Jel. XIX. R�SZ

Jel. 19,1–5. Magasztal� �nek Babilon buk�sa miatt.

Ebben a szakaszban a 18. r�sz h�romszoros gy�sz�nek�nek hatalmas kontrasztjak�nt �r�mujjong�s k�l a mennyben. Mennyei gyõzelmi �nek k�vetkezik, amelyben az angyali karok v�laszolnak a 18:20-ban elhangzott felh�v�sra: „Vigadj rajta te menny!” Az angyalok �neke �sszefoglalja a Jel k�nyv�ben tal�lhat�, Istent dicsõ�tõ �nekek legfontosabb mot�vumait (v�. 4:11; 5:9–14; 7:9–14; 11:15–19; 12:10–12; 14:1–5; 15:3–5). H�romszor hangzik el a zsid� liturgi�b�l �tvett �s a kereszty�n liturgi�ban is meghonosodott Hall�louia – dics�rj�tek az Urat. Ez a sz� m�r a hell�nista zsid�s�g k�zvet�t�s�vel ker�lt a kereszty�n sz�haszn�latba, mutatja ezt a terminus greciz�lt alakja (v�. Zsolt 104:35; 106:48; 148:1 stb.). Az Õ mûve a megv�lt� szabad�t�s, �v� minden dicsõs�g, �v� minden fens�g, tekint�ly �s hatalom. Babilon elesett. Isten �t�letet tartott felette, megbosszulta szolg�i, bizonys�gtevõi kiontott v�r�t (6:10k.; 18:20.23). A nagy par�zna gonoszs�ga �s b�lv�nyoz�sa elvette b�ntet�s�t (17:2; 18:3). A m�sodik Halleluja ut�n Babilon �r�k �t�let�nek jelk�pes kifejez�se k�vetkezik: „A f�stje is felsz�ll �r�kk�n-�r�kk�!” Ez a k�p Sodoma �s Gomora �t�let�nek elbesz�l�s�bõl val� (Gen 19:28). Mint ahogyan a f�ldreng�s �s vulk�nkit�r�s �ltal �r�kre els�llyedt gonosz v�rosok hely�rõl csak a f�st sz�ll fel, hasonl� sors jut oszt�lyr�sz�l �r�kre a gonosz �s par�zna Babilonnak. Az angyali karok �neke behatol a mennyei szent�lybe, �s ott csatlakozik hozz� a huszonn�gy v�n �s a n�gy �lõl�ny, akik leborulva im�dt�k az Istent, az�ltal, hogy megism�telt�k az angyali karok Halleluja ki�lt�s�t �s �ment mondtak r�. Itt az Am�n a teremtm�ny h�dolata az igaz Isten elõtt. Az �nek eddig k�v�lrõl hatolt be a mennyei szent�lybe. Ezut�n megfordul, �s a szent�lybõl kiindulva, hatalmas h�mp�lygõ �radatk�nt, kihat az eg�sz teremtett vil�gra. A tr�nb�l elõt�rõ hang, mivel a „mi Isten�nk” dics�ret�re sz�l�tja fel Isten szolg�it, nem lehet sem Isten�, sem a B�r�ny�. Bizony�ra az Isten elõtt szolg�l� hatalmas angyalok valamelyik�nek hangja. Jel. 19,6–10. A m�sodik gyõzelmi himnusz. A B�r�ny mennyegzõje.

A mennyei szent�lybõl elõt�rõ hatalmas hangra megsz�ml�lhatatlan, nagy sokas�g hangja felel. A vizek �s az erõs mennyd�rg�s hangj�hoz hasonl�t ez a hang, amely az �nek mindent �that�, ellen�llhatatlan �s magasztos volt�ra utal. A himnusz �jra Halleluj�val kezdõdik �s most m�r nem visszafel�, Isten �t�leteire, hanem elõre, Isten orsz�ga gyõzelm�nek k�vetkezm�nyeire, �g�reteinek beteljesed�se fel� n�z. Az ebasileusen aoristosb�l vil�gosan kicseng az ige instans jelent�se. K�r�l�rva �gy fejezhetn�nk ki a sz� teljes �rtelm�t: Most kezdett el uralkodni, most ragadta teljes hatalm�val mag�hoz az uralmat, az orsz�gl�st a mi Isten�nk, a Mindenhat�. A himnusz elsõ r�sze teh�t Isten orsz�ga elj�vetel�t magasztalja, Isten bûn �s hal�l felett gyõzelmes akarat�nak a marad�k n�lk�li �rv�nyre jut�s�t. Az �nek m�sodik r�sze a B�r�ny mennyegzõj��rt, a megv�lt�s �r�j�nak az elj�vetel��rt mond doxol�gi�t. Az �kori keleten ismert k�p, hogy egy isten h�zass�gra l�p egy ember le�ny�val. Az antik vil�g t�rt�net�bõl az is ismert mot�vum, hogy egy uralkod� jelk�pesen h�zass�gi sz�vets�get k�t egy v�rossal. Az �sz�vets�g ezt a r�gi vall�st�rt�neti mot�vumot, mint keretet �tveszi �s pog�nyos tartalm�t�l megtiszt�tva Jahve �s n�pe kapcsolat�ra alkalmazza (v�. H�s 2:19; �zs 64:6; Ez 16:7kk.). Ez az �sz�vets�gi szimb�lum k�sz�ti elõ Krisztus �s az egyh�z viszony�nak a võleg�ny-menyasszony, f�rj-feles�g bensõs�ges kapcsolat�val val� �br�zol�s�t (v�. 2Kor 12:2; Ef 5:25kk.; Mt 22:2kk.; 25:1kk.; Mk 2:19; Jn 3:29). Krisztus menyasszonya, az egyh�z az �dvt�rt�net c�lj�hoz �rkezett: „k�szen van”, hogy hossz� v�rakoz�s, szenved�s �s k�zdelem ut�n. egyes�lj�n Ur�val, annak �dv�z�tõ jelenl�t�ben �ljen. Am�g Babilon, a nagy par�zna b�borba �lt�z�tt, �s dr�ga �kszerekkel �kes�tette mag�t, addig az egyh�z csak „tiszta gyolcsba” �lt�zik. Ez az Istentõl nyert igazs�g �s tisztas�g jele. Az�rt jelenti a tiszta �s f�nylõ gyolcs „a szentek igaz cselekedeteit”. Mindez „megadatott” (edoth�) nekik, teh�t „ezek azok, akik j�ttek a nagy nyomor�s�gb�l �s megmost�k ruh�jukat �s kifeh�r�tett�k a B�r�ny v�r�ben” (7:14). �jra l�tjuk, hogy a sokak �ltal hi�nyolt ingyen kegyelembõl val� megigaz�t�s �jsz�vets�gi gondolata megtal�lhat� a Jel k�nyv�ben is, m�gpedig a k�nyv kulcsfontoss�g� helyein:

A himnusz elhangz�sa ut�n a k�s�rõ angyal (v�. 14:13) felsz�l�tja J�nost, hogy �rja meg a k�vetkezõ �zenetet a gy�lekezetnek: „Boldogok, akik a B�r�ny menyegzõj�nek vacsor�j�ra hivatalosak.” Az �zenet teh�t boldognak mondja azokat, akik hivatalosak a B�r�ny gyõzelmi lakom�j�ra; arra az �r�m�nnepre, amikor a gyõztes �r �s n�pe �jra tal�lkozik �s elv�laszthatatlanul, �r�kre k�z�ss�gre l�p. Mivel Isten �g�retei igazak �s megv�ltoztathatatlanok, m�lt�, hogy J�nos ezt az �zenetet, mint a f�ldi egyh�z sz�m�ra k�ld�tt b�tor�t�st �s vigasztal�st feljegyezze �s tov�bbadja a gy�lekezeteknek.

