T�R�K ISTV�N Szab� Imre helyt�ll�sa a kapitalizmussal szemben Confessio 1994/3

A falu lelk�t ki ismeri? "Aki j�rt a porhany� f�ld�n mez�tl�b �s t�len b�r�nybõr sapk�ban, aki a t�l, tavasz, ny�r �s õsz n�gynegyedes �temû csendes, temp�s ritmus�t �t�rezte, aki a f�lddel �s �llattal egy�tt �lt". (67) Szab� Imre ilyen szavakkal vall gyermek�veirõl, �gy sz�vta mag�ba a k�r�l�lelõ term�szet sz�p rendj�t, abban a falu nemzed�keken �t �r�klõdõ lelk�let�t. Lelkip�sztornak k�sz�lt. A k�zelesõ p�pai teol�giai akad�mi�n nemcsak professzort, hanem lelki vezetõt is tal�lt a bibli�s �letû Pongr�cz J�zsefben. Ott kapta m�rt�k�l Krisztust, "akin�l nagyobb embert nem ismer". (V)

1

K�pl�ni, helyettesi lelk�szi �vek ut�n a deli termetû, j�szav� 31 �ves fiatalt 1923 tavasz�n lelk�sz�l v�lasztotta a budapest-fasori reform�tus gy�lekezet. A falu csendj�hez szokott lelk�sz a fõv�ros vegyes n�p�ben "b�beli zûrzavart" �rez, amit csak lassankint tud meg�rteni.

Akkort�jt kezd a falu n�pe a fõv�rosba �z�nleni. Sz�zh�sz �vvel azelõtt m�g nem is engedt�k reform�tusoknak Pesten a letelep�l�st, de akkorra m�r 125 ezerre n�vekedett a sz�muk, fõk�ppen a v�ros peremvid�k�n telepedtek le. Egyh�zi feladat a seg�ts�gny�jt�s, hogy otthonra tal�ljanak, gy�keret verjenek az �j terepen. Ne csak a vil�gv�ros bûneit, hanem er�nyeit, �rt�keit ismerj�k meg, k�l�nben, �lland� belsõ ihlet�s n�lk�l, t�megemberr� v�lnak, a felelõtlen t�megben hamarosan levetkõzik emberi m�lt�s�gukat.

Meg kell szûrni sz�mukra a szellemi t�pl�l�kot, "mint a k�poszt�smegyeri v�zmûvek is megszûrve adj�k a milli�s v�ros sz�m�ra a mindennapi vizet". (69) Sz�ntelen�l eml�keztetni kell õket: "Isten t�rv�nye nem egy �tezer esztendõvel elõbbi t�rsadalmi viszonyokra �rv�nyes t�rv�ny, hanem a ma t�rsadalmi viszonyaira �rv�nyes isteni akarat". (36) A T�zparancsolat evang�liumot rejt, �let�j�t�, felemelõ, mentõ ereje van. B�tran kell hirdetni nekik az evang�liumi szabads�got: "A tekint�ly igazs�g�val szemben, az igazs�g tekint�ly�t!" (70) Ebben a tudatban, mint a sz�kesfõv�ros k�zgyûl�s�nek tagja, nagy hat�s� besz�dben k�rt �s kapott a reform�tus templom fel�p�t�s�hez t�z �ven �t a fõv�rost�l �vi sz�zezer pengõs t�mogat�st. Rajta volt, hogy az �j templomokba lelk�sz�l a lehetõ legjobb erõk ker�ljenek. Ekkor m�r esperes volt, s sz�lesk�rû kultur�lis tev�kenys�get fejtett ki a fõv�rosi gy�lekezetekben. L�tta, a r�di�, majd a t�v�, a film, az �js�gok milyen �ri�si t�rsadalomform�l� hat�st v�ltanak ki, hol j�, hol veszedelmesen rombol� ir�nyban.

