Jel. X. R�SZ

A jelen�sek sz�nhelye J�nos l�t�sz�g�bõl v�ltozik. Az eddig kinyilatkoztatott jelen�seket a l�tnok a mennybõl, Isten tr�nja mellõl, Isten templom�b�l szeml�lhette (v�. 4:1). J�nos most �jra a f�ld�n van. Az erõs angyal, aki lesz�ll a mennybõl, az apokaliptika k�pvil�g�t figyelembe v�ve G�briel arkangyal, aki Isten k�vete �s akinek ez az �lland� jelzõje: „erõs”. A sziv�rv�ny a feje f�l�tt �s napk�nt sug�rz� arca f�ld�nt�li hatalm�t �s m�lt�s�g�t jelk�pezi. A sziv�rv�ny ezen k�v�l Istennek az emberrel k�t�tt kegyelmi sz�vets�g�re utal (Gen 9:13kk.; Ez 1:28; Jel 4:3). L�bai tûzoszlophoz hasonl�ak (v�. 1:16). Bal l�b�t a tengerre, jobb l�b�t a sz�razf�ldre helyezi. A „tenger �s a f�ld” kifejez�sek az �sz�vets�gben a vil�g teljess�g�nek jelk�pe. G�briel teh�t annak nev�ben sz�l, aki Ura a sz�razf�ldnek �s a tengereknek �s minden benn�k l�võnek, teh�t az eg�sz teremtett vil�gnak. Az angyal kez�ben nyitott k�nyvecske van (biblaridion). Errõl, illetve ennek tartalm�r�l k�sõbb besz�l az angyal. A sz�veg �sszef�gg�s�bõl kitûnik, hogy ez a k�nyvecske nem azonos a sorsk�nyvvel (biblion!), amit Krisztus vesz �t a tr�non �lõ kez�bõl (5:1kk.). Az angyal kez�ben l�võ nyitott k�nyvecske pr�f�ci�kat tartalmaz, amelyek csak egy kis fejezet�t alkotj�k a Krisztus kez�ben l�võ k�nyvnek, amelyben Istennek az utols� idõkre vonatkoz� teljes terve van meg�rva.

Az angyal hatalmas hangon felki�ltott, r� a „h�t mennyd�rg�s” v�laszolt (3. v.), de a h�t mennyd�rg�s szav�t nem volt szabad J�nosnak meg�rni. Az egyh�z t�rt�nete folyam�n sokan pr�b�lt�k k�v�ncsiskodva megfejteni az angyal �s Isten k�z�tt foly� hatalmas dial�gust, de mindez hi� emberi pr�b�lkoz�s maradt. Az embernek nem adatott Istenrõl �s Isten terveirõl m�s „sz�”, csak J�zus Krisztus. Annyit el�rul a Jel 10. r�sze, hogy van Istennek m�s szava is (v�. Zsolt 29), de ez emberi f�l sz�m�ra hozz�f�rhetetlen (2Kor 12:4). A szent hetes sz�m jelzi, hogy a mennyd�rg�sekben Isten sz�lt. A titkok az Isten�i, a kijelentett dolgok az ember�i. Ezzel al�zatosan megel�gszik J�nos, �s mi sem tehet�nk m�sk�ppen, ha nem akarjuk erõnket term�ketlen spekul�ci�kra pazarolni.

Az angyal a mennyd�rg�sek szav�nak magyar�zata helyett, az esk� jellegzetes tart�s�val, �greny�jtott jobb k�zzel, megesk�d�tt Istenre – akinek nev�t a teremtõ Isten �sz�vets�gi m�lt�s�gjelzõivel fejezi ki –, hogy „idõ t�bb� nem l�szen”. Ez a kijelent�s t�vol �ll minden idõ-filoz�fi�t�l. Az �jsz�vets�g nem ismeri az idõtlens�get. Az idõ Isten cselekv�s�nek a tere. Ahol Isten cselekszik, ott idõ is van, akkor is, ha ezt az idõt �r�kk�val�s�gnak, vil�gkorszakok sor�nak nevezi a bibliai kijelent�s. A chronos itt a kairos sz� �rtelm�ben haszn�latos. Amint azt a g�r�g nyelv�szet kimutatta, a k�l�nb�zõ idõfogalmak nem mereven lez�rtak �s k�r�lhat�roltak, olykor helyet cser�lnek �s helyettes�tik egym�st. Jelent�s�ket mindig a sz�veg �sszef�gg�s�bõl tudhatjuk meg teljes bizonyoss�ggal. „Idõ t�bb� nem l�szen” – azt jelenti, hogy a v�g k�zel. Nem lesznek t�bb� terminusok a t�rt�nelemben, nem lesznek kegyelmi idõk �s nem lesznek megt�r�sre felh�v� �t�letek. A f�ldi t�rt�net kora k�zelesen lez�rul �s �tadja hely�t Isten orsz�gl�s�nak (v�. D�n 12:7; Hab 2:3. ou m� chronis�!).

A hetedik angyal trombit�l�s�nak napjaiban beteljesedik Isten „titka”, amit szolg�inak megjelentett. Isten titka – to mysterion tou theou – Isten �dv�z�tõ terve (v�. R�m 11:25; 1Kor 15:51). Isten �dv�z�tõ terve r�videsen megval�sul �s c�lhoz �r. A l�tnokot �jra megsz�l�tja a „hang”, amely vele besz�lt. Ez a hang az õt k�ldõ Krisztus hangja. Parancsot kap arra, hogy a k�nyvecsk�t �tvegye az angyalt�l. Az �tv�tel ut�n az angyalt�l kapja a tov�bbi k�l�n�s parancsot: „Vedd �s edd meg!” (9. v.). A jelenet Ez 3:1kk.-b�l m�r ismert. A pr�f�ta pr�f�ci�t kap, amellyel teljesen eggy� kell v�lnia, hogy teljes�thesse. A k�t jelenet k�zt a k�l�nbs�g a pr�f�cia tartalm�ban van. A pr�f�cia egyszerre �des �s keserû. �des, mert benne van az evang�lium, Isten kegyelmi �zenete, keserû, mert �t�letet is hirdet. Keserû, mert Isten n�p�nek is sokat kell szenvednie m�g Isten orsz�ga beteljesed�s�ig (11:1–14), de �des, mert az is vil�gos a pr�f�ci�ban, hogy Isten gyõzelemre viszi �v�it, �s r�szt ad nekik a maga gyõzelm�ben a bûn �s hal�l felett (11:11–12:15kk.). J�nosnak hirdetnie kell a k�nyvecsk�ben meg�rt pr�f�ci�t a vil�g n�peirõl, nemzeteirõl, nyelveirõl (itt a n�pt�rzs egyik form�j�t jelenti) �s kir�lyair�l az eg�sz vil�g elõtt. A patmoszi sz�mûz�tt apostol, mint az �sz�vets�gi pr�f�t�k ut�da mint �jsz�vets�gi pr�f�ta Krisztus eschatol�giai k�vete sz�l a vil�gnak isteni felhatalmaz�ssal, Isten utols� idõkre sz�l� �zenet�rõl.

Jel. XI. R�SZ

A 11. r�sz egym�st�l vil�gosan megk�l�nb�ztethetõ k�t szakaszra oszlik. Az elsõ szakasz (1–14) a templom megm�r�s�nek szimbolikus cselekm�ny�rõl �s Isten k�t tan�j�nak sors�r�l, a m�sik a hetedik trombitasz�t k�vetõ mennyei jelen�sekrõl sz�l (15–19).

Jel. 11,1–14. A templom megm�r�se, Isten k�t tan�ja.

