Jel. I. R�SZ

Jel. 1,1–3. �nnep�lyes elõsz�.

A l�tnok �nnep�lyes szavakkal utal a k�nyv eredet�re, tartalm�ra, megnevezi �nmag�t �s a c�mzetteket v�g�l Isten �g�ret�t k�zli a pr�f�ci�k engedelmes olvas�ival �s hallgat�ival.

Az apokalypsis sz�nak kettõs �rtelme van. Jelenti mindenek elõtt az isteni kijelent�s aktus�t, azt a t�nyt, hogy Isten titkos megv�lt� terv�t kinyilatkoztatja szolg�inak. J�zus Krisztus kiengesztelõ munk�j�nak elv�gz�se ut�n ez a kijelent�s nem m�s, mint az eschaton leleplez�se, Krisztus paruzi�j�val kapcsolatos esem�nyek kinyilatkoztat�sa (1Kor 1:7; 2Thessz 1:7; 1Pt 1:7.13; R�m 2:5; 8:19). A sz� m�sodik jelent�se a kinyilatkoztat�s tartalm�ra utal, a l�tom�sokban kijelentett ig�re, Isten �zenet�re (1Kor 4:6.26; 2Kor 12:1–7; Gal 2:2; Ef 1:17; 3:3). Az apokalypsis a Jel k�nyve �rtelm�ben teljes eschatol�giai val�s�g, de egyben pneumatikus val�s�g is, teh�t a Szentl�lek �ltal, minden idõk egyh�z�hoz sz�l� aktu�lis �zenet. A Jel nem emberi k�pzelet sz�lem�nye. Hiteless�g�t, tekint�ly�t �s �rv�ny�t az adja meg, hogy J�zus Krisztus kijelent�se. A kijelent�st Krisztus Istentõl kapta, teh�t Isten elrejtett terve �s tan�csv�gz�se lesz nyilv�nval�v� benne. A kijelent�s az Isten szolg�ihoz sz�l, teh�t az egyh�zhoz, viszont a kijelent�s r�szleteit, az egyes jelen�seket Krisztus J�nosnak, „szolg�j�nak” adta, hogy bizonys�got t�ve adja tov�bb a gy�lekezeteknek.

A doulos ebben az �sszef�gg�sben a „pr�f�ta” sz� jelent�s�t is mag�ba foglalja. Isten elõsz�r az õ szolg�inak, a pr�f�t�knak jelenti ki akarat�t (v�. �m 3:7; R�m 1:1; Jel 10:7; 11:8; 22:6). A deixai �s a s�mainein az isteni titok kinyilatkoztat�s�t jelzõ kedvelt terminus, ennek megfelelõ emberi cselekv�s a horasis (LXX), idein, amely nem egyszerû l�t�st jelent, hanem a szavakban �s k�pekben k�z�lt isteni kijelent�s meg�rt�s�nek, ill. megl�t�s�nak aj�nd�k�t.

A dei genesthai D�niel-id�zet, annak a pr�f�tai bizonyoss�gnak a kifejez�se, hogy Isten tervei sz�ks�gszerûen �s ellen�llhatatlanul beteljesednek (D�n 2:28).

J�nos a pr�f�t�khoz hasonl�an ny�ltan v�llalja a r�b�zott kijelent�srõl sz�l� bizonys�gt�telt. A martyria �s a martyrein Jn evang�liuma �s a Jel �ltal kedvelt. sz�. A martyria gondolati h�tter�t Deutero-�sai�s theol�gi�ja alkotja (43:9–12; 44:8). A bizonys�gt�tel szorosan kapcsol�dik a kiv�laszt�s bibliai gondolat�hoz. Isten kiv�lasztja szolg�j�t, n�p�t, hogy sz�val �s tettel tan�skodj�k a r�b�zott igazs�g mellett. Isten legfõbb bizonys�gtevõ tan�ja �let�vel, szenved�s�vel, hal�l�val �s felt�mad�s�val maga J�zus Krisztus (1:5 v�. 1Tim 6:13). Mindenki, aki õt k�veti, r�szese az Isten igazs�g�r�l �s megv�lt� szeretet�rõl sz�l� bizonys�gt�telnek. J�nos feladata; hogy bizonys�got tegyen „J�zus Krisztus bizonys�gt�tel�rõl”. Martyria Iesou Christou – J�zus Krisztus teljes val�s�g�t jelenti. J�nosnak a testet �lt�tt ig�rõl, a megfesz�tett �s felt�madott �s elj�vendõ J�zusr�l kell bizonys�got tennie. A Jel nem titkos tanok gyûjtem�nye, hanem r�sze az �jsz�vets�gben megsz�lal� apostoli k�rygmanak, Krisztusr�l sz�l� �zenetnek.

A 3. v.-ben az elõsz� az olvas�khoz fordul. A Jel elsõ boldogmond�s�ban J�zus szavai t�kr�zõdnek (Lk 11:28), amelyeknek �sz�vets�gi h�ttere van (Zsolt 1:1–3). A k�nyv az istentiszteletre egybegyûlt gy�lekezethez sz�l, „aki olvassa”, a gy�lekezet felvigy�z�ja, tiszts�gviselõje, „akik hallgatj�k”, a gy�lekezet tagjai. A t�rein a szent sz�veg meg�rz�s�nek, tanulm�nyoz�s�nak �s az �letben val� alkalmaz�s�nak terminusa. Amiket meg kell õriznie �s tartania a gy�lekezetnek, azok a „pr�f�cia ig�i”. A Jel pr�f�tai ig�i egyenrang�ak az �sz�vets�gi pr�f�ci�kkal, tekint�ly�ket �s �rv�ny�ket illetõen. A J�nos apokalipszis�nek tartalma teh�t nyilv�nval�an pr�f�cia �s nem apokaliptikus spekul�ci�.

A k�nyvben leirt pr�f�ci�k beteljesed�s�nek ideje k�zel van. A kairos sz� haszn�lata arra mutat, hogy a lev�l c�mzettjei olyan korban �lnek, amely az Isten �g�retei beteljesed�s�vel telitett korszaknak k�zvetlen�l elõtte �ll. A jelent a j�vendõ vil�goss�g�ban kell meg�rteni. Boldog az, aki meghallja �s elfogadja ennek az ig�nek a vigasztal� erej�t. A Jel k�nyv�nek �zenete evang�lium.

Jel. 1,4–6. J�nos apostoli k�sz�nt�se a h�t kis�zsiai gy�lekezetnek.

A 4–6 v. tartalma mutatja, hogy a Jel az �jsz�vets�gi, apostoli levelek jellegzetess�geit viseli mag�n. Az �jsz�vets�gi levelek st�lus�nak minden jellegzetess�ge megtal�lhat� ebben a k�sz�nt�sben: a lev�l �r�j�nak a neve, a c�mzettek megnevez�se, a kegyelem �s b�kess�g k�v�n�sa �s a h�laad�s. J�llehet ez a k�sz�nt�s formailag megegyezik a p�li levelek bek�sz�nt�s�vel, m�gis a Jel saj�tos jelleg�nek megfelelõen az egyes formai elemek eschatol�giai �s liturgiai hangs�lyt kapnak.

J�nos neve, miut�n m�r az 1:1-ben jelezte tiszt�t, most minden k�zelebbi megnevez�s n�lk�l szerepel. A h�t gy�lekezet elsõ renden a gy�lekezeteknek azt a k�r�t jelenti, amelyek J�noshoz legk�zelebb �llottak, amelyeknek felt�tlen tekint�llyel �rhatott. A hetes sz�m azonban arra utal, hogy az itt kiv�lasztott gy�lekezetek csak reprezent�nsai a gy�lekezetek teljess�g�nek. �gy az �dv�zlet az eg�sz egyh�znak sz�l. Az Asia f�ldrajzi elnevez�s, a r�mai birodalom Asia Proconsularis tartom�ny�t, a mai Kis-�zsi�t jelenti. A kegyelem �s b�kess�g k�v�n�sa az eredeti apostoli �dv�zlet „Istentõl, a mi Aty�nkt�l �s J�zus Krisztust�l”, szokatlanul �nnep�lyes m�lt�s�gjelzõkkel eg�sz�l ki. A l�tnok �ltal �t�lt mennyei istentisztelet �s a k�zelgõ eschaton vil�goss�ga r�vet�ti f�ny�t a Jel prol�gus�ra �s az egyszerû apostoli k�sz�nt�st az istentiszteleti �nnep�lyess�g k�r�be vonja �s monument�liss� fokozza. A szerzõ zsid� sz�rmaz�s�ra vall, hogy nem mondja ki Isten nev�t, helyette egy olyan formul�t alkalmaz, amely az Ex 3:14-re utal, amelyben Isten maga nevezte meg saj�t l�ny�t. J�nos az Ex 3:14-et azonban szabadon id�zi, �gy hogy egyben magyar�zza is. Isten az aki van, aki volt �s aki j�n. Isten nemcsak a m�ltnak, jelennek, hanem a j�vendõnek is Ura. A ho erchomenos szil�rd eschatol�giai terminus.

