1 Kor. XIII. R�SZ

A „szeretethimnusz” magyar�zata nehezebb, mint amilyennek l�tszik. Annyi bizonyos, hogy nem m�st�l vett �t P�l �sszef�gg� hagyom�nyanyagot, amikor ezt a sz�rnyal� k�ltem�nyt alkotta, hanem az adott korinthusi helyzetben sz�ks�ges mondanival� ihlette meg. Nevezetesen az, hogy semmif�le kegyelmi aj�nd�k sem hasznos szeretet n�lk�l. Ha valakit�l �r�s k�zben �tvett valamilyen gondolatot, az csak maga J�zus lehetett (v�. a 2. v.-et Mk 11:23k.-vel, ahol J�zus a hegyeket mozgat� hitr�l tan�tott). S�t, azt mondhatjuk, J�zus szeretetparancs�t fejti ki P�l e fejezetben. A fejezet m�faja �n. „enkomion”, ami valakinek a dics�rete volt az antik korban �gy, hogy el�bb szem�ly�r�l, azt�n tev�kenys�g�r�l, v�g�l megbecs�l�s�r�l sz�ltak. �gy, a szeretetr�l sz�lva P�l le�rja az 1–3-ban: ki a szeretet? (felelete: aki n�lk�l semmilyen karizma sem �r semmit), azt�n le�rja: mit tesz a szeretet (4–7), v�g�l mi a szeretet dics�s�ge: az, hogy sohasem m�lik el, mindig sz�ks�g van �s lesz r� (8. �s 13. versek). A 9–12. versek exkurzust adnak metaforak�nt.

1 Kor. 13,1–3.

E h�rom versben �t �zben tal�ljuk a „ha” k�t�sz�t egy-egy felt�teles mondat elej�n. H�romszor fordul el� a „szeretetem pedig nincs” kifejez�s. K�tszer pedig a „semmi vagyok”, illetve „semmi hasznom abb�l” v�gk�vetkeztet�s szolg�lja a mondanival� d�bbenetes hat�s�t. Az itt szerepl� „�n” nemcsak az apostol, hanem egy t�pus, aki szeretet n�lk�l pr�b�lna naggy� lenni a gy�lekezetben vagy Isten el�tt. Mintha a 12. fejezet sorrendj�hez k�pest ford�tottan sz�lna n�h�ny kiemelt lelki aj�nd�kr�l az�rt, hogy bebizony�tsa: m�g, ezek is �rt�ktelenek szeretet n�lk�l. Els� a nyelv, ak�r emberi, ak�r angyali (2Kor 12:4 sz�l az angyali besz�dr�l). Szeretet n�lk�l a nyelveken sz�l�s, de minden m�s besz�d is csup�n hang, zaj, tartalom n�lk�l. P�ldak�nt a pog�ny, s�t ext�zist gyakorl� szertart�sokn�l haszn�lt tompa hang� f�mdarabra (chalkos) �s a k�t darabb�l �ll�, �ssze�thet� gongra (cint�ny�r) utal, amit a harcban is haszn�ltak (az alaladz� ige harci ki�lt�s volt). Ezek csup�n hangulatot teremtenek, esetleg b�dulatot, ext�zist produk�lnak, de nincs �zenet�k, mondanival�juk. A m�sik lehet�s�g a pr�f�cia valamilyen magas foka volna. L�ttuk az el�z� fejezetben, hogy a pr�f�t�k a titkokat �rtett�k meg. De mit �rne minden titokba belel�tni szeretet n�lk�l? Megk�rdezhetj�k: a szeretet titk�ba betekinthet�nk-e, ha benn�nk nincs szeretet? Ez lehetetlen – adja meg az apostol a v�laszt. H�t az a hit, mely hegyeket k�pes „�thelyezni” (methistanai)? Ha van bennem ilyen, szeretet pedig nincs, akkor „semmi vagyok”. A 3. vers olyan embert mutat be, aki vagyon�t (h�parchonta) apr�nk�nt, morzs�nk�nt adja oda m�soknak eledel�l (ps�mis�). Olyanra gondoljunk, akin�l nemcsak a saj�tj�r�l val� lemond�s k�pess�ge tal�lhat�, hanem m�g egy �letet odaad� szeg�nygondoz�sa is. Semmit sem fog �rni ez szeretet n�lk�l. Az utols� p�lda sz�vege vitatott. Lehet ka�ch�somai-t olvasni, akkor jelent�se: dicsekedni. „Ha testemet odaadom (ti. �ldozatul), hogy dicsekedjem…”, akkor abb�l semmi hasznom nincs. Ha a helyes olvasat: „ha t�zre adom testemet”, ez akkor is t�bb�rtelm�. Lehet ugyanis m�rt�rium v�llal�sa (v�. D�n 3; m�g kereszty�n v�rtan�k el�get�se akkor nem volt), de lehet �nk�ntes megenged�se annak, hogy test�nkbe a rabszolgas�g b�lyeg�t s�ss�k. Szerint�nk P�l erre gondolt, ugyanis ez illik legjobban a sz�veg�sszef�gg�sbe: valaki apr�nk�nt j�t�konys�gi c�llal fel�leti a szeg�nyekkel a vagyon�t, v�g�l �nmag�t is eladja rabszolg�nak (rabszolgab�lyeget s�ttet mag�ba), hogy saj�t test�nek �r�val is j�t�konykodj�k. De ez sem �r semmit szeretet n�lk�l!

