Csel. XXI. R�SZ

Csel. 21,1–14. Mil�toszt�l C�z�re�ig.

P�l a legr�videbb �ton igyekszik t�rsaival egy�tt Jeruzs�lembe. Luk�cs arr�l nem sz�l, hogy rajta k�v�l, illetve Trofimosz �s Arisztarkhosz mellett kik vannak m�g P�l k�s�ret�ben. Luk�cs �jra szemtan�k�nt sz�mol be az esem�nyekr�l. �tjuk Kis-�zsia d�li partj�n Ciprust�l balra vezetett. Igen j�l haladtak, az els� nap eljutottak K�szba, a Kis-�zsia d�lnyugati partj�n l�v� szigetre, mely Knidoszt�l �szaknyugatra fekszik. K�sz h�res volt Aszkl�piosznak, az orvosok istens�g�nek �ll�tott szenthely�r�l. Hippokrat�sznek, a neves �kori orvosnak ez volt a sz�l�f�ldje. Ma Koo a neve. Innen a m�sodik nap jutottak el Rodoszba. A sziget ter�lete 1448 km2. Ter�lete helyenk�nt szikl�s, t�bbnyire azonban term�keny f�ld. Legmagasabb hegys�ge az Atabyrium (1240 m), partviszonyai kedvez�ek, ez�rt �l�nk kereskedelem sz�nhely�v� lett. �ghajlata eg�szs�ges, bar�ts�gos. Nincs olyan nap, hogy a Nap sugarai ne lenn�nek l�that�ak. Haj��p�t�sre alkalmas faanyaga, bor, f�ge �s �zletes hal a legnevezetesebb term�kei. Vespasianus r�mai cs�sz�r szabads�g�t�l megfosztotta, de sz�noki iskol�ja �s szobr�szati iskol�ja m�g ezut�n is vir�gzott. Innen a k�vetkez� nap Patar�ba, L�cia jelent�s tengeri v�ros�ba �rkeztek, amely a tartom�ny legd�libb r�sz�n fek�dt. A haj� eddig a part ment�n haladt. A meglehet�sen nagy t�vols�got eg�szen r�vid id� alatt tett�k meg. Ciprus mellett �gy haj�ztak el, hogy a szigetet csak a haj�b�l l�tt�k. T�ruszig sehol sem id�ztek. T�rusz, a g�r�g tyros, a h�ber zor n�ven ismeretes, jelent�se „szikla”. F�n�cia legnevezetesebb v�r�sa. Kr. e. a 14. sz�zadban m�r a Tel-el Amarna-levelekben is eml�tik. Kr. e. 1100 �ta a f�n�ciai v�rossz�vets�g f�v�rosa. A F�ldk�zi-tenger fontos kereskedelmi k�zpontja. Ma Sur a helys�g neve. A haj� �rut sz�ll�tott T�ruszba. Nem megy tov�bb, �gy v�rniuk kell addig, am�g �tir�nyuknak megfelel� haj�t kapnak. T�r�szban Istv�n v�rtan�hal�la ut�n hamarosan gy�lekezet t�madt (ApCsel 11:19). Val�sz�n�leg P�l�k m�r tal�lkoztak vel�k. Ez a gy�lekezet az Istv�n v�rtan�hal�la miatt t�madt �ld�z�s k�vetkezt�ben, a hell�nista testv�rek evang�liumi munk�ja eredm�nyek�nt alakult: P�l�k gy�lekezeti l�togat�saik sor�n tal�lkozhattak vel�k (ApCsel 11:19; 15:3). A Szentl�lek vil�goss�ga �ltal nyilv�nval� el�tt�k P�l tov�bbi �tja, neh�z sorsa. �ppen ez�rt �vj�k P�lt Jeruzs�lemt�l. A kijelent�st nem j�l alkalmazz�k, helytelen k�vetkeztet�st vonnak le abb�l. P�l tudatosan v�llalja az �r �tj�t, akkor sem riad vissza, ha az fogs�gra vezet. Nem az �n. „j�zan �sz” dikt�lja P�l �let�nek menet�t. H�t nap ut�n a szeretet �s ragaszkod�s jelek�nt lek�s�rik a haj�hoz. A b�cs�z�s im�ds�gg�, a haj��llom�s istentiszteleti helly� lesz. A b�cs� pillanat�ban m�r nem „�rtelmes” tan�cs�val, hanem im�ds�g�val �ll a t�ruszi gy�lekezet P�l mellett. A gy�lekezet meg�rti, hogy a neh�z, de elker�lhetetlen �t el�tt az az egyetlen lehet�s�g, hogy az ember er�t k�r, mint Krisztus a kereszt el�tt. A gy�lekezet tagjai k�z�tt gyermekek is vannak. A gy�lekezet az �r �g�rete szerint j� rem�nys�ggel van ir�ntuk, k�reibe fogadja �s itt tartja �ket. A gy�lekezetben bens�s�ges, csal�dias l�gk�r�ben nevel�dnek. Ptolemaiszban kev�s id�t t�ltenek, mind�ssze egy napot. P�l azonban ezt is a testv�rek k�sz�nt�s�re haszn�lja fel. Sehol nem ker�li el azokat – ahol csak erre lehet�s�g ny�lik –, akikkel k�z�s hit kapcsolja egybe. Ismeretlen helyen is ismer�s, ha �lnek ott kereszty�nek. �gy �li meg az egyh�z egys�g�t. Innen C�z�re�ba mennek. C�z�rea Ptoilemaiszt�l kb. 40–50 km-re van. F�l�p �lland� jelz�j�v� lett az „evang�lista” meghat�roz�s, �gy k�l�nb�ztett�k meg az apostolt�l. Nem a tizenkett�h�z, hanem a hetes k�r tagjaihoz tartozott (ApCsel 6:5; 8:40). N�gy l�ny�val egy�tt szolg�lta az Urat. �gy l�tszik, F�l�p h�za a c�z�reai misszi� k�z�ppontj�v� lett. Csal�dj�val egy�tt az �r szolg�lat�ba �llt. Luk�cs az evang�liumban is �rja, hogy J�zus k�rnyezet�hez n�h�ny olyan asszony is tartozott, akik neki szolg�ltak (Lk 8:1–3). Az �sz�vets�g bizonys�gt�tele szerint is nemzed�kr�l nemzed�kre voltak pr�f�tan�k (Mirjam 2M�z 15:20kk.; Deb�ra B�r 5; Hulda 2Kir 22:14kk.; Anna Lk 2:36). Az �r beteljes�tette J�el pr�f�ci�j�t, kit�lt�tte Lelk�t minden emberre. Az �jsz�vets�gi kor rendje szerint az � n�pe k�r�ben az a rend, hogy mindenki a L�lek aj�nd�k�nak jellege �s m�rt�ke szerint teljes�tse k�ldet�s�t: azt a szolg�latot v�gezze az egyh�zban, amelyre kegyelmi aj�nd�kot kapott, att�l f�ggetlen�l, hogy melyik nemhez tartozik. F�l�p le�nyai a pr�f�t�l�s kegyelmi aj�nd�k�t kapt�k, teh�t ennek megfelel�en v�gezt�k a bizonys�gt�tel szolg�lat�t. Az �sz�vets�gi pr�f�cia szerint Isten n�knek is adta a pr�f�tas�g lelk�t, a szolg�latra h�v� �s k�telez� er�t. P�l�k olyan csal�dban voltak, melynek tagjai nemcsak testv�reik, hanem szolgat�rsaik. F�l�p le�nyainak munk�ss�g�r�l Eusebius, a nagy historikus is tud �s sz�l. Krisztusban nemcsak az �r �s a szolga k�z�tt l�v� k�l�nbs�g sz�nt meg, hanem a nemek k�z�tt �rv�nyben l�v� �rt�kbeli k�l�nbs�g is. A teremt�sbeli, alkati k�l�nbs�g Krisztus �j rendje szerint nem jelent �rt�krendi k�l�nbs�get. A szolg�latra val� alkalmass�g k�rd�s�t nem az d�nti el, hogy valaki f�rfi-e vagy n�, hanem az, hogy Isten pr�f�tas�gra, szolg�latra elk�telez� lelk�t megkapta-e vagy sem. F�l�p le�nyai az �segyh�z szolg�lat�ban �lltak, mert megb�z�st kaptak r�. F�l�p otthona nyitva van Krisztus k�vet�i el�tt. A vend�gszeretetet az �segyh�zban is gyakorolt�k. F�l�p k�s�bb C�z�re�b�l Kis-�zsi�ba telepedett �t le�nyaival egy�tt. K�z�l�k kett� a hagyom�ny szerint Hierapoliszban van eltemetve. Mik�zben F�l�p P�lt csal�dj�val egy�tt vend�g�l l�tta, Agabosz, m�g az el�z� esem�nyekb�l ismert pr�f�ta (ApCsel 11:28) meg�rkezett J�de�b�l. � volt az, aki a Kiaudiusz cs�sz�r kor�ban bek�vetkezett �hs�get megj�vend�lte. Az �sz�vets�gi pr�f�t�khoz hasonl� a megb�zat�sa (1Kir 22:11; �zs 20:2; Jer 13:1; 27:1; 32:7). Itt pr�f�tai jel �ltal j�vend�li meg P�l jeruzs�lemi fogs�g�t. A pr�f�tai jel magyar�zata is az �sz�vets�gb�l ismert m�don t�rt�nik. Az �nnep�lyes mondatok a J�zus szenved�s�t j�vend�l� pr�f�ci�kra eml�keztetnek (Mk 10:33 par.). Az �jsz�vets�gben a f�gefa meg�tkoz�sa �t�letes pr�f�tai jelk�nt szerepel (Mt 21:19), �s ennek ellent�tek�nt J�zus beth�niai megkenet�se (Mk 14:8). K�l�nben J�zus a k�pes besz�det, a p�ld�zatos tan�t�st kedvelte. Pr�f�tai jelt adott n�p�nek messi�si munk�ja kezdet�n a templom megtiszt�t�s�val (Jn 2:13kk.). A k�tel�k a bilincs szimb�luma (Jn 21:18). Agabosz �rtelmezi a pr�f�tai jelet, megmagyar�zza annak jelent�s�t. Nemcsak tette, hanem szavai �ltal is hirdeti P�l j�v�j�t, a jeruzs�lemi esem�nyeket. P�lt – �ppen �gy, mint J�zust – Izr�el fiai szolg�ltatt�k ki a pog�nyoknak. P�l el�tt nem titok az, hogy neh�z helyzet el�tt �ll, azonban mint egykor Mestere (Lk 9:51) � is c�ltudatosan v�llalja, mert biztos abban, hogy ez az �r akarata. K�rnyezete el akarja t�r�teni a neh�z �tt�l (Mt 16:22). A testv�rek f�ltik az apostolt. Tudj�k, hogy sz�ks�ge van a gy�lekezeteknek, az egyh�znak a h�s�ges, j� munk�sokra. Tudj�k, hogy kulcsfontoss�g� egy tehets�ges �s elh�vott szolga szem�lye az egyh�z �lete szempontj�b�l. Szeretik az apostolt, f�ltik az egyh�zat, meg akarj�k menteni az �let�t. Szeretn�k, ha a szenved�s �tj�t kiker�ln�. Gondolkod�suk tiszteletre m�lt�, azonban az Isten gondolata ez esetben m�s. A testv�rek ezt nem vett�k sz�m�t�sba. P�l azonban nemcsak tud az �r akarat�r�l, hanem akkor is k�szs�ggel v�llalja, ha az �lete odaad�s�val j�r (Lk 22:42). Amikor a neh�z �t Isten �tja, nem lehet m�s ut�n n�zni. P�l �lete sor�n volt olyan eset is, amikor Isten vezet�s�re figyelve ki kellett t�rnie az ellens�g csapd�j�b�l (ApCsel 9:23–30). Az apostol az �r akarata szerint v�llalja l�p�seit, ak�r szenved�s, ak�r a bizonys�gt�tel tov�bbi folytat�s�t jelentse az. Az egyh�z h�s�ges szolg�i nemcsak szavaikkal, hanem a szenved�s �tj�nak k�szs�ges v�llal�s�val is bizonys�got tesznek az �r J�zusr�l. A k�rd�s teh�t nem az, hogyan ker�lhetj�k el a szenved�st – b�r emberileg gondolkodva ez a term�szetes –, hanem az, hogy mi az �r akarata. Ha az �r akarata az, hogy az � szolg�ja �gy tegyen bizonys�got Ur�r�l, hogy k�sz �rte m�g a szenved�s �tj�t is v�llalni, akkor ezt az utat kell v�llalni, mert az adott helyzetben ez az �r ig�nye �s az engedelmess�g �tja. Ezt persze nem k�nny� sem meg�rteni, sem megtenni. Az embert�l mag�t�l ez nem is telik ki, azonban a Szentl�lek k�ssz� tesz r�. A gy�lekezet tagjai nem akarj�k a gyakorlatban �rv�nyes�teni azt, amit elm�letben tudnak. P�l k�sz tov�bb tan�tani a testv�reket. A neh�z leck�t is meg kell tanulni Krisztus iskol�j�ban. Az � k�vet�inek �let�kkel �s hal�lukkal is az Urat kell szolg�lniuk. Erre � k�sz�t f�l, � tan�t meg. Ez P�l eset�ben is �gy t�rt�nt. Err�l ad sz�mot, �s erre neveli a testv�reket. Bizonys�gt�tele ut�n megb�k�lve egy�tt v�llalj�k az �r akarat�t.

