Jel. IV. R�SZ

Jel. 4,1–11. Isten mennyei tr�nterme.

A negyedik r�sznek kettõs szerepe van a Jel szerkezet�ben. 1. Bevezet�s a k�nyv szigor�bb �rtelm�ben vett apokaliptikus r�sz�hez. 2. Az �t�dik r�sszel egy�tt a h�t pecs�t-v�zi� kezdet�t alkotja (6–8). J�nos a h�t lev�lben kora egyh�z�nak jelen�t �rja le. A k�vetkezõ r�szekben (4–22) arr�l kell �rnia a kapott v�zi�k alapj�n, „amik t�rt�nni fognak” (v�. 1:19). A negyedik r�sz kettõs szerepe ellen�re is �n�ll� egys�g. A l�tnok elõtt felt�rul Isten mennyei tr�nterme, amely a benne foly� istentiszteleti szertart�st n�zve Isten mennyei templom�nak is tekinthetõ. A mennyei tr�nterem val�ban apokaliptikus m�retû �s jellegû k�pe (amely a k�pzõmûv�szetet is annyiszor megihlette) egyes von�sait r�szben az �sz�vets�gbõl, r�szben a zsid� apokaliptik�b�l, r�szben a keleti vall�sokb�l �s az uralkod� kultuszokb�l mer�tette. J�nos, mint az eg�sz Jel k�nyv�ben, itt is a legk�l�nb�zõbb elemeket szabadon haszn�lja �s �j tartalommal t�lti meg. A meta tauta (1 v.) az egyes v�zi�k k�z�tt eltelt meghat�rozhatatlan idõt �s egy �j v�zi� kezdet�t jelzi (v�. 7:1.9; 15:5; 18:1; 19:1). J�nos egy nyitott ajt�t l�t a mennyben, amelyiken kereszt�l felt�rul elõtte az emberi szemek elõtt l�thatatlan vil�g (v�. Ez 1:1; Henoch 14:13). Ekkor l�p mell� a m�r az 1:10-bõl ismert k�s�rõ angyal (angelus interpres), aki megmagyar�zza a jelen�sek �rtelm�t �s �jabb �s �jabb jelen�ssorozatokat t�r el�be. A trombit�hoz hasonl� hatalmas, f�lelmetes �s �nnep�lyes hang sz�lal meg: „J�jj fel ide” – h�v�ssal, mintegy elragadja J�nost a mennyei vil�gba. J�nos az elragadtat�s, a „koncentr�l� ekszt�zis”, a pr�f�tai r�v�let �llapot�ba ker�l. A pr�f�tai ekszt�zis abban k�l�nb�zik az �kori pog�ny vall�sokb�l ismert ekszt�zisokt�l, hogy a pr�f�ta, b�r megszûnik a f�ldi vil�g sz�m�ra l�tezni, de emberi �ntudata nem kapcsol�dik ki, nem l�p hely�be m�s szem�ly, d�monikus erõ, sõt az �rtelme k�l�nleges koncentr�l�, fesz�lt �llapotba ker�l Isten l�thatatlan vil�ga megl�t�s�ra, emberi f�l sz�m�ra �rthetetlen �zenete meghall�s�ra. Az egenom�n en pneymati annak a kifejez�se, hogy a l�tnok a t�rben elragadtatott. Az en pneymati annak a jelz�se is, hogy az elragadtat�s nem emberi-pszichikai lehetõs�g, hanem a L�lek seg�ts�g�vel t�rt�nt (v�. 17:3). A deix� soi az apokaliptikus l�tom�s sztereotip bevezet�se (v�. D�n 2:28; Ez 3:12; 2Kor 12:2; Hermas 1:1–3). J�nos elsõ tekintete egy uralkod�i tr�nra esett, amelyen egy uralkod�-alak �lt, akinek a kegyes zsid� szok�s szerint a l�tnok nem mondja ki a nev�t, csak hasonlatokkal �rja k�r�l szem�ly�t, tulajdons�gait pedig az õt szolg�l� mennyei l�nyekre ruh�zza. A „tr�non �lõ” kifejez�s a keleti uralkod�kultuszban a legmagasabb fens�g jelz�se. Isten az, aki „�l” �s korm�nyoz, mindenki m�s mozog �s az õ akarat�t teljes�ti. A keleten ismert dr�gak�vek sz�neivel az antik hellenista kultuszban a f�ny isten�nek sz�neivel jellemzi a tr�non �lõt. A j�spis v�r�ses f�nyû, s�rga sz�nbe j�tsz� dr�gakõ. A szardion, nev�t lelõhely�rõl, Sz�rdiszr�l kapta. V�r�sen csillog� kõ. A smaragd, amellyel Plinius szerint egy eg�sz sor k�vet neveztek el, az �tl�tsz� akvamarint�l a s�t�tz�ld sz�nû k�vekig. Az �risz a mennyei sug�rkoszor�t jelenti, amely a sziv�rv�ny sz�neiben vette k�r�l a tr�nt. Ezek a sz�nek, amelyek Ez 1:26–28 le�r�s�hoz hasonl�tanak, arra utalnak, hogy Isten vil�goss�g, aki hozz�f�rhetetlen f�nyess�gben lakik (1Jn 1:5).

A tr�nr�l a tr�n k�r�l �ll� l�nyekre esik a l�tnok tekintete. A huszonn�gy v�n (presbyteroi) feh�r ruh�ban, feh�r koron�val, fõpapi �s kir�lyi funkci�ra utal (4. v. v�. 10:11). Ezek nem megdicsõ�lt emberi l�nyek. A l�tnok kyrie megsz�l�t�ssal h�dol k�z�l�k egynek (7:14). A huszonn�gy v�n, istentiszteleti szerep�bõl �t�lve (4:11; 5:8–9; 11:17; 19:4), Izr�el huszonn�gy papi rendj�nek megfelelõen Isten tr�nja k�r�l papi tisztet t�lt be. Ezek a mennyei l�nyek m�sfelõl Isten mennyei tan�cs�hoz tartoznak, akik Isten titkos tan�csv�gz�seinek, terveinek ismerõi, kijelentõi �s magyar�z�i (v�. �zs 24:3; 1Kir 22:19; Zsolt 89:9; J�b 1:6; D�n 7:9). Egyes magyar�z�k szerint a babiloni istenpantheon huszonn�gy csillagisten�nek az alakja �ll a k�p m�g�tt. B�rmint legyen is, J�nos mitologi�tlan�totta a vall�st�rt�neti k�pet. A huszonn�gy v�n hatalmas angyali l�nyeknek, Isten szolg�l� teremtm�nyeinek a gy�lekezete.

A vill�ml�sok �s mennyd�rg�sek Isten f�lelmetes megjelen�s�t k�s�rõ jelens�gek (Ex 19:16; Ez 1:13; Zsolt 77:18kk.; J�b 37:4). Annak a jelei, hogy Isten szent �s hatalmas, Isten a mindens�g f�lelmes erõinek az Ura. Isten tr�nja elõtt h�t l�mp�s �g (5b), amelyik „az Isten h�t lelke” (ta hepta pneumata tou theou). Az eg�sz vall�st�rt�neti h�tt�rbõl csak a hetes sz�m haszn�lhat� a hely meg�rt�s�hez. A h�t az isteni teljess�g jelk�pe, Isten h�t lelke nem h�t angyal, amint �ltal�ban az exeg�t�k �ll�tj�k, hanem az Isten sz�ntelen �gõ, azaz �brenl�võ Lelk�nek teljess�ge, amely �ltal a vil�got sz�ntelen maga elõtt l�tja, �thatja �s korm�nyozza. Feltûnõ lenne, ha J�nos az elsõ p�nk�sd ut�n, az apostoli korszak v�g�n, amikor p�nk�sd olyan csod�latosan meghozta term�s�t a fiatal egyh�zban, �ppen Isten Szentlelk�t ne eml�ten� mennyei l�tom�saiban (v�. 1:4). Isten tr�nja magasan a megzabol�zott, krist�lynak tûnõ tenger felett �ll, a maga fens�g�ben h�bor�tatlanul (v�. Gen 1:7; Zsolt 104:3; 148:4). A h�borg� vil�gegyetemnek, vele a n�pek h�borg� tenger�nek viharai az �t�letre elcsitulnak, �s csendben �llanak Isten tr�nja elõtt. A n�gy „�lõl�ny” tele szemekkel Isten tr�nja elõtt n�gy hatalmas angyali l�ny (6 v.). Ez�kiel k�nyv�ben (1:10) n�gy egym�shoz hasonl� l�nyt l�t a pr�f�ta egyenk�nt n�gy arccal, itt J�nos egym�st�l k�l�nb�zõ n�gy l�nyt �r le, amelyek oroszl�nhoz, bik�hoz, emberhez, illetve sashoz hasonl�tanak (7 v.) Az egyh�zi aty�k t�vesen az evang�list�kkal azonos�tott�k ezeket a l�nyeket. Ennek az azonos�t�snak semmi t�rgyi alapja nincsen. A k�p m�g�tt a babiloni asztr�lis vall�s n�gy �llatk�re �ll, amely a n�gy �vszakot vezeti be: a bika a tavaszt, az oroszl�n a nyarat, a skorpi�ember az õszt, a sas k�zel�ben �ll� v�z�ntõ a telet. K�lsej�kben a szer�fokhoz hasonl�tanak (�zs 6:2kk.). Isten mindent tud�, mindenhat�, m�ltat, jelent �s j�vendõt �tfog�, a term�szetet �s a t�rt�nelmet ir�ny�t� hatalm�nak a jelk�pei �s k�vetei (8 v.).

