Vasady B�la (1902-1992)

Confessio 1993/2 - Dr T�r�k Istv�n

Tudtunk gyeng�lked�s�rõl, m�gis meglepet�s v�ratlan t�voz�sa. 1992 okt�ber 5-�n, 90 �ves kor�ban a Michigan �llambeli Grand Rapid-ban hunyt el. Nagy kezdem�nyezõ erejû, p�ldamutat� t�rsat vesztett�nk vele. A teol�gi�t Debrecenben v�gezte. Ut�na k�t�ves amerikai tanulm�ny�tra indult. A daytoni �s a princetoni fakult�s hallgat�ja volt, ut�bbi helyen magiszteri fokozatot szerzett. Hazat�rve, 1925-ben, fiatalon a p�pai Teol�giai Akad�mi�n a filoz�fia-pedag�gia tan�ra lett. A kedves modor�, magas, karcs�, barna fiatalembert a Koll�gium �s a t�rsas�g sz�vesen fogadta. K�szs�ggel tartott elõad�sokat a J�kai K�rben �s m�sfel� is. Friss k�pzelõereje elvont dolgokat is k�zel tudott vinni a hallgat�s�ghoz.

Tansz�ke t�rgyk�r�bõl a vall�spszichol�gia �llott legk�zelebb hozz�. Ennek a fejlõd�st�rt�net�rõl nagyszab�s� tanulm�nyt �rt, amelyhez a forr�sanyagot hazai �s k�lf�ldi k�nyt�rakban gyûjt�tte �ssze. Mûv�ben bemutatta a kutat�s k�l�nb�zõ ir�nyait, sz�mottevõ k�pviselõit. Valaki kiss� ep�sen azt mondta munk�j�ra, olyan az, mintha Pest-v�rmegy�rõl csin�lt volna f�nyk�pfelv�telt. A l�nyeg az, a k�nyvre a debreceni tudom�nyegyetem illet�kes kara doktori c�met adott. Ez a t�rgyk�r meghat�rozta p�pai tudom�nyos mûk�d�se hat�rait. A nagy tekint�lyû n�met Kant-Gesellschaft nyilv�nos p�ly�zatot hirdetett: Die Psychologie des Glaubens c�mmel. Kik�t�tte, hogy a p�lyamunka kifejezetten tapasztalati alapon �ll� l�lektani elemz�s legyen, minden hitvall�sos be�ll�totts�g �s dogmatikai elõfelt�telez�s n�lk�l. Vasady B�la megp�ly�zta, �s p�lyad�jat nyert vele. A kit�ntet�s nemcsak a szerzõt, hanem a magyar tudom�nyoss�got is elismerõleg �rte.

M�g a p�ly�zat elõtt �rt egy teol�giai �letrajzot a n�lunk kev�ss� ismert K. Girgensohn lipcsei professzorr�l, aki a k�s�rleti l�lektant alkalmazta a vall�sos �let vizsg�lat�ra. A m�dszer voltak�ppen nagyon egyszerûnek l�tszik: gondosan megtervezett n�gyszemk�zti besz�lget�sek form�j�ban t�rt�nik, amit a pszichol�gus ut�lag jegyzõk�nyvez �s ki�rt�kel. Ennek a folyamatnak sokf�le szab�lya van. Magyar kutat�k alaposs�g�ra jellemzõ, hogy Girgensohnt lipcsei otthon�ban t�bbsz�r felkereste, teol�giai m�ltja fordulatait, l�lektani kutat�si m�dszere fejlõd�s�t megbesz�lte vele. N�la tal�lkozott elõsz�r W. Gruehn berlini kutat�val, aki Girgensohn tan�tv�nya volt �s mestere m�dszer�nek folytat�ja lett. Mindh�rm�juk k�zt tart�s bar�ti sz�lak fon�dtak.