Csel. 21,15–26. P�l Jeruzs�lemben.

A k�nyv utols� nagy egys�ge kezd�dik el ezzel a perik�p�val, amely azt�n a k�nyv v�g�ig tart. E nagy egys�g esem�nyei k�z�sen hirdetik: „Isten ig�je nincs bilincsbe verve” (2Tim 2:10). C�z�re�b�l gyalog megy �t P�l t�rsaival �s n�h�ny c�z�reai tan�tv�nnyal Jeruzs�lembe. Ez az utols� olyan �tja, amit szabad emberk�nt tesz meg – legal�bbis a r�mai fogs�g el�tt. A k�t v�ros k�z�tti t�vols�g kb. 100 km. Jeruzs�lemben az egyik r�gi tan�tv�ny, a hell�nista k�rh�z tartoz� Mnason l�tja vend�g�l �ket. Ciprusi sz�rmaz�s�, mint Barnab�s (ApCsel 4:36; 11:20; 15:39), neve gyakori g�r�g n�v. Az, hogy r�gi tan�tv�ny, azt jelenti, hogy a kereszty�ns�g terjed�s�nek kezdet�n m�r csatlakozott az �r k�vet�inek t�bor�hoz. Arr�l nem sz�l Luk�cs, hogy Istv�n k�r�hez tartozott-e, azonban minden tov�bbi n�lk�l befogadja a P�l k�s�ret�ben l�v� k�r�lmet�letlen testv�reket, �gy ez nagyon val�sz�n�. Mindenesetre nem k�ti az a trad�ci�, amelyt�l minden embert megszabad�tott Krisztus. Mnason gondolkod�sm�dja korszer�, halad�. A h�z�ban �sszegy�lt hell�nist�kkal fogadja P�lt. Az apostolt k�rnyezet�vel egy�tt vend�g�l l�tj�k. A tizenkett�r�l sz� sincs. A gy�lekezet vezet�s�t Jakab v�gzi (ApCsel 12:17). Az apostoli korszak ut�n Jeruzs�lemben az apostolok ut�ni kor kezd�d�tt el, amelynek vezet� egy�nis�ge Jakab. P�l a n�pek vil�g�ban ugyanezt a funkci�t t�lt�tte be. P�ter az apostoli zsinat ut�n m�r nem tart�zkodik Jeruzs�lemben. J�nos m�r a zsinaton sem volt jelen (a 15. r�sz �t nem eml�ti). Jakabbal �s a v�nekkel �nnep�lyes, hivatalos keretek k�z�tt tal�lkozik P�l. A testv�reket az �nnep�lyes fogad�s ut�n k�sz�nt�tte �s besz�molt arr�l a szolg�latr�l is, amelyet Isten �ltaluk a pog�nyok k�z�tt v�gzett. A gy�lekezetek adom�nyainak �tad�s�r�l nem esik sz�. Ez val�sz�n�leg el�bb �s minden felt�n�s n�lk�l t�rt�nhetett meg (Mt 6:2–5). A diakonia �tfog� jelent�st kap P�l sz�haszn�lat�ban: a Krisztus k�vets�g�ben j�r� �s munk�lkod� �let tartalm�t jelenti. T�nyekr�l sz�mol be. A gy�lekezet �r�mmel veszi tudom�sul, hogy Isten kez�ben sok hasznos eszk�z van, akikkel az evang�liumot hirdetteti. Istent magasztalj�k az evang�lium hirdet�i�rt �s az eredm�nyes munk��rt. A jeruzs�lemi gy�lekezet is gyarapod�sr�l sz�mol be. Val�sz�n�leg Jakab besz�l, de Luk�cs nem nevezi meg. Izr�elben is terjed a kereszty�ns�g. Er�s a zsid�kereszty�n gy�lekezet. Izr�el h�v� tagjai tov�bbra is Izr�el vall�sos rendje szerint �lnek �s ezt v�rj�k el Izr�el minden tagj�t�l is. P�lt ez�rt kedvez�tlen sz�nben t�ntetik fel a r�la Jeruzs�lembe �rkezett h�rek (a t�rv�nyhez val� viszony�t illet�en). A h�resztel�sek szerint P�l a diaszp�r�ban �l� zsid�kat pog�ny �letm�dra �szt�nzi. A h�resztel�sek alapja az, hogy a kereszty�nn� lett pog�nyokat �s zsid�kat egyar�nt szabadd� tette a t�rv�nyt�l. Arr�l sz� sincs, hogy Izr�el gyermekeinek a k�r�lmet�l�st megtiltotta volna. Mi a helyzet teh�t? Mivel P�l gyan�s lett a jeruzs�lemi zsid�kereszty�nek szem�ben, Jakab olyan javaslattal �ll el�, amely alkalmasnak l�tszik arra, hogy a h�resztel�seket megc�folja. Azt aj�nlj�k, hogy azzal a n�gy f�rfival egy�tt tisztuljon meg a templomban, akiknek ugyan�gy nazireusi fogadalma volt, mint neki (ld. ApCsel 18:18). Minden k�lf�ldr�l j�tt zsid� tiszt�talannak sz�m�tott. A fogadalmat a templomban kellett teljes�teni. �g��ldozat: egy�ves h�m b�r�nyb�l; b�n�rt val� �ldozat: ugyancsak egy�ves juh fel�ldoz�s�val, majd egy kost �s egy kos�r finomlisztb�l k�sz�lt kal�csot, egy olajos lep�nyt a hozz�val� �tel- �s ital�ldozattal egy�tt kellett bemutatni. Az �ldozat bemutat�sa ut�n a pap megny�rta azokat, akik a fogadalmat tett�k. A zsid�kb�l lett kereszty�nek a t�rv�ny el��r�saihoz a jeruzs�lemi apostoli zsinat hat�rozata ut�n is ragaszkodtak �s azt csak a pog�nyokb�l lett kereszty�nekre tartott�k �rv�nyesnek. P�l a jeruzs�lemi testv�rek tan�csa szerint v�llalja ezt a megtisztul�st a templomban. Az apostol k�sz zsid�knak zsid�v� lenni. Nem akarja botr�nkoztatni a hitben gyeng�bb testv�reket. A krisztusi szabads�g tartalma a szeretet. P�l ezt �rv�nyes�ti Jeruzs�lemben. K�sz a kompromisszumra a gy�lekezet b�k�j��rt, egys�g��rt, a t�vhit megsz�ntet�s��rt. Az apostol ugyan jogosan eml�keztethette volna �ket a jeruzs�lemi apostoli gy�l�s hat�rozat�ra, azonban nem ezt teszi, hanem elfogadja Jakab aj�nlat�t. A jeruzs�lemi gy�lekezeti vezet�s el akarta ker�lni a konfliktust a p�li misszi�i egyh�zzal. A palesztinai zsid�kereszty�nek egy r�sze nem tudott megb�k�lni P�l tan�t�s�val. Jakab a maga javaslat�val azt akarja el�rni, hogy az ellens�ges t�bor lecsillapodj�k. Javaslat�nak teljes�t�s�t�l azt v�rja, hogy kifogj�k a szelet az ellens�g haj�j�nak vitorl�j�b�l, vagyis eln�m�tj�k P�l ellenfeleit. A trad�ci� k�tel�k�b�l neh�z kiszabadulni, pedig Krisztus szabads�gra h�vja el mindk�t n�p tagjait. A t�rv�ny korszaka Izr�el sz�m�ra �ppen �gy lez�rult, mint ahogyan a n�pek fiai sz�m�ra. Az �dv�ss�g �tja mindk�t n�pfaj sz�m�ra ugyanaz: a Krisztusba vetett hit.