A n�gy �lõl�ny magasztal� �nekbe kezd. A doxa, a tim� �s eucharistia a dicsõ�t�s, tisztess�gad�s �s h�laad�s, a h�dolat olyan megnyilv�nul�sai, amelyek csak Istent illetik meg. Isten nev�t tov�bbra sem ejti ki a l�tnok. A tr�non �lõ mell� most egy m�sik m�lt�s�gjelzõ is j�rul, amit az �sz�vets�g �s a kegyes zsid�s�g is csak Isten nev�vel kapcsolatban haszn�lt: „az �r�kk� �lõ” (v�. Zsolt 42:3; H�s 2:1; 1Thessz 1:9; 1Tim 6:16). A n�gy „�lõl�ny” magasztal� �nek�re a huszonn�gy v�n lerakja koron�it a tr�n el� im�data jel��l. A r�mai t�rt�net�r�k jegyzik fel, hogy a vazallus fejedelmek h�dolatuk jel��l lerakt�k kir�lyi jelv�nyeiket a r�mai cs�sz�r szobra el� (Tacitus, Annales XV, 29). �gy dicsõ�tik az angyali fejedelmek is a Kir�lyok Kir�ly�t. Az axios az �nnep�lyes h�dolat kifejez�se. Val�sz�nû, hogy eredetileg az olimpiai gyõztesek koszor�z�sakor mondott�k. K�sõbb az egyh�z a p�sp�k�k beiktat�sakor haszn�lta. Az „Urunk �s Isten�nk” kifejez�s cs�sz�rkultusz elleni polemia is. Domitianus volt az elsõ cs�sz�r, aki elrendelte, hogy hivatalos megsz�l�t�sa ez legyen: „Dominus et Deus noster.” Egyed�l az �r�kk� �lõ Isten a m�lt�, hogy �gy sz�l�ts�k, mert õ teremtett mindent �s az õ szuver�n akarat�b�l lett minden. A vil�g teremt�s�nek v�gsõ �rtelme �s c�lja Isten akarata. Em�g� f�ldi ember m�r nem l�that be.

Jel. V. R�SZ

Jel. 5,1–10. A B�r�ny �tveszi a h�tpecs�tes k�nyvet.

A k�vetkezõ l�tom�sban a B�r�ny alakja �ll a k�z�ppontban. De a l�tnok szem�lye is elõt�rbe l�p. Akt�vabban vesz r�szt a mennyei jelen�sben, mint eddig. Ezt jelzik az eidon (1.2.6.11), eklaion (4), �kousa (11.13) szavak. Ez a magatart�s �rthetõ, hiszen az emberis�g sors�r�l van sz�.

J�nos a tr�non �lõnek a kez�ben egy k�nyvet l�t, ami bel�l �s k�v�l tele volt �rva �s h�t pecs�ttel le volt pecs�telve. Az �kori keleten õsi idõkbõl sz�rmaz� szok�s, hogy a dokumentumok sz�veg�t a dokumentumot v�dõ tok k�lsej�re is r��rt�k. �gy v�lt hiteless� �s hamis�thatatlann� az okirat. A h�t pecs�t arra mutat, hogy az okm�ny Isten t�k�letes �s elrejtett, titkos v�gz�se. Hogy mi van a k�nyvbe �rva, arr�l nem besz�l k�l�n a l�tnok, de a k�sõbbi k�pbõl nyilv�nval� lesz, hogy Istennek az utols� idõkre vonatkoz� �dvt�rt�neti terve van benne. A 7. pecs�t felt�r�s�vel (8:1) ui. nem z�rul le a v�gidõk esem�nysorozata, sõt �jabb esem�nyek indulnak el. A k�nyv tartalma teh�t �tfogja az utols� idõk minden esem�ny�t.

Az erõs angyal hatalmas hangja jelzi, hogy d�ntõ jelentõs�gû esem�nyrõl van sz�. Elhangzik a d�ntõ sz�: „Ki m�lt� arra, hogy felnyissa a k�nyvet, �s feltûrje pecs�tjeit?” (2). Az axios vall�si-etikai �rtelemben evendõ. Nem valami var�zshatalom, hanem az Istenhez val� viszony a d�ntõ a „m�lt�” c�m elnyer�s�hez. Az eg�sz mindens�gben nem volt senki, aki „m�lt�” lett volna a k�nyv felnyit�s�ra, sõt arra sem, hogy beletekintsen (3. v. v�. Fil 2:10). Erre a szomor� t�nyre a l�tnok keserves s�r�sra fakad (4. v.). S�r�s�nak oka az a szomor� felismer�s, hogy a teremtm�nyek k�z�tt nincsen senki, aki megoldja az emberis�g sorsk�rd�seit, �s Istennek a sorsunkra vonatkoz� v�gsõ terv�t diadalra vigye.

Ekkor egy angyali fejedelem, a huszonn�gy v�n egyike odal�pett J�noshoz �s megvigasztalta. A vigasztal�s tartalma az, hogy az �sz�vets�g �ltal meg�g�rt Messi�s gyõz�tt, �s elv�gzi a megoldhatatlannak l�tsz� feladatot. A „J�da t�rzs�bõl val� oroszl�n” (Gen 49:9) �s „D�vid gy�kere” (�zs 11:10), mindkettõ az �sz�vets�g �ltal megj�vend�lt Messi�s jelzõje. A Gen 49:9kk.-et J�zus kor�nak zsid�s�ga messi�si j�vend�l�sk�nt �rtelmezte. A 6. versbõl azonban vil�gosan kitûnik, hogy ez a messi�s nem a korabeli zsid� nacionalista mozgalmak politikai messi�s alakja. A l�tnok k�z�pen, a tr�n �s a n�gy �lõl�ny k�z�tt egy B�r�nyt l�tott �llni. A h�t szarv az uralkod�i hatalom teljess�g�nek jele (Deut 33:17; Zsolt 22:22; v�. Henoch 89:42kk.). A h�t szem, „Isten h�t Lelke”, a B�r�ny Isten minden�tt jelenval�, mindent l�t� �s tud�, �s minden�tt hat� Lelke teljess�g�nek birtokosa. (Elk�pzelhetetlen, hogy amikor Isten �s a B�r�ny ilyen sorsd�ntõ m�don jelen vannak a l�tom�sban, Isten Lelke ne legyen jelen �s a h�t l�lek kifejez�s csup�n a h�t plan�t�ra utaljon:) Teh�t a B�r�ny b�rja az isteni hatalom teljess�g�t. De ez a b�r�ny emberi von�sokat is visel: „mintha meg lett volna �lve”. A B�r�ny �ldozati b�r�ny jeleit viseli. A kereszty�n olvas� tudja, hogy nem m�s, mint a keresztrefesz�tett Krisztus, aki helyettes el�gt�telt szenvedett a vil�g�rt (Jn 1:29–36; 19:36; 1Kor 5:7; 1Pt 1:18). Ez a B�r�ny azonban gyõz�tt, teh�t nem maradt a hal�lban. Az enik�sen utal�s a felt�mad�s�ra. A „B�r�ny” jellegzetesen kereszty�n messi�si m�lt�s�gjelzõ, a J�zsef testamentuma nevû zsid� irat a kereszty�ns�gtõl vette �t.

