Mielőtt e nagybecsű s valóban páratlan érdekességű gyűjtemény ismertetéséhez kezdenénk, lássunk róla némi történelmi előzményeket.
Tudtommal hárman írtak eddig róla. A szorgalmas gyűjtő és Kitünő egyházi író, b. e. Tóth Ferenc püspök, a jelenlegi nagydobszai lelkész Barla Szabó István úr e lapok 1859. évi folyamában, s egy előttem ismeretlen kath. pap, valamely hazai utazási töredékben.
Tóth Ferenc ezt írja róla „ Magyar és Erdélyországi prot. ecclesiák históriája” című nagybecsű könyve I. darab 386. lapján : „ A dobsai Reformata ekklezsiának Somogy vármegyében van most is egy régi és még a reformatió elején íratott mesterséges betükkel festett, és régi kéziratokkal felékesített énekes könyve, melyel azon ekklezsia is élt és 1643 esztendőben harmadszor köttetett be.” Tovább ismét : „Ez az énekes könyv azon gyűjteménye-e a Reformátusok Énekeinek, melyeket Gönczi Fabricius (Kovács) György öszve szedett vagy ennél is régibb, nem tudni; mivel ennek eleje nincsen. Annyi igaz, hogy ama kézírás, e pedig nyomtatás. Azonban az is igaz, hogy a mely énekek és dicséretek a Reformatiótól fogva íródtak, és a Templomokban énekeltettek, a nevezett Gönczi Fabricius Györgytől tudjuk, felljebb nem lévén ettől documentumaink, hogy azokat legelsőben ő szedte össze és ily titulussal kinyomtattatta : Keresztyén Énekek, melyek a Gradual mellett s a nélkül is, a hol azzal nem élhetnek, a magyar Nemzetben reformáltatott Ekklezsiákban szoktak mondatni. Rendben szedettek Gönczi György debreceni pap által 1592-ben.”
A nagy tudományú Révész Imre (Történelmi közlemények az Énekes könyvről, 1866.) még négy régibb gyűjteményt is említ ennél, melyekről alkalmasint egyedül csak; Bod Péter emlékezik, de ezek már sehol se találhatók. Sőt Gönczi is oly ritka, hogy az első négy kiadásból csak négy példány volt eddig ismeretes, míg az ötödik példányt - egy régi jó tanulótársam szívességéből sikerült nekem birtokomba kerítenem.
A tudós Szabó Károly Régi magyar könyvtára szerint az 1592-iki debreceni első kiadásnak egyetlen címlaptalan csonka példánya van a kolozsvári ref. kollégium birtokában, 4-rét, 164 levél.(Nagy Péter erdélyi ref.püspök úr szivességéből, kinek énekügyi munkálkodásaim közben tanusított szivességéért valóban kimondhatatlan hálával tartozom, - vannak nálam belőle másolatok.)
A 2-dik kiadás, szintén debreceni, 1602-ből, csak egy csonka példányban van meg a Gyulafehérvári Batthyáni könyvtárban. Ez is unicum 150 levél. Ennek előszavában mondja a kiadó Ujfalvi Imre (ugyanazon Szilvay Ujfalvi Imre, baranyai fi, ki debreceni tanár is volt, és ugyancsak 162o-ben az első halotti énekes könyvet adta ki Debrecenben) ”Találtam olyan énekes könyvre, az mely, de csak igen rövideden, ez előt negyven esztendővel nyomattatott.” Ezek után következteti Szabó Károly, hogy kellett lenni egy 1562-iki kiadásnak is, mely azonban nem Gönczi-féle,s ma már teljesen ismeretlen.
Igen is volt, még pedig több gyüjtemény, melyeket Révész Imre egyenkint elszámlál.
