A FILIPPIEKHEZ �RT LEV�L MAGYAR�ZATA

�rta: Dr. Sarkadi Nagy P�l professzor

Bevezet�s

A filippibeli gy�lekezet.

A gy�lekezet alap�t�sa az ApCsel 16. fejezet�ben olvashat�. P�l 50 tavasz�n Sil�s �s Tim�theus k�s�ret�ben �rkezett Filippibe. Igehirdet�se nyom�n egy kicsi, fõk�nt asszonyokb�l �ll� gy�lekezet alakulhatott. Az elsõ megt�r�s Lidia thiatirai b�bor�rusnõ nev�hez fûzõdik, akinek a hajl�ka lett a gy�lekezet k�z�ppontja. P�l szolg�lata miatt r�videsen ellent�t t�madt, amely P�l�k megvesszõz�s�hez �s bez�r�s�hoz vezetett. P�l miut�n kiszabadult, Filippibõl elutazott. Mind�ssze n�h�ny napig tart�zkodhatott itt (ApCsel 16:12). P�l t�voz�sakor Luk�cs a gy�lekezetben maradt, s val�sz�nû, hogy õ lett a gy�lekezet elsõ vezetõje �s gondoz�ja. B�r a gy�lekezethez kezdetben zsid� kereszty�nek tartozhattak, a gy�lekezet tov�bbi fejlõd�s�ben pog�nykereszty�n jelleget mutat.

„Szerelmes aty�mfiai, akik ut�n �gy v�gyakozom, �n �r�mem �s koron�m” (4:1) kifejez�ssel sz�l�tja meg P�l a lev�l olvas�it. Ebbõl azt k�vetkeztethetj�k, hogy a gy�lekezettel a kereszty�n hitnek �s szeretetnek k�l�n�sen bensõ kapcsolata k�t�tte �ssze. Ez a gy�lekezet P�l sz�m�ra szolg�lat�nak dr�ga gy�m�lcseit termette. A lev�l kezdet�tõl v�g�ig bizonys�g errõl. Nem vet a gy�lekezet szem�re semmi k�l�n�s v�tkez. H�l�san tekint vissza a gy�lekezet fejlõd�s�re. Az evang�liumot nemcsak befogadt�k, hanem be�lltak annak a szolg�lat�ba is.

A gy�lekezet helyzete a nagy kereskedelmi �t ment�n (via Egnatia) Eur�pa �s �zsia k�z�tt, kedvezõ lehetõs�get ny�jtott P�lnak �s munkat�rsainak gyakori visszat�r�s�re (2Kor 2:13; ApCsel 19:22; 20:1.6). A gy�lekezet t�bbsz�r seg�tette P�lt anyagi t�ren is (2Kor 11:9; Fil 4:15). P�l nem most �r nekik elõsz�r (3:18; 3:1) Ef�zusb�l a Maked�ni�ba indul� Tim�theussal is k�ldhetett nekik levelet (ApCsel 19:22; 1Kor 4:17; 16:10). 55 õsz�n Maked�ni�n val� �tutaz�sakor ism�t hosszabb idõt t�lthetett Filippiben (ApCsel 20:2), itt �rhatta a 2Kor-t is.

A lev�l �r�s�nak oka �s c�lja.

Amikor P�l a levelet �rja, hosszabb ideje fogs�gban van. A gy�lekezet tudott a fogs�gr�l �s szeretetadom�nyt k�ld�tt neki. A lev�l �r�s�nak egyik c�lja az, hogy az adom�nyt nyugt�zza �s megk�sz�nje. Az adom�nyt Epaphroditus vitte el Filippibe. de itt s�lyosan megbetegedett, �llapota v�ls�goss� v�lt. Betegs�g�nek h�re eljutott a filippibeli gy�lekezethez �s P�l a level�ben Epaphroditus �llapota felõl is megnyugtatja a gy�lekezetet. A p�sp�k�k �s diak�nusok eml�t�se a lev�l kezdet�n azt jelenti, hogy ezek a szem�lyek a szeretetszolg�lati akci�ban k�l�n�sk�ppen r�szt vettek.

A lev�l �rtes�t P�l helyzet�rõl �s j�vendõ terveirõl. Ezt Epaphroditus szem�lyesen is elmondhatta volna, de P�l sz�ks�gesnek tartotta, hogy lev�lben is le�rja, mert az ut�bbi idõben v�ratlan fordulat k�vetkezett be. Eleinte tal�n az�rt volt vesz�lyes a helyzete, mert nem siker�lt mag�t tiszt�znia a v�dak al�l, a lev�l �r�sa elõtt azonban val�sz�nûleg alkalom �s lehetõs�g ny�lt erre. �gy rem�nykedik szabadul�s�ban �s m�r tervei is vannak arra az idõre, amikor ez bek�vetkezik. Mihelyt szabad lesz, vagy szabadul�s�nak idej�t megtudja, Tim�theust nyomban Filippibe k�ldi.

