Jel. XIV. R�SZ

A Jel k�nyve a 14. r�sszel �ri el cs�cspontj�t. H�romszor h�t l�tom�s vezet hozz� (6–13:18), �s h�romszor h�t l�tom�s k�vetkezik ut�na az �j �g �s �j f�ld elj�vetel�ig (15–21:5). A 14. r�sz tartalma a kereszty�n eschatol�giai rem�nys�g legfõbb v�radalma, az Emberfia elj�vetele.

Jel. 14,1–5. A B�r�ny �s k�s�rete a Sion hegy�n.

A 13. r�szben olvashat� rettenetes k�s�rt�sek �s pr�b�k l�tt�n felvetõdik a k�rd�s: Ki �llhat meg a hitben (v�. 6:17; 7:1–8)? A ki nem mondott, de jelenlevõ �s n�m�n szorongat� k�rd�sre a l�tnok egy �j l�tom�sban kap feleletet. J�nos hirtelen a B�r�nyt l�tja a Sionon, az �dv�z�ltek sokas�g�nak k�r�ben. A Sion hegye, amelyen Jeruzs�lem �p�lt, a hagyom�nyos zsid� v�radalom szerint az a hely, ahol a Messi�s meg fog jelenni n�pe megment�s�re az �t�let tart�s�ra (J�el 3:4; 4Ezsd 13:35). Ez a hely, a Sion hegye az �dv�z�ltek megõrz�s�nek a helye. Nyilv�nval�an nem a f�ldrajzi �rtelemben vett Jeruzs�lemrõl, hanem a mennyeirõl van sz�. Az �dv�z�ltek sz�ma sz�znegyvenn�gyezer. Ezek, az igaz Izr�el tizenk�t t�rzs�bõl elpecs�teltek (v�. 7:4kk.); akik nem vett�k fel a fenevad b�lyeg�t, hanem a B�r�nynak �s az õ „Atyj�nak neve volt fel�rva homlokukra” (1. v.). Ez azt jelenti, hogy elidegen�thetetlen�l, �r�kre az Isten�i lettek. Isten �s a B�r�ny �s istenn�pe elv�laszthatatlanul egy�v� tartoznak.

A nagy vizek hangja �s a mennyd�rg�s a B�r�ny m�lt�s�g�t �s fens�g�t jelzi (v�. 1:15; 19:6; v�. 4:5; 8:5; 11:19). J�nos ezzel egyidõben h�rf�k hangj�t hallja. A kithara a zsolt�r�r� hagyom�nyos hangszere, istentiszteleti. hangszer (v�. 5:8). Ezen a mennyei istentiszteleten �nekelt himnuszokat csak Krisztus v�lasztottai �rthetik meg. Isten tr�nj�nak eml�t�se, amely elõtt az istentisztelet folyik, utal arra, hogy az �nek tartalma hasonl� lehet az 5. r�szben olvashat� himnuszokhoz, amelyeket az angyalok �nekeltek. Csak a 19:1–10-ben olvashatunk �jra olyan himnikus sz�vegeket, amelyek k�zlik az �dv�z�ltek gyõzelmi �nek�t. A manthanein J�nos irataiban az akouein korrelat�v fogalma v�. Jn 6:54. Aki Isten besz�d�t hallja �s megtanulja, meg�rti, elfogadja, az a Krisztus�. Ezek azok, „akik megv�s�roltattak a f�ldrõl”, akiket a B�r�ny �ldozata �ltal megv�ltott a bûnbõl �s mag��v� tett (v�. 5:9). A B�r�ny gyõzelme m�r hitben l�that�, az �dv�z�ltek �neke hitben hallhat�, akkor is, ha a f�ldi egyh�z teljes m�lys�g�ben nem tudja azt meg�rteni.

A 4–5. versekben a sz�znegyvenn�gyezer jellemz�s�ben a 7:1–8-hoz k�pest �j von�sok jelentkeznek. K�ts�g n�lk�l mindk�t helyen ugyanarr�l az �dv�z�lt, v�lasztott seregrõl van sz�, amelyik el van pecs�telve Istennek. Itt azonban azt olvassuk, hogy „ezek azok, akik nõkkel nem szennyezt�k be magukat” (4. v.). L�tsz�lag bizonyos aszketikus ir�nyzatok �rv�nyes�l�s�rõl van sz� ebben a jellemz�sben (v�. 1Kor 7:1.8). Az ouk emolynth�san annak a jellegzetes kifejez�se, hogy a jelzettek szexu�lis kicsapong�sokt�l mentesek, a parthenoi sz� pedig a teljes nemi megtart�ztat�sra utal. A Jel k�nyve �s az �jsz�vets�g eg�sz�be azonban nem illeszthetõ be az a n�zet, hogy az �dv�z�ltek eschatol�gikus gy�lekezete csak nõtlen f�rfiakb�l �llhat. Ennek a helynek a meg�rt�s�hez seg�ts�g�l kell h�vnunk az eg�sz bibliai kijelent�s-t�rt�netet. A pr�f�t�kn�l gyakran olvashat�, hogy ezek az Istentõl val� elfordul�st �s b�lv�nyoz�st par�znas�gnak, fajtalans�gnak nevezik (v�. H�s 2:14–21; Jer 2:2–6). Maga a Jel k�nyve is ismeri ezt a fordulatot (14:8; 17:2.4; 18:3.9; 19:2). Ennek az ellent�t�vel is tal�lkozunk a Szent�r�sban: az egyh�z, Krisztus jegyese, tiszta szûz (2Kor 11:2). Mivel a Jel 13-ban �ppen a b�lv�nyoz�s kis�rt�s�rõl �s a hamis istentiszteletben val� r�szv�tel pr�b�j�r�l van sz�, k�zenfekvõ �dvt�rt�neti magyar�zat, hogy a sz�znegyvenn�gyezer nem aszk�t�k egy kis csoportja, hanem azok az �dv�z�ltek, akik nem estek �ldozatul a b�lv�nyoz�s, a k�nyv �r�sa idej�n a cs�sz�rkultusz k�s�rt�s�nek. M�g jellemzõbb a k�vetkezõ mondat az �dv�z�ltek sereg�re: „Ezek azok, akik k�vett�k a B�r�nyt, ahova csak megy”. Az akolouthein a Krisztus k�vet�s�nek, a tan�tv�nyi mivoltnak jellegzetes kifejez�se (v�. Mk 8:34; Mt 10:38). A sz�znegyvenn�gyezer nem k�vetett m�st, hanem egyed�l Krisztus k�vetõje volt. Krisztus k�vet�se, az ir�nta val� engedelmess�g a kereszten, szenved�seken �s hal�lon �t vezet a dicsõs�gbe (v�. Fil 2:5kk.).