1929-ben P�p�r�l S�rospatakra ker�lt, a filoz�fia-pedag�gia tansz�krõl dogmatikai tansz�kre. Nagy fordulat ez Vasady B�la �let�ben, õmaga is ilyennek l�tja: "Menn�l tov�bb foglalkoztam ugyanis a hittel l�lektani szempontb�l, ann�l ink�bb �reztem e szempont el�gtelens�g�t s ann�l ink�bb v�gy�dtam arra, hogy a hit probl�m�j�val v�g�l h�võ l�lekkel, vagyis a teol�giai be�ll�totts�g szemsz�g�bõl is foglalkozhassam". - Igen, fordulat t�rt�nt nemcsak az�rt, mert irodalmi tervei a tansz�kkel egy�tt megv�ltoztak, tervezett vall�sl�lektana nem k�sz�lt el, sikeres p�lyamûve sem jelent meg, hanem mert a dogmatika ter�let�n sem folytathatta azt, amit arr�l Debrecenben �s Amerik�ban tanult. A sv�jci Barth K�roly �s teol�gus t�rsai r�v�n ott is korszakos fordulat t�rt�nt. M�g a m�lt sz�zadban a vall�sos ember �llt a teol�giai �rdeklõd�s k�zpontj�ban, most az isteni kijelent�sre, az Ig�re terelõd�tt a figyelem, mint a teol�gia tulajdonk�ppeni t�rgy�ra, ami val�j�ban nem is "t�rgy", hanem J�zus Krisztusban �s a R�la sz�l� bizonys�gt�telben �let, ma is �letkeltõ �let. Ezzel a racionalista-liber�lis kileng�sek ut�n hazatal�lt a teol�gia a reform�tori felismer�sekhez.

Vasady B�la a s�rospataki Koll�giumban m�r ennek az �j teol�giai fordulatnak a jeleivel tal�lkozik, a n�la idõsebb M�ty�s Ernõn�l, kiv�lt a vele egykor� Ujsz�szy K�lm�nnal �s a t�bbi fiatal koll�g�n�l. M�r ennek a fordulatnak jegy�ben k�sz�l Vasady B�la �jabb k�tete, az 1931-ben megjelent: A hit miszt�riuma, a l�lektani elemz�sek ut�n a dogmatikai mû. Ennek az elõszav�b�l val� a fentebbi id�zet. Az �tmenetet m�r c�m�ben is mutatja az 1930-b�l val� tanulm�nya: A hit �s hitetlens�g pszichol�gi�ja �s dogmatik�ja. Ak�rcsak P�p�n, itt is a kisebb tanulm�nyok �s k�nyvismertet�sek sor�t �rja, ezzel is beilleszkedve a Koll�gium l�ktetõ �let�be.

Ebben az idõben tûnik fel �let�ben Nagy Szer�na t�nd�klõ alakja, aki k�z�piskolai tan�rjel�lt �s jelentõs k�ltõi k�szs�g jelad�ja. K�sõbb Vasady B�la mindenben hozz�illõ hitvest�rsa.

A term�keny pataki �vek alig f�l�vtizedig tartottak, mikor a debreceni Tisza Istv�n Tudom�nyegyetem Hittudom�nyi Kar�ra kapott kinevez�st. Jellegzetes egy�nis�g, tettv�ggyal telt, sokoldal� tud�s l�pett Lencz G�za �r�k�be, a dogmatikai tansz�kre. Debrecenben bontakozik ki nagyar�ny� tudom�nyszervezõ munk�ja. Ebben k�szs�ges seg�tõt�rsakra, bar�tokra tal�l R�v�sz Imr�ben, Makkai S�ndorban, Czegl�dy S�ndorban �s a kar valamennyi tagj�ban; a t�bbi kar profeszszoraival is j� kapcsolatot alak�tott ki.

