A FILEMONHOZ �RT LEV�L MAGYAR�ZATA

�rta: Dr. B�k�si Andor lelk�sz

Bevezet�s

A lev�l meg�r�s�nak oka �s ideje.

P�l ezt a level�t egy h�zn�phez int�zi, de mindenekelõtt annak fej�hez, Filemonhoz. A lev�l eg�szen mag�njellegû, de betekint�st ny�jt az akkori kereszty�n csal�d belsõ �let�be �s az �gynevezett „h�zi gy�lekezet” rendj�be is. Ezt a levelet is fogs�gb�l, m�gpedig �lete v�ge fel�, val�sz�nûleg utols� fogs�g�b�l, R�m�b�l, a koloss�ival egyidõben �rja, teh�t 59 k�r�l. A k�t lev�l k�zt szoros a kapcsolat: ugyanaz a t�rsszerzõ, Tim�teus, egy kiv�tellel ugyanazokat a szem�lyeket k�sz�nti az apostol, �s ugyanaz az On�zimus viszi mindkettõt.

A lev�l meg�r�s�ra az adta az okot, hogy Filemont elhagyta, sõt meglopta egyik rabszolg�ja, a levelet vivõ On�zimus, aki k�sõbb P�lhoz csatlakozott �s kereszty�n lett. Ennek �rdek�ben fordul az apostol Filemonhoz �s k�ri õt, hogy fogadja vissza. Nagy dolog volt abban az idõben ezt k�rni. A papiruszokb�l tudjuk, milyen szigor�an b�ntett�k a rabszolg�k sz�k�s�t. K�r�ztett�k õket �s ha megtal�lt�k, megkorb�csolt�k, b�rt�nbe vetett�k, azok ellen pedig, akik rejtegett�k az ilyeneket, elj�r�st ind�tottak.

Filemon szem�lye.

Filemon Koloss�ban lakott (Kol 4:8). Noha P�l nem j�rt Koloss�ban, Filemon j�l ismerte õt, sõt nagy a val�sz�nûs�ge, hogy P�l pr�dik�l�s�ra jutott hitre, amikor az ar�nylag k�zelfekvõ Ef�zusban munk�lkodott h�rom esztendeig.

Az apostol a Filemon h�z�ban levõ gy�lekezetet eml�ti. Ez alatt elsõsorban Filemon „h�zan�p�t” kell �rten�nk (R�m 16:5; 1Kor 16:19). A gy�lekezet mint�j�ra vezetett csal�d eszm�nye volt az apostolnak. Itt azonban a „h�zi gy�lekezet”-nek (ekkl�sia kat’ oikon) nyilv�n t�gabb a jelent�se. Templom hij�n Filemon, mint a m�dosabb kereszty�nek �ltal�ban, megnyitotta a maga nagy h�z�t az eg�sz k�rny�k kereszty�nei sz�m�ra �sszej�veteli c�lokra. P�l, amikor errõl megeml�kezik, „munkat�rs”-nak (synergos) nevezi Filemont, feltehetõen ez�rt, mert ebben a gy�lekezetben, teh�t a koloss�i gy�lekezet egyik r�sz�ben, õ v�gezte az igehirdet�s szolg�lat�t (v�. 6. verset). Ilyen �rtelemben nem egy k�v�l�ll� rabszolgatart�nak, hanem belsõ munkat�rsnak sz�l a lev�l. �gy lesz a mag�nlev�lbõl p�sztori lev�l.

A lev�l term�szete.

M�g leveleiben �ltal�ban mint tan�t�, vagy vit�z� �ll elõtt�nk az apostol, itt mint a lelkek p�sztora �s gondoz�ja, aki megt�vedt embert vesz p�rtfog�s�ba. A szeretet, amely szorongatja, �ppen olyan csod�latra m�lt�, mint a b�lcsess�g, amely vezeti õt cselekedet�ben. K�lvin szerint olyan szer�ny �s al�zatos k�r�sre v�llalkozik az apostol az emberek legkisebbje �rdek�ben, hogy lelk�nek finom �rz�kenys�ge sehol sem t�kr�zõdik �lesebben, mint ebben a lev�lben. Luther pedig anal�gi�t l�t, egyenesen Krisztus �rett�nk v�llalt k�zbenj�r�s�hoz hasonl�tja P�l k�zbenj�r�s�t.