A sz�znegyvenn�gyezer m�sik jellemzõje, hogy aparch�. Az aparch�, a zsenge, az elsõ term�s, a term�sbõl vett elsõ �ldozat, egyben a teljes arat�s �g�rete (v�. Lev 23:9kk.; Num 28:26kk.). Az emberek k�z�l kiv�lasztott, a megv�ltott h�võk serege csak elsõ zsenge, elõleg abb�l a teljess�gbõl, amit Isten sz�n az emberis�gnek, mert az eg�sz vil�g Isten�, az eg�sz term�s õt illeti. Az �ldozati terminol�gia tov�bb kis�r az 5. versben. A v�lasztottak, �ppen �gy, mint a mennyei l�nyek hazugs�gt�l, csal�rds�gt�l mentesek. A hazugs�g az �rd�g l�nyege (v�. Jn 8:44). Az �dv�z�ltek egyben am�moi, azaz olyan hiba n�lk�liek, amely alkalmatlann� tenn� õket az Istennek val� odaszentel�sre. Az �ldozatnak, az Istennek szentelt aj�nd�knak hiba n�lk�linek kellett lennie (v�. Zsid 9:14; 1Pt 1:19; v�. Ex 12:5; Lev 23:12k.). Az Istennek szentelt �ldozat �s Isten tulajdon�v� tett n�p�nek gondolata az �dv�z�t�s t�rt�net�bõl szokott m�don �tv�zõdik ezekben a sorokban. Jel. 14,6–13. Az �t�let meghirdet�se �s elõk�sz�t�se. A mennybõl most �jra a f�ldre ir�nyul J�nos tekintete. A l�tnok �jra l�t egy angyalt (az allon azt jelzi, hogy folytat�dnak azok a l�tom�sok, amelyeknek fõszereplõi az isteni �t�letek meghirdet�s�re �s v�grehajt�s�ra elk�ld�tt angyalok voltak). Az „�g k�zepe”, a zenit az �kori vil�gszeml�let szerint (amelyben a f�ld lapos koronghoz hasonl�) az a hely, amelyet minden�nnen l�tni lehet: Az �t�let meghirdet�s�t h�rom angyal v�gzi el. A k�z�pen rep�lõ �s az evang�liumot hirdetõ elsõ angyalt teh�t minden n�p l�thatja �s hallhatja. Az euaggelion itt nem a jellegzetes �r�mh�r, hanem az isteni �zenet �rtelm�ben szerepel (v�. 10:7). Az utols� �t�let elõtt m�g egy isteni �zenetet k�z�l az angyal az emberekkel: „F�lj�tek az Istent, �s adjatok neki dicsõs�get”. Ez a tradicion�lis zsid� �s az õskereszty�n misszi�i pr�dik�ci� l�nyege: Felh�v�s az egyed�li Istenhez, az �lõ Istenhez val� megt�r�sre (ApCsel 14:15kk.; 17:24k.; 1Thessz 1:9). Term�szetesen ez, a kereszty�n k�rygma szerint, csak J�zus Krisztus �ltal lehets�ges. Ez�rt ez a hely p�rhuzamba �ll�that� Mt 24:14-ben tal�lhat� v�radalommal, hogy ti. mielõtt j�n a v�g, az Isten orsz�g�nak evang�liuma elõbb minden n�pnek hirdettetik.

Az �t�letet hirdetõ m�sodik angyal az �sz�vets�gi pr�f�cia szavaival hirdeti meg az �t�letet: „Elesett, elesett a nagy Babilon…” (�zs 21:9; Jer 51:7k.; D�n 4:27). Babilon az �sz�vets�gben �s az apokaliptik�ban sokszor �gy jelenik meg, mint a gonoszs�g megtestes�tõje. A zsid� apokaliptika pedig R�ma fedõnevek�nt haszn�lja (Baruch Ap 67:7; Sibyllin�k 5:143.159; v�. 1Pt 5:3). A Jel k�nyve is R�m�t �rti, valah�nyszor Babilont mond (v�. 17:9). A pr�f�tai igehirdet�sbõl ismert szok�s szerint az elj�vendõ �t�letet, mint megt�rt�nt t�nyt hirdeti meg az angyal. Isten �g�reteinek beteljesed�se olyan bizonyos, hogy m�r akkor megt�rt�nteknek vehetõ, amikor elhangzanak. Babilonnak �s R�m�nak egyar�nt az a bûne, hogy minden n�pet itatott „par�znas�ga indulat�nak bor�val”, azaz a b�lv�nyim�d�ssal (v�. �zs 51:7). R�ma a cs�sz�rkultusz erõszakos terjesztõje az elsõ olyan vil�ghatalom, amely egy pog�ny vall�si kultusz elfogad�s�t teljes hatalm�val erõszakolta a hat�sk�r�ben �lõ n�pekre. A harmadik angyal mondja ki azt az �t�letet, amely azokat s�jtja majd, akik a fenevadat im�dt�k �s b�lyeg�t felvett�k. Ezek inni fognak Isten haragj�nak bor�b�l, amely akratos, azaz v�zzel nem elegy�tett, t�m�ny, sõt r�ad�sul b�d�t�an fûszerezett (a kerannymi fûszerrel val� vegy�t�sre �s annak hat�s�ra vonatkozik). Teh�t Isten legs�lyosabb haragja z�dul a fenevad im�d�ira, inniuk kell Isten haragj�nak pohar�b�l (Jer 25:15kk.), �s tûzben �s k�nben k�noztatnak, a B�r�ny �s az angyalok elõtt. A tûz �s k�n Sodoma �s Gomora pusztul�s�nak k�p�bõl vett hasonlat, amelyet az apokaliptika az utols� �t�let borzalm�nak az ecsetel�s�re haszn�l. Az apokaliptik�ban sokszor haszn�lt k�p szerint az �t�let az angyalok elõtt t�rt�nik (Hen 48:9; 4Ezsd 7:36; v�. Lk 12:9; 15:10). A B�r�ny itt �t�lõ b�r�k�nt van jelen. A b�ntet�snek nincs hat�ra. J�llehet az eis ai�nas ai�n�n egy m�s �r�kk�val�s�g fogalmat rejt mag�ban, mint a hagyom�nyos egyh�zi, mert kb. ennyit jelent: vil�gkorszakokon kereszt�l – m�gis, a b�ntet�s al� rekeszt�s emberileg bel�thatatlan idõre t�rt�nik. A b�ntet�s�k l�nyege, hogy nincs nyugalmuk (ouk echousin anapaousin), b�kess�g�k, amit csak az Istennel val� k�z�ss�g adhat. Itt eml�ti utolj�ra a Jel k�nyve a szentek �llhatatoss�g�t. A fenevad ig�nye ellen val� �llhatatos bizonys�gt�telben, az �lõ Istenhez val� hûs�gben pr�b�ltatik meg v�gsõkig a lev�l olvas�inak a hite. Ez az intelem a Krisztus v�lts�gmûve �s visszaj�vetele k�z�tti eg�sz idõre �rv�nyes, mert a b�lv�nyim�d�s sokf�lek�ppen k�s�rt�s marad (v�. 1:3; 12:7).

Egy mennyei hang megerõs�ti ezt az intelmet. A l�tnok �jra parancsot kap az �r�sra. Csak a k�nyv elej�n, k�zep�n �s v�g�n kap ilyen felh�v�st (1:11; 19:9; 21:5). Ezek a felsz�l�t�sok jelzik a l�tnok koncentr�l� ekszt�zisban val� jelenl�t�t az apokaliptikus esem�nyekn�l. Egy „boldog-mond�s” k�vetkezik, amely elsõ a k�nyv apokaliptikus r�sz�ben: „Boldogok a halottak, akik az �rban halnak meg mostant�l fogva”. Az en Christ� a kifejez�s p�li �rtelm�ben veendõ, a Krisztusban �jj�sz�letett, a Krisztusban h�võkrõl van sz�, nemcsak a Krisztus�rt meghaltakr�l, azaz a m�rt�rokr�l. „Mostant�l fogva” a l�tnok kor�ra, nemzed�k�re vonatkozik. Att�l kezdve az utols� idõk, az eschaton eg�sz idej�re. A boldogs�g oka az, hogy megnyugosznak (anapa�sontai), olyasmiben van r�sz�k, amiben a fenevad k�vetõinek; a b�lv�nyoz�knak nem lehet. Az �let terh�tõl, szenved�stõl, szorongattat�st�l, „cselekedeteik pedig k�vetik õket”. Ez a fordulat abb�l a J�zus korabeli zsid� elk�pzel�sbõl ered, hogy az ember cselekedetei az �t�letben fell�pnek, mint v�dõk vagy v�dl�k (v�. 4Ezsd 7:35). Ez a hely azt jelenti, hogy a kereszty�n �letben a hit �s a cselekedetek elv�laszthatatlanul egy�v� tartoznak (v�. Jak 2:14–26). B�r mindny�junknak meg kell jelenn�nk Krisztus �t�lõsz�ke elõtt (v�. 2Kor 5:10), m�gis, azok, akik val�ban Krisztusban �ltek; �s a bel� vetett hitben haltak meg, bizonyosak lehetnek, hogy hit�k �s Krisztus engesztelõ �ldozat��rt megszentelt �let�k, cselekedeteik nem v�dolhatj�k õket. Jel. 14,14–20. Az Emberfia megjelen�se �t�letre.

