A Szenthromsg ismerete nem rhetõ gy el, mint a termszettudsnak a krlvevõ vilg rejtelmei. A vilg jelensgei lthatk, megfoghatk, a mûszerek segtsgvel rzkszerveink hatkrn tl is kutathatk. Alkatuk minmûsge, mozgsuk trvnyszerûsge, sszefggsk titka a tnyekre plt fantzival felfedezhetõ, aztn szmtsokkal, ksrletekkel igazolhat. Vgeredmnyei tallmnyok formjban, cljaink szolglatba llthatk.
Ezzel szemben Istenrõl csak annyit tudhatunk, amennyit kijelentsben nmaga kzl velnk. Tudhatjuk, hogy a vilgon tl lakozik, az egek-egben, ahov hs-vr emberek, sztratoszfra-replõk sem juthatnak el. m a magossgos Isten itt alant is jelenval s szntelenl munklkod. gy alkotott meg minket, hogy a vilg titkaiba behatolhatunk, felfedezseinkkel magunknak jltet, knyelmet alkothatunk.
Amikor a civilizci javait lvezzk, villanyfnyt, telefont, szmtgpet hasznlunk, autn vagy replõgpen utazunk, bonyolult orvosi mûszerektõl gygyulsunkat vrjuk, nem is gondolunk arra, hogy emberkzen a tallmnyok ellennk is fordulnak. Nagy tudomnyos felkszltsggel, roppant kltsggel adzsbl pldtlan mretû haditechnikt fejlesztnk ki, hatsosnl hatsosabb tmegpusztt, letrendnket kiforgat eszkzket. Ezek nemcsak embertelen hborkba sodornak, hanem egybknt is a gonosztettek elszaporodsaval, sõt, nemzetkzi bûnszvetkezetek kialakulsval jrnak, amelyek rmtetteikkel a bke veit is megrzzk s elbizonytalantjk.
Ebben a helyzetben a Krisztus-hit a fkevesztett gonoszsg gykereit trja fel s sajt eszkzeivel kzd az embersges letrt. A technikai vvmnyaitl elragadtatott embert igyekszik valsgltsra brni, npusztt indulatbl kijzantani. – Vgsõ fokon errõl van sz akkor is, midõn tmnk szerint a Szenthromsg dvtrtneti cljt prbljuk megrtetni, az erre vonatkoz tants magyarzatval.
Az dvtrtnet vzlata
A kijelents elsõ mondanivalja: a vilgot s benne az letet Isten teremtette, s re gondviselst kiterjesztette. Az embernek szabadsgot adott s ezzel felelõs megbizatst, hogy a teremts krnyezõ vilgnak õrizõje legyen. Az ember azonban ennl tbbre vgyott, olyan akart lenni, mint maga az Isten. gy jtt be a vilgba a bûn, s ez rklõdik nemzedkrõl nemzedkre. Odig megy, hogy mint istentagad, az ember voltakpp nmagt lteti Isten helybe.
Ekkorra mr a foglalkozsok elklnltek; a fldhz legkzelebb a fldmûves maradt. Az isteni gondvisels itt mg kzvetlen tapasztalat lehet, br helyenknt ktsg tmad, nem a rendszeres ntzs s a mûtrgyzs lpett- a gondvisels helybe? A j gazda mgis tudja, az aclos bza, a piackpes gymlcs ms egybtõl is fgg, mint a fradozstl s a lelemnytõl, s nem utolssorban a fellrõl kapott termõ erõtõl. Rossz vekben ppen ennek a tudata menti, hogy igyekezete rtelmt vesztse.
Mg a gyrhoz, irodai asztalhoz, iskolai padhoz kttt dolgoz is gy vgezhet Isten teremtmnyhez mlt munkt, ha a gpek szolglatt, az gyintzst, a tantst thatja a „megõrzs” teremtõi parancsa. Akkor nem vlik szakrtelme szokvnyos, lelketlen tevkenysgg. Az isteni gondvisels mg egy j tnyezõt is iktatott a bukott emberisg letbe: egy kis npet, Izraelt szvetsgbe fogadta, s szmra az let trvnyt tz parancsolatba foglalta. Ennek kettõs az rtelme: adomny s feladat. Ha Izrael hûsggel betlti a trvnyt, a npek pldakpv vlik, ha pedig nem engedelmeskedik, annak kvetkezmnyeit viseli. A np azonban inkbb a trvny betûjhez, mint annak szellemhez igazodott. gy vlt a krnyezõ hatalmak kiszolgltatottjv. ppen a Rmai birodalom megszllst szenvedte, mikor a vrva vrt Megvlt, Krisztus szemlyben elrkezett hozz. Krisztus eljvetele, a teremts utn a kijelents msodik nagy mondanivalja. Vele j korszak indult a vilgtrtnetben, Izraelre nzve pedig nagy prbattel. A szegnyes Nzretiben, mint tudjuk, kevesen ismertk fel a Krisztust. A vlasztott np nagy tbbsge mst vrt benne, pedig kzttk tantott, csodkat tett s lte az igaz emberletet. A np azonban a mennyei Atya letjt karjai helyett csak a politikai szabadtst vrta tõle. s mert nem ezt kapta, ellene fordult, s keresztre feszttette.
