Csel. XXV. R�SZ

Csel. 25,1–5. Fesztusz Jeruzs�lemben.

Az �j helytart� hivatalba l�p�s�vel �jra napirendre ker�lt P�l �gye. Fesztusz m�s embert�pust testes�t meg, mint F�lix. A zsid�k az �j helytart�t ki akart�k haszn�lni. �ltala szerett�k volna el�rni azt, amit az el�z� esetben nem tudtak. Szerett�k volna, ha siker�l t�le egy olyan �g�retet nyerni�k, amelynek �rtelm�ben P�l �gy�t Jeruzs�lemben t�rgyalhatj�k. Fesztusz tisztelg� l�togat�s�t felhaszn�lj�k arra, hogy a maguk oldal�ra �ll�ts�k R�ma �j helytart�j�t. A f�papok eml�t�se az�rt jogos a sz�vegben, mert az el�z�, a hivatalb�l lel�p� f�papok is megtartott�k a f�papi c�met. A pr�toi a legel�kel�bb, legtekint�lyesebb r�sze Izr�elnek. Gyilkos sz�nd�kuk �jra fel�led. Ugyanazt tervezik Fesztusz hivatalba l�p�se ut�n is, mint amit az el�z� helytart� uralkod�sa alatt szerettek volna megval�s�tani. P�lt a t�rv�nyes elj�r�s megker�l�s�vel akarj�k meg�lni. A gonosz indulatok ellen nem j� orvoss�g az id� m�l�sa, csak a megfelel� alkalom kell, �s m�ris jelentkeznek. Meg�j�tj�k a P�l ellen sz�l� feljelent�st �s cselvet�st. A politikai hat�s�g seg�ts�g�vel akarj�k el�rni c�ljukat. Fesztusz a t�rv�nyess�g keretei k�z�tt marad. Udvariasan elutas�tja, ami k�r�s�kb�l jogtalan, ami azonban jogos, azzal k�sz foglalkozni. �vatosan fogalmaz, semmif�le hamis rem�nys�gre nem ad alapot. Elk�pzelhet�, hogy Jeruzs�lemben tudom�s�ra jutott, hogy mi�rt ker�lt el onnan P�l. Minden felel�ss�gteljes �j hivatali tisztvisel� t�j�koz�dik a hivatal �tv�tel�vel r� v�r� �gyekr�l. Fesztusz b�r �j ember, de nem naiv. A hivatalba l�p�s alkalma szok�s szerint az aj�nd�koz�s alkalma is, a kegy gyakorl�sa szok�sos ilyenkor, hogy az �j helytart� megnyerje a provincia lak�inak j�indulat�t. Erre Fesztusz is t�rekszik, azonban nem ember�let fel�ldoz�sa �r�n. A tisztelg� l�togat�s alkalm�val j�zan marad. Meg nem engedett eszk�z�k ig�nybev�tel�vel nem keresi a provincia lak�inak kegyeit. Tud igent mondani arra, ami jogos, de tud nemet is mondani arra, amir�l �gy �rz�keli, hogy jogtalan, m�g akkor is, ha nagyon sz�pen van csomagolva. A l�tszat nem t�veszti meg. A t�rv�nyess�g l�tszata m�g�tt ez esetben is gonosz indulat a motiv�ci�. A jogosnak l�tsz� k�r�s jogtalan gaztett v�grehajt�s�hoz seg�ten� a k�r�s el�ad�it. Ezt nem teljes�ti Fesztusz.

Csel. 25,6–12. P�l kihallgat�sa Fesztusz el�tt: a cs�sz�rhoz fellebbez.

A b�r�s�gi t�rgyal�st Luk�cs r�viden summ�zza. Tartalma m�r az el�z� r�szletb�l ismert. A jeruzs�lemiek v�dja a r�gi, bizony�t�k n�lk�l. P�l egyenk�nt visszautas�tja a v�dakat, sem a t�rv�ny (ApCsel 21:21), sem a templom (ApCsel 21:28), sem a cs�sz�r ellen nem v�tett. Ez �j mozzanat az eddigiekhez k�pest. Ellenfelei egyre ink�bb politikai s�kra igyekeztek terelni P�l �gy�t, hogy �gy eredm�nyes legyen az ellene val� szervezked�s�k. A kaisara epikaloumai nem fellebbez�st jelent egy alacsonyabb b�r�i f�rumt�l egy magasabbhoz, hanem a r�mai polg�rjog egyik r�szlet�nek �rv�nyes�t�s�t, mely szerint a r�mai polg�r a helyi hat�s�gok b�rmelyike el�tt bejelenthette azt az ig�ny�t, hogy az illet�kes helyi hat�s�g helyett R�m�ban, a cs�sz�ri b�r�s�g el�tt szeretn� folytatni per�t. P�l Jeruzs�lem helyett R�m�t v�lasztja. K�sz J�zus�rt a hal�lt is v�llalni, viszont nem akar igazs�gtalan cselvet�s �ldozat�v� v�lni. Els�sorban nem az �let�t v�di, hanem a jogoss�g, t�rv�nyess�g �rv�nyes�l�s��rt harcol. Tudat�ban van annak, hogy a helytart� hat�sk�re behat�rolt. Azt is l�tja, hogy Fesztusz – b�r az �gy int�z�s�ben lend�letes – a t�rgyal�s folytat�s�ban nem akar merev lenni �s �gy felvetette k�rd�s form�j�ban P�lnak ellenfelei javaslat�t is, P�l azonban a helytart� kell� hat�rozotts�g�r�l nincs meggy�z�dve. Nem tudja biztosan, hogy mire sz�m�that r�sz�r�l, nem ker�tik-e ellenfelei hat�suk al�. P�l mindenesetre jobban ismeri a helyzetet, mint az �j, tapasztalatlan helytart�, ez�rt �l azzal a jog�val, amely minden r�mai polg�rnak lehet�s�ge. Fesztusz v�g�l – tan�cskoz�suk eredm�nyek�nt – P�l k�r�s�t hat�rozatk�nt mondja ki.

Csel. 25,13–22. Agrippa kir�ly l�togat�sa Fesztuszn�l.

Marcus Julius Agrippa (vagy II. Agrippa) I. Agrippa fia, II. Her�des d�dunok�ja. Apja hal�la ut�n (ApCsel 12:23) Klaudiusz udvar�ban nevelkedett. � az utols� izr�eli kir�ly a Her�des-dinaszti�b�l. Palesztin�nak csak egy kis r�sz�n uralkodott, Galilea �s P�rea tartozott hozz�. Kir�lys�g�t kiz�r�lag R�m�nak k�sz�nhette. A cs�sz�r kegyeltje. J�indulat�, de gyengekez� ember. Testv�re, Berenik� (Veronika) feslett �let� n�, aki egy ideig a kegyes zsid� asszony szerep�t is j�tszani igyekezett. Agrippa h�rom le�nytestv�re k�z�l � volt a legid�sebb. Meglep�, hogy a kir�ly keresi fel testv�r�vel a helytart�t, �s ez nem ford�tva t�rt�nik. Ez a kir�lys�g R�ma kegyeinek f�ggv�nye, �gy �rthet�, hogy a helytart� j�indulat�t igyekszik biztos�tani. Fesztusz el�kel� vend�geinek, a kir�lyi testv�rp�rnak – miut�n m�r n�h�ny napig �lvezt�k vend�gszeretet�t – P�l �gy�r�l is besz�mol, hangs�lyozva saj�t, a r�mai jognak megfelel� elj�r�s�t �s utalva a feljelent�k korrupci�ra cs�b�t� aj�nlat�ra. A maga jav�ra sz�p�ti a t�rt�netet. A zsid� elj�r�ssal szemben a r�mai gyakorlatot tartja korrektnek, mint ahogyan val�ban az is az. A szem�lyis�g jog�nak tiszteletben tart�s�t hangs�lyozza. R�ma jog�llam �s a t�rv�nyes elj�r�st vit�s �gyekben minden polg�ra sz�m�ra biztos�tja. Ez esetben is ezt tette. Az el�z� r�szletek alapj�n nyilv�nval�v� v�lt, hogy R�ma biztos�totta a v�delmet P�lnak v�dl�ival szemben, de a v�dakat nem tudt�k bizony�tani. Az apostol v�dl�it nem a t�nyek, hanem az indulatok mozgatt�k. Fesztusz azt l�tja, hogy a politikai v�dak P�l ellen nem �llj�k meg a hely�ket, a vall�si t�m�hoz viszont nem �rt, �gy nem is tud hozz�sz�lni. A vita t�m�ja J�zus, akir�l P�l azt �ll�tja, hogy �l, j�llehet meghalt. Ez�rt gondolt voltak�ppen arra, hogy szak�rt�k d�ntsenek az �gyben. P�l viszont – �ppen az�rt, mert tudja, hogy az �n. szak�rt�k r�sz�r�l nem v�rhatja az igazs�g kider�t�s�t – nem sz�m�that t�rgyilagos �t�letre, hanem csak er�szakos hal�lra, �gy semmik�ppen nem akar Jeruzs�lembe menni. Fesztusz t�bbsz�r hangs�lyozza Agrippa kir�ly el�tt, hogy � nem tartotta �t�letre m�lt�nak P�lt. Semmi olyan politikai v�d nem bizonyult r�, amely alapja lehetett volna az �t�letnek. P�l k�r�s�nek tett eleget, amikor a cs�sz�r d�nt�s�ig �rizetben tartotta. P�l viszont tudta, hogy a jelenlegi szitu�ci�ban egyed�l r�mai �rizetben tudhatja biztons�gban az �let�t. Isten n�pe gyilkos sz�nd�k�val szemben a r�mai katon�k �rizete jelenti sz�m�ra az �let felt�tel�t. R�mai ember sz�m�ra a P�l k�r�li vita, az eg�sz �gy teljesen �rthetetlen �s idegen. A sebastos „tiszteletre” – „im�datra m�lt�”, a latin „Augustus”-nak felel meg, a magyar „�szents�ge” c�mmel azonos. A fels�g az imper�torok c�me Augustus Octavianus �ta csak�gy, mint a kyrios. A t�rgyal�s c�lja csak az, hogy Fesztusz adatot nyerjen, amellyel meg tudja okolni P�l fogs�g�t: V�lem�nye szerint ugyanis P�l �gye nem b�r�s�gi �gy. Int�zked�s�ben Isten gondvisel� kegyelme lesz val�s�gg� P�l sz�m�ra. Agrippa kir�lyt rendk�v�l �rdekli ez a nem mindennapi, k�l�n�s eset. Isten Krisztus �ltal adott kijelent�se teljesedik be az apostolok bizonys�gt�tel�re vonatkoz�an, kir�lyok �s helytart�k el�tt is meg kell sz�lalnia az evang�liumnak (Mt 10:18k.).