J�nos ennek az �zenetnek �s a l�tottaknak a hat�s�ra leborul az angyal l�baihoz. De az angyal elh�r�tja mag�t�l az Istennek j�r� tiszteletet. Ennek a mozzanatnak a lejegyz�se az õskereszty�ns�g vil�gos �ll�sfoglal�s�t jelzi mindenf�le teremtm�nytisztelet ellen. Az angyal J�nos szolgat�rs�nak tartja mag�t, akinek k�ldet�se rokon az apostolok�val �s a pr�f�t�k�val, valamint azok�val, akire a J�zusr�l val� bizonys�gt�tel van b�zva (12:17). Viszont J�nos �jra felhatalmaz�st nyer, hogy pr�f�tai erõvel �s hiteless�ggel hirdesse „J�zus bizonys�gt�tel�t”, azaz J�zus Krisztus �zenet�t �s tetteit a gy�lekezeteknek, amelyik J�nos sz�m�ra a testt� lett, megfesz�tett, felt�masztott, megdicsõ�lt �s elj�vendõ Krisztusr�l sz�l� bizonys�gt�tel is. J�nosnak, aki nem t�bb �s m�s, mint bizonys�gtevõ tan�, hûen kell tov�bbadnia a l�tottakat �s hallottakat.

Jel. 19,11–16. Isten Ig�j�nek gyõzelmes megjelen�se.

Amikor a menny megny�lik, mindig valami fontos esem�ny k�vetkezik (v�. 4:1kk.). Most Krisztus jelenik meg gyõzelemre. A l�tom�sok elõzõleg folyamatosan utalnak erre a gyõzelemre. Most ezek a j�vend�l�sszerû utal�sok �s esem�nyek teljesednek be. A gyermek, aki vasvesszõvel (jogar�val) uralkodni fog a n�pek felett (12:5), most l�p elõ gyõztesk�nt �s b�r�k�nt. A vad�llat �s a hamispr�f�ta (13. r), akinek legfõbb d�he ellene ir�nyul, amikor az embereket saj�t im�datukra k�sztetik, �s Krisztus k�vetõit �ld�zik, most ker�lnek mag�val Krisztussal szembe. Krisztus legyõzi õket, �s �r�k k�n lesz a sorsuk. Seg�tõik a „f�ld kir�lyai” (16:4) szint�n �t�let al� esnek. Isten n�pe megszabadul �ld�zõitõl, akik miatt sok nyomor�s�g szakadt r�. A feh�r lovon �lõ szem�lyt m�g nem nevezi meg a l�tnok, de amint megjelenik, m�lt�s�gjelzõibõl azonnal nyilv�nval�v� lesz, hogy a visszat�rõ Krisztusr�l van sz�. Krisztus r�gen v�rt paruzi�ja bek�vetkezett. Egykor, kereszthal�la elõtt, al�zata jelek�nt, szam�rh�ton vonult be Jeruzs�lembe, mint a b�kess�g fejedelme (Mk 11:1–11 par.), most a diadalmaskod� jelk�p�vel, feh�r lovon. A neve: hû �s igaz (v�. 1:5; 3:14). Hû a r�b�zott feladathoz �s hû az �v�ihez. Igaz (al�thinos), mert nincs benne hazugs�g �s beteljes�ti �g�ret�t. Igazs�gban (en dikaiosyn�) �t�l, mert csalhatatlanul l�tja az igazs�got, biztos a m�rt�ke, mert maga az igazs�g. �zs 11:1 �g�rete teljesedik be szem�ly�ben. B�r�i �s kir�lyi hatalm�t mutatj�k szem�lyes megjelen�s�nek mozzanatai. Szeme tûz l�ngj�hoz hasonl� (v�. 1:14), ruh�ja v�rbem�rtott (v�. �zs 63:1–3). Ez most a v�res harcokban gyõzelmes vez�r jelk�pe. Fej�n „sok diad�m” (diad�mata polla v�. 13:1). A fenevadnak csak t�z diad�mja volt, korl�tozott hatalma, a gyõzelemre visszat�rõ Krisztusnak teh�t korl�tlan hatalma van. A neki adott n�v �ltal �r, mennyen �s f�ld�n (v�. Fil 2:9).

A 12. vers szerint olyan „n�v volt r��rva”, amelyet senki nem tud, csak õ maga. A n�v val�sz�nûleg a diad�mra, a d�szes kir�lyi homlokszalagra volt �rva. A gyõzelmes Krisztust mennyei seregek k�vetik (v�. Mk 8:23kk.; 13:27; 2Thessz 1:7), feh�r lovakon, tiszta feh�r gyolcsba �lt�zve. Ez az �lt�zet a Krisztussal val� kapcsolatuk jele. A tiszta feh�r ruha a mennyei tisztas�g, bûntelens�g jelk�pe. Krisztus sz�j�b�l „�les kard j�tt ki” (v�. 1:16). Ez a teremtõ Ig�nek �s a Messi�s szav�nak ellen�llhatatlan erej�t jelzi. �zs 15:4 szerint a Messi�s „sz�j�nak lehelet�vel” gyõzi le ellens�geit. Teh�t szav�nak erej�vel lesz �rr� rajtuk. �v� a „vasvesszõ”, a jogar, amelynek hatalma az eg�sz vil�gra kiterjed. A visszat�rõ gyõztes Krisztusnak adatott meg az �t�lõ hatalom: „õ tapossa a mindenhat� Isten haragja indulat�nak borsajt�j�t” (v�. 14:20). A 13. �s 16. versekben m�gis megtudhatjuk a feh�r lovon �lõ nev�t, amelyikrõl a 12. versben a l�tnok azt mondja, hogy f�ldi ember nem tudhatja meg. A 12–13. �s 16. vers k�zti fesz�lts�get nem oldja fel J�nos. A 12. versben a homlokra �rt n�v bizonnyal a gyõztes Krisztus l�ny�re utal, a 13. versben az Isten Ig�je n�v, �s a 16. versben a Kir�lyok Kir�lya; Uraknak Ura, a feh�r lovon �lõ derek�ra �rt n�v a vil�ghoz val� viszony�ra vonatkozik. Az elsõ, a homlokra �rt n�v ember sz�m�ra val�ban v�gsõk�ppen kibesz�lhetetlen, megfoghatatlan, viszont a m�sik kettõ kijelentett �s ez�ltal �rthetõ nevek.

Isten Ig�j�nek a hatalm�r�l tud a Szent�r�s. Isten teremtõ szava �ltal hozta l�tre a vil�got, tartja fenn �s szabad�tja meg (Gen 1:3kk.; �zs 55:10k.; Jn 1:1kk.; 1Jn 1:1). Isten Ig�je, mint gyõztes hadvez�r, az �sz�vets�gi apokrifus irodalomb�l ismert. Isten Ig�je harcolt Egyiptomban Izr�el�rt, �s gyõz�tt a f�ra� ellen (Sapientia Salamonis 18:15kk.). Krisztus egyetlen, de ellen�llhatatlan �s legyõzhetetlen fegyvere az ige. A m�sik, az emberek sz�m�ra kijelentett n�v BASILEYS BASILE�N KAI KYRIOS KYRI�N. Ez a n�v az �kori kelet gondolkod�sa szerint minden hatalmat egybefoglal.

Jel. 19,17–21. A fenevad �s a hamispr�f�ta v�ge.

Krisztus, Isten Ig�je, Kir�lyok Kir�lya, Uraknak Ura mostm�r v�gsõ gyõzelmet arat ellens�gein. De �ppen �gy, mint Babilon �t�let�n�l, itt sem olvasunk az �t�let lefoly�s�r�l (18. r.), csak egy napba �lt�z�tt angyal hirdeti meg (asztr�lis �lt�zet, mennyei l�nyek jelk�pes ruh�ja), �s azt�n a meghirdetett �t�let eredm�nye l�that�. Az angyal szavaiban Ez 39 G�g �s Mag�g ellen mondott pr�f�ci�i csengenek vissza. A harc eredm�nye olyan bizonyos, hogy az angyal megh�vja a d�gevõ madarakat, „Isten nagy vacsor�j�ra”, hogy egy�k a fenevad �s a hamispr�f�ta elhullt sereg�nek tetemeit. Ez a vacsora, lakoma a B�r�ny mennyegzõj�nek a borzalmas ellent�te (v�. 19:9). A d�ntõ csata meghirdet�se ut�n azonnal a gyõzelem eredm�nye l�that�. A fenevad �s a hamispr�f�ta �lve vettetett a k�nnel �gõ tûz tav�ba. Ez a k�p val�sz�nûleg szint�n a visszavonhatatlan, �r�k �t�let �sz�vets�gi õsk�p�bõl t�pl�lkozik, Sodoma �s Gomora pusztul�s�b�l �s az ehhez kapcsol�d� pr�f�ci�kb�l (Gen 19:24). A fenevadhoz csatlakozott mitikus nagys�g� sereg elpusztul �s val�ban a d�gkeselyûk eledel�v� lett. „A lovon �lõnek kardja”, a gyõztes Ige v�gezte el egyed�l az �t�letet. A s�rk�ny k�t hatalmas eszk�ze, a fenevad �s a hamispr�f�ta elpusztult, m�r csak az õsi ellens�g, a s�t�n maradt h�tra.