A lev�l jelentõs�ge.

Abban van elsõsorban, hogy bepillant�st enged a kor t�rsadalmi viszonyaiba �s p�ld�t mutat arra, hogy a krisztusi lelk�let hogyan hatja �t bel�lrõl azokat. Az apostol m�sutt k�zli a rabszolgas�g int�zm�ny�re vonatkoz� l�t�s�t (1Kor 7:20–22; Kol 3:22), itt, ahol mindk�t f�l kereszty�n, konkr�te mutatja fel az �j �letviszonyul�st, amelyben nincs sem szolga, sem szabad (Gal 3:28), hanem Krisztus mindenekben. Az ember legnagyobb k�rd�se a bocs�nat �s az �dv�ss�g elnyer�se.

Irodalom.

L�sd az Ef�zusi lev�lhez �rt bevezet�s v�g�n.

Filem. I. R�SZ

Filem. 1,1–3. C�mz�s �s �dv�zl�s.

P�l „J�zus Krisztus fogly�”-nak nevezi mag�t mindj�rt az �dv�zl�sben. M�skor apostols�g�ra hivatkozik, most fogs�g�ra, melyet Krisztus�rt �s az õ �gy��rt szenved. A b�rt�nbõl �r, mint bar�t a bar�tnak, mint testv�r a testv�rnek, akitõl ezt az �ldozatot nem k�v�nta az �r. Tim�teust is testv�rnek mondj a, l�v�n hit �ltal ugyanannak a mennyei Aty�nak a gyermeke. A szeretet szeretetet t�maszt, ez�rt Filemont a h�võk ir�nti szeretet��rt m�lt�n mondja „szeretett”-nek. Appia minden val�sz�nûs�g szerint Filemon feles�ge, Arhipus nyilv�n kettõj�k fia, de ugyan�gy Filemon testv�re is lehet. „Harcos t�rs”-nak nevezi õt, m�rt nyilv�n egyben vezetõje is az, ottani gy�lekezetnek (Kol 4:17). �gy apa �s fi� egyk�nt az �r �gy�ben f�radozik. Filemonra, mint csal�dfõre �s mint a gy�lekezet. egyik szolg�l� tagj�ra is f�ny esik. K�lvin az elõbbit m�lt�nyolja elsõsorban: „Nem kis dicsõs�g egy csal�dfõnek, ha �gy igazgatja h�zan�p�t, hogy az az egyh�z k�pe lehet, �s a p�sztorol�s teendõit is v�gzi otthona falai k�z�tt”.

Filem. 1,4–7. H�laad�s a hit�rt �s szeretet�rt.

K�r�s�t h�laad�ssal kapcsolja �ssze. Erre az okot azok a j� h�rek szolg�ltatj�k, melyeket – nyilv�n Epafr�st�l – Filemon kitart� hit�rõl �s buzg� szeretet�rõl kapott, mellyel �llhatatosan munk�lta a j�t a h�võk k�z�tt, dicsõs�get szerezve az �rnak. Az�rt im�dkozik most, hogy Filemon „hit�nek k�z�ss�ge” hathat�s legyen. A „koinonia” itt egyform�n jelenthet „communio”-t Krisztussal �s a h�võkkel, �s ugyanakkor „communicatio”-t is. (Ez ut�bbi mutatja, hogy Filemon bizonys�gtevõ, igehirdetõ is volt a gy�lekezetben). Mindk�t esetben mag�ban foglalja a hitben val� �let dinamizmus�t, mely az Istennek �s az Õ javainak teljesebb ismeret�t (epign�sis) ny�jtja �s k�zli m�sokkal. Filemon szeretet�nek munk�ja abban mutatkozott meg, hogy „a szentek sz�ve felfriss�lt” �ltala, azaz nyugalomra tal�lt, megszabadult a szomor�s�gokt�l, gondokt�l, bajokt�l. A ny�jtott seg�ts�g egyar�nt lehetett anyagi vagy lelki term�szetû.

