T�R�K ISTV�N A protest�ns N�meth L�szl� Confessio 1993/3

Akire most eml�kez�nk, az idestova h�sz �ve elhunyt, de reg�nyeiben, sz�ndarabjaiban, fõleg tanulm�nyaiban ma is �lõ N�meth L�szl�. Eml�kezetemben is �l. Azok k�z� tartozom, akik m�g szem�lyesen ismerhett�k; tal�lkoztam vele p�ly�ja delelõj�n �s �lete alkony�n. Sima, szinte le�nyosan finom arca, az utols� idõkig fiatals�got sug�rzott. A di�kos k�lsõ lenyûg�zõ szer�nys�ggel, ny�jas modorral �s elt�k�lt k�ldet�studattal t�rsult. Amikor azonban ez a szel�d, kedves ember tollat ragadott, mintha kicser�lt�k volna. Fegyverk�nt forgatta toll�t, villogtatta mint valami damaszkuszi peng�t, sz�rt �s v�gott vele, ahogy igazs�g�rzete dikt�lta. Tal�latbiztos bajv�v� volt, ami term�szetesen nem jelenti, mintha mindenben igaza lett volna, �m t�ved�sei is elgondolkoztat�k. Mi t�zelte viadalra, pr�b�ljuk meg�rteni.

Mint a legt�bb kritikai alkat, rendk�v�l �rz�kenynek mutatkozott. Megesett vele, mindj�rt egyetemi �vei kezdet�n, hogy N�gyesi professzor h�res st�lusgyakorlatatin, ahol egykor Babits, Kosztol�nyi, Juh�sz csiszol�dott, valami g�nyos megjegyz�st kapott, erre �tment a b�lcs�szetrõl az orvosi karra, ott szerzett diplom�t �s iskolaorvos lett. Friss szelleme �sszhangba hozta a k�tf�le indul�st. Az orvoskar t�nyekhez tapad� term�szettudom�nyi szeml�lete nem szor�totta h�tt�rbe sem b�lcs�szeti �rdeklõd�s�t, sem pedag�giai hajlam�t, sõt term�keny�tette mind a kettõt, �s sz�nezte is.

A 20-as �vek derek�n a Protest�ns Szemle has�bjain bontogatta kritikai k�szs�g�t. Kitûnõ tanulm�nyokban �bresztgette a zsolt�ros Szenci Moln�r Albert, a bibliaford�t� K�roli �s a protest�ns m�lt t�bbi nagy eml�k�t. Ravasz L�szl� a legtehets�gesebb fiatal �r�nknak nevezte. Õ viszont a protestantizmus mostani form�j�t�l, �ppen Ravasz L�szl� egy m�sik õt �rintõ megjegyz�s�re �lesen elhat�rolta mag�t: "Sokkal kedve- sebb nekem, ha egyh�zi emberek vall�stalannak tartanak, mintha a vall�sr�l tett mon- danival�m alapj�n az egyh�z lelt�r�ba felvesznek... P�ly�mon egy pillanatig sem szol- g�ltam a protest�ns egyh�zat, - sõt mint minden mai egyh�znak - ellenfele voltam �s vagyok, de mindig sz�vesen k�vettem a magyar protest�ns hagyom�nyt, melynek legfrissebb �s legteljesebb kivir�gz�s�t Adyban szerettem". Ezt m�r saj�t foly�ira- t�ban, a Tan�ban �rta. (1936. 1/2, 3.kk.1.)

Ut�bb eml�tett cikk�ben, melyet gyakran id�znek a r�la sz�l� tanulm�nyok, �gy mutatkozik be: "Melengetõ k�z�ss�gektõl meglehetõs t�vol nõttem f�l, de ha volt csoport�let, amely t�pl�lt-v�dett: az a magyar protestantizmus volt...Nekem, egyk�nek, fenn Pesten nem volt csal�dom; ap�m csal�dj�ba b�jtam h�t bele t�rsadalom-szimatol� �szt�neimmel. Az igazi csal�dfõ nagyap�m volt, a huszonn�gy unokatestv�rem: a testv�reim. Ez a sz�pen lombosod�, t�rekvõ, m�dos parasztcsal�d reform�tus volt; vas�rnaponkint ott ny�jtotta az �neket a szilasi templomban". Az �r� �desapja, a p�pai koll�gium neveltje vil�gl�tott pesti tan�rember, "de �hitatos tisztelete ezzel a csal�ddal szemben nem cs�kkent kisgyerek kora �ta szemernyit sem. A mûvelts�gbeli k�l�nbs�g eleny�szett a nagy kemence melege mellett". A t�li-ny�ri sz�nidõket N�meth L�szl� is t�bbnyire a szilasi nagycsal�d k�r�ben t�lt�tte. Javar�szt innen kapta reg�nyei, t�rsadalmi sz�nmûvei �lm�nyanyag�t, h�tter�t. T�m�nk gy�kerei is ide ny�lnak vissza. Eml�kez�seiben �gy l�tta, a csal�d �ntudatos reform�tuss�ga ink�bb alkati jellegû, mint egyh�zi �rtelmû volt. A zsolt�r�nekl�s �s a szikkadthitû szabadgondolkod�s j�l megf�rt benne. A k�l�n�s csak az, a kettõ ellent�t�t sem a t�rt�net-f�ldrajz-szakos apa, sem a protest�ns m�lt eml�keibe m�lyedõ fi� nem �rezte. Term�szetes fejlõd�snek vette, hogy �ppen ilyen a m�ltj�n edzett, saj�t �letm�dj�t kialak�t� t�rzs�k�s magyars�g. Saj�t kamaszkor�r�l �rja: "Amikor ap�mat a h�bor� elsodorta, ez a zsolt�ros hitetlens�g vitt s �ltetett eszem ny�l�sakor Ady Endre, Szab� Dezsõ �s M�ricz Zsigmond t�rdeire. Nem a magyar protestantizmusban voltak-� õk titkos b�ty�im? K�sõbb is "akik �r�k�nt vettek k�r�l, hogy a k�z�s anyak�nyvi bejegyz�sre gondoltak volna, protest�nsok vagy katolikusnak keresztelt protest�ns sz�nû magyarok voltak, mert ilyenek is vannak".