A gy�lekezet helyzete is okot adhatott az �r�sra. Nem annyira a gy�lekezet belsõ neh�zs�gei, mint ink�bb a k�v�lrõl fenyegetõ veszedelmek �s k�s�rt�sek sz�ks�gess� teszik, hogy �llhatatoss�gra �s a lelki egys�g megõrz�s�re h�vja fel a gy�lekezetet.

A lev�l keletkez�s�nek helye �s ideje.

A lev�l a szokottn�l bõs�gesebben tartalmaz utal�sokat keletkez�s�nek hely�re, de ezek az utal�sok nem egy�rtelmûek. Az bizonyos, hogy P�l fogs�gb�l �rja a levelet. A fogs�g hely�t illetõleg h�rom fogs�g j�het sz�m�t�sba: a caesareai, a r�mai �s az efezusi fogs�g.

A caesarcai fogs�gban val� keletkez�s t�maszthat� al� a legkev�sb�. Ezt a fogs�got eml�ti az ApCsel 23:35. P�l Her�des palot�j�ban volt fogva, mert ez volt a procurator sz�khelye. Viszont pret�ria�nusok Gaesare�ban nem voltak.

A r�mai fogs�g mellett az egyh�zi hagyom�ny a lev�l k�t helye alapj�n foglal �ll�st. Az elsõ az 1:13-ban eml�tett praetorium. Ezen a r�mai praetori�nusokat, a cs�sz�ri testõrs�g tagjait �rtett�k. A m�sik adat a 4:22-ben eml�tett Kaisaros oikia megjel�l�s: a hagyom�nyos magyar�zat ezen a cs�sz�ri udvartart�sban foglalkoztatott rabszolg�kat �s libertinusokat �rti.

A lev�lnek az efezusi fogs�gban val� keletkez�se sok okn�l fogva a legval�sz�nûbb. K�l�n�sen jelentõs �rv az, hogy am�g R�ma �s Filippi k�zt a t�vols�g 6–8 heti �t, addig Efezus �s Filippi k�z�tt legfeljebb 8 napi �t van. E lev�l �r�sa elõtt �s ut�n ezt az utat 4–4 �zben kellett megj�rniuk a h�reknek �s a h�rvivõknek. Ez R�ma eset�ben k�zel 3–4 �ves utaz�st jelentene. Ezt val�sz�nûtlenn� teszi egyebek k�z�tt az is, hogy P�l a 2:19-ben �s a 2:24-ben a fache�s (gyorsan, hamar) kifejez�st haszn�lja. Az is l�tszik a lev�lbõl, hogy a lev�l keletkez�se �s a gy�lekezet alap�t�sa k�z�tt P�l m�g nem volt Filippiben, m�r pedig ez a r�mai fogs�g eset�ben lehetetlen volna. Ha R�m�ban keletkezett volna a lev�l, akkor P�lt az 1:30-ban, illetve a 4:15-ben jelzett esem�nyektõl legal�bb 11–12 �v v�lasztan� el, s ez elk�pzelhetetlen. Egy�bk�nt Efezus proconsuli sz�khely volt, teh�t volt praetoriuma �s nagy sz�mban �ltek itt a cs�sz�ri oikia-hoz tartoz� rabszolg�k �s libertinusok is.

A keletkez�s idej�nek a meg�llap�t�s�n�l d�ntõ szempont az, hogy az efezusi fogs�gnak az 55-ben befejezett 1Kor �r�sa elõtt v�get kellett �rnie, mert az 1Kor m�r nem fogs�gban keletkezett lev�l. �gy a lev�l az 54/55 �v tel�nek a v�ge fel� keletkezhetett. �gy a fogs�g a Filippi lev�l meg�r�sa ut�n nem sokkal val�ban v�get �r. A lev�lben eml�tett l�togat�s terv�t pedig 55 õsz�n val�s�thatta meg P�l, valamivel k�sõbben, mint ahogyan tervezte, mert idõk�zben Korinthusban is idõz�tt �s efezusi tart�zkod�s�t is meghosszabb�totta. Tartalmi tekintetben a Filippi lev�l P�l legszem�lyesebb levelei k�z� tartozik. A fogs�gon �s pr�bat�teleken gyõzedelmeskedõ �r�m egyik level�ben sem hangs�lyos annyira, mint ebben a lev�lben.

Fil. I. R�SZ

Fil. 1,1–2. K�sz�nt�s.