Azonban még az általa, a fentebb hivatolt helyen elszámláltakon kivül két más gyüjtemény is volt, miknek egy egy példánya most is feltalálható a kolozsvári ref. főiskola könyvtárában. Czimök ez (Nagy Péter püspök ur másolata szerint) :"Énekes keoniv melibol szoktanak az Vrnak dicziretet modani, az Ania szentegyházban, és keresztieneknek minden gyulekezetiben, mostan ujabban, egybe szedegettetett és
egy nehani szép dicziretekkel meg öregbíttetett az keresztieneknek vigasztálatokra emendaltatott: Psalmo CXI Dicziretet mongyatok az Istennec az szenteknek Giuelekezetiben etc. Debrecenbe: Nyomtatatott M : D: LXXIX. esztendőben." (Az „ujabban” szóból világos, hogy volt régibb kiadása is).
A másiknak címlapja nincs, de az előszó végén ez áll: „Datum Debreciny, 1. die Augusti: Anno Domini 1590. Czaktornyai János Debreceni Koenyniomtató, kegyelmeteknek szegény szolgaia.”
Ez utóbbiból a püspök úr sajátkezü másolatából, nem egy ének van nálam. A kezdőbetük Dobokai Miklós nevet adnak ki.
A Gönczi-féle gyűjtemény 5-ik kiadása szintén debreczeni, 1616-ból, 4 rét, 175 levél. Egyetlen példánya a marosvásárhelyi ref. főiskola könyvtárában. Ebből is van nálam számos másolat.
A 4-ik kiadás ugyancsak debreceni 1620- ból. Egyik példánya a pozsonyi róm. kath. gymnasium könyvtáraban a másik példány nálam.
Az első négy kiadásból tehát eddig csak öt példány ismeretes.
Ezekután következnék egy ismeretlen bártfai (5-ik kiadás), azután egy ismerős lőcsei (6-ik) 1635-ből, egyetlen példánya a m. akad. Könyvtarában.
Látta-e valaha b. e. Tóth Ferenc akár a nagydobszai, akár a Gönczi-féle énekes könyvet ? nem tudom; de - szavaiból következtetve - én azt mondom: nem látta, legalább együtt a kettőt nem, mert különben nem írhatott volna úgy, mint idéztem.
A dobszai könyv Gönczinél hasonlithatlanul régibb, s eredete igazán a reformatió kezdeténél keresendő, s talán épen Kálmáncsehi vagy Sztári - mint azon vidék reformátorai - szerkesztek s énekelték is.
De lássuk már e végetlen érdekeséégű – könyvet.
A tábla első lapján e jegyzés olvasható: „a dobszia Ekklezsiának ezen régi időkből való Énekes könyvét, ebbe a formába, Weidinger Alajos Pécsi könyvkötő kötötte be, az 1834-ik Esztendőb.” (Sajnos, hogy még akkor a lapok számozva nem voltak, - mit ez idén veres tintával Szilády Áron úr eszközölt - s a könyvkötő a mint találta, úgy kőtette össze; A 2. lap után jön a 193-dik, azután végig sok helyen ősze-vissza.)
Másik jegyzés, „Előbbi elszakadt borítékján elől ez a jegyzés állott: Sum per Johannem Dobsz renovatus, Anno Domini 1643.
A könyv figyelmetes és több napokat igénylő átvizsgálása után én négy időszakot különböztettem meg, s ezek szerint fogom ismertetésemet tovább folytatni.
Első időszak.
1. laptól a 11.-ig közönséges hymnusok, fekete, cifra initiálékkal, gyönyörü góth betükkel, minden vers első betüje nagyobb és cifrázott, majd mindenik után ott van: ”,Ugy legyen”; vagy: „u. 1."
A 12. üres. 13. lapon: Ünnepi hymnusok a 25-ig. Hymni de Nativitate domini nri 1.Invitatorium natale: (Prózában.)
Christus születek nekünk jovetek el imadgyuk evtet stb. 26. üres.
27. Hymni Epiphaniarum: Gonosz, kegyetlen, Herodes, mit félsz született Krisztustól, nem veszen el mulandókat, ki ad örökkévalókat stb. (mai orthografia szerint.)