 

Hogy mit �rt ezen a protest�ns szellemi alkaton, vil�gosan megmondja: "Nekem a protestantizmus - a vall�sos �llapot egy form�ja, mely Luther elõtt legal�bb k�tezer (!) �vvel kezdõd�tt s messze t�l�rad ma is egyh�zain. A protestantizmus az emberbõl sz�l� Isten vall�sa. Az a belsõ isteni hang, amely m�r a g�r�g b�lcsben, Sz�krat�sz- ben megsz�lalt s �tsz�llt a k�z�pkoron, a reform�ci�n, a n�met idealizmuson �t napja- inkig. �gy �m, hogy "nem osztozott az egyh�z l�ncaiban... Laikus sz�veken �t j�tt le m�ig... Ez az egyetlen isten, amely az egyh�zak elker�lhetetlen oml�s�t t�l�lheti s bizonyos, hogy t�l is fogja �lni". Ezzel a csattan�val z�rul sz�ban forg� cikke. Nyilv�n magyar�zatul szolg�l hozz� a Tan� ugyanazon sz�m�ban (1936 1/2) k�zreadott "A teol�gus Ady"-r�l sz�l� tanulm�nya. Nem hagyhatjuk h�t figyelmen k�vûl.

 

Ady istenes verseiben N�meth L�szl� a benne is megsz�lal�, az õt is megsz�l�t� Istent tal�lja meg. L�ssuk: hogyan viszonylik ez az emberbe z�rt Isten, a vil�gb�l r�nk n�zõh�z?... Thalesz �ta - �gymond a tudom�ny egyebet sem tett, csak a term�szetet isten�tette, annak jelens�geit hitreg�kbe foglalta, hat�erõit megszem�lyes�tette. - Az �jkor derek�n fordult a helyzet: a tudom�ny a term�szeti jelens�gek k�zt okot-okozatot, t�rv�nyszerû �sszef�gg�st keresett, mely meghat�rozott ir�nyban tuszkolja-mozgatja a jelens�geket. Mikor m�r felfedezte a vil�got �tj�r� mozg�s t�rv�nyeit, az eg�sz vil�g �ri�si g�pezetnek tûnt, v�ltozatlan p�ly�n mozg�, folyamatosan mûk�dõ lelketlen anyagnak. Eg�sz mechanizmusa tudom�nyosan magyar�zhat�, legfeljebb egyelõre m�g felt�ratlan r�szletei vannak. Nincs magyar�zat azonban az elsõ okra, amely maga nem okozat, hanem az eg�sz folyamat elind�t� oka. - A kezdetet, mint eszk�zeinkkel el�rhetetlent, �gy a tudom�ny hat�rain k�v�l esõt, egyszerûen kiz�rt�k a tudom�nyos kutat�sb�l. Mintha ennek az elsõ kornak nem is lehetne hatalma, meghat�roz� szerepe, beavatkoz�sa a tov�bbiakra, m�gha fizikailag nem is ismerj�k beavatkoz�s�nak t�rv�nyszerûs�geit. Hozz� meg ez a g�pezet �l �s fejlõdik, s lehet-� egy �lõ vil�gfolyamatot hideg okl�ncolatt� mechaniz�lni? M�gis megtett�k, s az �j vil�gk�pben nem maradt hely Isten sz�m�ra. �gy lett a vil�gb�l r�nk n�zõ Istenbõl a modern ember szeml�let�ben benn�nk lakoz� Isten. �s az �r� is "modern ember"!

N�meth L�szl� szerint ezzel a fordulattal f�gg �ssze a reform�ci� k�t nagy szeren- cs�tlens�ge. Egyik: megelõzte, nem sokkal, az emberi gondolkoz�s tem�szettudo- m�nyos fordulat�t s �gy a r�gi d�moni-gondolkod�s koloncait�l sem szabadulhatott meg teljesen. M�sik szerencs�tlens�ge: hozz� kellett k�tni mag�t p�rtfog� erõkh�z: egy egyh�z lett, a sz� egyre kompromitt�ltabb �rtelm�ben.

Az �r�t azonban sem egyh�ziatlans�ga, sem term�szettudom�nyos k�pzetts�ge nem z�rta el a vall�s k�rd�sei ir�nt val� �rdeklõd�stõl. Adyval egyet�rtve nem azon az "egy�gy� k�rd�sen" t�preng: l�tezik-� Isten vagy nem. "Lehetetlen, hogy senki� vagy ember� az �let!" Az "Isten van valahogyan", �s ez a "valahogyan" a l�tez�snek eg�sz k�l�n�s, szinte kifejezhetetlen m�dja. "Nem a Berzsenyi 'f�nylõ nap'-ja az Isten. Ez az Isten nincsen messze, mint a nap, �s nem f�nylik. Benn�nk van... minden gondolatnak alj�n ...Nincs szabadul�s al�la; valami ismeretlen akar rajtunk �t, ami ellen h�rg�nk, amitõl felizzunk s aminek engedelmesked�nk". Olyan, mint valami megsz�llotts�g. "Minden az Isten. Minden: ami hajt, �s semmi: ha n�zem. Bennem van �s nem h�mozhat� ki belõlem". Megfoghatatlan. "Nem k�nyelmes h�zi-isten, akit a felvil�gosult gy�r meg a maga haszn�lat�ra...Ady istene egyetlen Isten. Kit laz�n fog, kit eg�sszen megsz�ll, de mindenkiben ugyanaz marad...Adyn�l az �dv�z�l�s egyazon aj�nd�k az �lettel, akiket megsz�ll, azokat k�nyszer�ti is".

 

Ady "hozz�m k�zelebb �ll b�rmely vall�sos gondolkoz�n�l... De vall�s ez m�g? - k�rdi. Nem erjesztette el itt az Erjesztõ �nmag�t? Van-e �rtelme itt m�g Istenrõl besz�lni? Nem mondhatunk �pp�gy hivat�st, �letl�zat, becs�letess�get? K�ts�gk�v�l mondhatunk: a vall�sos �rz�s manaps�g el�g gyakran takar�zik idegen paplannal... Egyet azonban b�tran �ll�thatunk: Ady 'zsarnok lak�ja', ak�rhogy h�vjuk, l�nyeg�ben azonos azzal, akit a sz�zadok Istennek h�vnak. Ady teol�gi�ja ler�ntott r�la minden ma hazugnak tetszõt, de a megsz�llotts�g ugyanaz, amely Eur�pa t�rt�nelm�t csin�lta. Az egyh�znak el kell vetnie az ilyen n�ma vall�st, de ennek a vall�snak �pp az az ereje, hogy elvetheti az egyh�zat". - �gy hangzik az id�zett m�sodik cikk csattan�ja.