A l�tnok jelk�pes pr�f�tai cselekv�sre kap felh�v�st. Egy m�rõn�dat kap, hogy „m�rje meg” az Isten templom�t, az olt�rt �s a benne im�dkoz�kat (v.). A cselekm�ny val�ban jelk�pes, hiszen a templomot �s az olt�rt m�g meg lehet m�rni hosszm�rt�kkel, de a templomban im�dkoz�kat nem. A m�r�s itt a felm�r�s, egyben a megõrz�s, v�delem jelk�pe. Akit az Isten sz�montart, azt megõrzi. A cselekm�ny �sz�vets�gi õsk�p��l Ez 40:3kk.-ben olvashat� le�r�s szolg�l. A k�t t�rt�net k�z�tt azonban nemcsak form�lis, hanem l�nyeges tartalmi k�l�nbs�g is van. Ez k�nyv�ben egy angyal m�ri meg a templomot, hogy a m�r�s az �j templom alaprajz�ul szolg�ljon. Itt nincs sz� �j templomr�l. Az �j Jeruzs�lemnek nem lesz temploma (Jel 21:22). A jeruzs�lemi templomr�l van sz� teh�t, de jelk�pes �rtelemben. A 8. v.-ben olvashat� pneumatik�s vil�gosan utal arra, hogy mindaz, amit J�nos itt Jeruzs�lemrõl mond, k�pesbesz�d, „lelkileg” �s nem sz� szerint �rtelmezhetõ. A l�tnok az apokaliptika st�lus�hoz hûen olykor allegoriz�l�shoz �s pneumatikus exeg�zishez folyamodik. A l�tom�s tartalma a k�vetkezõ: J�llehet, a pog�nys�g az utols� idõkben mindent el�raszt, m�g a legszentebb helyekre is bet�r, de Isten megõrzi azokat, akik az õ templom�ban, az õ egyh�z�ban, neki hûen szolg�lnak. Az apostoli levelek is gyakran nevezik az egyh�zat Isten templom�nak (v�. 1Kor 3:16; 2Kor 6:16; Gal 2:26; Ef 2:19kk.; 1Pt 2:25). Annak a v�radalomnak, hogy Isten az utols� idõben megõrzi a templomot �s a bennel�võket; megvan az apokaliptikus elõdje. Kr. u. 70-ben a zsid�-r�mai h�bor� idej�n a zel�t�k legradik�lisabb �s legfanatikusabb csoportja erõdd� alak�totta �t a templomot. Egy apokaliptikus v�radalom alapj�n – amelyrõl Josephus t�rt�net�r� tud�s�t – azt rem�lt�k, hogy a r�maiak csak a templomig juthatnak el, a templomot m�r nem vehetik be, mert az Isten v�delme alatt �ll. Sõt, ha az ellens�g eljut a templomig, megjelenik a Messi�s, �s elpuszt�tja. Ez az apokaliptikus v�radalom nem teljesedett be. Most J�nos isteni �g�retet k�z�l mindazokkal, akik az �lõ Isten templom�ban, az anyaszentegyh�zban szolg�lnak. Az utols� idõk katasztr�f�kkal �s t�rt�neti �t�letekkel teljes elsõ fel�ben (42 h�nap, 3 �s f�l �v), ha szenved�seken kereszt�l is, de megtartatnak Isten orsz�ga sz�m�ra, az �r�k �letre.

Isten k�t tan�ja pr�f�tai k�ldet�ssel l�p fel. A zs�kruha azt jelenti, hogy bûnb�natra; megt�r�sre h�v� pr�dik�ci�t kell sz�lniuk (v�. J�n 3:5; Mt 11:21). K�ldet�s�k ideje 1250 nap, ami 42 h�nappal, illetve h�rom �s f�l �vvel egyenlõ. Feladatuk az eschaton katasztr�f�kkal teljes idej�re, elsõ fel�re terjed ki. A l�tnokhoz sz�l� hang, Isten vagy Krisztus hangja, Zakari�s pr�f�ta szavaival „k�t olajfa �s k�t gyertyatart�” n�vvel illeti a k�t tan�t, akik „a f�ld Ura elõtt �llanak” (v�. Zak 4:3.11–14). Zakari�s Izr�el kir�ly�r�l �s fõpapj�r�l, a k�t felkentrõl mondja azt a pr�f�ci�t, akiktõl v�rja Izr�el helyre�ll�t�s�t. A papi trad�ci�ban volt egy olyan v�radalom, hogy az idõk v�g�n k�t messi�s (felkent), egy fõpap – �s egy kir�lymessi�s �ll�tja helyre Izr�elt. Ez a hagyom�ny is r�szben Zakari�s pr�f�ci�j�n alapul. Itt azonban nem lehet sz� errõl, mert a Jel �r�ja sz�m�ra a Messi�s m�r elj�tt. Sokkal ink�bb az az apokaliptikus hagyom�ny �ll a k�t tan� k�pe m�g�tt, hogy az utols� idõkben a Messi�s elõfut�rak�nt Ill�s �s M�zes megjelennek. Itt Elias redivivus �s a Moses redivivus Krisztus visszaj�vetel�nek az elõfut�raik�nt megt�r�sre h�vj�k fel Izr�elt, �s a n�peket (v�. Mal 3:23kk.; Sirach 48:10; Deut 18:15; Mk 9:4). A nekik adott hatalom Ill�s �s M�zes t�rt�neti alakj�ra eml�keztet. Van hatalmuk arra, hogy tûzzel em�ssz�k meg azokat, akik meg akarj�k akad�lyozni õket k�ldet�s�k v�ghezvitel�ben, van hatalmuk b�ntetõ �t�leteket bocs�tani a f�ldre, mint ahogyan Ill�s „bez�rta az eget”, hogy ne essen esõ, �s M�zes v�rr� v�ltoztatta a vizet, hogy k�nyszer�tse a f�ra�t Izr�el elbocs�t�s�ra (v�. 2Kir 1:10; JSir 4:13; 1Kir 17:11; Lk 4:25; Jak 5:17; 2M�z 7:17.19kk.).

De a k�t tan�nak is szenvednie kell �s meg kell halnia a bizonys�gt�tel�rt, mint ahogyan a pr�f�t�k �s Krisztus apostolai is szenvedtek, �s v�rtan�hal�lt haltak, k�vetve Urukat (v�. Mt 10:24–25). A szolg�latuk befejez�se ut�n az alvil�gb�l felj�võ „fenevad” harcol ellen�k, legyõzi �s meg�li õket. Az apokaliptik�ban a fenevad az utols� idõkben a gonosz, a s�t�n megszem�lyes�tõje, a kereszty�n apokaliptik�ban pedig az Antikrisztus. A k�t tan� holttest�t meggyal�zza a fenevad, mivel temetetlen�l hagyja (v�. Jer 8:2; 2Makk 5:10). Holttest�k a „lelki �rtelemben vett” Sodoma �s Egyiptom utc�in van kit�ve l�tv�nyoss�gra. Azt is megtudjuk, ahol „az õ Uruk is megfesz�ttetett” (8. v.). Sodoma a gonoszs�g, Egyiptom a megkem�nyed�s �s konoks�g megtestes�tõje. Ez a v�ros Jeruzs�lem, Krisztus �s tan�i szenved�s�nek �s v�rtan�s�g�nak sz�nhelye. A vil�g n�pei h�rom �s f�l nap (szent hetes sz�m v�szthoz� fele) szeml�lik holttest�ket. Olyan nagy az �r�m likvid�l�suk miatt, hogy az emberek aj�nd�kokat k�ldenek egym�snak afeletti �r�m�kben, hogy v�glegesen megszabadultak a megt�r�sre h�v� sz�t�l, nincs t�bb�, aki az ige hirdet�s�vel, �s nevelõ �t�letekkel bûneikre, az �t�letre, Istenre figyelmeztesse �s Krisztushoz h�vja õket (10–11 v.). A k�r�rvendezõ ujjong�snak azonban hamar v�geszakad, amikor a k�t tan� felt�mad. Az �r�m f�lelembe csap �t, mert Isten bizonys�got tesz tan�i mellett, hatalmas szav�val a mennybe h�vja õket. Ill�s �s M�zes mennybemenetel�rõl tud a bibliai, ill. a zsid� irodalom (2Kir 2:11; M�zes mennybemenetele). A k�t tan� mennybemenetele az elõbbiekkel ellent�tben az eg�sz vil�g szeme l�tt�ra t�rt�nik. A k�t tan� mennybemenetele ut�n t�madt f�ldreng�sben a v�ros, teh�t Jeruzs�lem tizedr�sze �sszedûl �s h�tezer fõnyi embert�meg pusztul el. Ez a sz�m a templom pusztul�sa elõtti Jeruzs�lem lakoss�g�nak kb. egy tized r�sze lehetett. Fontos megjegyz�s, hogy a v�ros megmaradt lakoss�ga ezek ut�n megt�rt (13 v.). A magyar�z�k jelentõs r�sze kapcsolatba hozza ezt a pr�f�ci�t azzal a v�radalommal, hogy Krisztus visszaj�vetele elõtt a testi Izr�el megt�r (v�. Mt 23:39; R�m 11:25kk.). Ez az emberi t�rt�netben utols� lehetõs�g a megt�r�sre. Ezekkel az esem�nyekkel a m�sodik jaj �ltal jelzett esem�nyek elm�ltak. Ezut�n j�n a harmadik jaj, amely az eddigieket fel�lm�l� �t�leteket �s katasztr�f�kat vezet be. Egyes exeg�t�k szerint a 1–14 versekben jelzett v�ros R�ma, �s k�t tan� P�ter �s P�l apostol. Ezt a megold�st a 8. versben l�võ vil�gos utal�s lehetetlenn� teszi, ui. az a hely, ahol J�zus „megfesz�ttetett” csak Jeruzs�lem lehet.

Jel. 11,15–19. A hetedik trombitasz�.