Jel. XX. R�SZ

Jel. 20,1–6. A s�t�n megk�t�z�se �s Krisztus ezer�ves orsz�gl�sa.

Az emberis�g bûnre �szt�nzõi k�z�l a fenevad �s a hamis pr�f�ta elnyerte b�ntet�s�t, �r�kre �rtalmatlann� lett. Most a bûn �s az engedetlens�g legfõbb forr�sa, Isten teremtett vil�g�nak õsi ellens�ge, a s�t�n ker�l sorra. A s�t�n, aki azonos a „r�gi k�gy�”-val, az �rd�ggel �s a Jel 12-ben feltûnõ s�rk�nnyal, kiszorult a mennybõl, de a f�ld�n m�g volt hatalma (v�. 12:7–12). Most egy erõs angyal megk�t�zi, leveti az alvil�gba, �s az onnan visszavezetõ utat lez�rja �s lepecs�teli Isten felt�rhetetlen pecs�tj�vel. Az abyssos a d�moni lelkek tart�zkod�si helye (v�. 9:1kk.), amelynek a kulcs�t azonban Isten tartja k�zben. Az �sz�vets�gi �s az apokaliptikus trad�ci� tud arr�l, hogy Isten a d�moni hatalmass�gokat megf�kezi �s b�rt�nbe z�rja (�zs 24:21kk.; Henoch 18:21; Baruch 40). A s�t�n megk�t�z�se Krisztus k�zvetlen beavatkoz�sa n�lk�l t�rt�nik. Krisztus k�zbel�p�s�re sem. volt sz�ks�g ahhoz, hogy kiszoruljon az �lõk vil�g�b�l. Hatalma addig tart, ameddig Isten meghat�rozta idej�t. Nem t�vely�theti el t�bb� az emberis�get a teremtõ �s megv�lt� Istentõl, nem takarhatja el t�bb� az igazs�got hazugs�ggal. Csup�n egy „kev�s idõre” nyer m�g szabads�got egy utols�, hi�baval� k�s�rletre. De elõbb Krisztus ezer�ves orsz�gl�s�nak kell j�nnie, azut�n pedig v�gleg megpecs�telõdik a s�t�n sorsa. Isten orsz�g�ban m�r nem lesz t�bb� helye.

A s�t�n megk�t�z�se ut�n Krisztus �s a v�rtan�k uralkodnak ezer esztendõn �t. A peplekismenoi egyik jelk�pes kifejez�se a v�rtan�s�gnak. A pelekys sz�les csatab�rd, amelyet a lefejez�s v�grehajt�s�ra haszn�ltak. Akiket lefejeztek J�zus bizonys�gt�tel��rt �s az Isten ig�j��rt, mert nem im�dt�k a fenevadat, most fõpapokk�nt �s kir�lyokk�nt uralkodnak vele egy�tt (1:6; 5:10). Ezzel a r�gi �g�ret teljesedik be, hogy a felt�madott igazak Krisztussal egy�tt �t�lni fogj�k a vil�got (1Kor 6:2k.; Mt 19:28; Lk 22:30). Egyed�l a v�rtan�k oszt�lyr�sze az „elsõ felt�mad�s”. A t�bbi ember, az elhunyt h�võk is m�g a hal�lban maradnak. Ez�rt mondja a Jel boldognak �s szentnek azokat, akiknek r�sze van az elsõ felt�mad�sban, de az�rt is, mert nekik m�r nem �rthat a „m�sodik hal�l”, azaz a v�gleges, visszavonhatatlan elvettet�s, a Krisztus k�z�ss�g�bõl val� v�gleges kiz�r�s.

Krisztus ezer�ves orsz�gl�s�r�l sok vita folyt a theol�giat�rt�net folyam�n. Ez a v�radalom az �jsz�vets�gben csak a Jel k�nyv�ben, ezen a helyen fordul elõ. 1Kor 15-ben sem eml�ti P�l, j�llehet ott r�szletesen �r az eschatol�giai esem�nyekrõl (20. v.). Ann�l ink�bb ismert ez a k�pzet a korabeli apokaliptik�ban: a Messi�s orsz�gl�s�nak, az emberi birodalmak �s az Isten orsz�ga k�z� esõ messi�si birodalomnak a v�r�sa (v�. Henoch 91:12kk.; Orcula Sibyllina 3:652kk.; 4Ezsd 7:28kk.; Baruch 29:3kk.). 4Ezsd 7:28 szerint a Messi�s n�gysz�z �vig fog uralkodni, azut�n meghal �s vele egy�tt minden �lõl�ny. Ezek ut�n a vil�g h�t napra az õsidõk n�mas�g�ba s�llyed. Ezut�n j�n az utols� �t�let �s a halottak felt�mad�sa. A Messi�s Isten orsz�g�t megelõzõ uralm�nak a k�pzet�ben k�t eschatol�giai v�radalom �tv�zõd�tt. Az egyik a r�gi d�vidh�zi Messi�s elj�vetel�rõl �s uralm�r�l sz�l� pr�f�cia, amely szerint a Messi�s elhozza Izr�el vil�guralm�t, �s �rv�nyre juttatja a T�ra rendelkez�seit a n�pek k�z�tt. Ebbe a v�radalomba nacionalista sz�nek vegy�ltek. A m�sik v�radalom univerz�lisabb jellegû. Az Emberfia elj�vetel�rõl sz�l, �s D�n 7-hez kapcsol�dik. Az Emberfia elj�vetele az �t�letet, a halottak felt�mad�s�t �s az �j vil�g kezdet�t jelenti. A Jel 20:4–6 a Messi�s �s Emberfia k�zbeesõ uralm�r�l sz�l� apokaliptikus v�radalomnak kereszty�n form�ja. Az ezer esztendõ, az apokaliptika k�pzeteibõl ismert h�tezer �vbõl �ll� vil�gkorszak (Barnab�s-lev�l 15:3kk.) utols� „napja”, szombat �ve. A Jel szerzõje bizony�ra jelk�pesnek vette ezt a sz�mot (v�. Zsolt 90:4; 2Pt 3:8). A d�ntõ, hogy ennek a vil�gkor szaknak utols� idej�t a Krisztus uralma jellemzi, hogy azut�n �tadja az uralmat az Aty�nak (v�. 1Kor 15:28). Teh�t l�nyeg�ben Krisztus ezer�ves orsz�gl�s�nak pr�f�ci�ja a Jel k�nyv�ben nem mond t�bbet az �jsz�vets�g eschatol�giai v�radalmaival szemben. Ez d�ntõ szempont a pr�f�cia meg�t�l�s�ben. �j von�s az apokaliptikus k�pnyelvnek fokozottabb haszn�lata, az ezer �v eml�t�se. Ez pedig nem akar t�bbet mondani csak annyit, hogy a s�t�n megk�t�z�se ut�n �s Isten orsz�ga v�gleges meg�rkez�se elõtt, az �g�retek szerint Krisztus uralma, amit neki adott az Atya (v�. Mt 28:18), nyilv�nval�an �rv�nyre jut. Krisztus uralma l�nyeg�ben m�r egybe tartozik Isten orsz�g�val, ennek mintegy elõj�t�ka. Az ezer�ves birodalom (chiliasmus vagy millenarismus) j�vend�l�s�vel kapcsolatban sok rajong� �s t�rt�net-filoz�fiai spekul�ci� t�madt az egyh�z t�rt�nete folyam�n. A chiliasmus (chilioi) gondolata mellett vagy ellen sok �rv hangzott el. Augustinus, az �egyh�z legnagyobb theol�gusa szerint a v�radalmat spiritu�lisan kell �rteni, mert szerinte Krisztus uralma az egyh�zban �lt testet. A rajong�k �jra �s �jra feleleven�tett�k ezt a v�radalmat, hat�ridõket tûztek ki beteljesed�se kezdet�rõl. Ezek a sz�m�t�sok rendre meghi�sultak, �ppen ez�rt a reform�torok (maga K�lvin is) �s a reform�ci� hitvall�sai fenntart�ssal kezelt�k vagy elvetett�k az ezer �ves birodalom v�radalm�t. Ha helyesen �rtelmezz�k a Jel 20:4–6-ot, l�tjuk, hogy l�nyeges mondanival�j�ban nem ellenkezik, sõt megegyezik az �jsz�vets�g eschatol�giai tan�t�s�val. A hely egyszerû, vil�gos �s egyenesen szûkszav� st�lusa – amelyik szembetûnõen el�t a korabeli apokaliptika fant�ziad�s k�peitõl – maga tiltja meg, hogy Krisztus visszaj�vetel�nek m�dja, ideje �s technikai r�szletei fel�l �rdeklõdj�nk. A k�rd�s exeg�zist�rt�neti t�rgyal�s�t ld. Br�tsch II. 227–258.

