4. ifj. FEKETE K�ROLY: A status confessionis szor�t�s�ban. A hitvall�sok tan�r�nak hitvall� tan�rs�ga

ifj. FEKETE K�ROLY: A status confessionis szor�t�s�ban.

A hitvall�sok tan�r�nak hitvall� tan�rs�ga "Qui bene distinguit, bene docet"

Confessio 1995/2

T�r�k Istv�n teol�giai munk�ss�g�ban a hitvall�sok szerepe t�bb, mint a tant�rgy tan�t�sa - b�r di�kjainak m�r az elsõ szemeszterben meg kellett tanulni a Heidelbergi K�t� sz�veg�t �s teol�giai magyar�zat�t, valamint pontosan kellett ismerni�k a II. Helv�t Hitvall�s gondolatmenet�t, magyar�zat�t �s sz�mon k�rte tõl�k a latin sz�ljegyzeteket is.

De t�bb n�la a hitvall�sok szerepe ann�l is, hogy csak hivatkoz�si alapul szolg�l�, �rvek t�rh�z�t k�n�l� munkaeszk�z legyen - j�llehet a T�r�k Dogmatika �zess�g�nek, biztons�g�nak, k�r�ltekint�s�nek megszeg�nyed�se lenne, ha kihagyn�nk belõle az �egyh�zi �s a reform�tori hitvall�sok id�zeteit.

Mi a t�bblet? Az, hogy T�r�k Istv�n munk�ss�g�ban �letforma lett a protest�ns hitvall�sra jellemzõ kettõs �rtelmû protest�l�s: ki�ll�s (protestari) minden Ige szerinti j� �gy �s igaz gondolat mellett, de õr�ll� visszautas�t�sa is minden Ige-ellenes elvnek �s gyakorlatnak, hiszen nem teheti, hogy ne mondja el azt, amit l�tott �s hallott (ApCsel 4,20). A hitvall�s mint tant�rgy �gy lett �tadhat�v� a katedr�n, �s mint munkaeszk�z azzal lett "k�zbe vehetõ szersz�mm�" az �r�asztaln�l, hogy k�zben mindennapjai is a tan�s�g hitvall� �letform�j�ban zajlottak. A Jn 1,29-36 kapcs�n mondta 1986-ban: "A mi �letter�nk, a k�rnyezõ t�rsadalom is olyan, mint egy �ri�si t�rgyal�terem, ahov� vallom�st�telre vagyunk beid�zve. Hitelt �rdemlõ-� megjelen�s�nk, szavunk, nyom-� a latban vallom�sunk? Sorsk�rd�s sz�munkra."1

Ha ennek a status confessionis szor�t�s�ban kialakult hitvall� exisztenci�nak az �sszetevõit keress�k T�r�k Istv�n mûveiben, akkor azokat a protest�ns jelleg hangs�lyoz�s�ban, a reform�tori hitvall�sok �s a Barmeni Hitvall�s (1934) radikalit�s�nak hat�saiban, valamint a kritikai elk�telezetts�g v�llal�s�ban fedezhetj�k fel.

A protest�ns jelleg:

A protest�ns egym�srautalts�got �rzõ �s �rtõ p�pai reform�tus teol�giai tan�r, aki oly sokszor belen�zett "az annyiszor kipelleng�rezett Luther lelki arc�ba"2, Dogmatik�j�ban k�l�n fejezetben hangs�lyozza a teol�gia protest�ns jelleg�t. Az evang�likus �s reform�tus hitvall�sok egybehangz� meg�llap�t�saira, azonos ir�ny� felismer�seire, a reform�torok tanuls�gos elhat�rol�d�saira mutat r�, mik�zben feleml�ti a sz�ttagolts�g figyelmeztet� t�nyeit. A protest�ns �z megtart�s�ra �ppen ez a sz�ttagolts�g figyelmeztet T�r�k Istv�n szerint h�romszorosan is:

a) az emberi gyarl�s�g megakad�lyozta protest�ns egys�g hi�nya lehetetlenn� teszi a protestantizmus vil�ghatalmi t�rekv�s�t, hogy "ne a r�mai vil�gegyh�z mint�j�ra szervezkedj�nk �s rendezz�k be egyh�zi �let�nket, s egyik protest�ns egyh�z se politikai-hatalmi eszk�z�kkel �p�tse mag�t, hanem lelki eszk�z�kkel szolg�lja az Ig�t";

