T�R�K ISTV�N

1956. december 12.

Felsz�mol�s �s �jrakezd�s

Confessio 1996/3

Sz�nd�kosan haszn�lom ezeket a k�z�ns�ges, k�znapi kifejez�seket. Megbukik egy v�llalkoz�s, fel kell sz�molni, s ha a felsz�mol�s megt�rt�nt, lehet �jra kezdeni, de most m�r m�sk�pp, b�lcsebben, jobban, mert ha nem okulunk semmit, az egyik buk�s ut�n nyomon k�vetkezik a m�sik.

1. Mi most nem valami vil�gi tal�lkoz�s, hanem az egyh�zkorm�nyzat �sszeoml�s�val �llunk szemben. Itt ment v�gbe elõtt�nk �s benn�nk s itt van a foghat� jele, az egyh�zker�leti �s egyh�zmegyei tiszts�gekrõl sz�l� sorozatos lemond�sokban.

Az elm�lt �vek sor�n hozz�szoktunk a dicsekv�shez, hogy folyton-folyv�st vil�grasz�l�nak minõs�ts�k d�nt�seinket. Most, szinte szok�sszerûen m�g egy korszerû dicsekv�ssel toldjuk meg a sort: Az egyh�zkorm�nyzat ilyen nagyar�ny� �sszeoml�sa p�ld�tlan, legal�bb is a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z �let�ben. Minden okunk megvan, hogy sz�motvess�nk a t�rt�ntekkel s pr�b�ljunk tanulni. Az erre ir�nyul� k�v�ns�gnak �gy igyekszem eleget tenni, hogy az adott keretek k�z�tt, a felt�rõ k�rd�sek t�mkeleg�bõl, csak azokra szor�tkozom, amelyek Ravasz L�szl� p�sp�k november 1-i r�di�sorozat�val �s november 13-i k�rlevel�vel kapcsolatosak. Gy�lekezeteink vezetõ szervei �ppen ezekben a k�zl�sekben kapt�k az �sszeoml�s okainak elsõ, hivatalos magyar�zat�t.

2. A sz�banforg� megnyilatkoz�sok term�szetesen eg�sz sereg k�rd�st riasztottak fel: Egy�ltal�n hivatalos jellegûek-� ezek a megnyilatkoz�sok? Ravasz L�szl� a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z Orsz�gos Int�zõbizotts�ga nev�ben �s megb�z�s�b�l emel sz�t. De mif�le szerv az Orsz�gos Int�zõbizotts�g s mi c�men avatkozik bele az egyh�z belsõ �gyeibe? Mi c�men k�ri ilyen s�lyos k�rd�sekben a presbit�riumok �ll�sfoglal�s�t?

Errõl csak r�viden k�v�nok sz�lani: Az Orsz�gos Int�zõbizotts�g rendk�v�li k�r�lm�nyek k�z�tt sz�letett sz�ks�gmegold�s. �gy l�tszik, mintha a k�l�nf�le forradalmi bizottm�nyok egyh�zi m�sa lenne. Pedig nem k�lsõ, hanem nagyon is belsõ �s saj�tosan egyh�zi okok h�vt�k �letre. – Az egyh�zkorm�nyzat �sszeoml�sa nem v�ratlanul s nem m�r�l-holnapra t�rt�nt. Ez az egyh�zkorm�nyzat theologiailag voltak�ppen �vekkel ezelõtt megbukott, m�r akkor, amikor �n. bros�rapr�dik�ci�k erõltet�s�vel az igehirdet�s szabads�g�t vesz�lyeztette, a theologiai kritik�t eln�m�tani s a lelkiismereti szabads�got elnyomni pr�b�lta. Sajnos, sok esetben nem is eredm�nytelen�l. De ez�rt m�r ne az egyh�zkorm�nyzatot, hanem magunkat okoljuk. Ez �v nyar�n az egyh�zkorm�nyzat buk�sa, m�r szinte minden vonatkoz�sban nyilv�nval� volt.