Jel. 20,7–10. G�g �s M�g�g.

A meghat�rozott idõ ut�n m�g egyszer elszabadul a s�t�n, „elbocs�ttatik b�rt�n�bõl”. Most sem tagadja meg �nmag�t, mostm�r õ maga l�p fel, leplezetlen�l. A fenevad �s a hamispr�f�ta m�r �r�k �t�let alatt vannak. Az elt�vely�tett n�pek �sszegyûlnek a szentek t�bora ellen: A G�g �s Mag�g mot�vuma Ez 38-b�l sz�rmazik. Ott, M�g�g az orsz�g �s neve, G�g pedig az uralkod� elnevez�se. Eredetileg ezek a nevek az �szaki n�pek megjel�l�s�re szolg�ltak (Iosephus, Antiquitates I, 6, 1). A LXX-ban m�r n�pek �s fejedelmek neve mindkettõ. K�sõbb apokaliptikus �s misztikus hatalmass�gok fedõnev�v� v�lik G�g �s M�g�g, akik seregeik �l�n a Messi�s �s orsz�ga ellen t�rnek (v�. Henoch 56:5–8; Oracula Sibyllina 3, 319). Sereg�k l�tsz�ma szint�n mitikus sz�m, annyian vannak, mint a tenger f�v�nye. A Jel �tveszi a r�gi trad�ci�t a n�pek utols� ostrom�r�l Jeruzs�lem ellen. Az aneb�sai a seregeknek a l�t�hat�ron val� feltûn�s�t jelenti. A platos a f�ld felsz�n�t, de sz�less�g�t is jelenti. Itt ink�bb a m�sodik �rtelemben haszn�latos, ti., hogy el�z�nl�tt�k a f�ldet teljes sz�less�g�ben. A parembol�, a t�bor a pusztai v�ndorl�s – �dvt�rt�neti szempontb�l tekintve – eszm�nyi korszak�t id�zi, amikor Isten egy�tt t�borozott a szent s�torban n�p�vel. A „szeretett v�ros” nyilv�n Jeruzs�lem (v�. Zsolt 77:68; 86:2). Az �gbõl al�hull� tûz semmis�ti meg az eg�sz �sszegyûlt sereget, amelyiken a s�t�n szem�lyes jelenl�te �s dab�likus k�pess�ge sem seg�t. Az �gbõl lesz�ll� tûz mot�vuma Ill�s t�rt�net�bõl ered (v�. 2Kir 1:12.14). A s�t�n sorsa, akit a Jel utolj�ra a diabolos n�ven eml�t, v�gleg megpecs�telõdik. A fenevaddal �s a hamispr�f�t�val egy�tt a t�zes �s k�nes t�ba ker�l (v�. 19:20), ahol �r�k kin, gy�trelem �s Isten teremtett vil�g�b�l val� kiz�r�s lesz oszt�lyr�sze.

Jel. 20,11–15. A halottak felt�mad�sa �s az utols� �t�let.

Az �j l�tom�s elsõ szembetûnõ jelens�ge a feh�r tr�n, amely a mennyei b�r� szents�g�nek a jele. Mivel nem mondja ki a l�tnok a b�r� nev�t, ez maga Isten. Az a t�ny, hogy Isten a legfõbb b�r�, nem z�rja ki Krisztus b�r�i tiszt�t �s azt, hogy az elsõ felt�mad�s r�szesei tan�i lehetnek az utols� �t�letnek. Megrend�tõ esem�ny elõzi meg az �t�letet. A r�gi �g �s f�ld, a l�tnok sz�m�ra ismert �s meghitt vil�g eltûnt a tr�non �lõ tekintete el�l, hogy helyet adjon az �jnak. De mielõtt az �j teremt�s megt�rt�nn�k, az utols� �t�letnek kell j�nnie. A f�ld �s tenger kiadt�k a holtakat, teh�t mindenki felt�madt, b�rhol is halt meg. Mindenki Isten �t�lõsz�ke el� �llt, ahol „cselekedetei szerint” �t�ltetnek meg az emberek (R�m 14:10; 2Kor 5:10; Mt 25:31kk.). J�zus szavai beteljesedtek: „Nem mindenki, aki ezt mondja nekem, Uram, Uram, megyen be a mennyek orsz�g�ba, hanem aki cselekszi az �n mennyei Aty�m akarat�t” (Mt 7:21). R�gi apokaliptikus trad�ci� az is, hogy az emberek cselekedetei fel vannak jegyezve (D�n 7:10; 4Ezsd 6:20; Henoch 90:20; 104:7; Baruch 24:1). Azokt�l a k�nyvektõl, amelyekbe a cselekedetek vannak feljegyezve, k�l�nb�zik az �let k�nyve (v�. 3:5; Henoch 47:3; 103:2). Az �let k�nyv�be azoknak a neve van be�rva, akik hûs�g�k r�v�n polg�rjogot nyertek az �j Jeruzs�lembe (13:8; 17:8).

A hal�l (thanatos) �s a pokol (had�s) tulajdonk�ppen a halottak vil�ga, a halottak tart�zkod�si helye, itt, mint szem�lyes istenellenes hatalmak jelennek meg, amelyek a tûz tav�ba vettetnek, ahol a fenevad, a hamispr�f�ta �s a s�t�n van. Ez lett a sorsa mindazoknak is, akik nem voltak be�rva az �let k�nyv�be, akik megm�rettek �s k�nnyûnek tal�ltattak. A tûz tav�ban, az �r�k gy�trelem �s elvettet�s hely�n nincs t�bb� rem�nys�g felt�mad�sra �s �jrakezd�sre.

Most, midõn az utols� ellens�get, a hal�lt is legyõzte Isten, az �let gyõzelme nyilv�nval�v� lesz (v�. �zs 25:8; 1Kor 15:26.54).

Jel. XXI. R�SZ

A Jel szorosabb �rtelemben vett apokaliptikus r�sz�t k�r�l�vezi az 1–3. r�szekben �s a 21:22. r�szekben a gy�lekezetekhez sz�l� �g�ret, vigasztal�s �s intelem. A 20. r�sz v�g�vel lez�rul a r�gi vil�gkorszak. Ami ezut�n k�vetkezik, az Isten �g�reteinek marad�k n�lk�li beteljesed�se, az eg�sz kijelent�s �s �dvt�rt�net c�lja: Isten orsz�ga, Isten szeretet�nek gyõzelme a bûn, a hal�l �s az emberi �let minden nyomor�s�ga felett J�nos l�tja beteljesedni azt, amit Isten n�pe. nemzed�kek hossz� sor�n �t v�rt �s hirdetett. A beteljes�l�snek errõl a minden emberi v�rakoz�st �s k�pzeletet fel�lm�l� l�tom�s�r�l ad h�rt J�nos a f�ld�n k�zdõ egyh�znak, erõs�t�s�l az elj�vendõ pr�b�k idej�re.

Jel. 21,1–8. Az �j �g �s �j f�ld l�tom�sa.