Az �t�let h�romszoros meghirdet�se ut�n megjelenik az Emberfia, a D�niel k�nyv�bõl �s az evang�liumokb�l ismert szem�ly, aki megval�s�tja Isten orsz�g�t, diadalra juttatja Isten akarat�t (v�. D�n 7:13; Mk 13:26; 14:22 par. helyek). Kir�lyk�nt, homlok�n arany koszor�val jelenik meg, kez�ben sarl�, az �t�let jele, a feh�r felhõ f�nyess�ge mennyei m�lt�s�g�nak jele, egyben annak a v�radalomnak a beteljesed�se, hogy az Emberfia, az �g felhõin” jelenik meg, Istentõl j�n �s Istent k�pviseli. Az Emberfia elj�vetel�vel beteljesednek a D�niel j�vend�l�sei �s J�zus �g�retei (Mt 24; Mk 13). Az Emberfia megjelen�se �s az �t�let elkezd�se h�rom angyal sz�zata keret�ben t�rt�nik. Az egyik angyal a mennyei szent�lybõl, Isten tr�nj�t�l j�n, �s tudtul adja, hogy el�rkezett az az idõ, amit eddig senki nem tudott (v�. Mk 13:32). Az arat�s a pr�f�tai jelk�prendszerben az �t�letet jelenti (v�. J�el 4:13; Mk 4:29). Az �t�letet az Emberfia kezdi el, de az angyalok hajtj�k v�gre. Az Emberfia leveti sarl�j�t a f�ldre, mert az aratni val� be�rett, azaz meg�rett a f�ld az �t�letre. Egy m�sik angyal j�tt ki a mennyei templomb�l, szint�n �les sarl�val. Ez van kiszemelve az �t�let v�grehajt�s�ra. Egy harmadik angyal pedig a mennyei olt�rt�l j�tt ki, amely alatt a m�rt�rok lelkei vannak (6:9), amelyikre az angyal a szentek im�ds�gait helyezi (8:3). Mind a v�rtan�k, mind az im�ds�gok Isten igazs�gos �t�let�t k�rik. Most el�rkezett az im�ds�gok meghallgat�s�nak ideje. Az arat�s ut�n k�vetkezik a sz�ret. A szõlõpr�s kozmikus nagys�g�ra vet�tett k�pe szint�n az �t�letet jelenti. „Isten haragj�nak borsajt�ja” az �t�let rettenetess�g�re utal. A v�ros, amelyikrõl a 20. vers sz�l, Jeruzs�lem, ui. az eschatol�giai v�radalmak szerint Isten Jeruzs�lemn�l hajtja v�gre az �t�letet, Josafat v�lgy�ben (J�el 4:2.12; Henoch 53:1), mialatt Izr�el a szent helyen s�rtetlen marad. A folyamk�nt ki�mlõ v�r �radat�nak ez a meghat�roz�sa: „a lovak zabl�j�ig ezerhatsz�z futamnyira” – szint�n az �t�let borzalm�nak a le�r�s�hoz tartozik. Az ezerhatsz�z stadion (1 stadion 192 m) a csatamezõ nagys�ga, de jelk�pes sz�m, a n�gyes sz�mnak (amely a vil�g eg�sz�t jelzi: n�gy sz�l, n�gy �gt�j) sokszorosa. Az �t�let az eg�sz vil�gra kiterjed. Nyilv�nval�an a „v�ros” is jelk�pesen �rtendõ, az a hely, ahol a v�lasztottak az �t�lettõl mentesek maradnak:

Jel. XV. R�SZ

Jel. 15,1–4. A gyõztesek �neke az �vegtenger mellett.

A 15. r�sz a h�t haragpoh�r kit�lt�s�nek az elõj�t�ka. Az 1. vers megeml�ti a fõt�m�t, amely az 5–8. versekben folytat�dik. K�zben a gyõztesek mennyei �nek�t halljuk (2–4. v.). Az allo s�meion, a m�sik jel, amit most l�t J�nos, az elsõre, a napba �lt�z�tt asszonyra eml�kezteti. A 15. r�sz a 12:1kk.-h�z kapcsol�dik, �s majd a 19:11-ben folytat�dik. Ezek a jelek Isten gyõzelm�nek a k�l�nb�zõ fokozatait jelzik. A jel az�rt nagy �s csod�latos, mert a h�t utols� csap�st (eschatas pl�gas) hoz� angyalokat mutatja, akik teljess�gre viszik, befejezik az Isten bûnt b�ntetõ haragja miatt t�madt �t�letet. Ezut�n k�vetkezik egy �jabb l�tom�s. Mielõtt az Isten h�t haragpohara kit�ltetn�k, m�g egyszer felhangzik az �dv�z�ltek dicsõ�tõ �neke, amely az elk�vetkezõ s�t�t k�pnek mintegy vil�gos h�tter��l szolg�l. Azok, akik gyõztek a fenevadon, lek�zd�tt�k a b�lv�nyim�d�s k�s�rt�s�t �s hûek maradtak Istenhez �s a B�r�nyhoz, az �vegtengern�l �llanak �s istentiszteleti hangszeren, most m�r „az Isten h�rf�i” k�s�ret�vel magasztal� �neket �nekelnek. Az �vegtenger a 4:6-b�l m�r ismert, Isten tr�nja alatt elter�lõ mennyei tenger (�kori elk�pzel�s szerint a mennyezet feletti vizek v�. Gen 1:7), amely most tûzzel, az �t�let vill�maival vegy�tett. A himnusz „M�zesnek, Isten szolg�j�nak �neke”. Val�j�ban t�bb �sz�vets�gi ig�bõl vett id�zet (v�. Zsolt 111:2.4; 139:14; �m 4:13; Deut 32:4; Jer 10:7.10; Zsolt 86:9). Mint ahogyan egykor a V�r�s-tengeren �t megmentett Izr�el dicsõ�tette Istent (Ex 15), �gy dicsõ�tik Isten szabad�t� munk�j�t, hatalm�t, t�rt�nelmi igazs�gos �t�leteit a szenved�seken �t gyõzelemre jutott �dv�z�lt szentek. Az �nek tartalma c�loz Isten r�videsen bek�vetkezõ v�gsõ gyõzelm�re is, amikor mindenek megh�dolnak elõtte (v�. Fil 2:11). A dikai�ma Isten igazs�gos tetteit �s egyben t�rt�nelmi �t�leteit is jelenti. Itt, az elj�vendõ esem�nyekben a kettõ egybe esik.

Jel. 15,5–8. H�t angyal h�t arany poh�rral.

A sz�net �s az ezek ut�n l�ttam” bevezet�s a k�vetkezõk �nnep�lyess�g�t akarja hangs�lyozni. A naos t�s sk�n�s tou martgriou (v�. Ex 40:34; ApCsel 7:44) hebraizmus, sz� szerint: a bizonys�g s�tr�nak temploma, vagyis a templom �s benne a s�tor, a szent�ly megny�lt a mennyben �s h�t angyal j�tt ki belõle, akik feh�r ruh�ba voltak �lt�zve, �s arany �vvel d�sz�tve. Isten elõtt szolg�l� angyalok fõpapi �s kir�lyi d�szben. A 4:6–8-b�l ismert n�gy �lõl�ny k�z�l egyik h�t arany poharat adott �t a h�t angyalnak. A phial� �ldozati cs�sze, �ldozati poh�r, ital�ldozati eszk�z. A h�t angyalnak Istentõl kapott fõpapi �s kir�lyi megb�zat�s�val kell v�grehajtani az �t�letet. A h�t poh�rban „Isten indulat�nak” (thymos), Isten felindult haragj�nak „bora”, k�b�t�, f�ldres�jt� �t�lete van. Isten jelzõje: az �r�kk�n �r�kk� �lõ. Õ az �r�kk� �lõ Isten. A s�rk�ny, a fenevad, b�rmennyire is d�h�ng, veszni indult, �s el fog veszni. Mivel Isten haragja nyilv�nval� lett, megtelt a mennyei szent�ly a szent Isten dicsõs�g�vel, mint amikor a t�mj�nf�st bet�lti a templomot. Am�g a bûnt gyûl�lõ szent Isten �t�lete be nem teljesedik, senki nem mehet be a templomba (v�. �zs 6:4; 65:6; Ez 10:4; 44:4; v�. Zsid 10:31).