Csel. 21,27–40. P�l elfogat�sa.

P�l ellen a diaszp�ra-zsid�s�g tagjai k�z�l val� hell�nist�k ind�tj�k el a ny�lt t�mad�st. F�k�nt az ef�zusiak P�l ellenfelei. Nem zsid�kereszty�nek: a k�nyv sem �ket, sem Jakabot nem eml�ti. De nem is Izr�el bennsz�l�tt tagjair�l van sz�. Az ef�zusiak igyekeznek a t�meget koholt v�d alapj�n P�l ellen hangolni, ami – tekintettel a P�lr�l alkotott jeruzs�lemi k�zv�lem�nyre – egy�ltal�n nem neh�z. Trofimoszt ismerik. A templomba nem szabad pog�nyoknak bemenni, m�g r�maiaknak sem. Aki pog�nyokat visz be, arra hal�lb�ntet�s v�r. A templomban t�rnek P�lra, de a templomon k�v�l akarj�k meg�lni (2Kr�n 24:20k.; Mt 23:35). A fanatiz�lt t�meget nem �rdekli az igazs�g. A r�mai hat�s�g azonban k�zbesz�l. A templomteret l�pcs� k�t�tte �ssze az Arx Antoni�val, amely a templom �szaknyugati sark�n fek�dt. Ebben tart�zkodik egy tribunus cohors�val �s lovas szakasz�val. Az �llami hat�s�g megakad�lyozta a fanatikus vall�si �r�letb�l fakad� gyilkoss�got. Isten csod�latosan k�zbel�p. Akiket sem az Isten m�lt�s�ga, sem a templom szents�ge nem volt k�pes megf�kezni a d�h�ng�st�l, lecsillap�tja a pog�ny hatalomt�l val� f�lelem. Megmenti P�lt. Igaz, hogy megk�t�zteti az apostolt, de ez ahhoz k�pest, hogy a zsid�k azonnal meg akart�k �lni, hum�nus dolognak sz�m�t. Bilincsbe vereti; de az �gy kivizsg�l�sa n�lk�l semmif�le s�lyos �t�letet nem hoz. A n�p d�h�ng�s�nek lecsillap�t�s�ra is ez volt a leghat�sosabb m�dszer. P�lnak a r�mai hatalom bilincs�be kellett ker�lnie ahhoz, hogy megszabaduljon n�pe �tlegel�s�t�l azel�tt, miel�tt agyonvert�k volna. A sz�nd�kuk ugyanis az volt, hogy meg�lik, mell�zve mindenf�le t�rv�nyes elj�r�st. Isten n�p�t s�t�ni indulatok motiv�lj�k. El�g n�h�ny hangad�, l�z�t�, �s a n�p a t�megpszich�zis hat�sa al� ker�lve elveszti j�zan �t�l�k�pess�g�t. A r�mai hat�s�g az ellens�ges indulat� l�rm�b�l nem tudta meg�rteni, hogy voltak�ppen mir�l is van sz�. Annyit �rtettek meg az esztelen t�meg ki�ltoz�s�b�l, hogy azok meg akart�k �lni P�lt. �k viszont ezt azzal akad�lyozt�k meg, hogy az apostolt kimentett�k a kezeik k�z�l. K�zben vil�goss� v�lik el�tt�k, hogy nem azzal a l�z�t�val van dolguk, aki a napokban sz�k�tt meg. A t�meg�r�let sz�mukra teljesen �rthetetlen. Az ezredes arra a felkel�sre utal, amelyr�l Iosephus Bellum Iudaicum a II 13:4-ben sz�mol be. Egy egyiptomi �lpr�f�ta fegyveres felkel�st szervezett. Az volt a c�lja, hogy a r�maiak uralm�t megd�ntse �s maga vegye �t a hatalmat, Palesztina f�l�tt. F�lix a felkel�st leverte, vez�r�k azonban elmenek�lt. P�l, helyzete tiszt�z�sa ut�n, enged�lyt kap a sz�l�sra. Nem saj�t �let�nek ment�se a legf�bb gondja, hanem a n�p�. Azokat szeretn� az �let �tj�ra vezetni, akik a hal�l�t akart�k. Hiszen a templomban �s a templomon k�v�l megmutatkoz� tetteikb�l egyar�nt az l�tszik, hogy sz�ks�g�k van a Szabad�t�ra. Aki az ember �let�re t�r, ak�rmilyen sz�p vall�sos jelsz�val is, elveszett ember. P�l ismert gesztussal jelzi a n�pnek, hogy hozz�juk sz�l: nyelv�k�n sz�lalt meg. Az igazs�g megvil�g�t�sa igen fontos dolog. Nem szabad hagyni, hogy a hazugs�g vak�t� f�ny�nek hat�sa alatt maradjon a megt�vesztett n�p.

Csel. XXII. R�SZ

Csel. 22,1–30. P�l besz�de Jeruzs�lem n�p�hez.

A k�z�s nyelv, amelyen megsz�lal, �s m�ltja, amelyet megvil�g�t, kapcsolatot teremt k�zte �s hallgat�i k�z�tt. Hallgat�inak megsz�l�t�sa a 7:2-vel azonos, b�r itt nincs jelen a nagytan�cs. P�l besz�d�nek megsz�l�t�sa azt a m�lt�s�got hangs�lyozza, amit n�pe Isten�t�l kapott, �s arra a lehet�s�gre tekint, ami nyitott el�tt�k. Isten �r�kbe fogadta ezt a n�pet, felemelte �ket mag�hoz, v�rja, hogy ez tudatosuljon benn�k. Besz�de ennek az eszk�ze. Az, hogy P�l zsid� nyelven sz�lalt meg, fokozta az ir�nta tan�s�tott figyelmet, �s biztos�totta a nyugalmat.

1–5. P�l m�ltja.

Gyermek�veit Jeruzs�lemben t�lt�tte, itt n�tt fel. A szigor� farizeusi ir�nyzat k�pvisel�je lett. M�ltja �ppen olyan, mint b�rmelyik zsid� rabbi�. Kiv�l� �r�stud�k nevelt�k (ApCsel 5:34). Neveltet�se hat�rozta meg �let�t. �let�nek konkr�t adatai bizony�tj�k, hogy a kereszty�ns�g esk�dt ellens�ge volt. Isten azonban �tj�ba �llt �s lez�rta �let�nek ezt a szakasz�t. P�l besz�de els� egys�g�ben hangs�lyozta, hogy � azzal a n�ppel, akikhez besz�l, egy, vel�k azonos. � is zsid�, mint ahogyan �k, �s ezt soha nem is felejtette el (v�. 2Kor 11:22; Fil 3:4–5). Nem hallgatja el azonban azt sem, ami k�l�nbs�get jelent k�zte �s n�pe k�z�tt.

6–21. Jelene.