A r�gi vil�g elm�lt (20:1). Hogy mik�nt tûnt el „az elsõ �g �s az elsõ f�ld”, arr�l nem �r a l�tnok. K�zvetlen�l az �j teremt�s eredm�ny�t l�tja. A vil�g eltûn�s�nek megeml�t�s�vel fontosnak tartja megjegyezni, hogy „a tenger nincs t�bb�” (1. v.). A tenger az apokaliptikus l�tom�sok folyam�n t�bbsz�r �gy jelent meg, mint a d�moni hatalmak f�szke, ahonnan ezek igyekeznek kaotikus zavart kelteni Isten vil�g�nak rendj�ben (13:1.9. Assumptio Mosis 10:6, Oracula Sibyllina 8, 236). Semmi nem maradt teh�t a r�gi vil�gb�l. Az �j Jeruzs�lem l�tom�sa k�vetkezik, amely a mennybõl sz�ll al�, „mint egy f�rj sz�m�ra fel�kes�tett menyasszony” (v�. 19:7; 21:9kk.). A par�zna Babilon, amely b�lv�nyoz�sban �s gonoszs�gban, a n�pek megront�s�ban k�jelgett, elpusztult, a napba �lt�z�tt asszony, az egyh�z, amely hû maradt Ur�hoz, r�szese az Isten �dv�z�tõ �r�k jelenl�t�nek. Az �j Jeruzs�lem, mint az Istentõl elõre elk�sz�tett, praeexistens val�s�g (4Ezsd 7:26; 8:52; Henoch 53:6). P�l apostol is tud a mennyei Jeruzs�lemrõl, amely mindny�junknak anyja. Az apostol ezzel a k�ppel utal arra az �j teremt�sre, amely az egyh�z korszak�val elkezdõd�tt az �dv�z�t�s t�rt�net�ben (v�. Gal 4:26). A l�tnok hatalmas hangot hall a tr�n fel�l, amely �sz�vets�gi ig�k form�j�ban adja tudtul, hogy Isten �jra az emberekkel lesz (v�. Lev 26:11; Ez 37:27; Zak 8:8). Isten s�tora eml�t�s�nek itt kettõs eschatol�giai jelent�se van, egyr�szt Isten jelenl�t�nek bizonys�ga. Mint ahogyan a szent s�torban Isten jelen volt a puszt�ban v�ndorl� n�pe k�z�tt, �gy lesz �jra jelen n�p�vel, de most m�r �r�kre �s elv�laszthatatlanul. A s�tor m�sik eschatol�giai jelent�se a jeruzs�lemi templomra �s vele mag�ra a v�rosra utal, ahol Isten a templomban kegyelm�bõl megjelent �s n�pe k�z�tt lakozott. Most azonban nem alkalomszerûen lesz jelen, mert a bûn nem z�rja ki �lland� jelenl�t�t. A n�pek is Isten n�pei lesznek. A laos sz� haszn�lata (az ethnos helyett) mutatja a Jel univerz�lista gondolkod�s�t. A laos az Isten n�pe (’am) megfelelõje a LXX-ban. Megszûnik teh�t az egyh�z k�l�n�ll�sa, mert minden n�p Isten n�p�v� lesz. L�tnunk kell azonban, hogy ez nem a misszi� eredm�nye, hanem Isten �j teremtõ munk�ja folyt�n k�vetkezik be. Isten jelenl�te kiz�rja a hal�lt, a gy�szt, a f�jdalmat, a f�jdalmas panaszki�lt�st. A r�gi �g�ret �s rem�nys�g, a hal�l legyõz�se most bek�vetkezett (�zs 25:8; 35:10; 65:16; Hen 10:22; 1Kor 15:54). A r�giek elm�ltak, a t�rt�nelem �s az emberi �let v�ls�gai �s szenved�sei v�gleg lez�rultak �s nem fenyegetnek t�bb�. Ezut�n k�vetkezik a z�r� fejezeteknek az a r�sze, amelyben Isten �g�retei hangzanak el a j�vendõ vil�gr�l (21:5–22:7). A jelen�sek folyam�n most elõsz�r veszi �t Isten szem�lyesen a sz�t. Most a „tr�non �lõ” besz�l. Ez J�nos sz�m�ra a legnagyobb felhatalmaz�s, ami hiteless�get ad bizonys�gt�tel�nek. Maga Isten parancsolja meg, hogy jegyezze fel a hallottakat: „�me mindent �jj� teszek” (v�. 2Kor 5:17; Gal 6:13). Ez a Jel z�r� fejezeteinek alaphangja �s legfontosabb �zenete. Isten, aki egykor szav�val h�vta l�tre a mindens�get, most hasonl�an szuver�n hatalm�val hozza l�tre az �j teremt�st. Az �j teremt�s t�nye, b�r m�g elõtt�nk �ll, m�r befejezettnek vehetõ. Erre mutat a pr�f�tai m�lttal kifejezett bizonyoss�g: Megt�rt�nt. Isten besz�dei „bizonyosak �s igazak” (pistoi kai al�thinoi), megb�zhat�ak �s megfelelnek a val�s�gnak, mert att�l sz�rmaznak, aki a kezdet �s a v�g, aki mindennek elind�t�ja �s bev�gzõje a vil�g �s a mindens�g t�rt�nete hatalmas folyamat�ban, akinek van hatalma arra, hogy mindig a val�s�gnak �s igazs�gnak megfelelõen sz�ljon �s szav�t be is teljes�tse (Zsolt 33:9). Isten jelenl�te az �let viz�vel fogja meggy�gy�tani az emberi �let minden viszontags�g�nak az eml�k�t (v�. 7:13kk.). A gyõztes �g�retet kap, hogy �r�kli az �j vil�got �s Isten gyermek�nek, fi�nak (hyios) tekinti. Hogy mik�ppen lehet valaki gyõztes, arr�l m�r k�l�nb�zõ fordulatokban sz�lt a k�nyv. A gyõzelem k�t alapvetõ felt�tele Krisztus v�lts�gmûv�nek elfogad�sa �s a hozz� mindhal�lig val� hûs�g.

A hûs�gesekkel szemben ott vannak a hûtlenek, a gyõztesekkel szemben az elveszettek. Egy katal�gusszerû felsorol�s eml�ti mindazokat, akiket egy-egy bûnnel val� l�nyegi azonosul�s miatt kiz�r Isten az �j vil�gb�l. Az elsõ k�t bûn a hit elhagy�s�val �ll kapcsolatban, azt�n az ebdelygmenoi mintegy �sszefoglalja a k�vetkezõ h�rom bûnt. „Ut�latosak” mindazok, akik par�znas�ggal vagy b�lv�nyim�d�ssal �s var�zsl�ssal, fekete m�gi�val fertõztetik meg �let�ket. Ezek a bûn�k kiz�rnak az �lõ Istennel val� k�z�ss�gbõl. Izr�elben �s az õsegyh�zban is k�t legs�lyosabb bûn a b�lv�nyim�d�s �s a h�zass�gt�r�s volt. A „hazugok” a h�t tagb�l �ll� felsorol�s utols� szava, amelyik viszont az elõzõ hat bûnnek a l�nyegi tartalm�t kifejezi. Minden bûn v�gsõk�ppen a s�t�n hazugs�g�b�l ered, amelyikkel bûnre cs�b�totta az embert �s sz�ntelen k�s�rt�sbe viszi. A s�t�n a hazugs�g atyja (Jn 8:44). Aki eg�sz l�ny�vel a bûnnel azonosul, az a hazugs�g �ldozata lesz, �s maga is hazugg� v�lik, mert �let�vel tagadja Isten szeretet�nek, szents�g�nek �s hatalm�nak val�s�g�t.

Jel. 21,9–27. Az �j Jeruzs�lem.