A filippibeliekhez �rt lev�l val�s�gos lev�l. �gy sz�ks�gk�ppen hozz�tartoznak a lev�lforma megszokott kell�kei. A korabeli prof�n levelek mint�j�ra h�rom elembõl tevõdik �ssze: elõsz�r megnevezi a lev�l �r�j�t, azut�n a c�mzettet �s v�g�l �dv�zlõ j�k�v�ns�gokat k�z�l a c�mzettel.

A lev�l k�ldõje P�l, aki – b�r a lev�l�r�s�ban semmi szerepe nincsen – a lev�l k�ldõjek�nt maga mell� veszi Tim�theust is. Tim�theus P�l munkat�rsa, pog�ny atya �s zsid�kereszty�n anya gyermeke, aki a filippibeli gy�lekezet elõtt j�l ismert atyafi volt. Az ApCsel 16:1–3-b�l tudjuk, hogy P�l elsõ Filippibe vivõ �tja alkalm�val mag�val vitte. Milyen k�l�nbs�g van a k�t n�v k�z�tt tekint�lyben, korban! P�l szinte hegy�ri�s Tim�theus mellett, aki fia lehetne P�lnak. De mindketten J�zus Krisztus szolg�i �s ebben a szolg�latban leomlanak a k�l�nbs�gek. A doulos megjel�l�s a szolg�latban val� egys�get, al�zatot, a Krisztus szolg�lata ir�nti felt�tlen odaad�st jelenti. Kifejezhetn�-e jobban, P�l, hogy a szolg�lat felette �ll a szolg�lattevõnek, mint ezzel a sz�val?

A gy�lekezet tagjait a Krisztusban szenteknek nevezi. A szent sz� itt Istennek sz�nt, sz�m�ra elk�l�n�tett �letet jelent. A szentek Krisztusban szentek. Benne, a „hib�tlan �s szeplõtlen B�r�ny”-ban (1Pt 1:19) l�tja Isten a gy�lekezetet szentnek. Krisztuson k�v�l egyetlen gy�lekezeti tag, m�g a legk�l�nb sem nevezhetõ szentnek.

A lev�l c�mzettjei k�z�tt megeml�ti P�l a p�sp�k�ket (episkopoi) �s a diak�nusokat (diakonoi). Kiket �rts�nk a c�mzettek k�z�l kiemelteken? A g�r�g szavak k�nnyen arra vezethetnek, hogy bizonyos hivatalokra gondoljunk. Ettõl õrizkedn�nk kell. Azt azonban elfogadhatjuk, hogy m�r a filippi gy�lekezetben a szolg�latok bizonyos fok� megoszt�s�val kell sz�molnunk. Ezek l�nyeg�ket tekintve praktikus, a gy�lekezet gyakorlati �let�ben v�gzett feladatok. Ezt a felt�telez�st a g�r�g �letben tapasztalt hasonl� tennival�k teszik sz�munkra val�sz�nûv�. Az �llamban, vil�gi k�z�ss�gekben, k�l�n�sen vall�sos egyes�letekben voltak episkopos-ok �s diakonos-ok. �gy P�l idej�ben az ad�k beszed�s�vel foglalkoztak az episkoposok �s az �ldozati h�sok sz�toszt�s�val foglalkoztak a diakonos-ok. Az �jsz�vets�gben is az apostolok, pr�f�t�k, tan�t�k mellett (1Kor 12:28) voltak seg�tõk �s int�zõk, akiknek a szolg�latuk praktikus, gyakorlati volt. �gy a k�t megjel�l�sen nem valami „lelki” hivatalra kell gondolnunk, az istentisztelet vezetõire, hanem a gy�lekezet �let�nek gyakorlati int�zõire. Mivel a filippibeliek P�lnak adom�nyt gyûjt�ttek, a p�sp�k�k �s a diak�nusok tev�kenykedhettek a gyûjt�sben. Tal�n ez lehet az oka annak, hogy P�l a c�mz�sben k�l�n is megeml�ti õket. P�l rendelkezett azzal a figyelmess�ggel, amely senkit sem felejtett el, akinek h�l�val tartozott. K�sz�nt minden szentet, mert hitben mag�t mindegyikkel egynek �rzi, de k�z�l�k kiemeli a p�sp�k�ket �s a diak�nusokat, mert mûk�d�s�k ir�nt mag�t k�l�n�sk�ppen lek�telezettnek �rzi.

Ha az õsegyh�z kezdeti szakasz�ra gondolunk; azt mondhatjuk, hogy a tiszts�gviselõk nem k�l�n�lnek el „szakter�let” szerint. Nem v�ltak ki valamif�le „m�lt�s�g” tekintet�ben a gy�lekezettõl. Az episkopos ink�bb �ltal�nosabb szolg�latban forgol�d� gy�lekezeti tiszts�gviselõt jelentett, a diakonos pedig a gy�lekezet anyagi �let�nek int�zõj�t.