A „h�t l�lek” a zsid� apokaliptik�ban a h�t arkangyal, amely sz�ntelen Isten tr�nja elõtt �ll �s parancsaira figyel (Tob 12:15). Itt azonban Isten Lelk�nek a teljess�g�t jelenti, aki �ltal v�gzi munk�j�t az eg�sz teremtett vil�gban. Isten h�rmas megjel�l�s�hez hasonl�an J�zus Krisztusnak is h�rom m�lt�s�gjelzõje van. Az elsõ: pistos martys. A martys sz� olyan tan�t jelent, aki bizonys�gt�tel�t �let�vel pecs�telte meg (v�. 1:2). Az „elsõsz�l�tt” (pr�totokos) a Messi�s egyik fels�gjelzõje. A 89. zsolt�r 28. vers�t a zsinag�ga a, Messi�sra alkalmazta: elsõsz�l�ttemm� teszem õt, fellebbval�v� a f�ld kir�lyain�l” (v�. Ex Rabba 19 v�. Kol 1:18). A Messi�s uralm�r�l a n�pek felett t�bb �sz�vets�gi hely besz�l (�zs 55:4; 14:12; 14:21). J�nos a Messi�s dicsõs�g�rõl sz�l� �sz�vets�gi helyeket �gy foglalja �ssze, hogy k�zben be�p�ti õket az �jsz�vets�g Krisztusr�l sz�l� hitvall�s�ba: megfesz�ttetett, felt�masztatott, megdicsõ�ttetett. Krisztus elsõsz�l�tt a halottak k�z�l, mert az õ felt�mad�sa a halottak felt�maszt�s�t jelenti (1Kor 15:20). A felt�masztott �s megdicsõ�lt Krisztus kez�be adatott minden hatalom mennyen �s f�ld�n (Mt 28:19; Fil 2:11; Ef 1:20). Ezzel a h�romtag� hitvall�ss�l z�rul az �dv�zlet. J�nos a teremtõ, megv�lt�, megszentelõ Szenth�roms�g Isten nev�ben sz�l�tja meg az olvas�kat. Annak az Istennek a nev�ben, akinek hatalma �s szeretete �tfogja a teremtett vil�g eg�sz val�s�g�t �s az emberi t�rt�net eg�sz menet�t. Ez az Isten fogja kinyilatkoztatni tikos terv�t a vil�g �jj�teremt�s�re, az emberis�g hazavezet�s�re.

A k�sz�nt�s h�laim�val fejezõdik be, amely doxol�gi�v� fokoz�dik. A Krisztusr�l sz�l� hitvall�s h�rmas tagolts�g�t al�t�masztja megv�lt�i mûv�nek h�rmas jellemz�se: Az agap�nti praesense utal Krisztus �lland�an vel�nk marad� szeretet�re, a lysanti aoristosa a megv�lt�s v�ghezvitel�t, befejezetts�g�t hirdeti, a „kir�lys�gg�”, „papokk�” t�tel pedig a Krisztus k�vetõinek a tisztess�g�t �s m�lt�s�g�t. Mindh�rom formula �jsz�vets�gi gondolatot fejez ki �j, szembetûnõbb nyelvhaszn�latban (v�. Jn 14:21; R�m 8:37; Gal 2:20; Gal 3:18; R�m 3:24; 8:23; 1Pt 2:9). Az a gondolat, hogy Isten n�pe Isten kir�lys�ga, az �sz�vets�gi kijelent�sen alapul (v�. Ex 19:6). Az �j sz�vets�gnek a r�git fel�lhalad� dicsõs�g�t mutatja, hogy itt minden h�võ kir�ly �s pap (v�. 22:3–5), r�szese Krisztus tiszt�nek �s m�lt�s�g�nak. A Jel k�nyve Jn evang�lium�hoz hasonl�an Istent soha nem nevezi a h�võk, csak J�zus Krisztus Atyj�nak. Ezzel akar hitvall�st tenni az Atya �s Krisztus p�ratlan kapcsolat�r�l. Az �kor �kumenikus hitvall�sai �s a reform�ci� hitvall�sai is ez�rt tesznek J�zus Krisztusr�l �gy bizonys�got, mint Isten �r�kk�val�, egysz�l�tt fi�r�l. N�k�nk nem k�zvetlen�l, csak J�zus Krisztusb�n Aty�nk az Isten.

A doxol�gia azokat a m�lt�s�gjelzõket, amelyeket az �sz�vets�g �s �ltal�ban az �jsz�vets�g is Isten nev�vel kapcsolatban eml�t, a Jel Krisztusra alkalmazza (v�. 5:13; 7:10). A doxa sz� Isten fel�lm�lhatatlan fens�g�t, nagys�g�t �s m�lt�s�g�t, a kratos pedig mindenhat� erej�t jelenti. Ez a fens�g �s ez az erõ a megv�lt� J�zus Krisztus� „�r�kk�n-�r�kk�”, azaz sz�net �s v�g n�lk�l. A doxol�gi�ba torkollott �dv�zl�st a h�ber eredetû liturgiai formula, a h�võ bizonyoss�g kifejez�se, az am�n (bizony, igaz) z�rja le.

Jel. 1,7–8. A k�nyv mott�ja.

Az �dv�zl�s ut�n a szerzõ t�m�ren �sszefoglalja a k�nyv tartalm�t a fõ mot�vum megsz�laltat�s�val: Krisztus vissza fog j�nni �t�letre. A 7. v. k�t �sz�vets�gi helyet �tv�z �ssze ennek a t�telnek a kifejez�s�re �s szuver�n m�don Krisztus paruzi�j�ra alkalmazza. D�n 7:13-ban a mennybõl, felhõk�n elj�võ Emberfi�r�l, az utols� idõk istentõl k�ld�tt uralkod�j�r�l, a Zak 12:10kk.-ban pedig az �rtatlanul meg�lt igaz miatt t�madt bûnb�natr�l sz�l a pr�f�cia. Azt a Krisztust, akit megfesz�tettek, k�nytelenek lesznek megl�tni dicsõs�g�ben azok is, akik egykor meggyal�zt�k �s kiv�gezt�k. De nemcsak õk a v�dlottak �s a bûnb�natra szorul�k, hanem a „f�ld minden nemzets�ge”, minden nemzet �s minden nemzed�k, amelyik folyamatosan megvetette szabad�t� mûv�t �s �zenet�t. Mindny�junknak meg kell jelenn�nk Krisztus �t�lõsz�ke elõtt (2Kor 5:10). A kopt� annak az aktusnak a kifejez�se, amikor az ember f�jdalm�ban vagy bûnb�nat�ban a mell�t veri. A nai �s az am�n b�r hasonl� jelent�sû, de nem eg�szen szinonim szavak (v�. 22:20). A g�r�g nai itt az isteni �g�ret bizonyoss�g�t, a h�ber am�n erre a bizonyoss�gra felelõ, ezt a bizonyoss�got elismerõ h�võ meghajl�st jelenti. Az alfa �s az �mega a g�r�g �bc elsõ �s utols� betûi, jelk�pesen Isten teljess�g�t, teljhatalm�t, mindenhat�s�g�t jelentik, aki a teremtõ �s egyben minden term�szeti �s t�rt�neti folyamat v�ghezvivõje. Õ �ll mindennek a kezdet�n �s a v�g�n. A tal�lkoz�st vele egyetlen teremtm�ny sem ker�lheti el. De Õ nemcsak a kezdetben volt, hanem „van”, azaz Õ �r�kk� �lõ Isten, a mindenkori jelen Ura is, �s Õ az, aki „elj�n”, a j�võ Ura is. A pantokrat�r kifejez�s megfelel az �sz�vets�gi Jahve Zebaoth m�lt�s�gjelzõnek (H�s 12:5; �m 4:13; 9:5) �s mintegy �sszefoglalja az Isten l�ny�rõl mondottakat. Aki ebben a k�nyvben sz�l, kijelenti terveit az ember megv�lt�s�r�l �s hazavezet�s�rõl, az a mindenhat� Isten, aki mindent megtehet, amit eltervezett �s amit kijelent.

Jel. 1,9–20. J�nos elh�v�sa Patmosz sziget�n �s megb�zat�sa.

Az elh�v�s t�rt�net�nek elsõ szakasz�ban a l�tnok le�rja az elh�v�s k�r�lm�nyeit (8–12). J�nos elsõ l�tom�s�nak a k�r�lm�nyeibõl is kitûnik, hogy az �jsz�vets�gi pr�f�cia milyen szorosan kapcsol�dik az �sz�vets�gi elõdj�hez. A pr�f�t�khoz hasonl�an J�nos is le�rja pr�f�tai elh�v�s�nak l�tom�s�t (v�. �zs 6; Jer 1:1; Ez 1:1–3). A k�l�nbs�g mindenekelõtt az, hogy az �sz�vets�g pr�f�t�inak Isten (Jahve), J�nosnak pedig a megdicsõ�lt Krisztus adja a megb�zat�st. A m�sik l�nyeges k�l�nbs�g, hogy az �sz�vets�g pr�f�t�i a n�pbõl kih�vott, mintegy a n�ppel szembe�ll�tott szem�lyek, k�l�nleges tiszts�ggel megb�zva. Az �jsz�vets�gi pr�f�ta adelphos, a Krisztus egyh�z�nak egy tagja. Az �jsz�vets�gi gy�lekezet pr�f�t�k k�z�ss�ge (ApCsel 2:17). Ez�rt kezdõdik �gy a k�nyv: „J�zus Krisztus kijelent�se” �s nem „J�nos l�tom�sa”, mert a kijelent�st a gy�lekezet k�z�ss�ge kapja �s a megb�zat�s is az egyh�z kapja a neki adott kijelent�s hirdet�s�re. Ez�rt helytelen az �jsz�vets�gi pr�f�cia k�rd�s�t puszt�n az 1Kor 14 alapj�n vizsg�lni. Az �jsz�vets�gi pr�f�cia k�pe csak a Jel k�nyv�nek a pr�f�ci�r�l sz�l� tan�t�s�val lesz teljess�. Az �sz�vets�gi pr�f�ci�hoz hasonl�an le kell �rnia J�nosnak a l�tottakat �s a hallottakat. Ez a megb�zat�s mag�ba foglalja a l�tom�sok tudatos rendez�s�t, megfogalmaz�s�t, az irodalmi kompoz�ci� lehetõs�g�t. Az �sz�vets�gi pr�f�ci�hoz hasonl�an a Jel l�tom�sainak a le�r�sa is ritmikus jellegû, amelyet nem a r�mek, hanem a gondolatok ritmikus v�ltakoz�sa jellemez (Lohmeyer, 186kk.).