N�meth L�szl� tiltakozik az ellen, ha valaki egyh�zt�l �dzkod� szenved�lyes magatart�s�ban vall�sellenes indulatot keres. Õ akkor, a 30-as �vekben, �ppen a fasizmus �larc�v� v�lt �gynevezett kereszt�ny-kereszty�n kurzussal fordult szembe, mint ahogy mag�nbesz�lget�sekben k�sõbb �lesen szembefordult azzal az egyh�zpolitik�val, amely Moszkva kiszolg�l�ja volt. Meggyõzõd�se, hogy egyh�zkritik�j�ban a reform�ci� szelleme sz�lal meg, m�gha annak idej�n nem is mert�k �gy kimondani. Neki szellemi otthona a magyar irodalom protest�ns vonulata, eg�sz �letmûve �t van itatva protest�ns k�ldet�studattal. Nemzed�kemben - �rja - "�n vagyok tal�n az egyetlen, akinek reform�tuss�ga az anyak�nyv�n t�l, mûveibõl is kider�l". (U.ott)

K�ldet�studat�t nem valami �nc�l� tudom�nyoskod�s vagy mûv�szi egy�niesked�s mozgatja. K�zd az orsz�gb�l megmaradt kis-haza �ntudatra ocsud�s��rt. Essz�irodalmunk gy�ngyszemeit rejtõ foly�irata, a Tan� 17 k�tete korunkr�l ad �tfog� k�rk�pet, hogy a magyars�got �j helyzet�ben, a k�z�s sors� dunai n�pek k�r�ben, eur�pai szinten t�j�koztassa, hivat�s�ra eszm�ltesse. �lete fõmûv�nek mindv�gig a nemzetgy�mol�t� szolg�latot tekintette. S mert p�rtokon k�v�l�ll�k�nt b�r�lta a hatalom mindenkori birtokosait, maga is a hatalomra v�gy�k �s a hatalomf�ltõk �sszt�z�nek c�lt�bl�j�v� v�lt.

J� negyedsz�zad m�lt�n N�meth L�szl�nak �jra kutat�si t�m�ja a vall�s. Sz�ppr�z�j�ban, pl. az Emberi sz�nj�t�kban k�zben is gyakran foglalkoztatta. Most egy �desanya k�r�s�re tanulm�nyt dolgoz ki a vall�sos nevel�srõl; a Kiadatlan tanulm�nyok m�sodik k�tet�ben jelent meg, 1968-ban. Vall�si meggyõzõd�s etikai vonatkoz�sait fontolgatja benne.

Abb�l indul ki: az �sz �s a sz�v egyar�nt term�szeti adotts�gunk. Az emberi sz�vnek �pp�gy joga van a maga vall�sos �rz�sei, v�gyai igaz�ban b�zni, mint ahogy az �sznek joga van vizsg�l�dni, f�ltev�sekben, k�s�rletez�sekben faggatni a vil�got: term�szettudom�nyt �p�teni. Sz�v �s �sz k�zt a 17. sz�zad k�zep�ig nem volt �thidalhatatlannak tûnõ meghasonl�s. N�meth L�szl� egyik sz�nmûv�ben, a Galileiben �br�zolja "a sz�rny�t bontogat� �sz �s a vall�s hatalm�ban maradt �rz�sek k�zt m�ly�lõ szakad�kot". Tal�l� diagn�zisa szerint az �jkor ember�t m�r a tudathasad�s vesz�lye fenyegeti.

Hivatkozik itt a neves angol t�rt�n�sz, Toynbee t�rt�neti kutat�sainak huszegyn�h�ny civiliz�ci� �tvizsg�l�s�b�l leszûrt eredm�ny�re: "Toynb��, a civiliz�ci�k elemzõje l�tja, milyen �ri�si szerepe volt a vall�snak a civiliz�ci�k �let�ben; - hogy a legnagyobb t�rsadalmak azok voltak, melyekben nem egy-egy kiv�l�s�g, hanem maga az Egyigaz Isten volt a t�rsadalom feje, annak a tisztelete, ut�nz�sa �s �let c�lja. S l�tja a maga t�rsadalm�t, amely minden nagy technikai eredm�nye ellen�re, a rossz k�z�rzet�vel k�zd, mert a kiel�g�tetlen ember mag�ba f�lled, vagy als�bbrendû �lvall�sokban keres k�rtõt mag�nak. - S levonja a t�rt�neti k�vetkeztet�st, hogy a fiakat, minket, az emberis�get vall�sos nevel�sben kell r�szes�teni, csakhogy kult�remberek, kult�rn�p maradhassunk". (308.1)

J�l tan�tani term�szetesen csak olyasmit lehet, amiben a nevelõ maga is hisz. N�meth L�szl� egyh�ziatlans�g�r�l pedig m�r sz� esett. Nos, m�gis lehets�ges megold�sr�l, meggyõzõd�se jegy�ben �gy t�j�koztat: "Az egyh�zak t�rt�nelmi tehetetlens�g�kn�l fogva rengeteg babon�t, m�s gondolkoz�s� korok halott hiedelmeit g�rgetik magukkal: ebbõl kell a l�nyegest, amire minden kor ember�nek sz�ks�ge van, a v�ltozatlan magot kimenteni". (311.1.) Ez lesz, amit korunk embere, a k�tkedõ is saj�t �gy�nek vallhat. Mint Toynbee, õ is kereszty�n sz�nezet� �ltal�nos vall�sfogalommal dolgozik, k�sz ak�r mozlim, hind� �s buddhista elemek befogad�s�ra is, ha ezzel a vall�sos �rz�st �letre delejezheti, s civiliz�ci�nkat az elsiv�rosod�st�l mentheti. Tudatosan ker�li a bibliai sz�haszn�latot, m�g Isten nev�t is. A bensõnkben megsz�lal� isteni hangra �p�ti etik�j�t. Mint mondja, az "erk�lcsi �szt�nnek" akar sz�rnyat adni.