A 29-től 31. lapig a második időszakhoz tartozik. Erről tehát alább.
39. Hymni Quadragesimales ad christianam pietatem et vigilantiam exhortá. Ex Pauli I. Cor.
Gyönyörü veres-zöld-feketére festett initiale, kótával. Jellemző, hogy noha már akkor az 5. vonalos rendszer volt elfogadva, e könyvben mégis mindenütt 4 vonal van. (A kóták alakja a mai nyomdászat által már nem adható vissza, s nagy tanulmányt igényel a hangjegyek olvasása. Nem csuda ez azon korban. Van egy partitúragyűjteményen egy századdal későbbről ez időnél, ott 9 vonal van, s erre vannak összehalmozva a dallamok 6 hangú énekkarra letéve; valóságos labyrinthus az egész, nagy fejtörést igényel megfejtése, de igen nagyon jutalmazva éreztem magamat a sajátságos harmónia által.)
Hallgassuk figyelmesen
mire Pál apostol
Az isten rettenetesen
Hog' minket megh ne buntessen.
Ezek között van: indie lamarum, az: Örvendezzen már ez világ, 13 verssel.
51. Hymni maioribus hebdomadis diebus.
A Gradualban 22. sz. alatti ének: Jer hirdessük mi urunknak nagy dicső bajvívását.
58. Hymni in Festi Pascalos:
Fenéik az nap fénességgel
Zöngh az Eh nag' diczirettel,
Ez vilagh örül örömmel
Ordít az Pokol rettegéssel.
63. Hymni in die Ascensionis Domini, in Festo Pentecoste. in Feste Sanctae Trinitatis.
71. Hymni de operibus sex dierum.
8o. Hymni quotidiani ad matutinas perces.
94. Commendatio amoris dei erga nos.
96. Hymni ad vesperas in die trinitatis.
97. Hymni sub vesperas in diebus dominicis canendi.
101. Respensaliák:
Jézus Krisztus élő istennek sz. fia, Irgalmazz nékünk stb. ezentúl még 14 sor.
Tel'es szivvel tehozzád kiáltunk, Hallgass meg minket úr isten; még 4 sor.
Gyógyíts meg minket ur isten, mert vétkeztünk ellened; még 5 sor.
Áldjuk mindnyájan az ur istent minden időben,mindenkoron az Ő dicséreti maradjon meg mi velünk; még 12 sor.
Pro tempora in adventu Domini : 4 sor
In die nativitatis: 10 sor.
In feriis Epiphaniarum: 3 sor.
In die Quadragesimales: 3 sor
In maioribus Hebdomadis: 5 sor.
In die paschalis: 7 sor.A refraine itt: alleluja.
In die ascensionis: 3 sor.
In die pentecostes: 5 sor.
In die trinitatis: 4 sor.
Benedictiones se conclusiones concentuum : két sor. Újra más responsaliák az előbb elszámlált innepekre.
Peracat coena: menietek el békességgel stb. 6 sor prózában. A Graduálban 268. sz. a.
109. Lamentationes Jeremiae Proph. nem úgy, mint Gönciben s a Graduálban van, hanem prózában; áll 25 részből a 116. lapig, s az egyes részek a héber abc. betűivel vannak jelölve. 117. Oratio Jeremiae profetae: 22 részben, próza.
120. Cantio de passione: kétségkívül újabb írás, a második időszakhoz tartozik.
122. Antiphonae: ugyanazon innepekre, mint a responsaliák, az innepek nevei gyönyörü láng veres betükkel rajzolvák.
135. Antiphonae quotidianae: 4 lapon.
141. laptól a 204-ig: vannak: a Zsoltárok. Nézetem szerint ezek a legelső magyar zsoltárok. A 15o közül kiszedve 38. Mindenik elé későbbi kéz a latin szöveg kezdetét felirta. A zsoltárok nem versben, hanem prózában vannak írva, így: 1. Zsolt. Boldogh ember ki nem iar az Istentől szakattak tanaczan: És az búnósókk után nem áll és nem ül az megh. czufolok kózót` stb. Ezek között a 198.: lapon van : Symbolum athanasii magyarul, mit majd - végetlen érdekes voltánál fogva, egyszer külön fogok közleni.