J�nos nemcsak testv�re, hanem a r�szest�rsa is a gy�lekezeteknek a szenved�sben, a kir�lys�gban (v�. 1:6) �s a Krisztusban val� t�relmes v�rakoz�sban. A szenved�s a hit sz�ks�ges pr�b�ja, a kereszty�n �let term�szetes velej�r�ja ebben a vil�gban. A fesz�lts�get a hypomon� a b�ketûr�s, az �llhatatoss�g oldja fel, amellyel Krisztusban, Krisztus visszaj�vetel�ben rem�nykedve �li bizonys�gtevõ �let�t az egyh�z. J�nos a l�tom�sok idej�n Patmosz sziget�n volt (a sziget f�ldrajzi le�r�s�t ld. a Bevezet�sben). Patmoszt a r�maiak sz�mûzet�si helyk�nt haszn�lt�k (Eusebius, Egyh�zt�rt�net, III. 18. 1). Ez a sz�mûzet�s ink�bb v�dõõrizet (relegatio), mint deportatio lehetett. A hat�s�gok az ilyen int�zked�sekkel a t�meges nyugtalans�gnak akart�k elej�t venni (v�. ApCsel 19:23kk.). J�nos sz�mûzet�s�nek nyilv�nval� oka: Isten ig�je �s a J�zusr�l sz�l� bizonys�gt�tel (dia + acc. v�. 6:9; 20:4 az okot jelzi).

J�nos az �sz�vets�gi pr�f�t�khoz hasonl�an „koncentr�l� ekszt�zisban” kapja a kijelent�st. B�r testi szemei elõtt a f�ldi vil�g bez�rul, tudata nem kapcsol�dik ki, sõt erõsen koncentr�l a kijelentett val�s�gra, A pr�f�tai ekszt�zis k�l�nb�zik a misztikus ekszt�zist�l, amelyben kikapcsol�dik a tudat �s elmos�dik a hat�r Isten �s ember k�z�tt. Az egenom�n en pneumati (9. v.) az idõleges elragadtat�st jelzi az �jsz�vets�g einai en pneumati (2Kor 12:1) kifejez�s�vel szemben, ez ut�bbi ui. a kereszty�n �let �lland� jellemzõje, az Isten Lelke �ltal vezetett �s bet�lt�tt �letet jelenti. Az „�r napja” eml�t�s�nek tartalmi okai vannak. A l�tom�sok ideje a kereszty�n egyh�z Istennek szentelt napja. Tal�n �ppen az istentisztelet ideje az, amikor a l�tnok bekapcsol�dik a mennyei istentiszteletbe. A kyriakos, mint a kereszty�n �nnepnapnak, a hetedik napnak a jelzõje, itt fordul elõ egyed�l az �sz-ben. A sz� hivatalos jelent�se: „cs�sz�ri”. Itt nyilv�nval�an cs�sz�r-kultusz ellenes hangs�lyt kap.

A l�tnok mielõtt betekint�st nyerne a mennyei vil�gba, egy hangot hall (v�. Ez 3:12). A hang a 4:1 szerint egy angyal hangja, aki a jelen�sek k�zvet�tõje. A hang olyan mint a trombit��. A h�s ilyen jellegû haszn�lata gyakori a pr�f�tai st�lusban, utal a l�tottak, ill. hallottak emberi nyelven val� kifejezhetetlens�g�re (v�. D�n 7:4.13kk.). A trombita vagy k�rt az �sz�vets�gben istentiszteleti hangszer, de Isten j�vetel�t, megjelen�s�t is jelzi (Ex 19:16), az �jsz�vets�gben Isten eschatol�giai j�vetel�t (v�. Mt 24:31; 1Kor 15:32; 1Thessz 4:16). A hang felsz�l�tja a l�tnokot hegy a l�tottakat �rja le k�nyvbe. A k�nyv itt nem papirusztekercs, hanem pergament-k�dex. A zsid�s�gban a szent sz�vegeket a tart�sabb, bõrbõl k�sz�lt anyagra, pergamentre �rt�k. A l�tom�sok �sszess�g�re vonatkozik mind a le�r�s, mind az elk�ld�s parancsa. K�rd�s, hogy mi�rt az itt felsorolt h�t gy�lekezet neve szerepel, amikor voltak nagyobbak �s tekint�lyesebbek is a kis�zsiai gy�lekezetek k�z�tt (mint pl. Magnesia, Tralles, Koloss�). Az itt felsorolt h�t gy�lekezet minden val�sz�nûs�g szerint az�rt lett a gy�lekezetek �sszess�g�nek reprezent�nsa, mert v�rosaik az Ef�zust�l �szak fel� vezetõ r�mai fõ�tvonal ment�n fek�dtek, amelyek postai csom�pontok �s b�r�s�gi k�zpontok voltak, ennek k�vetkezt�ben a cs�sz�rkultusz k�zpontjai is. Ezekben a gy�lekezetekben volt a legfenyegetõbb az �ld�z�s kit�r�se.

A hall�s �tj�n k�zvet�tett kijelent�s (auditio) ut�n j�n a l�tom�s (a visio). A 12–16 versekben a kijelent�st, kinyilatkoztat�st ad�, megdicsõ�lt �r le�r�s�t olvassuk. Amint J�nos a hang fel� fordul, egy mindent fel�l m�l� �s eg�sz l�ny�t lenyûg�zõ l�tom�s t�rul el�. A k�p magasztoss�g�b�l �s fens�g�bõl magyar�zhat� a rendk�v�l emelkedett �s �nnep�lyes st�lus. A k�p r�szletei m�g�tt �sz�vets�gi �s apokaliptikus k�pvil�g �ll, amelybõl azonban a szerzõ, mint az eg�sz k�nyvben mindig, szuver�n m�don �jat alkot. J�nos elõsz�r h�t arany gyertyatart�t l�t �s a h�t gyertyatart� k�z�tt az Emberfi�hoz hasonl�t”. A homoios a h�s �rtelm�ben haszn�latos (v�. 10 v.). Az �sz�vets�g a jeruzs�lemi templom egy arany gyertyatart�j�t ismeri, h�t karral (Ex 25:31kk.). (A LXX a gyertyatart�t lychnia-nak, a h�t kart lychnoi-nak nevezi.) A k�p Zak 4:2-h�z �ll gondolatban a legk�zelebb, ahol a h�t sz�v�tnek �n�ll� hangs�lyt kap. Lehet, hogy planetaris csillagk�p �ll a l�tom�s ilyen le�r�sa m�g�tt. Az eredeti asztr�lis tartalom azonban m�r elmos�dott. J�nos szabadon form�lja a k�pet �s alkalmazza a h�t gy�lekezetre (ld. 20. v.). Az Emberfia n�v D�n 7:13-b�l sz�rmazik, J�zusnak olyan m�lt�s�gjelzõje, amely elj�vendõ, eschatol�giai mûv�re vonatkozik (Mt 24:30 par). A jelens�g le�r�s�ra J�nos �jra �sz�vets�gi k�peket haszn�l fel (v�. D�n 10:5k.). A hossz� feh�r ruha a fõpapi m�lt�s�g jele (Ex 28:4.27). Az arany �v kir�lyi �s fõpapi d�sz, ill. m�lt�s�gjelv�ny (1Makk 10:89). Fej�t f�ld�nt�li f�ny �vezi, a 14. v.-ben az Emberfia D�n 7:9-ben le�rt „�regkor�” (az Isten) von�sait veszi fel, aki a mennyei tr�non �t�letre k�sz�l (v�. Henoch k�nyve 71:10). Szeme mint a tûz l�ngja, azaz mindent �that� tekintete elõl semmi sem marad elrejtve (D�n 10:6). A chalkolibanos sz� pontos jelent�se nem �llap�that� meg t�bb�. �kori bizonys�gok szerint „minden �rcn�l �rt�kesebb”. Az Emberfia dicsõs�g�nek jellemz�s�re szolg�l, hogy l�bait koh�ban izz� arany�rchez hasonl�tja. Szava a tengerek fens�ges �s f�lelmetes z�g�s�hoz hasonl�t, amely fel�lm�l minden f�ldi hangot (D�n 10:6; Ez 43:2). Az Emberfia jobb kez�ben a h�t csillag a vil�gmindens�g feletti hatalom jele. Eredetileg a Kis-Medve csillagk�p Mithras Isten, vagy a r�mai cs�sz�rok kez�ben. A k�pnek polemikus �le van: a vil�ghatalom elv�tetett a pog�ny istenektõl �s a r�mai cs�sz�rokt�l �s Krisztus kez�be adatott. A sz�j�b�l kij�võ k�t�lû �les kard pedig a b�r�i hatalom jele (v�. 19:15; �zs 11:4; 49:2). Tekintet�nek ereje olyan ellen�llhatatlan, mint a nap f�ny�nek �s hev�nek ereje p�ly�ja tetõpontj�n (v�. B�r 5:31). A szakasz utols� verse (17) a l�tom�snak a l�tnokra gyakorolt hat�s�t �rja le. Mint ahogyan Isten dicsõs�g�t a maga teljess�g�ben �lõ ember nem l�thatja meg, azonk�ppen az Emberfia isteni dicsõs�g�t sem b�rta elviselni J�nos: l�baihoz rogyott, mint egy halott (v�. Gen 32:31; Ex 33:20; B�r 6:22k.; 13:22; �zs 6:5; D�n 10:9–11). Az Emberfia ekkor jobbj�val, amelyben az elõbb m�g a vil�ghatalom jelv�nye volt, meg�rinti a l�tnokot, �s azok a szavak, amelyeket hozz� int�z, �jra �letre keltik. Az Emberfia ebben a mozdulat�ban a gy�gy�t� �s halottakat felt�maszt� N�z�reti J�zusra eml�keztet (Mk 5:23 par.; Lk 5:17; 6:19). Az Emberfia �nmaga megnevez�s�ben az Isten legfõbb m�lt�s�gjelzõit veszi ig�nybe. Az elsõ �s utols� (v�. 8. v.) jelzõh�z hozz�fûzi: „az �lõ”, azaz a pog�nyok halott isteneivel szemben egyed�l �lõ Isten (Zsolt 42:3; H�s 2:1; v�. 4:9–10; 10:6). Azut�n utal hal�l�ra, felt�mad�s�ra �s megdicsõ�l�s�re. Az „�r�kk�n-�r�kk�” az jelenti, hogy a N�z�reti J�zus, a mi Megv�lt�nk felvette Isten �r�kk�val�s�g�t. Az apokaliptikus irodalomban a hal�l �s a pokol megszem�lyes�tett hatalmat, vagy helyet jelentenek (Zsolt 48:15; H�s 13:14; Zsolt 9:14; 106,18; P�ld 5:5; SalZsolt 16:2 stb). A hal�l �s a halottak birodalma (had�s) felett a kulcsok hatalma egyed�l Istent illeti meg (Jeruzs�lemi Targum Deut 38:12-h�z). Az apokaliptikus irodalomban a Messi�s neve Jinnon, azaz a hal�l felett gyõztes. J�zus h�deszj�r�s�nak nem mik�ntj�rõl, hanem horderej�rõl van itt sz�. Az Apostoli Hitvall�s „sz�lla al� poklokra” t�tel�nek legfontosabb bibliai alapj�t �s tartalm�t a Jel 1:18 adja meg. J�zus hatalma kiterjed a halottakra �s a halottak birodalm�ra is. Neki, aki halott volt �s felt�madt �s �r�kk� �l, hatalma van a mi hal�lunk felett is. A hal�l rettenetess�ge a Krisztus test�ben �lõ ember sz�m�ra elvesztette erej�t. A l�tom�s utols� szakasz�ban (19–20) parancsot kap a l�tnok a megt�rt�nt l�tom�s le�r�s�ra, a h�t gy�lekezetnek k�ld�tt lev�l le�r�s�ra (amik vannak: 2–3) �s az elj�vendõ dolgok le�r�s�ra (amik t�rt�nni fognak ezek ut�n: 4:22). Az Emberfia egyben k�zli a h�t gyertyatart� �s a h�t csillag titk�t. A h�t gyertyatart� a h�t gy�lekezet jelk�pe, a h�t csillag a h�t gy�lekezet angyala. A titoknak ez a felold�sa sz�munkra �jabb titkot takar, amely csak az apokaliptika k�l�n�s k�pvil�g�ban �rthetõ. A levelek a gy�lekezetek angyal�hoz �s egyben a gy�lekezetekhez sz�lnak. Az apokaliptika azonos�tja az �n. v�dõ angyalokat a v�dett emberekkel vagy k�z�ss�gekkel (Sir 17:17; Deut 32:8; LXX; Targ Jer Gen 33:10-hez; 48:16-hoz; v�. Mt 18:10; ApCsel 12:15). Ez a megold�s val�sz�nûbb, mint az a felt�telez�s, hogy a gy�lekezet angyala a gy�lekezet el�lj�r�ja. Ennek a felt�telez�snek nincs hivatkoz�si alapja sem a pr�f�ci�ban, sem az apokaliptik�ban. A h�t angyalhoz int�zett �zenet egyben a h�t gy�lekezethez is sz�l. Az angyal egyben a perszonifik�lt gy�lekezet.