Kevssel utbb, a csaldott np fellzadt a megszll hatalom ellen, harca bukssal vgzõdtt. Jeruzslem, templomval egytt elpusztult, a np pedig orszgt vesztve sztszrdott az idegen vilgban. Vlasztottsga tudatban, sztszrdva is csodlatosan fennmaradt, emlkeztetõl s figyelmeztetõl a tbbi np szmra. Szrnyû prbltatsai kzt is lõ remnysggel vrja, hogy a knyrlõ Isten nem felejti vlasztott npt, s sztszrtsgbl egyszer majd sszegyûjti az j Jeruzslemben.
s mi, magyarok, hogyan rttuk trtnelmi utunkat? Az j hazban, mint Krisztus-hitre trtek, kzdelmes szzadok sorn llami letet, civilizcit s kultrt alaktottunk ki, amely Mohcsot s Trianont is kibrta. De mintha ma az eredeti kldetstudat, a rgi hit, a bizalom lelki ereje trsadalmunkban megroppant volna. A renk nehezedõ vekben a zgolds mellett sok helyt a ktezer v elõtti, hamis vradalmban csaldott Izrael „fesztsd meg!” kiltozsa is visszhangoznk… Pedig Krisztus szava itt is vgzi letjt, remnytkeltõ munkjt. Aki befogadja, a jvõt pti.
Utbb a Szentllek jelenleg foly munkjt emltettk. Ez a kijelents harmadik nagy mondanivalja. Mr emberi testben nincs kzttnk Krisztus, de a bcszskor meggrte: „vigasztalul” elkldi Szentlelkt. Pnksdkor be is kvetkezett a Szentllek kitltetse. Ez gy felbtortotta a tantvnyokat, hogy Pter forradalmi erejû prdikcit mondott az nnepre sereglett sokasgnak. Beszde nyomn ezrekkel gyarapodott a gylekezet. A Szentllek azta is munkl lthatatlanul a lelkekben. letre kelti bennnk Krisztus dvzenett. Ez s semmi ms az Õ dvtrtneti kldetse.
Ezt azrt kell hangslyoznunk, mert a grgkeleti egyhz (nem tvesztendõ ssze a grg katolikus egyhzzal!) csupn az Atya kldttt ltja benne s szlesebb munkakrt tulajdont a Szentlleknek. gy alakult ki a keleti egyhzban a bizantinizmus, amely az llam irnt a felttlen engedelmessget rja elõ. A vrszomjas hbors hdtst is csak helyeselheti.
Az Atya kldte a Fit, az Atya s Fi kldi a Szentlelket. gy tûnik elnk az dvtrtnetben az egy Isten. Ez a Szenthromsg-tan mondanivalja. Alapjban vve olyan egyszerû, egy rtelmes ifj is megrtheti, s ami ennl sokkal fontosabb: hitben tlheti. Titokzatos krdsek el akkor llt, ha utlag rszletezni, elemezni akarjuk, elmletileg is tudatostani prbljuk. Ezt mgis meg kell ksrelnnk, tartozunk vele hittestvreinknek s a kvlllknak is.
Ha eddig a Szenthromsg-tan dvtrtneti hosszmetszett adtuk, vgezetl mg a tan keresztmetszett is megksreljk felvzolni.
A tan alkotelemei
Minden lõ nyelv lland fejlõdsben leledzik. Szavainak jelentse vltozik, s j meg j szavakat is alkot. Ez all nem kivtel egy olyan rgi kijelentsmagyarzat, mint a Szenthromsg-tan nyelvezete sem.
Ha ma szemlyt mondunk, tbb mint kt vszzada, a felvilgosods kora ta szemlyisgre gondolunk, aki a tbbi embertõl klnbzõ, egynileg klnll. Ha ma Istenre azt mondjuk, hogy benne hrom szemly van, akkor hrom teljesen klnbzõ isteni lnyre gondolunk, ez pedig mr nem egy Isten, hanem hrom Isten. Mi pedig az egyistenhvõk tborba tartozunk!