A zsoltárok után a 204. lapon ez van irva : „Hi psalmi ex (olvashatlan szó) Hyeronimi latina, in Ungaricum Idióma translati sunt per Steph. Szentláz (lói) (olvashatlan szó.)
Vajh ! tudnak-e erről Laskón valamit?!
Eddig van az első időszak.
E lapon vannak feljegyezve 1746-ból Szőllősi András prédikátorságában és Szabó István öreg bíróságában „Az Dopszai sz. ekklezsiának jószágai, melyek közül 1752. Ziger János predicator idejében eladtak: öt paraszt vászon kék pamukkal szőtt kendőt; egy zsidó pamuk kendőt; tíz szőtt és varrott keszkenőt, egy pár réz gyertya tartót.” Ezek: Ziger János áltál: lé vannak húzva, de utána irva, :,A Gyertya tartok meg vagynak.`
Ezekről a gyertyatartókról eszembe jut, hogy mit ír Tóth Ferenc hivatolt műve 382 lapján, nev.: hogy, sok baja volt Patai István superintendensnek a kis-komáromi predikátorral, a kit hallgatói el is bocsátottak, hogy kenyérből és nem ostyából szolgáltatta ki nekik az úr vacsoráját. Ugyancsak a kiskomáromi ecclezsiában az estveli könyörgéseken gyertyát gyujtottak, melyre nézve az oda való egyházfinak azt tette Kanizsai Páli János püspök és kiskomáromi predikátor kötelességévé, hogy „ estve könyörgéseken a gyertyát a gyertyatartókban a predikáló székben szép módjával tegye fel.”` Vajjon nem ebből a korból maradtak-e meg a dobszai gyertyatartók is ?
Második időszak.
Latin betűk : a 261-311-ig. Tulajdonkép első tekinttere, inkább török vagy arab betűknek nézné az ember, oly annyira szokatlanok a mai szemnek, s valóban tanulmányozni kell elébb, hogy folyékonyan olvasni lehessen. Az initiálék feketén cifrázva, de nagyon ügyetlenül.
A hagyomány azt tartja, hogy Sztárai Mihály írása. 1545-ben élt-e még Sztári ? (mert ez évből való ének van benne) kérek reá feleletet.
E részben van 11 ének.
1. Sir és ohaic kvrvzttienseg Istenhez stb. 28 vers 4-4 sorral; nota: mikor isten Ádámot kiűzette stb. A kezdő betűkből kijön : Stephanus Berekinus. A végén : finis.
2. Vgan azon notara: Boltssegnek Attia szent szemeiddel.A kezdő betűkből kijön: Berekinus. 35 vers 4-4 sorral, finis.
3. Nota: Batorsagban Elook. Szukseg errol nekur giakran emlekeznunk.
17. vers : 4-4 sorral. A kezdő betűkből kijön Szabó Pál éneke, finis.
4. Ex Augustino confacta per Mattheum Scariceum Szóljunk (itt már j. van az i. helyett) az szent Agostonrul..
35 vers, 3-3 sorral. Az örök boldogság szépségeit irja le, curiosumkép álljon itt belőle két vers (mai helyes írással.).
8. vers. Undok sár és szemét ganéj semmi szenny nem láttatik Szörnyű hideg, iszonyu tél ingyen sem hallattatik. Sütő hőség ártalmas szél senkiben sem vékozik (mifé szó ez,' nem tudom.).
9. Sok virágok, drágaságok örök rózsák ott vannak Kies éltető tallas szelek csak önként vidámitnak Piros sáfrán, fehér liljom balzsamok illatoznak sat..
A kezdő betűkből kijön: Skariceus Máténak uti társa Szabó Lazare. Finis..
