BARCZA J�ZSEF

 

Dr. T�r�k Istv�n eml�kezete

(1904-1996)

 

Confessio 1996/3

A Confessio has�bjain nemr�g k�sz�nt�tt�k a 90. �let�v�t bet�ltõ dr. T�r�k Istv�n ny. teol�giai professzort (1995/2.sz. 47-52), most pedig hal�la kapcs�n k�nyszer�l�nk eml�kezni R�. Dr. T�r�k Istv�n a P�pai Reform�tus Koll�gium, majd a Debreceni Tudom�nyegyetem teol�giai tan�ra, a Budapesti �s a Kolozsv�ri Reform�tus Teol�giai Fakult�s tiszteletbeli doktora, a Societas Ethika alap�t� tagjainak egyike, a Debrecen �rp�d t�ri Reform�tus Egyh�zk�zs�g presbitere �let�nek 92. �v�ben elhunyt. Hamvainak temet�se 1996. m�jus 3-�n volt P�p�n, az Als�v�rosi temetõben. Az al�bbiakban tan�tv�nya, dr. Barcza J�zsef �r�s�t, �s dr. T�r�k Istv�n 1956. december 12-�n mondott (eddig publik�latlan) besz�d�t adjuk k�zre. A Confessio szerkesztõs�ge �s szerkesztõbizotts�ga e k�t �r�ssal tiszteleg az elm�lt �tven esztendõ kiemelkedõ teol�gusa eml�ke elõtt. (– A Szerkesztõ)

�letmûv�t teol�giai- �s egyh�zt�rt�neti jelentõs�ge miatt hitelesen csak egy m�g mag�ra v�rat� doktori �rtekez�s mutathatja be. A Confessio ennek ellen�re megeml�kezik r�la. Ezt okkal megteheti, hiszen hossz�, hivatalos elhallgattat�sa ut�n az 1989. �vi 4. sz�m�ban lek�z�lte „A lelkip�sztori etika alapvon�sai” c�mmel elhangzott elõad�s�t.

E cikk meg�r�s�ra az�rt k�rt fel, mert a hozz� legk�zelebb �ll� tan�tv�nyainak egyike voltam. Akitõl elfogadta, hogy az �n. rehabilit�ci�s elj�r�sok sor�n – b�r t�bbsz�r nyomat�kosan kifejez�sre juttatta: „saj�t szem�ly�re vonatkoz� rehabilit�ci�s ig�nye nincs” – kapcsol�d� �r�s jelenhess�k meg r�la (Reform�tus Egyh�z 1990. 74), 90. sz�let�snapj�n pedig az õ „egyh�zt�rt�neti szerepe” ker�lj�n m�ltat�sra (uo. 1994. 212). Ezeket a r�vidke �r�sokat szeretn�m az al�bbi mozaikszerû kieg�sz�t�sekkel bõv�teni.

�tgyermekes reform�tus lelk�szcsal�db�l sz�rmazott. �desapja: T�r�k Vince (1875-1963) Tiszaeszl�ron szolg�lt 1903-1909 k�z�tt, majd 1950-ben bek�vetkezett nyugd�jba vonul�s�ig Karcagnak volt nagytekint�lyû lelkip�sztora. Õt a helybeli Stef�nia Gyermekv�dõ Egyes�let �s a K�zponti Hangya Sz�vetkezet eln�k�v�, a Sz�chenyi T�rsask�r pedig t�rseln�k�v� v�lasztotta meg. Irodalmi munk�ss�g�nak a maga kor�ban maradand� nyoma: „Konfirm�ci�i k�t� a magyar reform�tus hitrõl vall�st tevõ n�vend�kek sz�m�ra”. Elsõ kiad�sa 1910-ben, az �t�dik pedig 1927-ben jelent meg.

