Csel. XIX. R�SZ

Csel. 19,1–22. Ef�zusban.

P�l harmadik misszi�i �tj�nak olyan jelent�s �llom�sa Ef�zus, mint amilyen az els� misszi�i �tj�nak a piz�diai Anti�khia, a m�sodiknak pedig Korinthus. Ef�zus nemcsak Kis-�zsia, hanem az eg�sz ismert vil�g jelent�s v�rosa. A r�maiak �ltal l�trehozott Azsia Provincia ter�let�n fekszik, a mai Kis-�zsia nyugati partj�n, a Kaystros foly� torkolat�n�l. A f�n�ciaiak alap�tott�k. R�m�b�l, Korinthusb�l �s Alexandri�b�l Ef�zuson �t vezetett az �t a R�mai Birodalom keleti r�sz�be. A v�rosban igen sok ember megfordult naponta. Nevezetess� tette az �ri�si m�ret� �s ragyog� sz�ps�g� Aretmis-templom, amely a kis-�zsiai g�r�gs�g nemzeti kultusz�nak �ppen �gy k�zpontja lett, mint a jeruzs�lemi templom Izr�el fiainak. A pog�ny vall�sok centruma ez a v�ros. A var�zsl�s, a var�zsig�k mond�sa vil�gszerte ismert volt. Az amulettipar �s -kereskedelem, a var�zsl�s tudom�ny�val foglalkoz� irodalom jelent�s a v�rosban. Sokan az�rt is j�ttek ide, hogy ezeket a var�zsl�shoz sz�ks�ges, var�zser�vel rendelkez� t�rgyakat megv�s�rolj�k, �s ezeket magukkal hordozz�k. P�l a pog�ny n�pek vil�gszerte ismert k�zponti kultuszhely�re ker�lt, amikor Ef�zusba utazott. Ef�zusban esk�dtb�r�s�g is volt. Ez azt jelenti, hogy meghat�rozott id�nk�nt a r�mai helytart� megjelent, minden fontos �gy elint�z�s�re. A hatalommal j�r� pompa �s f�nyjellemz� a v�rosra. Sz�nhelye volt az �n. „Pani�n” j�t�koknak. Ezekre a j�t�kokra a vil�g minden r�sz�r�l �z�nl�ttek az emberek. A j�t�kok levezet�se, megszervez�se roppant felel�ss�ggel j�rt �s minden elismer�sre, tiszteletre m�lt� volt az, aki ezeket rendezte. Azok az emberek, akik ezt a magas tiszts�get bet�lt�tt�k, az �n. „�zsiarch�k” voltak (ApCsel 19:31). Feladatuk az �zsiai cs�sz�rkultusz feletti �rk�d�s. A b�n�z�k mened�kv�rosa is Ef�zus volt, mivel az Artemis-templom mened�ket biztos�tott sz�mukra. Ez azt jelenti, hogy az a b�n�z�, akinek siker�lt a templom ter�let�t el�rnie, automatikusan biztons�gban volt. Ez sz�ks�gk�ppen oda vezetett, hogy a v�ros �gy mened�khely�v� lett a gyilkosoknak, sz�lh�mosoknak, t�rv�nyszeg�knek �s gonosztev�knek. P�l munk�j�nak jellemz�se �sszefoglal� jelleg�. Az itteni munka hat�t�vols�g�t �s eredm�ny�t tekintve t�lsz�rnyalja az eddigieket. P�l ugyan Ef�zusban munk�lkodik, de az eg�sztartom�ny az � hat�sa al� ker�l, �s aki a P�lban munk�lkod� er�vel valahogyan kapcsolatba jut, meggy�gyul. A v�ros lak�i hi�baval� �let�k pill�reit a sz� szoros �rtelm�ben fel�gett�k maguk m�g�tt. A Krisztusban val� hit boldog�t�, tiszt�t� k�vetkezm�nyei k�zzelfoghat� m�don megmutatkoznak.

1–7. Hitben lemaradt tan�tv�nyok eljutnak koruk egyh�z�nak hitbeli szintj�ig.

