J�NOS HARMADIK LEVEL�NEK MAGYAR�ZATA �rta: Dr. V�lyi Nagy Ervin lelk�sz A Presbiter Gajushoz �rt mag�nlevele rendk�v�l �rt�kes bepillant�st enged az apostolok ut�ni korszak gy�lekezeteinek �let�be. Aligha akad m�g egy �sz-i �r�s, amely ilyen k�zvetlen�l �s elevenen t�kr�zn� a mindennapi �let �ltal felvetett k�rd�sekkel val� viaskod�st.

3 J�n. I. R�SZ

3 J�n. 1,1–8. Gajus �s a Presbiter k�vetei.

Abban a gy�lekezetben, ahol Diotrefes korl�tlan elsõbbs�gre tõr (9) Gajus – esetleg a helyi presbiterium tagjak�nt – a Presbiter embere: „gyermeke” (4; v�. 1Jn 2:12–17), „bar�tja” (16), aki igazs�gban j�r (3). A „lelkednek j�l van dolga” kifejez�s (2) bibliai tartalma �ppen ez az igazs�gban-j�r�s. „Az �reg” a Krisztus egy test�nek, s �gy az apostoli misszi�nak k�pviselõje, aki k�ld�ttei (5–8) �s levelei (9) �tj�n õrzi a gy�lekezetek egym�shoz-tartoz�s�t �s a kezdettõl fogva hirdetett evang�lium tisztas�g�t. Gajus befogadta �s ell�tta a Presbiter k�veteit. Demeter (12) esetleg ezek vezetõje s a lev�l �tad�ja: azoknak vezetõje, akik „Isten nev��rt mentek ki”, a J�zus parancsa szerint (Mk 6:8–11) semmit sem vittek magukkal az �tra, sem pedig aj�nd�kot nem fogadtak el az evang�lium visszautas�t�it�l. �rdemes megeml�teni, hogy egy sz�r felirat szerint Dea Syria valamelyik v�ndor papja azzal b�szk�lkedett, hogy minden �tj�r�l hetven zs�k aj�nd�kkal t�rt haza. Jn szerint az evang�lium szolg�inak Istenhez m�lt� t�mogat�s�val az igazs�g munkat�rsaiv� v�lunk, ahogyan a t�vtan�t�k befogad�sa azonos a gonosz cselekedeteiben r�szesed�ssel (8 �s 2Jn 11).

3 J�n. 1,9–15. Emberi ellent�tek, szervezeti probl�m�k. Az elsõbbs�gre t�rõ Diotrefes szembefordult a Presbiterrel, r�galmakat sz�rt r� (9–10). Ellene szeg�lt a gy�lekezetbe �rkezõ k�veteinek �s azoknak is, akik a helybeliek k�z�l ezekkel szimpatiz�ltak: kik�z�s�tette (ekballo) õket a gy�lekezetbõl.

Hogyan mer�szeli ezt tenni? Hogyan veszi a b�tors�got, hogy szembeforduljon az apostoli tekint�lyû Presbiterrel? Ki ez a Diotrefes? „Eretnek”, t�vtan�t� nemigen lehet, mert Jn ezt f�lt�tlen�l megeml�ten�; ink�bb az 1 �s 2Jn-ban eml�tett t�vtanok ellen v�dekezõ szervezeti „orthodoxia” k�pviselõje. A v�ndormisszion�riusok, „hamis pr�f�t�k” (1Jn 4:1) �ltal r�kfenek�nt (2Tim 2:17) terjedõ t�velyg�ssel szemben a 2. szd elsõ fel�nek egyh�za a helyi gy�lekezetek erõs�t�s�vel v�dekezett. Diotrefes a k�sõbbi „p�sp�ki egyh�zszervezet” elsõ k�pviselõje az �sz-ben.

A Presbiter �s Diotrefes ellent�te nem a vil�goss�g �s s�t�ts�g, a j� �s a rossz harca, hanem az egyh�z �tj�t keresõ emberi szeml�letek �ssze�tk�z�se szervezeti k�rd�sekben. Diotrefest sz�ks�g k�nyszer�ti (v�. 2Jn 10) a „korai katholicizmus” �tj�ra, amely a maga szervezet�vel, hagyom�ny-tisztelet�vel �s a k�non megalkot�s�val a kereszty�ns�get meg�vta a szinkretizmusba beolvad�st�l, ugyanakkor viszont az õsi hit l�nyeges elemeit deform�lta. Ezzel szemben Jn a szervezettel �s trad�ci�val sohasem azonosul� igazs�g: a testt� lett �s a Lelke �ltal jelenlevõ Krisztus nev�ben mond nemet a diotrefesi-episzkop�lis szeml�letre. A j� �s rossz megk�l�nb�ztet�se, ebben a k�rd�sben, teh�t az egyh�z t�rt�nelmi �tj�ra vonatkoz�an, nem olyan egyszerû, mint a 11. v. sejteti. A kik�z�s�t�ssel – ugyan�gy mint a bojkottal (2Jn 10–11) – �vatosan kell b�nnunk, nemcsak a diotrefesi p�sp�ki-, hanem a jn-i chairsmatikus egyh�z-koncepci� talaj�n is.