Galyatetõn az Egyh�zak Vil�gtan�cs�nak vezetõ szem�lyis�gei t�ntetõ m�don kerest�k k�z�l�nk azokkal a kapcsolatot, akik nem tartoznak az egyh�zkorm�nyzat jellegzetes k�pviselõi k�z�. Az egyh�zkorm�nyzat sok k�lf�ldi konferenci�n �s vil�ggyûl�sen szereplõ tagjai pedig szinte teljesen elszigetelõdtek. – A ny�r folyam�n, m�r a lelk�szkonferenci�k k�l�nb�zõ telepein is visszafojthatatlanul t�rtek elõ az egyh�zkorm�nyzat tanait �s m�dszereit �lesen elutas�t� b�r�l� hangok. K�m�letlen lesz�mol�sokat tartalmaz� hitvall� nyilatkozatok �s t�j�koztat�k k�sz�ltek, amelyek k�zrõl-k�zre terjedve, bej�rt�k az orsz�got s a k�lf�ldi egyh�zi sajt� r�v�n az �kumen� vil�g�t is. Augusztusban, fõleg a Tiszah�ton, a gy�lekezetek is megmozdultak s j�darabig az egyh�zkorm�nyzat g�tl�, sõt tilt� rendelkez�seivel dacolva, n�pes gy�lekezeti napokat rendeztek, k�rzeti, sõt orsz�gos jellegû konferenci�k, gyermek- �s felnõtt evang�liz�ci�k sorozat�t tartott�k. Az �veken �t visszaszor�tott �bred�si mozgalom egyszerre elõ�llott, mint meglepõ ar�ny� egyh�zi n�pmozgalom. Bizonys�g�ul annak, hogy a n�p elfordult ugyan egyh�zi vezetõitõl, de nem fordult el az evang�liumt�l. Minden akad�lyon t�lt�ve mag�t, ig�nybevette evang�liumi szabads�g�t, mint legterm�szetesebb kereszty�n jog�t.

Az idehaza is teljesen tekint�ly�t vesztett egyh�zkorm�nyzat az õsz elej�n tett ugyan n�h�ny bizonytalan �s ellentmond� k�s�rletet a kibontakoz�sra, de nem sok eredm�nnyel. Az egyh�zkorm�nyzatot akkor m�r ink�bb k�lsõ, mint belsõ erõk tartott�k. N�p�nk okt�beri szabads�gharc�ban azt�n ezek a k�lsõ tart�erõk is �sszeomlottak, ezzel az egyh�zkorm�nyzat sorsa megpecs�telõd�tt: a buk�s forma szerint is bek�vetkezett. – Van valami l�lekemelõen sz�p �s jelk�pes abban, hogy a reform�tus egyh�z, amelyik f�nyes m�ltj�val ellent�tben, �gy l�tszott, hogy az elm�lt �vekben elidegenedett �s elszakadt a magyar n�ptõl, most ezzel a n�ppel egyidõben, egyszerre v�vta ki belsõ szabads�g�t.

Egyh�zi vonatkoz�sban is elk�vetkezett az �jrakezd�s ideje. De ki kezdje el a szervezked�st? – Bereczky Albert p�sp�k, a Zsinat �s Konvent lelk�szi eln�ke, h�napok �ta tehetetlen beteg. Eln�kt�rsa, Kiss Roland fõgondnokk� v�laszt�s�nak vissz�ss�gai m�g szeptemberben kipattantak, ennek folyt�n hivatalos szolg�lata erk�lcsileg lehetetlen�lt. P�ter J�nos p�sp�k lemond�sa a levegõben volt, de k�l�nben sem tart�zkodott Pesten. Gyõry Elem�r p�sp�k sem mehetett a fõv�rosba, fõgondnok-t�rsaik is, k�l�nb�zõ m�don a cselekv�sben akad�lyozva voltak. Egyh�zunk hivatalos k�zpontj�ban, Budapesten egy cselekvõk�pes egyh�zi vezetõ maradt: Pap L�szl�, a Dunamell�ki Egyh�zker�let p�sp�khelyettes-fõjegyzõje. Õ azonban egymag�ban nem v�llalhatta az �jrakezd�shez s�rgõsen sz�ks�ges int�zked�sek roppant felelõss�g�t �s terh�t.