Csel. 25,23–27. Fesztusz �dv�zli a vend�geket �s megnyitja a rendhagy� �l�st.

Ez az utols� t�rgyal�sr�l sz�l� h�rad�s, amit Luk�cs P�l felt�n� r�szletess�ggel el�adott per�b�l k�z�l. Voltak�ppen ez nem b�r�s�gi t�rgyal�s, j�llehet a helytart� „kihallgat�snak” nevezi (ApCsel 25:26), a b�r�s�gi �gyek t�rgyal�term�ben vannak jelen (25:23), P�l bilincsben van (26:29), de a kihallgat�s ut�n nem hoznak sem felment�, sem el�t�l� hat�rozatot, az ugyanis m�r megsz�letett kor�bban, P�l k�r�s�nek megfelel�en. Ezt az eg�sz rendezv�nyt sokkal ink�bb a kir�lyi testv�rp�r kedv��rt szervezt�k meg, m�sr�szt a helytart�nak volt sz�ks�ge arra, amint eml�tette is, hogy legal�bb egy-k�t szempontot nyerjen ahhoz a h�rad�shoz, amit a fogollyal egy�tt a cs�sz�rnak el kellett k�ldenie. Az eddigi t�rgyal�s alapj�n elmarasztal�, terhel� bizony�t�ka ugyanis nincs P�l szem�ly�r�l. Az apostol lehet�s�get kap a kir�ly �s helytart� el�tti bizonys�gt�telre, �s � vil�goss� teszi, hogy annak az �gynek, amit k�pvisel, vil�gra sz�l� jelent�s�ge van, minden ember sz�m�ra sorsd�nt�. A v�g�n II. Agrippa kir�ly azonosul a helytart� v�lem�ny�vel. P�l ellen nincs terhel� bizony�t�k (v�. Lk 23:7kk.). Luk�cs r�szletes �s gondos h�rad�s�val meger�s�ti, hogy Isten �g�retei beteljesednek, az evang�lium egyre sz�lesebb k�rben v�lik ismertt�. Az �dv�ss�g k�szen van minden ember sz�m�ra. Vannak, akik ez�rt m�g az �let�ket is kock�ra teszik. Vannak, akik elutas�tj�k, mert ragaszkodnak a megszokott �letst�lusukhoz. Vannak, akik vall�si fanatizmusb�l m�g az evang�lium hirdet�j�t is meg akarj�k �lni. A vil�g egy r�sze k�z�ny�s Krisztussal szemben, mert Isten tetteit bolonds�gnak tartja, m�sik r�sze elutas�tja, mert sz�m�ra botr�nkoztat� az emberben �s emberek �ltal munk�lkod� Krisztus, a harmadik r�sz viszont hisz benne �s boldogan �l �ltala, �r�mmel, olykor l�ncok k�z�tt is szabadon. Agrippa kir�ly, Berenik�vel egy�tt k�ls�leg is kifejez�sre juttatja el�kel� volt�t. Katonai �s civil hat�s�gok tagjai tartoznak k�s�ret�kh�z. Fesztusz parancs�ra – miut�n a kir�ly �s k�s�rete bevonult a t�rgyal�terembe – el�vezetik P�lt. Fesztusz ismerteti az eddig t�rt�nteket P�l �gy�ben. 1. A nagytan�cs k�r�se helyett, hogy ti. �t�lje el (ApCsel 25:15), Fesztusz itt az eg�sz n�p P�l hal�l�t k�vetel� ig�ny�r�l sz�l (v�. ApCsel 22:32; 21:36). 2. Annak megvil�g�t�s�ra, hogy a zsid�k semmi hal�lra m�lt� dolgot nem hoztak fel P�l ellen (v�. 25:18), arr�l besz�l, hogy az apostol �rtatlan (v�. 23:29; 26:31). 3. Ebben az �sszef�gg�sben a. cs�sz�r megnevez�se a sebastos „a Fels�g”. A kyrios itt abszol�t �rtelemben haszn�latos, arra utal, hogy m�r Domitianus �ta haszn�lj�k az uralkod�ra vonatkoztatva hivatalos c�mk�nt, amelyhez a theos is t�rsul. Fesztusz abban. a rem�nys�gben nyitja meg az �l�st, hogy Agrippa seg�ts�g�vel megkapja a k�s�r�lev�lhez sz�ks�ges adatot.

Csel. XXVI. R�SZ

Csel. 26,1–32. P�l Agrippa �s Fesztusz el�tt.

V�d�besz�dei k�z�l, amelyekr�l Luk�cs gondosan besz�molt, ez az utols�. Kisebb elt�r�sekt�l eltekintve, ami a l�nyeget illeti, P�l v�d�besz�deiben ugyanazokat a gondolatokat tal�ljuk. P�l nem egy el�re kidolgozott besz�det olvas fel, hanem egy t�m�r�l �gy tesz bizonys�got, amint a L�lek �ltal adatik neki, mindig az adott helyzetre val� tekintettel. Ezt �rz�kelteti a k�vetkez� besz�dben Luk�cs.

1–3. �r�mmel sz�l Izr�el kir�lya el�tt.

A sz�l�sra Agrippa kir�ly �gy buzd�tja P�lt, hogy rendk�v�l �vatosan fogalmaz. Az epitrepetai nem teszi egy�rtelm�v� az alanyt. Arr�l van sz�, hogy Fesztusz tartja kez�ben a t�rgyal�s menet�t, de a sz� megad�s�t udvariasan �tengedi Agripp�nak. P�l a sz�nokok megszokott gesztus�val kezdi besz�d�t, bilincsei ellen�re szabadon. Jobb kez�vel egy katon�hoz volt bilincselve, ennek ellen�re a karj�t szabadon mozgathatja, mert a „custodia militaris” eset�ben ez a l�nc el�g hossz� �s k�nny�, a foglyot nem akad�lyozza abban, hogy a kez�t haszn�lja. Alkalmazkodik a retorika szab�lyaihoz. Agrippa kir�ly Izr�el t�rv�nyeit, szok�sait rendk�v�l j�l ismeri. A Talmudban n�h�ny r�la sz�l� t�rt�net is ezt bizony�tja. P�l �gy �rt�keli helyzet�t, hogy ez az Izr�el kir�lya el�tt val� bizonys�gt�tel alkalma. Nem v�dol senkit, pedig igazs�gtalans�g t�rt�nt vele. Nem t�relmetlenkedik, pedig m�r k�t �ve h�z�dik elint�zetlen�l az �gye.

4–11. P�l �let�nek els� szakasza. Farizeusk�nt ismert.

M�ltja k�z�s n�p�vel, az aty�k Isten�t tiszteli �s szolg�lja. A bi�sis a klasszikus g�r�gben nem fordul el�, a bio� sz�rmaz�ka: „�letfolytat�s”. A thr�skeia els�sorban a kultikus kegyess�get jelenti. P�l farizeusi, istenf�l� �lete ismert Jeruzs�lemben. A szent iratokhoz, a t�rv�nyhez ragaszkodott. A zsid�k ezt tan�s�thatj�k, ha akarj�k. Vagyis nem arr�l van sz�, hogy ezt nem tudj�k, hanem arr�l, hogy err�l nem akarnak tudni. P�l k�ztudottan a legszigor�bb kegyess�gi ir�nyzathoz tartozott. A d�dekaphylon: a tizenk�t t�rzs (Jak 1:1). B�r Izr�el 12 t�rzse k�z�l csak kett� t�rt vissza a fogs�gb�l, Izr�elben az a rem�nys�g �lt, hogy a 12 t�rzsb�l �ll� Izr�el egyszer helyre�ll. P�l sz�ntelen�l im�dkozik n�p��rt �s mindent megtesz az�rt, hogy Izr�ellel ne csak a m�ltja, hanem a j�v�je is k�z�s legyen. Az aty�knak adott �g�ret (ApCsel 7:2; 3:25; 13:32k.) beteljesedett. A Messi�sr�l sz�l� pr�f�cia, a hal�lb�l val� felt�mad�s val�s�g lett. Isten hatalma el�g ahhoz, hogy a hal�l erej�t megt�rje. P�l el�ad�s�ban retorikai tanulm�nyait hasznos�tja. Mondanival�j�ra, �ppen arra, amit a legfontosabbnak tart, egy retorikai k�rd�ssel h�vja fel hallgat�i figyelm�t: „Mi�rt tartj�tok hihetetlennek, hogy Isten halottakat t�maszt fel?” (8. v.). A halottak felt�maszt�s�nak �g�retes jele J�zus felt�maszt�sa. A Messi�s az els�, akit Isten felt�masztott a halottak k�z�l (ApCsel 2:24). Meg kellett halnia n�pe �s a n�pek b�nei�rt, de most n�pe �s a n�pek vil�goss�ga, �dv�ss�ge, �lete (18. v.; v�. 13:34). Hirdetni kell az �g�retes j�v�t, a halottakat felt�maszt� Istent. P�l azt a pontot emeli ki az el�z� besz�d�b�l, ami a zsid�kat megbotr�nkoztatta �s hal�los gy�l�letet �bresztett benn�k a maga szem�lye ellen. Az, hogy a Messi�snak meg kell halnia (v�. ApCsel 17:3; 1Kor 1:23; Gal 5:11), botr�nkoztat�, mint ahogyan az is, hogy az �dv�ss�g a pog�nyoknak ugyan�gy megadatik, mint Izr�elnek (ApCsel 2:39; 3:25; 9:15; 10:34k.; 13:47; 15:17; 17:30k.; 20:21; 22:15.21; 26:17k.). Aki ezt hirdeti, azt n�melyek szerint el kell n�m�tani. Ezt P�l egykor maga is �gy gondolta, mint buzg� farizeus. Elhat�rozta, hogy harcol a n�z�reti J�zus �s mindazok ellen, akik �t k�vetik. A legszigor�bban l�pett fel vel�k szemben, kegyetlen�l b�nt Krisztus k�vet�ivel. J�zus nev�nek k�roml�s�ra k�nyszer�tette �ket. Hal�los �t�let�ket megszavazta a nagytan�cs tagjaival egy�tt. Hivatalos megb�z�lev�llel indult el Damaszkusz fel�. P�l olyan szem�lyis�ge volt n�p�nek, akinek a tev�kenys�g�t j�l ismert�k a v�rosban, k�l�n�sen azok, akik a nagytan�cs tagjai voltak. Krisztus k�vet�inek sok szenved�st okozott vall�si fanatizmusb�l, az aty�i hit��rt val� rajong�sb�l. P�l farizeusi m�ltja a J�zus ellen val� harcban jutott el cs�cspontj�ra, illetve a kereszty�ns�g felsz�mol�s�ra igyekv� t�rekv�s�ben (ApCsel 8:3; 9:1; 22:4–5).