A 2. versben P�l a gy�lekezetnek kegyelmet �s b�kess�get k�v�n. A kegyelem „az irgalmass�g, mellyel Isten nagys�g�nak �s szents�g�nek titk�b�l elõl�p, az ember fel� fordul: Az irgalmass�got munk�l� aj�nd�ka Istennek a b�kess�g, mellyel az ember �let�be l�p, hogy ott megv�lt� akarat�t v�ghez vigye” (Barth). Fil. 1,3–11. H�laad�s �s k�ny�rg�s a gy�lekezet�rt.

Az �dv�zl�sek ut�n P�l h�l�t ad a gy�lekezet�rt. H�l�j�nak k�t oka van. Az elsõ az, hogy a gy�lekezet Isten kegyelm�bõl lett. M�sik az hogy Isten kegyelm�bõl van. Minden im�ds�g�ban h�l�t ad. Mindenki�rt h�l�t ad. Jelenlegi helyzet�ben, a b�rt�n s�t�tj�ben is, a gy�lekezet szorongatott helyzet�ben is. A gy�lekezet l�te a vil�gban „csoda”, s ez�rt sz�ntelen ok a h�laad�sra.

H�laad�sra az apostolnak nemcsak az�rt van oka mert a gy�lekezet hisz, hanem az�rt is, mert szolg�l, a legutols� napig r�szt vesz az evang�lium �gy�ben. A koinonia itt az evang�lium �gy�ben val� r�szesed�st jelenti. Nemcsak az evang�lium aj�nd�k�nak az elfogad�s�t, hanem az �r �gy�be val� be�ll�st is. P�l nagyon j�l tudja, hogy a megt�r�s ut�n a gy�lekezet �gye nem megy csak �gy mag�t�l tov�bb. Zavarok, veszedelmek akad�lyozhatj�k a gy�lekezetet. Nagyon k�nnyû lelkesen be�llni az �r szolg�lat�ba �s azut�n kil�pni belõle. Ez�rt nagy kegyelem, ha az evang�lium �gy�nek a szolg�lata t�retlen marad. De P�l h�laad�sa nemcsak a m�lt, hanem a j�võ fel� is fordul. Nemcsak az�rt h�l�s, ami t�rt�nt, hanem az�rt h�l�s �s az�rt �r�l, mert b�zik. Nem a filippibeliek kereszty�ns�g�ben b�zik, mely nem �rdemel t�bb bizalmat, mint b�rmely emberi �gy. Abban b�zik, aki nem f�rad el, aki kez�nek munk�j�t nem hagyja cserben. A gy�lekezet Ura az, aki egyed�l hûs�ges. Benne lehet b�zni. Ha olyan �gyrõl lenne sz�, melyet P�l kezdett el, lenn� a gy�lekezetnek oka. az aggodalomra. A megv�lt�s munk�j�t azonban az ember, aki halott volt bûneiben, nem tudta volna elkezdeni, de nem tudn� folytatni �s befejezni sem. A gy�lekezet nagy vigasztal�sa az, hogy olyan munk�ban �ll, melyet az �r kezdett el, az �r folytat �s az �r fejez be. Isten nem olyan Isten, aki egy munk�t elkezd �s azut�n f�lbehagyja. Az Õ munk�ja nem egy bizonytalan t�rt�n�s, melynek c�lja �s v�ge a k�dbe v�sz. A gy�lekezet �let�nek van egy vil�gos c�lja: a J�zus Krisztus napja. A gy�lekezetben v�gzett munka a teljess�gre utal. Nem a kereszty�n ember hal�l�val v�gzõdik be ez a munka, hanem J�zus Krisztus elj�vetele, a vil�gban val� gyõzelme, az �ltala val� �jj�teremt�s �ltal. Ekkor lesz minden k�sz. Isten munk�ja az Õ n�p�vel nem �sszef�gg�s n�lk�li t�rt�n�s, hanem egy folyamatos t�rt�n�s. Mondhatn�nk �gy is: �p�t�s, melynek van m�ltja, jelene �s j�võje. Ez az igazs�g elvesz a gy�lekezettõl minden dicseked�st, de ugyanakkor elvesz minden cs�gged�st.

Mivel a gy�lekezet az �r szolg�lat�ban �ll, olyan k�zel �ll az apostol sz�v�hez, hogy a J�zus Krisztus szerelm�vel v�gyakozik mindannyiuk ut�n. Bengel mondja ehhez a helyhez: P�lban nem P�l �l, hanem J�zus Krisztus. �gy P�lt nem P�l, hanem J�zus Krisztus sz�ve mozgatja.