A meg�letett �s felt�madott Krisztus �tvette a k�nyvet a tr�non �lõ jobb kez�bõl. Ez az aktus az �kori keleten az introniz�ci�, az uralkod�i tisztbe val� beiktat�s aktusa. A keleti uralkod�k �br�zoltatt�k �gy magukat, amint �tveszik isten�ktõl a kir�lyi megb�zat�sukr�l sz�l� dokumentumot. A 7. vers az õskereszty�ns�g hitvall�s�nak t�m�r �sszefoglal�sa: a meg�letett �s felt�madott J�zus Krisztus az �r (v�. Fil 2:11; Mt 28:18–20). Ez az uralom m�g nem nyilv�nval� az eg�sz vil�g elõtt, csak a sorsk�nyv pecs�teinek felt�r�se ut�n �s a v�gsõ idõk esem�nyeinek lez�r�d�sa ut�n v�lik azz�, de az egyh�z a mennyei l�nyekkel, az Isten elõtt szolg�l� angyalokkal egy�tt m�r tudja ezt, ez�rt sz�m�ra kimer�thetetlen vigasztal�s �s erõ forr�sa.

Jel. 5,11–14. Az angyalok �s a teremtm�nyek �j �neke.

A megfesz�tett �s felt�madott Krisztus introniz�ci�ja ut�n a n�gy �lõl�ny �s a huszonn�gy v�n, teh�t az angyali fejedelmek kez�kben h�rf�val (kithara a tradicion�lis istentiszteleti hangszer) �s az ital�ldozat c�ljaira szolg�l� arany cs�sz�vel „�j �neket” kezdtek a B�r�ny magasztal�s�ra. Az aranycs�sz�ben ital�ldozatk�nt a „szentek im�ds�gai” voltak. A huszonn�gy v�n, Isten mennyei templom�ban �s tr�nterm�ben k�zbenj�r�, fõpapi szerepet is v�gzett, amikor Isten n�p�nek im�ds�gait vitte Isten tr�nja el�. Az „�j �nek” a Zsolt�rok k�nyv�nek gyakori kifejez�se (v�. 33:3; 40:3; 98:1 stb.). Fõk�nt olyankor nevezi a zsolt�r�r� �gy az �nek�t, amikor Isten �j szabad�t� tetteit dics�ri. A Jel k�nyv�ben ez a megjel�l�s egy �j �dvt�rt�neti korszak kezdet�t jelzi. Krisztus v�lts�gmûve elv�gz�s�vel �j vil�gkorszak vette kezdet�t, �s �j vil�g van kialakul�ban. Isten legnagyobb szabad�t� tette m�lt� arra, hogy „�j �nekkel” dicsõ�ts�k az angyalok �s emberek, az eg�sz mindens�g.

Az �j �nek elsõ r�sz�ben csak az angyali fejedelmek �nekelnek. Az�rt dicsõ�tik a B�r�nyt, mert v�lts�ghal�l�val minden n�pbõl egy n�pet „v�s�rolt meg” (agorazein a v�lts�ghal�l kifejez�se v�. 1Kor 6:20; 7:23; Gal 3:13; 4:5) Istennek, amely Isten kir�lys�ga �s paps�gak�nt r�szt nyer Krisztus uralm�ban (v�. Jel 1:5; 1Pt 2:9). Az angyali fejedelmek im�ja egyes�l a szentek magasztal�s�val, amelyet, mint ital�ldozatot Isten tr�nja el� �ntenek. Az egyh�z l�trej�tt�nek csod�j��rt dicsõ�tik a B�r�nyt.

Ez a dicsõ�tõ �nek azonban csak jelad�s ahhoz a hatalmas, mennyet �s f�ldet bet�ltõ doxol�gi�hoz, amit a J�nos sz�m�ra hirtelen l�that�v� lett megsz�ml�lhatatlan mennyei l�ny �nekel (v�. D�n 7:10; Henoch 14:22; 40:1) �s vele egy�tt minden teremtm�ny a mindens�g minden dimenzi�j�ban (mennyben, f�ld�n, f�ldalatt, tengerben). A hatalmas „k�rusmû” a Krisztusnak adott uralom teljes gazdags�g�t igyekszik felsorolni. Az erõ, gazdags�g, b�lcsess�g �s hatalom az, ami az uralkod�st hat�konny� teszi, a tisztess�g, dicsõs�g �s h�laad�s pedig a h�dolat kifejez�se az igazs�gos �s �ld�st hoz� uralkod�s�rt (12 v.). A z�r�r�sz a „tr�non �lõt” �s a B�r�nyt egy�tt magasztalja. Isten nemcsak teremtõ (4. r.), hanem megv�lt�, szabad�t� Isten is (5. v.). Õt illeti Krisztussal egy�tt minden h�dolat �r�kk�n-�r�kk�, azaz v�g n�lk�l. A cs�sz�rkultusz minden magasztal� jelzõj�t Istenre �s Krisztusra alkalmazza a mindens�g �neke. Ez a mer�sz „�j �nek” az õskereszty�ns�g �ntudatos hit�nek �s hitvall� b�tors�g�nak legszebb kifejez�se. A n�gy angyali fejedelem „�ment” mond az �nekre (14. v.), ezzel mintegy megpecs�teli annak val�s�g�t �s bizonyoss�g�t.

Jel. VI. R�SZ

Jel. 6,1–8. A v�szthoz� apokaliptikus lovasok.

Az egyes pecs�tek felnyit�sa ut�ni l�tom�sokban fokoz�dnak a katasztr�f�k eg�szen Krisztus visszaj�vetel�ig. Az elsõ n�gy v�zi� esem�nyei p�rhuzamosan futnak egym�s mellett (1–8), az �t�dik (9–11) �s a hatodik (12–17) v�zi� k�l�n�ll� esem�nyeket �br�zol. A hetedik pecs�t felt�r�se (8–1) elõtt van egy k�zbevetett l�tom�s (7. r.), amelyben a figyelem nem a vil�gon v�gbemenõ �t�letekre, hanem Isten v�lasztottaira, az egyh�zra �sszpontosul.

Amint a B�r�ny felt�ri az elsõ pecs�tet, a n�gy �lõ l�ny k�z�l az elsõ hatalmas hangon elõsz�l�t egy feh�r lovon �lõ lovast, akinek a kez�ben �j volt, fej�n korona �s gyõztes hatalom adatott neki. Mivel a n�gy l� l�tom�sa v�szthoz� jelens�g �s p�rhuzamosan fut, nem �rtelmezhetõ az elsõ lovas sem Krisztusnak, sem az evang�liumnak, amint erre t�bb exegeta pr�b�l a Jel 19:11kk. �s a Mk 13:10 alapj�n k�vetkeztetni. A jelens�g jellegzetesen egy p�rthus lovas k�pe. A p�rthusnak a cs�sz�rok kor�ban t�bbsz�r bet�rtek a r�mai birodalomba �s fenn�llt a vesz�ly, hogy elfoglalj�k a birodalom keleti r�sz�t. A v�zi� jelent�se: a megerõs�d�tt p�rthus birodalom gyõzelmei R�ma felett a v�g kezdet�t jelentik (1–2).

A m�sodik pecs�t felnyit�sakor egy tûzv�r�s l� j�tt elõ. A v�r�s sz�n a v�r jele. Lovas�nak megadatott, hogy elvegye a b�kess�get a f�ldrõl. Ennek a lovasnak nincsenek olyan jellegzetes von�sai, amelyek alapj�n alakj�t elhelyezhess�k a kor t�rt�net�ben. A kard a h�bor� jele (Mt 10:34; Mk 13:7). Azt jelenti a v�zi�, hogy a v�gsõ idõkben soha nem l�tott m�retû h�bor�k t�rnek ki, amelyek az eg�sz lakott ter�letet s�jtj�k. Az emberek esztelen d�h�kben egym�st gyilkolj�k (3–4).

A harmadik pecs�t felnyit�sakor megjelent fekete l� �s lovas�nak kez�ben a m�rleg az �h�ns�g jele (v�. Mk 13:8). �kori asztrol�giai kalend�riumokban a csillagk�p m�rleggel rossz arat�st, szeg�ny esztendõt jelentett. Ha egy m�rce b�za egy d�n�r, ez azt jelenti, hogy egy munk�s napi kereset��rt csak annyit vehet, amit aznap fel�l. Kez�tõl a sz�j�ig �l. Ez az �r a norm�lishoz k�pest kb. t�zszeres dr�gul�st jelentett. A kev�sb� �rt�kes �rp�b�l h�romszor annyit lehetett kapni egy d�n�r�rt. Az olaj �s a bor luxuscikkek. A csap�s teh�t a legsz�lesebb n�pr�tegek eledel�t, a b�z�t �s az �rp�t �rinti. De a gazdagok sem �rezhetik magukat biztons�gban, ha a n�p sz�les r�tegei �heznek.

