Bucsay Mih�ly 

Reform�torok �rvacsorai vit�i

9. Luther hal�la ut�n Melanchthon �s K�lvin folytatj�k az egys�gt�rekv�seket.

Sikereik. 

Luther �let�ben a helyzet m�r mitsem v�ltozott. Hal�la ut�n azonban a vittenbergai reform�ci� hittani ir�ny�t�sa Melanchthonra maradt �r�ks�g�l, aki sokkal meg�rt�bbnek bizonyult a sv�jciak ind�t�kai �s �rz�kenyebbnek a hitegys�g fontoss�ga ir�nt. Melanchthon m�r 1540-ben igyekezett alkalmazkodni a vittenbergai egyess�g szellem�hez, �talak�tva az Agostai Hitvall�s �rvacsorai cikk�t. Az �j sz�vegben mind�ssze azt sz�gezi le, hogy az �rvacsor�z�knak a keny�rrel �s a borral egy�tt Krisztus teste �s v�re val�s�ggal kiszolg�ltatik. A m�sk�nt v�leked�k k�rhoztat�s�t teljesen mell�zi. 

Ugyanakkor nagy fontoss�ggal b�rt az egys�gt�rekv�sek szempontj�b�l, hogy a sv�jci reform�ci� ter�let�n a 40-es �vek m�sodik fel�ben Bullinger mellett egyre nagyobb ar�nyban kezd kibontakozni a K�lvin tekint�lye. 1549-ben, az �.n. Consensus. Tigurinusban m�r teljes, �s �szinte alapra siker�lt fektetni K�lvinnak az � �s a n�metsv�jci ter�letek lelk�szeinek k�z�s felfog�s�t az �rvacsora k�rd�s�ben. A Consensus semmi l�nyeges �j�t�st nem mutat ugyan a m�r el�bb jellemzett k�z�p�ll�sponttal szemben, azt azonban, K�lvin k�vetkezetess�g�t �s alaposs�g�t jellemz�en, r�szleteiben tov�bb�p�ti. Nem t�rt�nt m�g meg a Consensus Tigurinus el�tt pl. annak a pontnak a tiszt�z�sa, hogy mik�nt megy v�gbe Krisztus lelki ev�se, azaz a h�v�nek Krisztussal egyes�l�se. K�lvin a Consensusban ugyanegy helyen k�tf�le megold�st is felvett. Az egyik szerint Krisztus, ki teste szerint az Apostoli Hitvall�s �rtelm�ben Istennek jobbj�n �l. Szentlelk�vel �gy von benn�nket mag�hoz a mennybe, hogy ott test�nek minden �letad� erej�t bel�nk �mleszti �t. A m�sik megold�s szerint Krisztus, teste a mennyben l�v�n ugyan, ereje m�gis �gy sz�ll al� az �rvacsor�z�hoz �s �gy �lteti azt, mint a n�v�nyt a nap a maga sugarai �ltal. Mindk�t esetben a Szentl�lek egyes�ti azt, ami t�rben el van v�lasztva. 

K�lvin sz�m�ra a keny�r �s a bor nem �res jegyek, hanem „signa efficatia, s. exhibentia", nemcsak eml�keztetnek, hanem „representant et offerunt Corpus Christi". A s�kramentum gy�m�lcse: „vera participatione Christi nos vivificari" (Inst. IV. 17. �. 5.). A szimb�likus felfog�st a val�s�gos jelenl�t �s a h�v�vel val� t�k�letes egyes�l�s tan�val �me, K�lvin tudta a legnagyobb bens�s�ggel �sszeegyeztetni. A m�d azonban, ahogy ez az �letgyarapod�s K�lvin tana szerint v�gbemegy, nem m�gikus folyamat, hanem a hit m�dja. Amikor Istv�n v�rtan� l�tta az Urat az � dics�s�g�ben, nem Krisztus j�tt le hozz� az �gb�l, hanem Istv�n hit�nek �s szemeinek k�lcs�nz�tt olyan �less�get, amely felhatolt az �gbe, olvassuk K�lvinn�l. (Inst. IV. 17. �. 10.) 