A j�vend�l�s szerint a hetedik trombitasz� napjaiban teljesedik be az „Isten titka”, Isten �dv�z�tõ terve (v�. 10:7). A hetedik trombitasz� �ltal kiv�ltott esem�nyek elõtt egy pillanatra �jra megny�lik Isten mennyei szent�lye a l�tnok elõtt. A mennyben hangok t�madnak. Ezek a hangok a mennyei l�nyek doxol�gi�j�nak, Isten dicsõ�tõ himnusz�nak hangjai. A doxol�gia elõbb m�lt idõben sz�l Isten �s Krisztus v�gleges uralm�r�l (15. v.). Az elj�vendõ dolgok m�ltban val� elbesz�l�se, a pr�f�tai bizonyoss�g jele (v�. 7:9–17; 10:7). A huszonn�gy v�n, az angyali fejedelmek fõpapi rendje h�laad�ssal dicsõ�ti Istent az�rt, hogy mag�hoz vette az uralmat. Az apokaliptikus gondolkod�s szerint Isten ugyan „mindenhat�”, de a f�ld a bûn miatt nem Isten, hanem a gonosz jelenl�t�ben �l, �s k�zvetlen hat�sa alatt �ll. Most Isten mag�hoz ragad minden hatalmat, kik�sz�b�li a gonoszt a vil�gb�l, egyed�l az õ szeretet�nek uralma �rv�nyes�l.

A 18. v. elsorolja azokat az esem�nyeket, amelyeknek m�g az �j teremt�sig j�nni�k kell: A pog�nyok t�mad�sa (19:17–21), a halottak meg�t�l�se (20:11kk.), a szentek megjutalmaz�sa (20:4kk.), az ellens�g megsemmis�t�se (20:10). A douloi, prophetai, hagioi, phoboumenoi, mikroi, megaloi nem a h�võk kateg�ri�it jelenti, hiszen ezek a tois doulois sou fogalm�ban benne foglaltatnak, hanem mindazokat, akik k�l�nb�zõ utakon �s m�dokon Isten hitvall� bizonys�gtevõi voltak. Ezek is elveszik jutalmukat. Isten mennyei templom�nak a megny�l�sa �s a sz�vets�g l�d�j�nak megjelen�se eschatol�giai esem�ny. A sz�vets�g l�d�ja az elsõ templom pusztul�sakor elveszett, apokaliptikus v�radalom szerint az utols� idõkben meg fog jelenni (2Makk 2:8). Itt azonban nem a f�ldi sz�vets�gl�d�r�l, hanem a mennyei elõk�p�rõl van sz�. Isten a sz�vets�gben foglalt �g�reteit beteljes�ti, terv�t vil�gmegv�lt�sra v�ghez viszi. A mennyei szent�ly felt�rul�sa azt jelenti, hogy a tov�bbi esem�nyek is a mennybõl ir�ny�ttatnak. Isten vil�gkorm�nyz� hatalma viszi a vil�got a v�gsõ beteljesed�s fel� akkor is, ha ezt a gonosz t�mad� d�he olykor eltakarni l�tszik.

Jel. XII. R�SZ

A 12–14. r�szek a Jel k�zponti r�sz�t alkotj�k. A Jel k�nyv�nek t�rt�netszeml�lete itt tûnik el�nkbe a legvil�gosabban. Itt l�tszik meg k�ts�g n�lk�l, hogy a k�nyv nem k�v�n „eschatol�giai menetrend” lenni, hanem az utols� idõk, az Isten orsz�ga elj�vetel�t, az �j �g �s az �j f�ld teremt�s�t megelõzõ idõk jellemzõ von�sait le�rni. Az egyes trombitasz�kra bek�vetkezõ esem�nyek sem �ll�that�k minden esetben kronol�giai sorrendbe. Pl. a hetedik trombitasz� ut�n egy olyan jelen�s v�lik l�that�v�, amely Krisztus sz�let�s�t jelk�pezi, holott az 5. r�szben m�r �tvette a sorsk�nyvet, mint meg�letett �s gyõztes b�r�ny. A 12–14. r�szekbõl azt tudjuk meg, hogy az eschaton mindenek elõtt Krisztus ideje. Az õ sz�let�s�vel kezdõdik �s �t�letre visszaj�vetel�vel v�gzõdik. Az eschaton azonban az Antikrisztus ideje is. A s�t�n tudja, hogy kev�s ideje van �s ann�l d�h�dtebben t�mad. Ez adja meg az utols� idõk esem�nyeinek a dinamikus fesz�lts�g�t. B�r Krisztus v�gsõ gyõzelme biztos, a gonosznak m�g cselekv�si lehetõs�ge van. Az eschaton az egyh�z ideje. Krisztus uralma a vil�g elõl elrejtett. Csak az egyh�z tud az õ uralm�r�l. Ha az egyh�z hû az õt elh�v� �s �rte meghalt �s felt�madt Ur�hoz, akkor Krisztus uralma �rv�nyes�l benne. Az egyh�znak tov�bb� az a feladata, hogy bizonys�got tegyen Ur�r�l, a vil�gnak meghirdesse a Krisztusban t�rt�nt szabad�t�st, bûnb�natra, megt�r�sre �s �jj�sz�let�sre h�vja az embereket. Az antikrisztus t�madja az egyh�zat, mint ahogyan Krisztust is t�madta. Az egyh�znak pr�b�kon �s szenved�seken �t kell elv�gezni a Krisztusr�l sz�l� bizonys�gt�tel k�ldet�s�t. De Krisztus, aki az egyh�z �s a vil�g Ura, az egyh�zat, az õ test�t oltalmazza �s megõrzi Isten orsz�g�ra.

Az eschaton a halottak ideje. Az �sz�vets�gben nem sok sz� esik a halottakr�l. A felt�mad�s hom�lyos rem�nys�ge csak az �sz�vets�gi kor v�g�n csillan fel. A Krisztus felt�mad�s�val kezdõdõ korszakban sok sz� esik a halottakr�l, a felt�mad�s rem�nys�g�rõl, amely a felt�madt Krisztussal re�lis k�zels�gbe j�tt. A hal�l m�g szedi �ldozatait, de m�r legyõzetett, nem sok ideje van h�tra, a korszak v�g�n pedig Krisztus „elpuszt�tja a puszt�t�t”, megsemmis�ttetik a hal�l. A Jel legmegragad�bb k�pei azok a „bet�tek”, amelyek az apokaliptikus esem�nyek kavarg�sa k�zben egy-egy percre megmutatj�k azokat, akik m�r „gyõztek”, akik Krisztus erej�vel legyõzt�k a hal�lt. Az eschaton a rem�nys�g ideje. Krisztus testet �lt�s�vel, hal�l�val, felt�mad�s�val �s megdicsõ�t�s�vel „s�rgetõen k�zel j�tt az Isten orsz�ga”. Az egyh�z rem�nys�ggel tekint Krisztus paruzi�ja �s Isten orsz�ga elj�vetele fel�, amely megoldja az emberi �let v�gsõ k�rd�seit, �s egy eg�szen �j fejezetet nyit az emberis�g t�rt�net�ben.

A 12–14. r�szek k�z�s t�m�ja annak a harcnak a le�r�sa, amelyet a s�t�n �s angyalai folytatnak Isten n�pe �s a Messi�s ellen. A 12. r�szben mitikus k�pekben �br�zolja a k�nyv ezt a harcot. A 13. r�sz a cs�sz�rkultusz �ltal d�moniz�l�dott r�mai �llam d�h�ng�s�t jelen�ti meg. A 14. r�sz a vigasztal�s fejezete. Hitvall�s arr�l, hogy az egyh�z a legs�lyosabb szorongattat�s k�zepette is bizonyos lehet afelõl, hogy a v�gsõ gyõzelem Krisztus�.

Jel. 12,1–6. A s�rk�ny harca a napba �lt�z�tt asszony �s a fia ellen.

A l�tnok a f�ldrõl egy nagy jelt l�t az �gen. A s�meion a horasis-szal szemben, mindenki elõtt nyilv�nval�an l�that� jel (v�. Mt 24:30; Jel 15:1; 16:14; 19:10). A jel hasonl�t az �g kir�lynõje �kori mitikus k�pzet�hez. A csillag�lt�zet elterjedt �kori k�p, pl. Alexandriai Philo Logos-a mag�t a mindens�get �lti mag�ra. Az antik vil�g elk�pzel�se szerint az isteni l�nyek �lt�ztek csillag-k�nt�sbe. Mivel sem az �sz�vets�gben, sem a zsid� apokaliptik�ban az asztr�lis jelens�gek, az �gitestek nem sz�m�tanak isteni l�nyeknek, csup�n teremtm�nyeknek, az�rt a nap, a hold �s a csillagok csup�n jelk�pes szerepet t�ltenek be. A napba �lt�z�tt �s a hold sarl�j�n �ll� asszony a jelens�g kozmikus m�reteire utal. A tizenk�t csillag a tizenk�t t�rzs, a teljes istenn�p�nek a szimb�luma. Az �korban gyakran jelk�pezett nõi alak n�peket vagy v�rosokat jelent Az �sz�vets�g Izr�elt „Sion le�ny�nak” nevezi (�zs 1:8; Jer 4:31). A nõi alak teh�t mag�t Izr�elt, Isten-n�p�t jelk�pezi. Az asszony v�rand�s volt �s sz�l�si f�jdalmai voltak. Az 5. v.-bõl kitûnik, hogy a Messi�st kellett megsz�lnie. A messi�si kor kezdet�t az �sz�vets�g �s az apokaliptikus irodalom is sz�l�si f�jdalmakhoz hasonl�tja (�zs 66:7kk.; v�. 1QH III. 6–8. Az 1QH a qumr�ni 1. sz. barlangban tal�lt zsolt�rokat tartalmaz� tekercs tudom�nyos jelz�te). A sz�l�si f�jdalmak a hirtelen t�madt szorongat�s, nyomor�s�g jelk�pe (v�. �zs 21:3; 26:17; Mik 4:9k.).