Az �j Jeruzs�lem le�r�sa is r�gi apokaliptikus trad�ci�hoz kapcsol�dik, de azokon t�lmenve �j j�vend�l�s keletkezik. A Jel k�nyv�bõl m�r megszokott m�don J�nos, a l�tom�sok tudatos szerkesztõje, a hagyom�ny r�gi k�veibõl a sz�m�ra legalkalmasabbakat �sszev�logatva igyekszik kifejezni az emberileg kifejezhetetlent, �s k�zben egy eg�szen �j, a r�gitõl mer�szen el�tõ k�p j�n l�tre. Ez az �j k�p nem egyszerûen a r�gi ism�tl�se vagy a r�gi j�vend�l�snek sz� szerinti beteljesed�se, hanem a r�gi �g�retek minden k�pzeletet fel�lm�l� m�don t�rt�nõ c�lhoz �r�se. Az �j Jeruzs�lemrõl alkotott k�p is alapjaiban az Ez 40–48. r�szekhez kapcsol�dik. Ez�kiel szint�n elragadtatott egy magas hegyre, ahonnan megl�thatta a (fogs�g ut�n) �jj��p�lt Jeruzs�lem falait. Egy angyal mutatta neki a messi�si idõk �j templom�t, amelyikbõl az �ld�s foly�ja ered (Ez 47:1–12). Ezzel szemben az a v�ros, amelyiket az angyal mutatott J�nosnak, eg�szen m�s volt, mert hi�nyzott belõle a templom. Az �j Jeruzs�lem a nev�n k�v�l semmiben nem hasonl�tott a r�gihez. T�k�letes dicsõs�g�ben fel�lm�lta a r�git.

Az egyik angyal, aki v�grehajtotta Babilonon, a nagy par�zn�n az �t�letet, most megmutatja J�nosnak a „menyasszonyt”, a „B�r�ny feles�g�t”. Mindk�t sz� csill�ml� jelent�sû. Jelenti a t�k�letess�gre jutott egyh�zat (v�. 19:7) �s jelenti egyben azt a helyet, ahol Isten �r�kre �s elv�laszthatatlanul egy�tt lesz n�p�vel. Az �j Jeruzs�lem elsõ szembetûnõ von�sa, hogy benne volt az Isten dicsõs�ge” (11. v.). Ez kifejezhetetlen f�nyt adott a v�rosnak. Ez a f�ny hasonl� volt a l�tnok szerint a „krist�lyf�nyû j�spishoz”. Ennek k�l�n�sen sz�p f�ny�t ismerik az �kori �r�k is. A j�spis a kvarcnak idegen anyagokkal sz�nezett v�ltozata. Barna, k�k, s�rga, v�r�s �s z�ld sz�nekben csilloghat. A l�tnok elõsz�r a v�ros fal�t �s tizenk�t kapuj�t pillantja meg, a kapukat angyalok õrzik �s a kapukon Izr�el tizenk�t t�rzs�nek neve olvashat�. Minden �gt�j fel� h�rom-h�rom kapu n�z, nyitva minden ir�nyban. Az �j Jeruzs�lem kapui nem v�delemre �s elz�r�sra, hanem bemenetelre val�k (v�. Ez 48:30). A v�ros fal�nak tizenk�t alapk�v�n a tizenk�t apostol neve �ll. Az egyh�z az apostolok �s pr�f�t�k alapk�v�re �p�lt fel (Ef 2:20). Az angyal a kapuk �s az alapok megmutat�sa ut�n megm�ri a v�ros hossz�t, sz�less�g�t �s magass�g�t. A m�retekbõl kitûnik, hogy az �j Jeruzs�lem egy hatalmas kocka alak� �p�tm�ny, amelynek minden oldala tizenk�tezer stadion, azaz kb. 2400 km. Az antik korban a kocka alakja a t�k�letess�g jelk�pe volt. Az �j Jeruzs�lem az Isten �ltal �p�tett t�k�letes v�ros. A fal magass�ga hossz�s�ga mellette eleny�szõ, sz�znegyvenn�gy k�ny�k, kb. 70 m magass�g, ember, azaz angyal m�rt�k�vel m�rve, teh�t szent m�rt�kkel. A babiloni asztr�lis elk�pzel�s szerint a mennyboltot egy eg�szen alacsony k�rf�l tartotta a horizonton. A falak �p�tõanyaga a m�r eml�tett j�spisb�l volt, az eg�sz v�ros pedig �ttetszõ aranyb�l. �ttetszõ aranyr�l Platon is tud. Val�sz�nûleg valamilyen krist�lyos anyag volt arannyal �titatva. A 18. versben az end�m�sis igen ritka sz�, k�tõanyagot is jelent. A tizenk�t alapkõ dr�gakõanyaga a megfelelõ �sz�vets�gi felsorol�sokhoz igazodik (Ex 28:17kk.; 39:10kk.; Ez 28:13). A tizenk�t dr�gakõbõl k�sz�lt alapkõ a t�k�letess�gre jutott egyh�z teljess�g�t jelk�pezi, a r�gi Izr�el tizenk�t t�rzs�nek megfelelõen. A dr�gak�veknek nincs semmi misztikus jelent�se. A dr�gak�vek azt jelzik vil�gosan, hogy Istennek olyan �rt�kes az õ n�pe, mint a dr�gak�vek. A tizenk�t kapu egy-egy hatalmas gy�ngybõl val�, a v�ros utc�ja olyan ragyog�, mint az �tl�tsz� �veghez hasonl� tiszta arany. Az �rt�kes �p�tõanyag egyenk�nti magyar�zata nem sz�ks�ges. Egy�tt akarja mindez szeml�ltetni a v�ros dicsõs�g�t, amelyiknek m�gis legnagyobb �rt�ke Isten jelenl�te. Ez az, ami le�rhatatlan f�nyt �s dicsõs�get ad neki.

A 22. versben a l�tnok tekintete a v�ros belseje fel� fordul. R�gen a templom volt Isten jelenl�t�nek sz�nhelye, m�g a Jel apokaliptikus r�szei szerint is (v�. 11:19; 14:15; 15:15). Az �j vil�gban nincs sz�ks�g ilyen helyre, mert „a mindenhat� Isten a temploma �s a B�r�ny”, teh�t Isten �s a B�r�ny �lland� �s �r�k jelenl�te feleslegess� teszi a templomot. A f�ld�n j�r� egyh�znak tudnia kell, hogy Isten �tjai nem a f�ldi kultuszhelyeken, nem is mag�ban az egyh�zban, az egyh�z �p�t�s�ben v�gzõdnek, hanem a „templom n�lk�li v�rosban”, ahol Isten jelenl�te mindent bet�lt �s lesz minden mindenekben. Ez a l�tom�s meg�v benn�nket kultuszhelyeink �s egyh�zi szervezeteink lebecs�l�s�tõl, de t�lbecs�l�s�tõl is. Az �j Jeruzs�lemnek nem lesz sz�ks�ge t�bb� az �gitestek vil�goss�g�ra, mert Isten dicsõs�ge vil�g�tja meg, amely f�nyesebb minden teremtett f�nyn�l, mert maga a vil�goss�g. Nem lesz s�t�ts�g sem, sem �jszaka, hiszen a s�t�ts�g v�gleg legyõzetett (v�. Jn 1kk.; 1Jn 1:5; 22:5). A n�pek ennek a vil�goss�gnak a f�ny�n�l fognak j�rni. Nem mint ellens�gek gyûlnek egybe a szent v�ros ellen, hanem tiszteletet �s dicsõs�get adni Istennek. Mivel nem lesz �jszaka, a kapuk �lland�an t�rva lesznek. Az �j Jeruzs�lem „ny�lt v�ros” lesz, mert nem lesz t�bb� gonosz sz�nd�k �s f�lelem.

A 27. vers megjegyz�se: „nem megy be oda semmi tiszt�talan” – nem azt jelenti, hogy az �j teremt�sben is lesznek tiszt�talanok, hanem azt, hogy csak azok �rhetik meg az �j Jeruzs�lem �g�ret�nek beteljesed�s�t, akik be vannak �rva a „B�r�ny �letk�nyv�be” �s nincs k�z�ss�g�k a hazugs�ggal.

Jel. XXII. R�SZ

Jel. 22,1–5. Az �let vize �s az �let f�ja.