A k�l�nbs�g k�zte �s n�pe fiai k�z�tt: megt�r�se. Megt�r�se ismert, azonban a szitu�ci� �j, �s �j a hallgat�s�ga is. Megt�r�se v�ratlanul, kisz�m�thatatlanul, k�v�lr�l �s fel�lr�l j�v� hat�sra t�rt�nt. A dics�s�g Krisztusa megjelent neki �s megsz�l�totta. Az elbesz�l�s els� verzi�j�b�l hi�nyzik az id� meghat�roz�s, itt a t�rt�net val�s�gjelleg�t h�zza al� megeml�t�s�vel Luk�cs. P�l felsorolja azokat a jelens�geket, amelyek bizony�tj�k, hogy �t isteni er� v�ltoztatta meg. T�bb csod�t megeml�t, amik meger�s�tik, hogy megt�r�se Isten munk�ja volt. Nem �jszakai �lomr�l van sz�, hanem t�rt�neti esem�nyr�l: P�l �rz�ki �szrev�tele k�ls� inger hat�s�ra t�rt�nt, vil�gos nappal. �jszaka gyakran megt�rt�nik, hogy f�nyess�gek villannak fel, amelyek a f�ld melegs�g�nek kig�z�lg�s�b�l keletkeznek, de itt nappalr�l van sz�. D�lt�jban t�rt�nt a dolog, �s nemcsak egy hirtelen f�nysug�r villant fel el�tte, hanem „nagy vil�goss�g sug�rozta k�r�l”, �gyhogy a f�ldre esett. A m�sik csoda az, hogy az �gb�l sz�zat hallatszott. J�zus megsz�l�tja azt, aki k�vet�it �ld�zi, azonos�tva �nmag�t vel�k. J�zus nev�t a naz�raios jelz�vel illeti, amelyet sem a 9:5-ben, sem a 26:15-ben nem tal�lunk. Tekintettel azonban arra, hogy itt Izr�el meg nem t�rt tagjaihoz sz�l, akik m�r f�ldi �let�ben is �gy emlegett�k J�zust, ezzel a meghat�roz�ssal viszi k�zelebb hozz�juk. A 9. r�szt�l elt�r�en itt arr�l van sz�, hogy k�s�r�i a f�nyt ugyan l�tt�k, de a sz�zatot nem hallott�k. A harmadik csoda �ppen az, hogy k�rnyezet�nek tagjai nem r�szes�lnek abban az �lm�nyben, amelyben Saul r�szes�lt. Az elbesz�l�s mindh�rom form�ja arra utal, hogy vannak tan�i az esem�nynek, de a Krisztussal val� tal�lkoz�s mindenki m�s sz�m�ra megk�zel�thetetlen titok. P�l a vak�t� f�ny hat�s�ra elveszti l�t�s�t, vezet�sre szorul. A tov�bbiakban nem a maga l�t�sa, hanem az �r vezet�se szerint kell j�rnia. Isten �tmutat�s�t r�szben k�zvetlen�l, r�szben emberi eszk�z �ltal kapta. „Mit cselekedjem, Uram?” Ez a k�rd�s annak a jele, hogy Saul felismerte a mennyei hangban annak a szav�t, aki a meg�g�rt Messi�s, az �r Krisztus. Az az �r sz�l hozz�, akinek k�vet�it Jeruzs�lemben b�rt�nbe vetette, �s Damaszkuszban is ez volt a c�lja vel�k. Azonban J�zusban felismerte a Krisztust. Az �r ir�nti tisztelet �s al�zat engedelmess�g re k�sz lelk�lettel p�rosul a damaszkuszi �ton. Az �r �tmutat�sa vil�gos, konkr�t parancs. Damaszkuszba kell mennie, de nem az�rt, ami�rt oda k�sz�lt. A tan�tv�nyok felsz�mol�s�ra k�sz�l� Saul J�zus tan�tv�ny�t�l kapja meg a tov�bbi �tmutat�st. J�zus emberi eszk�z�ket haszn�l fel kijelent�se k�zvet�t�s�ben. Sault k�zvetlen�l sz�l�tja meg a dics�s�g Krisztusa, de jelzi, hogy k�zvetve fogja vele k�z�lni tov�bbi akarat�t. Isten Szentlelke a Krisztus megv�lt� munk�ja ut�ni korsz�kban emberi eszk�z�k �ltal ad kijelent�st. Saul egyik kulcsfigur�ja lesz a Krisztus �ltal egyszer s mindenkorra �rv�nyes �zenet hirdet�s�nek. Isten az embert nem kikapcsolja terv�b�l, hanem bekapcsolja az � �dv�z�t� akarata kivitelez� munk�j�ba. P�l a dics�s�g Krisztus�nak rendhagy� m�don lett apostola: az elh�v� sz� k�zvetlen�l t�le j�tt, tartalm�t An�ni�s konkretiz�lta. Az �r megb�zat�s�t An�ni�s �gy teljes�tette, hogy Saul l�t�s�t visszanyerte �s k�ldet�s�re n�zve �tmutat�st kapott. Eszerint k�ldet�se minden emberhez sz�l. Megkeresztelked�se Isten parancs�ra t�rt�nt. A kereszts�g a legr�gebbi kort�l kezdve hozz�tartozik a kereszty�n egyh�zba val� felv�telhez. Nem tudunk olyan korszak�r�l az egyh�znak, amelyben a kereszts�get mint felv�teli aktust ne gyakorolt�k volna. P�l Damaszkuszb�l egy r�vid id�re felment Jeruzs�lembe (ApCsel 9:26kk.), ahol J�zust�l k�zvetlen�l is megkapja k�ldet�se tartalm�nak meger�s�t�s�t (Gal 1:17). A jeruzs�lemi templomban P�l az istentiszteleten r�szt vett �s a dics�s�g Krisztusa �tmutat�s�t nyerte el. J�zus elk�ld� szava arr�l t�j�koztatja, hogy Jeruzs�lemet s�rg�sen hagyja el. Az �r messze, a n�pekhez k�ldi. P�lnak az elh�v� �s elk�ld� �r szav�val szemben van ellen�rve. �gy gondolja, hogy azok k�r�ben kell bizonys�got tennie, akik ismert�k kor�bbi felfog�s�t a n�z�reti J�zusr�l. Az �r azonban m�sk�ppen l�tja a dolgot: � tudja igaz�n felm�rni a helyzetet, � ismeri az emberi sz�veket. � tudja azt, mikor �s meddig van �rtelme a r�la sz�l� bizonys�gt�telnek, kinek meddig tart m�g a kegyelmi id�; hol van �rtelme �s hol nincs hirdetni az evang�liumot. � l�tja, hogy mi a k�vetkezm�nye a j�h�r k�zl�s�nek. Az �r v�delmezi k�veteit a hallgat�k r�sz�r�l megnyilv�nul� ellens�ges indulatokt�l. Az �rtelmetlen munk�t�l megk�m�lte P�lt. Nem Jeruzs�lem, hanem a n�pek vil�ga k�ldet�s�nek sz�ntere. P�lnak meg kellett tanulnia saj�t koncepci�j�t az �r akarat�nak al�rendelni. Isten akarat�nak felismer�se a vele val� p�rbesz�dben, az im�ds�gban t�rt�nik, a vele val� k�z�ss�gben. Az apostol el�tt vil�goss� v�lt, hogy a dics�s�g Krisztusa a n�pek fiaihoz k�ldte.

22–30. A fogs�g.

P�lt a v�rba viszik. Mint ahogyan az eddigiek sor�n t�bbsz�r (ld. ApCsel 7:53; 17:32), �gy itt is a hallgat�k szak�tj�k meg P�l besz�d�t. Ez esetben addig csendben hallgatt�k az apostolt, am�g a n�pekhez sz�l� k�ldet�s�t nem eml�tette. A pog�nyokhoz sz�l� k�ldet�s v�ltotta ki bel�l�k a felh�borod�st. Megism�tl�dik a 21:21-ben megrajzolt szitu�ci�: P�l �letvesz�lyes helyzetbe ker�lt. A vad indulat �s t�relmetlens�g jelei mutatkoznak. Az ord�toz�, d�h�ng� t�meg az apostol megk�vez�s�re k�sz�l. A katon�kt�l val� f�lelem miatt k�vek helyett port sz�rnak a leveg�be. P�l k�ldet�s�n botr�nkoznak meg azok, akik az el�z� nemzed�kek kitaposott �tj�t akarj�k j�rni. Csup�n neveltet�s�k alapj�n tartoznak Isten n�p�hez, nem �rtik annak az �tj�t, aki a kijelent�s alapj�n �ll. A r�mai hat�s�g P�lt �rizetbe veszi. Az ezredes tiszta k�pet akar, elrendeli vallat�s�t. Ezzel �jra fesz�lt helyzet ad�dik. Az ilyen vallat�s korb�ccsal t�rt�nt. Az el�k�sz�letek elv�gz�se ut�n P�l r�mai jog�ra hivatkozik. Nem az�rt, mert �rv�nyes�lni akar, hanem az�rt, mert szolg�lni szeretne. Tov�bb kell m�g hirdetnie az evang�liumot. K�ldet�se szempontjait tartja szeme el�tt, �vja az �let�t, egy�bk�nt sem er�s fizikum�t. Az eg�sz szitu�ci� mutatja, hogy milyen sokat jelentett a r�mai polg�rjog. Az ezredes azonnal felf�ggeszti rendelkez�s�t. Klaudiusz uralkod�sa idej�n nagy �z�rked�s folyt a r�mai polg�rjog adom�nyoz�s�val. Az �z�rked�st Klaudiusz feles�ge folytatta. P�l sz�leit�l �r�k�lte jogi helyzet�t. T�rzusz lak�inak volt ilyen kiv�lts�ga. P�l sz�lei mint t�rzuszi lakosok r�szes�ltek benne. P�l kihallgat�s�nak m�dj�t megv�ltoztatja jogi helyzete. A r�mai hat�s�g tiszt�n akar l�tni az apostol �gy�ben. Annyit l�tnak m�r, hogy vall�si �gyr�l van sz�, de az titok el�tt�k, hogy mi�rt d�h�ngenek ennyire ellene. Kihallgat�s�t a nagytan�cs jelenl�t�ben folytatj�k. Luk�cs v�zlatosan, a l�nyegre t�rekedve �r�k�tette meg P�l �let�nek ezt a jelenet�t, ahogy – nyilv�n mag�t�l P�lt�l – megtudta.