Filem. 1,8–16. On�zimus visszafogad�sa.

Nagy �r�m�t okozott P�lnak, amikor ezeket hallhatta. Ebbõl az �r�mbõl t�madt h�laad�s mellett megfogant lelk�ben az ind�t�s is, hogy On�zimust visszak�ldi. Mag�t ism�telten fogolynak, sz� szerint „Krisztus megk�t�z�ttj�”-nek mondja. Ezzel a kifejez�ssel a Krisztushoz �s egyben a Filemonhoz val� kapcsolat�t is jelzi, mivel – t�l az �rzelmi sz�lakon – Krisztus k�z�s szolg�lata k�ti õket �ssze. Ez�rt v�rhat� majd engedelmess�g a dologban Filemont�l, amiben v�geredm�nyben szint�n az �r k�z�s �gy�nek szolg�lat�r�l van sz�. Most, miut�n tudja, hogy Filemon megmaradt a hitben �s Krisztus �gy�nek szolg�lat�ban, az apostol, mint Krisztus felhatalmazott „k�vete”, megparancsolhatn� neki, hogy fogadja vissza On�zimust, sõt tegye õt szabadd�, de a szeretet szab�ly�nak jobban megfelel, ha nem parancsol, hanem k�r, m�gpedig m�lys�ges bizalommal, �s Filemon szabad elhat�roz�s�ra b�zza, hogy teljes�tse azt. Hogy k�r�s�nek m�gis s�lyt. adjon, hozz�teszi, hogy elsõsorban nem On�zimus, hanem õ k�ri ezt, aki imm�r „�reg ember” (presbut�s). �regnek nevezi mag�t. Lehet, hogy annak l�tszott �s annak �rezte mag�t a sok szenved�s ut�n, de val�j�ban csak 55–60 �v k�zt lehetett. Ez a kis ellentmond�s ind�t egyeseket arra, hogy az „�reg” helyett „k�vetet” olvassanak, amit a g�r�g sz� – kis igaz�t�ssal – meg is enged. Mi K�lvinnal �rt�nk egyet, aki szerint az �sszef�gg�sbe jobban beleillik az elõbbi �rtelmez�s. Mint �reg ember, aki Krisztus �gy��rt szenved k�ri Filemont. Az �reg ember k�r�s�t pedig nem j� megtagadni, nemcsak az illendõs�g ok��rt, hanem mert sohasem tudhatja az ember, hogy meddig lesz alkalom szeretetet gyakorolni vele. Ha Filemon megteszi, amit On�zimus sz�m�ra k�r tõle, �gy fogja azt tekinteni, mint a saj�t szem�ly�nek sz�l� j�t�tem�nyt.

A levelet az�rt k�ldi, hogy megtudja majd Filemon, ki az az On�zimus, aki elõtte �ll. Neve ezt jelenti: „hasznos”. Igaz, nev�vel ellent�tben, Filemon sz�m�ra „haszontalan”-nak bizony�totta mag�t, de mindez m�r a m�lt�. Mi�ta az evang�lium megfogta a sz�v�t, �gy tekinti õt P�l, mint nagyon dr�ga, fogs�g�ban sz�letett fi�t, akitõl neh�z most elszakadnia �s akinek hasznos szolg�latai hi�nyozni fognak neki. Most visszak�ldi õt, de szeretete, mint az apa szeretete a fi�t, k�s�rni fogja. Az apostol On�zimushoz viszony�t �t�rezve, a v�gbement v�ltoz�st meg�rtve, Filemon tudni fogja, hogyan kell fogadnia egykori sz�k�tt rabszolg�j�t. Aki neki lelki gyermeke, az Filemonnak most m�r lelki testv�re. Jog szerint Filemonhoz tartozik, igaz, ez�rt is k�ldi vissza, de ez nem lehet akad�lya annak, hogy a Krisztus szeretet�ben rendezz�k dolgukat egym�ssal. Az apostol b�zik Filemon kipr�b�lt hit�ben �s szeretet�ben. �r�k sz�p szavakba foglalja az „�j teremt�st”, a gondvisel�s vezette v�ltoz�st, amikor �gy �r: „Tal�n az�rt v�lt meg tõled ideig �r�ig, hogy mint �r�kk�val�t kapd õt vissza. Nem �gy, mint rabszolg�t, hanem rabszolg�n�l nagyobbat, mint szeretett testv�rt” (15–16.) Filem. 1,17–21. K�zbenj�r�s On�z�mus�rt.