A gy�lekezet �lete azonban nem �ll�, c�lhoz �rt, mozdulatlan, hanem �lland�an n�vekvõ �let. Van valami a kereszty�n �letben, ami hat�rtalan n�veked�sre k�pes: a szeretet. P�l im�dkozik a gy�lekezet szeretet�nek a n�veked�s��rt. M�gpedig az�rt im�dkozik, hogy a gy�lekezet szeretete ismeretben (epign�sis) �s praktikus �t�lõk�pess�gben (aisthesis) n�vekedj�k. A szeretetnek ebben a k�t aj�nd�kban az�rt kell n�vekednie, mert a szeretet szolg�lata, „c�lhoz �r�se” ig�nyli, hogy a szeretet legyen �lesen l�t�, s ne legyen vak szeretet. Az �let neh�z helyzeteket teremt �s ezekben a szeretetnek tudnia kell, hogy mit tegyen �s hogyan tegyen. N�vekednie kell a szeretetnek a „t�j�kozotts�g”-ban. �gy a n�veked�s a szeretet t�rgy�ra vonatkozik. De az�rt is n�vekednie kell a szeretetnek az ismeretben, hogy meg�t�lhesse a k�l�nbs�geket. Ahhoz, hogy a szeretet szolg�lni tudjon, c�lhoz �rjen, sz�ks�ge van a k�l�nb�ztetni tud�sra. Arra, hogy a kicsit kicsinek, a nagyot nagynak l�ssa. Ne l�ssa egyform�nak, ami nem az �s ne l�ssa k�l�nb�zõnek, ami egyforma. �gy tud a szeretet betekinteni a m�sik ember helyzet�be s �gy ismeri az eszk�z�ket, melyek �ltal a m�sik emberen k�lsõleg �s belsõleg seg�thet.

Az�rt is im�dkozik P�l, hogy a gy�lekezet legyen tiszta �s feddhetetlen. Mit jelent ez? Akkor �rtj�k j�l ezt a k�r�st, ha a 6. versre gondolunk: aki elkezdette bennetek a j� dolgot, elv�gzi a Krisztus J�zus napj�ra. A tiszta �s feddhetetlen nem jelenthet valamilyen bûntõl val� �rintetlens�get, melyet az ember maga munk�lna. Ez �ppen a tiszt�talans�got �s a szeplõt jelenten�. Tiszta �s szeplõtlen az, aki Isten megszentelõ munk�j�ban hisz �s annak engedelmeskedik. Ezt igazolja, hogy a gy�lekezet J�zus Krisztus �ltal lesz az igazs�g gy�m�lcs�vel teljes. N�la n�lk�l a gy�lekezet semmit sem cselekedhetik. Krisztus a szõlõtõ, a filippibeliek a szõlõvesszõk. Ez az igazs�g az Isten igazs�ga, a hit igazs�ga, a J�zus Krisztus �ltal val� igazs�g. Az igazs�g gy�m�lcse abban �llhat, hogy l�p�srõl l�p�sre Isten igazs�g�n�l maradunk, azt igaznak tartjuk. Meg nem szûnni a kegyelemhez ragaszkodni, a kegyelem vonz�s�t k�vetni. Ebben �ll az ember tisztas�ga �s feddhetetlens�ge. Csak ebben.

Fil. 1,12–18a. Krisztus dicsõ�ttetik P�l �lete, vagy hal�la �ltal.

E szakaszban kezdõdik a lev�l tulajdonk�ppeni t�rgya. A filippibeliek agg�dnak: mi lesz az evang�lium �gy�vel, ha P�l b�rt�nben van. Erre az aggodalomra felel itt P�l. A gy�lekezet az�rt agg�dik, hogy mi lesz P�llal, P�l viszont arr�l �r, hogy mi van az evang�lium �gy �vel. Az �gy, amit szolg�l, fontosabb, mint õ maga. „Azt k�rditek, hogy vagyok? Az evang�lium �gye j�l �ll, j�l vagyok”. „Nincs itt elnyomva az emberire val� tekint�s, de a szem, amelyik n�z, a Krisztus szolg�j�nak szeme, mely az �r akarata �s terve szerint n�z” (Barth).

A filippibeliek �gy l�tj�k, hogy P�l fogs�ga az evang�lium �gy�re rosszat jelent. A b�rt�n nem teljes akad�lya az evang�lium�rt v�gzett szolg�latnak? P�l felelet�bõl az csend�l ki, hogy az evang�lium�rt v�gzett szolg�lat nem az ember elgondol�sa szerint t�rt�nik. Isten megteheti, a lehetetlent: �ppen az akad�lyok �ltal viszi elõre az Õ �gy�t. Az evang�lium �gye oly helyzetekben is haladhat elõre, melyekben mi azt el sem tudjuk k�pzelni. Ezt a titkot kell a filippibelieknek megismerni�k. P�l Krisztus �gy�nek a „hasonlatoss�g�ra” szolg�l. Mi jellemzi ezt az �gyet? Isten egysz�l�tt Fia kereszthal�l�ban, a legnagyobb „veres�gben” aratta a legnagyobb gyõzelmet.