Mi ennek az alapvon�sa? A piet�s, vagyis �h�tat a benn�nk �s k�r�l�tt�nk levõ �let titokzatos val�s�ga ir�nt. Ebben rokon a szint�n orvosi k�pes�t�st szerzett Schweitzer Alberttel. Nek�nk nemcsak az adatott, ami van, amit l�tunk, hanem az is, ami abb�l lehet, s a Lehet �g�retesebb a van-n�l. A gyermeki kiv�ncsis�got felhaszn�lva �bressz�nk �hitatot a val�s�g ir�nt. Seg�ts�k, hogy a fiatal a l�t tisztelet�vel hatoljon be a val�s�g titkaiba, az�rt, hogy a val�s�g r�sz�kre jutott darabj�b�l kih�zhassa a lehetõs�get, egy szebb, magasabb vil�got, �lete boldog�t� �sszhangj�t, belsõ harm�ni�j�t. Ehhez nem k�l�n hittan�ra kell, hanem hogy minden tant�rgy, sõt a nem-tan�r�k is az �let tisztelet�re neveljenek, nemes indulatokat mozg�s�tsanak. Akkor minden nap �s fokozatosan minden �letter�let, a csal�d, a munkahely, a t�rsadalom, l�pcsõfok lesz sz�munkra f�lfel�. "Az ember csak a t�rsadalomban, sõt azon t�l a kozmoszban, annak t�rv�nyeivel, lehetõs�geivel �sszhangban bonthatja ki mag�t" (331.1) Az �dv �s k�rhozat itt �s most kezdõdik, s ha nincs hit, itt m�r be is fejezõdik.

Õ ezt az �letform�t igyekszik �lni, ezt keresi reg�nyeiben pl. �getõ Eszterben, az Irgalomban, ezt sugallja sz�ndarabjaiban, pl. A Csereszny�ben, a Nagy csal�dban. A "j� �gy" megsz�llottja. Az akkor divatoz� irodalmi realizmust �gy pr�b�lja t�g�tani: az igazi realizmus egyfajta meghajl�s, �hitat a vil�g jellege - a Rend �s Titok - elõtt" (324.1.) Ez az �hitat az �nim�datra val� hajlam ellens�lya." (331.1.)

Az erk�lcsi �nkifejt�snek - j�l l�tja - k�lsõ akad�lya is van. Ha az �jkori term�szettudom�ny a vall�sos gondolkoz�st zavarja meg, a machiavellizmus meg az erk�lcsi magatart�st. Machiavelli az elsõ kifejtõje, s mintegy jelk�pe annak a vakmerõ gondolatnak, hogy politika �n�ll�, saj�t belsõ t�rv�nyeit k�vetõ mesters�g. Az �llamhatalom birtokosai Isten akarat�b�l, erk�lcsi megfontol�st�l f�ggetlen�l, a mindenkori hatalmi �rdek szerint d�nthetnek, ak�r a legs�t�tebb eszk�z�k latbavet�s�vel. Az Isten "kitess�kelõ" elj�r�st az uralkod�k �tvitt�k azt�n a politika ter�let�rõl a mag�n�let�kre is. Az uralkod�i p�ld�k k�vetõkre tal�ltak a hatalom felsõbbfok� birtokosaikt�l, le a legals�bb fokig, az �let minden ter�let�n. Az �vatosabb �gy fogalmazza meg: "mindent tehet, ami nem tilos", a vakmerõbb "minden szabad, amire nem j�nnek r�", a legvakmerõbb pedig "mindent szabad, amit nem mernek a szemembe mondani". (360.1.)- Ha diktat�ra idej�n ny�ltabban nem is besz�lhetett N�meth L�szl� az igazs�got t�rt�nelmi t�vlatba �ll�tva, az erk�lcsi forradalom c�m�n �gy is elmondta.

Az erk�lcsi forradalom mor�lt csin�lt a har�csol�sb�l. Az embert egyszerre furfangoss� �s elsz�ntt� teszi: a gazdas�gi �letet, a tudom�nyt, a mûv�szetet ak�rcsak az egy�ni erk�lcs�t elistentelen�ti, az �letet gy�ker�ben t�madja meg. (312.1.). A machiavellizmus jellemz�s�t N�meth L�szl� ezzel z�rja: "az emberek sil�nya nappal dolgoz� (s min�l kevesebbet dolgoz�), s �jjel �lvezõ (min�l t�bbet �lvezõ) �llatt� lesz. Az �rtelmesebbje azonban, aki �rzi a maga igazi �rdekeit, �nz�s�vel is a t�pl�l�k fel� tapogat�zik, ak�rmi annak a neve: bar�ts�g, szellemi szenved�ly, vagy (s ez �ppen nem ritka) a vall�s komolyan v�tele". (363.1)

N�meth L�szl� az erk�lcsi forradalommal szemben, biol�giai alkatunkba be�p�tett, egyfajta term�szeti etik�t pr�b�l elõh�vni, amely a hitveszt�s kor�ban is helyt�ll. A Bibli�t�l elidegenedett embert, r�gi �s mai p�ld�kon igyekszik az igazi nagys�g fel�ford�tani, rem�lve, hogy a p�ld�k l�gk�r�ben a k�l�nben elfajul�sra hajl� �rv�nyes�l�si �szt�n, erk�lcsi �szt�nn� nemesedik. (353.1) Elgondol�sa annyiban vall�sos, amennyiben a dolgokban megnyilv�nul� Rend �s Titok �hitatos tisztelet�re nevel. (349.1.)