P�l k�ts�gtelen�l gondolhatott arra, hogy mag�n�l tartja On�zimust, hogy Filemon helyett szolg�ljon neki fogs�g�ban, de Filemon j�v�hagy�sa n�lk�l nem tette. Visszak�ldi, mert �gy �rheti el, amire val�j�ban gondol, ami t�bb ann�l, mint amit kifejezetten k�r tõle. Nem k�ts�ges, hogy az apostol sz�v�n viseli On�zimus szabads�g�t is, de nem k�nyszer alapj�n, hanem Filemon „j�s�g�ra” alapozva. Ez abban fog megnyilv�nulni, hogy Filemon az evang�lium norm�i szerint fog �t�lni a dologban.

Csak most, miut�n kifejtette, hogy a sz�k�tt szolga most m�r �r�kre az �v� lehet az �rban, k�ri, hogy fogadja vissza. Ha „t�rs�nak” (koin�nos) tartja, akkor fogadja On�ziust �gy, mint õt mag�t fogadn�, helyet adva sz�v�ben neki. Komolyan gondol a k�rra is, amit Filemon szenvedett. Hogy On�zimus igaz bûnb�nata mellett �j �s eg�szen tiszta lappal indulhasson, v�llalja helyette az anyagi k�rt�r�t�st az�rt, amit jogtalanul elvitt tõle. Erre keze �r�s�t adja. Filemon, aki �nmag�val ad�s az apostolnak, hiszen az fS szolg�lata nyom�n t�rt meg �s nyert �j �letet, most „megfizetheti tartoz�s�t”. A bocs�nat, amit ingyen kegyelembõl nyert, arra k�telezi, hogy õ is megbocs�sson. B�zik bar�tj�ban, sõt meg van gyõzõdve, hogy azon „t�lmenõen” fog cselekedni, mint amit kifejezetten k�r tõle. Mit v�r az apostol Filemont�l Egyesek szerint azt, hogy Filemon lehetõv� teszi, hogy On�zimus visszat�rjen �s tov�bbi seg�ts�g�re legyen P�lnak a b�rt�nben. Val�sz�nûbb azonban, hogy ezzel a burkolt kifejez�ssel On�zimus felszabad�t�s�ra utal az apostol. Amikor ezt teszi, ezzel v�gsõ fokon lesz�gez egy elvet, amely teljes kifejl�s�ben lehetetlenn� teszi majd a rabszolgas�g int�zm�ny�nek megtûr�s�t.

Az apostol nemcsak Filemonban b�zott, hanem On�zimusban is. On�zimus igyekezett is m�lt� lenni a bel� helyezett bizalomra. Ignatius, Antiochia p�sp�ke, k�r�lbel�l �tven �vvel k�sõbb, On�zimust mint Ef�zus p�sp�k�t eml�ti. Az On�zimus n�v gyakori volt abban az idõben, �gy biztosan nem tudhatjuk, hogy ugyanerrõl az On�zimusr�l t�rt�nik-e eml�t�s. Azok ut�n, ahogyan az apostol bizonys�got tesz r�la, ez nem lehetetlen. Filem. 1,22–25. Szem�lyes �gyek, k�sz�nt�s. Az apostol k�zeli szabadul�s�t v�rja, �s ha ez bek�vetkezik, szem�lyesen is megl�togatja Filemont. Nyilv�n ezzel az �g�rettel is k�r�s�t t�mogatja. Ha elmehet Koloss�ba, azt is meg fogja l�tni, milyen gy�m�lcs�t termett az itt mondott ige. V�g�l munkat�rsai k�sz�nt�s�t tolm�csolja, majd J�zus Krisztus kegyelm�t, teh�t a legt�bbet, a legnagyobbat k�ri r�juk.