b) a Biblia meg�rt�s�ben mutatkoz� k�l�nbs�gek megakad�lyozz�k az elbizakodotts�g kialakul�s�t, hogy mint protest�nsok "ne tekints�k a Biblia meg�rt�s�t reform�toraink �ltal elint�zettnek, hanem valamennyien �sszefogva k�zdj�nk a Biblia teljesebb �rtelmez�s��rt"; 

c) a reform�ci� ellen�re is megmarad� p�p�s egyh�z l�te, a protest�ns sz�ttagol�d�s �s a szekt�k kiv�l�sa �lland� figyelmeztet�s: "ha egyszer kiszabadultunk a hagyom�nyok nyûg�bõl, vigy�zzunk, hogy ugyanolyan megk�t�zõ hagyom�nyt ne csin�ljunk a reform�ci�b�l, vagyis õrizz�k meg protest�ci�nk evangy�liomi jelleg�t".3 

E h�rmas �r�ks�g megfontol�s�n t�l a protest�ns jelleg m�sik jellemzõje T�r�k Istv�nn�l a felekezeti konzervativizmus visszaszor�t�s�nak igyekezete, a konfesszionalizmust�l val� elhat�rol�d�s. Egyar�nt �v a hamis �ntudatkelt�s vesz�lyeitõl �s a hagyom�nyba mereved�s l�tszatait�l (ld. a k�t vil�gh�bor� k�z�tti idõszakot, amikor szaporod�ban volt a reform�torok szobrainak emel�se, ill. elterjedt a Luther-r�zs�nak �s a K�lvin �gõsz�ves jelv�ny�nek kitûz�se). Ezek nem ker�lhetnek oda a protest�ns hitvall�s hely�re, mivel "a felekezeti konzervativizmus a m�ltb�l, a hitvall�s pedig az Ig�bõl t�pl�lkozik".4 

A reform�tori hitvall�sok radikalizmusa

T�r�k Istv�n a hitvall�sok �ltal�nos jellemz�s�re legink�bb n�gy k�pet alkalmaz: a hitvall�s ir�nytû, t�rk�p, f�k �s �szt�ke. "A hitvall�s... ki nem mer�theti, se nem p�tolhatja a Bibli�t, csup�n r�vezet a Biblia tulajdonk�ppeni mondanival�j�ra. [...] K�sztet a kijelent�s elfogad�s�ra, az aty�k hit�hez val� felz�rk�z�sra, de f�kez benn�nket, ha k�pzelet�nk vagy hajlamunk t�ves ir�nyba ragadtatna."5 Ezek a megfontol�sok sejtetik, hogy a radikalizmusnak itt nem az erõszakos, hanem a m�lyrehat� �s alapos �rtelme a domin�ns. 

A reform�tori hitvall�sok radikalizmus�nak bizony�t�s�ra legt�bbsz�r "a megsz�lal� Biblia szabads�g�t" hozta fel p�ldak�nt, amelyrõl "a mi protest�ns eleink nagyon j�l tudt�k, hogy az Ige n�lk�l minden emberi szabads�g, teh�t m�g politikai �s nemzeti szabads�gunk is, csak ideig-�r�ig tart� �n�m�t�s. Nekik m�g f�l�kbe csengett az Ige: 'Ha a Fi� megszabad�t titeket, val�s�ggal szabadok lesztek'(Jn 8,36). Ez�rt volt k�l�n�s gondjuk a Biblia minden emberi �nk�nyesked�stõl mentes, igazi magyar�zat�ra."6 Ezzel a szabads�ggal sz�l az emberre "hurkot vetõ", Bibli�t�l elvon� egyh�zi hagyom�nyokr�l az �gostai Hitvall�s 2.r�sz�nek V. pontja �s a II. Helv�t Hitvall�s II.fejezete. 