A k�z�pkori egyh�z a Jel 12:1–2 verseit M�ri�ra, J�zus anyj�ra alkalmazta. E szerint õ lenne az �g kir�lynõje, a napba �lt�z�tt asszony. Ezt a magyar�zatot azonban lehetetlenn� teszi a 17. v., amely szerint az asszony nemcsak a Messi�s, hanem a h�võk anyja is. A mennyei jel teh�t az igaz Izr�elt, Isten �- �s �jsz�vets�gi n�p�t �br�zolja, amelyikbõl a Messi�s t�madt, �s amelynek k�r�be tartoznak mindazok, akik Isten parancsait megtartj�k, �s a Krisztusr�l sz�l� bizonys�gt�telt megõrzik. A napba �lt�z�tt asszony ellen�ben egy m�sik jel is feltûnt az �gen, „egy hatalmas tûzv�r�s s�rk�ny”. Az antik kor k�pzelet�ben a s�rk�ny a kaotikus hatalmakat szem�lyes�ti meg (Izr�elben Behem�t �s Leviat�n v�. �zs 51:9; J�b 40:15kk.; Zsolt 74:12kk.). A zsid� apokaliptik�ban a „s�rk�ny” az asszony ellens�gek�nt l�p sz�nre (Baruch Apokalipszise 24:3k.). A tûzv�r�s sz�n a babiloni �s egyiptomi mitol�gia nyelv�n a gonosz, a d�moni hatalmak jele. A h�t fej szint�n a kaotikus hatalmak jellemzõje (Zsolt 74:14). A s�rk�nynak t�z szarva van (v�. D�n 7:7.24), ezek hatalm�nak jelk�pei. Mind a h�t fej�n korona, pontosabban diad�m van. A diad�ma eredetileg a perzsa kir�lyok fels�gjele, a homlokot k�r�l�vezõ d�szes szalag (k�k alapon feh�r d�sz�t�ssel). A diad�m r�szben a 13:1-ben fell�põ vad�llattal val� kapcsolat�ra utal, r�szben arra, hogy a s�rk�ny a 19:12kk.-ben sz�nrel�põ Logos ellenl�basa. A s�rk�ny a hagyom�nyos von�sokkal ecsetelve, Isten, a teremtett vil�g �s az ember õsi ellens�gek�nt jelenik meg. A 4. v. a s�rk�ny gig�szi hatalm�t �br�zolja, amellyel k�pes az �gi rendet, az asztr�lis vil�g harm�ni�j�t megzavarni �s ezzel zavart kelteni a f�ldi dolgok Istentõl adott rendj�ben is. A s�rk�ny gyilkos d�hvel az asszony el� �ll, hogy a sz�letendõ gyermek�t megsemmis�tse. Az 5. versben dr�mai fordulat k�vetkezik: a napba �lt�z�tt asszony fi�gyermeket sz�l (az arsen a hyios semitiz�l� k�r�l�r�sa v�. Jer 20:15; Mt 1:25). Az al�rendelt mondat nyilv�nval�v� teszi, hogy ez a fi�gyermek a Messi�s (v�. Zsolt 2:9; 2:7). A „vasvesszõ” az �kori nagykir�lyok p�sztorbotot ut�nz� jogara, a vil�ghatalom jelk�pe. A s�rk�ny azonban nem tehet semmit a „fi�gyermek”, a Messi�s ellen, mert az „elragadtatott” Isten tr�nj�hoz. Isten mennyei templom�ba (v�. 4:2kk.; 11:19). A „fi�gyermek” a s�rk�nyn�l nagyobb hatalom v�delme alatt �ll. Az asszony azonban tov�bbra is a f�ld�n marad, ahol a s�rk�ny d�he fenyegeti (6. v.). De az asszonynak is megvan az Istentõl elk�sz�tett mened�ke. A puszta, Izr�el t�rt�net�ben, mened�kk�nt szolg�lt a f�ra� d�he el�l. A puszta, az Egyiptomb�l menek�lõ n�p mened�ke, ahol Isten megõrzõ j�s�g�t �s gondoskod�s�t sokf�lek�ppen megtapasztalta. Izr�el kegyesei is sokszor menek�lnek a puszt�ba �ld�zõik elõl (D�vid, Ill�s). Az ezerk�tsz�zhatvan nap egyenlõ h�rom �s f�l �vvel (v�. 11:2k.; 12:14; 13:5). Ez az idõtartam az eschatol�giai idõk elsõ v�szterhes fele. Isten ezekkel az �t�letekkel �s szorongattat�ssal teljes idõkben is gondoskodik n�pe megõrz�s�rõl.

Nyilv�nval�, hogy a 12:1–5-ben Krisztus sz�let�s�rõl, sõt az �dv�z�t�s t�rt�net�nek arr�l az esem�ny�rõl van sz�, amelyet Krisztus-esem�nynek nevez�nk. A Jel ezen a helyen azonban igen szokatlan form�ban besz�l a J�zus sz�let�s�tõl a mennybemenetel�ig terjedõ esem�nysorozatr�l, amikor annak csak elsõ �s utols� mozzanat�ra utal, �s az eg�szet mitol�giai k�pekbe �lt�zteti. Az apokaliptika �s a hellenizmus vall�si k�pzeletvil�ga ismeret�ben �gy kell �rtelmezn�nk a Krisztus-esem�nynek ezt a sz�munkra szokatlan, az apostoli kerygmatikus igehirdet�stõl el�tõ m�dj�t, mint amelyik az �kori megv�lt�-v�radalmaknak a nyelv�n akarja kifejezni J�zus Krisztus sz�let�s�nek, hal�l�nak, felt�mad�s�nak �s megdicsõ�t�s�nek univerz�lis �rv�nyû jelentõs�g�t. A szabad�t� fi�gyermek sz�let�s�rõl – aki meg�li a s�rk�nyt – k�l�nb�zõ vall�si v�radalmak voltak elterjedve az �kori keleten. Python s�rk�ny �ld�zi L�t�t; aki Zeust�l volt v�rand�s, �s Apoll�t sz�lte. A s�rk�ny tudta, hogy Apoll� meg fogja õt �lni, ez�rt t�rt az anya �s a sz�letendõ fi�gyermek �let�re. Poseidon megmenti a s�rk�ny el�l L�t�t, aki Ortygia sziget�n megsz�li Apoll�t. Apoll� pedig b�mulatos gyorsas�ggal feln�vekedve meg�li a s�rk�nyt. Hasonl� m�tosz ismeretes Egyiptomban, Hathor-Isis, Typhon-Seth �s Horus harc�r�l. A Jel 12:1–5 a hellenista vall�si v�radalmak nyelv�n arr�l akar a kor ember�nek bizonys�got tenni, hogy J�zus Krisztus szem�ly�ben megjelent az a szabad�t�, aki a teremt�s rendj�t zavar� kaotikus hatalmakat legyõzi, �s elhozza a v�rt b�ke birodalm�t. A Jel k�nyve ezen a helyen a m�toszok nyelv�t a kereszty�n igehirdet�s szolg�lat�ba �ll�tja. Meglepõ az a charizmatikus szabads�g, amellyel az idegen k�panyag szolg�latba �ll�t�s�t v�gzi.

Jel. 12,7–12. A s�rk�ny levettet�se a mennybõl.