Az evang�lium terjed a pret�ri�nusok k�z�tt. Ha P�l a levelet Ef�zusb�l �rta, ez a kifejez�s jelenthette a helytart�i palot�t, ennek lak�it, s esetleg az ott �llom�soz� pret�ri�nus katon�kat. De P�l szenved�s�t Isten nemcsak �gy haszn�lja fel, hogy megteszi a lehetetlent: azon a helyen, ahol van, gy�lekezetet hozott l�tre, hanem P�l szenved�se erõforr�s lett a gy�lekezet sz�m�ra. T�bben nagy b�tors�ggal merik sz�lni az ig�t. Az �gy�rt odaad� �let a m�sokra hat� �let. Isten besz�de nincs bilincsbe verve (2Tim 2:9). Besz�lhet�nk ige n�lk�li misszi�r�l (1Pt 3:1). P�l �lete nemcsak az�ltal volt szolg�lat, hogy az evang�liumot hirdette, hanem az�ltal is, hogy szenvedett az evang�lium �gy��rt.

Hogy az evang�lium �gye nincs emberekhez k�tve, P�l az�ltal is meg akarja vil�g�tani, hogy besz�l az evang�lium t�bbi munk�s�r�l. K�t t�bort k�l�nb�ztet meg k�z�tt�k. Az egyik t�bornak nem tiszt�k a sz�nd�kai: irigykednek P�lra sikerei miatt, s t�l akarj�k õt sz�rnyalni. P�lban ink�bb az ellenfelet, mint a kereszty�n testv�rt l�tt�k. P�l �ltal magukat vissza szor�tva �rzik, s eddigi h�rnev�k�rt agg�dnak. �r�lnek, hogy P�lt a szolg�latb�l kikapcsolt�k azok, akik lez�rt�k. Nincs �tban: r�gi tekint�ly�ket �jra visszaszerezhetik. N�pszerûs�gre v�gynak, h�veket akarnak szerezni maguknak. Belekeveredett munk�jukba az az indulat is, hogy magatart�sukkal P�l szenved�s�t megn�velj�k.

A m�sik t�bor tiszta l�lekkel, az evang�liumhoz val� tiszta magatart�ssal szolg�l. Szolg�latukban a fõ szempont: az evang�lium v�delme, szolg�lata. Az egyik csoportnak az evang�lium eszk�z a maga �rv�nyes�l�s�re, a m�sik �let�t adja szolg�lat��rt. De az evang�lium �gye annyira Isten kez�ben van, hogy m�g a sz�nbõl val� szolg�latot is fel tudja haszn�lni az evang�lium �gy�nek elõbbrevitel�re. P�l nem vez�re az �gynek, hanem a t�bbiekkel szolg�l� munkat�rs.

Figyelj�k meg j�l. P�l nem ezt �rja: Az a fontos, hogy J�zusr�l valamit mondanak, amit mondanak, nem is olyan fontos. P�l a Gal 1:8–9-ben kifejtette, hogy az �zenet tartalm�nak milyen jelentõs�get tulajdon�t. A t�vtan�t�soknak nem �r�lt volna azzal az olcs� vigasztal�ssal: valamik�ppen a Krisztus �gye ez�ltal is elõre megy. E helyen nem P�l gnosztikus, j�daista ellenfeleirõl van sz�. Ezekkel P�l m�sk�nt vit�zott, ezekrõl nem mondta volna, hogy Krisztust hirdetik. Itt nem az evang�lium tartalm�r�l van sz�, hanem az evang�lium hirdet�s�nek mot�vum�r�l. �gy is mondhatn�nk: preszt�zs k�rd�srõl. Azon emberek �ltal is, akik irigys�g �s verseng�s �ltal szolg�lnak, Krisztus hirdettetik. Mivel val�di evang�liumot hirdetnek, P�l t�ln�z a tiszt�talan mot�vumokon. Milyen nagy itt P�l! Ez az �nzetlens�g, melyet csak a Krisztus lelke munk�lhatott, minden szem�lyes �rdeken fel�l emelkedik. Krisztusnak kell egyed�l hirdettetnie. Ahol ez t�rt�nik, ott van ok az �r�mre. Ha ezek az ellenfelek P�lnak szem�ly szerint f�jdalmat okoznak, mit sz�m�t? Õk is seg�tik, hogy Krisztus �gye m�sok sz�m�ra ismertt� legyen. A mot�vum lehet nem j�, de az eredm�ny j�. B�r a j� ellenfelei �ltal terjed, de terjed. A sz�nbõl val� szolg�lat is viszi elõre az �r �gy�t �s ennek �r�l.