Csel. XXIII. R�SZ

Csel. 23,1–11. P�l a nagytan�cs el�tt.

Az apostol is az el� a test�let el� ker�lt, amely el�tt a Megv�lt� �llt kereszthal�la el�tti �jszak�j�n, �s amely k�s�bb a Mester apostolait is maga el� id�zte (4:7kk.; 5:27kk.). P�lt jelen esetben a r�mai hat�s�g �ll�totta el�j�k �s meg is mentette �t t�l�k. A r�mai hat�s�g az igazs�got akarja tudni, err�l szeretne a f�papok �s az eg�sz nagytan�cs jelenl�t�ben tiszta k�pet alkotni. A kihallgat�st �gy rendezik meg, hogy szembes�tik egym�ssal az ellenfeleket. P�l b�tran, f�lelem n�lk�l �ll b�r�i el�, mert Isten el�tt j� lelkiismerettel �l. A „j� lelkiismeret” az apostoli kor ut�ni irodalom kedvelt kifejez�se (1Tim 1:5.19; 3:9; 2Tim 1:3; 1Pt 3:16.21; Zsid 9:14; 13:18). A kereszty�n embert nem terheli �lete hitetlen idej�ben elk�vetett v�tke. A f�pap akkor An�ni�s (Nedebaios fia, akit a szik�riusok �ltek meg Kr. u. 66-ban), mellette �lltak a jelen l�v� szolg�k. A f�pap k�pmutat�snak tartja P�l besz�d�t �s szolg�i �ltal azonnal int�zkedik. Hogy a f�pap t�lti be az eln�ki tisztet a t�rgyal�son, azt P�l term�szetesnek tartotta �s itt is ezt felt�telezte. An�ni�s elvileg 47/48 �ta f�pap volt, azonban 52-ben a J�de�ban kirobbant zavarg�sok miatt a sz�riai helytart� R�m�ba k�ldte, helyesebben a l�zong�s miatt megk�t�zve oda vitette. Innen csak k�s�bb ker�lt vissza. Az ifjabb Agrippa k�zbenj�r�s�ra siker�lt az �gy�t R�m�ban kedvez�en elint�zni. �gy viszont R�m�val ker�lt szoros kapcsolatba. Ez a tov�bbiakban r�nyomta a b�lyeget f�papi tev�kenys�g�re, �gy �rthet� a szik�riusok ellenszenve, amelyet ir�nta tan�s�tottak. An�ni�s viszont �gy lett el�bb Klaudiusz, majd N�r� kegyeltje. �ltal�ban hatalmi �ton int�zkedett. P�lt – ahogyan J�zust is – a szolg�k, a templom�rs�g tagjai k�z�l �t�tte meg valaki (Jn 18:22k.; v�. ApCsel 5:22.26). A f�pap nem a jogrend, hanem az �nk�nyesked�s jegy�ben j�r el. Sem az isteni, sem a hum�nus rendre nincs tekintettel. Isten n�p�nek vezet�je barb�r m�don j�r el hivatali tiszt�ben. Az apostol nem hagyja sz� n�lk�l ezt a jogilag is k�ptelen elj�r�st. A typtein… ho theos: �tokformula Izr�elben (5M�z 28:22; Bill II. 766). P�l a nagytan�cs tagjait arra eszm�lteti, hogy az ilyen elj�r�st, amit ebben az esetben a parancsot ad� szem�ly elk�vetett, Isten �t�lete k�veti. A „kimeszelt fal” er�sen elmarasztal� kifejez�s: sz�pnek l�tszik, de ut�latos, a k�pmutat�s jel�l�s�re haszn�latos (Mt 23:27). P�l r�gen elker�lt Jeruzs�lemb�l. A f�pap int�zked�se pedig egy�ltal�n nem f�papi lelk�letr�l besz�l. An�ni�s p�nzen szerezte meg mag�nak a f�papi tisztet: Albinus helytart�t megveszteget�ssel siker�lt az �gynek megnyernie. A kihallgat�st a r�mai hat�s�g v�gzi, �gy az eln�ki sz�k a r�mai tisztvisel�t illeti meg. A f�pap nincs kiemelt helyen, �lt�zet�t pedig csak liturgikus alkalmakon haszn�lja. P�l nem gondolta, hogy a f�papt�l ilyen int�zked�s sz�rmazhat. Mikor megtudja, hogy vele ker�lt szembe, bocs�natot k�r. A f�pap szem�ly�t Isten t�rv�nye v�di (2M�z 22:27), P�l eszerint j�r el. Amit mondott, jogos �s helyes. Az apostol �rz�kelteti, hogy azt, aki �gy j�r el, nem lehet Isten f�papj�nak tekinteni m�g akkor sem, ha egy�bk�nt az. Besz�de nem sok�ig tart, mert hirtelen egy �gyes fordulattal r�tapint arra a pontra, amely a nagytan�cs farizeusi �s sadduceusi t�bor�t egym�ssal szembe�ll�tja (Mt 10:16). Alkalmazza a divide et impera elv�t. Sz�rmaz�s�t �s neveltet�s�t illet�en a farizeusok k�z� tartozik. Hit�nek tartalma is k�zelebb van a farizeusok�hoz, mint a farizeusok� �s a sadduceusok� egym�shoz – annak ellen�re, hogy egy t�bor tagjaik�nt, egy�tt l�ptek fel vele szemben. Azt a rem�nys�get hirdette, melynek beteljesed�s�re n�zve jelt adott Isten J�zus felt�maszt�sa �ltal (1Kor 15:23). A felt�mad�s elvi lehet�s�ge is a botr�nkoz�s k�ve volt a sadduceusok szem�ben (ApCsel 4:1). A farizeusok azt vallott�k, hogy a halottakra felt�mad�s v�r: Tudnak a szellemi l�nyekr�l, az angyalokr�l �s a d�monokr�l egyar�nt. A sadduceusok ezeket tagadt�k. Azt elismerik viszont, hogy a vil�got Isten korm�nyozza, �s �gy mindenkinek meglesz a meg�rdemelt jutalma. Persze az k�rd�s marad, hogy ez mikor �s hogyan k�vetkezik be. Ha a rem�nys�g�nk csak erre a vil�gra korl�toz�dik, igen nyomorult, sz�nalmas emberek vagyunk. Isten kit�g�tja el�tt�nk a f�ldi horizontot. A felt�mad�s k�rd�s�nek �rint�se ut�n nem is P�l �s a nagytan�cs �ll szemben egym�ssal, hanem a nagytan�cs tagjainak k�t csoportja. A farizeusok egyre kev�sb� biztosak abban, hogy P�l �t�letre m�lt�. P�l mell� �llnak �s a sadduceusokkal a tov�bbiakban m�r nem az apostol, hanem �k vitatkoznak. T�madj�k a sadduceusok sz�k l�t�k�r�, racionalista szeml�let�t. A nagy kavarod�sb�l az ezredes parancs�ra kiviszik P�lt, mert � mint a R�mai Birodalom k�pvisel�je felel�s a fogoly biztons�g��rt. Az ezredes az isteni gondvisel�s eszk�ze, aki katon�i �ltal �jra kiv�tette P�lt a hal�l tork�b�l. Parancs�ra a katon�k megakad�lyozz�k a s�lyosabb zavarg�st �s a P�l gy�l�let�b�l ered� gyilkoss�got. Az �r megment�, szabad�t� munk�j�t nemcsak azok �ltal v�gzi, akik neki tudatosan engedelmeskednek, hanem azok �ltal is, akik r�la semmit sem tudnak. A vil�gi hatalom rendeltet�se a jog, az igazs�gos rend biztos�t�sa, a gonoszok megf�kez�se. Az ezredes hivat�s�t teljes�ti, amikor katon�ival kiv�teti P�lt az ellene t�mad�k kezei k�z�l. Az �r jel�t adja annak, hogy P�l mellett van �s c�lja van m�g itt e f�ldi �letben az apostollal. Meger�s�ti a kil�t�stalannak l�tsz� helyzetben, a neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt, amikor a k�zelm�ltban m�sodszor is �t�lte, hogy szinte egy hajsz�lon m�lt az �lete. Az �r mell� �ll �s sz�l hozz�. Szava meger�s�ti P�lt. Tharsei: „l�gy b�tor, b�zz�l”. Krisztus megjelen�se �j lend�letet, b�kess�get �s biztons�got ad az apostolnak. Az �r szava nemcsak arr�l nyugtatja meg, hogy helyes az az �t, amelyre l�pett, hanem arr�l is, hogy biztos kezekben van az �lete akkor is, ha ez most a b�rt�nt jelenti. P�l t�vlatot kap a b�tor�t� sz� mell�. Az �r �g�rete szerint nemcsak azt biztos�tja neki, hogy �letben maradjon, hanem azt is, hogy R�m�ba jusson az evang�liummal. R�m�ban is bizonys�got kell tennie. Az �r neh�z helyzetben nem hagyta bizonytalans�gban az evang�lium h�s�ges munk�s�t. Az �jszaka csendje a kijelent�s alkalma, mint ahogyan kor�bban is (ApCsel 16:9; 18:9; 27:23). Azt az �g�retet, amit m�r kor�bban kapott P�l, az �r megism�tli v�. ApCsel 9:16; 19:21). P�l �tja Isten akarata szerint alakul. �let�t az a „kell” hat�rozza meg, amely f�l�tte van minden emberi elhat�roz�snak, ak�r Izr�el hivatalosai, ak�r R�ma legyen az. Izr�el hivatalosai �s R�ma k�pvisel�i nem tudatosan, P�l felismerve �s engedelmess�gre k�sz l�lekkel hangol�dik Isten �dv�z�t� akarat�ra, az �r d�nt�s�re. Isten akarata az esem�nyek mozgat�rug�ja. Az � �g�rete szerint Izr�el vall�si centruma ut�n az akkor ismert vil�g politikai centrum�ban is bizonys�got fog tenni az apostol. Isten terv�t senki sem akad�lyozhatja meg. Az �letvesz�lyes helyzetben l�v� P�l j�v�beli �g�retet, �tmutat�st kap. Azt mondja az �r, ami sz�ks�ges, hasznos: annyit mond, amennyi el�g. Az �r�st�l f�ggetlen kijelent�se nem teszi feleslegess� a hitet. Megmutatja a c�lt, de nem sz�l a c�lhoz vezet� �t lehet�s�geir�l. A c�lhoz vezet� �ton az Isten ir�nt val� felt�tlen bizalomra van sz�ks�g. Isten szava P�lnak nemcsak �letet jelent, hanem rem�nys�get is tov�bbi munk�j�ra n�zve.