K�lvin �rtelmez�s�ben az �rvacsora olyan m�ly tartalmat, olyannyira saj�tos rendeltet�st nyer, hogy ezzel felfog�sa eg�szen k�zel ker�l a Luther� mell� �s szinte teljesen egybeesik a Melenchthon�val. Melanchthonnak szinte egyed�l csak azt a m�g a Lociban nyilv�n�tott fogalmaz�s�t nem tal�ljuk viszont K�lvinn�l teljes hat�rozotts�ggal, hogy Krisztus nemcsak erej�vel van jelen az �rvacsor�ban, de szubsztanci�lisan is. Viszont eg�szen K�lvin mellett �ll Melanchthon, amikor a „manducatio oralis" v�llal�sa el�l kit�r. 

Melanchthon �s K�lvin val�ban meg is �rtett�k egy-m�st, �s az 1550 k�r�li esztend�kben �gy l�tszott, hogy Melanchthonnak �s K�lvinnak egy�ttes vezet�s�vel, amelyben azonban a s�lypont a fiatalabb �s tev�kenyebb K�lvin ir�ny�ban tol�dott el, kialakul a reform�ci� N�metorsz�gban, Sv�jcban �s m�s eur�pai orsz�gokban �l� h�veinek hittani k�z�ss�ge. 1550-ben Sv�jc ut�n Hollandia �s Anglia is elfogadt�k K�lvin �rvacsoratan�t �s sz�mos k�vet�je volt e tannak ekkor m�r Magyarorsz�gon is. �gy l�tszott, hogy Melanchthon �s K�lvin �rvacsorafelfog�s�nak k�z�s r�sz�ben megjel�lhet� Z�rich, Genf �s Vittenberga egys�ges �ll�spontja. A r�szltekben val� felfog�sbeli elt�r�st sem Melanchthon, sem K�lvin nem tekintett�k olyannak, ami a testv�ri egys�get befoly�solhatta volna. 

Jellemz� K�lvinnak puszt�n a nagy vonalakat tekint� l�nyeg�rz�k�re �s �ltal�ban �rvacsorai ellent�tek maradv�nyainak n�la szok�sos kezel�s�re az a lev�l, amelyet 1557 j�lius 17-�n int�zett a lengyelekhez av�gb�l, hogy �thidalja k�zt�k .a luther�nus �s a helv�t ir�ny ellent�teit. K�lvin �gy �r: „Az �gostai Hitvall�s 1540-es sz�vege nem igen adhat okot Krisztus szolg�i k�z�tt visz�lykod�sra, mihelyt helyes magyar�zattal �rtelmezik. Nem elszakad�s az Agostai Hitvall�st�l, ha ahhoz valaki magasabb magyar�zatot f�z. Mi elismerj�k, hogy a keny�r Krisztus teste �s a bor az � v�re, mert Krisztus val�s�ggal t�pl�lja lelk�nket test�vel �s v�r�vel, amikor ezen jelk�peket ny�jtja. Hat�rozottan visszautas�tjuk azonban az �biq�it�st, m�gis an�lk�l, hogy az �szt Isten ig�j�nek f�l�je helyezn�k. Ha tov�bb� azt a k�rd�st vetn�k fel, hogy vajjon a h�v�k �ppen �gy veszik-e Krisztus test�t mint a hitetlenek, �gy erre azt kell mondani: igen. M�gis nem mindenki �lvezi a ny�jtott kegyelmet. Hab�r a keny�r mindenki sz�m�ra Krisztus teste, m�gsem mindenki r�szes�l ebben a legf�bb j�ban. (G. Loesche-S. Szab� J.: K�lvin hat�sa �s a K�lvinizmus Eur�pa keleti orsz�gaiban. Debrecen, 1912. 63. N�mi szabads�ggal id�zve.) E n�h�ny sorb�l is megismerhetj�k K�lvinnak, mint egyeztet� teol�gusnak az elj�r�s�t. Nem diplomatikusan kend�zgeti a hitelvi alapokat, mint egykor Bucer tette, hanem teljes vil�goss�got der�t r�juk. �pp e vil�goss�g seg�ti azonban hozz�, hogy �sszeill� mozzanatokat tal�ljon l�tsz�lag ellent�tes, val�j�ban azonban csak egyoldal� felfog�sok k�z�tt �s azokat most m�r egy�rtelm� �s mindenoldal� tan�t�ss� legyen k�pes �sszeegyeztetni. 