12–18. P�l �let�nek d�nt� fordulata. A dics�s�g Krisztusa apostoll� tette.

P�l megt�r�s�nek elbesz�l�sei k�z�l ez a legr�videbb, csak l�nyegtelen elt�r�s van k�zte �s az el�z�ek k�z�tt (v�. ApCsel 9:1–18; 22:4–16). K�z�s a Napn�l is vil�gosabb, vak�t�bb f�ny megeml�t�se, melynek hat�s�ra mindny�jan a f�ldre estek (ApCsel 9:4.7k.; 22:7). A dial�gus mindh�rom elbesz�l�sben hangs�lyos az �r �s P�l k�z�tt, viszont csak itt sz�l arr�l, hogy ez h�ber, illetve ar�m nyelven t�rt�nt. A skl�ron soi pros kentra laktizein j�l ismert g�r�g k�zmond�s. A f�ldm�vel�sben j�ratlan �kr�ket �szt�k�vel ir�ny�tott�k, ha nem a helyes bar�zd�ban haladtak, s ez a hegyes, botra er�s�tett szersz�m megsz�rta �ket. Ezzel a r�szlettel P�l azt hangs�lyozza, hogy munk�ss�ga m�g�tt a kiv�laszt�, megtart� �r �ll. Itt nem eml�ti meg az emberi eszk�zt, aki �ltal Isten szolg�lat�nak hely�t meghat�rozta. Az nyilv�nval�, hogy k�ldet�s�t, megb�zat�s�t v�gs� soron Istent�l kapta. A k�r�lm�ny r�szletez�se helyett a k�ldet�s tartalm�nak ismertet�s�re teszi P�l bizonys�gt�tel�ben a hangs�lyt. A kijelent�s nagys�ga miatti emberi gyenges�g mutatkozott meg az � eset�ben is, mint Ez�kiel pr�f�t�n�l (Ez 2:1). „�n jelentem meg neked” (9:17), mint a felt�mad�s ut�n az apostoloknak (v�. 1Kor 15:5kk.; Lk 24:34; ApCsel 13:31). A dics�s�g Krisztusa az�rt jelent meg P�lnak, hogy szolg�j�v� tegye, a h�sv�ti esem�ny, Krisztus felt�mad�s�nak h�rn�k�v� (Lk 1:2; 1Kor 4:1). P�l a damaszkuszi �ton �li �t azt, amit a tan�tv�nyok J�zus felt�mad�sa ut�n 40 napig tapasztaltak. Az �r kijelent�s�t, Krisztus felt�mad�s�t kell hirdetnie, Istennek a hal�l, az ellens�g, a S�t�n feletti gy�zelm�t. Azt, amit a tov�bbiakban is kijelent�sk�nt kap az �rt�l. Az �r ir�ny�t�sa alatt marad, vezet�s�re figyelve teljes�ti szolg�lat�t. Az �r oltalmaz� erej�t �g�ri. N�p�vel �s a n�pekkel szemben az � seg�ts�g�re sz�m�that. K�ldet�se univerz�lis. Megb�zat�sa nemcsak n�p�hez, hanem a n�pekhez is sz�l (�zs 42:7.16; 35:5; 61:1). Ahogyan J�zus (Lk 4:18; 7:21k.), �gy P�l is arra rendeltetett, hogy a vaks�got megsz�ntesse, vil�goss�gra juttassa a s�t�ts�gben l�v�ket, a S�t�n hatalma al�l az �rhoz, a vil�goss�g Atyj�hoz juttassa a megk�t�z�tt embereket (Lk 22:53; Kol 1:13; Ef 6:12; Jak 1:17). Isten f�nye, vil�goss�ga az �dv�ss�g, mely a b�nbocs�nat �ltal lesz az ember �r�ks�g�v� (Kol 1:12). Az �dv�ss�g �tja a hit �tja. Az ember a J�zus Krisztusban val� hit �ltal szabadul meg a S�t�n ereje al�l (ApCsel 13:39; 10:43; 14:9). Isten a pr�f�tai �g�retet teljes�ti be munk�ja �ltal. �dv�z�t� terv�be a n�pek is beletartoznak. Elkezd�d�tt a k�zt�k val� munk�lkod�s ideje. P�l Isten munk�j�nak, Krisztus erej�nek hat�sa al� ker�lt, nem a jeruzs�lemi templomban, hanem a damaszkuszi �ton.

19–23. Nem voltam engedetlen a mennyei l�tom�s ir�nt.

A kereszty�n misszi� alapja Isten munk�ja (ApCsel 4:19; 5:29–32). An�lk�l lehetetlen volt a mennyei parancsnak ellen�llni, hogy h�tlens�g ne terhelje, Isten ellens�g�v� ne legyen. A megb�z� sz� annyira vil�gos volt, hogy az engedetlens�gre nem lenne ments�g. A munkater�letet is az �r jel�lte ki. Izr�elnek �s a pog�nyoknak, kicsinyeknek �s nagyoknak hirdetnie kellett a megt�r�st (v�. ApCsel 17:30). Ahogyan a Gal 1:15-ben, �gy itt is megeml�ti P�l misszi�i munk�ja els� l�p�seit megt�r�se ut�n. Az itt k�z�lt lista szerint Damaszkusz, Jeruzs�lem, Palesztina �s a pog�nyok vid�ke szerepel. Ez azt jelenti, hogy az apostol Palesztina ter�let�n is munk�lkodott, a zsid�k k�r�ben intenz�v misszi�i munk�t v�gzett, miel�tt a n�pek k�r�hez fordult. Luk�cs �br�zol�sa szerint el�sz�r P�l is zsid� misszion�rius volt (ApCsel 26:20.17; 22:18; 9:15.20kk.). � maga is �gy sz�mol be munk�j�r�l a R�m 15:19-ben, hogy Jeruzs�lemb�l kiindulva hirdette az ig�t. Elk�pzelhet�, hogy ugyanazt az utat j�rta meg, amit P�ter is. A zsid�knak ugyan�gy d�nt� v�ltoz�sra, megt�r�sre van sz�ks�g�k, mint a pog�nyoknak, csak a S�t�n �ket m�sk�ppen tartja fogs�g�ban. Munk�ja sor�n Isten sokszor megszabad�totta az ellens�g kez�b�l, tapasztalta �g�reteinek beteljesed�s�t (17. v.). Az � munk�j�r�l tesz bizonys�got P�l kicsik �s nagyok, gyermekek �s feln�ttek, egyszer� emberek �s nagy tekint�ly� el�kel�k el�tt egyar�nt. �j �letre ind�totta azokat, akik megt�rtek (v�. Lk 3:9). A megt�r�s az �j �let els� aktusa. Az Istenhez val� odafordul�st a neki tetsz� �let k�veti. P�l a teljes evang�liumot hirdeti. Megtapasztalta �s bizony�tja, hogy Isten nem a m�lt mozd�thatatlan b�lv�nya, hanem a jelen munk�lkod�, �l� Ura, aki az aty�knak adott sz�t val�s�gg� teszi. Igehirdet�s�nek tartalma az �r�shoz k�t�tt. A rem�nys�g alapja Krisztus, aki a felt�mad�s h�rn�ke (1Kor 15), visszaj�vetele pedig a sz�mad�s napja mindenki sz�m�ra. Itt P�ter igehirdet�s�nek gondolatai jelentkeznek. P�ter �s P�l ugyanatt�l az �rt�l kapta az elh�v�st �s a kijelent�st. Krisztus szenved�se, hal�la �s, felt�mad�sa az igehirdet�s tartalma. J�zus az els�, aki felt�madt a halottak k�z�l. Isten a hal�lb�l val� �letet �ltala tette l�that�v�. �dv�ss�get �g�r �s jelent minden n�pnek.

24–32. P�l mellett nyilatkozik Izr�el kir�lya �s a r�mai helytart� egyar�nt.

„…hal�lra vagy fogs�gra m�lt� dolgot nem tesz ez az ember.” A main� hiperbolikus kifejez�s. Nem a g�ny, hanem a megd�bben�s hangja sz�lal meg benne. Jelzi, hogy r�mai ember sz�m�ra P�l teljesen �rthetetlen (ApCsel 25:19). Az al�theias kai s�phrosyn�s r�mata „val�s�gnak �s j�zans�gnak besz�dei” (gen. qual.). Nem a fant�zia, hanem a val�s�g vil�g�ba tartoz� dolgokr�l van sz�. Ezek nem annak az embernek a dolgai, aki belezavarodott a tudom�nyba, hanem az�, aki vil�goss�got nyert a term�szeti vil�g dolgain t�l l�v� val�s�gok felfog�s�ra. Nem a zavart, hanem a megvil�gosodott �rtelem dolgai: t�nyek, amelyek ugyan az�rt mert hihetetlennek t�nnek, val�s�gok. Palesztina f�v�rosa, Jeruzs�lem volt azon esem�nyek sz�nhelye, amelyek Krisztussal kapcsolatosak �s amelyekr�l P�l sz�lt. Agripp�ra hat�ssal van P�l besz�de, de igyekszik f�ggetlen�teni mag�t t�le. Az en olog� me peitheis Christianon poi�sai-t rendk�v�l neh�z pontosan leford�tani. Sz�mos javaslatot tal�lunk erre az �r�smagyar�zatokban: „meggy�zni (arr�l), hogy (m�r) egy kiss� kereszty�nn� (is) tett�l”. Agrippa besz�de hom�lyos. Elutas�tani nem akarja P�lt, de helyeselni sem k�v�n neki. Nem tal�l kivetnival�t benne, de nem �hajt a hat�sa al� sem ker�lni. P�l azon a ponton kapcsol�dik Agrippa mondat�hoz, ahol lehet. Teljes sz�vb�l k�v�nja, hogy ne csak meg�rintse a kereszty�ns�g, hanem a jelenlev�kkel egy�tt azz� legyen, az Izr�el trad�ci�i alapj�n �l� kir�ly l�pjen a hit �tj�ra. P�l annak a rem�nys�g�nek ad kifejez�st, hogy sz�mukra, mindny�juk sz�m�ra elj�n az az �ra, amikor hitre jutnak. P�l kiss� humoros megjegyz�s�vel z�rja bizonys�gt�tel�t: aki a l�ncok k�z�tt szabad, annak a hal�lba vezet� �ton is biztosan olyan Ura van, aki legy�zte a hal�lt �s �l. Bizonys�gt�tel�ben nyoma sincs a keser�s�gnek, a ki�br�ndults�gnak, a cs�gged�snek. P�l a legnagyobb ellens�gen, a hal�lon diadalmaskod�, gy�ztes �r szolg�ja. Bizonys�gt�tel�t �thatja a felt�madott �rban val� hit, a felt�mad�sr�l val� meggy�z�d�s, az �rtelmes �letre sz�l� ind�ttat�s. A z�r� tan�cskoz�son Agrippa, Berenik� �s Fesztusz k�z�sen �llap�tja meg, hogy P�l ok n�lk�l van fogs�gban, nem csin�lt semmi t�rv�nybe �tk�z� dolgot. Palesztina kir�lya �s R�ma k�pvisel�je t�k�letesen egyet�rt abban, hogy P�l �rtatlan, �s ezt k�z�sen �llap�tj�k meg.

