A P�SZTORI LEVELEK MAGYAR�ZATA

�rta: Dr. Kocsis Elem�r professzor

Bevezet�s:

P�sztori Leveleknek nevezz�k az �jsz�vets�g k�nyvei k�z�tt a Timotheushoz �rt I. �s II. levelet, valamint a Titushoz �rt levelet. Ez az elnevez�s a XVIII: sz�zadban honosodott meg az egyh�zi �s theologiai sz�haszn�latban, j�llehet m�r Aquin�i Tam�sn�l is elõfordult. Az elnevez�s tal�l�an jellemzi P�l leveleinek ezt a csoportj�t, mert mindegyikben rendelkez�seket tal�lunk, amelyek a gy�lekezetek p�sztorainak �s m�s tiszts�gviselõinek a feladatair�l sz�lanak.

A levelek jellege.

Az 1Tim �s a Tit ink�bb hivatalos, p�sztorlev�l jellegûek, ezzel szemben 2Tim-nak fõleg mag�nlev�l jellege van. Azonban a 2Tim bevezetõ r�sz�nek �s a z�r� fejezetnek a kifejez�seibõl arra k�vetkeztethet�nk, hogy P�l ezt a levelet is nemcsak a c�mzettnek, hanem rajta kereszt�l a Tim�theusra b�zott gy�lekezetnek, ill. gy�lekezeteknek is sz�nta (v�. 2Tim 4:22).

Az 1Tim �s Tit levelekben hi�nyzik a bevezet�sbõl a p�li levelekbõl megszokott h�laad�s. Ehelyett mindk�t lev�l a k�sz�nt�s ut�n r�gt�n egy elõzõleg sz�ban adott rendelkez�s �r�sbeli megism�tl�s�vel kezdõdik (1Tim 1:3kk. Tit 1:5). Ez az elj�r�s megegyezik az �kor hivatalos levelez�si st�lus�val. 1Tim-ban teljesen hi�nyzanak a szok�sos k�sz�nt�sek, Tit-ban pedig igen r�vidre fogta ezt a r�szt az apostol. Teh�t mindk�t lev�lben P�l apostoli tekint�ly�n�l fogva rendelkez�seket ad a kis�zsiai gy�lekezetekben megb�zottjak�nt munk�lkod� Timotheusnak �s a kr�tai gy�lekezetekben dolgoz� Titusnak. P�l azonban nemcsak rendelkez�seket ad a gy�lekezetek rendj�nek fenntart�s�ra �s �p�t�s�re, hanem meghatalmaz�st is ad k�pviselõinek a rendelkez�sek v�grehajt�s�ra. A P�sztori Levelek teh�t az õskereszty�n idõk, az õsegyh�z idej�bõl r�nkmaradt legr�gibb hivatalos p�sztorlevelek, �s �gy minden kereszty�n p�sztorlev�l õst�pusai.

A levelek szerzõs�ge.

A II. sz�zad v�g�re kikrist�lyosodott �jsz�vets�gi k�nonban a P�sztori Levelek a p�li levelek korpusz�ban szil�rd helyet foglalnak el. Bizonys�gai ennek a Kanon Muratori, de Irenaeus �s Tertullianus egyh�zi aty�k is. B�r a modern protest�ns theologi�ban mindm�ig vita folyik a levelek szerzõs�g�rõl, t�rgyilagos kritika alapj�n meg�llap�that�, hogy a P�sztori Levelek st�lusukban �s tartalmukban k�zeli rokons�got mutatnak P�l kor�bbi leveleivel.

