T�R�K ISTV�N: Az egyh�z c�l vagy eszk�z?  Dr V�lyi Nagy Ervin k�nyv�r�l. Confessio 1994/3

 Az 1993. �v egyik jelentõs teol�giai esem�nye n�lunk V�lyi Nagy Ervin k�nyv�nek megjelen�se, mely ut�n alig p�r h�ttel szerzõje elhunyt, de a "Minden idõk perem�n" h�romsz�z�tven oldal�n k�zt�nk maradt. Vajon olvassuk-�, vajon meg�rtj�k-� �r�kbe hagyott tan�t�s�sait?
L�tfontoss�g� teol�giai fogalom-elemz�seket ad k�nyv�ben, nagy felk�sz�lts�ggel. Olykor megnehez�ti az olvas�st az id�zetek halmoz�sa; k�l�n�sen az etikai k�rd�sekben t�tov�z�nak is l�tszik, amikor a Biblia egy�rtelmû mondanival�j�t kutatja a sok�rtelmû emberi szavak vil�g�ban.
K�vetkeztet�seiben itt-ott tal�n egyoldal�, de d�nt�seit ilyenkor is elgondolkoztat� m�don indokolja.

Mi most csak egy k�rd�st emel�nk ki gazdag anyag�b�l, azt is csup�n szeml�ltet�s�l, a teljess�g ig�nye n�lk�l, amennyire egy hozz�sz�l�s szûk�s keretei megengedik.

Sok h�nyattat�s �s mellõztet�s ut�n V�lyi Nagy Ervint 1965-ben kiengedik betegszabads�gra Sv�jcba, ahol B�zelben az egyh�z dialektikus l�nyeg�rõl �rt munk�j�ra teol�giai doktori c�met kap. A disszert�ci� a Reinhard-Kiad�n�l eredeti n�met form�j�ban k�nyv alakban is megjelenik, majd hamarosan angulul is kiadj�k Philadelphi�ban. Itthon alig tudnak t�bbet szerzõj�rõl, minthogy 56 ut�n, mint csurg�i lelk�szt k�t h�napra vizsg�lati fogs�gba z�rj�k, azt�n Balatonlell�re intern�lj�k, ahol lelk�szi szolg�latot v�gezhet.

Itt most nem a disszert�ci�val, hanem csak azzal a k�rd�ssel foglalkozunk, amit utols� k�nyve az egyh�z probl�m�j�r�l mond, ahogy azt az id�zett mû 263-272. lapj�n olvashatjuk:

Az egyh�zban - mind mondja - az egyh�zr�l sz�l� tan "nemhogy elhanyagolt (lenne), hanem ink�bb megengedhetetlen�l k�zpontiv� v�lt. Az egyh�z �nmag�val foglalkozik, mag�t �p�ti, belsõ k�rd�seivel van elfoglalva. Az ilyen egyh�zk�zpont�s�g azonban R�m�ba vezet." Majd �gy folytatja: "Szinte f�l�sleges mondani, mert evidens, hogy egyh�z nem ott van, ahol egyh�zi �p�letek, f�nyes vagy fekete �lt�zetû emberek, j�l mûk�dõ egyh�zi int�zm�nyek vannak, hanem ahol Krisztus van. �p�letek, emberek �s int�zm�nyek mindig ezelõtt a k�rd�s elõtt �llnak: nyitottak-� Krisztus fel�? F�ny�tengedõk-�, vagy olyan z�rtak, mint egy f�ldalatti bunker. �nmagukban val�k, mint Dosztojevszkij nagy Inkviz�tor�nak egyh�za."