Ez�rt fordult seg�ts�g�rt egy olyan orsz�gszerte, sõt vil�gviszonylatban is nagyrabecs�lt szaktekint�lyhez, mint Ravasz L�szl� p�sp�k. Õ annak idej�n a p�sp�ki sz�ket nem erõi fogyt�n, nem is a bizalom hi�nya miatt hagyta el, sõt nem is eg�szen �nsz�nt�b�l. Most Pap L�szl� �s a Budapesten tart�zkod� egyh�zi tiszts�gviselõk k�r�s�re elv�llalta, hogy az �jrakezd�sben tapasztalataival, tan�csaival seg�t, addig, am�g helyrez�kken az egyh�zi �let. Ez�rt a szolg�latv�llal�s�rt mi mindny�jan k�sz�nettel �s h�l�val tartozunk egyh�zunk b�lcs�nek, a 74 esztendõs Ravasz L�szl�nak. Szolg�latv�llal�s�t november 13-i k�rlevel�ben jelentette be s alkotm�nyos �rz�let�t k�vetve, k�rte a presbit�riumokat, szab�lyos hat�rozatban nyilv�n�ts�k ki, csatlakoznak-� az Orsz�gos Int�zõbizotts�g kezdem�nyez�s�hez, mint �tmeneti jellegû sz�ks�gmegold�shoz? Ez a hozz�j�rul�s tudom�som szerint a gy�lekezetek nagy r�sz�ben m�r meg is t�rt�nt. �gy kapta meg ut�lag ez az egyh�zi kezdem�nyez�s a hivatalos pecs�tet.

Az elm�lt �vek alatt egyh�zi vonatkoz�sban is annyi �nk�nyesked�s fordult elõ, hogy ma minden t�rv�nytelens�ggel szemben k�l�n�sen �rz�kenyek vagyunk, �s ez helyes is. Adjunk teh�t teret az aggodalomnak: vajon a budapesti kezdem�nyez�s nem szolg�l-� precedens�l, t�rv�nytelens�gre cs�b�t� p�ld�ul a j�võre n�zve? Nem ugrik-� elõ majd alkalmas pillanatban n�h�ny ember, s nem fogja-� az Orsz�gos Int�zõbizotts�g p�ld�j�ra hivatkozva, forradalmi �ton felforgatni a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�zat? Erre azt mondom, hogyha meglesz a h�rom felt�tel: elõsz�r is a val�ban rendk�v�li egyh�zi helyzetben a s�rgõs cselekv�s sz�ks�ge, – tov�bb� a Ravasz L�szl� szellemi �s erk�lcsi s�ly�hoz foghat� szem�lyis�g, – �s v�g�l megkapja a presbit�riumok t�bbs�g�nek hozz�j�rul�s�t, akkor egy ilyen p�ldak�vet�s�rt elõre is v�llalhatjuk a felelõss�get, mert akkor nem forradalomr�l, hanem az egyh�z �letnyilv�nul�s�r�l lesz sz�. – Lehet, hogy ez az �letnyilv�nul�s nem mindenben sz�p. De hib�ztathatjuk-� az �jsz�l�ttet az�rt, mert �ktelen s�r�ssal ad elõsz�r �letjelt mag�r�l?

3. A jogi term�szetû aggodalmakat nem t�rgyalhatjuk tov�bb, mert erre most nincs idõnk. A d�ntõ sz�munkra �gysem a formai, hanem a tartalmi k�rd�s: Mit mond Ravasz L�szl� k�t megnyilatkoz�sa? – Azt fejezi ki �s azt foglalja �ssze, ami voltak�ppen minden gondolkod� egyh�ztagban ott �lt m�r, csak nem tal�lt m�g ilyen vil�gos �s hat�rozott megfogalmaz�st. Ez�rt �rtett�k meg elsõ hall�sra s ez�rt fogadt�k el oly hamar a presbit�riumok, n�hol m�g az �ll�sfoglal�st�l f�l�nken �vakod� vagy taktik�z� lelkip�sztor ellen�re is. A k�t megnyilatkoz�s l�nyeg�ben azonos, �gyhogy el�g, ha az elsõt, a r�di�nyilatkozatot veszem alapul. A k�rlevelet k�l�nben is minden jelenlevõ ismeri.