A p�li levelek jellegzetes kezdõ �s z�r� formul�i, a „kegyelem” k�v�n�sa (1Tim 1:2; 2Tim 1:2; Tit 1:4; 1Tim 6:21; 2Tim 4:22; Tit 3:15), a „Krisztus J�zusban” formula, a „Krisztus J�zus” n�v ford�tott sorrendû haszn�lata a „J�zus Krisztus” helyett, P�l �nmaga-megnevez�se (apostol), a c�mzettek megsz�l�t�sa (szentek) – mind P�l st�lus�nak jellegzetes von�sai. K�l�n�sen a R�m 1:1–7-tel val� �sszehasonl�t�sb�l tûnik ki, hogy a P�sztori Levelek st�lusa megegyezik P�l legfontosabb levele st�lus�nak �ltal�nos jellemvon�saival. A P�sztori Levelekben megtal�lhat�k a p�li levelek legjellegzetesebb theologiai gondolatai is: az ingyen kegyelembõl, hit �ltal val� megigaz�t�s (1Tim 1:16; 2Tim 3:15; Tit 3:7), a t�rv�ny cselekedeteibõl val� megigazul�s elutas�t�sa (2Tim 1:9; Tit 3:5), a szeretet, mint a parancsok c�lja (1Tim 1:5), fõleg, Istennek a Krisztusban kijelentett irgalmass�g�r�l sz�l� bizonys�gt�tel �rulja el P�l kez�nek nyomait (1Tim 2:5.12–17; Tit 1:4kk.), jellegzetesen p�li eredetû az �llamhoz val� viszony theologiai meg�t�l�se (1Tim 2:1kk. Tit 3:1), a t�vtan�t�k elleni harc theologiai �rvel�se (1Tim 1:3–11; 4:1–11; 2Tim 2:14–4:3; Tit 1:10–16; v�. Kol 2:15kk.), ezen k�v�l sz�mos apr� t�rt�neti mozzanat �s szem�lyes jellegû megjegyz�s hamis�thatatlan p�li jelleget k�lcs�n�z a P�sztori Leveleknek (1Tim 1:17–20; 3:14; 2Tim 4:9–21; Tit 3:12–14).

Igaz, hogy n�h�ny sz� hi�nyzik a r�gebbi p�li levelek sz�kincs�bõl, viszont 306 �j sz� mer�l fel, a st�lus emelkedettebb �s ink�bb rokon a zsid� hell�nista b�lcsess�girodalom st�lus�val, mint az elõzõ levelek st�lusa. Igaz, hogy a hangnem nyugodtabb �s a szavak �ltal�ban hosszabbak, mint P�l m�s leveleiben, de mindez nem d�ntõ bizonys�g P�l szerzõs�ge ellen, mert minden p�li lev�lnek megvan a maga saj�toss�ga, a m�r eml�tett rokon von�sokon k�v�l. Pl. a R�mai lev�lben 261 �j sz� van az elõzõ levelek sz�kincs�hez k�pest. Az emelkedettebb st�lus a helyzet komolys�g�b�l k�vetkezik, ui. a k�sõbbiekben l�tni fogjuk, hogy P�l utols� leveleirõl van sz�. A hellenista filoz�fiai nyelvhez val� hasonul�s a heretikus gnosztikus hellenista n�zetekkel val� tal�lkoz�sb�l �s vit�b�l, �s a gy�lekezeteknek az �j t�rt�neti helyzet�bõl ad�dik. A cs�sz�rkultusz terminol�gi�j�nak fokozottabb haszn�lata �s alkalmaz�sa, mint m�lt�s�gjelzõknek Krisztus szem�ly�re �s az �dvt�rt�net jellemz�s�re, a kereszty�ns�g �s a cs�sz�rkultusz az egyre fenyegetõbb �ssze�tk�z�snek az elõjele.

Az ezek ut�n megmaradt �s megmagyar�zhatatlannak tûnõ stil�ris elt�r�sek P�l elõzõ levelei �s a P�sztori levelek k�z�tt, az �kori lev�l�r�s m�dszer�bõl �s P�l saj�tos helyzet�bõl �rthetõk. P�l a leveleit munkat�rsaival �rta, akiknek nem egyszerûen sz�r�l-sz�ra dikt�lt, hanem – �kori szok�s szerint – elmondta gondolatait �s ir�nyelveket adott. A munkat�rsak le�rt�k a levelet, P�l �tn�zte, esetleg jav�tott rajta �s l�ttamozta. Ebbõl a helyzetbõl k�vetkezett, hogy P�l Timotheust hat level�ben t�rsszerzõk�nt eml�ti (1Thessz 1:1; 2Thessz 1:1; 2Kor 1:1; Fil 1:1; Kol 1:1; Filem 1). A P�sztori Levelek eset�ben nyilv�nval�an m�s munkat�rsa volt P�lnak, hiszen Timotheus nem volt vele. A 2Tim 4:11–12-bõl Luk�cs, de m�g ink�bb Tichikus szem�ly�re lehet k�vetkeztetni. Ezen k�v�l tekintetbe kell venni, hogy P�l a 2Tim �r�sa idej�n fogs�gban volt, bilincsekben, ez�rt sem �rhatott saj�t kezûleg. Valamelyik bizalmas munkat�rsa foglalhatta �r�sba �zenet�t. Ak�rhogyan �ll is a dolog, b�rki vezette is a tollat a P�sztori levelek �r�s�n�l, azok jellegzetesen P�lnak, a pog�nyok apostol�nak az alkot�sai, a P�l �zenet�t �s rendelkez�seit, theologiai �s egyh�zkorm�nyzati testamentum�t tartalmazz�k.