A s�rk�nynak �s angyalainak hatalmas ellenfele t�mad: Mih�ly �s angyalai. Micha�l az �sz�vets�g �s az apokaliptikus trad�ci� szerint a h�t fõangyal k�z�tt az elsõ, Izr�elnek, Isten n�p�nek a v�dõ angyala (D�n 10:13.21; 12:1; Henoch 20:5; 69:14). Mih�ly fõ ellens�ge a S�t�n vagy Beli�r (D�n Test. 6:1; Benj�min Test 6:1). Mih�ly, az apokaliptikus gondolkod�sban, mindenf�le s�t�ni hatalmass�g ellen k�zdõ isteni igazs�g megtestes�tõj�v� lett. A v�gsõ harc a s�rk�ny ellen, Mih�ly �s angyalai mennyei h�bor�j�val indul meg �s a Logos gyõzelm�vel �r v�get (v�. 19:11). A harcban a s�rk�ny �s angyalai alul maradnak, olyan m�rt�kben, hogy nem tarthatt�k meg t�bb� hely�ket a mennyben: A fordulat D�n 2:35-bõl val�. Itt azonban a s�t�nnak �s angyalainak a mennyei vil�gb�l val� kiz�r�s�t, v�gleges lefokoz�s�t jelenti. A s�t�n hatalma v�gzetesen �sszezsugorodott, ezut�n csak a f�ldre terjed ki, ott is meghat�rozott idõre. A Messi�s elj�vetel�vel megt�rt a s�t�n hatalma (v�. Mt 12:28kk.; Jn 12:31; 16:11; 1Jn 3:8). Most, hogy megt�rt a hatalma, leleplezõd�tt igazi l�nye is. A 12:9 felsorolja megb�lyegzõ jelzõit: a s�rk�ny nem m�s, mint az õsi k�gy� (v�. Gen 3:1kk.), aki az embert bûnre cs�b�totta �s sz�ntelen gonoszra �szt�nzi. Õ a Diabolos, a Satanas (szinonim fogalmak: a diabolos a LXX-ben a h�ber s�t�n ekvivalense lett, aki f�lrevezeti, az Istentõl val� elt�volod�sra �szt�nzi az eg�sz f�ldkereks�get, az emberis�get Mk 13:21kk.). A s�t�ni jelzõknek ezzel a halmoz�s�val akarja kifejezni a Jel k�nyve a gyõzelem nagys�g�t Isten teremt�s�nek õsi ellens�ge felett.

A s�t�n feletti gyõzelmet a mennyei gyõzelmi himnusz k�veti, amelyik meghirdeti ennek a gyõzelemnek a jelentõs�g�t �s k�vetkezm�nyeit: 1. Isten �s a Messi�s uralma elkezdõd�tt (v�. 7:10; 11:15), most vette k�zbe nyilv�nval� m�don a szabad�t�st, a hatalmat �s az orsz�gl�st az, akit egyed�l megillet �s aki val�j�ban szabad�t�ja �s �dv�z�tõje a teremtett vil�gnak. 2. A s�t�n nem v�dolhatja t�bb� Isten elõtt a v�lasztottakat. A s�t�n kat�g�r szerep�t m�r az �sz�vets�g is ismeri (v�. J�b 1:9; Zak 3:1kk.). Lehets�ges hogy a sorok k�z�tt c�lz�s t�rt�nik a Domitianus alatt elszaporodott feljelentõkre, akik a kereszty�neket el�rult�k �s bev�dolt�k a r�mai hat�s�gokn�l (v�. Juvenalis 1:33). A s�t�n v�dj�t elutas�totta Isten (6:11). A megdicsõ�lt szentek k�z�ss�get v�llalnak a f�ld�n k�zdõ egyh�zzal (az adelphoi h�m�n a f�ldi atyafis�gra vonatkozik). A mennyei szentek k�z�ss�ge, a gyõzelmes egyh�z tagjai sem maguknak k�sz�nhetik a gyõzelmet a s�t�n felett: „Legyõzt�k õt a B�r�ny v�r��rt” (11). Az apostoli kerygma jellegzetes kifejez�se. A kegyelem �s a h�võknek tulajdon�tott igazs�g apostoli �zenete nem hi�nyzik a Jel k�nyv�bõl sem. Ez a kegyelem �s erõ tette õket alkalmass� a Krisztusr�l val� bizonys�gt�telre �s a v�rtan�s�gra (Mk 8:35k.; Jn 12:25). Az �dv�z�ltek �neke felsz�l�tja a mennynek lak�it, az angyali seregeket, hogy kapcsol�djanak be a gyõzelmi himnuszba �s �rvendezzenek (v�. Zsolt 96:11).

A 12. v. azonban figyelmeztet, hogy a s�t�n levettet�se m�g nem jelenti Isten tervei v�gsõ beteljesed�s�t, mert a s�t�nnak m�g „egy kev�s ideje” van a f�ld�n (a f�ld �s a tenger a f�ldi vil�g eg�sz�nek jelk�pes kifejez�se). Mivel a s�t�n ezt tudja, ann�l d�h�dtebben t�mad. A „jaj” a 8:13-ban jelzett h�rom jaj-ki�lt�s utols� szava (v�. 9:12; 11:14). De b�rmilyen d�h�dten t�mad, napjai meg vannak sz�ml�lva, a harcot elvesztette. Jel. 12,13–18. A s�rk�ny harca az asszony ellen. Mivel a s�rk�nynak nem siker�lt megsemmis�tenie a Messi�st, most teljes d�h�vel a Messi�st sz�lõ asszony ellen fordul, �s �ld�zõbe veszi, hogy meg�lje. Isten azonban csod�latos m�don megmenti az asszonyt, elrejti elõle a „puszt�ba”, �s ott gondoskodik t�pl�l�s�r�l „ideig, idõkig, �s az idõ fel�ig”. Az asszony sas-sz�rnyakat kap, amelynek seg�ts�g�vel elmenek�l a s�rk�ny elõl. Az �sz�vets�gben a sas-sz�rnyak az Istentõl kapott �j erõt jelk�pezik (Ex 19:4; Deut 32:11; �zs 40:31). Az apokaliptika ismer egy olyan j�vend�l�st, amely szerint Izr�elt Isten egy hatalmas sasnak a sz�rnyaira veszi, am�g a f�ld�n az eschatol�giai �t�let lezajlik (Assumptio Mosis 10:8). A l�tom�sban a k�t trad�ci� jelk�pei �s k�panyaga �tv�zõdik. Az igaz Izr�el, Isten n�pe csod�latosan megmenek�l a s�t�n puszt�t� d�he elõl az utols� idõkben. A puszta nemcsak Isten k�l�n�s gondvisel�s�nek a helye, nemcsak mened�k (v�. 6. v.), hanem az a hely, ahonnan az �sz�vets�gi n�p kegyesei J�zus kor�ban a Messi�s j�vetel�t v�rt�k. Ennek a v�radalomnak legbesz�desebb bizony�t�ka a Holt-tenger partj�ra k�lt�z�tt essz�nus szerzetes rend, amelynek iratai napjainkban ker�ltek napvil�gra (ld. a bevezet�sben felsorolt irodalmat). Keresztelõ J�nos is a puszt�ban pr�dik�lt. Mint ahogyan az Egyiptomb�l val� szabadul�s ut�n Isten a puszt�ban t�pl�lta Izr�elt (Ex 16), mint ahogyan gondoskodott Ill�srõl pusztai rejtekhely�n (1Kir 17:2kk.; 19:4kk.), �gy gondoskodik az egyh�zr�l az utols� idõk szorongattat�sai k�z�tt. A s�rk�ny m�g ezek ut�n is megpr�b�lja az asszonyt megsemmis�teni. A Jel mitol�giai k�pet haszn�l a s�rk�ny �jabb t�mad�s�nak le�r�s�ra. A s�rk�nyt az �kori m�toszok t�bb �zben v�zok�d� sz�rnyk�nt �br�zolj�k. Az �sz�vets�g is ismer hasonl� k�pzeteket, amikor az Isten akarata ellen l�zad� gonoszs�g megtestes�l�s�t tengeri sz�rnyk�nt �br�zolja (Zsolt 74:13; Ez 29:3kk.; 32:2). A s�rk�ny ereje hasonl�t a meg�radt folyam puszt�t� sodr�s�hoz. A f�ld azonban seg�ts�g�re van az asszonynak, elnyeli a folyamot, �gyhogy az nem �rthat. A k�p term�szeti h�ttere a sivatagban eltûnõ foly�k. A l�tom�snak azonban van egy szellemi h�ttere is. Õsi keleti vall�si n�zetek szerint az elj�vendõ szabad�t� �s a f�ld sz�vets�gben vannak. A gonosz elhatalmasod�sa pusztul�st jelent a f�ldnek is, a szabad�t� megjelen�se pedig �ltal�nos b�k�t �s vir�gz�st eredm�nyez. A f�ld elnyeli a gonoszokat (v�. Num 26:10; Deut 11:6; Zsolt 105:17), viszont �rvend az Istennek (Zsolt 97:12), �s eschatolbgiai szabad�t�s�nak (�zs 55:12–13). A f�ldnek szem�lyk�nt val� elk�pzel�se, – perszonifik�ci�ja – jellegzetes �kori keleti szeml�let. Mikor l�tta a s�rk�ny, hogy nem puszt�thatja el az asszonyt, teh�t nem semmis�theti meg Isten n�p�t, nem t�r�lheti el, mint f�ldi val�s�got, mert Isten rejtetten is õrzi, akkor hadat ind�t azok ellen, akik „az õ magv�b�l val�k”. A 17. versbõl l�tszik nyilv�nval�an, hogy az „asszony” Isten n�p�nek, az igaz Izr�elnek �s egyben az egyh�znak a jelk�pe, amelybõl a Messi�s sz�rmazott �s amely egyben a h�võk anyja. A s�rk�ny ezek ut�n r�szeiben t�madja Isten n�p�t, miut�n eg�sz�ben nem tudta megsemmis�teni. Azok, akik „megtartj�k az Isten parancsolatait, �s akikn�l megvan a J�zus bizonys�gt�tele” (17. v.) nyilv�nval�an az egyh�z tagjai (v�. 1:9; 6:9; 19:10; 20:4). Ezt a harcot azonban m�r nem maga a s�rk�ny, hanem eszk�zei, a k�t „fenevad” fogj�k folytatni. Maga a s�rk�ny h�tt�rben marad, vissza�ll a tenger f�v�ny�re, amelyik titokzatos hatalm�t jelk�pezi, hogy onnan h�vja elõ szolg�it, amelyek �ltal �rd�gi tervszerûs�ggel folytatja elõbbi munk�j�t.