Csel. XXVII. R�SZ

Csel. 27,1–44. �tban R�ma fel�.

Luk�cs m�v�nek utols� nagy egys�ge a 27–28. r�sz. Pere folytat�dik, de a k�vetkez� t�rgyal�s m�r R�m�ban lesz. P�l t�bbsz�r sz�llt haj�ra. A 2Kor 11:25 szerint h�romszor szenvedett haj�t�r�st. Ezt a haj�utat, amely a leghosszabb �s a legizgalmasabb, Luk�cs az�rt ismerteti eg�szen r�szletesen, mert ilyen jelleg� h�rad�st m�g eddig az ApCsel-ben nem k�z�lt; m�sr�szt azt szeml�lteti vele, hogy Isten milyen csod�latosan vezette P�lt R�m�ba. Az apostol szavaiban �s tetteiben a haj��t sor�n �s R�m�ban is nyilv�nval�v� v�lik Isten dics�s�ge �s apostols�g�nak hiteless�ge. Hite felt�tel n�lk�li Ura ir�nt, akit�l elh�v�s�t nyerte. Rem�nys�ge a rendk�v�li k�r�lm�nyek k�z�tt is szil�rd marad, tudja, hogy Isten a viharos tengernek is ura. Szabad�t�sa oly m�don is megnyilv�nul, hogy a k�r�lm�nyek ellen�re is megtartja �s kimenti bel�l�k az embert. Al�zata �s szeretete vonz�v� teszi �tit�rsai k�r�ben, jelenl�te �ld�st jelent k�rnyezet�nek. Luk�cs szemtan�k�nt sz�mol be a R�m�ba vezet� �letvesz�lyes �tr�l. Nem k�nny� eljutni a c�lig. A term�szet er�i azonban ugyan�gy nem akad�lyozhatj�k meg Isten terv�nek megval�sul�s�t, mint ahogyan az emberi gy�l�let sem. Isten ereje nagyobb, mint a f�kevesztett elemek hatalma. Nincs olyan er�, amely f�ggetlen�thetn� mag�t att�l az �rt�l, akinek P�l a szolg�lat�ban �ll, a megv�lt� �r J�zust�l.

1–8. Az �t els� szakasza.

Megsz�letett a helytart� d�nt�se: P�lt R�m�ba k�ldi. Iulius cent�ri� veszi �t a foglyokat, aki a C�z�re�ban l�v� �t cohors egyik�hez tartozik. A cohors Augusta tagjai k�l�nleges cs�sz�ri megb�zat�sokat teljes�tettek. A cs�sz�ri provinci�kba �zeneteket vittek, fel�lvizsg�lt�k az egyes tisztvisel�ket �s foglyokat sz�ll�tottak. A foglyok t�bbnyire hal�lra �t�lt b�n�z�k voltak, akiket az�rt k�ldtek R�m�ba, hogy a vad�llatok el� vetve sz�rakoztass�k a cirkusz k�z�ns�g�t. Egy teher- �s szem�lysz�ll�t� adramittiumi haj�n indultak R�m�ba. Adramittium Tro�szt�l d�lkeleti ir�nyban fek�dt: M�zia egyik kik�t�je. �l�nk forgalm� v�ros Pergamumt�l 65 km-re. �szaki ir�nyban a tenger, m�sfel�l a Kaikos-foly� hat�rolja. Ma az �gei-tenger partj�n l�v� v�ros neve Edirmid. P�l �tit�rsai k�z�tt van a Thesszalonik�b�l sz�rmaz� Arisztarkhosz is, aki Ef�zusban vesz�lyes helyzetbe ker�lt (ApCsel 19:29). Tro�szban m�sokkal egy�tt v�rt P�lra (ApCsel 20:4), vele egy�tt ment fel Jeruzs�lembe �s �gy l�tszik, k�t �vig Palesztin�ban maradt (ApCsel 24:27). Munkat�rsai k�z�l valaki P�l mellett van majdnem mindig, id�nk�nt t�bben is. R�m�ba Luk�cs �s Arisztarkhosz k�s�ri el. Filemon levele �s a Kol 4:10 a synaichmal�tos „fogolyt�rs”, „rabt�rs” meghat�roz�ssal illeti. Szid�nban (Mt 11:21) kereskedelmi �gyet kellett elint�zni. Ez egy r�gi f�n�ciai v�ros T�ruszt�l �szakra (35 km-re). H�ber�l Cidon, egyiptomi nyelven Siduna, azaz hal�szv�ros. Nev�vel m�r az Amarna-levelekben tal�lkozunk. Az �sz�vets�g legr�gebbi irataiban is szerepel. Kr. e. 678-ban az assz�r Aszarhadon elpuszt�totta, de �jra felvir�gzott. J�zus kor�ban jelent�s v�ros; hallgat�i k�z�tt voltak szidoniak is (Lk 6:17). A kereszty�ns�g hamar elterjedt lakosai k�r�ben. Ma Saida. M�r nem olyan jelent�s, mint a bibliai korban, azonban mivel a Lib�non l�b�n�l fekszik, s�ks�ga sz�p, term�keny, s �gy el�g sokan l�togatj�k. P�l itt t�ltheti a v�rakoz�si id�t. Megl�togathatja bar�tait egy �r k�s�ret�ben, akihez oda volt bilincselve. A „bar�t” kifejez�sen Luk�cs a kereszty�neket �rti (v�. ApCsel 24:23). Krisztus azokat, akik k�vett�k, egy nagy csal�d tagjaik�nt fogta �ssze. A k�zt�k l�v� bens�s�ges k�z�ss�g, testv�ri kapcsolat jel�l�s�re azon fogalmakat haszn�lja, amelyek e vil�gban a legszorosabb emberi k�tel�kek kifejez�s�re szolg�lnak. A cent�ri� t�rv�nyes keretek k�z�tt a r�b�zott fogoly jav�ra �rv�nyes�ti hatalm�t, embers�ges (philanthr�pos). �tjukat az ellensz�l miatt nem folytathatj�k terv�k szerint. A ny�r v�g�n m�r �szaknyugati ir�nyb�l fut a sz�l, �gy nem tudnak kimenni Ciprus alatt a ny�lt tengerre. A kis-�zsiai Cilicia �s Pamf�lia tartom�ny�nak partjai mellett haj�znak tov�bb, a lykiai Mir�ig. Mira a tengert�l 3 km-re volt. Az �jsz�vets�gi korban igen fontos gabonakereskedelmi kik�t�. Az Alexandria–Mira–Kr�ta haj��t haj�z�sra alkalmas id�ben 11–14 napig tartott, az Alexandria–Puteoli pedig 50–70 napig. Egyiptom–Mira �s Mira–R�ma k�z�tt �l�nk volt a haj�forgalom. Mira a cs�sz�rkor �ta lend�lt fel. Ma Dembra a neve. Itt a haj� utasai egy It�li�ba indul� alexandriai haj�ra sz�llnak �t. Luk�cs �rz�kelteti, hogy tov�bbra is ott vannak P�l mellett, �s az esem�nyekr�l a szemtan� hiteless�g�vel sz�mol be. Maga is �t�lte P�llal egy�tt a haj�utat. Tov�bbra is a partok k�zel�ben maradtak, �gy is csak nehezen jutottak el Knidoszig. Knidosz K�ria tartom�ny�nak tengerparti v�rosa a K�sz �s Rodosz k�z�tt l�v� f�lszigeten. Kis-�zsia legnyugatibb pontja. A bradypleooyntes „k�slekedve, lassan haj�znak, csek�ly haj�utat tesznek meg” kifejez�s jellemz� az �tra. Norm�lis id�ben a haj� �r�nk�nt nagy terhel�s eset�n is megtett 9 km-t, itt nagy nehezen csak 3 km-t tudott megtenni. Kedvez� sz�l eset�n az �t Mir�b�l Rodoszba vezetett volna, �s onnan el�re d�li ir�nyba, Kr�ta alatt halad el. Ciprusb�l m�g kedvez�bb, k�zvetlenebb �tvonalon is lehetett haladni Kr�t�ig. Itt, a nehezen megk�zel�tett Knidosz k�zel�b�l, mivel kik�tni nem tudtak a sz�l miatt, elhaj�ztak Kr�ta alatt Szalm�ne k�zel�be. Szalm�ne Kr�ta sziget�nek �szaki cs�cs�n tal�lhat�. Nagy f�radts�ggal, igen nehezen tudtak csak elhaladni mellette. �gy jutottak el a sziget d�li r�sz�re, a Sz�pkik�t�be, L�zea v�ros�nak k�zel�be. A kik�t� neve Kololomonia. L�zea hely�t csak a r�gi romok jelzik, a kik�t� viszont ma is megvan (Limenes Kali). Az alexandriai tenger�szek h�resek voltak az �korban. Iulius a r�b�zott foglyokkal egy�tt nem k�l�n haj�val utazik, �gy P�l �tit�rsai minden tov�bbi n�lk�l vele egy haj�n utazhatnak. Az �t k�zdelmes, Kr�ta „Sz�pkik�t�” nev� helys�g�ben szak�tj�k meg.

9–26. A tengeri viharban.