Csel. 23,12–15. �sszeesk�v�s P�l ellen.

A systroph� „zend�l�s”, „csoportosul�s”, „cs�d�let”. Itt az „�sszeesk�v�s” �rtelm�ben szerepel (a syn�mosia �s az enedra szinon�m�ja). Izr�el ultrapietista, a t�rv�ny bet�j�hez mereven ragaszkod� fanatikus tagjai az apostol ellen szervezkednek. A b�jt legszigor�bb form�j�t v�llalj�k magukra addig, am�g terv�ket v�gre nem hajtj�k. Sz�nd�kuk sziklaszil�rd �s gyors int�zked�st k�v�n. A szik�riusok k�z�l v�llalkozik valaki a gyilkoss�gra. Terv�k v�grehajt�s�hoz arra volt sz�ks�g, hogy valamik�ppen a v�rb�l kihozass�k P�lt. Ehhez k�rnek f�papi seg�ts�get. A pro tou eggisai „miel�tt ide�r”. Az �sszeesk�v�k sz�nd�ka tett� lesz, �gy a nagytan�cs nem vonhat� felel�ss�gre, a gyilkoss�g nem �t terheli. T�bb mint negyven f�rfi s�lyos esk�vel k�telezi mag�t, hogy P�lt mindenf�le t�rv�nyes elj�r�s kiker�l�s�vel elteszi l�b al�l. Nyilv�n a sadduceusok teszik az aj�nlatot, azonban az k�l�n�s, hogy a nagytan�cs tagjai nem tiltakoznak ez ellen. A farizeusok m�giscsak k�pesek sz�vetkezni azzal az ir�nyzattal, amellyel egy�bk�nt egy�ltal�n nem v�llaltak semmif�le k�z�ss�get. A gyilkoss�gra v�llalkoz�k nyilv�n a z�l�ta szik�riusok k�r�b�l ker�ltek ki. Ezek nem szimpatiz�ltak ugyan a R�ma-bar�t sadduceusokkal, azonban a P�l elleni gy�l�let �sszehozta �ket (v�. Lk 23:12). Terv�kkel a f�paphoz �s a v�nekhez fordulnak (ApCsel 4:23). T�j�koztatj�k �ket terv�kr�l �s seg�ts�g�ket k�rik. A c�l az, hogy P�lt siker�lj�n kihozni a v�rb�l, a katonai �rs�g v�delme al�l. Hazugs�g, k�pmutat�s leple al� rejtik gyilkos sz�nd�kukat. Isten n�pe �s annak legf�bb test�lete s�t�ni m�dszerrel dolgozik. Ez a n�p sz�j�val �rnak mondja az Istent, de terve, sz�nd�ka azonos az ellens�ggel, azzal, aki a hazugs�g fegyvereivel dolgozik �s embergyilkos (Jn 8:44). A nagytan�cs tekint�ly�re van sz�ks�g ahhoz, hogy P�l k�zel�be tudjanak ker�lni. A gyilkos terv k�szen van. Arra sz�m�tanak, hogy ha a r�maiak kiengedik az apostolt az Antonius-v�rb�l, k�s�ret��l csak n�h�ny katon�t adnak. A nagy l�tsz�m� �sszeesk�v� g�rda �gy v�gre tudja hajtani terv�t. A f�pap �s a test�let tagjainak �let�b�l az istenf�lelem �s a hum�num egyar�nt hi�nyzik. Minden emberi �rz�sb�l kivetk�ztek, akik egy ember alattomos meggyilkol�s�hoz seg�ts�get ny�jtanak. Az istentelens�g akkor is az, ha k�zben az �r nev�t emlegetik. Az embertelens�g az istentelens�g gy�m�lcse. A kegyes l�tszat megtart�s�val leplezett gyilkos terv azonban leleplez�dik.

Csel. 23,16–22. P�l unoka�ccse jelenti az �sszeesk�v�k terv�t.

„Ember tervez, Isten v�gez.” �zs 8:10-ben tal�ljuk ennek a gondolatnak a gy�ker�t. Isten emberi eszk�z�k �ltal menti meg P�lt, �gy v�gzi gondvisel� munk�j�t. Az istentelen kegyesek terv�t keresztezi az �r. Megmutatja, hogy h�s�ges szolg�j�nak �lete az � gondvisel� hatalma alatt van. Az emberek minden gyilkos t�rekv�se hi�baval�. Neki dr�ga szolg�inak az �lete (Lk 21:18). A titkos terv egy ifj� �ltal leplez�dik le. – P�l n�v�re j�val id�sebb volt, mint �. N�la nevelkedett P�l 8–9 �ves kor�t�l kezdve Jeruzs�lemben. Rokons�ga ismer�s a farizeusi k�r�kben. P�l fogs�ga eg�szen k�nny�, minden tov�bbi n�lk�l fogadhatja l�togat�j�t (Mt 11:2; 25:36). Nincs katon�hoz bilincselve, unoka�ccse k�z�lheti vele a titkos h�rt. Arra is van lehet�s�ge, hogy az ifj�t az ezredeshez eljuttassa. A cselvet�s h�re teh�t eljutott az illet�kesekhez. A gyilkos terv nem maradt titok azok el�tt, akik megakad�lyozhatj�k v�grehajt�s�t. Isten munk�ja nem z�rja ki, hanem egyenesen ig�nyli az ember aktivit�s�t. A k�n�lkoz� emberi seg�ts�g m�g�tt Isten ment� szeretete van. J�zus Krisztus Atyja nem fatalist�v�, hanem lelem�nyes munkat�rss� teszi a r� figyel� embert. Az ezredes figyelembe veszi az ifj� h�rad�s�t �s titoktart�st k�r t�le. L�tja, hogy P�l semmi hal�lra m�lt� dolgot nem tett, mindent elk�vet teh�t, hogy ne legyen a vall�si fanatizmus �ldozat�v�: a Birodalom becs�letes polg�r�nak �let�t v�di. Azonnal int�zkedik, megakad�lyozza a gyilkos terv v�grehajt�s�t.

Csel. 23,23–35. P�lt C�z�re�ba k�s�rik.

Az ezredes idej�ben �s c�lszer�en int�zkedik: �jszaka, P�l biztons�g�t �rz�, k�s�rettel k�ldi a legk�zelebbi felettes hat�s�g�hoz. Olyan k�s�retr�l gondoskodik, amely garant�lja, hogy az apostolnak az �ton semmi b�nt�d�sa nem lesz. Antonius F�lix 52/53-ban l�pett Klaudiusz kegyencek�nt hivatalba. Uralkod�sa idej�re esett a szik�riusok �s z�l�t�k fegyveres felkel�se Palesztin�ban. A l�zad�st leverte. A k�s�r� lev�l, amit F�lixnek k�ld, ismerteti a helytart�val P�l �gy�t. Ebb�l kider�lt, hogy a fogoly n�zete szerint �llami, jogi szempontb�l egy�ltal�n nem v�tkes (ApCsel 18:15), az ellene sz�l� v�d vall�si term�szet�. Lizi�sz ezredes level�vel P�l helyzet�t igyekezett megk�nny�teni, �s a helytart� tiszt�nl�t�s�t el�seg�teni. T�rgyilagosan t�j�koztatta hivatali f�n�k�t. Arra t�rekedett, hogy biztos�tsa P�l sz�m�ra a j�indulat� b�n�sm�dot. Jeruzs�lemb�l a legk�zelebbi �t C�z�re�ba hegyes vid�ken �t vezet. Este 9 k�r�l a k�s�ret k�szen volt az indul�sra. Isten gondoskodik P�l biztons�g�r�l �s v�delm�r�l. R�mai katon�k v�dik az apostol �let�t. Az �r a hadsereget, az �llamrendet polg�rai v�delm�re, a jogoss�g �s igazs�g biztos�t�s�ra rendelte. Isten k�vet�t n�p�vel szemben a r�mai hat�s�g �ltal kell megv�denie. Isten n�pe a trad�ci�t tette az �l� Isten hely�re, �s a maga �nk�nyes koncepci�j�t�l nem tudott szabadulni, �gy Isten nev�re hivatkozva lett Isten ellens�g�v�. A szabad�t� Urat elutas�totta, k�veteit pedig el akarta n�m�tani. Nem az �rdekelte, hogy kicsoda J�zus, hanem az, hogy hogyan lehet megakad�lyozni a J�zusr�l sz�l� bizonys�gt�telt, sem az eszk�z�kben, sem a m�dszerekben nem v�logatva. Isten n�pe, ha elveszti az �l� Istennel val� k�z�ss�get, veszedelmes �s f�lelmetes ellens�g�v� lesz Krisztus k�vet�inek. Isten azonban azok �ltal h�zza kereszt�l az ilyen terveket, akik �t ugyan nem ismerik, de a nekik adott k�ldet�st bet�ltik. Antipatrisz 60 km-re van Jeruzs�lemt�l, Lidda �s C�z�rea k�z�tt fekszik (40 km-re C�z�re�t�l). A S�ron-fenns�k d�lkeleti r�sz�n, a r�gi Jeruzs�lem �s C�z�rea k�zti hadi �tvonalon �p�lt. Nagy Her�des �p�ttette Afek hely�re �s apja tisztelet�re nevezte el Antipatrisznak. A gyalogosok innen fordultak vissza, tov�bb nem volt sz�ks�g a k�s�ret�kre. F�lix a szok�snak megfelel�en �tveszi a foglyot �s Her�des palot�j�ba z�ratja. A palot�t Nagy Her�desr�l nevezt�k el. A k�s�r�lev�lben l�v� t�j�koztat�s �rtelm�ben nem k�z�ns�ges b�rt�nbe, nyilv�nos fogd�ba (custodia publica), hanem katonai fogs�gba (custodia militaris), k�nny� fogs�gba ker�lt P�l. Ugyanabban a palot�ban �rizt�k, ahol a prokur�tor lakott. A kihallgat�st elhalasztja P�l eset�ben, ugyanis v�dl�i jelenl�t�ben akarja lefolytatni. P�l nem �gy tervezte, de Isten �gy ind�totta el R�ma fel�. Az �r �g�rete teljes�t�s�t a politikai hat�s�gok rendeltet�sszer� int�zked�sei �ltal kezdte meg.