Jel. XIII. R�SZ

Jel. 13,1–10. A h�tfejû �s t�zszarv� fenevad.

A s�rk�ny oda�ll�sa a tenger partj�ra �s a tengerbõl felj�võ h�tfejû �s t�zszarv� fenevad k�z�tt nyilv�nval� az �ssze f�gg�s. Ez a k�vetkezõkbõl is nyilv�nval� (4. v.). A fenevadr�l tov�bbi r�szletes le�r�st is ad a l�tnok. A fenevad t�z szarv�n t�z korona volt, �s fej�n „istenk�roml�s nevei”. Az ut�bbi meghat�roz�s utal arra, hogy a jelens�g Istennel szemben kih�v�an l�p fel. A fenevad a D�n 7-ben le�rt n�gy vad�llatnak az egy�ttes tulajdons�gait viseli mag�n: alakja p�rduchoz, l�ba medv�hez, sz�ja oroszl�nhoz hasonl� �s t�z szarva van, mint a D�n 7:7-ben le�rt vad�llatnak. A s�rk�ny pedig �tadta a fenevadnak „erej�t, tr�nj�t �s nagy hatalm�t”. D�n 7 magyar�zata �s a zsid� apokaliptika jelk�prendszere alapj�n �rtelmezve a Jel 13. r�sz�t ebben egy olyan vil�ghatalomr�l van sz�, amely t�k�letesen mag�ba foglalja a r�gebbi vil�ghatalmak minden tulajdons�g�t, erej�t, m�lt�s�g�t, szervezetts�g�t �s vall�si ig�ny�vel hat�rozottan Isten ellenl�basak�nt l�p fel.

A legjelentõsebb exeg�t�k – kiv�ve Lohmeyert – a jelens�g kort�rt�neti magyar�zata mellett foglalnak �ll�st. A Jel 13. r�sz�t a cs�sz�rkultusz jegy�ben Krisztus �s a kereszty�n egyh�z ellen k�zdõ r�mai �llamhatalomra vonatkoztatj�k. A h�t fej a h�t halomra utal, amelyen R�ma �p�lt. Az Istent k�roml� nevek a cs�sz�rkultuszban haszn�lt fels�gjelzõk: fens�ges, isteni, isten fia, megv�lt�, �r �s isten. Ha ezeket a jelzõket valamely ember mag�ra ruh�zza, az az �lõ Istent k�romolja. Ez az elsõ fenevad teh�t az akkor ismert eg�sz �kumen�re kiterjedõ Imperium Romanum-ot, az �kor legnagyobb, legszervezettebb �s legt�k�letesebb �llamhatalm�t �br�zolja. A Jel 13. r�sz�nek kort�rt�neti �rtelmez�s�re lehetõs�get ad az a t�ny, hogy a Jel k�nyve kereszty�n pr�f�cia, amely nem idõtlen �s absztrakt eschatol�giai elmefuttat�s, vagy az apokaliptikusok fant�zi�j�nak puszta sz�lem�nye, hanem aktu�lis vigasztal�s a k�nyv elsõ olvas�inak. A Jel a N�r� alatt megindult, a Domitianus alatt fell�ngolt �s azt�n k�t �vsz�zadon �t k�vetkezetesen folytatott kereszty�n�ld�z�sek idej�n ny�jtott vigasztal�st �s b�tor�t�st a kereszt alatt �lõ m�rt�r-egyh�znak. Lohmeyer – aki k�l�nben sok tekintetben a legkiv�l�bb komment�rt �rta a Jel-hez – rendk�v�l egyoldal� m�dszerrel magyar�zza a k�nyvet. Egy idõtlen-eschatol�giai szeml�letet erõszakol a k�nyv 4–22. r�szeire, amellyel ugyan siker�lt egy�ntetû �s h�zag n�lk�li magyar�zatot adni, de ezzel megfosztja a k�nyvet az aktu�lis pr�f�cia jelleg�tõl, �s olyan absztrakt apokaliptikus-eschatol�giai szeml�letet tulajdon�t neki, amelyik legfeljebb a n�met vall�st�rt�neti iskol�ban k�pzelhetõ el, de nem az õskereszty�ns�gben. A Jel k�nyv�ben nem lehet ugyan mindent kort�rt�netileg megmagyar�zni, de ez nem jelenti, hogy a kort�rt�netileg magyar�zhat� helyeket is kiz�r�lag eschatol�giailag kell �rtelmezni. A bevezet�sben le�rt �sszetett tudom�nyos m�dszer – amelyik szerint minden szakaszt a maga eredet�nek �s rendeltet�s�nek megfelelõen lehet magyar�zni – felel meg a Jel saj�tos mûfaj�nak �s c�lj�nak.

A Jel 13 tele van olyan kort�rt�neti utal�sokkal; amelyekben a korabeli kereszty�n olvas�knak lehetetlen volt fel nem ismerni a r�mai �llamot, amely az egyh�zat a cs�sz�rkultusz jegy�ben �ld�zte. A tenger, amelybõl a fenevad felj�tt, a Jel olvas�i sz�m�ra mag�t�l �rtetõdõen a. F�ldk�zi-tenger volt. R�ma tengeri nagyhatalom volt az �korban, amely sokszor haj�had�val jelent meg az elfoglaland� ter�letek elõtt. Hatalma �s gazdags�ga, amint az a 17–19. r�szekbõl is kitûnik, j�r�szt tengeri kereskedelm�n alapult. R�ma a zsid� apokaliptik�ban is t�bb �zben a tengerbõl felj�võ sz�rnyk�nt szerepel. A fenevad beiktat�sa a s�rk�ny �ltal a kir�lyi hatalomba, Krisztus beiktat�s�nak ellenk�pe (v�. Jel 5). Ezzel kidomborodik a fenevad antikrisztusi jellege. Ez az antikrisztusi jelleg fokoz�dik a 3–4. versekben le�rt esem�nyekben. A fenevad egyik feje hal�los sebet kapott, de a sebe meggy�gyult. A fenevad teh�t ut�nozza Krisztus hal�l�t �s felt�mad�s�t. A 14. v. mutatja, hogy a fenevadnak ebben a tett�ben jelszerû utal�s van. Az a c�lja, hogy az embereket vall�si eszk�z�kkel, itt �ppen Krisztus ut�nz�s�val el�m�tsa, megt�vessze �s saj�t im�dat�ra k�sztesse, szolg�lat�ba �ll�tsa. A hal�lra sebzett fej 17:9 szerint nyilv�nval�an egy kir�lyi szem�lyt jelent, a birodalom egyik cs�sz�r �t. A c�lz�s legink�bb N�r� cs�sz�r szem�ly�re illik, akirõl hal�la ut�n sok�ig olyan legend�k j�rtak, hogy �l, �s keletrõl, a p�rthusok birodalm�b�l visszat�r. A visszat�rõ N�r� legend�j�t hamar felv�ltja a felt�mad� N�r�r�l (Nero redivivus) sz�l� v�radalom. M�g Domitianus idej�ben, sõt Domitianus k�r�ben is ismert�k �s komolyan vett�k ezt a v�rakoz�st. Lehets�ges, hogy a kereszty�nek az elsõ c�ltudatos kereszty�n�ld�zõ cs�sz�r, Domitianus szem�ly�ben l�tt�k az elsõ kereszty�n�ld�zõ cs�sz�r, N�r� megtestes�l�s�t. Az emberek nem az �lõ Istent im�dj�k ezzel a magasztal�ssal: „Kicsoda hasonl� hozz�d Uram!” (Ex 15:11), hanem a fenevadnak mondj�k: „Kicsoda hasonl� a fenevadhoz, �s ki kelhetne harcra vele?” Az emberek „im�dt�k a s�rk�nyt, hogy �tadta hatalm�t a fenevadnak” – a cs�sz�rkultusz szervezett hitetõ munk�j�n kereszt�l a s�rk�ny (s�t�n) is el�rte c�lj�t. Az emberek õt �s az õ k�pviselõj�t im�dj�k, nem Istent �s Krisztus�t.