Melanchthon �s K�lvin b�k�s egy�ttm�k�d�s�nek napjai azonban meg voltak sz�ml�lva. Hosszabb sz�l-csend ut�n Luther h�veinek t�mad�sa �jra viharszer�en indult meg egyel�re csak K�lvin, k�s�bb azonban Melanchthon ellen is. 

10. Ellenhat�s Luther epigonjai r�sz�r�l. Fordulat Vittenberg�ban 1571-ben. A luther�nus �s a reform�tus ir�ny v�gleges k�l�nv�l�sa, 1552-ben Westphal Joachim hamburgi lelk�sz Farrago c�m� munk�j�val felh�vta a luther�nusok figyelm�t K�lvin sikereire, de egy�ttal arra is, hogy K�lvin �rvacsoratana �destestv�re Karlstadt �s az anabaptist�k felfog�s�nak. K�lvin tan�t �gy emlegeti, mint egyet a szakrament�riusok t�bor�ban tal�lhat� sokf�le �nk�nyes, nyakatekert, er�szakolt, az Ir�ssal �sszhangban nem �ll� emberi kital�l�sok k�z�l. Wesphal k�nyve nagy visszhangra tal�lt �s d�nt� hangulatv�ltoz�st okozott. Egyik els� hat�sa az volt, hogy amikor az evang�liumi felfog�suk miatt Londonba menek�lt franci�knak �s hollandoknak M�ria kir�lyn� felmondta a vend�gbar�ts�got, azok k�zismert k�lvini ir�nyuk miatt hi�ba k�rtek bebocs�jt�st a tengerparti n�met hanzav�rosokba. T�lv�z idej�n menesztgett�k �ket v�rost�l v�rosig mint „a S�t�n m�rt�rjait”. Erre azut�n Genf r�sz�r�l is kirobbant a m�ltatlankod� felh�borod�s. Az irodalmi csetepat�t a j�nai „Ellenvittenberga" Melanchthon-ellenes hith� luther�nusai, els�sorban Flacius siettek kisz�les�teni. Fut�t�zk�nt terjedt a K�lvint diffam�l� �radat. R�vid id� alatt olyan rossz cseng�s�v� v�lt neve a lutheri reform�ci� eg�sz ter�let�n, Vittenberg�t egyel�re m�g kiv�ve, hogy a helv�t m�ltj�t felsz�mol� Strassburgban, tov�bb� Frankf�rtban maga a v�rosi tan�cs k�nyszer�ttette az ottani francia ex�l�ns gy�lekezeteket az �gostai Hitvall�s �s a lutheri isten-tiszteleti rend bev�tel�re, s�t 1561-ben Frankfurtban, 1563-ban pedig Strassburgban be is tiltott�k ezeket az istentiszteleteket. Egyed�l Br�ma k�s�relte meg, hogy ellen�lljon az antik�lvinista hull�mnak. Amikor azonban a hith� luther�nus III. Kereszt�ly d�n kir�ly v�mkedvezm�nyek felmond�s�val fenyegette meg a v�rosi tan�csot, az t�voz�sra sz�l�totta fel a k�lvini ir�ny� lelk�szeket. Az ezek hely�be l�p� fl�ci�nusok azonban oly hatalmaskod�ssal kezdt�k t�nyked�s�ket, hogy az ezt megsokall� v�rosi tan�cs v�g�l is, b�r l�p�se a Hanza-sz�vets�gb�l val� kiz�r�ssal j�rt, kiadta �tjukat. A Br�m�b�l el�z�tt fl�ci�n�soknak sokan keltek p�rtj�ra. Ezek a „tiszta tan" jelszav�val nagy er�vel rontottak K�lvin �s Melanchthon ellen. Mag�t Melanchthont csak 1560-ban bek�vetkezett hal�la v�ltotta meg a Luther-epigonok alacsony gyan�s�t�sokt�l sem tart�zkod�, gy�l�lk�d� t�mad�sait�l.