A negyedik fak� l� �s rajta a hal�l �s az alvil�g letarolj�k, amit az elsõ h�rom meghagyott. A h�bor�val �s az �hs�ggel egy�tt j�rnak a j�rv�nyok. Az elõzõ t�rt�nelmi korok r�me a pestis, a d�ghal�l, amelyet a temetetlen hull�k tetemei terjesztettek, �s a h�bor� ut�n legyeng�lt emberek k�zt szedte �ldozatait. A n�gy l�, sz�n�vel egy�tt eml�keztet a Zak 1:1–7; 6:1–8 v�zi�j�ra. Ott n�gy szekeret l�t a pr�f�ta, amelyikbe k�l�nb�zõ sz�nû lovak vannak fogva �s a n�gy �gt�j fel� igyekeznek, hogy elvigy�k Isten parancs�t. Itt a n�gy l� k�l�n k�l�n j�rja be a f�ldet.

Az apokaliptikus hagyom�nyban (v�. Mk 13) megvan az utols� idõk csap�sainak a sorrendje: h�bor�k, �ltal�nos kh�osz, �hs�g, pestis, h�võk �ld�z�se, az �g �s a f�ld megrend�l�se. A h�bor�k, a kh�osz, az �hs�g �s a pestis bek�vetkezett. A k�vetkezõ k�pben m�r a m�rt�r-egyh�zzal tal�lkozunk.

Jel. 6,9–11. A m�rt�rok lelkei a mennyei olt�rn�l.

Az �t�dik pecs�t felnyit�sakor a l�tnok a mennyben egy olt�rt pillant meg, amelynek a l�b�n�l azoknak a lelkei vannak, akik v�rtan�hal�lt haltak Isten ig�j��rt (dia ton logon tou theou – a m�rt�rhal�l felt�tele �s krit�riuma). A v�rtan�k hal�la �ldozatnak sz�m�t Isten elõtt (v�. Fil 2:17; 2Tim 4:6). Ez az �ldozat nem Krisztus hal�l�val egyenlõ, vagy hozz� hasonl�, hanem ahhoz csatlakoz� �ldozat az evang�lium �gye �rdek�ben (v�. Kol 1:24). A mennyei templomban az olt�r az a hely, ahol az �dv�z�lt lelkek Isten k�l�n�s k�zel�ben vannak. Am�g a test�k a felt�mad�st v�rja, lelk�k Istenn�l van (v�. 7:15).

A v�rtan�k lelkeinek agg�d� ki�lt�sa k�zvetlen�l Istenhez jut. A ki�lt�s tartalma az, hogy Isten gyakorolja b�r�i hatalm�t a gonoszokon, k�zt�k az �ld�zõk�n. Nem egy�ni bossz��ll�s hangja ez, hanem Isten igazs�gos �t�let�nek s�rget�se (10 v.). J�nos most sem eml�ti Isten nev�t, de a passz�vum arra utal (az apokaliptika jellegzetes igem�dja), hogy Isten meghallotta k�r�s�ket �s felelt r�. A m�rt�rok megkapj�k a mennyei l�nyek �lt�zet�t, a feh�r ruh�t (3:4), egyben Isten „megnyugtatja” õket, t�relemre inti „egy kis ideig”, am�g a m�rt�rok sz�ma betelik. Az apokaliptikus trad�ci� szerint akkor j�n el a teljes megv�lt�s �hajtott napja, amikor a m�rt�rok meghat�rozott sz�ma betelik (Henoch 47:1–4; 4Ezsd 4:35kk.; Baruch 30:2). Az egyh�znak, Krisztus gy�lekezet�nek az evang�lium szolg�lat�ban m�g el kell hordoznia azokat a szenved�seket, amelyeket Isten el�be szabott. De ez az idõ nem hossz�. „M�g egy r�vid idõ” – mondja Isten az õt �t�letre s�rgetõ v�rtan�knak. Isten t�relmes, mert nem akarja, hogy n�melyek elpusztuljanak, hanem, hogy mindenki megt�r�sre jusson (2Pt 3:9).

Jel. 6,12–17. A mindens�g megrend�l�se.

Az apokaliptikus dr�ma bevezet�s�nek a cs�cspontja a menny �s a f�ld megrend�l�se. Az apokaliptikus trad�ci� szerint az utols� idõk esem�nyeihez tartozik a f�ldreng�s �s a fix-firmamentum sz�thull�sa (v�. Mk 13:24; 4Ezsd 6:14kk.; Baruch Ap 70:8; Sibyllin�k 3, 80kk. 669kk.). J�nos ebben a k�pekkel zs�folt v�zi�ban szabadon haszn�lja az �sz�vets�gbõl vett mozaikokat. A nap els�t�tedik, nem bocs�tja ki �ltetõ f�ny�t, de mintegy gy�szruh�ba �lt�zik; a hold ez�st�s, bar�ts�gos f�nyt. ad� sz�ne ijesztõ v�rv�r�ss� lesz. A csillagok, amelyek az antik n�zet szerint a mennyboltozatra vannak erõs�tve, most lehullanak, mint az �rett f�ge (13). Az �g, amelyet s�tor form�j�nak k�pzeltek el, most feltekeredik, mint egy k�nyvtekercs. A hegyek �s szigetek elmozdulnak hely�krõl, a vil�g rendje felbomlott (14). A rettenetes esem�nyek el�l egyetlen ember sem menek�lhet el. Mintegy h�t rendben sorolja fel az embereket a leghatalmasabbakt�l a legalacsonyabb sors�akig, rabszolg�kig. Az utols� �t�let elõrevet�ti �rny�k�t, amikor mindenkinek egyenk�nt �t�letre kell �llnia (2Kor 5:10). Az �t�lettõl val� f�lelem jele, hogy k�v�nj�k ink�bb, hogy a hegyek r�juk essenek, mint a bûnt b�ntetõ Isten �s az �t�letet tart� B�r�ny �t�lõ sz�ke el� ker�ljenek. Ilyen iszony� bûntudat terheli õket (16 v.). A nagy k�rd�s: „Ki �llhat meg?” amikor elj�n Isten haragj�nak napja. A 7. r�sz felelet erre a k�nz� k�rd�sre.

Jel. VII. R�SZ

Jel. 7,1–8. A tizenk�t t�rzsbõl elpecs�teltek.

A 7. r�sz a Jel katasztr�fa-sorozat�ban olyan, mint a vihar elõtti csend. Az utols� idõk dr�m�ja egy idõre meg�llt, am�g Isten angyalai elpecs�telik Isten szolg�it.

J�nos (az �kori szeml�let szerint n�gysz�g alak� f�ld n�gy sark�n) n�gy angyalt l�tott, aki a n�gy szelet tartotta vissza (1. v.). Az apokaliptika jelk�prendszer�ben a vil�g n�gy t�ja felõl j�võ hatalmas, puszt�t� szelek egyszerre t�rt�nõ elszabad�t�sa a k�zelgõ v�g jele (D�n 7:2; v�. Sibyllin�k 8:204kk.). A n�gy angyal parancsot kap egy hatalmas angyali fejedelemtõl, hogy tartsa vissza a sz�razf�ld �s a tenger elpuszt�t�s�ra k�sz erõket, m�g el nem pecs�telik Isten szolg�it. Az angyal kelet felõl j�n, ahol (az apokaliptikus trad�ci� szerint) a paradicsom volt (Henoch Ap 32:2) �s ahonnan a Messi�st v�rt�k (Sibyllin�k 3:652).

Az �kori keleten pecs�ttel jel�lt�k meg a rabszolg�kat (�s az �llatokat), hogy visszavonhatatlanul k�ts�gtelenn� tegy�k hovatartoz�sukat. Az Isten �ltal val� elpecs�tel�s nemcsak Isten tulajdonjog�nak, hanem az Istentõl ny�jtott v�delemnek is a jele a v�gidõk pr�b�i k�z�tt (Ez 9:4; v�. 2Kor 1:20; Gal 6:17; Ef 1:15; 4:30). Ez a pecs�t az õskereszty�ns�g hite szerint a kereszts�g. Ez az elpecs�tel�s azonban nem jelenti egyben a szenved�stõl val� mentess�get, hanem azt; hogy a v�gsõ idõk minden k�s�rt�s�ben �s nyomor�s�g�ban sem ragadhatja ki a s�t�n õket Isten kez�bõl.