A fenevad hatalma �s cselekv�si szabads�ga az istenk�roml�sban (v�. 1. v.) csak egy megszabott idõre sz�l. Az „adatott” annak a jele, hogy a fenevad ideje, a pr�b�knak Istentõl engedett ideje. A negyvenk�t h�nap, h�rom �s f�l �v, a m�r ismert apokaliptikus sz�m, a v�gsõ idõk �t�letekkel �s pr�b�kkal teljes elsõ jele. A fenevad istenk�roml�s�t, amellyel Isten hatalm�t, dicsõs�g�t �s munk�j�t mag�nak tulajdon�tja, gonosz tettek k�vetik. Isten s�tora a 6. versben nem a jeruzs�lemi templomot, hanem a mennyet, a mennyei szent�lyt jelenti, a mennyben lak�k pedig az Isten szolg�lat�ra k�sz angyali seregek, akik a s�t�nt �s angyalait kiûzt�k a mennybõl. A fenevadnak az is „megadatott” (7. v.), hogy hadat ind�tson a „szentek” ellen, ezek az Isten v�lasztottai, azok, akiket a B�r�ny megv�s�rolt, megv�ltott „minden t�rzsbõl, nyelvbõl, n�pbõl �s nemzetbõl” (5:9; 7:9). A „minden t�rzs, n�p, nyelv �s nemzet” szavak ism�tl�se jelzi a fenevad egyre ink�bb nyilv�nval� antikrisztusi jelleg�t. A fenevad hatalm�t �s jeleit l�tva im�dj�k a f�ld n�pei, mindazok, akik nincsenek be�rva a „B�r�ny �letk�nyv�be a vil�g kezdete �ta” (8. v. v�. 21:27; 17:18). Azok, akiket Isten eleve kiv�lasztott �s elh�vott �s Krisztus �ltal megszentel, nem im�dj�k a fenevadat, mert ismerik annak s�t�ni l�nyeg�t. Ezek az �lõ Istenhez �s az õket megv�lt� Krisztushoz hûek maradnak. A 10. v. azokr�l az �ld�z�sekrõl besz�l, amelyek a cs�sz�rkultusz megtagad�sa miatt k�vetkeznek el a kereszty�nekre. A sz�vegnek van egy r�videbb �s egy hosszabb v�ltozata. A r�videbb v�ltozat a nehezebben �rthetõ, kev�sb� csiszoltabb, ez�rt, de a sz�veg�sszef�gg�s miatt is, ez l�tszik eredetibbnek: ei tis eis aichmal�sian, eis aichamal�sian hypaget – ei tis en machair� apoktanth�nai, auton en machair� apoktanth�nai – ha valaki b�rt�nre van sz�nva, b�rt�nbe megy; akinek karddal kell meg�letnie, az karddal fog meg�letni. A k�sõbbi le�r� nem el�gedett meg ezzel a sz�veggel, hanem a Mt 26:52 �rtelm�ben sim�totta �s ezzel megv�ltoztatta eredeti �rtelm�t. Itt nem az ellen�ll�s megtilt�s�r�l, hanem �ppen a szenved�sekben val� �llhatatoss�gr�l van sz�. Nem t�telezhetõ fel, nem is maradtak olyan adatok r�nk, hogy a kis�zsiai kereszty�nek felkel�st szerveztek volna R�ma ellen az �ld�z�sek idej�n. Isten n�pe a legs�lyosabb pr�b�kat az �lõ Istenhez val� hûs�ge �s hite �ltal gyõzi le. A Jer 15:2 ig�i csengenek vissza ezen a helyen. Isten ember�nek �llhatatoss�ggal kell v�llalnia a szenved�st, mint Istentõl r�bocs�tott pr�b�t.

Jel. 13,11–18. A m�sik fenevad.

Egy m�sik fenevadat is l�t J�nos. E jelens�gnek ugyanaz a neve, mint az elsõnek: th�rion (vad�llat). Ez az elnevez�s jelzi az elsõ fenevaddal val� l�nyegi kapcsolat�t �s s�t�ni eredet�t. A k�vetkezõkben azonban eltûnik a m�sodik fenevad eredeti form�ja �s mintegy �larcban jelenik meg. Nem a tengerbõl, hanem a f�ldbõl j�n elõ. A k�zvetlen sz�razf�ld, amelyet J�nos maga elõtt l�t: Kis-�zsia, az a hely, ahol a h�t gy�lekezet is �l. A m�sodik fenevadnak k�t szarva van, mint egy b�r�nynak, de szava a s�rk�ny�hoz hasonl�. A g�r�g gondolkoz�s szerint a megjelen�s a materi�lis test k�lsej�t, form�j�t jelenti, a hang pedig a testet megeleven�tõ l�lek kifejez�se. A m�sodik fenevad felem�s megjelen�se mutatja hamispr�f�ta jelleg�t. Az ilyenekrõl J�zus �gy besz�l, mint �nmagukat b�r�nynak �lc�z� farkasokr�l (Mt 7:14). A Jel 16:13 (v�. 19:20; 20:10) m�r ny�ltan leleplezi ennek a b�r�nyform�j�, de s�rk�nyk�nt besz�lõ alaknak a l�nyeg�t. Ez a hamispr�f�ta (pseudoproph�t�s). A tetteibõl pedig m�g jobban leleplezõdik a sz�nd�ka: a jelek �ltal val� elt�vely�t�s (2Thessz 2:3–9). Megt�vesztõ szavai a s�rk�nyra, az õsi k�gy�ra eml�keztetnek (Gen 3:1kk.). A hamis pr�f�ta az elsõ fenevad teljes hatalm�val ennek vall�sos tisztelet�t seg�ti elõ, �gyhogy a f�ld minden lakosa a hal�lb�l megelevenedett fenevadat im�dja.

A s�rk�nyszarv� b�r�ny, a hamispr�f�ta a cs�sz�rkultusz fõpaps�ga, vagy a sz�munkra ma m�r ismeretlen, korabeli Kis-�zsia fõpapja. Kis-�zsia a cs�sz�rkultusz sz�m�ra j�val a r�mai cs�sz�rs�g megjelen�se elõtt term�keny talaj volt. A keleti uralkod�-kultusz eszm�i Nagy S�ndor ut�n hamar elterjedtek. A k�zt�rsas�g korabeli R�ma idegen�l �llt vele szemben. Augustus nem k�v�n isteni tiszteletet mag�nak, de Kis-�zsia volt az, ahol az elsõ templomot emelt�k tisztelet�re �s �ldoztak neki. A Kr. u.-i 1. sz. folyam�n azonban az eg�sz birodalom ter�let�n gyorsan elterjedt a cs�sz�rkultusz. R�ma is elõmozd�totta, mert a birodalom k�l�nb�zõ nyelvû �s faj� n�pei k�z�tt a legfõbb �sszetart� erõt l�tta benne. Domitianusig azonban csak hal�luk ut�n avatt�k istenn� a cs�sz�rokat. Domitianus volt az elsõ, aki �let�ben isteni tiszteletet k�v�nt mag�nak, �nmag�t �rnak �s istennek nevezte (Suetonius: Domitianus 13). A birodalom eg�sz ter�let�n cs�sz�rszobrokat �ll�tottak fel, amelyek elõtt h�dolni �s �ldozni kellett mindenkinek. Ef�zusban is �j �s nagy templomot �p�tettek Domitianus tisztelet�re. Ezek a folyamatok �s esem�nyek szolg�lnak a Jel 13. kort�rt�neti h�tter��l. A m�sodik fenevad, a hamispr�f�ta, jeleket tesz, hogy elt�vely�tse az embereket (a planan a vall�si jellegû elt�vely�t�s jellegzetes kifejez�se). A hamispr�f�ta egyik jele az �sz�vets�gbõl m�r ismert pr�f�tai jel ut�nz�sa. Mint ahogyan Ill�snek a k�r�s�re Isten t�zet bocs�tott le az �gbõl (1Kir 18:38; 2Kir 1:11kk.), hasonl�an a hamispr�f�ta is v�ghezviszi, hogy tûz sz�lljon le az �gbõl. Ez a jel (s�meion) mindenki szemel�tt�ra t�rt�nik. A m�sik jel, amit a Jel megeml�t a hamispr�f�ta tettei k�z�l: az elsõ fenevad b�lv�nyszobr�nak a megsz�laltat�sa. A b�lv�nyszobor k�sz�t�se m�r maga is t�velyg�s (Ex 20:1kk.). Az �sz�vets�gi kijelent�s-t�rt�net D�n 3:5kk.-ben tud�s�t egy hasonl� esetrõl, amikor Nabukodonozor b�lv�nyszobrot k�sz�ttetett mag�r�l, �s hal�lb�ntet�s terhe alatt megparancsolta annak im�d�s�t. A proskyn�sis �s proskynein t�rdrehull�s, leborul�s, az Istent megilletõ tisztelet �s im�dat jelk�pes testtart�sa. A hamispr�f�ta ezt az Istentiszteletet k�vetelte meg az elsõ fenevad k�pe elõtt. A m�sik jel, amit a hamispr�f�ta tett, az, hogy megsz�laltatta az elsõ fenevadr�l k�sz�tett b�lv�nyk�pet. Az �kor vall�si vil�g�ban a besz�lõ �s mozg� b�lv�nyszobrokr�l elterjedt hiedelmek k�zismertek voltak. Az �kor hite szerint a b�lv�nyszoborban maga az isten l�p a h�võ el�. Nem elk�pzelhetetlen, hogy J�nos is egy ilyen jelens�gre gondol a cs�sz�rkultusz keret�ben.