 

Maga is tudja, szokatlan �ton: a vall�s filoz�fi�v� alak�t�sa �tj�n j�r, hozz�teszi: "Ha m�gis nyomot �rtam az emberek sz�v�be, az�rt volt, mert a bennem�lõ s nem-hitt Isten hajtott; ez parancsolta... hogy neh�zfejû nemzetem helyett szellem �s vil�g dolgaiban t�j�koz�dni pr�b�ljak, jobbjait �rdekei ir�ny�ba k�nyszer�tsem...Mindez az�rt van �gy, mert a sejtjeimbe �rt hithez eszem hitetlens�get nem �rhetett le, vagy amikor m�r le�rt: igazolni �s t�pl�lni k�nyszer�lt azt". Ut�bbi mondat�val az �r� hazatal�l a filoz�fia �tj�r�l a vall�sba, k�zelebbrõl meghat�rozva: a filoz�fia idealizmusb�l, a liber�lis protestantizmusba.

�gy v�gzõdik a vall�sos nevel�srõl sz�l� tanulm�ny, olyan idõszakban, amikor egyh�zi k�reinkben ker�lt�k, olykor "idõszerûtlennek" is �t�lt�k, hogy a vall�soktat�s �gy�vel �rdemileg foglalkozzunk, a m�sok �ltal ig�nybevett ifj�s�ghoz ny�ljunk. Ezzel k�t nemzed�k hullott ki a vall�serk�lcsi oktat�sb�l. N�meth L�szl� a maga m�dj�n �s irodalmi szintj�n foglalkozott vele, sõt a nem kegyelt t�m�val nyilv�noss�g el� is mert l�pni. Az �r� igyekezet�t akkor m�lt�nyolhatjuk, ha k�r�lm�nyeire is visszatekint�nk. Amikor a n�met megsz�ll�st �tv�szelte, budai h�zukat a bomba sz�tverte, miniszteri enged�llyel a h�dmezõv�s�rhelyi reform�tus gimn�ziumban v�llalt h�t f�l�vre tan�ri munk�t, hogy az �j, szocialista iskola lehetõs�geit kik�s�rletezze. Hogy lehet a mûvelõd�sbeli nagy k�l�nbs�geket elt�ntetni, min�lk�l az oszt�lyk�l�nbs�gek elt�ntet�se megoldhatatlan marad. Az �j rendszerben a lelket pr�b�lta �breszteni. Iskola�gyi elgondol�sai jelentõs�g�t csak az ut�bbi idõben kezdik felismerni �s m�lt�nyolni. R�gebbi tanulm�nyai miatt a R�kosi �r�ban fogyni kezd k�r�l�tte a levegõ, publik�ci�s lehetõs�gei leszûk�lnek, �vek sor�n �t orosz, spanyol, n�met, cseh, angol, norv�g stb. irodalmi mûvek eredetibõl val� ford�t�s�b�l tartja el n�pes csal�dj�t. T�zezer lapnyi pr�zaford�t�ssal gazdag�tja irodalmunkat, k�zt�k Tolsztoj Karenin Ann�ja nagysikerû magyar megsz�laltat�s�val. Csak valamikor a 60-as �vekben kezdik �jra k�z�lni �r�sait. Ekkor k�sz�l egyebek k�zt a vall�sos nevel�srõl k�sz�lt tanulm�nya. Mint l�ttuk, az egyh�ziatlan vall�soss�got k�pviseli benne. Ez kort�net, k�l�n�sen Ady �ta n�lunk is gyakori. N�meth L�szl�n�l sem ujdons�g, most csup�n �sszef�gg�seit t�rja fel, mintegy teol�giai szintre emeli. Sz�molni kell vele. Nyomot hagyott a magyar szellemis�gben, lesziv�rgott gy�lekezeteibe is. M�g mielõtt a tanulm�ny megjelent �s ismerhettem volna, a szok�sos akad�miai p�lyat�telek k�zt ezt a t�telt tûztem ki: N�meth L�szl� �tja a liber�lis protestantizmust�l az ateizmusig. Valamik�ppen �rtes�lt r�la N�meth L�szl�, a Reform�tusok Lapj�nak adott interj�j�ban ki is t�rt r�, nagyon lovagias form�ban. Hadd id�zzem p�r sor�t: "Elõszeretettel �br�zoltam...olyan embereket, akiket ak�r szenteknek is lehet tekinteni. De ezek a szentek nem vett�k �t a vall�s nyelv�t, terminol�gi�j�t, egyh�zi felfog�s szerint 'hitetlenek' voltak... �n a kor k�vetelm�nyeinek megfelelõen, a vall�s l�nyeg�t, �ld�s�t nem h�võ, hanem a 'vall�stalan' emberek sz�m�ra akartam �tmenteni. Ennek a t�rekv�snek megvan az a h�tr�nya... hogy rokonsz�v�sû, sors� embereket is elidegen�t. Amikor p�ld�ul azt hallottam, hogy egyik kiv�l� teol�giai tan�runk 'N�meth L�szl� �tja a liber�lis protestantizmust�l az ateizmusig' c�men adott ki szakdolgozat-t�m�t, egy kis �t�st �reztem a szivem k�r�l. Hasonl�t, mint amikor marxista gondolkoz�k - a maguk szempontj�b�l �pp ilyen jogosan - a szocializmusb�l tuszkoltak ki". (Utols� sz�ttekint�s, 845 k.1)

 Az �r� megb�nt�sa t�vol �llt tõlem, ezt lev�lben menten kifejeztem:
"Tisztelt Bar�tom! Megk�sz�nve, hogy ig�nytelen egyh�zi lapukat sz�ves soraiddal szokatlanul sokatmond�v� tetted, szeretn�k egy apr� adal�kkal hozz�j�rulni a t�rgyhoz: A 'N�meth L�szl� �tja a liber�lis protestantizmust�l az ateizmusig' teol. akad�miai p�lyat�tel volt, fiatal embereket gondolkoz�sra ingerlõ fogalmaz�sban. A szekularizmus folyamat�b�l - ami kor�ntsem negat�v folyamat csup�n - szeretett volna valamit egy nagy kort�rs p�ld�j�n szeml�ltetni. A t�tel el� �ll�tott di�kok tudt�k, hogy az ellenkezõj�t is kihozhatj�k belõle, mint amit a c�m mond. Az elh�resztelt t�tel elõsz�r egy zempl�ni lelk�szt�rsat mozgatott meg, aki hat�rozottan szembefordult vele �s okos lev�lben, nagy t�rgyismerettel bizonygatta az ellenkezõj�t. Levele kap�ra j�tt, s di�kjaim nagy �rdeklõd�ssel hallgatt�k. A mûvek olvas�sa el is kezdõd�tt �s folytat�dott, de az eredm�ny ez�ttal nem �llt �ssze p�lyamunk�v�.