Mindezt eddig is tudtuk, csak nem �gyelt�nk r� el�gg�. Az�rt itt most t�telszerûen, ki�lezett fogalmaz�sban kapjuk: "Az egyh�z l�te = az egyh�z k�ldet�se. - Meg kell szabadulnunk att�l a t�veszm�tõl, hogy az egyh�z van, mert papjai, p�sp�kei, int�zm�nyei vannak, s azt�n egyik tev�kenys�gek�nt v�llalja a k�lmisszi�t �s a misszi� minden form�j�t. Az egyh�z nincs, nem l�tezik �nmag�ban, csak Krisztusban, en Christo, in actu. Ha ez nem �gy van, akkor nemcsak J�zsef Attil�val t�rt�nik meg, hanem m�ssal is, hogy nem tal�l az egyh�zban Istent, csak papot, csak hivatalt, hivatalos �r�t, hivatalos hangot �s k�z�nyt." Ez pontosan �sszev�g azzal, amit a Heidelbergi K�t� 54. k�rd�s�ben megvallunk. Figyelj�k csak meg, r�szeire bontva, mit mond a Hitvall�sunk?

Hogy hat�rozza meg, micsoda l�nyeg�ben v�ve az egyh�z? L�trej�tt�t ki munk�lja? Isten Fia. Mikor? A vil�g kezdetitõl fogva, annak v�g�ig. Hogyan? Szent Lelke �s Ig�je �ltal elõh�v (begyûjt) mag�nak. Honnan? Az eg�sz emberi nemzets�gbõl. Mit? Egy kiv�lasztott gy�lekezetet. Mit csin�l vele? Az igazi hit egys�g�ben �sszegyûjti, oltalmazza �s megtartja. A felelet bizonys�gt�tellel z�rul: Hiszem, hogy annak �n is �lõ tagja vagyok �s �r�kre az is maradok.

Mi ebben az egyh�z-meghat�roz�sban a k�l�n�s? - Az, ami kimaradt belõle. Nincs benne sz� templomr�l, harangsz�r�l, nem besz�l pal�stos f�rfi�r�l, lelk�szrõl, esperesrõl, p�sp�krõl, egyh�zalkotm�nyr�l, t�rv�nyk�nyvrõl, vagyis mindarr�l, amire mi elsõsorban gondolni szoktunk, ha az egyh�zr�l van sz�. Ez azt jelenti, mindezek n�lk�l is lehets�ges az egyh�z, mint ahogy sz�rv�nyokban vagy egyh�z�ld�z�s idej�n elõ is fordul. Igen, csak Ige �s gy�lekezet n�lk�l nincs egyh�z. P�ld�t is hadd mondjak erre.

B�t�si J�nos p�sp�k, a Magyar Reform�tusok Vil�gsz�vets�g�nek eln�ke �jabban felkereste a sz�rv�ny-magyars�g kev�sb� ismert h�nyad�t, �s "Hatvank�t nap a f�ld k�r�l" c�mû k�nyv�ben besz�mol tapasztalatair�l. D�l-Amerik�ban, D�l-Afrik�ban, Ausztr�li�ban sokezren vannak hontalann� v�lt honfit�rsaink, de lelk�szeket alig tal�lt k�z�tt�k. A menek�lt lelk�szek t�bbs�g�kben Nyugat-Eur�p�ban, az USA-ban vagy itthon telepedtek le �s kaptak szolg�latot, pedig mint mondtam, az eml�tett f�ldr�szeken is ezersz�mra tal�lhat�k magyarok. Apr� reform�tus gy�lekezetek is alakulnak, amelyek, ha sok esetben nem is kapnak lelkip�sztort, egy-egy bibliaolvas�, presbiterszerû egy�nis�g akad, aki polg�ri foglalkoz�sa mellett, d�jtalanul idõnk�nt lelk�szi szolg�latokat v�gez. Sokhelyt ezen a t�j�kon a magyars�g �nmag�ban sem egys�ges, igaz�n a sz�tsz�rt k�ve k�p�t mutatja, �s az egyh�znak a hivat�sa, hogy �sszetart�ja, �pol�ja �s �tmentõje legyen.

K�t�nk 54. k�rd�s�re V�lyi Nagy Ervin is utal, ha nem is elemzi azt. A K�t� bibliai felismer�se ott van fejteget�sei m�g�tt. Szerinte is az egyh�z a gy�lekezetekben �l, ha a gy�lekezet val�ban, mint Krisztus mutatkozik meg ebben a vil�gban. Ez pedig nem valami mag�t�l �rtetõdõ dolog. A gy�lekezet ugyanis csak annyiban Krisztus teste, amennyiben a Fejnek, a Krisztusnak engedelmeskedik. Ezt az engedelmess�get nem lehet semmif�le k�lsõs�ggel p�tolni, ha m�goly tetszetõsnek vagy hasznosnak tûnik az. Ebbõl a meggyõzõd�sbõl ered V�lyi Nagy Ervin eg�sz, szigor� egyh�zkritik�ja.