A Heidelbergi K�t� radikalizmus�nak alkalmaz�s�ra j� p�lda az a "T�j�koztat� feleletek a Holland Reform�tus Zsinati k�ld�tts�g k�rd�seire" c�mû feljegyz�s, amely a zsinati k�ld�tts�g �s a debreceni teol�giai tan�ri kar 1956. szeptember 12-i megbesz�l�s�rõl maradt fenn. A reform�tus hitvall�sok �rv�ny�re vonatkoz� k�rd�s megv�laszol�sakor t�bbek k�z�tt �gy v�laszolt akkor a holland vend�geknek T�r�k Istv�n: "�n�k bizony�ra azt k�rdik, hogy hitvall�saink azokon a pontokon, ahol nem avultak el, csakugyan �rv�nyes�lnek-e. Meg kell vallanom, nem minden esetben. Csak egyetlen esetet eml�tek, �tfog� p�lda gyan�nt. - Az elm�lt �vekben gyakran hallhattuk ezt a t�telt: Az egyh�z ma �t�let alatt �ll. Isten a maga vil�gterv�t ma nem a meg�t�lt egyh�z, hanem a vil�g fiai �ltal viszi v�ghez. Nek�nk ezt al�zatos �s engedelmes sz�vvel kell fogadnunk. Ebben a tudatban akarunk b�kess�gben egy�tt�lni a marxist�kkal, mint felebar�tainkkal. - A surl�d�smentes egy�tt�l�s �rdek�ben azt�n sok sz� esik az egyh�zban is az emberi j�s�gr�l, sõt, tudni v�lnek �nmag�ban j� emberi cselekedetekrõl is. Ez�ltal pedig a Heidelbergi K�t� radikalizmus�t feladjuk. A K�t� azt tan�tja: 'Term�szet szerint hajland� vagyok Isten �s felebar�tom gyûl�l�s�re.' (5.k.) - De ha mi ebben a vonatkoz�sban engedm�nyeket tesz�nk, nem fogjuk felismerni, hogy kereszty�n szempontb�l a faji harc �s az oszt�lyharc nagyon hasonl� jelens�gek s n�m�k maradunk ott, ahol sz�lanunk kellene. Ezt a k�s�rt�st theologiai nyelven �gy fejezhetj�k ki: a iustitia civilis olyan erõs hangs�lyt kapott n�lunk, hogy a iustitia christiana alig jutott sz�hoz mellette vagy olykor egyenesen a iustitia civilis szolg�lat�ba �ll�t�dott."7 [sic! 1956.szeptember 12.!] 

Ezzel a fajta m�lyrehat� �s alapos radikalizmussal azonban nemcsak a kifel� ir�nyul� t�lkap�sokra mutat r� T�r�k Istv�n, hanem a dialektika t�rv�nye szerint befel� is ennek �rtelm�ben m�r. Ezt illusztr�lja a Heidelbergi K�t� 80. k�rd�s-felelet�nek "indulatos betold�s�val" kapcsolatos k�t �r�sa.8 A Tridenti Zsinat kedvezõtlen d�nt�seinek hat�s�ra ker�lt be a K�t� 3. kiad�s�ba a mis�vel kapcsolatos betold�s ("k�rhozatos b�lv�nyim�d�s"). A II. Vatik�ni Zsinat reform-nyit�s�t ismerõ, a r�mai katolikus teol�gusok munk�ss�g�ban (pl. Lortz-f�le iskola, G�n�czy K�lvin-tanulm�nyai, Karl Rahner, Yves Congar, Urs von Balthasar, Hans K�ng) az Ige-teol�gia hat�s�t szemmel tart� T�r�k Istv�n-f�le "radikalit�s" nem maradhatott veszteg, s javaslatot tett a Heidelbergi K�t� 80. felelete betold�s�nak elhagy�s�ra: "a konszekt�lt ostya mis�n k�v�li kultusza szerint�nk tov�bbra is t�ll�p a bibliai hat�ron. A 80. k�rd�s indulatos toldal�k�t azonban mindenk�ppen t�lz�snak tartjuk, �s semmi esetre sem v�llalhatjuk, csak az a k�rd�s, mint ut�lagos betold�st egyszerûen elhagyjuk-e, mint erd�lyi testv�reink azt m�r kor�bban megtett�k, vagy pedig zsinati hat�rozatban mondjuk ki az elt�rl�s�t. De mindenk�ppen l�pn�nk kell, hogy igaztalan b�ntalmakat �s b�ntalmaz�sokat elker�lj�nk."9 