Megalap�totta a teol�gia �s seg�dtudom�nyai mûvel�s�re, szakelõad�sok tart�s�ra a Coetus Theologorum-ot, mely �vente �rt�kes illetm�nyk�teteket adott ki, p�ld�ul Imre Lajos Ekkl�ziasztik�j�t, R�v�sz Imre tanulm�nyai gyûjtem�ny�t. 1936-ban megh�vta Barth K�rolyt magyarorsz�gi l�togat�sra, �s felk�rte a predestin�ci�t t�rgyal� elõad�sra, amit Barth meg is tartott n�gy elõad�sban, Isten kegyelmi kiv�laszt�sa c�mmel. A c�m is mutatja, a v�gzetszerû determinista f�lremagyar�z�ssal szemben a tan evang�liumi tartalm�t hangs�lyozta. K�sõbb, midõn nagy Dogmatik�j�ban ehhez a t�m�hoz �rkezett, a magyarorsz�gi elõad�sok alapt�m�j�t fejtette ki r�szletesen, f�lezer oldalnyi terjedelemben a II/2 k�tetben. A n�gy elõad�st, a hozz�fûzõdõ megbesz�l�sekkel egy�tt, saj�t ford�t�s�ban Vasady B�la jelentette meg. Ugyan õ ford�totta le �s adta k�zre Barth elsõ Hiszekegy-magyar�zat�t is Hiszek c�mmel.

K�lvin 1536-os Instituti�j�nak Viktor-f�le ford�t�s�hoz csatolt tanulm�nya hasznos bevezet�st ny�jt a K�lvin-kutat�sba. Tov�bb� a K�roli Eml�kk�nyvbe, a K�lvin �s a k�lvinizmus c. k�tet�ben, a Ravasz L�szl� 60-adik sz�let�snapj�ra k�sz�lt eml�kk�nybe terjedelmes alkalmi tanulm�nyokat �rt, a szerkeszt�s munk�j�t, t�bbnyire R�v�sz Imre seg�ts�g�vel v�gezte.

Szerkesztõi tev�kenys�ge m�s ter�letekre is kiterjedt. M�r debreceni mûk�d�se elej�n Igazs�g �s �let c�mmel foly�iratot ind�tott a lelk�szi �s tan�t�i munka t�mogat�s�ra. J� emberismerettel munkat�rsi g�rd�t toborzott hozz�, amit megfelelõ t�mav�laszt�ssal dolgoztatni is tudott. P�ld�ul sorozatot ind�tott arr�l, mit jelentenek az olvas� sz�m�ra az egyes teol�giai diszciplin�k. Mindenikre egy-egy szaktan�rt �s egy-egy jeles gyakorl� lelk�szt �ll�tott be. �rdekes volt figyelni, a szakemberek igyekeztek tudom�nyukat n�pszerûs�teni, a lelk�szek pedig t�rekedtek a t�rgy tudom�nyos jelleg�t kidombor�tani. Hol az egyiknek siker�lt jobban, hol a m�siknak. Vagy az akkor divatos kegyess�gi ir�ny: az Oxford-mozgalom kapott �rdekes cikkeket stb. Tudta, milyen t�m�b�l, mekkora adagokat kell t�lalni, �rtette a szerkeszt�s titk�t, v�ltozatos, tartalmas org�numot alkotott. K�sõbb a Theologiai Szemle, a Lelk�szegyes�let szerkeszt�s�t is v�llalta, sõt egy idõre az egyik debreceni napilap lapvez�re is lett. Csak a vesztes vil�gh�bor�val j�r� nyomor�s�g vetett v�get szerkesztõi tev�kenys�g�nek.

Az �gyh�z m�lt� m�don vett r�szt a reform�tus egyh�z k�pviselet�ben fontos �kumenikus konferenci�kon. A II. vil�gh�bor� v�g�n Amerik�ba t�vozott, ahol tansz�ket kapott. Kint is maradt, nagy vesztes�g�nkre. (Legutolj�ra a lancaster-i teol�gi�nak volt professzora). De �sszek�ttet�seivel tov�bbra is szolg�lta a magyar �gyet. Volt benne kor�bban is egy adag amerikai jelleg. Egy �vre r� kedves feles�ge k�vette õt h�rom gyermek�kkel egy�tt. Egyszer j�rtak itt az�ta bar�ti l�togat�sra. Az idõk folyam�n h�rom unok�val gyarapodott a csal�d.

Bensõs�ges r�szv�t�nket k�ldj�k a csal�dfõt vesztett gy�szol�knak, �s azt �zenj�k a tengeren t�lra: Vasady B�la maradand�an bev�ste nev�t egyh�zt�rt�net�nkbe.