 A t�tel kitûz�se val�ban hi�ny�rzetet fejezett ki, m�gpedig nem a 'dogmatikus�t' vagy a 'hitvallat�' hi�ny�rzet�t, hanem a megaj�nd�kozott�t, aki r�gi p�pai tan�r�vei �ta megaj�nd�kozottaid sor�ba tartozik, s igen sajn�lja, ha b�nt�sodra volt.

Az is a t�rgyhoz tartozik: a p�lyat�tel ut�n n�h�ny �vvel dolgozat k�sz�lt a szemin�riumomban, ilyen c�mmel: '�sz�vets�gi tanulm�nyaim �s a N�gy pr�f�ta'. A szemin�riumi tag a maga zsenge m�dj�n arr�l tartott besz�mol�t: hogy eleven�tette meg k�nyv�zû �smereteit a dr�mai form�ban megeleven�tett �r�smagyar�zat. Ezzel az atyafi is megaj�nd�kozottaid sor�ba l�pett.

K�rlek, fogadd meg�rt�ssel, hogy ezek k�zl�s�re ind�ttat�st �reztem. Sz�ves tisztelettel k�sz�nt, Debrecen, 1968. febru�r 7. T�r�k Istv�n". V�lasz�t is bemutatom, hiszen az eddig elmondottak foglalata is lehet:

"Kedves Bar�tom! K�sz�n�m, hogy egy P�p�ra eml�keztetõ lev�llel (ap�m is p�pai di�k volt) igyekezt�l megsimogatni a helyet, ahol p�ly�zat c�meddel ezt a kis l�k�st adtad.

Abban, ha ateist�nak nevezt�l, a magad szempontj�b�l, igazad volt; igazs�gtalannak t�n nem is azt �rzem ebben a c�mben, hogy kitagad egy k�z�ss�gbõl, amelybe t�rt�neti �s emberi jogon �n odatartoz�nak �reztem magam - hanem amit kimondatlan �reztet - hogy ez a N.L., aki ha liber�lis m�don, de m�gis csak protest�ns volt, az esem�nyek hat�sa alatt elp�rtol tõl�nk, ateist�v� lett. Holott az �n �ll�spontom a vall�s k�rd�s�ben az Emberi Sz�nj�t�k �ta sohasem v�ltozott. Ma is azt tartom amit r�gen, hogy mindig, amikor a vall�st, t�mogat� kozmog�ni�k �sszeomlanak, a vall�st helyettes�tõ filoz�fi�ra van sz�ks�g - nem olyanra mint az �jkori, eur�pai filoz�fi�k -, hanem vall�sszerûbbre, mint amilyen a platonuzmus, buddhizmus, a k�nai filoz�fia pr�b�lt lenni. Ha �gy tetszik, vall�sos ateista vagyok teh�t, amennyiben az Istent csak antropomorf alakj�ban tartjuk hitelesnek. Az �n p�ld�m s t�n az Ady� s m�sok� is, egy ilyenf�le „p�lyat�telt” indokolhatna: „ A vall�sos �rz�s a hitveszt�s kor�ban” vagy valami ilyet.

M�gegyszer k�sz�n�m a bar�ti gesztust, a meleg szavakat s igaz szeretettel k�sz�nt: N�meth L�szl�. Budapest, 1968 febr. 21."

A lev�lv�lt�s olyan k�rd�sre mutat, ami addig is ott lappangott N�meth L�szl� �r�saiban, t�bb�-kev�sb� k�rvonalazott form�ban. Õ is, mint sok modern gondolkod�, k�zt�k jeles teol�gusok is, mikor a kereszty�ns�get "�r�kl�tt koloncait�l" akarj�k megszabad�tani, elsõsorban az istenfogalmat tisztogatj�k emberi vonatkoz�sait�l. K�ptelens�gnek tartj�k, hogy Istennek pl. saj�t, kezet, l�bat vagy indulatokat tulajdon�tsunk. Szerint�k ezek oda nem illõ emberi, testi, anyagi vil�gb�l k�lcs�nz�tt megjel�l�sek csup�n. M�gha szem�lynek mondjuk, az is valamilyen alakba-z�r�st, teh�t korl�toz�st jelent sz�m�ra. Isten ugyanis l�lek, �ppen l�thatatlan mivolt�ban lehet minden�tt-jelenval�, mindenhat�. Nos, ez a j�sz�nd�k� fogalomtisztogat�, moderniz�l� igyekezet ide�t, eszm�t csin�l az �lõ Istenbõl.

N�meth L�szl� az �gy k�pzelt Istent azonos�tja a saj�t mag�ban megsz�lal�, belsõ hanggal. Ellenzi emberszerû von�sokba z�r�s�t, szem�lyis�get sem tulajdon�t neki, Nev�t is t�bbnyire kis i-vel �rja, ker�li Re� n�zve a szem�lyes n�vm�s haszn�lat�t, a "ki" helyett "azt" haszn�l. A benn�nk lakoz�s gondolata viszont ann�l hangs�lysoabb; Isten annyira benn�nk van, hogy fon�k dolog volna "im�dkozni" hozz�, azzal mintegy t�vols�got tolni k�z� �s magunk k�z�. (Tanu, 1936 I,11.1.) N�meth L�szl� ink�bb a szem�lyes kapcsolatr�l, az im�ds�gr�l mond le, istenfogalm�nak megfelelõen, hogysem pr�b�lta volna a Biblia saj�tos besz�dm�dj�n meg�rteni. Pedig vall�sos term�szetnek tudja mag�t. Hogy lehet ezt a g�rcs�t feloldani?