Ann�l sanyar�bb sors v�rt hal�la ut�n hozz� h� vittenbergai tan�rt�rsaira �s egy�b tan�tv�nyaira. A t�mad�sok 1574-ig j�r�szt irodalmiak voltak, 1574-ben azonban bek�vezezett a legs�lyosabb fordulat. Az orthodox luther�nus p�rtnak siker�lt mag�t a v�laszt�fejedelmet is megnyerni. Ezzel megindult az egyetemnek Melanchthon h�veit�l val� er�szakos tisztogat�sa �s azok kegyetlen �ld�z�se. Melanchthon mostoha fi�t, Peucer professzort, 1574-t�l 1586-ig, m�sokat hal�lukig fogs�gra vetettek. A Torgaui Cikkekben m�g ugyanebben az �vben eg�sz �less�g�ben, csup�n az ubiquit�s-tan mell�z�s�vel, �jra lesz�gezt�k Luther �rvacsoratan�t �s a vittenbergai egyetemnek azokat a tan�rait �s tanul�it, akik vonakodtak e cikkeket al��rni, kiutas�tott�k az orsz�g ter�let�r�l. A v�ros polg�rainak kedvencei �s kit�n� j�vedelemforr�sai l�v�n, a helv�t ir�ny�ak k�z�l a legtov�bb a magyarok maradtak meg Vittenberg�ban. A sz�zad v�g�n azonban �k is k�nytelenek voltak �tadni hely�ket luther�nus honfit�rsaiknak.

A „filippist�knak" Vittenberg�b�l t�rt�nt ki�z�s�vel az 1520-as �vekt�l kezdve �lland�an tev�kenyked� k�zvet�t� ir�ny el vesztette utols� otthon�t �s ezzel jelent�s�g�t is. A porondon most m�r csak a k�t sz�ls� sz�rny, a Formula Concordiae teol�gusai �s K�lvin maradtak. Az ez ut�n j�v� sz�zadokban a k�l�n szervezked� reform�ci�s egyh�zak k�z�tt csak az ir�nikus teol�gia, majd az uni�k�s�rletek pr�b�lkoztak �jb�l hidat �p�teni.

11. �sszefoglal�s.

A reform�torok �rvacsoravit�i nagy er�vel k�pesek jellemezni a reform�ci� kor�nak teol�giai gondolkoz�s�t. Leolvashat� r�luk e gondolkoz�s minden �rt�ke mellett annak k�z�pkori �r�ks�gk�nt �tvett �s teljesen levetk�zni nem tudott egyn�mely korl�tja is. 

Valamennyi r�sztvev� gondolkoz�s�ban a k�vetkez� h�rom mozgat� rug�t jel�lhetj�k meg:

1. A Szent�r�snak, mint a hittani igazs�gok egyetlen lel�hely�nek elve. Luther magatart�s�t kezdett�l fogva a szereztet�si ige sz�szerinti �rtelmez�se jellemezte. De Zwingli is eg�sz reform�tori �ll�spontj�b�l k�vetkez� nagy odaad�ssal �p�tette tan�t a Szent�r�s ig�ire �s szimb�likus �rtelmez�se csak akkor nyugtatta meg, amikor vele a szint�n szimbolikusan �rtelmezend�, rokon szent�r�si helyek eg�sz sor�t tudta p�rhuzamba �ll�tani �s ezzel �ll�spontj�t exegetikailag igazolni. A fentebb el�adottak alapj�n annyit m�gis meg�llap�thatunk, hogy Zwingli tan�ban eleinte nem r�szes�ltek elegend� figyelemben azok a j�nosi �s p�li helyek, amelyek az �rvacsor�t k�l�n adom�nyk�zl�, �ppen ez�rt saj�tos �s p�tolhatatlan jelent�s�g�nek mutatt�k. Ezt a hi�nyoss�got k�s�bb maga Zwingli is, hal�la ut�n az �.n. k�z�pir�ny, v�g�l pedig K�lvin a helv�t ir�ny jav�ra teljes m�rt�kben p�tolt�k. Meg�llap�thatjuk teh�t, hogy az �r�sszer�s�g elve, mint a reform�tori teol�gia zsin�rm�rt�ke, az �rvacsoravit�k sor�n a reform�ci� mindk�t f�ir�ny�n�l teljes m�rt�kben �rv�nyes�lt. 