Jel. II. R�SZ

Jel. 2,1–7. Lev�l az ef�zusi gy�lekezethez.

A h�t gy�lekezet k�z�l a legjelentõsebb az ef�zusi. Ez az elsõs�g a gy�lekezet k�lsõ �s belsõ helyzet�bõl egyar�nt k�vetkezik. Ef�zus Kis-�zsia legfontosabb v�rosa, a provincia sz�khelye, gazdag kereskedõ v�ros, Artemis h�res templom�nak tulajdonosa �s a cs�sz�rkultusz let�tem�nyese. Az �sat�sok sor�n napf�nyre ker�lt egy Domitianus tisztelet�re �p�tett templom is. A gy�lekezet is gazdag m�ltra tekintett vissza. Az ef�zusi gy�lekezetet P�l alap�totta (2Kor 1:3kk. ApCsel 19:1kk.). Jeruzs�lem eleste ut�n (Kr. u. 71) Papias feljegyz�sei szerint ide telep�lt �t az �r apostolai k�z�l J�nos �s F�l�p, a kereszty�n trad�ci� szerint itt mûk�d�tt Timotheus, sõt J�zus anyja M�ria is, akinek s�rj�t sok�ig megõrizt�k. Itt folytak az elsõ harcok a j�daiz�l� �s gnosztikus eretnek t�vtan�t�k ellen (1Tim 1:7). Ef�zus vezetõ szerepet t�lt�tt be Kis-�zsia kereszty�n gy�lekezetei k�z�tt. A hagyom�ny szerint az agg J�nos sok�ig volt p�sp�ke a gy�lekezetnek. Ef�zusban halt meg. S�rja f�l� templomot emeltek.

A lev�l a gy�lekezet angyal�nak, de nyilv�nval�an egyben a gy�lekezetnek sz�l. Az �zenetet k�ldõ Emberfia m�lt�s�gjelzõit az egyes gy�lekezetek helyzete �s a nekik k�ld�tt �zenet tartalma szerint v�lasztja meg. Az „ezt mondja” megsz�l�t�s �sz�vets�gi pr�f�tai trad�ci�, amelyet az �jsz�vets�g is �tvett (ApCsel 21:11). Krisztus m�lt�s�gjelzõi a lev�l mozgalmasabb st�lus�nak megfelelõen dinamikusak �s erõteljesek. Az sz�l itt a gy�lekezethez, aki a h�t gyertyatart� k�z�tt j�r, azaz minden�tt jelenl�võ, mindenhat� �s mindentud� l�ny�vel �tfogja a gy�lekezetek �let�nek teljess�g�t. Az sz�l itt, aki jobbj�ban tartja a h�t csillagot, azaz a mindens�g feletti hatalmat, az angyali hatalmass�gokat �s a gy�lekezeteket egyar�nt. Az ef�zusi gy�lekezet rangj�hoz �s helyzet�hez illõ ez a megsz�l�t�s.

A lev�l tartalmi r�sze dics�rettel kezdõdik (2–3 v.). Az ef�zusi gy�lekezet dics�retet kap Krisztust�l cselekedetei, (erga), eg�sz �letfolytat�sa miatt. A cselekedetek tartalma a f�radoz�s �s �llhatatoss�g, azaz helyt�ll�s �s kitart�s a pr�b�k k�z�tt (v�. Jn 16:12). A gy�lekezet a hamis apostolok, t�vtan�t�k elleni k�zdelemben �llta meg a hely�t �s tartotta meg hit�t. Az õskereszty�n irodalomban gyakran tal�lkozunk a hamis apostolokt�l val� �v�sokkal (1Tim 5:20; 1Jn 4:1; Ignatius, Ef�zusiakhoz 9:1; Didache 11:8.10). Az apostol sz� eredetileg Krisztus 12 apostol�t jelentette, k�sõbb t�gabb jelent�st nyer, �gy nevezt�k az õskereszty�n misszion�riusokat is. Az igaz �s a hamis. apostoloknak a megk�l�nb�ztet�se l�tk�rd�s volt a gy�lekezeteknek. Erre a c�lra kapt�k „a lelkek meg�t�l�s�nek” aj�nd�k�t (1Kor 12:10). A gy�lekezet felismerte a hamis apostolokat �s kik�z�s�tette mag�b�l. Ezenk�v�l k�lsõ neh�zs�gek �s pr�b�k k�z�tt – amelyeket nem nevez n�ven a lev�l – �llhatatosnak �s erõsnek bizonyult, nem f�radt bele a Krisztus nev�rõl sz�l� bizonys�gt�telbe.

Eddig a gy�lekezet helyt�ll�s�r�l volt sz�, a k�vetkezõkben a gy�lekezet csõdj�rõl a szeretet k�rd�s�ben (4–5. v.). A szeretet, az agap� P�ln�l �s J�nos leveleiben a kereszty�n �let teljess�ge. J�zus v�dja, ti. az ef�zusi gy�lekezet elhagyta az „elsõ szeretet�t”, nem azt jelenti, hogy a Krisztus ir�nti kezdeti rajong�sa �s lelkesed�se elm�lt, hanem azt, hogy meghideg�lt az atyafi�i szeretetben (v�. Mt 24:12). Szeretet n�lk�l pedig a kereszty�n �let „semmi” (v�. 1Kor 13). Az ef�zusi gy�lekezet olyan gy�lekezeti t�pust �br�zol, amely k�sz J�zus nev��rt f�radni, k�sz misszion�lni, k�sz �ldozatot v�llalni hit��rt, k�sz harcolni a t�vtan�t�kkal szemben az igaz hit�rt, csak �ppen a legfontosabbr�l, a szeretet gyakorl�s�r�l feledkezett meg. A vil�gmisszi�t folytat�, a theol�giai tudom�nyt magas szintre emelõ t�rt�neti egyh�zak s�lyos t�rsadalmi-diakoniai mulaszt�sa felett, egy igazhitû, individualista �s intellektualista kereszty�ns�g felett is hangzik Krisztus �t�lete. A h�romszoros imperativus a megt�r�sre val� felh�v�s is. A fenyeget�s (a gyertyatart�k kimozd�t�sa egyenlõ a megsemmis�l�ssel) felt�rja azt a m�lys�get, amelybe a szeretet�rõl elfelejtkezett gy�lekezet jutott, �s nemcsak az �rz�let, hanem az eg�sz magatart�s megv�ltoztat�s�nak sz�ks�g�t, �s ennek tettekben val� megnyilatkoz�s�t k�veteli.