A Barmeni Hitvall�s radikalizmusa A r�gi reform�tori hitvall�sok mellett a Barmeni Hitvall�s radikalizmus�nak �lõ, jelen idejû p�ld�ja is nagy hat�ssal volt T�r�k Istv�n szem�lyis�g�re a k�t vil�gh�bor� k�z�tt. A n�met hitvall� egyh�zat k�zel �rezte mag�hoz, s ennek t�bbek k�z�tt 1938-ban is hangot adott a Protest�ns Szemle has�bjain10, de a n�met hat�s�gok sz�m�ra nemk�v�natos szem�lly� lett Barth K�roly �gy�ben sem maradt n�ma: " Barth K�roly �gye voltak�ppen nem az, hogy a bonni egyetemi katedr�r�l elmozd�tott�k, hanem az a 'm�sik' �gy, amelynek �rv�nyes�l�s��rt biztos egzisztenci�j�t, az egyetemi tan�rs�got is k�sz volt fel�ldozni."11 T�r�k Istv�n, a Barth-tan�tv�ny, ebben a hitvall� magatart�sban l�tta megpecs�telve mindazt, amit professzor�t�l tanult. 

A Barth fogalmazta barmeni t�teleket �s a reform�tori hitvall�sokat egy ir�nyba mutat�knak �rt�keli T�r�k Istv�n, sõt, az egyh�z konstantinuszi korszak�nak lez�rul�sa ut�n, �letbev�g�an sz�ks�ges korrekci�k�nt �rt�kelte azokat. Ezt a szeml�letet �rv�nyes�tette a II. Helv�t Hitvall�s sz�let�s�nek 400. �vfordul�j�ra �rt, a XXX. fejezetet elemzõ "�ber die Obrigkeit einst und jetzt" c�mû tanulm�ny�ban is, amely a Bullinger tan�t�s�nak korhoz k�t�tts�g�bõl k�t id�zettel seg�t a kivezetõ utat megtal�lni: az egyik Barth 1948-ban "A kereszty�n gy�lekezet az �llamrendek v�ltoz�s�ban" c�men elmondott elõad�s�nak egy r�szlete, a m�sik a "r�gi hitvall�s echoja"-k�nt hallhat�, de �j form�ban, tiszt�n �s �rvendezve zend�lõ Barmeni Hitvall�s 5. t�tele.12 

A Barmeni Hitvall�ssal t�rt�nõ szembes�t�si k�s�rlettel �jra �s �jra pr�b�lkozott, hogy Barmen �zenete min�l elõbb a gy�lekezeti szintig juthasson. Ezzel a c�llal �rt 1954. m�jus 13-�n egy cikket, amely akkor nem l�thatott napvil�got. A veszedelmes sz�vegford�t�sr�l nagyon is tudt�k az illet�kesek azt, amit a szerzõ �gy fogalmazott: "Ha megint valami emberi dolog ker�lne az Ige hely�re, b�rmily kegyes �s tiszteletrem�lt� legyen az az emberi dolog, Barmen aktualit�sa hamarosan kitûnhet." A ford�t�s melletti t�rt�nelmi bevezet�s �s az idõszerûs�g k�rd�s�vel foglalkoz� vil�gos �szrev�telek azonban nyilv�nval�v� is tett�k, hogy Barmen 1954-ben nagyon is aktu�lis: "Barmen aktualit�sa vil�gviszonylatban is az egyh�zt�rt�neti helyzet hasonl�s�g�ban val� k�l�nbs�g s a k�l�nbs�gben mutatkoz� k�s�rt�s hasonl�s�g�nak felismer�s�t jelenti. Nemcsak a kett�osztott N�metorsz�g, hanem a veszedelmesen elk�l�n�lõ Kelet �s Nyugat evang�liumi n�p�nek erõs k�tel�ke lenne az �jra meg�rtett Barmeni Hitvall�s, ha evang�liumi felelõss�get hordoz� r�termett theologusok megkeresn�k a k�l�nb�zõ t�rt�nelmi helyzetben a barmeni t�telek keleti �s nyugati interpret�ci�j�t. Van Barmennek saj�tos mondanival�ja Kelet sz�m�ra is, Nyugat sz�m�ra is, mert t�teleiben a mi k�z�s Urunk szava visszhangzik, h�l�ra ind�t� m�don."13 �rdemes p�rhuzamba �ll�tani e sorokkal a hatvanadik �vfordul�ra �rt magyar�zat �jra-aktualiz�l� befejez�s�t, amely szint�n �nmag��rt besz�l: "Hitbeli hûs�g�nket a k�zelm�ltban azonos m�don tette pr�b�ra elõbb a hitlerizmus, azt�n a szt�linizmus. Az elõbbi pog�ny elemekkel megtûzdelt, torz�tott kereszty�ns�get propag�lt, az ut�bbi meg m�r programj�ban harcos ateizmussal j�tt. Mindkettõ a g�tl�stalan diktat�ra eszk�zeivel dolgozott �s minden k�l�nbs�ge ellen�re sok k�z�s von�st mutatott. A siker ig�zet�vel egyh�zi t�ren is megejtette az ingatag lelkeket. N�lunk is hely�nval� lett volna a Barmeni Hitvall�s, akkor is, ha netal�n itt is kereszthordoz�ssal j�r. Akkor mi is tapasztalhattuk volna, hogy az Ig�re val� hagyatkoz�s a legjobb 'egyh�zpolitika' m�g akkor is, ha csup�n a tart�zkod�s szûkszav� form�j�ban jelen�l meg. Az�rt, mert ez is lehet hitvall�s, teh�t t�bb �s m�s, mint a sokszor csup�n helyezked�st jelentõ politika."14 