Jel. XVI. R�SZ

A 16. r�sz bevezet�s a B�bel megsemmis�t�s�rõl sz�l� v�zi�hoz. A h�t �n. kehelyv�zi�, de k�l�n�sen az utols� h�rom nemcsak bevezet�s, hanem mag�nak az �t�letnek a szeml�ltet�se is. A h�t l�tom�sban egyre fokoz�dnak a csap�sok, a fenevad k�vetõinek a f�jdalm�t�l, eg�szen a vil�g megrend�l�s�ig �s a v�rosok pusztul�s�ig. V�g�l a f�ld pusztas�gg� lesz. Az emberektõl elv�tetik az �let minden lehetõs�ge. Ez�rt nevezi ezeket a csap�sokat a 15:1 „h�t utols� csap�s”-nak, ez�rt mondja a szent�lybõl elõt�rõ hatalmas hang: „megt�rt�nt” (17. v.). A h�t kehelyv�zi�ban sok hasonl�s�g van a 8–9. r�szekben olvashat� h�t trombitasz�-v�zi�hoz �s az egyiptomi t�z csap�shoz (v�. Ex 7–10).

Jel. 16,1–9. Az elsõ n�gy csap�s a f�ldre �s az emberekre.

A szent�lybõl hatalmas hang, bizonnyal Isten hangja (a szem�lytelen k�r�l�r�s erre mutat) az �t�let v�grehajt�s�ra sz�l�tja fel a 15:1.5-ben eml�tett h�t angyali fejedelmet. Feladatuk, hogy Isten haragj�nak h�t pohar�t, kelyh�t kit�lts�k a f�ldre.

Az elsõ (1. v.) kehely kit�lt�se k�vetkezm�nyek�nt „cs�nya �s rosszindulat�” fek�lyek keletkeznek azokon, akik felvett�k a fenevad b�lyeg�t. Ami ezeknek az embereknek egykor v�delemnek l�tszott, most a nyomor�s�g �s �t�let forr�s�v� lett. Az elsõ trombitasz�t k�vetõ l�tom�sban tûz �s j�gesõ z�dul a f�ldre, �s a n�v�nyzet egyharmad�t fel�geti (8:7). Az Egyiptomb�l val� szabadul�s alkalm�val a hatodik csap�ssal t�madnak fek�lyek (Ex 9:8–12).

A m�sodik kehely kit�lt�se (3. v.) annyiban k�l�nb�zik az elsõtõl, hogy azt az angyal nem a f�ldre, hanem a tengerre t�lti ki. Ennek k�vetkezt�ben a tenger olyann� lesz, mint a halott v�re, �s minden �lõl�ny elpusztul benne. Ez a k�p a v�rtengerben �sz� hull�k borzalmas l�tom�s�val ecseteli a tengereken �s a tengerekben tal�lhat� �let pusztul�s�t. A tenger, amely egykor az embernek eledelt �s a haj�z�s �tj�n gazdags�got adott, most maga is elpusztul �s pusztul�s forr�s�v� lesz. Ez a csap�s a m�sodik trombitasz� ut�ni csap�s kozmikus m�retû m�sa. A 8:8k. l�tom�sa szerint csak a tenger egyharmada v�lik v�rr�, �s a benne l�võ �lõl�nyek egyharmada pusztul el. Itt az eg�sz tenger v�rr� v�lik, �s minden �lõl�ny elpusztul benne. Teh�t val�ban ez az utols� csap�s. A tenger a Jel k�nyv�ben a f�ldi vil�g, az ember �ltal lakott �s birtokba vett ter�let egyik l�nyeges r�sz�t jelenti. A f�ld �s a tenger az eg�sz f�ldi vil�got jelk�pezi. A vizek v�rr� v�ltoztat�sa az elsõ egyiptomi csap�s (v�. Ex 7:14).

A harmadik angyal a kelyh�t a foly�k �s vizek forr�saiba t�lti ki (4–7. v.). Ezek is v�rr� v�lnak. �letad�, �d�tõ szerep�k hal�lthoz�v� v�ltozik. A harmadik trombitasz� ut�n (8:10k.) a foly�k �s a forr�sok egyharmada v�ltozik v�rr�, most teljess�g�k. A harmadik csap�s ut�n a „vizek angyala”, a vizek felett rendelkezõ angyal (az apokaliptika szerint a term�szeti erõk f�l� angyalok rendeltettek Henoch 66:2) doxol�gi�t mond Isten igazs�g�r�l. Az �t�lõ Isten igazs�g�t hirdetõ doxol�gi�knak nagy hagyom�nya volt a zsid�s�gban. Az angyal �s az „olt�r”, azaz az olt�rn�l l�võ m�rt�rok lelkei bizonys�got tesznek, hogy Isten �t�letei igazs�gosak: akik a szentek �s a pr�f�t�k v�r�t kiontott�k, m�lt�k az �t�letre. A v�rszomjas embereknek most pusztul�sukig v�rt kell inniuk. Az �t�lõ Istent az angyal �s a v�rtan�k legszentebb jelzõivel illetik: igaz, szent, mindenhat� �s elhangzik a Jahve n�v legõsibb magyar�zata, amely az Ex 3:14-re eml�keztet: aki vagy �s aki volt�l. Az igaz, szent, mindenhat� �s �r�kk�n �lõ Isten nem hagyja b�ntetlen�l a gonoszs�got, hanem ideigval� �s �r�k �t�lettel b�nteti, j�llehet irgalm�b�l hossz�tûrõ �s v�r a megt�r�sre.

A f�ld �s a vizek ut�n a negyedik kehely kit�lt�s�vel a nap megver�se k�vetkezik (8–9. v.). A negyedik trombitasz� ut�n a nap �s a csillagok harmad r�szben els�t�tednek (8:12). Most a nap tûzereje megn�vekszik, kib�rhatatlan tûzzel perzseli az embereket. Ezek azonban nem t�rnek meg. M�r letelt a t�relmi idõ, a megkem�nyed�sbõl nincs lehetõs�g megt�r�sre (10:6). Ahelyett, hogy dicsõs�get adn�nak az Istennek, megal�zn�k magukat igazs�gos �t�letei miatt; �s megt�rn�nek, k�romolj�k õt, aki r�juk bocs�totta az �t�letet (v�. 11:13). Az egyiptomi csap�sok k�z�l a kilencedik a s�t�ts�g (Ex 10:21k.).

Jel. 16,10–21. A h�rom utols� kehely kit�lt�se a fenevadra �s orsz�g�ra.

Az �t�dik angyal a fenevad tr�nj�ra �nt�tte ki kelyh�bõl Isten haragj�nak �t�let�t. A fenevad tr�nja, a cs�sz�rkultusz sz�khelye (v�. 13:1kk.). A fenevad orsz�ga, mint egykor a f�ra��, els�t�t�lt (v�. Ex 10:21kk.). Hogy mi�rt r�gj�k az emberek k�njukban nyelv�ket a fenevad orsz�g�ban, arr�l nem �r a l�tnok. Vagy az�rt, mert felt�telezi, hogy az ok a p�rhuzamos �t�dik trombitasz�-v�zi�b�l ismert (9:1–12), ahol a s�ska �s a skorpi� csap�s okoz k�nokat az embereknek, vagy az�rt, mert maga a s�t�ts�g olyan f�lelmetes, hogy k�nt okoz. Lohmeyer h�vja fel a figyelmet arra, hogy a mandeus irodalom szerint tart�s s�t�ts�g a „legrosszabb csap�s” (Ginza 169:21), amely megfosztja az �ltetõ napt�l az embereket. A l�tnok �jra hangs�lyozza, mint az elõzõ csap�s le�r�sakor, hogy az emberek nem t�rtek meg cselekedeteikbõl, sõt k�romolt�k Istent. Ezzel �jra a 10:6 kijelent�s�t akarja al�h�zni, hogy lez�rult a kegyelem ideje. Mint ahogyan az engedetlen f�ra� sz�v�t v�g�l is Isten kem�ny�ti meg, hasonl�an t�rt�nik azzal a nemzed�kkel, amely nem t�r meg sem az evang�lium hirdet�s�re, sem Isten �t�leteinek hat�s�ra (11–12. v.).