2. A kegyelemb�l, hit �ltal val� megigazul�s elve. A reform�tori gondolkoz�snak ez az �. n. tartalmi alapelve ind�totta Luthert, hogy felvegye a harcot a r�gi egyh�z mise�ldozati gyakorlata, vele a misealap�tv�nyok, stb. k�p�ben jelentkez� �rdemszerz� j�cselekedetek rendszere ellen. A hit �ltal val� megigazul�s elv�t nem �rte csorba akkor sem, amikor Luther az �rvacsor�ban test szerint jelenlev� Krisztusnak a jegyek sz�ne alatt hitetleneknek t�rt�n� kiszolg�ltat�s�t �s azok �ltali �lvez�s�t is tan�totta. Ezzel a tan�t�ssal ugyanis nem j�rt egy�tt, hogy az elvett mennyei j� a hitetleneknek �dv�ss�g�kre v�ln�k, hanem �ppen az, hogy k�rhozatukra eszik Krisztus test�t. De t�voltartott Luther az �rvacsora szents�g�t�l minden �rdemszerz� jelleget az azt kiszolg�ltat� l�that� egyh�z r�sz�re �s szempontj�b�l is, amikor a gy�lekezet jelenl�t�t �pp oly n�lk�l�zhetetlen kel-l�knek t�ntette fel, mint amilyen a pap, a jegyek, vagy a szereztet�si ige. 

Zwinglinek gondolkoz�s�ban �s Luther tanain gyakorolt b�r�lat�ban elej�t�l fogva a hit �ltali megigazul�s elve volt a hajt� rug�. Ez az elv maradt t�retlen �rv�nyben a helv�t ir�ny tov�bbi fejl�d�s�ben is, k�l�n�sen abban a mindv�gig vallott tanban, hogy az �rvacsora javaiban kiz�r�lag a h�vek r�szes�lnek, m�g a hitetlenek csak k�z�ns�ges keny�rben �s borban. L�nyeges elt�r�st teh�t e m�sik alapvet� reform�tori elv tekintet�ben sem tal�lunk a reform�ci� k�t ir�nya k�z�tt. 

3. M�g a fenti k�t elvet a reform�tori gondolkoz�s, addig a harmadikat, a tanszer�s�g, vagy tanegys�g elv�t, �ltal�ban a teol�giai gondolkoz�s sarkalatos elv�nek tekinthetj�k. Azt �rtj�k alatta, hogy minden tanr�szletnek valamennyi t�bbi tanr�szlettel ellentmond�smentes �sszef�gg�sben kell �llnia. L�ttuk, hogy Zwingli �s a helv�t ir�ny kritik�j�t az v�ltotta ki, hogy ellentmond�st l�ttak Luther �rvacsoratana �s k�t m�sik tanr�szlet k�z�tt, amelyek k�z�l az els� �ppen a hit konstitut�v szerep�t mondja ki mindennem� �dvj� elnyer�s�ben, a m�sik pedig Krisztusnak felt�mad�sa ut�ni mennybemenetel�r�l �s ott az Atya jobbj�n lakoz�s�r�l tan�t. A helv�t ir�ny gondolkoz�s�ban a tanegys�g �rdeke e szerint els�rang�an fontos szerephez jutott. De ugyanilyen fontos szerepet t�lt�tt be Luthern�l is. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a vittenbergai reform�tor a skolasztikus teol�gia fegyvert�r�b�l k�lcs�nz�tt t�bb kiseg�t� k�pzetet vonultatott fel tan�nak a kereszty�n hittan eg�sz�be val� beilleszt�s�re. L�tjuk, hogy a tanegys�g sarkalatos elve tekintet�ben sem volt elt�r�s a reform�ci� f�bb ir�nyai k�z�tt. 