A november elseji r�di�nyilatkozat h�rom nagy k�rd�sben foglal �ll�st. Ezek a k�rd�sek az egyh�z helyzet�re, tov�bb� a forradalomra s v�g�l n�p�nk tov�bbi �let�tj�ra vonatkoznak. Vegy�k sorra õket:

1. Az egyh�zi helyzetrõl minden takargat�s n�lk�l, s�lyos �s t�redelmes bûnvall�sban besz�l: Krisztus magyarorsz�gi egyh�za „mint f�ldi int�zm�ny, k�nyszerûs�gen fel�l is, engedte mag�t megk�t�ztetni … a politikai hatalom erõszak�t�l … s emiatt �r�kk�val� lelki c�ljainak szolg�lat�ban is k�rt vallott”. – Mindny�jan felelõsek �s r�szesek vagyunk abban, hogy ezt az egyh�zat „nem egyh�zi szempontb�l �s �rdekbõl korm�nyozt�k, hanem k�lsõ vil�gi �rdekek szerint.” – Az egyh�z eme megront�s�hoz �s nyomorgat�s�hoz mi mindny�jan seg�dkezet ny�jtottunk, legal�bbis tiltakoz�sunk t�ls�gosan �vatos volt�val, sõt hallgat�sunkkal. Nem is lehet s�rgetõbb t�rekv�s�nk, hogysem az idegen k�tel�keket leh�nyjuk egyh�zi �let�nkrõl.

2. M�sodszor a forradalomr�l sz�l. M�r a nyilatkozat bevezetõjek�nt sz�rnyal� szavakban csod�lattal �s h�dolattal ad�zik a nemzeti felkel�s hõseinek. Ez a forradalom a nemzet erk�lcsi felszabadul�s�nak gyõzelme s ezt mi, magyar reform�tusok, sz�v szerint megbecs�lj�k. A forradalomban meg�lt nemzeti �sszetartoz�s azonban t�bb mint felemelõ �rz�s; sz�munkra erk�lcsi elk�telez�s is. A forradalom v�vm�nyainak megõrz�se �s tov�bbfejleszt�se, hib�inak megigaz�t�sa �s igazs�gtalans�gainak j�v�t�tele a c�lunk. – �vek �ta megszoktuk, hogy k�z�gyekkel szemben, egyh�zi megnyilatkoz�sokban csak az igenek hangzanak el. Most j�lesik r�mutatnunk, hogy Ravasz L�szl� az igen mellett nem-et is mondott. M�r a gyõzelem m�moros pillanataiban is �j, meg �j fordulatban figyelmeztet a forradalom tisztas�g�nak megõrz�s�re. A forradalmi t�lkap�s, az �nb�r�skod�s a nemzeti becs�lettel s a kereszty�n felelõss�ggel egyar�nt �sszeegyeztethetetlen. Ravasz L�szl� a szabads�g �s a jogrend tiszteletben tart�s�t egyszerre hangs�lyozza.

3. Harmadszor n�p�nk j�võj�re n�zve lesz�gezte: „Elvet�nk minden restaur�ci�s gondolatot �s k�s�rletet.” „M�g gondolni se merjen senki az elm�lt korszakok rendszereinek vissza�ll�t�s�ra!” – Ez a sz�nvall�s hat�rozottan �s l�nyeges m�don megk�l�nb�zteti Ravasz L�szl� sz�zat�t a hercegpr�m�s r�di�besz�d�tõl. A hercegpr�m�s, mint ismeretes, kinyilv�n�totta, hogy a bukott rendszer egyetlen egyh�zi vonatkoz�s� rendelkez�s�t sem ismeri el �rv�nyesnek. Ebben hallgat�lagosan, de mag�t�l �rtetõdõen benne van a sok ezer holdas papi birtokok visszaig�nyl�se is. Ravasz L�szl� viszont mindny�junk nev�ben hangs�lyozta: „Haz�nk szoci�lis �talakul�s�t helyeselj�k �s elõseg�tj�k.”