T�r�k Istv�n m�g Tiszaeszl�ron sz�letett 1904. december 1-�n. Iskolai �veit Karcagon kezdte meg, ahol 1923-ban jeles eredm�nnyel �retts�gizett. Ezt k�vetõen a debreceni Tisza Istv�n Tudom�nyegyetem Teol�giai Fakult�s�ra iratkozott be. Elsõ lelk�szk�pes�tõ vizsg�j�t 1927-ben, a m�sodikat 1930-ban tette le szint�n jeles eredm�nnyel. Elõzõleg, az 1926/27. tan�vben a berlini, 1928 m�rcius�t�l 1929 szeptember�ig egy-egy f�l�ven �t ism�t a berlini, majd a m�nsteri �s magdeburgi egyetemen m�ly�tette el ismereteit. Saj�t elmond�sa szerint Debrecenben legink�bb Csikesz S�ndor k�r�hez tartozott, akit tudom�nyos t�ren a maximalizmusra val� t�rekv�s, m�sfelõl a pr�f�tikus kritikai szellem jellemzett. K�lf�ld�n is a kritikai teol�gia ir�nt mutatott nagy fog�konys�got. Legsz�vesebben Hans Lietzmann, Karl Barth �s Rudolf Bultmann elõad�sait hallgatta, de nem v�lt epigonjaikk�.

Hazat�rte ut�n – Csikesz S�ndor ind�ttat�s�ra – a p�pai gimn�ziumban p�ly�zta meg �s nyerte el a helyettes vall�stan�ri �ll�st 1929. szeptember 1-�n. Egy �v m�lva teol�giai akad�miai �raad�, helyettes, 1932. szeptember 1-tõl kezdve pedig nyilv�nos rendes tan�r lett az ottani teol�gi�n. Ekkor m�r egyre sz�lesedõ k�rben ismert�k �s �rt�kelt�k. A Debrecenben beny�jtott �s 1932. m�rcius 20-�n summa cum laude elfogadott doktori �rtekez�se – „Barth K�roly teol�gi�j�nak kezdetei” – k�l�n�sk�ppen r� ir�ny�totta az egyetemi tan�rok figyelm�t. Õk szorgalmazt�k, hogy 1940-ben habilit�ltassa mag�t mag�ntan�rk�nt. Ez �v j�nius 26-�n jelentkez�s�t a Kar – Vasady B�la �s Makkai S�ndor elõterjeszt�se alapj�n – egyhang�lag elfogadta, „a sz�beli �rtekezlet al�l” felmentette �s november 9-�n mag�ntan�r�ul ismerte el. R�viddel k�sõbb p�ly�zatot �rt ki a meg�resedett etikai tansz�kre �s oda hatott, hogy azt T�r�k Istv�n is beny�jtsa. Õ ekkor m�r nõs ember volt. Feles�g�l vette 1936-ban Pongr�cz J�zsef (1885-1963) p�pai teol�giai tan�r egyik l�ny�t: Etelk�t. (H�zass�gukb�l 1939-1942 k�z�tt h�rom fi�gyermek sz�letett.)