Az elpecs�tel�s m�dj�r�l nem �r semmit a l�tnok. Ellenben az elpecs�teltek sz�m�t k�zli. A 144 000 legk�zenfekvõbb jelent�se az, amit maga J�nos is k�z�l. Izr�el tizenk�t t�rzs�bõl egyenk�nt tizenk�tezer reprezent�lja a v�lasztottakat. Mivel az angyal „Isten szolg�i” (douloi tou theou) n�vvel illeti az elpecs�telteket, feltehetõ, hogy itt azokr�l van sz�, akik a pr�f�t�khoz �s apostolokhoz hasonl�an �let�k eg�sz hitvall�s�val k�l�n�s m�don Isten szolg�i voltak. De ez a sz�m annak a rem�nys�gnek is a jele, hogy Izr�el elveszett �szaki t�rzsei az utols� idõkben �jra egybegyûjtetnek (�zs 49:6; 4Ezsd 19:39kk.; Mt 19:28; Jel 21:12). A tizenk�t t�rzsbõl elpecs�teltek list�j�ban feltûnõ, hogy az nem az elsõsz�l�tt Rubennel kezdõdik (v�. Gen 35:22.26; Lev 13:4–13; Deut 33:6–25; Ez 48). J�da az elsõ, mert belõle sz�rmazott az �lõ Isten tisztelete mellett megmaradt D�vid kir�lyi t�rzse, �s belõle sz�rmazik a pr�f�tai j�vend�l�sek szerint a Messi�s (R�m 1:3; 2Tim 2:8; Mt 1:1–17; Lk 2:23–28). A lista m�sik feltûnõ von�sa, hogy D�n t�rzse nem szerepel benne. Erre a rejt�lyre az a bibliai �s zsid� trad�ci� ad v�laszt, amely szerint D�n t�rzse b�lv�nyim�d� lett (B�r 17kk.) �s D�n fejedelme a s�t�n (D�n Testamentuma 5:6kk.). Az egyh�zi aty�k �gy fejlesztett�k tov�bb ezt a hagyom�nyt, hogy D�n t�rzs�bõl sz�rmazik az Antikrisztus (Irenaeus, Adversus Haereses V. 31:2). Az elpecs�teltekhez azonban nemcsak az Izr�elb�l, hanem a „minden n�pbõl, t�rzsbõl, nemzetbõl �s nyelvbõl” elh�vottak is hozz�tartoznak (9. v.). Az egyh�z Istennek zsid�kb�l �s pog�nyokb�l elh�vott tulajdona (Gal 6:16; Ef 2:14; 1Pt 1:1; Jel 1:1).

Jel. 7,9–17. A v�lasztottak �neke Isten tr�nj�n�l.

J�nos ezut�n egy megsz�ml�lhatatlan sokas�got l�tott, amelynek a sz�m�t csak Isten tudhatja. Ezek a pog�nyok k�z�l elh�vott szentek. Az eg�sz sokas�g Isten tr�nja �s a B�r�ny elõtt �llt: Ez a sokas�g m�r nem a f�ld�n k�zdõ, szenvedõ, hitvall� egyh�z, hanem a mennyei, Krisztus �ltal �dv�z�lt, gyõzelmes egyh�z. J�llehet a l�tom�s m�g �g�ret, de a pr�f�tai bizonys�g Isten �g�reteit beteljesedett val�s�gnak l�tja. A sug�rz� feh�r ruha a mennyei l�nyek �lt�zete, az �dv�ss�g jele (v�. 3:5; 4:4), a p�lma�g a k�zben gyõzteseket megilletõ jelv�ny (1Makk 13:51; 2Makk 10:7).

A nagy sokas�g Istent �s a B�r�nyt dicsõ�ti. Az �nek a s�rk�ny legyõz�se (12:10) �s Babilon buk�sa ut�n (19:1) ism�t elhangzik. Az �nek m�r most Isten �s a B�r�ny gyõzelm�t dicsõ�ti. Az �dv�z�ltek �nek�re angyalok felelnek egy k�ttag� �nekkel, amelyben az a hitvall�s fejezõdik ki, hogy minden dicsõs�g Istent illet (10:12; v�. 5:14).

Az utols� idõk dr�mai esem�nyeit �jra �s �jra r�vid sz�netek szak�tj�k meg, amelyekben felhangzik Isten dicsõ�t�se. A mennyei istentiszteleten az angyali karok �s az �dv�z�ltek ugyanazokkal a himnuszokkal dicsõ�tik Istent �s a B�r�nyt, amelyeket a f�ld�n �lõ egyh�z istentiszteletein is �nekelnek (1Kor 14:26; Kol 3:16; Ef 5:19 utal ezekre a himnuszokra �s zsolt�rokra). Ezek sz�kincseiket fõleg az �sz�vets�g �nekk�lt�szet�bõl �s a zsinag�gai liturgi�b�l mer�tik. Innen veszi �t az õsegyh�z a „halleluja” (= magasztalj�tok az Urat) f�lsz�l�t�st, amely arra h�vja fel a gy�lekezetet, hogy Istent �nekkel dicsõ�tse (19:1.3–4.6.). Hasonl�an az „am�n” (= igaz ez) is a zsinag�gai istentisztelet r�sze, amelynek kimond�s�val a gy�lekezet minden tagja mag��v� tette Isten ig�j�t (1:7; 5:14; 7:12; 19:4; 21:20). A mennyei istentiszteleten elhangzanak az õsegyh�z kikrist�lyosodott hitvall�si formul�i is. Krisztus m�lt�s�gjelzõi „a hû tan�”, „elsõsz�l�tt a halottak k�z�l”, „a f�ld kir�lyainak a fejedelme” (1:5), „aki halott volt �s �l”, aki „v�re �ltal megv�ltott” (1:18) formul�k, mind az õsegyh�z hitvall�saib�l val�k, amelyek a keresztre fesz�tett, felt�madt �s megdicsõ�lt Krisztust dicsõ�tik. Isten teremtõ �s vil�gkorm�nyz� hatalm�nak �s a B�r�ny megv�lt�, szabad�t� munk�j�nak, uralkod�s�nak �s igaz b�r�i �t�let�nek dicsõ�t�s�ben egy a f�ldi egyh�z Isten angyalaival �s megdicsõ�lt szolg�ival (4:8; 5:13; 12:10; 19:1–10). A Jel k�nyv�nek liturgiai bet�tjei �rt�kes adatokat szolg�ltatnak az õsegyh�z istentisztelet�rõl �s benne az õskereszty�ns�g �nekkincs�rõl. A 9–12-ben (ill. 1–12-ben) k�z�lt jelen�shez magyar�zatot is kap J�nos egy angyali fejedelemtõl. „Egy a v�nek k�z�l” megk�rdezi a l�tnokot: „Kik ezek �s honnan j�ttek”. A l�tnok al�zatos felelet�re: „Te tudod uram” – a k�rdezõ felel. A feh�rruh�s sereg Isten tr�nja k�r�l, a gyõzelmes egyh�z „nagy szorongattat�sb�l” (thlipsis megat�), (D�n 12:1; Mk 13:19) j�tt, pr�b�kon, k�s�rt�seken, v�rtan�s�gon �t jutott el a gyõzelemig. De nem mag�nak k�sz�nheti, hogy �dv�z�lt, mennyei boldogs�got nyert, hanem a B�r�nynak, akinek v�r�ben megmosta „ruh�it”. Ez�rt lehetnek sz�ntelen Isten tr�nja elõtt �s szolg�lhatnak neki k�l�n�s �s �dv�ss�get ad� jelenl�t�ben. Igen fontos az, amit a B�r�ny v�r�nek bûnt�rlõ �s �dv�z�tõ erej�rõl mond a 14. �s 15. vers. Krisztus v�re feh�rre mos – paradox formula jelzi, hogy a Jelen�sek k�nyv�bõl sem hi�nyzik a kegyelembõl val� megigazul�s evang�liuma, akkor sem, ha J�nos P�lt�l elt�rõen m�s szavakkal fejezi ki az Isten felt�tel n�lk�li �dv�z�tõ szeretet�rõl sz�l� �r�mh�rt. Ezt Luther is figyelmen k�v�l hagyta. A szenved�sek �s pr�b�k m�ly�rõl j�võ egyh�z�t Krisztus, a j� p�sztor vezeti az �r�k �let forr�saira (Jn 4:10–15). Az emberi l�ttel �s a hitvall� �lettel j�r� szenved�seknek eml�ke sem marad, mert Isten minden k�nnyet elt�r�l szem�krõl (�zs 25:8; Jel 21:3).