A hamispr�f�ta mindenkit a fenevad b�lyeg�vel jel�l meg, aki r�sztvesz a tisztelet�ben. Az embereket jobb kez�k�n, vagy a homlokukon pecs�teli el a fenevad sz�m�ra ennek b�lyeg�vel. Az elpecs�tel�snek ez a m�dja a rabszolg�k birtokbav�tel�nek a m�dj�ra eml�keztet. Aki a fenevad b�lyeg�t hordja, az a fenevad rabszolg�ja. Aki a fenevad rabszolg�ja, csak az vehet �s adhat el �rukat. Aki teh�t nem r�szes�ti a fenevadat isteni tiszteletben, az nemcsak gazdas�gilag, anyagilag, hanem puszta l�t�ben is vesz�lyeztetve van. A b�lyeg neve charagma, a cs�sz�ri pecs�t hivatalos neve. Ezzel nyilv�nval�v� v�lt, hogy a fejezetben a cs�sz�rkultusz szigor� �s k�vetkezetes v�grehajt�s�r�l van sz�. A fenevad b�lyeg�vel val� elpecs�tel�s szint�n antikrisztusi tett, amelyik a sz�znegyvenn�gyezer elpecs�tel�s�nek az ellenk�pe (v�. 7:1–8). A l�tnok k�zli a fenevad nev�nek sz�m�t: hatsz�zhatvanhat (666). Ennek a rejt�lyes utal�snak az alapja az a g�r�g�kn�l �s zsid�kn�l egyar�nt szok�sban l�võ elj�r�s, amelyet gematria n�ven neveztek. A gematria szerint minden sz�nak megvolt a megfelelõ sz�m�rt�ke, az�ltal, hogy a sz� minden egyes betûje valamilyen sz�mnak felelt meg. Ui. sem a zsid�knak, sem a g�r�gõknek nem voltak k�l�n sz�mjegyeik, ez�rt betûkkel jel�lt�k az egyes sz�m�rt�keket (pl. a–1, b–2, i–10 stb.). Ez�rt minden sz�t k�nnyen le lehetett, k�nnyen �t lehetett sz�m�rt�kre �rni. De a sz�m�rt�kek visszaford�t�sa neh�z volt, mert minden sz�mot egy sor k�l�nb�zõ sz�ban lehetett feloldani. Csak a beavatottak ismert�k egy-egy titkos sz�m felold�s�nak m�dj�t, ill. kulcs�t. Szok�s volt a neveket, amelyeket valamilyen okb�l nem akartak kimondani, sz�mokban kifejezni. A ps�phos a n�vnek a sz�m�t jelentette. A ps�phiz� azt a mûv�szetet, amellyel kisz�m�tott�k a n�v sz�m�t, ill. megfejtett�k a sz�mban rejtõzõ nevet. Pl. Pompejiben az egyik megmaradt falmaradv�nyon ez a mondat olvashat� korabeli �r�ssal: „Azt szeretem, akinek a sz�ma 545”. Bizony�ra csak a k�t szerelmes �s az, akit a titokba beavattak, ismerte a sz�m m�g�tt rejlõ nevet. A hatsz�zhatvanhatnak minden esetre vall�si �rtelme van. Erre utal a h�de h� sophia estin kifejez�s, amely szerint csak Isten b�lcsess�g�nek aj�nd�k�val b�r� pneumatikus szem�ly k�pes megfejteni a sz�m titk�t. A hatsz�zhatvanhat sz�mrejt�ly�t m�r a 2. sz�zadban elfelejtett�k. Ezt mutatja Irenaeus sikertelen pr�b�lkoz�sa Adversus Haereses c. mûv�ben (V, 30). Irenaeus megpr�b�lja a sz�mot megv�ltoztatni 616-ra �s ilyen m�don Caligul�ra vonatkoztatni, aki uralkod�sa v�ge fel� (37–41) el akarta helyeztetni szobr�t a jeruzs�lemi templomban. Ezek szerint a 616 ezt jelenten� visszaford�tva: Gaius Kaisur. Caligula k�s�rlet�nek a Jel k�nyve idej�re �s elsõ olvas�inak �let�re semmi hat�sa nem volt. K�l�nben is az eredeti hatsz�zhatvanhat megv�ltoztat�s�val siker�lt ezt a nevet kih�mozni. A 616-nak egy m�sik kulcs szerinti megfejt�se Kaisar theos lenne. Ez pedig �nmag�ban v�ve semmitmond� kifejez�s, ami r�ad�sul nem a hatsz�zhatvanhat, hanem a 616 leford�t�si k�s�rleteibõl ad�dott.

A hatsz�zhatvanhat titk�t sokan pr�b�lt�k megfejteni az elm�lt k�tezer �v folyam�n. Minden nemzed�kben akadtak olyanok, akik koruk kellemetlen ember�re, vagy embereire, legal�bb is egy-egy n�p vagy csoport szempontj�b�l, vagy �ppen az egyh�z vagy egy felekezet szempontj�b�l kellemetlen emberre vonatkoztatt�k. �gy sz�lettek a k�vetkezõ megold�sok: Julianus Apostata, Attila, Mohamed, Loyola, Luther, Napoleon stb. Val�sz�nû, hogy ezut�n sem lesz hi�ny dilett�ns k�v�ncsiskod�kban.

A tudom�nyos �rtelemben vett val�sz�nû megfejt�shez maga a sz�veg ny�jt seg�ts�get. Mikor arr�l besz�l a l�tnok, hogy isteni b�lcsess�gre van sz�ks�g a hatsz�zhatvanhat megfejt�s�hez, akkor vil�gos, hogy a sz�mnak vall�si jellege van. Amikor a fenevad sz�m�val azonos�tja ezt a sz�mot, akkor az is kitûnik, hogy a sz�mnak antikrisztusi jellege van. Amikor a sz�veg azt mondja, hogy ez a sz�m „ember sz�ma”, akkor az is vil�gos, hogy a sz�m egy emberre vonatkozik, m�gpedig az antikrisztust megszem�lyes�tõ emberre. Egyik val�sz�nû megold�s az, hogy hatsz�zhatvanhatos sz�mot a megfelelõ h�ber betûkkel �rjuk �t, akkor ez a meglepõ n�v sz�letik: Neron Qesar. A g�r�g �t�r�s pedig ezt a sz�t eredm�nyezi: th�rion – vad�llat, fenevad. Egy k�zelesen fell�põ, vagy m�r jelen l�võ r�muralmat, kereszty�n�ld�z�st megval�s�t� cs�sz�rr�l lenne sz�, aki Nero redivivusk�nt jelenne meg.

A m�sik val�szerû megold�s, amit m�r Pythagoras �s Alexandriai Philon is alkalmazott a nevek elrejt�s�re �s a nevet hordoz� sz�mok titk�nak felold�s�ra. Enn�l a megfejt�si m�dn�l a sz�mok megtartj�k sz�m�rt�k�ket �s amellett szimbolikus jelent�st is kapnak. E szerint a hatsz�zhatvanhat egy �n: h�romsz�g-sz�m, az 1-tõl 36-ig terjedõ sz�mok summ�ja. Viszont 36 is az 1-tõl 8-ig terjedõ sz�mok summ�ja. A h�romsz�gsz�moknak az a jelent�se, amit az ily m�don nyert utols� tag mutat. A hatsz�zhatvanhat eset�ben a nyolc szimbolikus jelent�s�t kell keresni a Jel �sszef�gg�s�ben. A 17:11-ben a fenevad a nyolcadik, teh�t a fenevad sz�ma egy�ttal a nyolc, ami antikrisztusi jelleg�re, egyben a neki adott r�vid hat�ridõre mutat. Mindk�t val�sz�nû tudom�nyos megold�si k�s�rlet l�nyege, hogy a hatsz�zhatvanhatos sz�m a Jel k�nyv�nek meg�r�sa idej�n fell�põ r�mai cs�sz�rra utal, aki a cs�sz�rkultusz k�telezõv� t�tel�vel �s a kereszty�ns�g �ld�z�s�vel antikrisztusi jelleget �lt. Ez az uralkod�, egyben a d�moniz�l�dott r�mai birodalom k�pviselõje is.