K�l�nbs�g nem is az alapelvekben, hanem azokban a r�szlettan�t�sokban volt, amelyeket a fenti elvek szemmeltart�sa mellett a k�t ir�ny k�l�n-k�l�n kimunk�lt. Olyan k�rd�sekben, ahol a Szent�r�s kifejezett �tbaigaz�t�st nem tartalmaz, vagy pedig ilyen �tbaigaz�t�s csak k�zvetve, az eg�sz K�nont �tfog� exeg�zis r�v�n nyerhet�, mint pl. �ppen az �rvacsora k�rd�s�ben, sz�molni kell egys�ges alapelvek mellett is a teol�giai munk�ban nyert tanr�szletek kisebb-nagyobb �v� sz�r�d�s�val. Utols� feladatunkkul teh�t annak a vizsg�lata marad, hogy a reform�ci� k�t ir�nya hogyan vetett sz�mot ennek a sz�r�d�snak a kor�n jelentkez� t�ny�vel �s milyen jelent�s�get tulajdon�tott neki a kereszty�n testv�ri k�z�ss�g megmarad�sa, vagy felboml�sa szempontj�b�l. 

Maga az �rvacsora feletti hosszadalmas vita is bizony�t�k volt r�, hogy a Szent�r�sban nem tal�lhat� valamely eg�sz terjedelm�ben egy�rtelm�en lesz�gezett �rvacsoratan, hanem ilyen csup�n exeg�zis �s teol�giai f�radoz�s �tj�n nyerhet�. K�lvin �s Melanchthon eset�ben l�ttuk, hogy �k olyan elt�r�sekben, amelyek az ilyen k�zvetve nyert tanr�szletekben mutatkoztak, nem l�tt�k a kereszty�n egys�g komoly akad�ly�t. Vel�k szemben Luther a kereszty�n k�z�ss�get, �gy az �rvacsorai k�z�ss�get is, csak azokra volt hajland� kiterjeszteni, akik az �rvacsoratan dolg�ban az � exeg�zis�t �s kieg�sz�t� dogmatikai spekul�ci�it fogadt�k el. Arra a k�rd�sre teh�t, hogy mi�rt vezettek az �rvacsoratani ellent�t�k a reform�ci� t�bor�nak bels� meghasonl�s�ra �s kett�szakad�s�ra, Luthernek �s k�s�bb epigonjainak ebben az elvi �ll�sfoglal�s�ban kell az okot megjel�lni. 

Az el�bb eml�tett h�rom k�z�s alapelv mellett Luthern�l �gy m�g egy negyediket is megjel�lhet�nk. Ez a negyedik elv a hit fogalm�nak az a saj�tos �rtelmez�se, hogy az az Isten kegyelm�be vetett bizalom mellett jelenti valamely teol�giailag kifejtett tannak az elh�v�s�t. Ezt a negyedik alapelvet azonban semmik�ppen sem tekinthetj�k az el�bbi h�rom valamilyen k�vetkezm�ny�nek, hanem ink�bb k�z�pkori maradv�nynak, amelynek azonban siker�lt �rv�nyes�lnie a vittenbergai nagy reform�tor gondolkoz�s�ban. 

R � v i d � t � s e k : E. A.: Luthers Werke. Erlanger Ausgabe. 1826-t�l. - W. A.: Luthere Werke. Weimarer Ausgabe. 1883-t�l. 

IRODALOM: Az eg�sz dolgozathoz: Karl M � 11 e r : Kirchengeschichte, II. 1. T�bingen: Mohr 1911.; II. 2. T�bingen: Mohr 1919., a Grundriss der Theologischen Wissenschaften c. sorozatban. Lutherhez: K � s t l i n, T h.     H a r n a c k, L a m m a t z s c h monogr�fi�i.