Csel. XXIV. R�SZ

Csel. 24,1–9. P�l F�lix el�tt.

A nagytan�cs gyorsan int�zkedik. P�l C�z�re�ba val� meg�rkez�se ut�n 5 nap m�lva a zsid� deleg�ci� is ott van. A deleg�ci� tagjai An�ni�s f�pap vezet�s�vel C�z�re�ba folytatj�k a P�l ellen ind�tott akci�t. A szanhedrin laikus r�sze k�z�l a helytart�hoz mennek a n�p el�kel�i. Nekik igen nagy a politikai befoly�suk. A v�dat F�lix el�tt g�r�g nyelven kell elmondani. A f�pap akkor sem besz�lne g�r�g�l, ha egy�bk�nt ismern� ezt a nyelvet. Tertullusz neve it�liai sz�rmaz�s�ra utal, a r�maiakn�l is gyakori ez a n�v. A r�t�r a r�mai �s izr�eli jog szerint az �gyv�d c�me, aki a t�rv�nysz�k el�tt �gyfel�t k�pviseli. Tertullusz p�nzen vett �gyv�d. Emphanizein tini kata tinos: „feljelent�st tenni valaki ellen”. Tertullusz besz�d�re jellemz�, hogy F�lixet meg akarja nyerni, csak �gy lehet rem�ny�k arra, hogy �gy�ket tetsz�s�k szerint int�zi el. F�lixet olyan dics�retekkel illeti, amelyek a legnagyobb elismer�st jelentik egy helytart� sz�m�ra. A helytart� els�rend� k�teless�ge volt, hogy provinci�j�ban a b�k�t biztos�tsa. Uralkod�sa idej�n Izr�elben a szik�riusok mozgalma miatt sok zavarg�s t�madt (ApCsel 21:38) �s sok „rabl�t” – �gy nevezi a felkel�sben r�sztvev�ket – keresztre fesz�ttetett Izr�el fiai k�z�l. A diorth�mata „a helyzet jav�t�sa”, „�j�t�sok”, „�dv�s v�ltoz�s”, „rendezett k�r�lm�ny”. Izr�el szempontj�b�l ez nem mondhat� el (Tacitus Hit 5:9): a zsid�k egy�ltal�n nem voltak h�l�sak int�zked�sei�rt (Ios. Antiq. XX, 8, 10). A t� s� epieikeia a h�zelg�s folytat�sa: „a t�led megszokott m�lt�nyoss�g szerint”. F�lixnek nem volt er�s oldala a humanit�s. Tertullusz besz�d�ben nem az a felt�n�, hogy captatio benevolentiae-val kezd�dik, hiszen ebben a kor szok�s�t k�veti, hanem az, hogy ezt t�ls�gosan hossz�ra ny�jtja, mintha �gy akarn� p�tolni v�dpontjai hiteless�g�nek hi�nyait. A v�d el�ad�s�ban olyan kifejez�seket haszn�l, amelyek P�l ellen hangolhatj�k a helytart�t. A loimos („pestis”) sz�noki metafora (v�. 1S�m 25:25 LXX). Cs�fn�v a roml�st, puszt�t�st, k�ros tev�kenys�get folytat� ember jel�l�s�re. A pr�tostat�s „f�cinkos”, „bandavez�r”, a nyugtalans�g, b�k�tlens�g szervez�je, el�id�z�je. Politikusokra szokt�k alkalmazni. Csak itt fordul el� az �jsz�vets�gben. Naz�raios: itt szerepel egyed�l �gy, hogy nem J�zusra, hanem a kereszty�nekre vonatkozik. Ir�nyzat, szekta – negat�v cseng�s� fogalom. Ez a kereszty�nek legr�gibb neve a zsid�k k�r�ben. Lehet a nacar-b�l k�pzett sz�: n�c�r� jelent�se: „pr�f�ta, himnusz�nekl�”. Felfoghat� gentiliciumnak, helys�gn�vb�l k�pzett �s valahonnan val� sz�rmaz�st jelent� mell�kn�vnek. Akik J�zust ezzel a n�vvel illetik, azok tudj�k, hogy N�z�retben nevelkedett. R�la nevezik �gy, mint k�vet�it, a kereszty�neket is. P�l ellen a v�d l�z�t�s �s templomgyal�z�s. A 7–8. verset a legr�gebbi k�ziratok nem tartalmazz�k. Tertullusz �gy �ll�tja be a dolgot, hogy Lizi�sz ezredes beavatkoz�sa miatt v�lt az egy�bk�nt Izr�elre tartoz� �gyb�l r�mai b�r�s�gi �gy. Azt v�rja, hogy F�lix meg�rti a c�lz�st �s visszaadja P�lt a nagytan�csnak. K�pvisel�j�k arra t�rekszik, hogy az �gyet mindenk�pp adj�k vissza a zsid�knak, hiszen az �t�lkez�s joga szerinte �ket illeti meg. Azonban arra is gondol, hogy ha ez m�gsem t�rt�nne meg, akkor szolg�ltasson P�l ellen el�g politikailag terhel� v�dat. A r�maiak szem�ben nincs ellenszenvesebb �s gy�l�letesebb b�n, mintha valakire r�s�tik a l�z�t� b�lyeg�t. P�l meghasonl�st t�maszt, szakad�st id�z el� mond�saival a f�ldkereks�g�n l�v� valamennyi zsid� k�z�tt. Igyekszik �gy felt�ntetni az apostolt, mintha a z�l�t�k soraihoz tartozna, akik k�r�b�l az ut�bbi id�k politikai vez�regy�nis�gei ker�ltek ki. Ezek szabads�guk�rt harcoltak R�ma ellen, �s el�g sok gondot okoztak a helytart�knak. Tertullusz k�zben nemcsak P�lt feket�ti be kell�k�ppen a helytart� el�tt, hanem Lizi�sz ezredest is egy bizonyos m�rt�kig. Hiszen, ha Lizi�sz nem avatkozik be, akkor nem ker�lt volna a helytart� el� az �gy. Ravaszul azon mesterkedik, hogy Lizi�sz hitel�t, megb�zhat�s�g�t rontsa felettes hat�s�ga el�tt. Ny�ltan nem meri v�dolni, csak �gy, hogy ne legyen felt�n�.

Csel. 24,10–23. P�l v�d�besz�de F�lix el�tt.