Igyekezett r�venni a sz�lõket, ne engedj�k szabadj�ra gyermekeiket, egy�tt n�zz�k vel�k a filmeket, besz�lj�k meg vel�k ut�lag a l�tottakat, hiszen azok t�bbnyire k�lt�ttek �s c�lzatosak, nem t�kr�zik a val�s�got. A krimiktõl tarts�k t�vol õket, azok durvas�gra nevelnek, az alvil�g mesterfog�saib�l adnak leck�t, term�szetes dolognak t�ntetik fel az ember�l�st, azt�n ha a gyermek fegyverre tesz szert, k�zvesz�lyess� v�lik.

Az �js�golvas�sra is meg kell tan�tani az embereket, k�l�nben naivul hisznek a nyomtatott betûnek. "Itt t�rt�nhetik meg az, amit Esai�s pr�f�ta mond, hogy a vil�goss�got s�t�ts�gg� lehet v�ltoztatni �s a s�t�ts�get vil�goss�gg�. Az�rt egym�s k�zti besz�lget�sekben, gy�lekezeti k�z�ss�gekben az �js�golvas�sr�l besz�ln�nk kell. Helyes v�lem�nyt kell alkotnunk a lapokr�l, azok szellem�rõl". (49)

A n�lunk is sz�tott antiszemitizmus idej�n azt vizsg�lja egy m�sik elõad�sban, milyen visszahat�st v�lt az ki az izraelita vall�s� magyars�gban? A k�z�l�k hozz�nk menek�lõ, mintegy �tezerre n�zve vallja "minden �rja paragrafus ellen�re" (66) Krisztus Urunk misszi�i parancs�t, �s igyekszik, hogy a megkereszteltek hitbeli tan�t�ssal is befogad�st tal�ljanak.

Nagy elfoglalts�ga ellen�re a gy�lekezetben a konfirm�ci�-oktat�st maga v�gzi, �gy ismeri meg a leendõ gy�lekezeti tagokat, �gyes-bajos dolgaikat is felkarolja. Nem az esperesi tiszt ad neki tekint�lyt, hanem õ adott tekint�lyt az esperesi tisztnek.

Ezek elõrebocs�t�s�val, most azt vegy�k szem�gyre, aki �gy �llt helyt a gy�lekezeti szolg�latban, milyen helyt�ll�st tan�s�tott a kapitalizmussal szemben.

2.

Szab� Imre p�ly�ja a k�t vil�gh�bor� k�zt bontakozott ki, a kapitalizmus �s szocializmus fegyvertelen m�rkõz�se idej�n. Kisebb k�nyvek ut�n 1937-ben adta ki �lete �sszefoglal� mûv�t, a Nyitott Ajt�t. Tanulm�nyunk id�zetei ebbõl, az �jabb vil�gh�bor� elõszel�ben kev�s visszhangot kiv�lt�, 400 lapnyi �rt�kes k�tetbõl val�k.

Malthus k�t �vsz�zada v�gzett sz�m�t�sai szerint a n�pszaporulat gyors n�veked�s�t a termel�s nem b�rja majd ell�tni. Az ut�bbi l�tv�nyosan fellend�lt kapitalista gy�ripar t�meges termel�s�vel azonban nemcsak biztos�totta az ell�t�st, hanem �ltal�ban az �letsz�nvonalat is magas szintre emelte. K�zben a kapitalista haszna is jelentõsen megn�vekedett. De az �zem berendez�se �s fenntart�sa, a g�ppark �lland� �j�t�sa, p�tl�sa �s a gy�rak egym�s k�zti versenye a k�lts�geket is alaposan megugrasztotta. A kapitalista a p�nz ut�ni hajsz�ban a k�lts�gek jelentõs r�sz�t igyekezett a munk�saira �th�r�tani, a b�reket lenyomta. Nem is vette �szre, hogy ez�ltal a munk�sokat nem t�rsakk�nt, nem is �lõ emberekk�nt, hanem mint a g�peket eszk�z�kk�nt kezeli �s kitermeli a tõk�s rendszer ellent�t�t, a kizs�km�nyolt prolet�rt, aki azt�n t�rsaival egy�tt a kapitalista t�lkap�sok ellen szervezkedett.