5. Dog halaliiak megszontetteseert ex. 2. Sám..
24. Mi Vrunk Jezus Christusnak..
18 vers, 5-5 sorral; finis. Ismeretlen szerző..
Ez az első ének, mely Gönciben a 151 levélen meg van..
6 Ad nótám: csak te benned Uram Isten etc. Csak te reád Ur Isten kell magunkat bíznunk..
22. vers, 4 - 4 sorral; a kezdő betűkből kijön: Clemens Valkai focit..
Ennek végén van ez az emlékezetes vers : Ez enekét szorzottuk enni idoben ezer otszaz niegiven otben szívunk banattiaban, hoki emborok ne bízzanak az w erdomokban csak bízzanak Eris hittel Christus eredmeben, finis..
1862 iki látogató helytelenül kapcsolja ezt a következő 7-ihez. Egy újabb kéz - szintén azt gondolván, hogy e vers a következő énekhez tartozik - azt irta elé: „ 136. a régi énekes könyvben „;` de hogy Valkai Kelemen énekéhez tartozik, mutatja a „finis” szó, s az alá keresztben végig húzott vonal..
7. XCIIII. Psalmus, nóta: meg niomorodván etc. mjkor szent David az fu népeknek gonossagat lata etc..
26 vers, 3-3 sorral..
Ez jő elő a Gradualban 136. sz. a. kissé corrigálva..
A kezdő betűkből kijön: Michael Stainus (az r. elhagyva) condra impios, finis. Gönciben ott van az 57. levélen. 8. Jer Ditserjok az Istennek fiat, az szép Szúznék Aldot szent magzatiat etc. 30. vers, finis. Mostani énekes könyvünkben is meg van 172. sz. a. 8. verssel, a Gradualban 260. sz, a. 30 verssel, Gönciben a 122. levélen szintén 30 verssel..
9. Más, Gyarló emborekkal feddozjk az Isten etc..
33 vers, 3-3 sorral, finis. A kezdő betűkből kijön : Gregorius Szántó faciebat. A Graduálban: 318. sz. a. szintén 33 vers. Gönciben: a 148 levélen u. a. v..
10. Szép Ditseret az bátran érzed notaiara.
O meli igen rovid volt lam ez vilag. .
23 vers, 3-3 sorral, finis..
11. Elegáns cantio: nóta: Szukseg korosztinoknek tudakozni etc..
Halgathatz e embor ily szép dolgolcra, .
23 vers: 4-4 sorral, finis..
A „ szükség keresztyéneknek tudakozni” benne van Gönciben a 133 levélen, ily cim alatt: ”Az ecclesianak keresztinek okairul; a kezdő betükből kijön: Segedi nos Gregoriose..
Harmadik időszak.
Ide tartoznak elsőben is azon lapok, miket a könyvkötő az első időszakhoz kötött, nev: a 29, 30, 31. egész a 38-ig: Hymnus post Epipha. és in Septua gesima (latin betükkel,) a 120, 121. lapok. A 205. lapon egy poenitentialis próza; a kezdő latin szóból a betűk felét a könyvkötő levágván, olvashatlan. A szöveg góth betükkel írott, többnyire próza, de énekelve mondták, mert vagy a kóta, vagy a 4 vonal mindenütt ott van.
208. lap. Canticum Sanctorum Ambrosii et Augustini, vagy is a,"Te deum" magyarul.
211. Prosa Sanctus deus.
212. Hymnus ad Coenam agni; kettő, az egyik igen szép.
Vrnak vég vaczoraiara
Es o aldozatiara
Keresztien népek menietek
Hog' eros leg'en hitotok: stb.
214. Symbolum apostolicum így: Mi hiszünk mind eg' istenben, mennek földnek es az benne valoknak teremptőieben, ki fiaiva minket valosztot sat.
216-229-ig: Prosa in adventu Domini. Prosa Pascalis. Invitatorium Paschale. Prosa in die Rescensionos. In festo Pentecostes. Invitatorium Dominicale.