P�l tan�csa ellen�re folytatj�k a haj�utat. A haj�z�sra alkalmas id�nek v�ge. P�l a zsid� napt�r szerint hat�rozza meg az id�t. Az �szi nagy engesztel� �ldozat napja Tisri (szept.–okt.) 10-e, a lombs�tor �nnepe el�tti 5. nap (3M�z 16:29; 23:26–32). Az �kori haj�s szeptember k�zep�t�l kezdve nem sz�llt tengerre: november 1-j�t�l m�rcius 10-ig sz�netelt a haj�z�s. P�l nem mint meteorol�gus, nem is mint a haj�z�sban j�rtas szakember sz�l hozz� a k�rd�shez, hanem mint pr�f�ta, a neki adott vil�goss�g alapj�n. Tan�cs�val mint Isten szolg�ja akar seg�teni. P�lnak itt ez az els� tan�csa. Isten szolg�ja az �r kijelent�se alapj�n t�bbet l�t a bek�vetkez� esem�nyekb�l, mint a szakemberek. A pr�f�tai k�ldet�s alapj�n, a neki adott vil�goss�g birtok�ban nem hallgathatja el azt a sz�t, amit az �r b�zott r�. K�zvet�tenie kell azt az �zenetet, amit Istent�l kapott. Isten k�vetei nemcsak arra kaptak felhatalmaz�st, hogy megt�r�sre sz�l�tsanak, hanem arra is, hogy az �let k�l�nb�z� esem�nyei, olykor �letvesz�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt konkr�t, vil�gos �tmutat�st adjanak, a „legf�bb szak�rt�t�l” vett �tmutat�st k�zvet�ts�k. A „megigaz�t�” sz� mellett az „igaz�t�” sz� hirdet�s�re is felhatalmaz�st nyertek. Krisztus k�vet�i k�ldet�s�hez tartozik az �tmutat�st jelent� hiteles �zenet k�zl�se is. Az �r szolg�inak van mondanival�ja az �let vesz�lyes szitu�ci�it illet�en, nem magukt�l, hanem az �r megvil�gos�t� kegyelme �ltal. Az �r k�vet�inek k�z�leti felel�ss�ge nyilv�nul meg P�l tan�cs�ban. Az � Ura az a szabad�t�, aki az ellens�g hatalma al�l �gy szabad�totta meg az embert, hogy az �let�t vesz�lyeztet� csapd�k kiker�l�s�re figyelmezteti, az �let �tj�ra vezeti. P�l vil�goss� teszi, hogy a haj�z�s, az �t folytat�sa �letvesz�lyes. A sz�zados viszont P�l int�, figyelmeztet� szava helyett ink�bb hitt a korm�nyosnak �s a haj�tulajdonosnak. Ez alapj�ban v�ve term�szetes, hiszen a korm�nyos a szakember. Az azonban nyilv�nval�, hogy az �let racion�lis t�nyez�i mellett sz�molnia kell minden embernek az irracion�lis t�nyez�kkel is. A szak�rt�k sem kapcsolhatj�k ki az �let esem�nyeinek alak�t�s�b�l a legf�bb Szak�rt�t. A pr�f�tai sz� a re�lis vesz�ly elker�l�s�t akarja megakad�lyozni, ez azonban csak akkor siker�l, ha figyelnek r�, ha hisznek benne. M�g egy dolog befoly�solja a haj� vez�rkar�t, az, hogy a kik�t� nem volt telel�sre alkalmas. A t�bbs�g teh�t �gy d�nt�tt; hogy folytatni kell az utat, h�tha siker�l eljutniuk F�nixbe. F�nix Kr�ta sziget�nek d�li partvid�k�n fekv� kik�t�v�ros volt. A t�bbs�g d�nt�se alapj�n folytat�dik teh�t a tengeri �t. A t�bbs�g hangja azonban nem Isten hangja. A t�bbs�g P�l tan�cs�t elveti, a figyelmeztet� sz�ra nem hallgat. A kijelent�s hiteless�g�n azonban semmit nem v�ltoztat, hogy a t�bbs�gnek mi a v�lem�nye r�la, hogy a t�bbs�g elfogadja vagy �ppen elveti. J�zus keresztre fesz�t�s�t, Barabb�s szabadon bocs�t�s�t a t�bbs�g szavazta meg. A pr�f�tai sz� hiteless�ge akkor is �rv�nyes, ha az emberek t�bbs�ge nem hallgat r�. Eletet, szabadul�st, vesz�lyes helyzetek elker�l�s�t azonban csak azoknak jelent, akik elfogadj�k, �rv�nyes�tik, eszerint j�rnak el. Isten �tmutat�s�t el lehet utas�tani, azonban amikor az ember ezt teszi, maga l�tja k�r�t. Nem a t�bbs�g v�lem�nye, hanem Isten �tmutat�sa a d�nt� az esem�nyek alakul�s�t illet�en. A t�bbs�g d�nt�se alapj�n a haj��t legk�zelebbi �llom�s�ra igyekeznek. Mivel d�li sz�l kezdett f�jni, �gy gondolt�k, megval�s�thatj�k terv�ket. F�nix mind�ssze egynapi haj��tra volt norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt Kr�ta Sz�pkik�t�j�t�l. Az enyhe d�li sz�l ut�n hatalmas �szakkeleti ork�n t�madt. Az eurakylos els� fele a g�r�g Euros („d�lkeleti sz�l”), a m�sik latin (Aquilos) �szaki sz�l”. Az Eurost n�pies haszn�latban azonban a keleti sz�ljel�l�s�re haszn�lt�k. �sszet�telk�nt az „Eurakvil�” a vihart t�maszt� �szakkeleti sz�l neve. Olyan veszedelmes vihart kavar� sz�lr�l van sz�, mint amilyen Amerik�ban a t�jfun. Ez kivitte a part k�zel�b�l a haj�t a ny�lt tengerre, a tov�bbiakban �gy m�r nem a korm�nyos, hanem a vihar ir�ny�totta a haj�t. A teljes pusztul�s fenyegette az utasokkal egy�tt. A vihar teljes er�b�l tombolt. A szembesz�llel egy�ltal�n nem tudtak haladni. Ez a helyes ir�nyt�l elt�r�tette �ket Klauda szigete fel�. Klauda vagy m�s olvas�s szerint Kauda egy kis sziget Kr�t�t�l d�lnyugatra. 40 km-re van Kr�ta nyugati r�sz�t�l. Ma Gozzonak nevezik. Mikor Klauda al� futottak, csak nehezen tudt�k megtartani a ment�cs�nakokat. Arra aligha gondoltak, hogy itt k�ssenek ki. Tov�bb sodr�dtak �s nagyon f�ltek, hogy a Szirtisz-tenger�b�l z�tonyaira futnak. Szirtisz az �szak-afrikai partvid�k egyetlen �ri�si nagy �ble, melynek sz�less�ge a cir�nei hegys�gt�l a numidiai partokig csaknem 1000 km. Partja sehol nem alkalmas a haj�z�sra, mert sek�ly viz�, homokos �s z�tonyos. Az �kori haj�sok, ha csak lehetett, messze elker�lt�k. A haj�sok a horgonyt leeresztett�k �s �gy sodr�dtak tov�bb. A horgony �rz�keli az �szak-afrikai Nagy Szirtisz-�b�lben k�pz�d�tt z�tonyokat. A haj�sok a maguk m�dj�n igyekeznek minden �vint�zked�st megtenni. A v�delmi int�zked�sek elv�gz�se ut�n is teljesen rem�nytelen a helyzet. Az ember tehetetlen a term�szet f�ktelen er�ivel. A vihar nem sz�nik tov�bbra sem. A haj�terhet �gy kidob�lt�k, majd harmadnap a haj� felszerel�s�t is. Ezut�n sem lett k�nnyebb a helyzet. Sem a Nap, sem a csillagok nem voltak l�that�ak a vihar miatt t�bb napon �t. M�r teljesen rem�nytelennek l�tt�k azt, hogy �letben maradjanak. Az �gbolt s�t�ts�ge a s�r s�t�ts�g�re eml�keztette a haj� utasait. Enni sem tudtak a rem�nytelen helyzet miatt. Miut�n sokat �heztek, �s a helyzet egy�ltal�n nem v�ltozott, P�l a k�ts�gbeesett utasokat az �r �g�rete alapj�n b�tor�tja. Az �r kijelent�se alapj�n sz�l hozz�juk. Eml�kezteti �ket kor�bbi tan�cs�ra, amelyre ha hallgatnak, elker�lik ezt a sok szenved�st, f�lelmet jelent� utat. Az �r azonban nemcsak abban mutatja meg hatalm�t, hogy az emberekkel elker�lteti a veszedelem �tj�t, hanem abban is, hogy a rem�nytelen helyzetben megtart �s kiszabad�t abb�l. Isten angyala Isten k�ld�tte, a zsid� �s pog�ny hallgat�knak egyar�nt ismert fogalom. Isten r�sz�r�l a b�tor�t� sz� ism�tl�dik: „Ne f�lj, P�l”. Az �r, aki egykor tan�tv�nyait a viharos Tiberias-tengeren megmentette, P�lt is megmenti azokkal egy�tt, akik a haj�n vannak. Az �r szolg�j�nak jelenl�te �ld�st jelent k�rnyezete sz�m�ra. Isten kijelent�se rem�nys�get aj�nd�koz a rem�nytelen helyzetben, szabadul�st �g�r a viharz� tenger hull�mai k�z�l. Megism�tli az apostol k�ldet�s�re vonatkoz� kijelent�s�t. Az �let�k�rt agg�d� embereknek �let�k megtartat�s�t �g�rte. Az �r a vihar ellen�re meg�rzi a haj� n�p�t. A felel�tlen l�p�s k�vetkezm�nye b�r keserves, de nem hal�los. Isten engedelmes szolg�j�nak jelenl�te �ld�s �s oltalom k�rnyezet�nek (P�l), engedetlen szolg�ja viszont veszedelmet hoz k�rnyezet�re (J�n�s). Az �r meger�s�ti P�lnak tett r�gebbi �g�ret�t �s megmutatja a k�vetkez� l�p�st (ApCsel 23:11). P�l hisz Isten szav�nak �s hitre sz�l�t. Senki nem v�sz el, csak a haj�. Egy szigetre kell kivet�dni�k. Az apostol Isten kijelent�s�re �p�t. Bizonys�got tesz arr�l, hogy az �r szav�ra lehet sz�m�tani.

27–44. P�l �s t�rsai megmenek�lnek.