Jel. VIII. R�SZ

Jel. 8,1–6. A hetedik pecs�t felnyit�sa. A szentek im�ds�ga a mennyei olt�ron.

A hetedik pecs�t felnyit�s�t a mennyben csend k�veti „mintegy f�l �r�ig”. Az apokaliptika jelk�prendszer�ben a csend Isten teremt�s�t megelõzõ �llapot, teh�t az �j teremt�st megelõzõ fesz�lt v�rakoz�s jele. Egyben az az �ra, amikor Izr�el im�ds�ga eljut Isten el�be, teh�t meghallgattat�sra tal�l. A 3. v.-ben a szentek im�ds�gair�l van sz�, amelyek az �jsz�vets�gi kijelent�s bizonys�ga szerint ebben az eschatol�giai k�r�sben foglalhat�k �ssze: „J�jj�n el a te orsz�god!” A „f�l �ra” a „f�l idõ” v�szthoz� sz�ma, az Isten nagy eschatol�giai �r�j�nak, idej�nek a v�szthoz� elsõ fel�t, az �j teremt�st megelõzõ �t�leteket �s katasztr�f�kat jelzi. Az �j teremt�sre v�r� mennyei istentisztelet r�sztvevõi fesz�lt, fens�ges �s f�lelmetes csendben v�rj�k Isten �j teremt�s�t bevezetõ tettei kezdet�t.

T�bi�s k�nyve (12:12) szerint a h�t arkangyal feladata, hogy a kegyesek im�ds�gait Isten el� vigye. Ezek az õ „orc�j�nak angyalai” (�zs 63:9), akik parancsai teljes�t�s�re k�szen, elõtte �llanak. A h�t angyalnak h�t trombita „adatott”. Az apokaliptika st�lus�hoz h�ven nem mondja, hogy ki adta a trombit�t, de nyilv�nval�an Isten vagy Krisztus. A trombita, salpigx harsona alak�, f�v�s hangszer, amelyet istentiszteleti hangszerk�nt �s harci k�rtk�nt haszn�ltak. Tiszta �s �les hangja alkalmass� tette mindk�t szolg�latra. Itt az utols� idõk jelek�nt sz�lal meg (v�. 1Kor 15:52; 1Thessz 4:16).

A figyelem most a f�st�lõ (nem az �gõ�ldozati) olt�r fel� fordul (3. v.). Az olt�ron ott vannak a szentek im�ds�gai. Az angyal arany t�mj�ntart�b�l sok t�mj�nt, f�st�lõ �ldozathoz haszn�lt f�st�lõszert tesz a szentek im�ds�g�hoz. A t�mj�n �s az im�ds�g hasonlata a Zsolt�rok k�nyv�bõl ered (141:2). Az im�ds�g lehet j� illat� �ldozat, illat-�ldozat Isten elõtt, de sz�ks�g van arra, hogy a mennyei olt�ron megtisztuljon minden f�ldi szennytõl. Ez�rt sz�ll fel a t�mj�n f�stje a „Szentek im�ds�gai�rt az Isten el�” (4. v.). A f�ld�n �lõ, a t�rt�nelmi utat j�r�, a f�ld�n k�zdõ �s szolg�l� egyh�z im�ds�gai �ltal van jelen a mennyben, Isten tr�nj�n�l, �s vesz r�szt a mennyei istentiszteleten. A Jel k�nyve ism�telten r�mutat az im�ds�g n�lk�l�zhetetlen szerep�re �s p�ratlan lehetõs�geire az egyh�z �let�ben. Ez a r�sz k�zvetlen kapcsolatban �ll a 6:9–11. versekkel, ahol Isten v�laszol a v�rtan�k k�ny�rg�s�re. Isten v�lasza az im�ds�gra, hogy elkezdi az �t�letet. Ennek jele az olt�rr�l a f�ldre dobott tûz. Az elõbbi csenddel ellent�tben mennyd�rg�sek, f�ldreng�sek hatalmas hangja hirdeti, hogy Isten fens�g�ben �s dicsõs�g�ben, igazs�g�ban cselekedni fog (5. v.). A megadott jelre a h�t angyal is felk�sz�lt a harsona-k�rt�k megf�v�s�ra, amelyeknek hangj�val �j apokaliptikus esem�nyek sorozata indul el.

Jel. 8,7–12. A n�gy elsõ trombitasz�.

Az elsõ n�gy v�zi� a 6:1–8-hoz hasonl�an szorosan egybekapcsol�dik,.�s r�vid �sszefoglal�sban jelenik meg. Ezzel szemben a h�rom utols� trombitasz�t k�vetõ esem�nyeket J�nos r�szletesen le�rja. A n�gy elsõ trombitasz�t k�vetõ esem�nyekben az egyiptomi csap�sok ism�tlõd�se figyelhetõ meg, kozmikus m�retekre kivet�tve. Emellett megfigyelhetõ a katasztr�f�k s�lyoss�g�nak fokoz�d�sa is. Az �t�let kiterjed az eg�sz mindens�gre, �tfogja a f�ldet, a tengert, az �des-vizeket �s az �gitesteket. Az elsõ angyal trombit�j�nak szav�ra a hetedik egyiptomi csap�shoz hasonl� �t�let z�dul a f�ldre (Ex 9:23–26). A v�rrel kevert tûzesõ k�p�nek alap�lm�ny�t a Szahara felõl j�võ puszt�t� viharok adt�k, amelyeket v�r�sre festett a sivatag v�r�s sz�nû, finom homokja. V�rv�r�s, puszt�t� j�gesõ, t�zes vill�mokkal puszt�tja el a f�ld�n a f�k �s n�v�nyek harmad�t. V�szesen �sszezsugorodik mindaz, ami az embernek eledelt ad, ami kedvess� teszi �let�t. A f�ld, amelyiket az ember, mint kertet mûvel, a „fel�getett f�ldd�” lesz, a puszt�t� bûn visszat�kr�z�sek�nt. Ez az elsõ, a v�gsõ idõk elõjele (v�. J�el 3:3kk.; Oracula Sibyllina 5,377). A m�sodik angyal trombit�j�nak szav�ra egy tûzben �gõ nagy hegyhez hasonl� t�meg vettetett a tengerbe, �s a tenger harmada v�rr� lett. Az elsõ egyiptomi csap�s: a vizek v�rr� v�ltoztat�sa (Ex 7:20kk.) ism�tlõdik meg, a tengerek eg�sz�re kiterjedve. A Vez�v Kr. u. 79-ben t�rt�nt kit�r�se csak h�tter��l szolg�lhatott a k�pnek. A jelen�s nem szor�tkozik a Vez�v kit�r�s�nek le�r�s�ra. A halak t�meges pusztul�sa, amelyek a tengerpartok lakoss�g�nak fõ eledel�l szolg�ltak, valamint a tengeri flott�k �s leg�nys�g�k pusztul�sa mutatja, hogy a term�szet ellens�g�v� lett az embernek, aki kil�pett a teremt�s rendj�bõl �s ellens�ge lett a teremtõ Istennek (8–9. v.).