H�rom p�ly�zat �rkezett be. Ezeket a Kar 1941. j�nius 7-�n tartott �l�s�n 336. sz. alatt Vasady B�la akkori d�k�n ismertette. A jegyzõk�nyv r�gz�t�se szerint t�bbek k�z�tt ezeket mondta: „A legkedvezõbb helyzetben dr. T�r�k Istv�n p�pai theologiai professzor tudom�nyos munk�ss�g�nak m�ltat�s�n�l vagyunk. Hiszen õt mindny�jan szem�ly szerint ismerj�k, karunk volt hallgat�ja, summa cum laude doctora s habilit�lt mag�ntan�ra… Itt csak r�viden azt eml�tj�k �jra meg, hogy T�r�k Istv�n k�l�nb�zõ dolgozatai k�z�l a legkiv�l�bb »A h�zass�g kereszty�n jellege« c. habilit�ci�s mûve, amely theologiai ethikai irodalmunkban h�zagp�tl� jelentõs�gû �s minden tekintetben m�lt� arra, hogy mind a tudom�nyos theologiai irodalom hivatott mûvelõi, mind a lelkip�sztori hivat�s bet�ltõi �ttanulm�nyozz�k �s j�l �tgondolt tan�t�sait anyaszentegyh�zunk, igehirdet�s�nk �s theologiai-ethikai gondolkoz�sunk jav�ra gy�m�lcs�ztetni igyekezzenek. T�r�k Istv�n alapos szakirodalmi t�j�kozotts�ga, kiv�l� rendszerezõ k�pess�ge, �les probl�ma�rz�ke, v�laszt�kos magyar theologiai nyelve �s st�lusa, eddigi nevelõi �s oktat�i munk�ss�ga, szem�ly�vel �s munk�ss�g�val kapcsolatban a legszebb rem�nyeket �breszthetik benn�nk … ha t�ls�gosan term�keny tud�snak nem is mondhat�, de amit kiad kez�bõl, az krist�lytiszta, szem�lyes hit�n kereszt�l leszûrt igazs�gokat tartalmaz �s a minden ir�ny� k�r�lhat�rolts�g biztos jegyeit viseli mag�n. �r�sait mindig sz�vesen olvassuk, mert azok mind az Ige odaad� szolg�lat��rt �rlelõdnek, s �j meg �j probl�m�k felvet�s�re k�sztetnek benn�nket…„

�gy �s ez�rt ker�lt T�r�k Istv�n Debrecenbe �s vezette az Etikai, majd a II. vil�gh�bor� ut�n Vasady B�la Amerik�ban val� leteleped�se miatt a Dogmatikai Tansz�ket is. A k�zismert esem�nyek miatt 1957-58-ban annyi v�ltoz�s t�rt�nt vele, hogy tanulm�nyi szabads�got kapott, majd az etika elõad�s�t m�sra b�zt�k. Nyugd�jaztat�s�ra 64 �ves kor�ban, 1968. janu�r 1-�vel ker�lt sor. Kritikai szelleme miatt. Amit az �nmag�t abszolutiz�l�, az adott rendszert kiszolg�l� egyh�zi vezet�s nem tudott �s nem akart elviselni. Ennek h�re Nyugat-Eur�p�ban is elterjedt. Karl Barth pl. mindj�rt 1968. janu�r 6-�n ez�rt �rta neki: „Mit Anteilnahme habe ich Ihren pers�nlichen Veraenderungen geh�rt. Gerade auch mich Blick darauf m�chte ich Ihnen sagen, dass ich Ihrer auch weiterhin gern und treulich gedenke.” Itthon a hatalmi t�nyezõk igazol�s�ra t�rekedtek, hûs�ges tan�tv�nyai azonban rendszeresen l�togatt�k. Sõt, a Tisz�ninneni Reform�tus Egyh�zker�letben kialak�tottak egy olyan k�rt, amelyik idõrõl-idõre megh�vta, hogy aktu�lis k�rd�seik megold�s�ban �tmutat�st k�rjen �s kapjon tõle. Ezek voltak azok a bizonyos „fekete konferenci�k”, amelyekrõl legut�bb Szab� D�niel �rt a Reform�tusok Lapja 1996. 21. sz�m�ban, �s amelyek anyag�b�l v�logat�st k�z�lt „Hat�rk�rd�sek szolg�latunkban” c�mmel Sajt�oszt�lyunk 1990-ben. Benne 35 olyan elõad�sa jelent meg, amelyek t�m�ikn�l fogva „�v� sz�t, ism�telt sz�mvet�st s�rgetnek a Jeremi�s 23,28 jegy�ben”.