Minket most mindebbõl az �rdekel, Szab� Imre a teol�gus szem�vel n�zve, mik�ppen l�tja a helyzetet. Ezt pr�b�lom n�h�ny id�zettel szeml�ltetni.

"�les �s hajsz�lfinom megk�l�nb�ztet�st tesz�nk a kapitalizmus �s a mammonizmus k�z�tt �ppen �gy, mint a szocializmus �s a bolsevizmus k�z�tt. �gy a kapitalizmusban, mint a szocializmusban �ri�si krisztusi erõk mûk�dnek. De mind a kettõ �tk�v� v�lik az emberis�gnek, mihelyt Isten n�lk�l fejti ki l�nyeg�t. Az ateista kapitalista vil�grend �ppen olyan rettentõ, mint az ateista bolsevizmus." (7) - "A modern nagytõke, a gazdas�gi �let t�rv�nyszerûs�g�nek racion�lis tudat�ban csak azt tudja, mivel tartozik �nmag�nak, s m�r csak halv�ny �rny�kk�nt eml�kezik arra, hogy mivel tartozik Istennek, a nemzetnek �s az emberis�gnek. A felhalmozott tõke nagyobb lett, mint az ember �s hatalm�ba ker�tette az embert." (18) "Elv�laszt a testv�rtõl, elv�laszt �nn�n lelkedtõl �s elv�laszt Istentõl." (5)

"Az �j- �s �testamentum a gazdas�gi probl�m�kat l�t�k�r�nek k�z�ppontj�ban tartja s �gy a pr�f�t�k, mint az �r J�zus �s az apostolok a szeretet t�rv�ny�t a gazdas�gi �letbõl vett p�ld�kon szeml�ltetik, �s imperativuszaik gazdas�getikai k�vetelm�nyeket tartalmaznak." (21) Ezek a parancsok �rv�nyeiket megtartj�k. A mammon ma is hatalom. "A rendõrs�gi esetek �s a nagy panam�k sûrû egym�sut�n ism�tlõdõ esetei m�g�tt leleplezõdik a mag�t mindig elrejtõ �s �lruh�ba �lt�zk�dõ nagy b�lv�ny: a Mammon. Nev�t eredetileg egy jelent�ktelen f�niciai b�lv�nyisten elnevez�s�rõl kapta. A sokf�le b�lv�ny k�z�tt, amelyek nagy hatalommal rendelkeztek k�l�nb�zõ korokban, a legnagyobb karriert a Mammon-b�lv�ny futotta meg s ma vil�got �tfog� erõv� n�vekedett.

Ne csod�lkozzunk azon, ha J�zus az emberi l�lek valamennyi ellens�gei k�z�l a legveszedelmesebbnek a hamis vall�soss�got �s a Mammon szolg�lat�t jel�lte meg... s amilyen megsemmis�tõ kritik�t gyakorolt a farizeizmus felett, �ppen olyan megsemmis�tõ �t�leteket mondott a p�nz szerelm�rõl." (2) "Ez�rt mondja az �r J�zus Krisztus olyan megalkuv�st nem tûrõ hat�rozotts�ggal a vagy-vagyot, nem szolg�lhattok k�t �rnak." (5) V�laszt�s el� �ll�t: vagy Istennek szolg�lunk, vagy a Mammonnak. Harmadik lehetõs�g nincs. Az egyh�z a kereszty�n �llam ill�zi�j�t k�vetve, nem vette el�gg� komolyan a dolg�t, eln�zte, hogy maga az �llam is kapitalista jelleget �lt�tt. Szab� Imre ezt �gy mondja, a rendezettnek l�tsz� viszonyok k�zt az egyh�z elk�nyelmesedett, elaludt �s k�sõn �bredt a val�s�gra, akkor sem igen �rtette, mi t�rt�nt. Az egyh�znak v�llalnia kell "az Istentõl neki adott hivat�s�t... hogy az emberi igazs�goss�g felett az isteni igazs�goss�got, az emberi b�kess�g felett az Isten b�kess�g�t hirdesse, s az embert, e f�ldi dolgokba belebonyolult embert mennyei sz�rmaz�s�ra... szakadatlanul figyelmeztesse... Az Isten t�rv�nye felette �ll a gazdas�gi �let "�nt�rv�nyszerûs�g�nek" is. Aki az �let egy ter�let�bõl ki akarja z�rni Isten szuver�n fens�g�t, az az �let t�bbi ter�let�t is megk�ros�tja." (43)