Az eg�sz Bibli�nak egyetlen mondanival�ja van: Isten kijelenti mag�t. Sz�l hozz�nk, sz�munkra felfoghat� m�don, a mi gondolkod�sunkhoz alkalmazkodva. �gy sz�lal meg, mint aki szem�vel l�t, sz�j�val sz�l, karj�val v�d, f�l�vel hall, a bûn l�tt�n haragra gerjed, a b�nb�n�an k�ny�r�l stb. Ezek j�val t�bbet jelentenek emberi anal�gi�kn�l, puszta k�pekn�l: val�s�gos kapcsolatot tesznek lehetõv�, szem�lyes viszonyt, sz�vets�get a Teremtõ �s a tõle elidegenedett, ellene l�zad� teremtm�nyek k�zt. - A bibliai sz�haszn�latnak, az emberszerû istenfogalomnak azonban hat�ra van, bibliai hat�ra: Isten m�gis ki�br�zolhatatlan. Parancs tiltja kultikus ki�br�zol�s�t, a festett �s faragott k�pet. Õ kijelent�s�ben rejtve marad. Akkor is, midõn emberi testet �ltve j�n k�z�nk: puszta l�t�sa m�g nem jelent felismer�st. J�zus arc�r�l, termet�rõl, j�r�s�r�l stb., a Biblia nem jegyez fel semmit. A val�s�gos emberi k�lsõ k�zel hozza ugyan hozz�nk a kijelent�st, de nem vonhatja el a figyelmet mag�r�l a kijelent�srõl, a v�lts�g isteni titk�r�l.

Ilyen lehetõs�gek �s hat�rok k�zt kell fogadnunk a biblia sz� haszn�lat emberszerû anal�gi�it, hasonlt�hatatlan-hasonl�s�gokon alapul� egyezõs�geit. Ha nincs benn�nk el�g h�l�b�l fakad� al�zat, nincs sz�munkra kijelent�s. Isten ugyanis a kijelent�sben is titok marad. Hely�nval� itt a protest�ns aty�k �ltal is haszn�lt, r�gi teol�giai szab�ly: Ne a mi fogalmainkoz m�rj�k Õt, hanem fogalmainkat �ll�tsuk az Õ isteni l�nye szolg�lat�ba! Mi szavakban �s a szavakhoz kapcsol�d� esem�nyekben kapjuk ugyan a kijelent�st, de az isteni kijelent�s sz�nd�k�b�l kell magyar�znunk a szavak �rtelm�t. N�meth L�szl� ugyan nagy figyelemmel olvasgatta a Bibli�t, mint t�rt�neti dokumentumot, nem keresett benne azonban mennyei sz�t, isteni �zenetet. Alig �rzõdik �let �s vil�gszeml�let�n a bûn�s �llapot �s az abb�l feloldoz� megv�lt�s kettõss�ge, az evang�lium saj�tos �r�m�zenete. Vagy csak az optimizmus - pesszimizmus alkalmatlan fogalmaiba gy�m�sz�lten mutatkozik? Ink�bb sejthetõ, mint felismerhetõ form�ban?

Vekerdi L�szl� id�z N�methrõl �rt k�nyv�ben egy Guly�s P�lhoz int�zett bar�ti levelet a 30-as �vekbõl. P�r sora ide k�v�nkozik: "Optimista vagyok. Igen, mi a j� dolgok ki�rthatatlans�g�t, az �letbe �s az �leten fel�li dolgokba vetett hitemet illeti: optimista. Ami egy�ni, k�lsõ sorsomat illeti: sz�z sz�zal�kig pesszimista. Nem vagyok annyira gy�va, hogy e sors sz�ps�ge ne lelkes�tsen, s nem vagyok annyira egy�gy�, hogy csak lelkes�tsen". ("N�meth L�szl�", 1970, 86.1) �gy tûnik, az Istenbe vetett bizalom mintha �tcs�szott volna itt az emberbe vetett bizalomba. Olyan ingatag optimizmus termett, amely hamar pesszimizmusba fordul. Rem�nytelen�l elveszettnek l�tja a protestantizmus egykori nemzetmentõ szerep�t, olykor az eg�sz magyars�g j�võj�t is. De egy b�ztat� jel, pl. a j�l mûk�dõ szilasi Mezõf�ld tsz �j rem�nyre gy�jtja a "k�ts�gbesetten keresg�lõt". (Kiadatlan tanulm�nyok, 2. k�t. 602.1.)

N�meth L�szl� k�ldet�studata eml�keztet a protest�ns aty�k�ra, ugyannakkor k�l�nb�zik is tõle, mint ahogy a Sz�krat�sz belsõ hangja is k�l�nb�zik att�l a belsõ hangt�l, amit a szerzetes Luther hallott. Nincs jogunk ugyan elvitatni, hogy Sz�krat�sz, meg N�meth L�szl� is valamik�ppen Istentõl kapott ind�ttat�sokat. M�gis eml�keztetnem kell az olvas�t valamire: a Biblia szint�n besz�l a benn�nk megsz�lal� Istenrõl, Krisztusr�l, Szentl�lekrõl, k�l�n�sen a j�nosi �s p�li iratokban, an�lk�l azonban, hogy mindenkorra hozz�nk k�tn� lakoz�s�t. Benn�nk l�tekor is ford�tottja a helyzet annak, mit a modern elk�pzel�s sejttet. Nevezetesen nek�nk kell a Szenth�roms�g Istenben lakoznunk, hogy Õ sz�laljon meg mibenn�nk. Protest�ns aty�ink ezt tudva-tudt�k.

A Biblia �r�mh�rt hoz a t�veteg embernek: �gy tesz J�zusr�l bizonys�got, mint aki sokakat megt�r�t az �rhoz, k�sz�t az �rnak kedv�re val� n�pet (Lk. 1.16.k.). Az�rt, hogy a Szentl�lek munk�ja �ltal mi is "Krisztusba oltott �gak", Isten gyermekei lehess�nk. - Besz�lhet�nk-� ettõl a kegyelemtõl f�ggetlen�l a benn�nk lakoz� Istenrõl, mint valami biol�giai adotts�gr�l, mintha nem is volna benn�nk Istentõl-elp�rtol�s, nem lapulna benn�nk az eredendõ bûn m�rge? - Ebben a k�rd�sben csomos�dik a N�meth L�szl� �ltal is vallott modern vall�soss�g problematik�ja.