Az �rvacsoravit�khoz:W a l t h e r  K � h l e r: Das Marburger Religiansgespr�ch 1529. Leipzig, 1929. Schriften des Vereins f�r Reforma-tionsgeschichte, 48. �vf.. 1. f. Ugyanaz: Zwingli und Luther. Ihr Streit �ber das Abendmahl nach seinen politischen und religi�sen Beziehungen. I. Bd.: bis 1529. Leipzig: Eger �s Sievers 1924. Tov�bb�: H a r n a c k, S e e b e r g �s L a a f s dogmat�rt�netei. Bucerhez: A. L a n g : Der Evangelien-kommentar Martin Butzers und die Grundz�ge seiner Theologie. Leipzig 1900. Studien zur Geschichte der Theologie und der Kirche. 2. k. 2. f. Melanchthonhoz: E n g e 11 a n d : Melanchthon. Glaube und Handeln. M�nchen 1931. N�h�ny �jabb tanulm�ny a k�rd�s egyik, vagy m�sik r�sz�hez: O. C u 11 m a n n : La signification de la Sainte-Cene dans le Christianisme primit�f. Strasbourg 1936. P a u 1 S c h e m p p Das Abendmahl bel Luther. Evangelische Theologie 1935. �vf. 8. f. 284-305. o. H. G o l l w i t z e r : Coena Domini. Die altlutherische Abendmahlslehre in ihrer Auseinandersetzung mit dem Calvinismus dargestellt an der lutherischen Fr�horthodoxie. M�nchen: Kaiser 1937. G. S e h r e n k: Zwinglis Hauptmotive in der Abendmahlslehre und das Neue Testament. Zwingliana s.25.V. (1930) 2. f. 176-185. o. F. B  l a n k e :

Zu Zwinglis Vorrede an Luther in der Schrift „Amica Exegesis 1527". Ugyanott, 185-192. o. N i e s e 1, W.: Calvins Lehre vom Abendmahl. 1930. H.               A s m u s s e n, H. G o l l w i t z e r, Fr. W. Hopf, E. K�semann, W. Niesel, E. Wolf: Abendmahlsgemeinschaft? M�nchen: Kaiser 1938. H. S a s s e : Kirche und Herrenmahl. M�nchen: Kaiser 1938. W. v. L o e w e n i c h: Vom Abendmahl Christi. Eine historisch-systematische Untersuchung zum Abendrnahlsproblem der Gegenwart. Berlin: Furche 1938. O t t o H e n n i n g N e b e: Abendmahlstheologische Sa:tze. Luthertum 1939. �vf. 4. f. 97-102. o. S c h o l z L � s z l � : A h�laad�s kelyhe. Budapest 1938. S c h � t z Antal: Eucharistia. Az olt�riszents�g a hit �s �sz vil�g�n�l. Budapest 1938. 

UT�SZ�: A reform�torok �rvacsoravit�i c. dolgozatomat mag�ntan�ri pr�bael�ad�snak �rtam �s mondottam el a S�rospataki Reform�tus Theologi�n. E c�lnak megfelel�en teljesen mell�ztem a l�bjegyzeteket �s a lehet�s�gig egyszer�s�tettem, pl. az id�zetekn�l, a tudom�nyos appar�tust. Forr�sutal�saim azonban lehet�v� teszik az eredeti sz�veg kikeres�s�t �s �sszehasonl�t�s�t. 

Az egyh�zt�rt�netet egyh�zi, �ppen ez�rt kritikai tudom�nynak tekintem. Mivel �ppen egyes protest�ns hitvall�sok k�zti k�l�nbs�geket t�rgyaltam, e kritika szempontj�t nem szolg�ltathatta valamelyik hitvall�s, hanem csakis az �jsz�vets�gi szentiratok. Ez�rt kezd�dnek fejteget�seim az �rvacsor�ra vonatkoztathat� �jsz�vets�gi helyek �ttekint�s�vel. 

Eredeti tervem szerint ugyan t�rgyalni szerettem volna ebben a dolgozatban is a magyarorsz�gi �rvacsoravit�kat, m�r csak amiatt a szoros kapcsolat miatt is, amelyet peregrinusaink a reform�ci� f�ter�leteivel fenntartottak �s amely miatt a k�lf�ldi �s a hazai esem�nyek �gy kapcsol�dnak egym�sba, mint fog a fogba, e tervemr�l azonban a dolgozat megszabott m�retei miatt le kellett mondanom. Szabad legyen azonban kieg�sz�t�s c�lj�b�l utalnom „Die Lehre vom Heiligen Abendmahl in der ungarischen Reformation helvetischer Richtung, Stuttgart 1939. c. dolgozatomra (a Deutsche Theologie c. foly�iratban), amelyben a magyar fejl�d�st mind f�vonalaiban, mind tanszer� �ll�spontjaiban el�g r�szletesen jellemeztem.

Budapest, 1942. j�nius.

Bucsay Mih�ly