E h�rmas �ll�sfoglal�s alapj�n k�rdezz�k meg: Mi a meg�jhod�st keresõ egyh�z legs�rgõsebb feladata, jelenlegi helyzet�nkben? – Ravasz L�szl� p�sp�k v�lasza �gy hangzik: A lelkip�sztorok „legyenek n�p�nk �lõ lelkiismerete. Tiszt�n �s b�tran tolm�csolj�k Isten irgalmas �zenet�t, vigasztal�sul, fedd�s�l �s vil�goss�gul.”

Ezzel a nyilatkozat elutas�totta az igehirdet�s �s politikai propaganda �sszekever�s�t, ezt az elm�lt �vek sor�n l�brakapott, gy�lekezetrombol�, hamis gyakorlatot. Ugyanakkor minden parancsuralmi egyh�zkorm�nyz�ssal szemben kimondta: Legyen val�s�g az egyh�z zsinat-presbiteri alkotm�nyform�ja. – N�p�nk �let�ben, az Ige parancsa szerint, p�ldamutat� m�don szolg�ljuk a t�rsadalmi igazs�got �s a nemzeti egys�g keret�ben �p�ts�k a h�võ lelkek szolidarit�s�t.

Ez r�viden a Ravasz-nyilatkozatok tartalma. Meg�rdemli ez a b�lcs �s m�rt�ktart�, hat�rozott �s igeszerû �tmutat�s, hogy �jra meg �jra �tgondoljuk �s megsz�vlelj�k. Ez a tan�t�s, az esetleg m�g fennmarad� alkotm�nyjogi agg�lyok ellen�re, a budapesti kezdem�nyez�s �nmag�ban is �rv�nyes igazol�sa.

4. Nem voln�nk azonban Tisz�nt�lon, ha Ravasz L�szl� p�sp�k tan�t�sa tartalmi ellentmond�st is nem v�ltana ki. Ezt az ellentmond�st ilyen form�ban hallottam: Akad ugyan megsz�vlelni val� Ravasz L�szl� b�r�lat�ban, de ez a kritika eg�sz�ben v�ve m�gis m�lt�nytalan az ut�bbi �vek egyh�zkorm�nyzat�val szemben. Igenis, Bereczky Albertnek igaza volt, amikor bûnb�natot hirdetett �s igaza volt, amikor a politikai hatalommal szemben a szeretet �ll�spontj�ra helyezkedett. Ez a krist�lytiszta teol�giai �ll�spont. De meg a j�zan �sz k�vetelm�nye is; elv�gre nem mehet�nk fejjel a falnak.

Mit mondjunk erre? – Val�ban a bûnb�nat, meg a szeretet a Biblia k�zponti mondanival�ja. Egyetlen kereszty�n h�võ sem hib�ztathatja Bereczky Albertet az�rt, mert bûnb�natot �s szeretetet hirdetett, legfeljebb az�rt, ahogy hirdette. Ez a m�d viszont ann�l is ink�bb kifog�solhat�. Sajnos, a bûnb�nat n�la leszûk�lt, csak az 1945 elõtti �ll�spontokra vonatkozott, viszont bûnb�nat n�lk�l n�zte el a m�ltbeli hib�k �j alakban val� folytat�s�t �s p�ld�tlan elburj�nz�s�t az egyh�zban. Teh�t �ppen a bûnb�nat hi�nya volt a saj�tos von�sa. – Hasonl�t kell mondanom a szeretetrõl is. Nemcsak a szeretet, hanem az ellens�g szeretetete is parancs r�nk n�zve. Sõt az a m�d is, ahogy szerethet�nk, az Isten parancsa. Esetrõl-esetre pontosan meghat�rozza Isten Ig�je. – De vajon az a szeretet, amit Bereczky Albert k�pviselt �s hirdetett, csakugyan az Ige fegyelme alatt �ll� szeretet volt-�, vagy pedig a politikai hatalom g�tl�stalan igazol�sa? Olyan kiszolg�l�s, amelynek a politikai hatalom �pp�gy nem vette igazi haszn�t, mint az egyh�z.