Fil. 1,18b–26. A hit bizonyoss�ga a „bizonytalans�gban”.

P�l e szakaszban nem �gy sz�mol be �gy�rõl, mintha annak kimenetel�rõl emberileg bizonyos lenne. Egy dolog felõl azonban bizonyos: az �r �gy�re n�zve csak j� sz�rmazhatik mindabb�l, ami vele t�rt�nhet. A v�gsõ eredm�ny kialakul�s�ban k�t eszk�zt eml�t: az egyik a gy�lekezet k�ny�rg�se, mellyel a gy�lekezet P�llal egy�tt elfogadja Isten akarat�t. P�l is testben �l, s a test tiltakozik a szenved�s �s a hal�l ellen. �gy erõtlens�g�nek sz�ks�ge van a gy�lekezet im�ds�g�ra. A m�sik a Szentl�lek hathat�s seg�ts�ge. A Szentlelket P�l a Krisztus lelk�nek nevezi. Az�rt nevezi annak, mert J�zusnak is minden jav�ra szolg�lt, amit az Atya adott neki. J�zus meg�g�rte, hogy az �v�i r�sz�re m�s vigasztal�t (seg�tõt) k�ld az Atya. A tan�tv�nyok minden per�ben, amikor az evang�lium�rt vonj�k õket felelõss�gre, a Krisztus Lelke „helyt �ll” az �v�i�rt (Mt 10:20).

Az esengõ v�r�s (R�m 8:19) nem olyan v�r�s, melyben az ember megsz�gyen�lhet, hanem „v�lasszal teljes k�rd�s, beteljesed�ssel teljes rem�nyked�s”. (Barth)

P�lnak egy a fontos: „Krisztus naggy� legyen �s dicsõ�ttess�k az 5 �let�nek minden k�r�lm�nye �ltal”. �s ez a hite szerint megt�rt�nik att�l f�ggetlen�l, hogy pere hogyan dõl el: ak�r �lete, ak�r hal�la �ltal. Sz�m�ra mind a kettõ nyeres�g, mert sz�m�ra �lni nem azt jelenti csup�n, hogy testben van, hanem azt jelenti, hogy Krisztusb�n van. A d�ntõ magyar�zat ehhez a helyhez a Gal 2:20. A hal�l is nyeres�g, mert �ltala eljut �lete v�gsõ, teljes megold�s�hoz. Meghalni azt jelenti, mint elk�lt�zni (2Kor 5:8) �s Krisztussal lenni, az �rn�l otthon lenni. Nem a muland�s�gnak �s �r�kk�val�s�gnak az ellent�t�tõl van itt sz�, hanem a hal�lr�l, mint nyeres�grõl, az �let beteljesed�s�rõl.

„Krisztus magasztalni fog az �n testemben.” P�l nem volt plat�nikus, aki csak a lelket �rt�kelte, a testet megvetette. Tudta, hogy a test halott a bûn miatt (R�m 8:10). De ez nem azt jelentette, hogy a testet az egyed�l fontos l�lek h�vely�nek tekintette. P�l nagyon j�l l�tta, hogy �let�nk mennyire a testhez van k�tve �s �let�nknek mennyire sz�ks�ge van a testre. Ez�rt sz�l�tja fel a r�mabelieket: Sz�nj�tok oda testeteket Istennek kedves �ldozatul (R�m 12:1). Ez�rt tudja azt is, hogy J�zus felmagasztaltat�sa teste �ltal is t�rt�nik, A nyomor�s�gos test J�zus dicsõ�t�s�nek az eszk�ze lehet. M�gpedig ak�r �lete, ak�r hal�la �ltal. P�l �nmaga belsõ v�v�d�s�t �rja le, amikor ezt �rja: melyiket v�lasszam, meg sem mondhatom. Jobb lenne elk�lt�zni, de a gy�lekezetnek ez idõ szerint m�g sz�ks�ge van szolg�lat�ra. Nem az�rt v�gyik elk�lt�zni a testbõl, mert csal�dott az �letben, hanem mert a f�ldi �letet levetve Krisztussal lenni jobb. De amikor a jobb �s sz�ks�gesebb k�z�tt kell v�lasztania, nem azt n�zi, hogy mi a jobb, hanem azt, hogy mi a sz�ks�gesebb. �s a testben megmaradni sz�ks�gesebb. A testben val� �letet arat�snak nevezi. Mi�rt arat�snak? Nem az�rt, mintha nem kellene tov�bb sz�ntania �s vetnie, csak a meg�rt gy�m�lcs�ket betakar�tana. Hanem az�rt mert �let�nek feladata Krisztus munk�j�nak betakar�t�sa. Krisztus az õ f�ldi �let�nek is lehetõs�ge. A v�gsõ d�nt�st Istenre b�zza: a k�t lehetõs�g k�z�tt v�gsõ soron õ d�nt. Hiszi, hogy Isten is amellett d�nt, ami sz�ks�gesebb, s a gy�lekezet tov�bbi szolg�lat�val az �rban dicsekedni fog. De b�rhogy v�gzõdj�k is �gye, megsz�gyen�lni nem fog. Akik az �r mellett hûs�gesen szolg�lnak, azok akkor sem sz�gyen�lnek meg, ha a vil�g szerint elbuknak. Sz�gyent vallani P�l sz�m�ra nem azt jelenti, mint a pert �s az �letet elveszteni, hanem azt, ha hûtlen lesz az �rhoz.