A levelek c�mzettjei.

Timotheus Lisztr�b�l sz�rmazik, apja g�r�g, anyja zsid� sz�rmaz�s� kereszty�n volt (ApCsel 16:1). A 2Tim 1:5-ben P�l eml�ti Timotheus anyj�nak (Eunik�) �s nagyanyj�nak (L�is) a nev�t, akiknek az igazi hit�re eml�kezteti az apostol szeretett tan�tv�ny�t. P�l, k�zvetlen�l a m�sodik misszi�i �tja elej�n, a Barnab�ssal t�rt�nt szak�t�s ut�n kapja mintegy isteni aj�nd�kk�nt Timotheust, aki �lete v�g�ig leghûs�gesebb munkat�rsa (Fil 2:20) volt, szellemi hagyat�k�nak �r�k�s�v� �s munk�ja folytat�j�v� lett. Timotheus elõsz�r S��ssal egy�tt kis�ri az apostolt misszi�i utain (ApCsel 17:14k.; 18:5; 19:22; 20:4), hamarosan azonban �n�ll� feladatokat is kap. P�l ath�ni tart�zkod�sa alatt Timotheust Thessalonik�ba k�ldi a gy�lekezet erõs�t�s�re (1Thessz 3:2). Ugyancsak k�l�nleges feladattal megy a meghasonlott korinthusi gy�lekezetbe, hogy eml�keztesse a gy�lekezetet arra a hamis�tatlan evang�liumra, amelyet P�l igehirdet�se �ltal nyertek (1Kor 4:17; 16:10). Fogs�ga idej�n P�l azzal a feladattal k�ldi Timotheust Filippibe, hogy h�rt vigyen neki a szeretett gy�lekezet helyzet�rõl (Fil 2:19–23). ApCsel 20:4 szerint elk�s�rte az apostolt utols� jeruzs�lemi �tj�ra. A Kol �s a Filem lev�l tan�s�ga szerint fogs�g�ban is k�s�rõje volt (Kol 1:1; Filem 1). A fogoly P�l bensõs�ges szavakkal eml�kezik meg arr�l a seg�ts�grõl �s vigasztal�sr�l, amit Timotheus jelentett neki (Fil 2:22).

A P�sztori Levelekben az apostol egykori ifj� kis�rõje m�r felelõs evang�listak�nt (2Tim 4:5) �ll elõtt�nk, aki Kis-�zsia gy�lekezeteiben P�l teljhatalm� megb�zottja, a gy�lekezeteknek p�sp�k�ket, azaz felvigy�z�kat �s lelkip�sztorokat v�laszt, presbitereket rendel �s egyh�zfegyelmi �gyekben d�nt (1Tim 3; 5:22kk.), �s t�vtan�t�k ellen v�di az evang�liumot, a Krisztusr�l sz�l� apostoli bizonys�gt�telt. A 2Tim-ban a v�rtan� hal�l elõtt �ll� apostol h�vja mag�hoz a leghûs�gesebb tan�tv�nyt, hogy r�b�zza testamentum�t �s szolg�lat�nak folytat�s�t (2Tim 4:9; 4:21). Legutolj�ra a Zsid�khoz �rt lev�l ad h�rt r�la, amint fogs�g�b�l szabadult (Zsid 13:23). õsi kereszty�n hagyom�ny szerint Ef�zus elsõ p�sp�ke volt.