A dorg�l�s ut�n a gy�lekezet �jabb dics�retet kap. A d�cs�ret oka a nikolait�k cselekedeteinek gyûl�l�se. Hogy kik voltak a nikolait�k, ma m�r nem tudjuk teljes biztons�ggal meg�llap�tani. A 2:14-bõl arra k�vetkeztethet�nk, hogy egy gnosztikus szekta tagjair�l van sz�, amelyik szinkretista tanokat hirdetett, r�szt vett a b�lv�ny�ldozati szertart�sokon �s szabadosan, libertinista m�don �lt. A gn�sis egy olyan hellenista filoz�fiai �ramlat, amelyik a tud�st elõnyben r�szes�tette a pistis-szel szemben �s a tud�st elegendõnek tartotta a helyes �letre. A gnosztikus, a magasabb rendû isteni ismeretekbe beavatott k�z�mb�snek tartotta a cselekedeteket, a helyes ismeretnek a helyes ethos-ban val� megnyilv�nul�s�t. Innen ered a gn�zis �rtelmi gõgje, �s a vele szoros kapcsolatban �ll� erk�lcsi szabadoss�ga. Hely�nval�, ha a kereszty�n gy�lekezet az ilyen jelens�gek ellen hat�rozottan fell�p. Minden lev�lben felhangzik a szem�lyhez sz�l� felh�v�s a L�lek szav�nak a meghall�s�ra. A megdicsõ�lt Krisztus a Szentl�lek �ltal sz�l a gy�lekezetnek (2:11.17.29; v�. 14:13; 19:19; 22:17). A Szentl�lek munk�j�nak ez a le�r�sa megegyezik Jn evang�lium�nak a parakl�tos-r�l sz�l� szavaival (v�. Jn 14:26). Minden lev�l a gyõztesnek tett �g�rettel v�gzõdik. A gyõztes maga Isten, aki r�szt ad k�vetõinek a gyõzelm�bõl. Az �let f�j�nak gy�m�lcse az �r�k�let. A paradicsom visszat�r�se apokaliptikus gondolat (Testamentum Levi 18; Henoch 24:4; 25:4k.). Az �jsz�vets�g hirdeti, hogy az �j teremt�s �sszehasonl�thatatlanul fel�lm�lja a r�git.

Jel. 2,8–11. Lev�l a szmirnai gy�lekezethez.

Szmirna, Lidia neves kik�tõ �s kereskedõ v�rosa a Kr. u. 1. sz�zadban nagy jelentõs�gre tett szert. Jelentõs�g�t a r�mai cs�sz�rok kor�ban annak k�sz�nhette, hogy a kelet fel� vezetõ kereskedelmi �t ment�n fek�dt. Jeruzs�lem eleste ut�n a zsid�s�g sz�mszerûen �s befoly�s�ban is megn�vekedett. A gy�lekezetet k�sõbbi kereszty�n hagyom�nyok szerint P�l alap�totta. A gy�lekezet k�sõbbi neves p�sp�ke Polykarpos, aki 155-ben, 86 �ves kor�ban szenvedett v�rtan�hal�lt. Ignatius szerint a kereszty�n gy�lekezet z�m�ben zsid� eredetû. �rthetõ, hogy a v�rosban �lõ zsid�s�g nehezen nyugodott bele a zsid�kereszty�n gy�lekezet kiv�l�s�ba. Az ebbõl a helyzetbõl ad�d� neh�zs�gek, sõt �ld�z�sek fenyegetõ �rny�k�ban �l a kicsiny �s szeg�ny szmirnai gy�lekezet. Erre a helyzetre alkalmazza a megdicsõ�lt �r a m�lt�s�gjelzõit b�tor�t�sk�nt (v�. 1:17). Az „elsõ �s utols�” – Krisztus hatalm�nak kifejez�se, „aki halott volt �s �letre kelt” – Krisztus hal�lon gyõztes erej�nek a jele. A lev�l az �let �s hal�l mezsgy�j�n �ll�, szenved�sek k�zt �lõ gy�lekezetnek k�v�n vigasztal�st adni.

A gy�lekezet nincs egyed�l, a gyõztes �r l�tja, ismeri a gy�lekezet k�zdelmeit �s szenved�seit. Az anyagi szeg�nys�g �s a hitben val� gazdags�g az elsõ kereszty�n gy�lekezetek gyakori dicseked�se (2Kor 6:10; Lk 12:21; 1Tim 6:18; Jak 2:5). Ennek a helyzetnek a ford�tottja a kereszty�n �let megroml�s�t jelenti (3:17). A gy�lekezetet �s az evang�liumot blasph�mia veszi k�r�l. A sz� emberekre vonatkoztatva gyal�zkod�st, r�galmaz�st, Istenre vonatkoztatva istenk�roml�st jelent, az �jsz�vets�gben pedig Krisztus nev�nek a gyal�z�sa. A r�galmaz�s �s gyal�zkod�s azok r�sz�rõl j�n, akik „zsid�knak” nevezik magukat, de nem azok, hanem a „s�t�n zsinag�g�ja”. A zsid� (ioudaios) nevet sohasem haszn�lja g�nyn�vk�nt az �jsz�vets�g, sõt az egyh�z a maga sz�m�ra veszi ig�nybe (R�m 2:18; Gal 6:15k.).

A 10. v. szerint a szenved�s ezut�n k�vetkezik a gy�lekezetre. A diabolos sz� jelzi, hogy az emberek m�g�tt a gonosz emberfeletti hatalma �ll. Ez�rt im�dkozik J�zus �ld�zõi�rt (Lk 23:34). Az �ld�z�s b�rt�n form�j�ban jelentkezik. Az �ld�z�s k�zvetlen v�grehajt�i a r�mai hat�s�gok. A „t�z nap” D�niel 1:14-bõl vett c�lz�s, megszabott, r�vid idõtartamot jelent. A szenved�snek ez a r�vid tartama nem hasonl�that� ahhoz az �r�k b�kess�ghez �s dicsõs�ghez, amely a v�rtan�ra v�r. Ez�rt hangzik a „ne f�lj” �s ut�na a „l�gy hû mindhal�lig” felsz�l�t�s. A pistos sz� jelent�se: megb�zhat�, hûs�ges. Ez a sz� mindenekelõtt Isten �s Krisztus jelzõje, de Isten hûszolg�i� is (1Kor 1:9; 1Thessz 5:24; 2Thessz 3:3; Zsid 2:17; Jel 1:5; 19:11; v�. Mt 24:25; ApCsel 16:15; Ef 6:21; 2Tim 2:2; Jel 17:14). A pistos azonban „h�võt” is jelent (v�. Jn 20:27; ApCsel 10:45; 16:1; 1Kor 4:2). A Jel ezzel a sz�val a hitnek �s a h�võ exisztenci�nak a hûs�gben �s megb�zhat�s�gban val� megnyilv�nul�s�t hangs�lyozza. Az „�let koron�ja”-nak �g�rete az �r�k �let. A stephanos az atl�tikai versenyeken a gyõzteseket megilletõ koszor� (v�. 1Kor 9:24; Fil 3:14), egyben az istenek d�sze a g�r�g vil�gban, a halhatatlans�g, az �r�k�let jele. A hal�lig hû krisztusk�vetõnek nem �rt hat a „m�sodik hal�l”, azaz a felt�madottak k�r�bõl val� kiz�r�s, az �r�k k�rhozat b�ntet�s� t�vol marad tõl�k (v�. 20:6.14; 21:8). A k�s�rt�sek, pr�b�k, szenved�sek terhe alat t �ll� szeg�ny szmirnai gy�lekezet nem kap szemreh�ny�st, csak b�tor�t�st �s �g�retet. A hitben mindhal�lig megb�zhat�nak, hûs�gesnek bizonyult k�zdõre Isten �r�kk�val�s�g�ban val� r�szesed�s v�r (v�. 1Tim 6:16; 1Kor 15:53–54).

Jel. 2,12–17. Lev�l a pergamoni gy�lekezethez.

Az Emberfia itt haszn�lt m�lt�s�gjelzõje: „k�t�lû �les kard”, Krisztus b�r�i hatalm�t jelzi, amellyel elv�lasztja az igazat a hamist�l �s gonoszt�l (v�. 1:16; 2:16). Krisztus, az igaz b�r�, ismeri azokat a k�r�lm�nyeket, amelyekbõl a gy�lekezet pr�bat�tele sz�rmazik. Pergamon Att�lia fõv�rosa, Ef�zushoz hasonl� jelentõs�gû v�ros. Tal�l� jellemz�s szerint az �korban Kis-�zsia Lourdes-ja, ahova a korabeli t�rt�net�r� szerint „eg�sz �zsia �sszesereglett” (Philostrates). A v�ros felett, 300 m�teres magaslaton �llott Zeus s�t�r gigantikus olt�ra, amelyet J�nos a s�t�n tr�nj�nak nevez. A v�rosban Asklepiosnak, a gy�gy�t�s isten�nek is volt szent�lye, ami �rthetõ m�don vonzotta a zar�ndokok t�megeit. A cs�sz�rkultusz is vir�gzott Pergamonban: Kr. u. 29-ben Augustusnak �s R�ma istennõj�nek templom �p�l a v�rosban.