Fil. 1,27–30. Hit �s szenved�s.

A gy�lekezet sz�m�ra az elsõrendû feladat, hogy Krisztus evang�lium�hoz m�lt�an viselje mag�t, nem az, hogy P�l �lete felõl agg�dj�k. �lljanak meg f�rfiasan, erõsen, hitvall�an, egy l�lekkel viaskodva az evang�lium �gy��rt. A Filippi lev�l nemcsak egy szenvedõ ember �ltal, hanem egy olyan gy�lekezethez �ratott, mely szorongattat�sban �l, melynek pr�bat�tele nem szûnt meg P�lnak a filippi fogs�gb�l t�rt�nõ elbocs�t�s�val (ApCsel 16:35–39).

A gy�lekezet ne valaki ellen k�zdj�n, hanem az evang�liumba vetett hit�rt tusakodj�k. A gy�lekezet k�zdelme nem harc m�sok ellen, hanem rend�thetetlen kitart�s m�sok t�mad�sa k�z�tt. Ne f�ljen az ellens�gtõl, ne agg�dj�k, ne h�tr�ljon meg. Megt�rt�nhetik, hogy k�lsõleg n�zve sohasem gyõzedelmeskedik. Ur�t a kereszthordoz�snak, a szenved�snek, a „legyõzettet�s”-nek az �tj�n kell k�vetnie. Ha ezt teszi, akkor jell� lesz a vil�gban. �gy is mondhatjuk: A gy�lekezet szenved�se jele annak, hogy benne van a Krisztus k�vet�s�ben.

A h�võ ember tudat�t �ltal�ban ez az igazs�g hat�rozza meg: Krisztus �n�rtem. Krisztus k�vet�s�ben ez igazs�g mell� azonban oda kell tennie m�g egy m�sik igazs�got: �n a Krisztus�rt. Az elsõ igazs�g a m�sodikban teljesedik be. P�l ezt �rja a gy�lekezetnek: gazdagon megvannak �ldva, mert Krisztus�rt lehetnek. A Krisztus�rt val� �let akkor lesz k�l�n�sk�ppen nyilv�nval�v�, ha szenved�nk �rte. Mert a hitben val� kegyelmet fel�lm�lja a szenved�sben val� kegyelem. Isten nagy kegyelme, hogy veres�gben �s nem gyõzelemben �lhet�nk �rte (1Pt 2:20). Isten kegyelme az, hogy az ember �ldozatot hozhat, hogy Isten dicsõ�tess�k. Nagy kegyelem, ha az �r valakit nemcsak arra m�ltat, hogy benne b�zzon, hanem arra is, hogy �rte mindent fel�ldozzon.

Az �r�rt val� szenved�s a legszorosabb kapcsolatban van a Krisztus keresztj�vel (1Pt 1:17). A szenved�s a „Krisztussal val� k�z�ss�g konkr�t alakja” (Barth). Az Õ keresztje n�lk�l a tan�tv�nynak sem lenne. keresztje. A kereszty�n ember szenved�s�vel r�szt vesz Krisztus szenved�s�ben, s az Õ nyomdokait k�veti (1Pt 2:21). A J�zus�rt val� szenved�s nem keserû sors, amibõl az ember kiv�gyik, hanem aj�nd�k, mely a Krisztushoz val� tartoz�st mutatja, s a megv�lt�s aj�nd�ka. Ezt a szenved�st l�thatja a gy�lekezet P�lon, aki �nekelt a b�rt�nben Sil�ssal, mert a szenved�s sz�m�ra a Krisztus�rt val� szenved�s �s �gy kegyelem volt.