K�t tank�nyve, a „Dogmatika” �s az „Etika” Amsterdamban jelent meg 1985-ben, ill. 1988-ban magyar nyelven. Ennek a 132. �s 135. lapj�n olvashatjuk: „Paradoxonnak l�tszik, s m�gis igaz: az egyh�zban lehet harcolni, az egyh�z ellen az egyh�z�rt… A teol�giai egyh�zkritika sohasem �nmag��rt van, hanem mindenkor �s minden mozzanat�ban szolg�lat, m�gpedig egyh�zi szolg�lat. Maga a kritikus is az egyh�z tagja, �lland� k�z�ss�get �rez, egynek tudja mag�t a megkritiz�lt egyh�zzal. V�tkeit, mint a saj�t v�tkeit f�jlalja s maga is igyekszik j�v�tenni a mulaszt�sokat, p�tolni a hi�nyokat. Fogyat�koss�g�ban �gy besz�l az egyh�zr�l, mint az �desanyj�r�l, szeretettel �s al�zattal. Rem�nys�ge az õ rem�nys�ge: tud im�dkozni �rte. Az ilyen kritika �p�t. R�illik Berzsenyinek szava: »A j� kritika … nem egy�b, mint alkalmazott tan�t�s … m�g … c�ljainak megfelel nem gyûl�let�nket, hanem eg�sz tisztelet�nket �rdemli« (Berzsenyi: A kritik�r�l).

Mindj�rt az elsõ �ves hallgat�it a teol�giai enciklop�dia keret�ben arra tan�totta, hogy „a teol�gi�nak, mint tudom�nynak, a tudom�ny term�szet�bõl kifoly�lag reflexi�nak kell lennie.” Az�rt, mert a teol�giai gondolkod�s forr�sa a Biblia, ami „�dv�zenet, direkt pr�dik�ci�. A teol�gia pedig eszm�lõd�s (reflexi�) a pr�dik�ci� felett… Hasonlattal �lve, olyan a teol�gia szerepe, mint az �lelmiszervizsg�l� int�zet�. Nem �ll�t ugyan elõ �lelmiszert, de az �lelmiszert fel�lvizsg�lja, hogy k�ros anyag ne ker�lj�n bele a szervezetbe.” (Theologiai enciklop�dia. 2. kiad. Debrecen, 1957. 27-28.)

Ezt a vonalat k�pviselte att�l kezdve, hogy katedr�ra l�pett. P�lyafut�s�nak az elej�n p�ld�ul �gy: „teol�gi�nknak nem lehet ma kisebb feladata, mint az ellenõrzõ szerep �jra val� felismer�se �s a pr�dik�l�s meg�jhod�s�nak szolg�lata. Ez a szolg�lat nem �tt�r�s, hanem csak �tmegtal�l�s. Azt kell tenn�nk, amit a reform�torok a maguk kor�ban m�r p�ldaad� m�don megtettek… Legyen a pr�dik�ci�tok ism�t bibliamagyar�zatt�, m�gpedig ne sz�h�velyezõ, tud�l�kos magyar�zatt�, hanem az �r�st megsz�laltat� pr�f�tai magyar�zatt�, mert arra van sz�ks�g, hogy ne t�m�kr�l, hanem textusokr�l besz�ljetek, s ha a textusr�l nincs mondanival�tok, jobb ha egy�ltal�n nem besz�ltek!” (Igazs�g �s �let 1937. 12.)

Tan�tv�nyait a sz�les l�t�k�r folyamatos megszerz�s�vel egy�tt a kritikai teol�gia �n�ll� mûvel�s�re igyekezett felnevelni. A gondolkod�, ez�rt õt nemcsak k�rdezõ, hanem vele ak�r vit�ba is sz�ll� di�knak mindig �r�lt.

Arra t�rekedett, hogy „az igazi val�s�got” �tfogja �s benne „a val�di igazs�got” k�pviselje. Azaz: a gy�kerekig menõen elemezze �s ill�zi�k n�lk�l �rtse meg, �rt�kelje ki a val�s�g alak�t�s�ra t�rõ sz�nd�kok ind�t�kait �s c�lkitûz�seit is. T�j�koz�djon felõl�k, de ne hozz�juk alkalmazkodj�k. Az ember �gy nem fog abszol�t m�don viszonyulni ahhoz, ami embertõl val�, teh�t relat�v �s ideiglenes. �gyszint�n nem fog relat�v, vagy eklektikus m�don viszonyulni ahhoz, ami abszol�t �s �r�kk�val�, mert Isten kijelent�se. T�j�koz�d�sa sor�n tal�lkozik r�szigazs�gokkal – gyakran haszn�lt kifejez�s�vel: igazs�gmozzanatokkal – azokat ne vesse el eleve, de t�l se �rt�kelje, hanem rakja val�s hely�kre.