Az elbesz�l�s tov�bb folytat�dik. Klauda szigete mellett voltak utolj�ra sz�razf�ld k�zel�ben. Az�ta 324 �ra telt el, azaz 13 �s f�l nap. Kr�ta �s Szic�lia k�z�tt az Adriai-tengeren csak M�lta szigete van. A haj� j� ir�nyban haladt annak ellen�re, hogy a haj�sok egy�ltal�n nem tudtak sem t�j�koz�dni, sem ir�ny�tani a vihar miatt. A haj�sok �szlelik, hogy sz�razf�ldh�z k�zelednek. Isten emberi eszk�z�k munk�j�t haszn�lja fel szabad�t�s�ban: azokat is, akik semmit sem tudnak r�la. Adri�nak nevezt�k az eg�sz F�ldk�zi-tengert az �korban. Euchonto h�meran genesthai: „azon im�dkoztak, hogy nappal legyen”; „k�v�nva k�v�nt�k, hogy nappal legyen”. Az �letvesz�lyes helyzetben a haj�sok csup�n a maguk �let�nek megment�s�re gondolnak. Meg akarnak sz�kni. Az eg�sz haj� n�p�nek megmenek�l�s�hez azonban sz�ks�g van a haj�sok tov�bbi munk�j�ra. P�l megakad�lyoztatja �nz� terv�k megval�s�t�s�t. Tan�cs�val, b�tor�t� szav�val �s j� p�ld�j�val szinte vil�g�t a haj� utasai k�z�tt. A s�t�ria „megmenek�l�s”, csak itt �s a Zsid 11:7-ben szerepel ilyen �rtelemben. A katon�k gondoskodnak arr�l, hogy a haj�sok a haj�n maradjanak. Isten a haj� utasait egy�tt seg�ti; az emberi eszk�z�k aktivit�s�t v�rja. P�l – miut�n biztos volt abban, hogy senki nem v�sz el – �tkez�sre buzd�tja a haj� n�p�t. A szomorkod�, agg�d�, hal�los veszedelemben l�v� embereknek nem esik j�l az �tel sem. Az �let�k�rt azonban m�r nem kell agg�dniuk. P�l buzd�tja �ket: azon igyekezzenek, hogy �jra �sszeszedj�k magukat, meger�s�djenek. Isten elhat�rozta, hogy megmenti �let�ket, ez�rt nekik is arra kell t�rekedni�k, hogy a lehet�s�ggel tudjanak �lni. P�l h�laad�ssal vette a kenyeret, ahogyan szokta. Zsid� �s kereszty�n k�r�kben egyar�nt term�szetes volt az �tkez�s el�tti h�laad�s. P�l j� p�ld�ja pozit�v hat�ssal van t�rsaira. Nekib�torodtak �s �k is enni kezdtek. Mintegy 276 ember volt a haj�n. Az apostol rem�nys�get �breszt a rem�nytelen emberekben, �gy kedvet kapnak az ev�sre. Mikor �jra rem�nys�g�k van az �letre, megindulnak az �letfunkci�ik. Az ember lelki�llapota fizikai �llapot�t is meghat�rozza. A f�lelem leb�n�tja az embert, a rem�nys�g felszabad�tja �s megsokszorozza �leterej�t. Miut�n ettek �s j�llaktak, a gabon�t a tengerbe sz�rt�k. �gy k�nny�tettek a haj�n. A sz�razf�ldet igyekeztek megk�zel�teni. Mikor azonban a f�ldnyelvhez �rtek �s r�futtatt�k a haj�t, annak orra bef�r�dva mozd�thatatlann� v�lt. A haj�sok man�vere nem siker�lt. Nem tudj�k megmenteni a haj�t. A katon�k – mikor ezt l�tt�k – a foglyokat meg akart�k �lni, nehogy megsz�kjenek. A sz�zados azonban ezt nem enged�lyezi P�l miatt, hiszen � is fogolyk�nt utazott a haj�n. A sz�zados nem ad helyet az embertelen ind�tv�nynak. A haj� teh�t t�nkrement, de utasai �letben maradtak. Isten �g�rete beteljesedett, sok apr� mozzanat �ltal juttatja el�bbre �g�retei beteljesed�s�t.

Csel. XXVIII. R�SZ

Csel. 28,1–10. M�lta sziget�n.

A 28. r�sz els� fele (1–16) az utols� olyan jelleg� tud�s�t�s, melyben Luk�cs a t�bbes sz�m 1. szem�ly� formul�t haszn�lja (Wir-Bericht). Luk�cs M�lta sziget�n m�g szemtan�k�nt vesz r�szt az esem�nyekben (28:2kk..7kk.). Az ellens�ges elemekkel szemben a sziget lak�i r�sz�r�l igen bar�ts�gos gesztusokban van r�sz�k. H�rom h�napig tart�zkodnak a szigeten. M�lta Szic�li�t�l d�lre fekszik, a F�ldk�zi-tenger egyik kis szigete. Az �korban k�zigazgat�silag Szic�li�hoz tartozott. T�bb kik�t�vel rendelkezett, lak�i f�n�ciai eredet�ek voltak, a pun nyelvet besz�lt�k, de sokan �rtettek g�r�g�l is. Kor�bban Karth�g� birtok�ban volt. Korm�nyz� �llt a sziget �l�n. Luk�cs besz�mol�j�nak eredetis�g�t �kori feliratok is meger�s�tett�k.

1–6. Az els� epiz�d. A vipera nem �rthat P�lnak.

November k�zepe lehetett, amikor P�l�k a szigetre ker�ltek. A bennsz�l�ttek a seg�ts�gre szorul� embert l�tj�k a haj�t�r�s ut�n a szigetre ker�lt emberekben, �s embers�ges k�r�lm�nyeket igyekeznek teremteni sz�mukra. A hideg, es�s id� meglehet�sen leh�t�tte a leveg�t, 12 fokra s�llyedt a h�m�rs�klet. P�l nem n�zi t�tlen�l a t�bbieket. R�szt vesz a munk�ban. Egy j� nagy t�z melege a legnagyobb j�tett a tengerb�l megmenek�lt emberek sz�m�ra, amely mellett megsz�radhatnak �s felmelegedhetnek. P�l a szigeten �ppen olyan otthonosan mozog, mint a haj�n. Seg�t a t�zrak�sban, j�llehet jelent�s ember, hiszen Isten k�vete. M�lta sziget�n h�rom szimpatikus emberi von�sa mutatkozik meg: 1. Akt�v, v�llalja a k�z�ss�get azokkal, akik a sz�ks�ghelyzeten enyh�teni akarnak. 2. Az elm�leti ember j� gyakorlati �rz�kkel rendelkezik. Azt teszi, amire az adott szitu�ci�ban sz�ks�g van. 3. A vil�gm�ret� feladatokkal megb�zott ember a legkisebb szolg�latokat sem veti meg. A sz�veg k�vetkez� r�szlet�nek �rtelmez�se nem egys�ges. N�melyek szerint a vipera csak r�tekeredett P�l kez�re, m�sok szerint megmarta. A sz�veg�sszef�gg�s az ut�bbit igazolja. A bennsz�l�ttek a gyors hat�st v�rj�k. A k�gy� m�rge azonnal hat. A sors kez�t l�tj�k a t�rt�ntekben, �s P�l m�ltj�ra k�vetkeztetnek ez esem�ny alapj�n. K�vetkeztet�s�k nem igazol�dik. P�l annak ellen�re sem lett a m�rges vad �ldozata, hogy az megmarta. A hagyom�ny szerint az�ta nincs a szigeten vipera, mi�ta P�l ler�zta kez�r�l a t�zbe. J�zus �g�rete beteljesedett (Mk 16:18). A k�gy� nem �rthat P�lnak. Isten ereje oltalom. A bennsz�l�ttek t�l�rt�kelik az Isten oltalma alatt l�v� embert (v�. ApCsel 14:11–12). A csoda elbesz�l�se itt is k�veti a m�fajnak megfelel� keretet. Az 1–2. v. a csoda bevezet�se. 3. v. Az expoz�ci�, a k�gy�mar�s. 4. v. A fesz�lts�g fokoz�sa, az eset magyar�zata. Arra v�rnak, hogy P�l befejezi az �let�t. 5. v. Az esem�ny centruma: P�l a k�gy�t egy egyszer� gesztussal ler�zza, �s az a t�zbe esik. A k�gy� megsemmis�l, mert az megmarta az embert. A k�gy�marta ember sz�m�ra van szabadul�s, lehet�s�g az �letre. A csoda mindenki szeme l�tt�ra t�rt�nt. P�lnak a k�gy�mar�s nem �rtott. 6. v. A csoda z�rad�ka, az esem�ny �rt�kel�se. Mikor semmi baja nem lett az apostolnak, az esem�ny szemtan�i megv�ltoztatt�k v�lem�ny�ket. Az �rt�kel�s�k azonban nem �llja meg a hely�t, mint ahogyan az el�z� esetben sem. Mivel P�l a m�reg ellen v�delmet �lvez, �gy gondolj�k, hogy halhatatlan. Itt nem sz�l arr�l Luk�cs, hogy az apostol itt is, mint ahogyan az ApCsel 14:14k.-ben is, szembesz�llt a pog�ny v�leked�ssel. �ppen az�rt nem sz�l, mert az m�r ez esetben term�szetes. P�l minden bizonnyal itt is eloszlatta a t�vhitet. Ez az esem�ny azt er�s�ti meg, hogy P�l eset�ben is beteljesedett J�zus �g�rete (Lk 10:19; v�. Mk 16:18).

7–10. A m�sodik epiz�d. P�l meggy�gy�tja Publiusz atyj�t �s a sziget betegeit.