Titus P�lnak pog�nyb�l lett kereszty�n munkat�rsa. Feltûnõ, hogy az ApCsel hallgat r�la. P�l elõsz�r Gal 2:1-ben eml�ti. Elk�s�rte P�lt Jeruzs�lembe az apostoli zsinatra, ahol az oszlopapostolok �s P�l megegyeztek a misszi�i mezõk feloszt�s�ban �s a pog�nyokb�l lett kereszty�neknek a m�zesi t�rv�nyektõl val� szabads�g�ban. K�sõbb, Timotheushoz hasonl�an Titus is �n�ll� feladatokat kap. P�l megb�z�s�b�l õ viszi az �n. „k�nnyek k�z�tt �rt levelet” a korinthusi gy�lekezetn�k. B�lcs magatart�s�val kib�k�ti a gy�lekezetet az apostollal, �s �sszegyûjti a jeruzs�lemi gy�lekezetnek sz�nt szeretetadom�nyokat (2Kor 2:13kk.; 7:13kk.; 8:6). Ugyancsak õ vitte k�sõbb a 2. Korinthusi levelet, �s ezzel elõk�sz�tette az apostol �tj�t a gy�lekezetben (2Kor 8:16–24). 2Tim 4:10-ben olvassuk, hogy a R�m�ban fogoly P�l Titust Dalm�ci�ba k�ldi. Titus v�g�l a kr�tai kereszty�n gy�lekezetek szervezõje �s vezetõje lesz, szint�n P�l apostol megb�z�s�b�l (Tit 1:5). Õsi kereszty�n trad�ci� szerint 94 �ves kor�ban hal meg Gortin�ban, Kr�ta sziget�n.

A levelek keletkez�si helye �s ideje.

1Tim felt�telezi, hogy P�l �s Timotheus a lev�l �r�sa elõtti idõben egy�tt munk�lkodtak Ef�zusban. Ezut�n P�l elment Maced�ni�ba, ahonnan sz�ban k�ld�tt rendelkez�sei megerõs�t�s�re �s az idõk�zben t�madt k�rd�sek megold�s�ra seg�ts�g�l �rja ezt a levelet Timotheusnak �s a r�b�zott ef�zusi, ill. kis�zsiai gy�lekezeteknek (1Tim 1:3).

A 2Tim �r�s�nak idej�n az apostol R�m�ban van, fogs�gban (1:8.17), mint valami bûn�zõ, bilincsekbe verve szenved az evang�lium�rt (2:9). B�r elsõ t�rgyal�sa kedvezõen folyt le, bizonytalan �gy�nek kimenetele fel�l �s sz�mol kiv�gz�s�vel 4:16–18; v�.( 4:6.9.21). A Troasban hagyott kab�tja, a Korinthusban maradt Erastus �s a Mil�tusban megbetegedett Trofimus utalnak a fogs�gba es�s elõtti mûk�d�si ter�let�re (4:13.19–20). Titus level�bõl �rtes�l�nk, hogy a lev�l �r�s�nak ideje elõtt k�zvetlen�l, P�l �s Titus egy�tt munk�lkodtak Kr�ta sziget�n (1:5). P�l ezut�n visszautazott a sz�razf�ldre �s Nikopolisban k�v�nta t�lteni a telet (3:12). Mivel egyik lev�lben sem tal�lunk olyan hely- �s idõmeghat�roz�st, amelyiket be tudn�nk illeszteni az ApCsel-ben v�zolt P�l-�letrajz valamelyik hely�re, �j t�mpontokat kell keresn�nk a P�sztori Levelek keletkez�si idej�nek a meghat�roz�s�ra. P�l �let�nek egy ilyen, az ApCsel �ltal fel nem jegyzett szakasz�t val�sz�nûv� teszi az I. Kelemen lev�l feljegyz�se (5:7), amely szerint P�l apostol hal�la elõtt m�g Hisp�ni�ban is mûk�d�tt. A Kr. u. 96-ban kelt I. Kelemen lev�l szerzõje m�g az apostoli, õskereszty�n nemzed�khez tartozott �s megb�zhat� adatai lehettek P�l �lete v�g�rõl. Az I. Kelemen lev�l azt is �ll�tja, hogy P�l a N�r� f�le �ld�z�sek idej�n R�m�ban halt v�rtan� hal�lt. A R�mai lev�lbõl tudjuk, hogy maga is sz�m�tott Hisp�ni�ba menni, hogy ott is hirdesse az evang�liumot (R�m 15:24.28). Val�sz�nû teh�t, hogy az elsõ fogs�g�b�l szabadulva, a hisp�niai �tj�n m�g egyszer megl�togatta a kis�zsiai �s g�r�gorsz�gi gy�lekezeteit. A P�sztori Levelekben v�zolt gy�lekezeti fejlõd�s �s theologiai helyzet az apostol mûk�d�se legutols� �veire mutat. Ezek szerint a Titushoz �s a Timotheushoz �rt I. levelet kb. Kr. u. 63-ban �rhatta P�l, a Timotheushoz �rt II. levelet pedig Kr. u. 64-ben, k�zvetlen�l hal�la elõtt.