Voltak�ppen itt is ford�tani kell gondolkoz�sunkon: nem a gy�lekezet fogadja be Krisztust, hanem Krisztus fogadja mag�ba a gy�lekezetet, mint elh�vott egyh�z�t, mint saj�t test�t. Õ nem �g�r �v�inek evil�gi j�l�tet, hanem ism�telten inti, biztatja, b�tor�tja õket: "Az, aki �n ut�nam akar j�nni tagadja meg �nmag�t, vegye fel a keresztj�t, �s �gy k�vessen engem." (Mt 16,24) - Lehet, hogy a Gondvisel�s idõnk�nt f�nyt, vil�gi elõny�ket, kiv�lts�gokat enged az egyh�znak. Ezek szoktak megejteni benn�nket. Vigy�zzunk teh�t: a szab�ly a Krisztusi-sorsban val� osztoz�s, amivel az egyh�z k�zponti helyzet�bõl gyakran a t�rsadalom, a vil�g perem�re szorul. Mellõz�tt, szeg�nyes volt�ban is igyekszik k�ldet�s�vel tõle telhetõen szolg�lni a vil�gban. T�ved, ha v�ltozott helyzet�t fõleg a szekularizmussal pr�b�lja magyar�zni �s az ateizmusra panaszkodik. Eff�le, m�s n�ven, vagy leplezett, vall�si form�ban, m�r a bibliai korokban is megvolt. Ezzel most r�szletesebben nem is foglalkozunk, az igazi probl�ma nem itt van.

V�lyi Nagy Ervin k�lf�ldi h�re az egyh�zi vezetõs�get arra k�sztette, hogy õt kutat� professzori c�mmel t�ntesse ki �s a Felekezettudom�nyi Kutat�int�zetn�l alkalmazza, 1980-ban pedig a budapesti teol�giai tansz�kre. Ezen a helyen j�n�h�ny meg�rtõ tan�tv�nyra tal�lt, de mert �gy �rezte, a hivatalos egyh�zpolitik�val nem tud teljes �sszhangra jutni, amint a 60 �ves kort el�rte, minden indokl�s n�lk�l nyugd�jaz�s�t k�rte, amit sz� n�lk�l meg is kapott. Azut�n a fõv�ros n�metnyelvû gy�lekezet�ben szolg�lt.

Volt egy k�l�n�snek tûnõ, de teol�gi�j�val �sszef�ggõ elhat�roz�sa: lelk�szt�rsait arra k�rte, ha temet�s�n megjelennek, pal�stot ne viseljenek. - Tudjuk, a pal�st a reform�ci�ban nem a pomp�s mise�lt�zet szer�nyebb m�sa akar lenni, m�gha egy�bk�nt a pr�f�tai pal�stra eml�keztetett is. Az az egyszerû k�peny volt, amit akkor az akad�miai elõad�k viseltek. �gy illett a tud�s ig�nyû �r�smagyar�zathoz. Keresztelõ J�nosnak, tudjuk, nem volt pal�stja, m�gis pr�f�tak�nt tisztelt�k. Errõl jut eszembe egy k�zeli k�p: Antal G�za p�sp�k temet�s�n hossz� sorban vonultak a Fõtiszteletû, Nagytiszteletû �s Tiszteletes lelk�szt�rsak, csupa Orle-mint�j� �nnepi pal�stban, a sûrû redõkbe vasalt selyem vagy sz�vet szinte suhogott, h�tul moar�val bor�tott nagy kem�ny gall�r, elõl gazdag zsin�roz�s. A menet �l�n l�pkedett Ravasz L�szl�, a r�gebbi erd�lyi szok�s szerinti fekete k�penyszerû egyszerû pal�stban. Nem volt azon nagy gall�r, bõ zsin�roz�s, m�gcsak plissz�rozva sem volt, de Ravasz L�szl�, az eml�kezetes szertart�s v�gezõje viselte. Csupa kedves egy�nis�g, m�gis feltûnõ k�l�nbs�gek. Ervin az eff�l�kben jelt l�tott �s nehezen tudta elviselni.