A pergamoni gy�lekezetet �ri�si m�rt�kben fenyegette a pog�ny kultusszal val� kevered�s, ill. a pog�ny kultuszba val� beolvad�s. A gy�lekezet ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt is megtartotta Krisztus nev�t, azaz hûmaradt Krisztushoz (v�. Mt 10:33), sõt az elsõ �ld�z�si hull�m idej�n is megtartotta hit�t, nem h�tr�lt meg a pog�ny fanatizmus nyom�sa alatt sem. Antipas a gy�lekezet elsõ v�rtan�ja, aki val�sz�nûleg a felizgatott vall�sos t�meg lincsel�si v�gy�nak az �ldozata lett (v�. 13/b).

Krisztus, az igaz b�r� azonban l�tja ennek a k�l�nben dics�retre m�lt� gy�lekezetnek a hib�j�t is, amelynek megtûr�se �s elhatalmasod�sa alapj�ban fenyegeti a gy�lekezet l�t�t (14:15). A gy�lekezetben vannak olyanok, akik „B�l�m” tan�t�s�hoz ragaszkodnak. A zsid� theol�gi�ban B�l�m a hamis pr�f�ta �s a t�vtan�t� õsk�pe, aki Isten n�p�t b�lv�nyoz�sra, a pog�ny istentiszteleti kultuszon val� r�szv�telre (b�lv�ny�ldozati h�sev�s, kultikus par�znas�g) �s a pog�nyokkal val� kevered�sre akarta cs�b�tani (v�. Num 22–24; 31–36 v�. 1Kor 8:10; Gal 6:12–20; 2Pt 2). A nikolait�k �s B�l�m tan�t�s�nak k�vetõi ugyanazok. Ha a gy�lekezet megtûri, hogy a tiszta hit pog�ny tan�t�ssal vegy�lj�n, hogy a Krisztusban val� tiszta �let �s szabads�g szabadoss�gg� fajuljon, akkor hi�baval�v� v�lik az eddigi helyt�ll�s. A k�v�lrõl t�mad� pog�nys�g nem tudta megrend�teni a gy�lekezetet, ha nem vigy�z, most a bel�lrõl t�mad� pog�nys�g fogja sz�tz�lleszteni. A belsõ pog�nys�got, a t�vtan�t�st �s erk�lcsi lazas�got megtûrõ gy�lekezet ellen Krisztus, a b�r� harcol ig�je tisztas�g�val.

Isten sz�l Lelke �ltal, õ adja a „f�let”, a k�szs�get �zenet�nek meghall�s�ra. Az ember feladata a h�võ engedelmess�g. A gyõztes �g�retet kap az �r�k �letre val� t�pl�ltat�sra. Az �g�ret m�g�tt az az apokaliptikus rem�nys�g �ll, hogy a sz�vets�g l�d�ja az utols� mann�val egy�tt elõker�l (2Makk 2:4–8). A gyõztesnek adott �g�ret m�sodik r�sze az �kori amulett �s n�vkultusz h�tter�bõl �rthetõ. A feh�r kõ egyfajta dr�gakõ, rajta a titkos n�v, egy istenn�v, amely s�rtetlens�get biztos�t �s erõt k�lcs�n�z a kõ tulajdonos�nak. Az „�j n�v”, amit a h�võ kap, amelyet csak a h�võ ismer, Krisztus neve, õ a gy�lekezet egyetlen v�delmezõje minden d�moni t�mad�s ellen, a f�ldi v�ndorl�s veszedelmei k�z�tt. Krisztus seg�ts�ge azonban hathat�sabb minden amulettn�l.

Jel. 2,18–29. Lev�l a tiatirai gy�lekezethez.

Tiatira Kis-�zsi�nak kev�sb� jelentõs v�rosa volt. Lak�i t�lnyom�an iparosok �s kereskedõk. Plinius szerint „Inhonora civitas” jelzõj�t kapta, ami a v�ros rossz h�r�re vall. Azon az �tvonalon fek�dt, amely Pergamonb�l Szardiszen �s Filadelfi�n �t Laod�ce�ba vezetett. A jelent�ktelen gy�lekezet akkor lesz h�ress�, amikor a montanista, apokaliptikus jellegû herezis sz�khely�v� v�lik. Feltûnõ, hogy ennek a gy�lekezetnek sz�l a leghosszabb lev�l.

Az „Isten Fia” m�lt�s�gjelzõ csak itt fordul elõ a Jel-ben. Az elnevez�s a Zsolt 2 messi�si magyar�zat�nak visszat�kr�zõd�se, egyben utal�s a 25. v.-ben olvashat� id�zetre, amelyik Salamon Zsolt�raib�l val� (14:24). Ez a jelzõ Krisztusnak Istenhez val� p�ratlan viszony�ra, isteni m�lt�s�g�ra utal. A megdicsõ�lt �r szemeinek a tûz l�ngj�hoz hasonl�t�sa b�r�i hatalm�t jelzi (1:14). Istenfia, a mindentud�, az igaz b�r� ismeri a gy�lekezetet. Ez a gy�lekezet kapja a leg�tfog�bb dics�retet. A cselekedetei (erga), szeretete (agap�), hite (pistis) �s szolg�lata (diakonia) �s b�ketûr�se (hypomon�) egyar�nt dics�retet �rdemel. Sõt mindenben elõhalad�s mutatkozik, mert a legut�bbi cselekedetek t�bbek az elsõkn�l. A gy�lekezet �let�nek teljess�ge egys�ges bizonys�gt�tel. Feltûnõ, hogy J�nos – �ppen �gy, mint leveleiben – a szeretetet el�behelyezi a hitnek (1Jn). A diakonia a kereszty�nekkel, a hypomon� a nemkereszty�nekkel szemben tan�s�tott magatart�s jelz�se.

A vesz�lyt a gy�lekezetre egy, a nikolait�khoz hasonl� csoport jelenti. A v�d az, hogy a gy�lekezet engedi, megtûri ezeknek a mûk�d�s�t (apheis!). A t�vtan�t�st hirdetõ csoport vezetõje egy nõ, aki pr�f�tai ig�nnyel l�p fel. Neve jelk�pesen J�zabel, annak a tiruszi sz�rmaz�s� izraeli kir�lynõnek a neve, aki pog�ny kultuszt honos�tott meg az �szaki orsz�gr�szben (1Kir 16:31kk.; 21:25; 2Kir 9:22). „J�zabel” val�j�ban hamis pr�f�ta, aki bûnre cs�b�tja Isten n�p�t, a gy�lekezetet. A „par�znas�g �s b�lv�nyim�d�s” a pog�ny kultusz �sszefoglal� neve. Az �sz�vets�g a sz�vets�gszeg�st �s az idegen istenekkel val� k�z�ss�get is par�znas�gnak nevezi. De lehet itt a pog�ny eny�szet-teny�szet-kultusszal egy�ttj�r� kultuszi par�znas�gra, az �n. hieros gamos-ra �s a vele j�r� kicsapong�sokra is gondolni. A hamis pr�f�ta �s csoportja az eddigi figyelmeztet�s hat�s�ra �s a kegyelmi idõ l�tt�n sem t�rt meg, illetve nem akart megt�rni. Most elj�tt a b�ntet�s ideje, a fek�lyt ki kell v�gni, hogy fel ne em�ssze az eg�szs�ges test �leterej�t. A ballein eis klin�n a betegs�ggel val� b�ntet�st jelenti, thlipsis megal� szinonim kifejez�s (22 v.). A tekna aut�s jelk�pes kifejez�s, amelyik a hamis pr�f�ta k�vetõit jelzi. Ezeknek a b�ntet�se hal�l. Az�rt t�rt�nik mindez, hogy a gy�lekezet �s az eg�sz egyh�z megismerje Krisztus b�r�i hatalm�t, aki elõtt a legtitkosabb gondolatok is nyilv�nval�ak �s aki a cselekedetek szerint �t�l. A pasai hai ekkl�siai vil�gos utal�s arra, hogy a levelek �zenete nemcsak a h�t gy�lekezetnek, hanem az eg�sz egyh�znak sz�l.

Krisztus leleplezi a t�vtant, ami nem m�s, mint k�nnyelmû j�t�k a d�moni erõkkel. A s�t�n m�lys�geinek megismer�se az Isten m�lys�gei megismer�s�nek az ellent�te (v�. 1Kor 2:10). A gnosztikus t�vtan egyik �ll�t�sa az volt, hogy meg kell ismerni a s�t�n m�lys�geit, az�rt, hogy az ember f�ggetlen lehessen tõle. Ebbõl a c�lb�l a gnosztikus csoport tagjai a b�lv�nyistenek templomaiba j�rtak, a b�lv�ny�ldozatokon r�sztvettek �s a kultuszi par�zn�kkal �rintkeztek. A kereszty�n szabads�gb�l �gy lett szabadoss�g �s vall�si kevered�s, szinkretizmus. Az egyh�z Ura nem helyez egy�b terhet a szolg�l� �s t�vtanokt�l megk�s�rtett gy�lekezetre. A baros eredetileg katonai kifejez�s, a katona �titerh�t jelenti, �tvitt �rtelemben az �let terh�t (ApCsel 15:28-ban elõ�r�s, t�rv�ny jelent�ssel). A gy�lekezet nem kap erõn feletti megterhel�st, az apostoli tan�t�s tisztas�g�t �s az ebbõl fakad� tiszta �letet kell megõriznie az �r visszaj�vetel�ig. A gyõztes jutalma az uralom, r�szesed�s Krisztus kir�lys�g�ban. A Salamon Zsolt�raib�l vett id�zet elsõ renden a Messi�sra vonatkozik (26. v.). A t�rein ta erga egyenlõ a t�rein fas entolas jelent�s�vel (v�. Jn 8:11). Az achri telous a hal�lig tart� idõre vonatkozik.