A kritikai elk�telezetts�g 

A reform�ci�ra �ltal�ban jellemzõ kritikai magatart�s megismer�s�t szem�lyes hat�sok m�ly�tett�k el T�r�k Istv�nban. A kritikai teol�gi�t mûvelõ �s tan�t� Csikesz S�ndor, valamint Barth, Lietzmann �s Bultmann hat�s�ra T�r�k Istv�n tudom�nyos teol�giai �s tan�ri-nevelõ munk�j�t is a kritikai elk�telezetts�g jellemzi. "A tanbeli reform k�rd�se" c. tanulm�nya szerint a teol�giai tudom�ny feladat�nak azt tartja, hogy az "az eg�sz egyh�zi �letnek eleven lelkiismerete legyen. �lland�an nyugtalan�tson, minden �letnyilv�nul�ssal szemben megalkuv�st nem ismerõ kereszty�n kritik�t gyakoroljon. A theologia, ha csakugyan az, ami lenni akar, az egyh�zi �let folytonos �nrev�zi�ja." 15 Az eg�szs�ges egyh�zi �let rev�zi�j�nak sz�ks�ges eszk�ze a bel�lrõl gyakorolt t�rgyilagos egyh�zkritika, amelynek csak egy lehetõs�ge legitim: "ha az egyh�z �t�lõ Ur�hoz igazodik, vagyis ha a Bibli�ban megsz�lal� Krisztus akarat�hoz m�ri az egyh�z �let�t: a testet a Fõh�z, �gy is mondhatn�k: ha az egyh�zkritika teol�giai kritika."16 

A teol�gia kritikai hat�rait az egyh�z mezsgy�j�n t�lra helyezte, amikor a pr�f�tai hang eln�m�thatatlans�g�val eml�keztette kort�rsait a fordulat �ve elõtt, 1947-ben, hogy "az egyh�z, m�g egy vall�sellenes felsõbbs�g uralma eset�n sem hallgathatja el a hat�s�gra vonatkoz� kereszty�n tan�t�s egyetemes k�vetelm�nyeit. P�l apostol v�reskezû cs�sz�rokkal szemben is hirdette a felsõbbs�g Istentõl rendelt volt�t s azt, ami a rendel�sbõl k�vetkezik".17 

Mint leendõ lelkip�sztorokat nevelõ tan�r �rezte ennek a feladatnak a sokszoros felelõss�g�t, hiszen a teol�gusok nevel�s�n �t a reform�tus gy�lekezetek eg�sz sor��rt �s j�vendõ sors��rt is felel. Ez�rt mondta a Coetus Theologorum egyik �sszej�vetel�n tartott elõad�s�ban koll�g�i elõtt, hogy "a theologiai tudom�ny mûvel�se csak elengedhetetlen felt�tele eme nevelõi hivat�s bet�lt�s�nek, de maga ez a nevelõi hivat�s sokkal t�bb, mint a theologiai tudom�ny mûvel�se".18 