A XXII. r�sz 1–4. versei m�g az �j Jeruzs�lemrõl sz�lnak. Itt azonban egy �j mot�vum mer�l fel: a visszat�rõ paradicsom. Az �let vize, amely az apokaliptikus hagyom�ny szerint a paradicsomb�l fakadt (Gen 2:10; v�. Ez 47:8kk.; Henoch 8:4), az �jsz�vets�gben m�r kil�p az apokaliptika k�pvil�g�b�l �s vall�si szimb�lumm� lesz (Jn 8:38). Ez a v�z az �r�k�let vize, a romolhatatlan �let aj�nd�ka. Ez a foly� Isten �s a B�r�ny tr�nj�b�l ered. Az �r�k�let forr�sa teh�t maga Isten �s Krisztus, mindkettõj�k �letet ad� ig�je �s �dv�z�tõ szeretete (v�. Jn 3:5).

A paradicsom mot�vuma folytat�dik. Az �let f�ja valamikor az �denkert k�zep�n �llt (Gen 2:9; 3:22). Isten �jj�teremtett vil�g�ban azonban ism�t jelen lesz (v�. 2:7; 22:14.19). A xylon z��s ezen a helyen kollekt�v singul�rist jelent. Az „innen �s t�l” �gy �rtelmezhetõ, hogy az �let f�ja az �let vize foly�j�nak mindk�t partj�n fasork�nt �ll (Ez 47:7.12). Mivel az �let foly�ja a v�ros fõ�tj�nak k�zep�n folyt �s mellette az �let f�j�nak sora �llt, mindenki szabadon hozz�f�rhetett. Ez azt jelenti, hogy az �let f�ja nincs t�bb� elz�rva az ember elõl, mint a bûneset ut�n (Gen 3:22). A fa �venk�nt tizenk�tszer hoz term�st. Az apokaliptikus v�radalmak szerint az elj�vendõ vil�gkorszakban a f�k minden h�napban teremnek �s gy�m�lcs�knek gy�gy�t� hat�sa lesz. Rejt�lyes �s nehezen �rthetõ mondat: „a fa levelei a n�pek gy�gy�t�s�ra val�k”. Ha az �j teremt�sben m�r nincs hal�l, f�jdalom �s szenved�s (21:4), akkor mi�rt kell gy�gy�tani a n�peket? Egyes exeget�k arra gondolnak, hogy itt a k�rhozatra �t�ltek gy�gy�t�s�r�l van sz� (Rissi, i. m. 136–137). Az apokatastasis pant�n gondolat�t belemagyar�zni ebbe a kijelent�sbe erõszakoltnak l�tszik. A legk�zenfekvõbb megold�s, hogy az eis therapeian kifejez�st nem a hagyom�nyos �rtelemben magyar�zzuk. A therapeia nemcsak gy�gy�t�st, hanem szolg�latot �s megõrz�st is jelent. Az �let f�j�nak levelei teh�t a n�pek szolg�lat�ra, Isten k�z�ss�g�ben val� megõrz�sre rendeltettek. Az eledel �s az ital az �kori keleten egyben isteni aj�nd�kok k�zl�s�t is jelentette. Az �let f�j�nak gy�m�lcsei �s levelei Isten aj�nd�k�ul szolg�lnak, a vele val� k�z�ss�get erõs�tik az �j teremt�sben. A l�tnok �jra megerõs�ti, hogy az �j Jeruzs�lemben „semmi �tok nem lesz”, ami az ember �let�t terheln�, mert bûn �s hal�l sem lesz t�bb�.

A r�gi ai�n-ban lehetetlen volt az embernek Istent �lve megl�tni (v�. Ex 33:20.23). De a kegyesek legnagyobb rem�nys�ge m�gis az volt, hogy egyszer megl�thatj�k Istent (Zsolt 83:8; a LXX-ben, 4 Ezsd 7:98). Most ez a k�v�ns�g, amely m�g M�zesnek sem teljes�lt, val�s�gg� lesz: „�s l�tni fogj�k arc�t”. Szolg�i sz�nrõl sz�nre l�tva im�dj�k Istent, „�s neve homlokukon lesz”, �r�kre elv�laszthatatlanul az �v�i lesznek. A n�v, amely egykor �ld�ztet�st jelentett sz�mukra, most dicsõs�g�kre szolg�l, mert „uralkodnak �r�kk�n-�r�kk�”. A 21:4kk.-ben m�g az egy�ni sorsok gy�gy�t�s�n volt a hangs�ly, itt m�r Isten v�lasztottai feladat�r�l �s k�ldet�s�rõl az �j vil�gkorszakban. Akik itt mindhal�lig szolg�ltak, ott uralkodni fognak. Az �r�k�let nem t�tlens�g, hanem t�bbrebizat�s, Mt 25:21 eschatol�giai �zenet�t az egyh�z sokszor szem elõl t�vesztette, amikor csak mor�lisan magyar�zta J�zusnak ezt a kijelent�s�t.

Jel. 22,6–21. A k�nyv pr�f�ci�lnak hiteless�ge. Int�s a k�szenl�tre. Im�ds�g Krisztus elj�vetel��rt. A k�nyv utols� szakasza egyben a k�nyvben le�rt pr�f�ci�k hiteless�g�nek t�bbsz�r�s megerõs�t�se. Egym�s ut�n sz�l Krisztus, a l�tnok, a L�lek, a menyasszony, majd �jra a l�tnok, Krisztus �s az egyh�z, �s bizonys�got tesznek, hogy a k�nyvben le�rt pr�f�ci�k tartalma megfelel az igazs�gnak. Elõsz�r Krisztus tesz tan�bizonys�got J�nos mellett (v�. 7. v.). Amiket J�nos leirt, azok olyan ig�k, amelyek megb�zhat�ak �s megfelelnek a kijelentett igazs�gnak (logoi pistoi kai al�thinoi). „A pr�f�t�k lelk�nek Istene” k�ldte el angyal�t, hogy kijelentse J�nosnak Isten terve beteljesed�s�t, „amiknek meg kell t�rt�nni�k”. J�nos �r�saiban, bizonys�gt�tel�ben ugyanaz a L�lek munk�lkodik, mint a pr�f�t�kban (v�. 1Kor 14:32; 2Pt 1:21). J�zus maga az, aki J�nos �ltal �zen a gy�lekezeteknek: elj�n hamar, �s boldog az, aki megtartja a k�nyv pr�f�ci�inak ig�it. Krisztusnak ezzel a mond�s�val a k�nyv visszat�r a bevezet�s gondolat�hoz (v�. 1:1.19; 4:1). A makarizma is a k�nyvben kimondott elsõ boldog-mond�shoz csatlakozik (v�. 1:3). Az �g�ret azoknak. sz�l, akik a k�nyvben olvashat� pr�f�cia szavainak hitelt adnak, �s k�vetik azokat.

Ezek ut�n J�nos veszi �t a sz�t (8kk.). Le�rja, hogy amikor hallja Krisztust�l szolg�lata hiteles�t�s�t leborul az angyal elõtt, aki õt eddig k�s�rte, felt�rta �s magyar�zta elõtte a jelen�seket. Megism�tlõdik a 19:10 jelenete. Az angyal �jra elh�r�tja mag�t�l a proskyn�sis-t, szolgat�rs�nak nevezi mag�t �s ezt mondja: Istent im�dd! Vil�gos �ll�sfoglal�sa ez a mond�s az õskereszty�ns�gnek a tiszta monotheizmusa mellett. Feltûnõ, hogy ebben a szakaszban h�romszor is le�rja J�nos a theos-Isten nevet. Lez�rultak a l�tom�sok, ezek ut�n elhagyja az apokaliptika st�lus�t, amelyik Isten nev�t rejtjelek �s k�r�l�r�sok m�g� rejti. J�nos most m�r vil�gosan sz�lhat, �gy, mint ahogyan az evang�list�k �s az apostolok besz�lnek. A 10–16 versekben �jra J�zus veszi �t a sz�t. J�nos parancsot kap, hogy ne pecs�telje le a k�nyvet (10. v.). Az apokaliptikus k�nyvekben �ppen az ellenkezõ parancs szokott �llni: le kell pecs�telni a k�nyvet �s el kell tenni az utols� idõkre (v�. Henoch 1:2; 93:10; 104:12; D�n 8:26; 12:4.9). J�nos ig�i val�ban pr�f�ci�k, arra vannak rendelve, hogy hirdess�k az embereknek Isten kijelentett akarat�t, ann�l is ink�bb fontos a teljes ny�lts�ggal val� hirdet�s�k, mert „az idõ k�zel van”. K�zel az �g�retek beteljesed�s�nek ideje, sz�ks�ges teh�t, hogy elv�ljon az igaz a hamist�l, a szent a szents�gtelentõl.