A harmadik v�zi� nem kapcsol�dik egyiptomi csap�shoz. A csap�s egy nagy csillag k�p�ben a menny fel�l j�n, jele Isten �t�let�nek. A csillag neve apsintos – �r�m, szabadon k�pzett n�v, a lezuhant �st�k�s hat�s�ra utal. Az �r�m, amely az „arthemisia absinthium” n�v�ny keserû �zû kivonata, nem m�rges. Mint vall�si szimb�lum azonban m�regnek sz�mit. Az Istentõl val� elszakad�s, a f�jdalom, az �t�let �s keserûs�g szimb�luma (v�. Deut 29:18; Jer 9:15; JSir 3:5; �m 5:7; 6:12; P�ld 5:4). Az �des vizek keserûv� v�ltoz�sa apokaliptikus v�radalom (4Ezsd 5,9). Az �let helyett hal�lt ad� vizek szint�n a term�szet rendj�nek a vissz�j�ra fordul�s�t jelentik. Isten �t�lete folyt�n a t�pl�l� term�szet hal�lthoz�v� v�lik. A negyedik csap�s megfelel a kilencedik egyiptomi csap�snak (Ex 10:21kk.), univerz�lis m�retekben. Az �gitestek elvesz�tik f�ny�k egyharmad�t. Nap �s holdfogyatkoz�s az �korban r�m�letet v�ltott ki �s h�bor�k, term�szeti katasztr�f�k jelz�s�nek sz�m�tott (v�. �zs 13:10; Ez 32:7; �m 8:9; Zof 1:15; J�b 3:9; Lk 21:25–26). A nap f�nye nemcsak a veget�ci� �s az emberi �let felt�tele, hanem Isten kegyelm�nek a jele is (v�. Mt 5:45). Az ember �lete �s egy�ltal�n az �let nem term�szetes a f�ld�n, Isten kegyelm�bõl van, aki szuver�n szeretet�bõl gazdagon adja, vagy igazs�ga szerint elvonja annak felt�teleit. Az elsõ n�gy csap�s tartalmi magyar�zata J�zusnak Lk 21:25–26-ban k�z�lt szavaiban tal�lhat�. Mindezek a jelek az Emberfia elj�vetel�nek k�zels�g�t mutatj�k, egyben az Isten orsz�ga k�zelgõ �rv�nyrejut�s�ra utalnak.

Jel. 8,13. A zeniten rep�lõ sas.

A sas, mint Isten k�vete ismerõs az apokaliptik�ban (Baruch Ap. 77,99kk.), de az emberekhez besz�lõ, az emberis�g sz�m�ra �t�letet hirdetõ sas egyed�l a Jel k�nyv�ben fordul elõ. A sas val�j�ban angyali l�nyhez hasonl�t. Az�rt rep�l magasan az „�g k�zep�n”, hogy mindenki hallja hangj�t. A h�rom jaj-ki�lt�s az �t�let fokoz�d�s�nak a jele. Eddig term�szeti katasztr�f�k s�jtott�k az embereket, ezut�n a csap�sok d�monikuss� fokoz�dnak, az alvil�g szabadul r� az emberre.

Jel. IX. R�SZ

Jel. 9,1–12. Az �t�dik trombitasz�.

Az �t�dik trombitasz� �ltal kiv�ltott esem�nyek r�szben a nyolcadik egyiptomi csap�shoz (Ex 10:1kk.), r�szben a J�el 1–2. r-ben le�rt s�skacsap�shoz hasonl�tanak. A k�pet az eschatol�giai helyzet �s az apokaliptikus kifejez�si m�d d�monikus von�sokkal sz�nezi, �s kozmikus m�retûv� fokozza. A csillag, amely a mennybõl a f�ldre hull, mennyei l�nyt �br�zol (v�. Henoch 86:3; 88:1; v�. Jel 20:1). Az angyalnak „adatott” az „alvil�g m�lys�g�nek kulcsa”. Az abyssos (amelyet a bibliai hagyom�ny hol elv�laszt a seolt�l, hol egy�v� helyez vele v�. J�b 41:22kk.; R�m 10:7), az apokaliptikus irodalom szerint a gonosz lelkek t�ml�ce (v�. Henoch 10:4kk.; 18:11kk.; 19:1; 4Ezsd 7:36; v�. Lk 8:31). Ennek a kulcsa Krisztus kez�ben van (v�. Jel 1:18). Most egy angyal kapta meg, hogy nyissa fel �s szabad�tsa r� a d�monokat az embervil�gra. Az �kori vil�gk�p szerint a mindens�g h�rom r�tegben helyezkedik el: fent a menny, Isten �s a mennyei l�nyek lak�helye, k�z�pen a f�ld, az emberek �s a f�ldi �let, n�v�nyek �s �llatok vil�ga, lenn, a f�ld alatt pedig a halottak �s a gonosz lelkek vil�ga. A m�lys�gben tûz van. Ez a vil�gk�p, amelyet a bibliai emberek is mag�t�l �rtetõdõen �tvesznek az �kor szellemi �r�ks�g�bõl, nem k�telez benn�nket. Nek�nk, �ppen �gy, mint a bibliai kijelent�s k�zvet�tõinek, nem a kifejez�si forma, hanem annak theol�giai tartalma a fontos. Isten az utols� idõkben a bûn b�ntet�s��l engedi, hogy a gonosz kitombolja mag�t a vil�gban.

Az apokaliptikus k�p szerint a m�lys�gbõl elõbb f�st t�r elõ, amely elhom�lyos�tja a napot �s a levegõt. Az �ltetõ napf�ny eltûnik az �t�let jelek�nt. A f�stbõl s�sk�hoz hasonl� l�nyek j�nnek elõ. Ezek nem s�sk�k, hanem, amint a 7kk. versekben olvashat� le�r�sb�l kitûnik, fantasztikus apokaliptikus, d�moni sz�rnyek. Az alapvetõ k�p a s�skaj�r�s �s a s�skafelhõ, amely a keleti ember sz�m�ra a maga puszt�t�, f�lelmetes �s ellen�llhatatlan val�s�g�ban, apokaliptikus jelens�g volt. Ezek a d�monikus sz�rnyek az�rt sem igazi s�sk�k, mert a n�v�nyzetnek nem �rtanak, csak az embereknek. Csak azoknak az embereknek �rtanak, akiknek „nincs az Isten pecs�tje a homlokukon” (4. v.). A gonoszs�gnak engedelmeskedõ emberekre r�szabadul a d�moni vil�g, �j, eddig ismeretlen k�n form�j�ban. A d�moni sz�rnyek �ltal okozott k�n olyan, „mint a skorpi� okozta k�n” (5. v.). A skorpi� cs�p�se Palesztin�ban legfeljebb gyermekekre n�zve hal�los. Felnõtteknek csak k�nt okoz. A d�monok okozta k�n ehhez hasonl�, de m�gis eg�szen m�s. Val�sz�nûleg lelki gy�trelmeket okoz. Lehet, hogy a l�tnok ma az idegbetegs�gek k�l�nb�zõ terminusaival �rn� le ezt a gy�trelmet. Az emberek a gy�trelem miatt „keresik a hal�lt”, szeretn�nek hal�lba menek�lni, de a hal�l „elfut elõl�k”. Isten �t�lete elõl nem menek�lhet az ember a hal�lba. Vannak k�rd�sek, amelyeket nem old meg a hal�l. A 6. versben kidomborodik a Jel parainetikus jellege.

A s�skaszerû d�moni l�nyek hatalma �t h�napig tart (5. v.). Az �t h�nap a s�ska �letideje, m�sr�szt egy meghat�rozott kerek sz�m (v�. Gen 7:24; v�. Mt 25:15; Lk 12:6; 14:19; 1Kor 14:19). A d�monok tombol�s�nak hat�ra van. Elszabad�t�suk nem jelenti v�gleges uralmukat. Istennek van hatalma visszaparancsolni õket. A vil�gban õ marad az �r.

A l�tnok r�szletesen le�rja a d�moni l�nyek k�lsej�t. Hasonl�ak a harci lovakhoz, fej�k�n korona, arcuk emberarc, a s�r�ny�k olyan, mint az asszonyi haj, foguk oroszl�nfog, �lt�zet�k vasp�nc�lhoz hasonl�, hangjuk, mint a harcba rohan� hadiszekerek hangja. Tetszetõs k�lsõ, emberarc, �s m�g�tte oroszl�nfog, d�moni torz�, amely azonban a bûn �s gonoszs�g l�nyegi von�saira is r�tapint. A d�moni seregeknek kir�lya is van, neve Abadd�n. Ez a n�v megfelel a seol �s az abyssos jelent�s�nek. J�b 28:22 perszonifik�lja. A rabbikn�l �s a mandeus irodalomban a pokol legals�bb r�sze. A h�ber n�v ennek a kir�lyi form�ban megjelenõ angyali l�nynek a titk�t rejti. Ez�rt van mellette nyomban a magyar�zat. G�r�gben az Apolly�n nevet viseli. Ennek a jelent�se: „puszt�t�”. A sz� az Apollo n�vre c�loz, amelyet a g�r�g�k is az apollymi ig�bõl vezetnek le. Apoll� a pestissel puszt�t� isten, kedves �llata a s�ska. Mivel Augustus Apoll�t v�dõistenk�nt tisztelte, �s k�sõbb is, mint a cs�sz�rok v�dõistene k�l�n�s tiszteletben r�szes�lt, n�mely exegeta a r�mai cs�sz�rral azonos�tja Abadd�nt. Az eg�sz k�p azonban annyira apokaliptikus-mitol�giai jellegû, hogy minden kort�rt�neti kapcsolatot n�lk�l�z. Legfeljebb egy cs�sz�rkultusz elleni c�lz�st l�thatunk benne, de ezen t�l a sz�veg elleni erõszak lenne a jelen�st valamely t�rt�neti d�tumhoz, vagy alakhoz k�tni. A jelen�snek az utols� idõkre vonatkoz� eschatol�giai jelent�se van. Az „�t h�nap” letelte ut�n elm�lik a csap�s, de az �t�let tov�bb folytat�dik. A l�tnok jelzi, hogy m�g nem �rte el az �t�let a cs�cspontj�t. Egy „jaj”, azaz a f�jdalomnak �s r�m�letnek egy hull�ma elm�lt, de m�g kettõ h�tra van.

