J�NOS M�SODIK LEVEL�NEK MAGYAR�ZATA

�rta: Dr. V�lyi Nagy Ervin lelk�sz

2 J�n. I. R�SZ

2 J�n. 1,1–3. A Presbiter �s a gy�lekezet.

A lev�l�r� „presbyteros”-ra n�zve ld. a Bevezet�st. Biztosra vehetj�k, hogy a c�m m�g�tt nem helyi tiszts�gviselõ �ll, hanem a gy�lekezetek sz�les k�r�ben elismert, azok�rt felelõs, apostoli tekint�lyû szem�lyis�g. A bevezet�sben eml�tett feltev�s mellett egyesek arra gondolnak, hogy a Gajus–Demeter-k�r (v�. 3Jn) „az �reg”-nek nevezte tan�t�j�t, akinek a gy�lekezetekhez val� viszonya hasonl� P�l�hoz. A „kiv�lasztott �rnõ” (kyria): a helyi gy�lekezet. A sz�haszn�lattal a Presbiter elismeri a helyi gy�lekezet �n�ll�s�g�t.

A r�vid lev�lben sz�hoz jutnak a jn-i theol�gia legjellegzetesebb tan�t�sai: a testben elj�tt J�zus Krisztus, mint igazs�g, s az igazs�gban j�r�s, melynek tartalma a szeretet. Az igaz hit �s szeretet k�tel�k�nek felelõss�g�ben �r a hitetõktõl vesz�lyeztetett gy�lekezetnek.

2 J�n. 1,4–13. A gy�lekezet �s a t�vtan�t�k.

A gy�lekezet nem egys�ges; nem mindenki j�r igazs�gban, az Atya parancsolata szerint. Ez ut�bbit nem belsõ sugallatb�l ismerj�k meg, hanem �gy vett�k (elabomen, aor. 4) – a kezdettõl fogva hirdetett evang�liumb�l, mely az �let megjelent ig�j�rõl tan�skodik. A t�vtan�t�k szubjektivizmus�val Jn szembehelyezi az apostoli igehirdet�s objekt�v krit�rium�t.

A krisztol�giai doketizmus (7) a ker. �letfolytat�s eltorz�t�s�hoz vezet. Az 5–6. versek nyomat�kos figyelmeztet�se mutatja a torzul�s ir�ny�t: a testben elj�tt Krisztuson t�lmenõ (proag� 9), õt mint �tmeneti st�diumot maguk m�g�tt hagy� t�vtan�t�k elfeledkeznek a testben �lõ felebar�tr�l, a vele szembeni k�telezetts�grõl, az agap�r�l. A presbiter az etikai k�z�nyt eredm�nyezõ hamis tant�l �s annak terjesztõitõl (10–11) �vja a gy�lekezetet.

Pozit�v mondanival�ja – az elsõ lev�lben �rottakhoz hasonl�an – �gy hangzik: az Istenben-megmarad�s �tja „a Krisztus tan�t�s�ban”, az apostoli didach�-ban val� megmarad�s (9). Nem annak van Istene (echei ton theon), Istennel val� koinoni�ja, aki a kijelentõ �s k�zbenj�r� Krisztuson t�lmenve k�zvetlen, misztikus istenismeretrõl besz�l, hanem aki hisz a testet �lt�tt ig�ben, s a hitnek megfelelõen szeretetben �l, ami a parancsolat bet�lt�se. Az Istennel val� k�z�ss�g teh�t a Krisztus-hit, a hitvall�sban val� megmarad�s �s az agap� dolga. Aki m�s utat hirdet, m�s didach�t visz hozz�tok – �rja Jn –, azt ne fogadj�tok be, ne v�llaljatok vele k�z�ss�get (10–11). A t�vtan�t�k sz�les e vil�gra szertemenõ v�ndormisszion�riusai ugyan�gy a gy�lekezetek vend�gszeretet�re vannak utalva, mint a Krisztus-hit pr�dik�torai (Mt 10:41), vagy Jn szem�lyes k�ld�ttei (v�. 3Jn 7–8). Ha valaki megtagadja a hitetõk t�mogat�s�t, nem a szeretet parancsa ellen v�tkezik, hanem az igazs�gnak engedelmeskedik. Az igazs�gt�l elv�lasztott szeretet mindent relativiz�l� �rzelgõss�gg� h�gul. A m�sik vesz�lyre DODD mutat r� (152): a t�vtan�t�k bojkott�l�sa, melyet a hit alapj�t v�delmezõ, kisebbs�gbe szorult „orthodoxia” hirdet, uralmi helyzetben k�nnyen v�lik eretnek�ld�z�ss�. J�zus �s az apostolok t�bbre becs�lt�k a sz�t, mint az �r�st: az „�zenet” (1:5; 3:11) hirdet�se elsõsorban �lõsz�val t�rt�nik �s nem �r�sban. Jn – ak�rcsak P�l –: a szem�lyes tal�lkoz�sra v�gy� igehirdetõ, �s nem �r�. „A kiv�lasztott nõv�r gyermekei” annak a gy�lekezettnek tagjai, amelyben a Presbiter tart�zkodik (Ef�zus?).