P�l is a szok�snak megfelel�en kezdi besz�d�t, amikor a helytart� megadja neki a sz�t. A v�dlott nem sz�lhat k�l�n enged�ly n�lk�l. Besz�d�t a t�rgyilagoss�g jellemzi. Az igazs�g dekor�ci� n�lk�l is vonz�. A helytart�kat 2–3 �v ut�n �ltal�ban lev�ltott�k, F�lix pedig ekkor m�r kb. 5–6 �vet t�lt�tt el tiszt�ben. Kr. u. 52/53-ban kapta megb�zat�s�t, �gy m�r igen j�rtas a r� tartoz� �gyekben, ismeri a helyzetet. P�l az ellene felhozott v�dakat hamisnak nyilv�n�tja. Visszautas�tja a l�z�t�s v�dj�t. R�vid id�t t�lt�tt Jeruzs�lemben, ennyi id� alatt k�ptelens�g lett volna felkel�st szervezni. Mint kegyes zsid� zar�ndok �rkezett a szent v�rosba, ahogyan azt kor�bban is megtette. A tizenk�t napba a Jeruzs�lembe val� meg�rkez�s �s a v�d�besz�d napja nincs belesz�m�tva: 1. Tal�lkoz�s Jakabbal (21:18kk.). 2–6. A nazireusi �ldoz�s napjai (21:27). 7. A nagytan�cs el�tt (22:30–23:1kk.). 8. Az �sszeesk�v�s, P�lt �tnak ind�tj�k C�z�re�ba (23:12kk.; 23:31). 9. Meg�rkez�s C�z�re�ba (23:32). 13. A t�rgyal�s napja. Visszautas�tja a szekt�ss�g v�dj�t. Nem �j, nem „religio licita” hirdet�je, hanem csak a helyesen �rtelmezett pr�f�tai �zenet k�pvisel�je. A pr�f�tai �zenet egy r�sze eljutott a beteljesed�s st�dium�ba – erre figyelmeztet, �gy szolg�lja az aty�k Isten�t. Hisz a Szent�r�sban adott kijelent�snek. A Bibli�t t�rv�nyre �s pr�f�t�kra bontva eml�ti. Miut�n megvallotta a Szent�r�s ir�nti tisztelet�t, mint amely a hit forr�sa �s �ltet�je, �tmutat�st ad a jelenre n�zve. Megvallja azt a rem�nys�g�t is, amely a halottak felt�mad�s�ra vonatkozik. Ennek szint�n Isten kijelent�se a forr�sa. Az aty�k hagyom�nyait azokkal egy�tt tiszteli, akik vele egy�tt hisznek a felt�mad�sban. Krisztus szava mindenkit �letre sz�l�t a hal�lb�l, n�melyeket k�rhozatra, m�sokat �letre, att�l f�gg�en, hogy hittek vagy nem hittek az Isten Fi�ban (Jn 5:29). A helyes �s szent �let folytat�s�ra semmi sem sarkall jobban, mint hogy Isten el�tt egykor minden ember meg fog �llni, m�gpedig akkor, amikor Krisztus a halottakat felt�masztja. P�l arra t�rekedett, hogy ebben a tudatban Istennek tetsz� �letet �ljen �s az igazs�got szolg�lja az emberek k�z�tt. Visszautas�tja a templom megszents�gtelen�t�s�nek a v�dj�t. T�bb�vi t�voll�te ut�n az istenf�lelem �s a n�pe ir�nt val� szeretet hozta vissza Jeruzs�lembe. Err�l t�nyek sz�lnak (R�m 15:25; 1Kor 16:1–4; 2Kor 8–9). Jeruzs�lemi napjai a templom �s t�rv�ny ir�nti tisztelet�r�l besz�lnek. Miut�n �nnep�lyesen megtisztult a t�rv�ny el��r�sainak megfelel�en, a templomban tal�lt�k. A templomot nem fert�zte meg, ennek �ppen megtisztul�sa a bizonys�ga. Mivel templomi megtisztul�s�nak int�z�se k�t�tte le az idej�t, emberekkel alig tal�lkozott a v�rosban. K�ptelens�g az ellene felhozott politikai v�d is. Azok, akik alaptalanul v�dolt�k, a t�rgyal�son m�r nem is jelentek meg. Azok, akik h�resztel�sek alapj�n v�dolj�k, nem ismerik a t�nyeket. Azok, akik ezen a t�rgyal�son jelen vannak, akkor z�dultak fel ellene, amikor a halottak felt�mad�s�r�l kezdett el besz�lni. N�h�ny kis-�zsiai zsid� bossz�ja ind�totta el azt a folyamatot, amelyet a nagytan�cs ellene folytat. A helytart� nem �t�li el P�lt, de szabadon sem bocs�tja. Az anaballesthai „elhalaszt”, a jogi nyelvben pedig „elnapol” jelent�ssel b�r. Az elnapol�si hat�rozatot jelzi a helytart�. A Lizi�sz elleni sanda c�lz�ssal sem siker�lt a helytart�t az ezredes ellen hangolni �s a bizalmatlans�g magv�t elhinteni. Az �gy elnapol�s�hoz ugyanis hozz�f�zi a helytart�, hogy legk�zelebb Lizi�sz jelenl�t�ben hallgatja meg �ket. P�l ugyan �rizetben marad, de m�g jobb k�r�lm�nyek k�z�tt: az anesis – custodia liberior, „k�nny� v�d��rizet”. Az �v�i els�sorban nem rokons�g�t, hanem hittestv�reit, a kereszty�neket jelenti. A gy�lekezet tagjai tarthatj�k vele a kapcsolatot. Luk�cs is �rintkezett vele. F�lix – j�llehet P�lr�l �s az �gyr�l keveset tudott – �tl�tta, hogy az apostolt nem terhelik azok a s�lyos v�dak, amelyeket v�dl�i ellene felhoztak. Volt m�r tapasztalata azokr�l, akik viszont a foglyot v�dolj�k. Ismerte a papok viselked�s�t �s jellem�t. Gyakorlatilag a helytart� ezen a t�rgyal�son P�l mellett �s v�dl�ival szemben d�nt�tt akkor is, ha nem engedte szabadon. Elgondolkodtat�, hogy a t�rt�net – el�zm�nyeit ismerve – hogyan folytat�dott volna akkor, ha az apostolt szabadon bocs�tja.

Csel. 24,24–27. P�l �s F�lix.

F�lix k�zben m�s tartom�nyban volt. Amikor haza�rkezett, bar�ti besz�lget�sre h�vta P�lt. F�lix harmadik feles�ge, Drusilla is jelen volt. Iosephus (Ant. XX 141kk.) ismerteti feles�g�l v�tele botr�nyos t�rt�net�t. Drusilla, I. Agrippa (ApCsel 12:1kk.) le�nya, II. Agrippa �s Berenik� testv�re Kr. u. 37-ben sz�letett. Els� jegyess�ge Antiochus Epiphanes kommagenei fejedelemmel felbomlott. Els� f�rj�t�l, az emezai Aziros kir�lyt�l elv�lt �s ezut�n ment hozz� F�lixhez. Az apostoli kor ut�ni tematika P�l igehirdet�s�nek tartalma. Az evang�lium hirdet�s�hez, a Krisztus megv�lt� munk�j�r�l sz�l� bizonys�gt�telhez hozz�tartozik annak k�vetkezm�nye is: a tiszta �letre val� felh�v�s �s annak tudatos�t�sa, hogy az elj�vend� �t�letben mindenkinek sz�mot kell adni arr�l, hogy hogyan �lt, mit tett f�ldi �let�ben. Az �let Isten aj�nd�ka, ak�r tudom�sul veszi az ember, ak�r nem. Neki tartozunk vele elsz�molni. Az �j �let lehet�s�g�t Krisztus k�sz�tette el. A Krisztussal val� tal�lkoz�st el lehet halasztani, de nem lehet kiker�lni. Aki elutas�tja felt�tel n�lk�li bocs�nat�t, annak el kell fogadnia mulaszt�s�nak k�vetkezm�ny�t, az �t�letet. Az ember szabadon v�laszthat a krisztusi �letst�lus �s a b�n�s �letm�d k�z�tt, de mindkett�nek v�llalnia kell a k�vetkezm�ny�t. Minden ember jelenlegi �letform�ja meghat�rozza j�v�j�t is. Krisztusn�l k�sz a kegyelem mindenkinek. A mellette val� d�nt�s az �t�let elker�l�s�nek m�dja. F�lix �s feles�ge �let�t tekintve �rthet� az igehirdet�s hat�sa. Az �letst�luson pedig lehetne v�ltoztatni akkor is, ha az �let egy r�sze m�r az ember m�g�tt van. Persze nem k�nny�, de nem lehetetlen �s felt�tlen�l sz�ks�ges, ha az ember el akarja ker�lni az �t�letet, nem veti meg a Krisztusban adott lehet�s�get. F�lix �s P�l t�rt�nete eml�keztet Her�des Antip�s �s Keresztel� J�nos t�rt�net�re (Mk 6:20). A foglyok p�nz ellen�ben val� szabadon bocs�t�s�t a Lex Iulia megtiltotta, azonban m�gis el�fordult. F�lix a „kollekt�”-r�l hallhatott, vagy P�l j� k�r�lm�nyek k�z�tt l�v� csal�dj�t�l v�rt ilyen aj�nlatot. Az apostol azonban megveszteget�s �tj�n nem akar szabadulni. K�sz mindent megtenni szabadul�s��rt, ami leg�lis, de semmi olyat nem tesz, amit a t�rv�ny tilt. A c�l nem szentes�ti az evang�liumhoz nem m�lt� eszk�z�k haszn�lat�t. Tud akt�v �s passz�v is lenni, ha arra van sz�ks�g. T�relmesen v�r Isten �g�ret�nek teljesed�s�re. F�lix P�lt a „custodia militaris”-ban, szigor�bb fogs�gban adja �t hivatali ut�dj�nak. „Nagylelk�”, de nem nagyjelent�s�g� gesztussal b�cs�zott Izr�elt�l. P�l �rtatlans�g�r�l ugyan meg volt gy�z�dve, azonban korrupt m�don p�nzt v�rt volna az�rt, hogy azt kihirdesse �s az apostolt szabadon bocs�ssa. Hivatali ideje v�g�n a zsid�k kedv�ben akart j�rni, �gy fogs�gban hagyta P�lt. Az igazs�gszolg�ltat�sban ez esetben a p�nz �s az emberek kegyeinek keres�se hat�rozta meg. Mindkett� nagy k�s�rt�s, melyek vesz�lyeztetik az igazs�gszolg�ltat�st. Porciusz Fesztusz 55/56-ban vette �t tiszts�g�t (Ios. Ant. XX 182kk.) �s 62-ben halt meg. N�r� idej�ben lett Palesztina prokur�tora.