Jel. 9,13–21. A hatodik trombitasz�.

A hatodik angyalt trombitaszav�nak az elhangz�sa ut�n a mennyei �ldozati olt�r n�gy szarva felõl parancs hangzik el, amelyben a trombit�l� angyal parancsot kap az Eufratesn�l megk�t�z�tt n�gy angyal eloldoz�s�ra. Az olt�r az a hely, ahov� a szentek im�ds�gai felsz�lltak (6:8; 8:3). A k�vetkezõ esem�nyek is �gy tekinthetõk teh�t, mint a szentek im�ds�gaira adott felelet, amelyek k�zelebb hozz�k Isten orsz�g�t. A 7:1-ben m�r tal�lkoztunk n�gy angyali l�nnyel, akik a f�ld n�gy sark�n �llottak. Ott visszatartott�k a csap�st, itt pedig viszik a csap�st a n�gy �gt�j fel�. A k�t jelen�sben csak a n�gyes sz�m k�z�s. Ott Isten angyalair�l, itt d�moni lelkekrõl van sz�, akik d�moni seregeket vezetnek puszt�t�sra. Rendeltet�s�k az emberis�g egyharmad�nak elpuszt�t�sa. M�g az utols� idõk apokaliptikus esem�nyei k�z�tt sem pusztul el mindenki. Az elpusztultak sorsa a megmarad�knak intelm�l szolg�l. A n�gy angyal a h�bor� hihetetlen puszt�t�s�t bocs�tja a vil�gra. A puszt�t� angyalok �ltal vezetett sereg lovasainak apokaliptikus sz�ma h�szezerszer t�zezer, azaz 200 milli�. Ez a sz�m csak a seregek ellen�llhatatlan volt�t jelzi. Ennek a l�tom�snak sincs semmi kort�rt�neti t�mpontja. H�tter�ben az Ez�kiel 38 �s Henoch 56:5 pr�f�ci�ja, illetve apokaliptikus v�zi�ja �ll G�gr�l �s Mag�gr�l. Ezekben a v�zi�kban a lovasok Palesztin�t �rasztj�k el. Itt minden kort�rt�neti utal�s hi�nyzik, ez�rt a jelen�s csak az utols� idõkre vonatkoztathat�.

A lovasok p�nc�lj�nak a sz�ne �s a lovak feje nincs kapcsolatban a csap�s l�nyeg�vel, az emberis�g egyharmada meg�l�s�vel. Le�r�suk d�monikus mivoltuk hangs�lyoz�s�ra szolg�l (17. v.). A tûzok�d� sz�rnyek k�pzete az �kori keleten elterjedt vall�st�rt�neti mot�vum (v�. J�b 41:19kk.). Az embereket a tûz, f�st �s a k�n �lte meg, amely a lovak sz�j�b�l kij�tt (v�. 14:10; 19:20; 21:8). A k�n a pokol k�nj�nak a szimb�luma. Ezek a d�moni lovasok apokaliplikus m�retû h�bor�k okoz�i, amelyekben az emberis�g nagy h�nyada elpusztul. Az emberi gonoszs�g �s d�monikus visszahat�sa az, ami pusztul�ssal fenyegeti az emberis�get.

Tûzok�d� lovak, oroszl�nfejjel, k�gy�farokkal a teremt�s felforgatott rendj�nek d�monikus szimb�lumai. Vannak magyar�z�k, akik ezekben az apokaliptikus l�nyekben modern harci eszk�z�ket v�lnek felfedezni (v�. Br�tsch I. 378). Ezek szerint a lovak modern harci rep�lõg�peket jelk�peznek, a fej�kben �s farkukban l�võ fegyverek a rep�lõg�pek fed�lzeti fegyverei �s bombaterh�k. A f�st a g�pek �ltal h�zott kondenzcs�kok, a tûz �s a k�n az atombomba puszt�t�s�t jelezn�. Akik azonban �gy pr�b�lj�k magyar�zni a Jelen�sek k�nyv�t, azok el�rulj�k, hogy a zsid� �s kereszty�n apokaliptika legelemibb ismeret�t n�lk�l�zik, �s megold�sainak szab�lyaival nincsenek tiszt�ban.

Ez a csap�s figyelmeztet�s �t�let volt azok sz�m�ra, akik megmenek�ltek a hal�lt�l, hogy t�rjenek meg a b�lv�nyoz�st�l, a gonoszs�gb�l. De ezek elz�rk�znak, kem�nys�g�kben Isten megt�r�sre h�v� �zenet�tõl, �s tov�bbra is a teremtm�nyeket im�dj�k a Teremtõ helyett (v�. R�m 1:21kk.). A b�lv�nyistenek, b�r ismert f�mekbõl �s f�b�l vannak, m�gis a bibliai kijelent�s embereinek a szem�ben d�monikus, �rd�gi hatalmak megszem�lyes�tõi voltak, amelyek ig�zet�kben �s rabs�gukban tartott�k az embereket (v�. 1Kor 10:20). Ha az ember�ldozatokra, vagy a kultusz-par�znas�gra gondolunk, l�tjuk, hogy a b�lv�nyim�d�s nem vesz�lytelen �s neutr�lis vall�si magatart�s volt. B�r tudj�k a pr�f�t�k is, hogy a b�lv�nyok emberi k�z csin�lm�nyai �s �nmagukban semmi hatalmuk nincs (�zs 44:8kk.; D�n 5:23), de az�ltal, hogy a tiszt�talan emberi v�gyak megtestes�tõi, d�moni erõt nyernek. Ez�rt hadakoztak a pr�f�t�k, apostolok �s a bibliai emberek a b�lv�nyim�d�s ellen, amely nem sz�ks�gszerûen szobor �s k�pkultusz. �lthet eg�szen kifinomult form�kat, amikor az ember „keze alkot�sait” im�dja �s ezt tartja v�gsõ val�s�gnak �let�ben, ami�rt k�sz „gyilkoss�gra”, „par�znas�gra”, „lop�sra” �s „var�zsl�sra”, azaz s�t�t m�gi�ra, okkult cselekm�nyekre. A pog�ny babon�val egy�tt j�r a gonosz �letfolytat�s (R�m 1:25kk.). A 21. versben felsorolt bûn�k megegyeznek az 5–7. parancsolatban tiltott bûn�kkel. A pharmakeia a var�zsl�s, amelyben bizonyos r�tusokkal k�nyszer�teni akarj�k az istens�get az emberi akarat teljes�t�s�re, jellegzetes pog�ny babona, az �nzõ ember maga alkotta vall�s�nak legjellegzetesebb vall�st�rt�neti kifejezõd�se. Az apokaliptikus �t�letek gomolyg�s�ban sem szabad elfelejten�nk, hogy az eg�sz emberi t�rt�neten �t, annak utols� fejezet�ig minden�tt Isten kegyelmi sz�vets�ge �s megt�r�sre h�v� szava kis�ri az emberis�get. A Jel k�nyve megtan�t benn�nket arra, hogy ezt a sz�vets�get �s az evang�lium sz�ntelen sz�l� szav�t fontosabbnak tartsuk, mint a t�rt�nelmi �t�leteket. Ennek a kegyelmi sz�vets�gnek a meghirdet�s�ben van az egyh�z felelõss�ge �s szolg�lata.