Az esem�ny k�z�ppontj�ba �jra P�l ker�l. A t�rt�net sz�nhelye egy falusi birtok, melyen P�lt a sziget el�lj�r�ja k�s�r�ivel egy�tt vend�g�l l�tta. P�l a szigeten nagy szabads�got �lvezett. Publiusz a sziget legmagasabb rang� tisztvisel�je, els� embere. Ez a megnevez�s hivatalos c�m. Publiusz a Poplios latin, r�mai v�ltozata. Keleten �ltal�ban 3 nap volt a szok�sos vend�gl�t�s bevett id�tartama. Az els� �s m�sodik esem�ny k�z�tt az �sszef�gg�s nyilv�nval�. Publiuszban fel�bredt a rem�nys�g, hogy P�l tud seg�teni rajta, �s csod�latos m�don meggy�gy�tja a hal�l k�zel�ben l�v� s�lyos beteg apj�t. Luk�cs azt nem jelzi, hogy ez lett volna a megh�v�s oka. P�l itt is, mint ahogyan egykor Mestere P�ter h�z�ban a vend�gl�t� P�ter any�s�t, meggy�gy�tja a sziget els� ember�nek apj�t (v�. Lk 4:38k.). A gy�gy�t�s nem orvosi elj�r�ssal, hanem im�ds�g �s k�zr�t�tel �ltal t�rt�nik. P�l egyed�l megy be a beteghez. A beteg �llapota s�lyos. A dysanterion „hasmen�s, b�lhurut, v�rhas”. A r�gebbi g�r�g form�ja „dysenteria” (att.). A pyretoi, vagyis a fogalom t�bbes sz�ma volt az orvosi gyakorlatban haszn�latos, mint ahogyan itt is l�thatjuk. A v�rhas csak nehezen �s lassan gy�gyul, nagyon s�lyos betegs�g. Isten kegyelme, az � ereje azonban s�lyos esetekben is seg�thet. P�l im�ds�g �s k�zr�t�tel �ltal gy�gy�t. Isten erej�t veszi �s adja �t. Orvosolja a bajt, k�zvet�ti a gy�gy�t� er�t. Nem P�l szerz�je, hanem csak k�zvet�t�je annak a csod�nak, amelynek tan�i lesznek. K�zr�t�tel�vel Istennek aj�nlja a beteget, a beteg �let�t �s az �r erej�t nyeri el az �ltala. Miut�n ez megt�rt�nt, a t�bbi beteg szigetlak� is felbuzdult. P�lt felkerest�k, �s az meggy�gy�totta �ket. Luk�cs summ�riumban adja csup�n a h�rt a tov�bbi gy�gy�t�sokr�l, mint ahogyan azt az eddigiek sor�n is t�bb esetben tette. Nem r�szletezi az egyes gy�gy�t�si t�rt�neteket. P�l apostoli tiszt�nek hiteless�g�t jelzi, hogy J�zus �g�rete, amit a tizenkett�nek adott, �ltala is beteljesedik (Jn 14:12kk.). A tim� a honor�rium jel�l�s�re szolg�l. A sziget lak�i erk�lcsi �s anyagi megbecs�l�sben r�szes�tett�k P�l�kat. Gondoskodtak arr�l, amire sz�ks�g�k volt az �t folytat�s�hoz. – Publiusz a hagyom�ny szerint M�lta sziget�nek els� p�sp�ke, majd Dion�szosz hal�la ut�n ath�ni p�sp�k volt, k�s�bb m�rt�rhal�lt halt.

Csel. 28,11–16. M�lt�t�l R�m�ig.

A t�li k�nyszerpihen� ut�n kora tavasszal indulnak �tnak P�l�k. Ez r�mai �tjuk utols� szakasza, amely minden baj n�lk�l megy v�gbe. H�rom h�napot, a novembert, decembert �s janu�rt t�lt�tt�k M�lta sziget�n. Febru�rban folytatj�k �tjukat. �jra egy Alexandri�b�l val� haj�ra sz�lltak, de ez – mint a F�ldk�zi-tenger kik�t�v�rosainak sok haj�ja – a dioszkuroszoknak volt szent�lve. Ezek Isis, a tengeri utak v�delmez�je mellett szint�n ilyen funkci�t t�lt�ttek be. A dioskouroi Zeus ikerfiai, Castor �s Pollux. Az �llat�vben az Ikrek csillagzattal azonosak. Egykor a haj�sok �gy gondolt�k, hogy �k azok a t�zes jelens�gek, amelyek a viharok alkalm�val megmutatkoznak. Tengeri isteneknek tartott�k �s im�dt�k �ket, mint ahogyan n�melyek ma Mikl�st �s Kelement. Egy p�r napos szirak�zai �s egyhetes puteoli �tmegszak�t�s ut�n �rkeznek meg R�m�ba. Szirak�za Szic�lia keleti partj�nak legjelent�sebb kik�t�v�rosa, Kr. e. 743-ban a korinthusi g�r�g�k alap�tott�k. A Kr. e.-i 5. sz�zadban f�v�ros lett. Az ath�niek 414-ben, k�s�bb a karth�g�iak is eredm�nytelen�l ostromolt�k. A r�maiak 212-ben, k�t�vi ostrom ut�n tudt�k elfoglalni. Lakoss�ga a v�ros f�nykor�ban 1 000 000 volt. Szic�lia legjelent�sebb v�ros�ban mind�ssze h�rom napot t�lt�ttek, a haj�sok ugyanis kedvez� sz�lre v�rtak. �tjukat ezut�n It�lia partvid�k�n folytatj�k tov�bb, mintegy 350 km-en �t. A kedvez� d�li sz�l seg�tette �ket, hogy ne h�z�djon el az �t. Puteoliban �lltak meg legk�zelebb, az It�lia nyugati partj�n fekv� h�res kik�t�v�rosban. A v�rost szint�n g�r�g�k alap�tott�k. A keleti n�pek sz�vesen kerest�k fel a N�polyt�l d�lre fekv� h�res kik�t�t. A g�r�g�kt�l a 2. pun h�bor�ban, Kr. e. 194-ben foglalt�k el a r�maiak, �gy r�mai tengeri kol�ni�v� lett. Klaudiusz a ki�p�t�s�re igen nagy gondot ford�tott. A zsid�s�g is kedvelte. P�l�k meg�rkez�sekor m�r vannak kereszty�nek a v�rosban. K�rt�k is �ket – �ppen a tavaszi nagy �nnepre, a h�sv�tra val� tekintettel –, hogy egy h�tig maradjanak a k�reikben. �gy P�l�k 59-ben a h�sv�ti �nnepeket Puteoliban t�lt�tt�k. Innen a haj� utasai rendszerint gyalog folytatt�k �tjukat. R�ma kb. 5 napi �t, 200 km. Mikor a testv�rek meghallott�k P�l�k �rkez�s�nek h�r�t, megszervezik az illend� fogad�st. A figyelmess�g, a szeretet jele �gy is megmutatkozik az apostol ir�nt: Vannak, akik a hosszabb, vannak, akik a r�videbb utat tudj�k v�llalni. Az Appius F�rum R�m�t�l 65 km-re; a Tres Tabernae 49 km-re van. Ez a testv�ri �ldozat abban mutatkozott meg, hogy a r�mai gy�lekezet tagjai P�l el� mentek. Ez a m�sodik jelz�s arr�l, hogy a kereszty�ns�g hamarabb eljutott a vil�gnak erre a r�sz�re, mint P�l. Ez jelz�s azonban arr�l is, hogy az akkor ismert vil�g centrum�ban megjelentek az �j vil�g h�rn�kei, ott volt Krisztus egyh�za. Az evang�lium a vil�g centrum�ban �gy jelent meg, hogy h�rn�keinek szem�lye ismeretlen maradt. A misszi�i munk�nak vannak vil�gszerte ismert nagy egy�nis�gei, de vannak n�vtelen, csendben, egy-egy kis ter�leten munk�lkod� egy�nek is. Az evang�lium sz�vt�l sz�vig, bar�tt�l bar�tig, szem�lyes besz�lget�sekben is terjedhet. A l�nyeg az, hogy ki-ki �gy v�llalja annak terjeszt�s�t, ahogyan az �r r�b�zta. Nem is tudjuk pontosan, hogyan alakult meg a r�mai gy�lekezet. Minden bizonnyal Jeruzs�lemben az �nnepi alkalmakon megfordul� zsid�k, akik kereszty�nekk� lettek, v�ltak az �r h�rn�keiv�, m�sr�szt a R�m�ban megfordul� egy�nek, akik m�r Krisztus k�vet�i voltak, lettek a hit �tj�nak bizonys�gtev�i. Mindenesetre nem a 12 k�z�l valaki, nem is a hetes k�r tagjai, nem a pog�nyok apostola alap�totta ezt a gy�lekezetet. Miel�tt a pog�nyok apostola R�m�ba �rkezik, ott m�r vannak kereszty�nek, vannak, akik szeretettel fogadj�k a n�pek apostol�t, v�rj�k �t. Az Appius F�rumt�l, illetve a Tres Tabernae-t�l P�l m�r a r�mai kereszty�nekkel egy�tt folytatja �tj�t. A F�rum Appia a Via Appia ment�n lev� piac. Appius Claudius Caecus alap�totta Kr. e. 312-ben. Jelent�s kereskedelmi k�zpontt� fejl�d�tt: A Via Appia R�m�t�l d�l fel� vezetett. A Tres Tabernae h�rom kocsma, vend�gl�. Postai meg�ll�hely, valamint sz�ll�shely R�m�t�l d�lkeletre, a Via Appia ment�n. P�l az el�tte j�r�, munk�lkod� Isten tetteinek jeleivel tal�lkozik, neki h�l�s a testv�rek szeretet��rt. R�m�ban az apostol enged�lyt kap arra, hogy a praetorium k�rny�k�n priv�t lak�sban legyen azzal a katon�val, aki �rizte. A r�mai hat�s�g ink�bb bar�tot l�t P�lban, mint ellens�get. Meggy�z�d�s�t ugyan nem �rtik, de embers�g�t becs�lik.

Csel. 28,17–31. P�l R�m�ban.