K�lvint v�dolni szokt�k, mint a kapitalizmus atyj�t. Igaz, õ engedte meg Genfben, ebben a kereskedõ v�rosban a kor�bban tilos kamatszed�st, meg is szabta a hat�r�t p�r sz�zal�kban. De mert az �letet purit�n szinten tartotta, megindult a kisebb-nagyobb tõkek�pzõd�s. Elfelejtik azonban a v�dl�k, hogy õ a mag�ntulajdont nem ismerte el, amennyiben a vagyon az Istent illeti, az ember csak az Istentõl kapott t�lentumok s�f�ra, sz�mad�sra elk�telezett s�f�r. A haszon felesleg�t iskol�k �s m�s k�zint�zm�nyek l�tes�t�s�re, menek�ltek seg�lyez�s�re kell adnia. Genf �gy v�lt naggy�. A reform�ci� n�pe �gy �lhette t�l n�lunk a t�r�k vil�g �s a rekatoliz�ci� kegyetlen �ld�z�seit. (8-18)

Feltûnõ Szab� Imre sz�lesk�rû olvasotts�ga. Ismerte Werner Sombart, Max Weber, Ernst Troeltsch, Emil Brunner alapvetõ mûveit. Olvasta Kutter, Ragaz, Rauschenbusch k�nyveit, hogy csak a jelen t�rgyunk k�r�be tartoz� szerzõk nevesebbjeit eml�tsem. Mindezt kieg�sz�tette t�rt�neti �s statisztikai mûvek tanulm�nyoz�s�val. Egyszer megk�rdeztem tõle: Hogy tudsz hivatalos elfoglalts�god mellett ennyi idõt olvas�sra szak�tani? - Tudod, falusi gyerek voltam, �s megszoktam a kor�nkel�st. M�r hajnali �tk�r fenn vagyok �s kilencig zavartalanul olvashatok. Pesten akkor indul a hivatalos �let. Idõbeoszt�s k�rd�se az eg�sz. - Annyit teszek eml�kezetes szavaihoz, a k�nyvszeretet mellett megvolt az a p�sztori adotts�ga, hogy a magasr�ptû okfejt�seket eleven m�don tudta f�ldk�zelbe hozni, k�z�rthetõv� tenni.

3.

Az elmondottakb�l szeretn�k egy mozzanatot k�l�n is kiemelni: a mammon sz� haszn�lat�t. Hol Mammonnak, hol mamonnak �rj�k. J�zus Urunk tan�t�saiban is t�bbsz�r elõfordul, az akkori palesztinai n�pi sz�j�r�sban gyakori volt. Az �sz�vets�gben nem tal�lhat�.

A mai teol�giai etik�ban a mammon sz� alig fordul elõ. Ehelyett pl. a kapitalizmus eset�ben �nt�rv�nyûs�grõl besz�lnek. A sz�csere szerencs�tlen, mert e k�t fogalom nagy m�rt�kben k�l�nb�zik. A mammonnak szinte szem�lyes jellege van, �rd�gi k�s�rt�st fejez ki, ez�rt is �rj�k olykor nagy kezdõbetûvel, s ami a legfontosabb, eleve bûnt jelent. - Ezzel szemben az �nt�rv�nyûs�g alkalmas arra, hogy eleve t�r�nyerõre emelje a bûnt is, mintegy az Isten t�rv�nye mell� tolja fel. Feledi, hogy Isten t�rv�nye a gazdas�gi �letnek is felette �ll. A gyakorlatban azonban a saj�t "t�rv�ny�t" az elfeledett vagy mellõz�tt Isten t�rv�nye f�l� emeli �s azt a maga ter�let�n egyed�li t�rv�nyk�nt t�nteti fel.