Definit�v meg�llap�t�sai ezen a t�ren sem maradtak csak m�snak aj�nlott, de �nmaga �ltal kipr�b�lni nem mert receptek. Amikor majdnem 40 �vi nevelõi munka ut�n nyugd�jazt�k, a Tan�ri Kar tagjainak b�cs�z�ul �rt level�ben õ maga vonja meg szolg�lat�nak m�rleg�t: 

"Nekem is azt mondta az �r: „Az �loml�t� besz�ljen �lmot; akin�l pedig az �n ig�m van, besz�lje az �n ig�met igaz�n. Mi k�ze van a polyv�nak a b�z�val?” (Jer 23,28) - Vallom, a teol�gi�nak mindenkor kritikai hivat�sa van az egyh�zban. Ha a teol�gia ezt a hivat�st feledve, az egyh�zkorm�nyzatot akarja kiszolg�lni, menthetetlen�l bros�ra-jelleget �lt, az egyh�znak pedig ad�sa marad a mindenkor sz�ks�ges teol�giai korrektivumokkal. �lmokat besz�l �s felelõss�gtudatot ernyesztõ �br�ndokba ringat. - A teol�giai kritika azonban csak akkor lesz �bresztõ erejû, ha a val�s�g talaj�n mozog, vagyis igazodik ama korl�tokhoz, melyeket a sz�lka �s gerenda, a tiszta b�za �s a konkoly j�zusi intelmei vontak k�r�je. Viszont e korl�tok k�z�tt egyed�l Istent f�li. Ez a dolgok el�nk szabott rendje: a teol�gia amennyiben Istent szolg�lja, annyiban szolg�lja az egyh�zat s azzal egy�tt az ember jav�t �s a k�rnyezõ vil�g b�kess�g�t. A dolgok rendj�t nem lehet megford�tani. - P�ly�m folyam�n mindink�bb ilyen teol�giai t�lt�st kapott a 'qui bene distinguit, bene docet' pedag�giai elve. Hogy azt�n a felismert hivat�st adotts�gaim �s lehetõs�geim k�zt mennyire t�lthettem be, arra csak az Isten megbocs�t� �s megigaz�t� kegyelm�re hagyatkozva gondolhatok."19

Ez az elhallgattathatatlan koronatan�i habitus az, amely felt�tlen�l haszn�lhat�v�, nevelõ hat�s�v� �s a XX. sz�zad magyar reform�tus teol�gusai k�z�tt �sszet�veszthetetlenn� teszi a status confessionist v�llal� T�r�k Istv�n professzort.

JEGYZETEK

1. T�r�k Istv�n: Hat�rk�rd�sek szolg�latunkban 1972-1989. Reform�tus Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya Bp. 1990. 139. - 2. Luther-id�zetek r�mai katolikus k�zen. P�pa, 1937. 4., ld. m�g u.õ: Luther �s Biblia. P�pa 1934. -3. Dogmatika. Free University Press Amsterdam 1985. 26. - 4. Protest�ns hitvall�s. Protest�ns Szemle 1938/357. - 5. Dogmatika, 132. - 6. Kereszty�n szabads�g. Protest�ns Szemle 1939/117. ld. m�g Protest�ns Szemle 1938/354. - 7. TtREL I.8.d. 51. - T�r�k Istv�n - 8. Reform�tusok Lapja 1992/26. j�nius 28. 3. - Reform�tus Tisz�nt�l 1993/4. 3-4. -9. Reform�tus Tisz�nt�l 1993/4. 4. - 10. Protest�ns Szemle 1938/358-359. - 11. Barth K�roly �gye. Reform�tus �let 1935. m�jus 11. - 12. Glauben und Bekennen - 400 Jahre Confessio Helvetica Posterior. Hg.: J. Staedtke. Zwingli Verlag Z�rich. 392-407. - 13. TiREK An 5713 - T�r�k Istv�n: Barmen, 13. - 14. Reform�tus Tisz�nt�l 1994/1. 4. - 15. Theologiai Szemle 1947/30. - 16. T�r�k Istv�n: Etika. Free University Press Amsterdam 1988. 134. �s ld. u.õ: Az egyh�zkritika. Theologiai Szemle 1943/4. 196-205. - 17. Theologiai Szemle 1947/29. - 18. T�r�k Istv�n: Egyh�z, Theologia, P�sztori hivat�s. Debrecen 1942. 16. Igazs�g �s �let F�zetei 29.sz. - 19. TtREL I.8.d. 51. - T�r�k Istv�n.