A gyõztes jutalma a hajnalcsillag. A V�nusz a r�mai cs�sz�rkultuszban a n�pek feletti uralom jele. (A Jel 22:16 �rtelme itt nem alkalmazhat�.) Az �g�retnek polemikus �le van. A vil�ghatalom nem a cs�sz�r�, hanem Krisztus� �s az �v�i� lesz.

Jel. III. R�SZ

Jel. 3,1–6. Lev�l a sz�rdiszi gy�lekezethez.

Sz�rdisz L�dia fõv�rosa. Egykor Kr�zus alap�totta. A Kr. u.-i 1. sz�zadban m�r csak a m�ltj�val dicsekedhetett. Az 1b-ben tal�lhat� jellemz�s az eg�sz v�rosra is �rv�nyes. A v�ros a l�diai �s a keleti gyapj�kereskedelem egyik jelentõs k�zpontja volt. Az 5. v.-ben a feh�r ruh�kra c�lz�snak ez a t�ny a kapcsol�pontja.

Krisztus m�lt�s�gjelzõje hasonl� az ef�zusi gy�lekezethez �rt lev�lben tal�lhat� jelzõkkel (v�. 2:1), Isten h�t lelke, a mindens�get korm�nyz� isteni l�lek teljess�ge (v�. 1:4). Krisztus ismeri a gy�lekezet �let�t (v� 2:2). Abban nincs semmi, amit dics�rni lehetne. �t�lete kem�ny: a gy�lekezet csak l�tezik, de nem �l. Az õskereszty�n kegyess�gben az �brenl�t = �let, alv�s = hal�l. Az �brenl�t az �jsz�vets�g szerint vigy�z�sban, rem�nys�gben, az engedelmess�gben, j�cselekv�sben folytatott �let, a hal�l pedig a k�z�ny�ss�gben, rem�nytelens�gben, bûnben val� elmer�l�s (Mk 13:33; 14:38; 1Tim 5:6). A felsz�l�t�s a gy�lekezet angyal�hoz, teh�t mag�hoz a gy�lekezethez sz�l. A gy�lekezetnek az „�bren” l�võ tagjai sz�l�ts�k �bers�gre, �letre azokat, akik hal�f�lben vannak, a bûn �s k�z�ny�ss�g hal�los �lm�ba mer�ltek. Krisztus a b�r�, nem tal�lta a gy�lekezet �let�t teljesnek Isten elõtt. Hogy mi a m�rt�ke az Isten b�r�i sz�ke elõtti teljess�gnek, nem mondja ki vil�gosan az �r�s. A Biblia egys�ges bizonys�gt�tele szerint a hit �s az �letgyakorlat megegyez�s�rõl van sz�, a h�võ engedelmess�g gyakorl�s�r�l. A pepl�r�mena a teljess�gre jut�s kedvelt kifejez�se J�nos irataiban (Jn 16:24; 17:13; 1Jn 1:4; 2Jn 12; v�. Kol 2:10). Mivel J�zus az Isten szeretet�nek a teljess�g�t hozza el nek�nk, a mi �let�nknek is teljess�gre kell jutni minden tekintetben.

Az „�n Istenem” kifejez�s az apostolnak a kijelentõ Istenhez val� p�ratlan viszony�ra utal �s ezzel apostoli tekint�ly�re. A megt�r�s, a hal�lr�l az �letre visszat�r�s �tja az, hogy a gy�lekezet visszamegy az egyh�zat l�trehoz� tiszta apostoli �zenethez (3 v.). Ha a gy�lekezet nem �bred fel hal�los �lm�b�l, Krisztus v�ratlanul fogja meglepni �s meg�t�lni, mint ahogyan a tolvaj a gyan�tlan alv�t kifosztja (v�. Mt 24:43k. par.; Lk 19:39k.; 1Thessz 5:24; 2Pt 3:10). A szinoptikus p�ld�zatot J�nos itt az �t�letre visszat�rõ J�zusra alkalmazza. A beszennyezett ruha, a bûn�kkel beszennyezett test (J�d 23). Akik �let�ket a bûn szenny�tõl megtiszt�tott�k, megtiszt�tani engedt�k, azoknak Krisztus mennyei dicsõs�g�ben r�sz�k lesz. A vil�g�t�an feh�r ruha a mennyei l�nyek jellemzõje a Jel jelk�prendszer�ben (4:4; 6:11; 7:9.13). A gyõztes jutalma a feh�r ruha, az �dv�ss�g, Krisztussal val� �r�k k�z�ss�g mellett a mennyei polg�rs�g, Istenhez, n�p�hez �s orsz�g�hoz �r�k tartoz�s (v�. Ex 32:32k.; Jel 4:3; D�n 2:1). Az �let k�nyv�be �rtakr�l Krisztus bizonys�got tesz Isten �t�lõsz�ke elõtt, ezek megmenek�lnek az �t�lettõl, az �r�k k�rhozatt�l �s bemennek az �r�k �letre (13:8; 17:8; 20:12; 21:27). J�zusnak ez a bizonys�gt�tele felelet �v�inek mindv�gig megbizony�tott hitvall� hûs�g�re (v�. Mt 10:32; Lk 12:8).

A sz�rdiszi gy�lekezethez �rt lev�l �zenete intelem a hit �s a kereszty�n engedelmess�g �brentart�s�ra. A gy�lekezetnek k�z�ny�s �s bûnbe mer�lt tagjait �bresztve, a hit �bers�g�vel �s a kereszty�n �let tisztas�g�val lehet csak olyan bizonys�gtevõ �letet �lni, amely meg�rdemli az �let nevet, amely t�bb, mint puszta l�tez�s, veget�l�s.

Jel. 3,7–13. Lev�l a filadelfiai gy�lekezethez.

Filadelfia alap�t�j�r�l III. Attalos Philadelphos kir�lyr�l (159–138 Kr. e.) kapta nev�t. A v�ros Sz�rdiszt�l d�lkeletre kb. 45 km t�vols�gban fek�dt. Filadelfi�ban kicsiny kereszty�n gy�lekezet volt, amelyrõl n�h�ny �vvel a lev�l kelte ut�n j� bizonys�got tesz Ignatius, az antiochiai gy�lekezet m�rt�r p�sp�ke. A gy�lekezet, hasonl�an a szmirnaiakhoz csak dics�retet kap.

Krisztus Isten m�lt�s�gjelzõit veszi fel: hagios a bûn n�lk�li tisztas�got, bûnt meg�t�lõ tisztas�got jelenti, az al�thinos az �nmag�hoz val� hûs�get, a szavak �s a tettek megegyez�s�t, azonoss�g�t az igazs�ggal (Ex 34:6; �zs 65:16; Zsolt 85:15). A D�vid kulcsa itt bõvebb �rtelemben, mint az 1:18-ban, a Messi�s eschatologiai hatalm�t, az utols� idõk esem�nyei elind�t�s�ra �s v�ghezvitel�re kapott hatalmat jelenti (v�. �zs 22:22). A nyitott ajt� itt nem a misszi� lehetõs�g�t (mint 1Kor 16:9; 2Kor 12:13-ban), hanem a messi�si lakom�ra, az �r�k�letre val� bemenetelt jelk�pezi. Ezt semmilyen hatalom nem k�pes megakad�lyozni, ezt a lehetõs�get senki nem veheti el a pr�b�k alatt �ll� gy�lekezettõl.

J�llehet a gy�lekezet kicsiny �s kev�s erõvel (dynamis), kev�s f�ldi lehetõs�ggel rendelkezik, de kicsiny �s szeg�ny volta ellen�re erõs a hitben, megõrizte a r�b�zott ig�t �s az �ld�z�s ellen�re sem tagadta meg Krisztus nev�t (8 v.). (A „s�t�n zsinag�g�ja” kifejez�s magyar�zat�t ld. a 2:9-ben.) A kicsiny gy�lekezet meg fogja tapasztalni Krisztus hatalm�t, �s az �ld�zõk is megtudj�k majd, hogy Krisztus szereti �s nem hagyja megsz�gyen�lni azokat, akik nev�rõl bizonys�got tesznek a vil�gban. A pr�f�ta szavai be fognak teljesedni, az �ld�zõk egykor k�nytelenek lesznek megal�zkodni (v�. �zs 43:4; 45:14; 49:23; 60:14; v�. Zsolt 86:9).