Viszontv�laszomban ilyesmikre utaltam, persze nem ilyen tan�ros modorban. Erre m�r nem j�tt v�lasz. �vekkel k�sõbbi tal�lkoz�sunkon, az volt a benyom�som, m�s t�ma foglalkoztatja N�meth L�szl�t. K�l�n�sen a nemzeti �sszetartoz�s megboml�s�t, a koh�zia hi�ny�t panaszolta, olyanform�n, ahogy egyik akkori �r�s�ban is olvashat�: nemzeti tudatunkat b�n�t� vissza�l�s folyik a nacionalizmussal. "Ma, mikor...sokfelõl ostromolt kis n�peket k�ts�gk�v�l csak bizonyos 'b�szkes�g' tarthat �ssze: az a hit, hogy �rdemes ahhoz a nemzethez tartozni, egyesek nemcsak ezt a b�szkes�get �ld�zik, de g�tolj�k annak kifejlõd�s�t is, ami ezt a b�szkes�get t�pl�lhatn�...A nacionalizmus pedig csak ott kezdõdik, ahol egy nemzet, m�s nemzetek rov�s�ra akar kifejlõdni". (Utols� k�r�ltekint�s, 792.k.1) Ma is idõszerû szavak.

Ebben az �rtelemben nem b�lyegezhetõ nacionalismusnak, vagy a felelõss�get ker�lõ 'harmadik �tnak' az sem, hogy õ az 1943-mas sz�rsz�i konferenci�n a "k�t pog�ny k�zt egy haz��rt" viaskod�k szellem�ben emelt sz�t. Sohasem bocs�tott�k meg az uralomra ker�lõk neki. Ezt Kossuth-d�ja ellen�re, a sz�rsz�i konferencia 40. �vfordul�j�n k�zreadott eml�kez�sek el�gg� bizony�tj�k. (L�sd pl. L�t�hat�r, 1983. nov.) - Azt a helyzetet, amelyben N�meth L�szl� �lt �s dolgozott, �r�t�rsa, Illy�s Gyula �gy jellemezte: "Helyzete az� az elõõrs� volt, akit - ahogy mondj�k - saj�t t�z�rs�ge is lõ. Nem az�rt lõtt�k, mert azt hitt�k, õ nincs azon a ter�leten, vagyis mert nem l�tt�k. Az�rt, mert ellens�gnek v�lt�k". (Vekerdi i.m. bor�t�lapj�n.)

Ezzel ak�r m�r z�rhattam volna az �rt�nk is k�zdõ kort�rsr�l sz�l� eml�kez�st, ha kezembe nem ker�l a Diak�nia 1983-mas 1. sz�ma, benne a N�meth L�szl� beteg�gya mellett c�mû cikk. Nemcsak kieg�sz�ti, hanem adja is a t�maszerû befejez�st. Schmitt Hedvig klasszikus nyelvekben j�ratos ny. tan�rnõ �rta, akit a feles�g, Ella asszony alkalmazott az �rg�rcsbõl gy�gyul� f�rje �pol�s�ra. J� v�laszt�s volt. A hithû rk. tan�rnõ vall�si k�rd�sekrõl is tudott besz�lgetni az �r�val, pl. egyik k�sei dr�m�j�r�l, a Colbertrõl, melyben a fõhõs az utols� kenet felv�tele ut�n mondja: "A mi sz�zadunk a fogalmak sz�zada. S a gondolkod�s Istenbõl is fogalmat csin�l. De mit kezdjen egy haldokl� egy Istennel, aki nem szem�ly?" - T�m�nk teh�t az �r�t mindv�gig foglalkoztatta, egyre pozit�vabb �rtelemben. A tan�rnõ elk�s�rte a l�badoz�t egyszer-m�sszor valamelyik budai reform�tus templomba, amelyhez ifj�kori eml�kek fûzt�k, ahol sz�lei esk�dtek, vagy ahov� �desapj�val j�rt. - 1975 janu�r elsej�n a beteg �llapot rosszabbodott s klinik�ra ker�lt. A tan�rnõ ott is r�sztvehetett �pol�s�ban. Egy�tt mondt�k el a latin nyelvû reggeli �s esti zsolozsm�t, meg a Miaty�nkot. P�r nap m�lt�n a beteg k�rte: Im�dkozzuk el a Hiszekegyet. Att�l fogva reggel-este azt is elim�dkozta. Febru�r 25-�n este bej�tt a professzor: Laci b�ty�m, nem tudsz aludni? - Nem. - Gondolsz valamire? - Igen - Mind gondolkodol? - A Hiszekegyen.

T�bb ilyen jelad�s is volt a t�vozni k�sz�lõ N�meth L�szl�nak. M�g ereje telj�ben az embers�ggel meg�lt, seg�tõk�sz, szorgos f�ldi l�tben kereste az �dv�t, a f�ldi l�t fogyt�n - saj�t szavai szerint "Isten j�volt�ban". - Ez term�szetesen �gy mehetett v�gbe, hogy kereszty�n sz�nezetû filoz�fi�ja m�ly�n kezdettõl fogva teol�giai mag cs�r�zott. Volt ami sz�rbaszk�j�n. - 1975 m�rcius 3-�n d�lelõtt csendesen elhunyt. Egy nemzet temette, legal�bb is gondolkod� r�sze. Az akkori hivatalosok megeml�kez�s�nek hangneme visszafogott volt.

Ez az elõad�s eredetileg a P�pai �regdi�kok budapesti �sszej�vetel�n hangzott el, az alkalomhoz szabott form�ban; N�meth L�szl� t�bbsz�r is vend�ge volt a Koll�giumnak.

- Az elõad�shoz hozz�sz�l�k egyike, ir�nyad� irodalm�r, lesz�gezte: A hallottak ellen�re az �r� ateista volt. Meggyõzõd�s�vel, nem �reztem vit�ra ind�ttat�st. N�meth L�szl� gondolatvil�ga ugyanis egy nagy h�zra eml�keztet, amelynek sok bej�rata van. Olyan ajt� is tal�lhat�, amelyiken ez a fel�rat �ll: ateizmus. Csakhogy ne �lljunk meg a k�sz�b�n, hanem menj�nk be a h�zba, besz�lj�nk a h�zigazd�val. Ilyen besz�lget�sre az �letmû eg�sze ma is lehetõs�get ad, s akkor v�ltozni fog a v�lem�ny.

 Ezt tudva tartottam megeml�kez�st a protest�ns N�meth L�szl�r�l.