1 Kor. 13,4–7.

Miut�n h�romszor, egyes olvasatok szerint k�tszer, eml�ti az apostol az agap�-szeretet sz�t, felsorolja annak 15 (!) ism�rv�t. El�sz�r k�t pozit�vat eml�t, ezt 8 negat�v jellemz�s k�veti (milyen „nem” a szeretet), majd n�gy pozit�v tulajdons�ga k�vetkezik a szeretetnek „mindent” t�rgyesettel, v�g�l egy pozit�van negat�v z�r�s: „sohasem” van a v�g�n. A 4. v.-ben a szeretet k�t pozit�v tulajdons�ga, hogy hosszan t�r �s j�s�gos. Az el�bbi sz� (makroth�me�) alig fordult el� a prof�n g�r�g nyelvben, ann�l t�bbet a LXX-ban, ahol Istennek azt a tulajdons�g�t jelezte, hogy � visszatartja jogos haragj�t az emberek ir�nt. A j�s�goss�g P�lnak egy m�sik levele szerint a L�lek gy�m�lcse (Gal 5:22). A nyolc negat�v tulajdons�g k�z�l (persze ezek erk�lcsileg mind pozit�v jelleg�ek) az els�, hogy a szeretet nem verseng. L�tjuk, hogy most a korinthusi viszonyokra alkalmazott finom c�lz�sok k�vetkeznek: �k voltak egym�ssal verseng� p�rtokra szakadva. A k�vetkez� �rdekes sz�: perpere��-dicsekv� retorikai teljes�tm�ny, kev�s tartalommal, hangut�nz� jelleggel. Az �res, de fennh�j�z� besz�d kig�nyol�sa. Ezut�n a felfuvalkodotts�g �s a szeretet egym�st kiz�r� volt�val tal�lkozunk. A szeretet nem fuvalkodik fel. Az 5. v.-ben az askh�mone� az illetlen, a j�modorral ellenkez� (�ktelen) magatart�st jel�li. Ilyennek tekintette P�l a gy�lekezetben az illetlen �lt�z�k visel�s�t, az egym�ssal szembeni per ind�t�s�t. Azt�n azt is megtudjuk, hogy a szeretet nem keresi a maga haszn�t. Nem �gy, mint a most t�rgyalt nyelveken sz�l�s, mely ink�bb csak �nmag�t �p�ti. A k�vetkez� kifejez�s (ou paroks�netai) az ingerl�keny magatart�s kifejez�s�re szolg�l. Ha valaki mindig ideges reakci�kkal felel a m�sik f�l k�zeled�s�re, ott nincs jelen a szeretet mindent megv�ltoztatni tud� ereje. Az is idegen a szeretett�l, hogy felr�ja a rosszat. Nem vezet „tartozik – k�vetel” rovatot az elszenvedett s�relmekr�l. Semmilyen igazs�gtalans�gnak nem �r�l – hiszen azt szeretn� megsz�ntetni min�l sz�lesebb k�rben –, de tud �r�lni, ha a val�s�g �s igazs�g jut �rv�nyre (6). A 7. versb�l megtudjuk, hogy a szeretet elhordoz (9:12; 1Thessz 3:1.5), illetve elfedez mindent, bizalmat ad az emberek k�zti kapcsolatban (teh�t itt az egym�s ir�nti bizalomr�l, nem az Isten ir�nti hitr�l van sz�), rem�nykedik a m�sik el�ny�s v�ltoz�s�ban, �s megmarad a teher alatt (h�pomonia).

