 72. old.
– 15 Dobszay Lszl: A magyar gradulirodalom elsõ emlke, Magyar Knyvszemle, 1982, 100. skk. old.
– 16 Geleji Katona Istvn (1589-1649) gyulafehrvri pspk, az reg Gradul sajt al rendezõje.
– 17 Czegldy Smdor az „protestns-jprotestns” megklnbztetst alkalmazza: Megifjod reg gradulok…., 73-74. old.
– 18 Lsd pldul Ravasz Lszl Agendjnak az egyhzzenre vonatkoz bekezdseit, Budapest, 1927.
– 19 Makkai Lszl: Debrecen mezõvros mûvelõdstrtnete…, 553. old.
– 20 Szenczi Molnr Albert kltõi mûvei, Budapest , 1971, 15. old.
– 21 Czegldy Sndor: „Emberi hagyomnyok ostorozsa”, Ref. Egyhz, 1964, 3. szm, 59. skk. old. – 22 „De brmily tanulsgos is a gradulok tanulmnyozsa, azoknak anyagt manapsg istentiszteleti clra j letre kelteni nem lehet.” Megifjod reg gradulok…, 77. old.
– 23 A Debrecen-nagyerdei gylekezet istentiszteletein Pski Lajos lelkipsztor irnytsa s produktv egyttmûkdse mellett rendszeresen szolgl a gylekezet gradulkrusa, a „Schola Calviniana”.
– 24 Szõnyi Gyrgy: Liturgika, Srospatak-Miskolc-Disgyõr, 1993, 29. old.
– 25 Czegldy Sndor: Mliusz gendja…, 367. old.
– 26 Szendrei Janka: Elsõ hangjegyes npneknk, in: Npzene s zenetrtnet III, Budapest, 1977, 111. old.
Oldal tetejre
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