Ezekben mind az illető ünnepel: története énekeltetik el, mert a szövegben mindenütt ott van a 4 vonal sorra irt dallam.
229-259-ig Passió domini nostri Jesu Christi 2dum, Math.: Evangelistam, ex cap. XXVI. Az első rész 17 lap (folio), a második ex Cap. XXVII. 14, összesen 31 lap, az egész hosszu passió mind 4 vonal sorra irt dallammal kisérve. Aláírva: Steph. Szentlaki beregit hoc opusculum.
E lapon van még a: kirie puerorum.
Szentlaki István pedig volt nagy dobszai pap 1681-ben, első azok között, kiknek nevei e könyvben feljegyeztettek.
Negyedik időszak.
Kezdődik a 311. lapon. Itt már könnyű eligazodni, mert az énekek alá a leírás évszáma oda van írva, s az orthographia is sokkal szabatosabb, az initialék: azonban igen gyarlón cifrák.
311- 3I5 lapig egy ének, aláírva: Anno 169o. Innét a 319-ig ismét két ének, aláírva : Finis Anno Domini 169o. 22. Decemb. Innét ismét a 330.ig három ének, aláírva; Anno Domini 1696. 15. Decemb.
Mindezek másolatok a Graduálból, miket ott fel is találtam.
A 331. lapon fel vannak jegyezve a predicátorok nevei így :
Szentlaki István elénekelte 1681. esztendőben N.-Dopszában. Kulcsár János elénekelte 1692-ben és annak utána is nagyon sokszor haláláig, minden esztendőben közel 30 esztendeig, vagy tovább is. Veres Marti Péter elénekelte. Szőnyi András elénekelte 7 eszten. Dopszában. Sós Dániel elénekelte két esztendőben. Komáromi Joseph 5 esztendőben. Debreceni István 3 esztendőben. Szőllősi András 1746 -175o énekelte Dopszában.
Azután következik a nagy és kis-dobszai ecclesia szántóföldeinek feljegyzése 1696.-ból. Végre a 332. lapon kezdődik egy nagy pénteki predicatio, textusa: Ének 4. 6., ez azonban nincs bevégezve, csak öt lapon folytattatik, hihetőleg elveszett a többi.
Az első időszak tehát, még eddig teljesen ismeretlen énekeket tartalmaz, kivéve az 53. lapon levő ,Jer hirdessük mi urunknak nagy dicső bajvívását` kezdetűt.
Itt van még a 46. lapon a,"Krisztus ki vagy nap és világ” is; de mind a Gönci-féle, mind a mai szövegtől annyira elütő fordításban, hogy alig ismerni reá. Például:
Jesus christus mi megh. váltónk,
bűn setetseget fedezd el,
mert te vag' az vilaghossagh,
es minket ne hag' elvesznünk,
kérünk teged édes At'ank sat.
A Zsoltárokról már fentebb mondám : hogy ennél régibb magyar zsoltárokat még nem láttam, pedig ugyan csak láttam ám már eleget; s valóban, ezek a Zsoltárok a nyelvészek előtt mesés kincset érhetnek.
Még az a megbecsülhetlen haszna is van e ritka értékű könyvnek, hogy teljes tökéletességgel képesek vagyunk belőle kitudni a ref. isteni tisztelet módját, a mint az közvetlen a reformatio után fennállott. Látszik, hogy az életnek élő kútfejét, az igehirdetést, mennyi sallang, cafrang, külsőség leplezte el még akkor, miket századok voltak képesek csak az istennek lélekben és igazságban való tiszteletének módjáról lekoptatni.
A könyv minden tekintetben páratlan, ritka becsü s teljesen méltó reá, hogy a nagy-dobszai ref. egyház ez őseiről reá maradott drága ereklyét, nemzetségről nemzetségre megőrizze.
Kálmán Farkas
AJÁNLOM AZ OLDALT