A hatodik kehely kit�lt�se ut�n kisz�rad az Eufrates, hogy a „napkeletrõl j�võ kir�lyoknak” �t k�sz�lj�n (12. v.). Az Eufrates kisz�r�t�sa r�gi �sz�vets�gi k�p (�zs 11:15; Jer 51:36; Zak 10:11). Ott a hazat�rõ Izr�el elõtt sz�rad ki a folyam; Jer 51:36 szerint B�bel b�ntet�sek�nt. Az Eufrates az �korban mindig hat�rvonalnak sz�m�tott az ismert kult�rter�let �s az ismeretlen vad hegyi n�pek k�z�tt; amelyek �lland� veszedelmet jelen tettek a r�mai birodalomra is. Mivel az apokaliptikus v�radalom szerint N�r� a p�rthusokhoz menek�lt, �s onnan fog visszat�rni puszt�t� seregek �l�n R�ma ellen, val�sz�nû, hogy a hatodik csap�s azt jelzi, hogy szabad az �t egy olyan n�pv�ndorl�sszerû vihar elõtt, amely elpuszt�tja R�m�t, a fenevad sz�khely�t. A hatodik kehely kit�lt�se ut�n k�vetkezõ l�tom�shoz tartozik az a k�p, hogy a s�rk�ny-fenevad-hamispr�f�ta tri�sz sz�j�b�l h�rom d�moni l�lek j�n ki (13–14. v.), amelyek az Emberfia elõtt megjelenõ angyalok ellent�tes alakjai (v�. 14:6kk.). Ezek b�k�khoz hasonl�ak. A parszizmusban a b�k�k a s�t�ts�g fejedelm�nek, Ahrim�nnak szolg�l� l�nyek (Vendidad 14:5; v�. Ex 8:1kk.). A h�rom d�moni l�lek szerepe, hogy �sszegyûjts�k a f�ldkereks�g kir�lyait „Isten nagy napj�nak harc�ra”. Isten napja, az „�r napja” a pr�f�t�k sz�haszn�lat�ban az �t�let napja. A 16. vers megnevezi azt a helyet, ahol a fenevad �s sz�vets�gesei �sszegyûlnek, hogy ki ellen, arr�l egyelõre nem sz�l a l�tom�s, csak majd a 19:11kk.-ben. A hely neve Harmaged�n. A sz�veg megjegyzi: hebraisti, azaz h�ber�l. A sz� pontos h�ber neve H�r Megidd�, azaz Megidd� hegye. Megidd�. hegye a zsid� hagyom�ny szerint K�rmel, amelynek. d�lkeleti ny�lv�nyain�l volt Megidd� erõd�tm�nye. K�rmel hegye Ill�s �s Ba�l-papok t�rt�net�ben �gy szerepel, mint a gonoszs�g hegye (v�. 1Kir 18:21kk.).

Megidd�n�l t�rt�nt egykor Izr�el d�ntõ gyõzelme a kana�nit�k f�lelmetes vez�re, Sisera felett (B�r 4:4kk.). Ide gyûlnek egybe a fenevad �s sz�vets�gesei, hogy v�gsõ csap�st m�rjenek Isten Ig�j�re (v�. 19:11kk.), de ez a hely lesz a veszt�k. Harmaged�nr�l sok tal�lgat�s folyt az exeg�zis t�rt�nete folyam�n (v�. Br�tsch II. 215kk.). De nem mondhatunk t�bbet a rendelkez�s�nkre �ll� bibliai-apokaliptikus k�panyag birtok�ban, mint hogy Harmaged�n Isten utols� �t�let�nek �s Krisztus gyõzelm�nek a jelk�pes ki fejez�se. A fenevadnak �s sz�vets�ges erõinek felsorakoz�sa k�zben �jra felhangzik a figyelmeztetõ intelem a vigy�z�sra (v�. Mk 13:33kk.; 1Thessz 5:2kk.).

A hetedik kehely kit�lt�s�t �jra az a hatalmas hang k�vette, amely az �t�letsorozatot elind�totta. Mivel a hang a szent�lybõl j�tt �s nincs megnevezve, hogy kitõl, a le�r�s jellegzetesen Istenre mutat. Isten sz�l a hetedik csap�ssal: „megt�rt�nt”, v�ge az emberis�gre bocs�tott �t�letek sorozat�nak. Az angyal a levegõbe �nt�tte kelyh�nek tartalm�t. Ez�ltal a term�szeti erõk, az atmoszf�ra �s a f�ld m�ly�ben l�võ erõk eddig soha nem tapasztalt puszt�t� mozg�sba lend�ltek. A szigetek �s hegyek eltûntek. Az apokaliptika k�pzetei szerint ez a r�gi vil�g elm�l�s�t �s az �j vil�g kezdet�t jelenti. Megindul Babilon-R�ma ellen is az utols� �t�let. Isten elõtt az angyalok „megeml�keznek”, azaz eml�t�st tesznek bûneirõl �s �t�letet k�rnek r� (19. v.). A hetedik kelyhet k�vetõ csap�s alatt csak h�rom r�szre szakad, de ez csak az �t�let kezdete. A 21. vers a csap�sok k�z�tt megeml�t egy olyan j�gesõt, amelyben talentum nagys�g� jegek hulltak. Ez kb. negyven kg s�lyt jelent. Itt sem marad el a megkem�nyedett �s megkem�ny�tett sz�vû emberek k�roml�sa.

Jel. XVII. R�SZ

Jel. 17,1–6. A fenevadon �lõ par�zna nõ.

A harag h�t kelyh�nek kit�lt�s�vel megb�zott egyik angyal k�zvet�t�s�vel J�nos �j l�tom�snak lesz r�szes�v�. Az 1–6. versekben megmutatja az angyal a l�tnoknak a „nagy Babilont” (5. v.), amelyen nemsok�ra v�grehajtj�k az �t�letet. A nagy Babilon elsõ jelzõje: „a nagy par�zna, aki a nagy v�zen �l” (1. v.). �sz�vets�gi kifejez�si m�d egy-egy gonosz �s b�lv�nyim�d� v�ros „par�zna” n�vvel val� illet�se (�zs 1:21; 23:16k.; N�h 3:4; H�s 4:12; 5:3; Ez 16:15kk.; 23:1kk.). A r�gi Babilon a sz� szoros �rtelm�ben sok v�zen „�lt”, az Eufratesbõl vezetõ �nt�zõ csatorn�k felett �p�lt (v�. Jer 51:13). R�ma nem fek�dt a tenger mellett, nem is volt az Eufrateshez hasonl�that� foly�ja. De amint a 15. versbõl l�tjuk, „aki a nagy v�zen �l” kifejez�s nem f�ldrajzilag, hanem allegorikusan �rtelmezendõ. R�ma vall�si �rtelemben vett par�znas�ga az eg�sz vil�gra kiterjedt a cs�sz�rkultusz b�lv�nyim�d� �s antikrisztusi jellege r�v�n (v�. 14:8). „Par�znas�gnak bora”, amit minden leig�zott �s vele sz�vets�ges n�pnek k�n�l az „isteni cs�sz�r”, haland� ember im�data az �lõ Isten helyett. Megr�szeg�ti a n�peket a cs�sz�rkultusszal, mert annak ill�zi�j�t kelti benn�k, hogy a cs�sz�rok val�s�gos seg�ts�get tudnak nekik adni �let�k �s sorsuk v�gsõ k�rd�seinek megold�s�ra.