1 Kor. 13,8–13.

P�l a himnuszt a szeretet �lland�s�g�nak, megmarad�s�nak hirdet�s�vel fejezi be. A piptei ige sz� szerint eles�st jelent, itt a megbuk�s, �rv�ny�t veszt�s jelent�s�vel b�r. De ilyen a szeretettel nem t�rt�nhetik meg, mert az �r�kk� �rv�nyes. Ezzel szemben a pr�f�cia egyszer �rv�nytelenn� v�lik, hiszen mindig az id�nek csak egy r�szlet�re vonatkozik. Mire betelik, addigra m�r letelt a tov�bbi �rv�nye. A nyelvek megsz�nnek, hiszen az a b�n k�vetkezm�nye volt (1M�z 11). Az ismeret is �rv�ny�t fogja vesz�teni, hiszen csak egy r�sz�t tartalmazza az igazs�gnak �s nem annak teljess�g�t. Ismereteink �s pr�f�t�l�sunk r�sz szerinti, hiszen a v�ges nem fogadhatja be a v�gtelent (K�lvin), �s mi v�ges emberek vagyunk. Istenr�l alkotott fogalmainkba az � teljess�ge nem f�r bele. De el fog j�nni a teljess�g. A vil�gt�rt�nelem a v�g�hez fog �rni �s elj�n a teljess�g az istenismeret szempontj�b�l is, �s akkor r�szletismereteinknek sem lesz m�r �rtelme. A 11. v. a kiskor�s�g �s nagykor�s�g p�ld�j�val vil�g�tja meg ezt. A kiskor� besz�de, t�rekv�sei �s gondolkod�sa a kiskor� �letkori saj�toss�gainak megfelel�. Ezt a norm�lis fejl�d�s sor�n a feln�tt elhagyja, „kin�vi”. Ez a term�szetes. Gyeng�d c�lz�s ez arra, hogy a korinthusi p�rtoskod�k, elbizakodottak, rendetlen �let�ek, kegyelmi aj�nd�kaikon verseng�k m�g kiskor�ak a kereszty�ns�gben, b�rmennyire is t�l j� v�lem�nnyel vannak �nmagukr�l. A 12. v. az �kori, f�mb�l csiszolt, csak hom�lyos (enigmatikus = tal�nyszer�) l�tv�nyt ad� t�k�rr�l besz�l: �gy, t�k�r �ltal l�tunk most, ha Isten dolgait vizsg�ljuk. De egyszer elj�n a teljess�g. Akkor �gy ismer�nk majd, ahogy minket ismer Isten: vagyis t�k�letesen. Ez a kereszty�n „ismeretelm�let”, vagy ink�bb ilyen a kereszty�n rem�nys�g.

Befejez�s�l az apostol a „most”-r�l, a jelenr�l sz�l. H�rom nagy �rt�ket sorol fel, ezek: hit, rem�ny �s szeretet. Mindegyik nagyobb b�rmely eddig felsorolt karizm�n�l. A L�lek gy�m�lcse mindegyik. De a szeretet kiv�lik a h�rom legnagyobb �rt�k k�z�l, mert „oda�t” m�r sem hitre, sem rem�nys�gre nem lesz sz�ks�g, ha majd sz�nr�l sz�nre, k�zvetlen�l l�tjuk Istent. A szeretetnek viszont ott is �s akkor is meglesz a szerepe. Az�rt nem fogy el, mert mindig sz�ks�g lesz r�.