Ezrt ma mr kevsb flrerthetõ, alkalmasabb kifejezst keresnk, s azt mondjuk, az egy isteni valsg hrom ltmdban munklkodik. Õ az Atya-Fi-Szentllek, mert ebben a hrom ltmdban jelentette ki nmagt az dvtrtnet folyamn. A kijelents alapjn azt is tudjuk rluk, hogy Õk mindhrman rktõl fogva az rkkvalsgig lteznek. Egyvtartozsukrl pedig a csaldi letbõl vett kpes kifejezssel mondjuk: az Atytl „szletett” vagy „nemzetett” a Fi, az Atytl s a Fitl „szrmazott” a Szentllek, mint az Atynak s a Finak a „lehelete”. A Biblia tbbszr is Krisztus Lelknek mondja. Errõl feledkeznek meg nmely szektaalaptk, amikor a Szentllektõl vett belsõ megvilgtsra hivatkozva mindenfle klncsgeket mondanak, amik nincsenek benne a Bibliban. Hangzatos spekulcik ezek, amelyeket ppen ezrt tvtanoknak blyegez a Szentrs, s ismtelten va inti a Krisztus-hvõket, hogy a tvtantk hljba ne kerljenek. A hittõl elidegenedett llami vezets ezeket ppgy kezeli, mint a trtnelmi egyhzakat, nha mg elõnyben is rszesti amazokkal szemben.
Fentebb mr hangslyoztuk a ltmdok valsgos istensgt. sszetartozsuknl fogva mindhrman rszt vettek mr a teremtsben, s egytt munklkodnak az dvtrtnet kezdettõl fogva annak vgig: Krisztus visszajvetelig, amikor tletet tart hvõk s hitetlenek felett, mint aki vinek s ellensgeinek is Ura s Kirlya.
Teht ne gy kpzeljk a dolgot, hogy Krisztus csak Hsvt ta, a Szentllek pedig csak Pnksd ta ltezik mennyei mltsgban. Tveds azt gondolni, Õk csak ideiglenes eszkzk a mennyei Atya kezben, vagy valami alistenek, akik dvtrtneti segdkezskrt utlag kaptak volna isteni rangot. Õk eleve valsgos Istenek a valsgos Istenbõl. gy halljuk s gy hisszk ezt a hozznk intzett kijelentsben, a Szentllektõl ihletett Igben, Isten minket megszlt szavban.
ppen mert ilyen a Szenthromsg egy rk Isten, a ltmdok sohasem keresztezhetik egymst, a Biblia nem ismer istenharcot, mint mondjuk a grg-rmai hitregk.
Kln krds szmunkra Krisztusnak Karcsonnyal kezdõdõ fldi vndortja, kialakul vltsgmunkja. Õ, mint kettõs neve, a Jzus Krisztus nv is mutatja: a valsgos emberi s a valsgos isteni termszet egyttes, elvlaszthatatlanul szszetartoz megjelense. Erre a csodra nincs magyarzat. Hogy tudott egy falusi csmester csaldjban felnõtt ifj szavaival rstudkat csodlatba ejteni? Ksõbb, mikor tantani kezdett, hogy tudott egyszerû halszokkal, drglt vmszedõkkel, ravasz farizeusokkal, tanult rstudkkal, politikai hatalmakkal szemben egyarnt helytllni? Hogy tudott a Hegyi Beszdben a trvny betûje helyett a trvny szellemre rmutatni, soksznû politikai helyzeteken rgtn vilgosan tltni, stt csaldi vagy trsadalmi bonyodalmakban is vilgossgot gyjtani, betegekrt csodkat tenni, bûns emberek kzt tisztnak maradni? – Csak annyit mondhatunk: kettõs termszetet hordozott, gy tudta a sok rtetlensget, a gyanstsokat, hamis vdakat, a borzalmas testi-lelki szenvedst elviselni. Mindezt rtnk viselte el.
Annyit tudhatunk: isteni termszete nem volt bezrva emberi termszetbe. A vges emberi termszet a vgtelent nem fogadhatja be. Isteni termszete emberltekor nemcsak a testben volt, hanem lthatatlanul betlttte a teremtett vilgot is. A Szenthromsg titka szemlyben itt jrt kzttnk, de Szentlelke ltal megvilgostott Igjben, ismtlem, itt jr ma is, az ellene fordult, remnytvesztett vilgban, hivatst bresztõ, remnytkeltõ, letjt hatalmban. A befogadshoz hit kell, a hit pedig a Biblia egsze szerint sohasem elmlet, hanem cselekedet, magatarts, teht letet jelentõ sz. Az egymagban maradt elmlet a Biblia szerint „meghalt magban”.
Befejezsl csak annyit: a Biblia rszletes Szenthromsg-tant nem fejt ki, de ez a tan az dvtrtnet esemnyei, cselekedetei, tettei mgtt mindenkor ott van. Az egyhz errõl szl tantsa a Biblia alapjn kszlt, onnan kielemzett sszefoglals. Sokszorosan megvitatott emberi szavakkal isteni titkokra utal.
AJÁNLOM AZ OLDALT