Az angyal J�nost a „puszt�ba” viszi „l�lekben”. A puszta itt nem ugyanazt jelenti, mint a 12:6-ban, a napba �lt�z�tt asszony eset�ben. Az egyh�znak a „puszta” mened�ket jelent. A par�zna Babilonnak a pusztul�s jele, ui. �zs 21:1 szerint Babilonra a puszta felõl j�tt az �t�let. A puszt�ban megjelenik a napba �lt�z�tt asszonynak, az egyh�znak ellent�tes alakja, egy v�r�s fenevadon �lõ asszony. A fenevad a 13. r�szbõl ismert jelens�g, amelyiknek h�t feje �s t�z szarva van (v�. 13:1). A v�r�s sz�n (v�. 12:3) az alvil�gi gonosz d�monok jelk�pes sz�ne a babiloni mitol�gi�ban. Az �kori keletrõl r�nk maradt �br�zol�sok szerint az istennek gyakran valamely �llaton, rend szerint vad�llaton �llva, vagy lovagolva jelennek meg. Amint a k�sõbbiekben l�tni fogjuk, ez a jelens�g R�ma jelk�pes megtestes�tõj�re, R�ma istennõj�re utal. Az istenk�roml�s nevei a fenevadon ugyanazok, mint amelyekkel a 13:1-ben tal�lkozunk, a cs�sz�r isteni m�lt�s�gjelzõi, szent, fels�ges, isteni, isten, �r. A fenevadon �lõ asszony f�l volt �kes�tve gazdagon �s �kszerekkel megrakva. A b�bor �s a skarl�t a r�mai cs�sz�r �s a r�mai lovagok sz�ne. Kez�ben az arany poh�r, amely tele „ut�latoss�ggal �s par�znas�g�nak tiszt�talans�gaival”. A poh�r tartalma ugyanaz, mint a m�sodik versben jelzett bor, a cs�sz�rkultusz sz�d�tõ bora; amelytõl megr�szegedtek a n�pek. Az asszony homlok�n ott �llott a neve, amely felfedte l�ny�nek titk�t. Ez a mozzanat, �jra a jelens�g R�m�val val� kapcsolat�ra utal, ugyanis a r�mai par�zna nõk homlokszalagukon viselt�k nev�ket. A fenevadon �lõ nõ neve: „a nagy Babilon, anyja a f�ld par�zn�inak �s ut�latoss�gainak (sz�rnyetegeinek)”. Ez az elnevez�s mar� g�nnyal R�ma anyaistennõje nev�nek vissz�j�ra ford�t�sa, �s egyben �t�lete. Val�j�ban, ez az istenk�nt tisztelt R�ma �s cs�sz�ra nem m�s, mint a b�lv�nyoz�s forr�sa, az �lõ Isten ellens�ge, az antikrisztusi szellem megtestes�tõje �s sz�rnyetegk�nt Isten n�p�nek a puszt�t�ja. K�l�n�sen figyeln�nk kell a fenevadon �lõ nõ nev�ben a bdelygma kifejez�sre. A sz� D�niel-k�nyv�bõl ered (9:27; 11:13; 12:11). Innen vette �t a Makkabeusok 1. k�nyve (1:54), majd J�zus (Mt 24:15; Mk 13:14). A bdelygma eredetileg Jeruzs�lemet �s Isten n�p�t puszt�t�, a Jahve-vall�st-�ld�zõ, a templomot megszents�gtelen�tõ sz�rnyetegre, IV. Antiochos Epiphanes, szeleukida uralkod�ra vonatkozik. K�sõbb az antikrisztus apokaliptikus elnevez�se. A fenevadon �lõ nõ sz�rnyeteg volta kitûnik a k�vetkezõ meg�llap�t�sb�l: „�s l�ttam, hogy az asszony r�szeg a szentek �s v�rtan�k v�r�tõl” (v�. 18:20.24). Ez�rt j�n r� az �t�let (v�. 6:10; 19:2).

Jel. 17,7–18. A fenevad paruzi�ja.

Amikor a l�tnok az elõzõ jelens�g l�tt�n megd�bben �s csod�lkozik, az angyal megmagyar�zza neki a l�tom�s �rtelm�t. K�l�n�s, hogy az angyal magyar�zat�ban a hangs�ly nem a fenevadon �lõ nõ alakj�ra esik, hanem a fenevadra. Az angyal elõsz�r azt magyar�zza meg, hogy mi a fenevad (8. v.), azt�n a h�t fõ (9–11), majd a t�z szarv (12–14) magyar�zata k�vetkezik. Csak a v�g�n lesz �jra sz� az asszony sors�r�l (15–18. v.). A fenevadr�l egy k�l�n�s meghat�roz�st olvasunk a 8. versben: „…volt �s nincs, �s fel fog j�nni az alvil�gb�l, �s pusztul�sra megy”. Nyilv�nval�an itt a fenevad antikrisztusi j�t�k�r�l, paruzi�j�r�l, visszaj�vetel�rõl van sz�. Mint ahogy egykor ut�nozta J�zus Krisztus hal�l�t �s felt�mad�s�t (v�. 13:3), most ut�nozza J�zus Krisztus visszaj�vetel�t (v�. 19:11). A fenevad egyszer megjelent (13. r.), majd hatalm�t �tadta a hamispr�f�t�nak �s eltûnt, most pedig �jra megjelent. Ezzel csod�latot kelt mindazokban, akik nincsenek be�rva az �let k�nyv�be. A nous �s a sophia eml�t�se �jra arra utal, hogy itt olyan isteni titokr�l van sz�, amelyet csak az Isten Lelk�tõl megvil�gos�tott, pneumatikus ember �rthet �s fejthet meg. Ezut�n k�vetkezik a h�t fej magyar�zata: „A h�t fej a h�t hegy, amelyeken az asszony �l”. Ez a magyar�zat ism�t R�m�ra vonatkoztatja a jelen�st, ugyanis k�zismert �s az �kori �r�k �s t�rt�net�r�k �ltal sokat id�zett fordulat, amelyik R�m�t h�t hegyen �p�lt v�rosk�nt eml�ti. A h�t fej azonban h�t kir�lyt is jelent. Itt l�tszik, hogy az apokaliptika logik�ja m�s, mint a kauz�lis k�vetkeztet�ssel dolgoz� g�r�g filoz�fi��. Az apokaliptika mitologikusan �s prelogikusan gondolkodik, amely szerint egyszerre lehets�ges, hogy R�ma a fenevadon �lõ asszony, a nagy v�zen �lõ par�zna �s a h�t fejen �lõ asszony legyen. E gondolkod�s szerint lehets�ges, hogy a fenevad h�t feje h�t hegyet �s egyben h�t kir�lyt is jelentsen. A kir�ly sz� itt a cs�sz�rra vonatkozik, ugyanis keleten a r�mai cs�sz�rokat basileus-nak nevezt�k.

A vad�llat, amely ism�t a Nero redivivus jeleit viseli, az emberis�g osztatlan csod�lat�t �s im�dat�t v�vja ki mag�nak �s ellen�llhatatlanul t�r elõre. A h�t fõ h�t cs�sz�rt jelent. Ha a cs�sz�rok sor�t el�lrõl kezdj�k, akkor a k�vetkezõ sorrend alakul ki: Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius �s N�r�. A 68-as �v interregnum�nak cs�sz�rai, Galba, Otlio �s Vitellius nem j�hetnek sz�mba. A hatodik cs�sz�r Vespasianus (69–79) lenne. Õ a hatodik, akinek uralkod�sa alatt legend�k t�madtak N�r� visszat�r�s�rõl. Egy m�sik magyar�zati m�d szerint a Jel szerzõje csak az egyh�z kezdet�tõl sz�m�tja a cs�sz�rokat: Caligula, Claudius, N�r�, Vespasianus, Titus, Domitianus a hatodik, aki ut�n j�n m�g egy, aki kev�s ideig uralkodik, majd a fenevad k�vetkezik, amely a h�t cs�sz�r k�z�l val�, �s õ lesz a nyolcadik. Nyilv�nval�, hogy itt csak Nero redivivus-r�l, a visszat�rõ N�r�r�l lehet sz�, ui. csak r�la maradtak fenn olyan v�radalmak, amelyek szerint a p�rthusok seregei �l�n visszat�r �s elpuszt�tja R�m�t. Ami azonban a legval�sz�nûbb, az, hogy a Jel szerzõje nem ford�tott el�g gondot arra, hogy pontosan le�rja a r�mai cs�sz�rok uralkod�s�nak rendj�t. Elõtte egy ismert apokaliptikus s�ma �llt, amely szerint a jelenlegi vil�gkorszak h�t peri�dusra oszlik, minden peri�dus egy-egy nagy uralkod� �gisze alatt �ll. A l�tnok figyelme kiz�r�lag a nyolcadik uralkod�ra �sszpontosul, amely a h�t k�z�l val�, teh�t egy a r�giek k�z�l visszat�rõ cs�sz�r. Ez Krisztus paruzi�j�t ut�nozza, �s ezzel kimutatja antikrisztusi l�ny�t. A nyolcas sz�m magyar�zat�hoz ld. a 13:18 exeg�zis�t. Az angyal, az angelus interpres azonban megjegyzi, hogy b�rmilyen hatalmas is a fenevad, pusztul�sra megy, k�zel a v�g.