Hangs�lyozom, van Bereczky Albert tan�t�sainak nem egy igazs�gmozzanata is, amit nem szabad elfeledn�nk; de ezek is csak annak a m�dnak ellen�re igazak, ahogy Bereczky Albert a bûnb�natot �s a szeretetet gyakorolta �s hirdette.

M�g egy tartalmi ellenvet�s mer�lt fel Ravasz L�szl� nyilatkozatainak eg�sz�vel szemben. Ezt is t�bbfelõl hallottam: Ha a tegnapi egyh�zkorm�nyzat az akkori politikai rendszert igazolta, Ravasz L�szl� meg a forradalommal elkezdõdõ �jat. Mindenik teol�giai formul�kba b�jtatott politika, csak m�s elõjellel. – Nos, a r�di�nyilatkozat im�nti elemz�s�bõl el�gg� kitûnhetett ennek a politikai v�dnak a tarthatatlans�ga. Mag�t a v�dat t�bbnyire olyanok k�pviselik, akik a sz�lka �s gerenda hasonlat�r�l elfeledkeznek. De hogy m�gis s�lyt adjanak ellenv�lem�ny�knek, nem minden gyan�t keltõ sz�nd�k n�lk�l, a Ravasz-f�le kezdem�nyez�s politikai h�tter�t keresik. Kap�ra j�tt Visser't Hooft nyilatkozata. Az Egyh�zak Vil�gtan�cs�nak titk�ra, m�r okt�ber v�g�n �dv�z�lte a magyarorsz�gi egyh�zi esem�nyeket �s �r�m�t fejezte ki, hogy ezeknek elõk�sz�t�s�ben r�szt vehetett. Ez azt teszi – mondj�k –, hogy az okt�beri esem�nyeket a hat�rokon k�v�l k�sz�tett�k elõ s az imperialist�k kez�t kell keresn�nk benn�k.

Ezzel a meglehetõsen s�t�t v�dakkal kapcsolatban csak annyit jegyzek meg: Visser't Hooft �s az EVT val�ban r�szes az okt�beri esem�nyek elõk�sz�t�s�ben, de nem valami politikai fordulattal, hanem egy hat�rozattal, amelyet Galyatetõn hoztak a n�pek �nrendelkez�si jog�r�l �s a vall�s szabad gyakorlat�r�l. Nincsen ebben a hat�rozatban semmi titokzatos dolog, orsz�g-vil�g elõtt t�rgyalt�k meg s az �t c�mû f�lhivatalos lap is teljes sz�veg�ben k�z�lte augusztus 12-i sz�m�ban. K�l�nben a hat�rozat sz�vege ma �rdekesebb, mint a kimond�sakor volt. – Ravasz L�szl� p�sp�k val�sz�nûleg az �t-b�l �rtes�lt errõl a hat�rozatr�l �s �pp�gy �rtatlan a v�dban, mint ahogy a kitûnõ Visser't Hooft sem hib�ztathat� �dv�zlõ t�virat��rt.

5. Ravasz L�szl� p�sp�k nyilatkozatainak formai �s tartalmi elemz�se �rz�keltette vel�nk azt a felsz�mol�st �s �jrakezd�st, amiben mi, egyh�zi tiszt�nk szerint, felelõs m�don r�szesek vagyunk.

Az �jrakezd�s legk�zelebbi feladat�r�l kell m�g n�h�ny t�j�koztat� sz�t mondanom: Ma itt jel�l�s t�rt�nik az egyh�zmegyei tiszts�gekre. Ez majd olyan fontos cselekedet, mint maga a v�laszt�s. Esztendõkre meghat�rozza az egyh�zmegye �let�t, eg�sz l�gk�r�t. Abban a szerencs�s helyzetben vagyok, hogy errõl itt mint szem�lyileg �rdektelen besz�lhetek. Nincs sz�nd�komban ugyanis, hogy a presbiters�gen t�l, b�rmif�le egyh�zkorm�nyzati tiszts�get v�llaljak. Nekem minden k�l�n tiszts�g n�lk�l is alkalmam ny�lik arra, mint a mai elõad�som is mutatja, hogy a felmer�lõ egyh�zkorm�nyzati k�rd�sek theologiai megvil�g�t�s�val szolg�ljak. Theologiai �rveim pedig, ha �nmagukban hatnak, akkor sem lesznek nyomat�kosabbak, ha egy vokssal megtoldom õket. – Az �gy �rtelmezett szem�lyi �rdektelens�g birtok�ban, hadd aj�nljak k�t figyelemrem�lt� szempontot:

Elõsz�r is: A jel�l�skor ker�lj�nk minden schematikus megold�st, minden g�pies �ltal�nos�t�st. Ilyen volna p�ld�ul az, ha valakit csak az�rt nem jel�ln�nek, mert az eddigi egyh�zkorm�nyzatban tiszts�get viselt. Az itt a k�rd�s, hogyan t�lt�tte be eddigi tiszt�t? Az Ige s ezzel kapcsolatban a theologiai v�lem�nynyilv�nit�s tiszteletben tartotta-�, vagy sem? Az alkotm�nyoss�gra �s t�rv�nytiszteletre vonatkoz� hivatali esk�j�t hûs�ggel megtartotta-�, vagy pedig t�rv�nys�rt�sre vetemedett? Maga is r�szt vett-� megf�leml�t�si k�s�rletekben, vagy pedig ellene szeg�lt az ilyen k�s�rleteknek? Az anyaszentegyh�z szabads�g�t v�delmezte-�, vagy pedig forgol�d�s�val egyenesen alkalmat k�n�lt az illet�ktelen beavatkoz�sokra?

Ezeken a k�rd�seken fordul meg az eddigi tiszts�gviselõk tov�bbi szolg�latra val� alkalmass�ga vagy alkalmatlans�ga. Jel�l�s�k teh�t igen gondos, egy�nenk�nti elb�r�l�s t�rgya. A kiesõ hely�be jel�lj�nk b�tran, a m�lt v�tkeiben m�g kev�ss� r�szes fiatalokat. J�, ha a hivatotts�g jeleit mutat� fiatalok min�l nagyobb m�rt�kben kapcsol�dnak bele az egyh�zmegye korm�nyz�s�ba.

Egy m�sik szempontot is aj�nlok: K�v�natos tov�bb�, minden tiszts�gre min�l t�bb, de m�gis minden esetben megb�zhat� szem�ly jel�l�se. A hivatalos jel�l�s, mint ismeretes, csup�n t�j�koztat� seg�ts�gny�jt�s a presbit�riumok sz�m�ra, s nem is lehet t�bb. Az�rt fontos, hogy lehetõleg minden tiszts�gre t�bb alkalmas szem�ly jel�ltess�k, mert a presbit�riumok �gy k�nnyebben megtal�lj�k azt, akiben szem�lyes ismerets�g �s tapasztalat alapj�n megb�zhatnak. Viszont nem szabad feledni, hogy a hivatalos jel�l�s m�r bizonyosfok� f�mjelz�st ad a jel�ltnek. Ez�rt csak olyan n�v ker�lj�n a list�ra, amelynek tulajdonos�ban a jel�lõ bizotts�g val�ban megb�zhat s megv�laszt�sa eset�re, mintegy kezess�get v�llalhat �rte. Itt �jra hangs�lyoznom kell a lelkiismeretes egy�nenk�nti elb�r�l�s fontoss�g�t.

Sz�vbõl k�v�nom, hogy olyan �j test�let ker�lj�n az egyh�zmegye �l�re, amely csakugyan felsz�molja, elsõsorban saj�t mag�ban, a v�tkes m�ltat s okulva a m�lt bûnein, Istennek tetszõ �jat kezd egyh�zmegy�nk �let�ben.

6. Felsz�mol�s �s �jrakezd�s, ez volt elõad�som c�me. Az, aki j�l �rtette, tudja, hogy voltak�ppen bûnb�natr�l �s megt�r�srõl, a mi bûnb�natunkr�l �s a mi megt�r�s�nkrõl besz�ltem. Mert ez az igazi felsz�mol�s �s ez az igazi �jrakezd�s.

1956. dec. 12.