Mivel a gy�lekezet megõrizte a r�b�zott evang�liumot, Krisztus is megõrzi a gy�lekezeteket az utols� idõk egyetemes pr�b�i �s �t�letei k�z�tt (t�rein v�. Jn 17:15; Jel 6:10; v�. 8:13; 11:10; 13:8; 17:2.8). A gy�lekezetnek Krisztus visszaj�vetel�ig kell helyt�llnia. Ha megtorpan, elv�sz a meg�g�rt �s k�szen tartott gyõzelmi koszor� (v�. 2:10). A Mt 25:28 p�ld�zata illusztr�ci�ja annak, hogy a jutalmat el lehet veszteni. A gyõztes gazdag �g�retet kap. Oszlopp� lesz az Isten templom�ban (12 v.). Az oszlop a megrend�thetetlen hit jelk�pe. A Biblia oszlopnak nevezi �brah�mot (P�ld 9:1). Izr�el kegyeseit �s Krisztus apostolait (Gal 2:9; Ef 2:19–22; 1Pt 2:5). Az Isten nev�nek a fel�r�sa egy t�rgyra Isten tulajdonjog�t jelenti. Az �j Jeruzs�lem nev�nek a fel�r�sa pedig a v�rosban val� polg�rjogot jelk�pezi. A k�p m�g�tt az a r�mai hellenista szok�s �ll, hogy a cs�sz�rkultusz fõpapj�nak egy-egy provinci�ban a hivatali ideje letelte ut�n joga volt saj�t szobr�t a cs�sz�r templom�ban fel�ll�tani �s r��rni arra a saj�t nev�t, apja nev�t �s sz�lõv�ros�nak nev�t. Isten a teremt�sben nevet adott mindennek (Gen 1:5k.). Az �j n�v ad�sa az �j vil�grendet jelzi (v�. �zs 56:5; 62:2; 65:15). Krisztus �j neve, amely eddig ismeretlen a r�gi vil�g elõtt: „Kir�lyok Kir�lya Uraknak Ura” (Jel 19:12.16). A kicsiny, emberi m�rt�kkel m�rve erõtlen gy�lekezetet, ha megõrzi a r�b�zott evang�liumot, elv�gzi a bizonys�gt�telt, Isten hatalma õrzi az �dv�ss�gre, amelyben Krisztus gyõzelm�nek r�szest�rsa lesz. Ennek a vil�gnak megtûrt �s megvetett polg�ra, Isten orsz�g�nak azonban megbecs�lt oszlopa lesz.

Jel. 3,14–22. Lev�l a laodiceai gy�lekezethez.

Laodice�t a Kr. e.-i III. sz.-ban II. Antiochos alap�totta, s feles�g�rõl, Laodike-rõl nevezte el. Hierapolis �s Koloss� k�z�tt fontos kereskedelmi utak csom�pontj�ban fek�dt. Laodicea Frigia leggazdagabb v�rosa nevezetes volt bankjair�l, orvosi iskol�j�r�l. A laodiceai gy�lekezet t�rt�nete az apostoli misszi� korszak�ba ny�lik vissza (Kol 2:1; 4:13–17). Krisztus isteni teljhatalm�ban sz�l a gy�lekezethez. Õ az „am�n” (�zs 65:16 Symmachos ford�t�sa szerint: theos ho am�n; LXX: theos al�thinos). Krisztus igaz �s val�s�gos Isten (v�. 3:7), a hû bizonys�g (v�. 1:5), Isten teremt�s�nek alapja (Kol 1:15k.; Jn 1:1k.; Zsid 1:3; �s az �j teremt�s kezdete Kol 1:18). Az arch�, kezdet �s Principium, alapelv, amely szerint teremt�s megt�rt�nt �s az �j teremt�s v�gbe fog menni.

Krisztus v�dja a gy�lekezet ellen az �nel�g�lts�g �s a k�z�ny�ss�g (15 v.). A gy�lekezetben nincs meg az izz� (zestos) hit, amit az idõk komolys�ga megk�v�n. Nem is hideg (psychros), ami nyilv�nval�v� tenn� hitetlens�g�t, ti. azt, hogy nincs k�ze Krisztushoz. Langyos, undor�t� �s „iv�sra” alkalmatlan, mint a Laodice�val szemben fekvõ szikl�b�l fakad� gy�gyforr�sok vize (16 v.). Mivel iv�sra, szimbolikusan az �let viz�nek tov�bbad�s�ra, az ige hirdet�s�re, az emberek fel�d�t�s�re alkalmatlan, J�zus fenyegetõ �g�rete, hogy kik�pi sz�j�b�l, azaz elveti mag�t�l a gy�lekezetet.

A legnagyobb veszedelem, hogy a gy�lekezet nincs tudat�ban helyzet�nek. Gazdagnak tartja mag�t, minden tekintetben t�k�letesnek, rendezett �s kiegyens�lyozott anyagi helyzete �s k�r�lm�nyei k�vetkezt�ben. J�zus a gy�lekezetet az Isten �rt�kel�se szerint m�gis �gy jellemzi: nyomorult, sz�nalmas, szeg�ny, vak �s mez�telen. A gy�lekezet nem v�gezte el az evang�lium m�rt�k�vel az �rt�kek �jra�rt�kel�s�t. A vil�g szerint val� gazdags�g, a bankv�ros arany a helyett tûzben megpr�b�lt aranyat, igaz hitet, izz� hitet k�n�l Krisztus gy�lekezet�nek (v�. 1Pt 1:7). A feh�r ruha az �dv�ss�g, az Istennel val� k�z�ss�g szimb�luma (v�. Mt 22:11; Jel 3:5). A mez�telens�g, sz�gyen�rzet, a gyal�zat az elfedezetlen, megbocs�tatlan bûn�k jele, az �dv�ss�g hi�nya (2Kor 5:2k.). A kollyrion h�res laodiceai szemfest�k, amely kozmetikai c�lokat szolg�l. Krisztus gy�gy�t� �rt aj�nl, amely a vaks�got, �nismeret hi�ny�t gy�gy�tja, �s megnyitja a gy�lekezet szem�t az Isten szerint l�nyeges �s �rt�kes dolgok megl�t�s�ra.

A fedd�s ut�n a megt�r�sre h�v� sz� k�vetkezik. A hangnem meghitt, belõle az egyh�z�t szeretõ, ha kell, fedd�ssel �s �t�lettel nevelõ J�zus sz�lal meg. Krisztus fedd�se a szeretet jele (v�. Zsid 12:6). J�zus felh�v�sa: „igyekezz �s t�rj meg!” Az igyekv�s fontos, mert Krisztus az ajt� elõtt �ll, elj�vetele b�rmelyik pillanatban megt�rt�nhet. Aki ajt�t nyit, azaz aki engedelmeskedik neki, azzal õ is v�llalja az �letk�z�ss�get, a messi�si lakom�t, az Isten orsz�g�ban (v�. Mk 14:25 par.; Lk 22:29; Mt 8:11). A gyõztes jutalma az, hogy Krisztussal egy�tt r�szt kap a b�r�i hatalomban �s az uralkod�sban (v�. 1:6). A v�gsõ felh�v�s ism�tli a t�bbi gy�lekezethez sz�l� intelmet: �bernek lenni, meghallani Krisztus szav�t �s k�sznek lenni az engedelmess�gre (22 v.).

A kis�zsiai gy�lekezetekhez �rt h�t lev�l �zenete. A h�t lev�lbõl el�nk t�rul az õskereszty�n gy�lekezetek val�s�gos helyzete. A Kr. u.-i I. sz�zad v�g�n voltak gy�lekezetek, amelyek anyagiakban, t�rsadalmi befoly�sban megerõs�dtek. A k�r�gma, azaz a Krisztusr�l sz�l� �zenet ismeret�ben, az apostoli trad�ci�ban j�rtasak voltak. Komoly �ldozatot hoztak a misszi� �rdek�ben �s a t�vtan�t�s elleni harcban, viszont a szeretetben meghideg�ltek: Ezzel szemben voltak olyan gy�lekezetek, amelyek anyagiakban szeg�nyek, a kor m�rt�ke szerint mûveletlenek, az apostoli kor theol�gi�j�ban j�ratlanok, de szeretetben gazdagok voltak. A gy�lekezetek egy r�sze a k�v�lrõl fenyegetõ �ld�z�ssel k�zd�tt, m�s r�sz�k pedig a bel�lrõl t�mad� �s a kereszty�n k�z�ss�get sz�tz�llesztõ t�vtan�t�k �s t�vtanok ellen harcolt. Voltak gy�lekezetek, amelyek a hitben k�z�ny�sekk� v�ltak, voltak olyanok, akik l�tszatkereszty�nekk� lettek. L�tjuk teh�t, hogy az õskereszty�n egyh�znak ez a helyzetrajza a k�sõbbi egyh�zt�rt�neti korszakok sz�m�ra is mintegy õsk�p�l szolg�lhat. A kis�zsiai gy�lekezeteken kereszt�l az õskereszty�n egyh�zhoz sz�l� �zenet ilyen m�don minden kor egyh�z�hoz �s gy�lekezeteihez el�r. Az egyh�zt�rt�net minden korszak�ban fenyegetnek azok a vesz�lyek, amelyek a Jel k�nyv�ben megnevezett gy�lekezetekben felbukkannak. Viszont a megdicsõ�lt Krisztusnak ezekhez a gy�lekezetekhez int�zett vigasztal�sa, b�tor�t�sa, intelme a k�sõbbi korok gy�lekezeteinek is sz�l, akik hasonl� k�s�rt�sek �s pr�b�k elõtt �llanak. Ezekben a levelekben igen nagy hangs�ly esik az eg�sz �let magatart�s�val val� bizonys�gt�telre, a hitben val� hûs�gre �s a hirdetett ige ir�nti engedelmess�gre. Igen fontos hangs�lyt kap a kereszty�n �letben a rem�nys�g, k�zelebbrõl Krisztus elj�vetel�nek a rem�nys�ge. Ez a rem�nys�g az�rt �rvendezõ rem�nys�g, mert akit a gy�lekezetek v�rnak, az, elj�vendõ �r, nem m�s, mint a keresztre fesz�tett felt�madt �s megdicsõ�lt Krisztus. Az õ elj�vetele az Isten t�rt�nelmi m�rt�ke szerint k�sz�b�n �ll, k�zel van, a Krisztus elj�vetel�t megelõzõ idõ legfontosabb parancsa az, hogy a gy�lekezetek b�ketûr�ssel �s a pr�b�k k�zt kitart�ssal bizonys�got t�ve �s rem�nykedve v�rj�k a gyõztes Urat, aki �v�inek, mindazoknak, akik mindv�gig hûek maradtak, r�szt ad �let �s hal�l feletti gyõztes hatalm�ban.