Ezut�n k�vetkezik a t�z szarv magyar�zata. D�n 7:24 ez t�z kir�lyt jelent, amelyek a fenevaddal sz�vetkeztek. Mivel N�r�t a p�rthus seregek �l�n v�rt�k vissza, az exeget�k t�bbs�ge a p�rthus birodalom helytart�ira, a satrap�kra gondol. Mivel a 16:12.14. szerint a „keleti kir�lyok” r�sz�rõl fenyegeti vesz�ly R�m�t, ez az azonos�t�s val�sz�nû.

A 14. vers megjegyzi, hogy ezek a B�r�ny ellen fognak harcolni, de a B�r�ny legyõzi õket, mert „uraknak Ura �s kir�lyok Kir�lya”. Ezt a c�met viselt�k az �kor nagy kir�lyai, de k�l�n�sk�ppen a perzsa uralkod�k. A c�m azonban egyed�l Krisztust illeti meg (v�. 19:16). A fenevad �s a B�r�ny harc�r�l most csak j�vend�l�sszerûen t�rt�nik eml�t�s. Majd a 19. r�szben v�lik val�ra. Az angyal folytatja az eredeti l�tom�s magyar�zat�t. A „vizek”, amelyeken a nagy par�zna �l (v�. 17:1) a n�peket jelentik, amelyeken R�ma uralkodik. L�tjuk, hogy a vizek itt �j szimbolikus jelent�sben fordulnak elõ (v�. 4:6; 15:2). A fenevad �s a t�z kir�ly, mielõtt a B�r�ny ellen t�madn�nak, Babilont, azaz R�m�t, a nagy par�zn�t megsemmis�tik. Itt �jra felbukkan a keleti seregek �l�n visszat�rõ, �s R�m�t elpuszt�t� N�r�-motivum. A puszt�t�s ilyen jellegû szimboliz�l�s�t ld. Ez 23:25–29-ben. A fenevad �s sz�vets�gesei akarva-akaratlanul Isten �t�let�t hajtj�k v�gre. Isten be�p�ti terveibe a gonosz munk�j�t is, fõk�ppen �t�letei v�grehajt�s�ban. �gy marad Isten �r a fenevad s�t�ni �s antikrisztusi erõi felett is, amelyek a par�zna Babilont megsemmis�tik. A gonosz meghasonlott �nmag�val �s k�zel van a pusztul�sa (v�. Mt 12:25kk.).

Jel. XVIII. R�SZ

A 18. r�sz a 17. r�szben meghirdetett �t�let �s a 19. r�szben tal�lhat� h�laad� �nek k�z�tt �ll. A h�laad� �nek Babilon �t�let�t m�r befejezett esem�nynek tekinti. A 18. r�szben azonban nem k�zvetlen�l Babilon pusztul�s�r�l olvasunk, hanem arr�l, hogy sz�vets�gesei mik�nt l�tj�k a nagy v�ros �t�let�t Fõleg az. angyal meghirdetett �nek�bõl, r�szben Babilon egykori sz�vets�geseinek a gy�sz�nek�bõl tudjuk meg, hogy mi lett a v�ros �t�lete. A babiloni �t�letet a 18. r�sz egy eg�sz sor �sz�vets�gi hely id�z�s�vel ecseteli, ezeket az id�zeteket �s c�lz�sokat egy eg�szen �j egys�gbe �s �j �sszef�gg�sbe �ll�tja. Az esem�nyek dr�mai m�don k�vetik egym�st. Elõsz�r egy vil�goss�gba �lt�z�tt angyal meghirdeti a v�ros �t�let�t (1–3. v.), majd egy hang felsz�l�tja Isten n�p�t, hogy menek�lj�n ki belõle (4–8. v.), ezut�n k�vetkezik egy hossz� panaszdal �s gy�sz�nek Babilon pusztul�s�r�l (9–19. v.), v�g�l egy angyal jelk�pes megsemmis�tõ cselekm�nye, amely jelzi Babilon sors�nak v�gleges megpecs�tel�s�t (21–24. v.).

Jel. 18,1–8. Babilon �t�let�nek meghirdet�se �s a h�võk felsz�l�t�sa a menek�l�sre.

Az „ezek ut�n” kifejez�s jelzi, hogy �j l�tom�s k�vetkezik. Egy mennybõl, teh�t Isten meghatalmaz�s�val j�võ angyal, az isteni dicsõs�g (doxa) f�ny�vel megvil�gos�totta a f�ldet. Az �zenet�nek tartalma azonban ann�l s�t�tebb volt. Pr�f�tai m�lt idõben hirdeti meg Babilon k�sz�b�n �ll� pusztul�s�t: „Elesett, elesett a nagy Babilon…” �zs 13:21k. (v�. 27:39) pr�f�ci�j�val �rja le a romv�ros sors�t, amely ezent�l nem emberek, hanem d�monok �s tiszt�talan �llatok tany�ja lesz. A phylak� itt nem t�ml�c�t, hanem mened�ket (refugium) jelent (v�. Hab 2:1; Baruch 3:34). A tiszt�talan �llatok szeml�letes felsorol�s�t ld. �zs 43:11kk.-ben. A tiszt�talan madarak, mint a d�moni lelkek szimb�lumai a midr�sirodalomb�l ismertek (Genesis rabba 31:1; Sifre Deuteronomium 306). Az angyal m�g egyszer megindokolja az �t�letet (v�. 14:18; 17:2.4). Ennek oka Babilon par�znas�ga, b�lv�nyoz�sa: bor�val r�szeg�tette a n�peket, �s dõzs�l�s�nek erej�bõl gazdagodtak meg a f�ld kereskedõi. A dõzs�l�s eml�t�se �j mot�vum. Nyilv�nval�, hogy Babilon-R�ma dõzs�l�s�nek nagy �ra volt, a n�pek kifoszt�sa �s sanyargat�sa, sokak rabszolga sorban tart�sa. A r�mai l�gi�k nyom�n pusztul�s �s �ns�g j�rt. A megh�dolt n�peket pedig az ad�ztat�ssal v�gletekig kizs�km�nyolt�k. Az �t�let meghirdet�se ut�n egy m�sik hang hallatszott az �gbõl. Bizonyosan az Emberfi�nak, a B�r�nynak a hangja, mert a h�võket „�n n�pem”-nek nevezi, viszont Istenrõl harmadik szem�lyben besz�l. �jra az �sz�vets�gi pr�f�cia szavaival sz�l, menek�l�sre h�vja Isten n�p�t Babilonb�l (�zs 48:20; 52:11; Jer 51:5.45). Ez a felh�v�s az apokaliptika �ltal�noss� lett mot�vuma (v�. Baruch 2:1; Mk 13:14), amely Isten n�p�t a gonoszs�gt�l �s a gonoszokt�l val� elszakad�sra sz�l�tja fel. Augustinus is ebben az �rtelemben magyar�zza (Civitas Dei XV III, 18). Az elszakad�s �rtelme, hogy ne essenek Babilon v�tk�be �s vele egy�tt ne �t�ltessenek meg.