A 12. vers �g�rete �zs 40:10-hez kapcsol�dik. A megdicsõ�lt �r �jra megerõs�ti elj�vetel�nek k�zels�g�t �s biztos�tja �v�it b�r�i hatalm�nak erej�rõl. J�zus ugyanazokat a m�lt�s�gjelzõket haszn�lja itt, mint Isten (v�. 21:6). Õ �s az Atya egyek (Jn 10:30). Boldogok azok, akik elfogadj�k az Õ v�lts�ghal�l�nak gy�m�lcseit, mert ez ad nekik jogot bemenni a mennyei Jeruzs�lembe (14. v.). Krisztus paruzi�j� kereszthal�l�nak a botr�nkoz�s�ba van elrejtve. A dicsõs�ges Krisztussal val� k�z�ss�g csak a megfesz�tett Krisztussal val� k�z�ss�g �tj�n �rhetõ el. A 15. vers �jra felsorolja azokat (v�. 21:8), akiknek k�v�l kell maradni Isten �j vil�g�n. A fõbûn�k: h�zass�gt�r�s �s b�lv�nyim�d�s, �ppen �gy, mint a 21:8 bûn-katal�gus�ban. A felsorol�s most kieg�sz�l a gyilkoss�g bûn�nek az eml�t�s�vel. Feltûnõ m�g az „ebek” kifejez�s haszn�lata. Az eb keleten tiszt�talan �llatnak sz�m�tott, �gy az „ut�latos” sz� szinonimj�nak vehetõ.

J�zus besz�de k�t m�lt�s�gjelzõvel fejezõdik be: 1. Õ a D�vid gy�kere �s sarja. M�s sz�val nemcsak D�vid fia; hanem D�vidnak Ura is (v�. Mk 12:35kk.). Õ a D�vid h�z�b�l sz�rmaz� Messi�s, akiben minden messi�si �g�ret �s rem�nys�g beteljesedik (�zs 9:1kk.; 11:1kk.; v�. R�m 1:3). 2. Õ a f�nyes hajnalcsillag (v�. 2:28). A hajnalcsillag az antik vil�gban a vil�guralom jelk�pe volt (v�. Num 24:17). Õ a Kir�lyok Kir�lya, Uraknak Ura. J�zus ut�n a L�lek menyasszonya sz�lal meg. Az egyh�z is s�v�rogva n�z Krisztus visszaj�vetele fel�. Maga a L�lek esedezik �rett�nk (R�m 8:26), Õ veszi �t a gy�lekezetek �s mag�nosok im�j�t, �s viszi Isten tr�nja el�. A Jel felh�v�ssal fordul mindazokhoz, akik hittel hallj�k ezt a foh�szkod�st, hogy õk is mondj�k: „J�jj”. Mindenki, aki szomj�hozza az �let viz�t, Isten megigaz�t� �s �j �letet ad� ig�j�t, vegye el ingyen. Ma m�g a kegyelem idej�t �lj�k. Aki k�sz hittel elfogadni a Krisztus �ltal aj�nd�kozott romolhatatlan �let aj�nd�k�t, az �r�k�letet nyer.

Ezek ut�n �jra J�nos veszi �t a sz�t (18. v.). Figyelmezteti a gy�lekezeteket, hogy az �ltala le�rt pr�f�ci�khoz sem hozz�tenni, sem belõl�k elvenni nem szabad. Aki v�t ez ellen a parancs ellen, annak Isten is bûn�hez m�lt�an fizet. Aki hozz�ad valamit saj�t gondolataib�l, azt Isten a k�nyvben le�rt csap�sokkal s�jtja. Aki pedig elvesz belõle, att�l Isten elveszi az �j vil�gba val� bemenetel jog�t, megfosztja a mennyei Jeruzs�lembe nyert polg�rjog�t�l. J�nosnak ez a hallatlan ig�nye, mûv�nek isteni hiteles�t�s�bõl ered. J�nos bizonyos benne, hogy ez az �lõ Isten megv�lt� �zenete az emberhez. M�lt� teh�t, hogy az egyh�z �s a gy�lekezetek teljes tiszteletet tan�s�tsanak a Jelen�sek pr�f�ci�i ir�nt: Ennek a tiszteletnek mindenekelõtt abban kell megnyilv�nulnia, hogy a Jel k�nyv�t �vjuk a rajong� k�pzelet hozz�k�lt�seitõl, spekul�ci�it�l. Igyekezn�nk kell a Jel k�nyv�t �gy meg�rteni, mint ahogyan azt J�nos �rtette, �s mint ahogy õ int�sk�nt �s vigasztal�sk�nt nek�nk tov�bb adta.

A z�r� versben Krisztus �jra megerõs�ti az elj�vetel�rõl sz�l� �g�ret�t: „Bizony hamar elj�v�k!” Ezt a „hamar”-t �gy kell �rten�nk, mint ahogy az apostoli korszak is �rtette: „Ez az egy azonban ne legyen elrejtve elõttetek szeretteim, hogy egy nap az �rn�l olyan, mint ezer esztendõ �s ezer esztendõ, mint egy nap. Nem k�sik el az �g�rettel az �r, mint n�melyek k�sedelmesnek tartj�k, hanem hosszan tûr �rett�nk, nem akarv�n, hogy n�melyek elvesszenek, hanem, hogy mindenki megt�r�sre jusson” (2Pt 3:8–9)

A gy�lekezet Krisztus �g�ret�re �gy felel: „�men, j�jj Uram J�zus!” M�r az õsgy�lekezetekben is haszn�lt ar�m nyelvû foh�sz: marana-tha = mi Urunk j�jj. �tveszik a hell�nista gy�lekezetek is (1Kor 16:22). Ez a k�ny�rg�s az õskereszty�n gy�lekezeti liturgi�nak szil�rd r�sz�v� lett. Az apostoli lev�l felolvas�sa ut�n a gy�lekezet ezzel az im�val k�sz�l az �rvacsor�hoz, amelyikben aj�nd�kba kapja a Krisztussal val� egy�ttl�t elõleg�t a Szentl�lek �ltal.

A Jel z�r� �dv�zlete hasonl� P�l leveleinek z�r� formul�ihoz. J�nos az �r J�zus kegyelm�be aj�nlja a gy�lekezeteket, k�v�nja, hogy az, ami az �letben a legfontosabb az embernek, Krisztus bûnbocs�t�, �jj�sz�lõ erõt, b�tors�got �s rem�nys�get ad� kegyelme maradjon mindny�jukkal. Ha az emberi l�t �s t�rt�nelem viszontags�gain �t az Õ hûs�ge �s kegyelme k�s�r benn�nket, bizonyosan meg�rkez�nk �vezredek v�rakoz�s�nak beteljes�l�s�hez, a mennyei Jeruzs�lemhez, a bûntõl, a szenved�stõl, hal�lt�l megszabad�tott, Isten �r�k �dv�z�tõ jelenl�t�ben �lõ vil�ghoz.

J�llehet a Jel k�nyve a j�vendõbe n�z, m�gis a mindenkori jelen egyh�z�nak sz�l. Amikor �lland� k�szenl�tre, munk�ra int, amikor Krisztus k�vetõitõl a szents�get, az igazs�g mellett val� hûs�ges meg�ll�st �s hazugs�g elleni harcot k�veteli meg, akkor egyben a jelen feladat�ra ir�ny�tja a figyelm�nket. A j�vendõh�z val� utat a jelenben lehet megtal�lni. Isten �j vil�g�hoz val� polg�rjogot ebben az �letben kell elnyerni. A helyesen �rtett �s olvasott Jel k�nyv�nek nemcsak hatalmas vigasztal� ereje hanem hatalmas etikai �zenete is van. Csak az� lehet a j�vendõ, aki ebben az �letben teljes erej�vel az igazs�g szolg�lat�ban �ll. Korunk kereszty�ns�g�nek is nagy figyelmeztet�s, �tmutat�s �s rem�nys�g forr�sa lehet a Jel k�nyve.