A levelek tartalma �s theol�gi�ja.

Az 1Tim tartalma: 1. Timotheusnak a t�rv�nyeskedõ t�vtan�t�k ellen�ben hat�rozottan kell k�pviselnie az ingyen kegyelembõl, hit �ltal val� megigaz�t�s evang�liumi tan�t�s�t (1:1–20). 2. A gy�lekezet helyes rendje, ha istentisztelet�vel �s �let�vel t�masztja al� az evang�liumi bizonys�gt�tel hitel�t (2:1–15). 3. A gy�lekezet vezetõinek, a p�sp�k�knek �s a diak�nusoknak feddhetetlen �letûeknek �s tan�t�sra alkalmasaknak kell lenni�k (3:1–13). 4. A kereszty�n hit foglalata (3:14–16). 5. A t�vtan�t�k aszketikus tanainak c�folata. Tan�t�s a helyes kereszty�n �nmegtart�ztat�sra �s kegyess�gre (4:1–16). 6. Az �zvegyekrõl �s a presbiterekrõl (5:1–25). 7. A gy�lekezetekben �lõ kereszty�n rabszolg�k magatart�s�r�l (6:1–2). 8. A t�vtan�t�k leleplez�se. Fõ jellemvon�suk a felfuvalkodotts�g �s a p�nz szerelme (6:3–10). 9. Lelkigondoz�i tan�csok Timotheusnak a hit harc�hoz (6:11–16). 10. Tan�cs a gazdag kereszty�neknek (6:17–19). 11. A lev�l summ�ja: Timotheusnak a feladata a hamis�tatlan evang�liumi hagyom�ny megõrz�se �s harc a hamis tanok ellen.

A 2Tim tartalma: 1. H�laad�s Timotheus hit��rt. V�gy�d�s a szeretett tan�tv�ny ut�n (1:1–5). 2. Timotheus ne sz�gyellje a fogoly P�lt �s az �ltala k�pviselt evang�liumot, mint sok hûtlen munkat�rs tette (1:6–18). 3. Timotheusnak az evang�lium�rt meg kell harcolnia az igaz harcot. „Militia Christi” (2:1–13). 4. A t�vtan�t�kat hat�rozottan, m�gis a szel�ds�g lelk�vel kell megt�r�sre inteni (2:14–26). 5. A Krisztus visszaj�vetel�t megelõzõ idõk jellemvon�sa a t�vtan�t�s (3:1–9). 6. Az apostoli hagyom�ny �s a Szentiratok jelentõs�ge az igazs�gban val� megmarad�shoz (3:10–17). 7. P�l �nnep�lyes esk�vel k�telezi Timotheust a v�llalt szolg�lat elv�gz�s�hez, az evang�lium �s az apostoli kerygma megtart�s�hoz (4:1–5). 8. A v�rtan� hal�l elõtt �ll� apostol sz�mad�sa �s rem�nys�ge (4:6–8). 9. A fogoly P�l helyzete �s utols� int�zked�sei a gy�lekezetek �rdek�ben (4:9–22).