A b�ntet�s angyalok, akiknek Babilon elpuszt�t�s�t v�gre kell hajtaniuk (17:16kk.-ben a fenevad �s sz�vets�gesei �ltal), parancsot kapnak, hogy kettõs m�rt�kkel fizessenek meg a v�rosnak, teh�t k�tszeresen torolj�k meg bûneit, k�nnal, �s gy�sszal, mert nemcsak gonosz, hanem felfuvalkodott �s gõg�s is volt, mert dicsõ�tette �nmag�t az egyed�l Istennek j�r� dicsõ�t�ssel (edoxasen aut�n), azt hirdette �nmag�r�l, hogy hatalma van arra, hogy soha ne �rje baj �s nyomor�s�g. A ch�ra az antik vil�gban a szeg�nys�g, a jogfosztotts�g jellegzetes szimb�luma. Ez�rt „egy napon”, azaz egyszerre z�dul r� minden nyomor�s�g, hal�l, gy�sz, �ns�g �s fel�getik (v�. 17:16).

Jel. 18,9–19. Gy�sz�nek Babilon pusztul�sa felett.

A l�tnok Babilon pusztul�s�t azoknak a szavaival besz�li el, akik valamilyen form�ban kapcsolatban �lltak a v�rossal, t�mogat�s�t. �lvezt�k, vagy belõle �ltek. A gy�sz�nek mindenekelõtt ism�t �sz�vets�gi mot�vumokra t�maszkodik, arra a gy�szdalra, amit Ez�kiel mondott Tirusz pusztul�s�r�l (v�. Ez 26–27. r�szek).

Az elsõ gy�sz�neket a „f�ld kir�lyai” mondj�k, akik „vele par�zn�lkodtak”, akik r�szesei voltak a b�lv�nyoz�sban �s a dõzs�l�s gonoszs�g�ban. R�ma bõkezûen b�nt a sz�vets�ges kir�lyokkal, akik seg�tettek neki saj�t n�peik megad�ztat�s�ban �s a cs�sz�rkultusz terjeszt�s�ben. (Szembesz�kõ p�ld�ja ennek Nagy Her�des.) Most, amikor t�volr�l n�zik �g�se f�stj�t, �gy sz�lnak: „Jaj, jaj, te nagy v�ros, Babilon, te erõs v�ros, hogy egy �ra alatt j�tt el a te �t�leted!” (10. v.). A jellegzetes �kori sirat�dal st�lus�ban gy�szolj�k, eml�tve r�gi nagys�g�t �s megd�bbennek a v�ratlan �s feltart�ztathatatlan pusztul�s miatt. A m�sodik gy�sz�neket „a f�ld kereskedõi” �neklik (11–16. v.), akik R�ma dõzs�l�s�n gazdagodtak meg, �s vele �ruik korl�tlan v�s�rl�j�t vesztett�k el. T�bb� nem adhatj�k el neki �ruikat, �s megszûnt k�nnyû j�vedelmi forr�suk. R�ma pusztul�sa �t�let a m�rt�ktelen f�nyûz�s haszn�b�l �lõk felett is. Kicseng a sorokb�l a t�rt�nelmi bûntetteket �s t�rsadalmi igazs�gtalans�got meg�t�lõ isteni igazs�g.

A „f�ld kereskedõi” gy�sz�nek�kben hossz� list�n sorolj�k fel azokat az �rukat, amelyeket Babilonba sz�ll�tottak, �s ott eladtak. Az aranyon, ez�st�n, dr�gak�veken, igazgy�ngy�n, gyolcson �s b�boron k�v�l megtal�ljuk a k�nai selymet (s�rikos), Iosephus tud�sit arr�l, hogy Vespasianus diadalmenete alkalm�val az eg�sz hadsereg selyem �lt�zetben vonult fel (Bellum Judaicum VII, 5, 4). Az elef�ntcsont, a m�rv�ny �s k�l�nb�zõ nemes f�k k�z�tt feltûnõ a tujafa (tyinon) eml�t�se. Ez a nemes fa �szak-Afrik�ban honos. �rt�kes ed�nyeket �s berak�sokat k�sz�tenek belõle. Az am�mos keleten ismert n�v�nyfajta, amelyikbõl illatos hajkenõcs�t k�sz�tenek. A semidalis, amely az �jsz�vets�gben csak itt, de a LXX-ban gyakran elõfordul, finom b�zalisztet jelent. A kat�n� mindenf�le �llat, de k�l�n�sk�ppen igavon� barom, a redai – kelta eredetû sz� – d�szhint�t jelent. Az �ruk k�z�tt azonban nemcsak t�rgyak �s �llatok, hanem emberek is voltak. R�m�nak a rabszolg�k hatalmas t�meg�re volt �lland�an sz�ks�ge, a hatalmas �p�tkez�sek, az �tfenntart�s, csatorna-�p�t�s �s b�nyamunk�k elv�gz�s�re �ri�si m�retû rabszolga-kereskedelem folyt a birodalomban. A s�mata �s a psychai antr�p�n egyar�nt rabszolg�kat jelent. R�ma bûnlajstrom�n teh�t nemcsak a b�lv�nyim�d�s, gonoszs�g, esztelen f�nyûz�s, hanem a m�rhetetlen emberi szenved�s �s k�n is ott van, amit a rabszolgatart� �s emberi �letekkel kereskedõ t�rsadalmi berendez�se jelentett.

A harmadik gy�sz�neket a haj�sok �neklik. Gy�szolj�k azt a v�rost, amelyiknek kik�tõj�be a haj�k gazdag rakom�nyaikkal befuthattak, �s ahol nagy haszon v�rt r�juk. A haj�sok �neke is megism�tli az import�ruknak gazdag v�laszt�k�t, amelyikrõl a kereskedõk gy�sz�neke sz�lt. Babilon-R�ma pusztul�sa ut�n a haj�sok is elesnek j�vedelm�ktõl �s szeg�nys�g v�r r�juk. Gy�szuk jel��l fej�kre port hintenek. J�llehet R�ma elsõ renden politikai jelentõs�ge miatt volt az �kori vil�g fõv�rosa, de lak�i nagy sz�ma �s gazdags�ga miatt hatalmas ar�ny� tengeri kereskedelmet bonyol�tott le kora minden n�p�vel. �ppen ez�rt nem lehet t�lzottnak mondani a kereskedõk �s haj�sok gy�sz�nek�ben ecsetelt kereskedelmi forgalmat �s gazdags�got. Jel. 18,20–24. Jelk�pes cselekm�ny Babilon v�gleges pusztul�s�r�l.

Amikor az eg�sz lakott f�ld gy�szol Babilon pusztul�sa miatt, ugyanakkor angyali sz�zat sz�l�tja fel a menny lak�it, az apostolokat �s pr�f�t�kat �s a m�g f�ld�n lak� szenteket, hogy vigadjanak, �r�ljenek a v�ros pusztul�s�n, mert v�grehajtotta Isten azt az �t�letet, amit a v�rtan�k k�rtek tõle (6:9–11). Erre a felh�v�sra a 19:1–5-ben olvashat� h�laad� �s gyõzelmi �nek v�laszol. Elõzõleg azonban egy angyal jelk�pes cselekm�nnyel jelzi Babilon pusztul�s�t. Egy malomkõh�z hasonl�, hatalmas k�vet dob a tengerbe �s �gy sz�l: „�gy, egy lend�lettel vettetik le Babilon, a nagy v�ros �s nem lesz tal�lhat� t�bb�.” Ez a jelk�pes cselekm�ny a Jer 51:63kk.-ben tal�lhat� pr�f�cia id�z�se �s tov�bb�p�t�se. A 22–23. versekben azt �rja le a l�tnok, hogy az �let minden jele megszûnik a v�rosban, megszûnik az �r�m hangja, megszûnik a munka, megszûnik a malmok hangja, teh�t nem lesz t�pl�l�k, kihal a f�ny, megszûnik a võleg�ny �s menyasszony hangja, azaz lez�rul minden �let, csak romok maradnak, vad�llatok �s d�monok tany�j�ul (v�. 2. v.). Ennek a s�lyos �t�letnek az az oka, hogy antikrisztusi cs�sz�rkultusz�val elt�vely�tette a n�peket �s „pr�f�t�k �s szentek v�re tal�ltatott benne”, azaz �ld�zte, meg�lette azokat, akiket Isten hozz� k�ld�tt az evang�liummal.