P�l eddigi munkam�dszere szerint j�r el: Izr�el gy�lekezet�vel veszi fel el�sz�r a kapcsolatot. Nincs abban a helyzetben, hogy � keresse fel a zsinag�g�t, mint ahogyan �zsia �s Eur�pa m�s v�rosaiban, �gy h�t mag�hoz h�vatja n�pe vezet�it (Lk 1:47). Besz�mol helyzet�r�l: nem az apr� mozzanatokat ismerteti, hanem a l�nyeget mondja el. A to �thnos mou Izr�elt nem mint Isten n�p�t (17. v.), hanem mint faji kateg�ri�t hat�rozza meg, amelyhez � is tartozik. A r�mai zsinag�ga tagjai nem kaptak �rtes�t�st Jeruzs�lemb�l P�l dolgair�l. Egy el�re meghat�rozott napon keresik fel P�lt. El�g nagy lak�st b�relt, k�lts�geir�l f�k�nt a helyi kereszty�nek gondoskodtak. L�togat�it itt fogadhatta �s alkalomadt�n el is tudta helyezni. Az esetitcento-t�l f�gg a k�t part�cipium (ApCsel 11:4; 18:26). A diamartyromenos a kereszty�n igehirdet�s kifejez�je az ApCsel-ben (v�. ApCsel 2:40; 8:25; 10:42; 18:5; 20:21.24; 23:11). A peith�n (ApCsel 13:43; 18:4; 19:8.26), az igehirdet� megism�tl�d� f�radoz�sa az�rt, hogy hallgat�i az igehirdet�s igazs�g�r�l meggy�z�djenek. A basileia tou theou az igehirdet�s �tfog�, �sszefoglal� tartalma (v�. ApCsel 9:8; 20:25 itt �ppen �gy, mint a 8:12-ben �s 28:31-ben, a J�zus-esem�nyt jelenti). P�l �szinte odaad�ssal f�rad n�p��rt, nem sajn�lva idej�t �s erej�t. Izr�el sz�m�ra az �r�s alapj�n vil�g�tja meg, hogy J�zus a meg�g�rt Messi�s. A n�z�reti J�zus az, akire a zsid�k v�rtak. A t�rv�ny �s a pr�f�t�k egyar�nt �t hirdetik. Az �sz�vets�g Krisztusbizonys�gok sorozata. Ahogyan P�l az Areopagoszon tette, �gy itt is alkalmazkodik hallgat�ihoz. Az �r�s n�p�nek az �r�s alapj�n hirdeti Krisztust (v�. Lk 24:27). Az �r�s Krisztushoz vezet, r� mutat. A n�z�reti J�zus Isten orsz�ga megteremt�je, benne �s �ltala van jelen a vil�gban az �r kir�lys�ga. Ez az orsz�g lelki, �s jelen k�r�lm�nyek k�z�tt l�thatatlanul hat�, az �letet �tform�l�, meg�j�t� erej�vel van jelen (ld. Mt 13). P�l bizonys�gt�tele R�m�ban nem maradt hat�stalan, mint ahogyan Ath�nben a n�pek fiainak k�r�ben sem (ApCsel 17:34). P�l bizonys�gt�tel�nek Izr�el k�r�ben is van eredm�nye. Tapasztalata R�m�ban is az, mint ami b�rhol Izr�el fiai eset�ben. Az apostol R�m�ban sem �rte el azt, hogy hallgat�i k�z�l valamennyien higgyenek Krisztusnak. Az evang�lium szav�t csak n�melyek fogadj�k hittel a jelenl�v�k k�z�l. Krisztus szem�lye �gy n�melyeknek �ld�st, m�soknak �t�letet jelent. Az �let, az �dv�ss�g lehet�s�ge mindenki sz�m�ra k�szen van. Az �dv�ss�ghez vezet� utat Isten kinyitotta, de csak azok r�szes�lnek benne, akik r�l�pnek erre az �tra (Lk 2:34–35). P�l igehirdet�se nyom�n az t�rt�nik, ami az �dvt�rt�net el�z� korszak�ban is sorozatosan lej�tsz�dott. Voltak, akik hittel fogadt�k Isten k�veteinek szav�t �s �ltek �ltala, de voltak olyanok is, akik elutas�tott�k, vitatkoztak rajta, �s �gy �t�lett� lett sz�mukra. Az elutas�tott kegyelem k�vetkezm�nye az �t�let. Izr�el azonban mint tipikus val�s�g nem fogadja be Krisztust. A kal�s jelent�se: „helyesen”, „tal�l�an” (Mk 6:7; Mt 15:7) sz�lt a Szentl�lek a pr�f�ta �ltal (�zs 6:9 LXX; Mt 13:14.15; Jn 12:40). Az �g�ret n�pe vakk� lett Isten �g�reteinek beteljesed�se ir�nt, vissza�lt a neki adott lehet�s�ggel, ez�rt Isten �t�lete teljesedik be rajta. Engedetlens�ge miatt az �dvt�rt�net vonala nem szakad meg, a pog�nyok viszik tov�bb. Az Ige k�z�tt�k hirdettetik �s �k fogadj�k be. Az Izr�el r�sz�r�l visszautas�tott �zenet a n�pek fiainak sz�l (�zs 40:5; Lk 3:6). P�l elvi �ltal�noss�gban jelenti be itt a k�vetkez� id�szak programj�t a m�g�tte l�v� Kijelent�s �s a Kijelent�st igazol� tapasztalat nyom�n. Az ism�tl�dik meg R�m�ban, amit m�r kor�bban ism�telten tapasztalt Izr�el k�r�ben: A n�p nem becs�lte meg Isten k�veteit, elutas�totta Isten szav�t. Nem az�rt nem tudott ez a n�p az �r akarat�r�l, mert nem volt kijelent�s, hanem az�rt, mert a pr�f�t�k szav�t nem vette figyelembe, elz�rk�zott el�le. P�l �rz�kelteti �s megfogalmazza R�m�ban azt a nagy teol�giai fordulatot, ami az apostolok munk�j�nak v�ge fel� nyilv�nval�v� lett: az �dvt�rt�net vonal�t a t�rt�nelem utols� nagy korszak�ban nem Izr�el viszi tov�bb, hanem a lelki Izr�el, nem az �sz�vets�gi n�p, hanem az �jsz�vets�ges n�p; nem azok, akiknek a kez�ben voltak a szent iratok, hanem azok, akiknek a sz�v�k megny�lt az �r megt�r�sre sz�l�t� szav�ra: Krisztus egyh�za. P�l Izr�el megt�r�s�t csak a v�g, Krisztus dics�s�ges visszaj�vetele esem�nyei „miszt�rium�nak” tartja, �s ekkorra v�rja (R�m 9–11). Az egyh�zhoz a j�v�ben els�sorban a n�pek fiaib�l val� kereszty�nek tartoznak. A 29. v. a legr�gebbi k�ziratokban nem tal�lhat�, az el�z� r�szlet gondolat�t ism�tli. A misth�ma saj�t k�lts�g�n fenntartott lak�s. A r�mai kereszty�nek �s a t�bbi gy�lekezet tagjai seg�tett�k P�lt. A per tov�bbi alakul�s�r�l nincs sz�, mert az ApCsel koncepci�ja szempontj�b�l m�r nem l�nyeges. A m� c�lj�nak megfelel�en szeml�ltette azt, hogy az apostolok n�sszi�i munk�ja nyom�n megalakult egyh�z hogyan teljes�tette J�zus parancs�t. Jeruzs�lemmel kezdve szeml�ltette a misszi�i munk�t, J�dea �s Sam�ria tartom�nyain �t a f�ld v�gs� hat�r�ig. Krisztus �j messi�si gy�lekezete elkezdte �s v�gezte k�ldet�s�t Izr�el �s a n�pek k�r�ben. P�l eljutott R�m�ba, �s az akkor ismert vil�g centrum�ban munk�lkodik. A parr�sia az ApCsel-ben h�rom mozzanatot egyes�t: a besz�d nyilv�nosan, ny�ltan, meghatalmaz�s alapj�n sz�l. Itt az els� kett�re esik a hangs�ly. K�ls� t�nyez�k nem akad�lyozz�k P�l igehirdet�s�t. A k�t �v eml�t�se arra utal, hogy ezut�n megsz�nt ez a helyzet. P�l els� r�mai fogs�ga k�nny� volt. A k�vetkez� id� esem�nyeir�l Luk�cs nem sz�l, �gy az nem hozhat� �sszef�gg�sbe a k�s�bbi levelek esem�nyeivel (ld. P�sztori levelek). A k�nyv teljes�tette c�lkit�z�s�t. Minden hipot�zist, amely a k�nyvet befejezetlennek tartja, el kell utas�tanunk. Az evang�lium (Krisztus parancsa �s �tmutat�sa szerint) eljutott a R�mai Birodalom centrum�ba is. A kereszty�ns�g vil�got �tfog� c�lj�nak megval�s�t�sa biztos�tva van. Ehhez k�pest m�r nem az a d�nt� k�rd�s, hogy egy engedelmes szolg�nak, P�lnak a sorsa a tov�bbiakban hogyan alakul. Az Apostolok Cselekedeteir�l �rott k�nyv nem sorsreg�ny, hanem �dvt�rt�neti tud�s�t�s �s �zenet. P�l R�m�ban olyan jelleg� munk�t v�gzett, mint kor�bban Ef�zusban. Nem � ment v�rosr�l v�rosra – mint ahogyan azt kor�bban tette –, hanem �t keresik fel mindazok, akik az evang�lium ir�nt �rdekl�dnek. Az evang�lium terjeszt�s�nek m�dja az apostoli korban sem csak az, hogy nagy sokas�g el�tt tesz bizonys�got az �r szolg�ja, hanem az is (�s ez nem kev�sb� jelent�s), hogy azokkal foglalkozik, akik �t felkeresik. Isten orsz�g�t hirdetni �s tan�tani akkor is lehet, ha kis l�tsz�m� a hallgat�s�g. P�l R�m�ban nem zsinag�g�ban, hanem saj�t b�relt lak�s�n hirdeti az ig�t �s tan�tja az �let tudom�ny�t. A megv�lt�s jog�n Krisztus� az eg�sz teremtett vil�g. Ahogyan egykor a tengerpart �s a hegyoldal, valamint a mag�nh�z lett J�zus tan�t�s�nak sz�nhely�v�, �gy az � h�s�ges k�vet�nek b�relt lak�sa is az evang�lium hirdet�s�nek sz�nhely�v�, misszi�i centrumm� lett. Az �n. szent hely mit sem �r, ha nincs jelen benne Krisztus, a b�relt sz�ll�s misszi�i k�zpontt� lesz �s az �let tudom�ny�nak sz�khely�v�, ha az �r h�v� szava sz�lal meg benne: az eg�szs�ges, hitre nevel�, kereszty�n �ton eligaz�t�, Isten dics�s�g�t �s az emberek jav�t szolg�l� tudom�ny. P�l misszi�i munk�ja �s tan�t�i m�dszere modell a k�s�bbi nemzed�kek elh�vott szolg�i sz�m�ra is. A m� z�r� mondata �r�mh�r: P�l minden akad�lyoztat�s n�lk�l hirdetheti Isten orsz�g�t �s tan�thatott J�zus Krisztusr�l. Luk�cs tud�s�t�sa itt �ri el cs�cspontj�t, m�ve pedig a v�g�t. Arr�l a felszabad�t� �s rem�nys�get aj�nd�koz� t�nyr�l tesz bizonys�got, hogy az egyh�z t�rt�net�t az az �r ir�ny�tja, aki� minden hatalom mennyen �s f�ld�n. Az egyh�z haj�ja ugyan viharz� tengeren halad el�re, de c�lba �r, mert a korm�nyr�d mellett az �l, aki szeleknek �s viharoknak, n�p�nek �s n�peknek, az egyh�znak �s a vil�gnak egyar�nt Ura. Kaput nyit �s kaput z�r, lehet�s�get aj�nd�koz �s megfoszt att�l. Az evang�lium, a megfesz�tett �s felt�masztott n�z�reti J�zusr�l sz�l� h�r hangzik a vil�g k�z�ppontj�ban: R�m�ban.