J�l tudta, hogy a mindenkori korszellem milyen nagy, esetleg �lc�zott vesz�lyeket jelent a Kijelent�s �rtelmez�s�re. Amennyiben pedig a teol�gia a maga ellenõrzõ szerep�t feladja, �hatatlanul f�ggv�ny�v� v�lik valamely �ppen divatoz� – vagy ak�r idej�tm�lt – eszme�ramlatnak, politikai rendszernek �s az annak megfelelõ egyh�zpolitik�nak. Ezzel pedig feladja saj�tos rendeltet�s�t, csak p�tl�kk� v�lik. Megnyerheti ugyan – pillanatnyilag – a vil�got, de el�rulja az egyh�zat. K�rt okoz, de maga is k�rt vall.

Az eligazod�s k�rd�s�ben ez�rt ne motiv�ljon sem az ellenz�kiesked�s, sem a szervilizmus. A l�nyeg helyett ne a l�tszat �s ne is a j�rul�kos elem ker�lj�n a k�z�ppontba; a krisztocentrikus, ne pedig a r� csak hivatkoz� egocentrikus jellegû gondolkoz�sm�d �s magatart�s �rv�nyes�lj�n. Az egyh�zpolitik�nak nem a napi politikai esem�nyeken, a k�zenfekvõnek �g�rkezõ elõny�k�n, hanem a mindenkori re�lis helyzetekben is a Szentl�lek belsõ megvil�gos�t� munk�ja �ltal meg�rtett �rott Ig�n, �s ennek teol�gi�j�n kell t�j�koz�dnia.

A fentiek hiteles illusztr�l�s�ra k�zl�sre bocs�tom – tekintettel az 1956-os forradalom 40. �vfordul�j�ra – dr. T�r�k Istv�nnak Debrecenben, 1956. december 12-�n, a lelk�sz�rtekezleten elhangzott elõad�s�nak sz�veg�t. Ezt tõle kaptam r�viddel k�sõbb, szabad rendelkez�sre. H�tter�rõl is inform�lt, inform�ci�j�t lev�lt�ri kutat�sok csak megerõs�tett�k, bõv�tett�k. – Azokat a dokumentumokat, amelyekre hivatkozik, felesleges ismertetni, mert a Confessio 1989. 3. sz�m�nak Dokumentumok c. rovat�ban, a 104-106. lapokon m�r k�zreadta.

Az elõad�s megtart�s�ra a professzort az egyh�zmegye eln�ks�ge k�rte fel. Ennek elõzm�ny�hez tartozik k�t fontos t�ny. Az egyik az, hogy az�v november 1-�n az egyh�zker�let p�sp�ke j� munkat�rsaival egy�tt tiszts�g�rõl lemondott. T�r�k Istv�n az �rp�d t�ri gy�lekezet presbitere volt �s tudott lelkip�sztor�nak lemond�s�r�l, az õt �rt inzultusr�l is. Az õ kezdem�nyez�s�re a presbit�rium az�rt nem fogadta el a lemond�st, mert – id�zem – „a lelkip�sztori tiszt nem lehet politikai sz�lj�r�sok j�t�kszere”. A m�sik t�ny pedig: a bevonul� orosz tankok hat�s�ra, m�gink�bb a felsõ p�rtvezet�s �ll�sfoglal�sa miatt t�bben elhamarkodottnak �t�lt�k meg lemond�sukat, azt m�ris vissza akart�k vonni. T�r�k Istv�n arccal a tiszt�j�t�s fel� fordulva b�r�lt minden „egyh�ziatlan magatart�st”.