A Titushoz �rt lev�l tartalma: 1. �dv�zlet. Titus egyh�zkorm�nyz�i feladata Kr�t�n: presbiterek �s p�sp�k�k rendel�se (1:1–9). 2. A t�vtan�t�k ellen Titusnak hat�rozottan kell k�zdeni (1:10–16). 3. A gy�lekezet k�l�nb�zõ kor� �s nemû tagjai megszentelt �let�kkel tegyek hiteless� az evang�liumi hitet �s bizonys�gt�telt (2:1–10). 3. Isten kijelentett �dv�z�tõ kegyelme �s emberszeretete �j �letet teremt benn�nk. Ez megszentelt �letre �s emberszeretetre k�telez (2:11–3:8). 4. A t�vtan�t�k ellen egyh�zfegyelmi �ton kell elj�rni, de Krisztus lelk�let�vel (3:9–11). 5. Intelem a gyakorlati kereszty�ns�gre, a cselekvõ szeretet szolg�l� magatart�s�ra. �dv�zletek (3:12–15).

A P�sztori Levelek theologi�j�r�l a p�li szerzõs�g k�rd�s�n�l m�r r�szletesen besz�lt�nk. Ezek ut�n ennek a theologi�nak az ind�t�kaira �s fõbb t�m�ira sz�ks�ges utalni.

Az egyh�z n�veked�se, a gy�lekezetek szaporod�sa megk�v�nta, hogy az evang�lium hirdet�s�nek �s a kereszty�n szolg�latnak megfelelõ kereteket adjanak az õsegyh�z vezetõi. Fontos volt a charismatikus jelens�gek sodr� �radat�t partok k�z� terelni, hogy az �nc�l� sodr�s helyett megterm�keny�tõ erõ fakadjon belõle. A P�sztori Levelek ennek az egyh�zt�rt�neti folyamatnak jelentõs dokumentumai. Az egyh�z bizonys�gt�tel�nek egys�ge �s hitele mindenek elõtt tanfegyelmet k�v�nt. Ez�rt az apostoli kerygma-t�l idegen tan�t�sok ellen, ha sz�ks�g volt r�, egyh�z-fegyelmi �ton is fel kellett l�pni. Az egyh�z bizonys�gt�tel�nek hat�konys�ga megk�v�nta az istentiszteleti fegyelmet is, de az eg�sz kereszty�n �letfolytat�s fegyelm�t. A gy�lekezet szoci�lis probl�m�knak megold�s�ra fontos volt a szeretetszolg�lat hat�kony megszervez�se. Mindennek a szab�lyoz�s�ra sz�ks�g volt presbit�riumokra �s lelkip�sztorokra, azaz az egyh�zkorm�nyzat megszervez�s�re. Mindennek szil�rd alapja az „eg�szs�ges, j�zan”, azaz hamis�tatlan apostoli tan�t�s Isten �dv�z�tõ szeretet�rõl �s ennek etikai k�vetkezm�nye, a mindenki elõtt nyitott, szeretetben szolg�l� gy�lekezeti �let.

Irodalom.

B.t Weiss: Die Briefe Pauli an Timotheus und Titus, (Kritisch-exegetischer Kommentar �ber das Neue Testament) 1902; Dibelius-Conzelmann: Die Pastoralbriefe, (Handbuch zum Neuen Testament 13) 1955; J. Jeremias: Die Brfefe an Timotheus und Titus, (Das Neue Testament Deutsch 9) 1963; G. Holtz: Die Pastoralbriefe, (Theologischer Handkommentar zum Neuen Testament XIII) 1965. E. F. Brown: The Pastoral Epistles, (Westminster Comm.) 1917; W. Lock: The Pastoral Epistles, (International Critical Comm.) 1924; E. F. Scott: The Pastoral Epistles, (The Moffat NT. Comm.) 1941; 1948; B. S. Easton: The Pastoral Epistles, 1947; F. D. Gealy: The Pastoral Epistles (The Interpreters Bible) 1955; Ch. K. Barret: The Pastoral Epistles (The New Clarendon Bible) 1962; C. Spicc: Les Ep�tres Pastorales, 19473; A. Boudou: Les Ep�tres Pastorales (Verbum Salutis 15) 1951.