Igaz, a teol�giai etik�k t�bb-kevesebb k�r�lm�nyess�ggel igyekeznek hat�rt szabni az �nt�rv�nyûs�gnek, de az �nt�rv�nyûs�g elismer�se eleve b�n�tja t�rekv�s�ket. Nem szabad feledni, a kapitalizmus nem �jkori tal�lm�ny, �s nemcsak nagykapitalizmus van, hanem kiskapitalizmus is, a kisember is ugyan�gy ragaszkodhat apr� javaihoz, mint a kapitalista a tõk�j�hez. Ilyen �rtelemben a kapitalista szellemnek, m�r J�zus is leleplezõje volt, ha nem is haszn�lta a kapitalista sz�t. A haszonelv sem �j dolog, m�r a r�gi h�ziiparban is megvolt, m�r a saruk�sz�tõ �s a lepelsz�v�getõ is felsz�m�totta a l�tfenntart�s�hoz sz�ks�ges hasznot, csak nem �lt�tt a haszonelv akkor olyan feltûnõ ar�nyokat, mint a kapitalizmusban.

Szab� Imr�nek volt el�g b�tors�ga, hogy ig�nyes budapesti hallgat�s�g elõtt haszn�lja a Mammon sz�t, ezt az �don hangz�s�, egy kicsit �rd�ngõs bibliai kifejez�st, mert kertel�s n�lk�l, tal�l�an fejezi ki a l�nyeget �s egyszerûbb� is teszi a probl�m�t. F�lre ne �rts�k, õ nem azt mondja, hogy a kapitalizmus azonos a mammonizmussal, teh�t eg�sz�ben a Mammon szolg�lat�ban �ll. Vannak azonban t�lkap�sai, �s a t�lkap�sokat nem szabad �nt�rv�nyûs�gk�nt leplezni, hanem nev�n kell nevezni: az bûn, �s annak megfelelõen kell kezelni.

Arra se hivatkozzunk, hogy a haszonelv a kapitalizmusban d�ntõ. Haszonelv, mint mondtuk, m�r az õsi h�ziiparban is volt, ha nem is �lthetett �ri�si ar�nyokat, mert mûk�d�tt a belsõ �s a k�lsõ f�k, ut�bbin a hat�kony versenyt �rts�k.

Amerik�ban, Eur�p�ban �s m�sfel� is vannak j�l mûk�dõ v�llalatok, ahol a munkaad� �s munk�s kereszty�n alapon tal�lkozik egym�ssal, k�lcs�n�s tiszteletben. Szab� Imre ezt �gy fejezi ki: "A munkaad� �s munk�s egym�s emberi m�lt�s�g�t �s egym�son Isten k�p�t megbecs�lve, s testv�ri szolidarit�sban �ljen egym�ssal, mind a nemzeti j�l�t, mind a megpr�b�ltat�s napjaiban." (44)

Ide tartozik, hogy amikor a marxista szocializmus �tvette n�lunk az uralmat, Szab� Imr�t hamarosan, 1950-ben elmozd�tott�k �ll�s�b�l �s Budapesttõl t�voli faluba k�ldt�k, B�kefi Benõ ny�rs�gi esperes fel�gyelete al�. A kis faluban, B�jon �lete v�g�ig hûs�gesen szolg�lt. K�rny�kbeli fiatal lelk�szt�rsait�l hallottam: õtõle tanult�k meg, hogy kell egyh�zi gyûl�seken felsz�lalni, mik�ppen lehet a t�m�t term�keny m�don megfogni...

A debreceni klinik�ra ker�lt, ahol sikeres mût�t ut�n v�ratlanul elhunyt 1955-ben, Budapesten temett�k el, �ri�si r�szv�t mellett. A temet�s megrendez�s�t egykori munkat�rsa, dr. Incze G�bor hitoktat�si fel�gyelõ, sok r�gi magyar egyh�zi k�nyv �rdemes kiad�ja is megszenvedte: elvesztette �ll�s�t. Az �llami �nk�nyesked�sek sor�t az akkori egyh�zkorm�nyzat engedelmesen teljes�tette.