Arr�l is sz�mot kell m�g adnunk, hogy V�lyi Nagy Ervin, k�nyve elsõ tanulm�nyak�nt a 43-57. lapon magyar ford�t�sban k�zli azt a kritikai elemz�st, amit a "szolg�lat teol�gi�j�r�l" m�g csurg�i lelk�sz kor�ban, 1955-ben �rt �s juttatott el Visser't Hoofthoz, az Egyh�zak Vil�gtan�csa fõtitk�r�hoz.

Az akkort�jt n�lunk kibontakoz� hivatalos teol�gia alapt�tel�t abban �gy k�rvonalazza:
"Megk�rdõjelezhetetlen�l biztos, hogy Isten �gy d�nt�tt, ahogyan mi, vagyis az egyh�zkorm�nyzat. Isten �dv�ss�ges d�nt�se minden k�ts�get kiz�r�an azonos a t�rt�nelem pillanatnyi �ll�s�val, pontosabban a szocializmus �p�t�s�nek mostani szakasz�val. Isten �tja �s n�p�nk, illetve �llami vezet�s�nk �tja azonos. �ppen ez�rt nem azt mondja az egyh�zkorm�nyzat, hogy mi, e mostani kereszty�n nemzed�k, �gy �s �gy d�nt�tt�nk, hanem Isten d�nt�s�rõl besz�lnek, vagyis egy f�l�tt�bb ember-t�rt�neti d�nt�st �gy tal�lnak, mint Isten felt�tlen �rv�nyû d�nt�s�t". Amikor Istenrõl besz�l "az a c�lja, hogy igazolja a t�rt�nelmet, illetve a t�rt�nelmi hatalmakat. �s mivel ez a c�l, mivel Isten nev�vel ûznek �rd�gi j�t�kot, m�r maga a kezdet is hamis, az igazhitûs�g minden l�tszata ellen�re." Id�zett tanulm�nya adja ennek r�szletes kifejt�s�t. Ez a teol�giai meggyõzõd�se �ll az egyh�zr�l sz�l� tan�t�sa �s eg�sz egyh�zi p�ly�ja h�tter�ben.

*

Ezek ut�n adjunk �sszefoglal� v�laszt a feltett k�rd�sre: az egyh�z c�l vagy eszk�z? Szerint�nk is rendeltet�se �rtelm�ben eszk�z, m�gpedig Isten eszk�ze. Eszk�z Isten vil�gform�l�, szabad�t� munk�ja kez�ben.

Azonban hogy eszk�z lehessen, ahhoz l�teznie is kell, teh�t bizonyos �rtelemben c�l is, de semmi esetre sem �nc�l. Nem �nmag��rt l�tezik, hanem csakis az�rt �s annyiban, hogy hivat�s�nak alkalmas eszk�ze lehessen. Bibliai kifejez�ssel �lve: a keskeny �t v�ndora.

Ebben rejlik az egyh�z saj�tos l�te, ez�rt l�te k�lsõs�geiben is szigor�an rendeltet�s�hez kell alkalmazkodnia. M�s sz�val mondva: az egyh�z nemcsak szavaiban, hanem eg�sz l�t�ben bizonys�gt�tel legyen.

Csak ilyen bizonys�gt�tele lehet hiteles a vil�g elõtt. Bizonys�gtevõ �lete kihat a mindennapi �let ter�let�re, a gazdas�g, a jog, a kult�ra �s a politika vil�g�ra. Az egyh�zat a keskeny �t szem elõtt tart�sa menti meg att�l, hogy m�sok dolg�ba �nhatalm�lag belekont�rkodj�k, �s seg�ti abban, hogy szava j�t�tem�ny lehessen.