Luk�cs az el�z� esem�nyekhez kapcsolja P�l ef�zusi munk�j�nak le�r�s�t. Id�ben �gy helyezi el ezt az esem�nyt, hogy megeml�ti azokat, amelyek ugyanabban az id�ben t�rt�ntek. Apoll�s akkor m�r Korinthusban volt, amikor P�l gy�lekezetl�togat� k�r�tja ut�n meg�rkezett Ef�zusba. Itt olyan tan�tv�nyokra tal�lt, akik objekt�v akad�lyok miatt nem tudtak hitben fejl�dni. T�rgyi akad�lya volt fejl�d�s�knek: nem ismert�k kell�k�ppen jelen�k esem�nyeit �s a Krisztus teljess�g�t. Nem felt�tlen�l J�nos tan�tv�nyair�l, hanem csak ilyen t�pus� tan�tv�nyokr�l van sz�. K�l�n�s csoport ez, olyanok, akik sem a zsinag�g�val, sem a gy�lekezettel nem tartott�k a kapcsolatot. Honnan val�k voltak? Hogy tal�lt r�juk P�l? Err�l nem hallunk semmit. P�l j�l k�rdez, mert k�rd�se nyom�n v�lik vil�goss� a hi�nyoss�guk �s lemarad�suk. P�l meghirdeti a tov�bbjut�s lehet�s�g�t. A J�nos kereszts�ge el�k�sz�t� jelleg�, Krisztus kereszts�g�re utal �s benne nyeri el �rtelm�t. A b�nb�natra Krisztus b�nbocs�nattal felel (R�m 6:2–5). Csak az apostoli egyh�z kereszts�ge, a Krisztus nev�re val� hivatkoz�ssal kiszolg�ltatott kereszts�g a teljes �s hathat�s. A Szentl�lek elnyer�se az �segyh�z ismert keretei k�z�tt, k�zr�t�tellel t�rt�nik. P�l az apostoli egyh�z legitim k�pvisel�je. �ltala a n�pek vil�g�nak k�zpontj�ban ugyanaz t�rt�nik meg, mint ami C�z�re�ban P�ter �ltal Korn�liusz h�z�ban (ApCsel 10:44–48), Sam�ri�ban pedig P�ter �s J�nos �ltal t�rt�nt (ApCsel 8:14–18). Ahogyan a sam�riai kereszty�nek P�ter �s J�nos k�zr�t�tel�vel (8:17), �gy az ef�zusi tan�tv�nyok P�l k�zr�t�tele �ltal nyerik el a Szentl�lek aj�nd�k�t. Ez a r�szlet abb�l a szempontb�l k�l�n�sen fontos, hogy P�l apostols�g�nak hiteles volt�t szeml�lteti. P�l ugyanazt gyakorolja, mint a 12-es k�r tagjai, �s munk�j�t ugyanolyan eredm�nyesen v�gzi, mint azok: az apostoli c�m teh�t jogosan megilleti. A t�rt�net t�k�letes paralelje az ApCsel 8:15–17-nek. Ahogyan p�nk�sdkor a zsid�k �s pog�nyok (ApCsel 2:4kk..17k.; 10:46), �gy itt a J�nos-tan�tv�nyok k�z�l lesznek J�zus tan�tv�nyaiv�. Az apostoli tiszt nem form�lis, hanem az �rt�l vett hatalom alapj�n arra hivatott, hogy meger�s�tse azokat, akik befogadt�k az Ig�t �s megkeresztelkedtek. Az apostolok Krisztus egyetemes egyh�z�t k�pviselik �s a k�l�nb�z� vid�kek gy�lekezeteinek egy�v� tartoz�s�t jelzik. A k�zr�t�tel az �sz�vets�gben meg�ld� gesztus. Voltak�ppen Isten �ld�s�nak az �tsz�rmaztat�sa. Az �jsz�vets�gben is a meg�ld�st jelenti, az �ld�s k�zvet�t�s�t. Az apostolok Mester�kt�l vett�k �t ezt a gesztust, mint az �ld�s k�zvet�t�s�nek l�that� jel�t (v�. ApCsel 5:12; 6:6; 9:12.17; 13:3). A Szentl�lek nemcsak az apostolok kiv�lts�ga, hiszen Krisztus valamennyi tan�tv�ny�nak adatik: �j �letre t�maszt�; �ltet�, megtart� er�. Isten magasztal�s�t munk�lja. Az embert k�pess� teszi Isten titkainak meg�rt�s�re �s hirdet�s�re, Krisztus k�vet�s�re. Isten magasztal�sa itt az �n. nyelveken sz�l�sban jelentkezik. A nyelveken sz�l�s olyan jelens�ge az �segyh�z �let�nek, melynek megmutatkoz�si form�ja ugyan ismert, de a l�nyege titok. Miel�tt az ember tudata, �rtelme felfogn� az Istenre tal�lt ember �lm�ny�t, kit�r bel�le e rendk�v�li �lm�ny hat�s�ra az �r magasztal�sa. Ez a besz�d csak azok sz�m�ra volt �rthet�, akik a nyelveken sz�l�s magyar�zat�nak aj�nd�k�t kapt�k. Nem minden nyelveken sz�l�s van a Szentl�lekt�l. Az apostol k�s�bb �gy rendelkezik, hogy a gy�lekezetben, a nyilv�noss�g el�tt csak akkor van helye a nyelveken sz�l�snak, ha a jelenl�v�k k�z�l valaki megmagyar�zza. Egy�bk�nt az egy�ni kegyess�g ter�let�re utalja. A pr�f�t�l�s jelenlev�v�, el�rhet�v� teszi a teremt� �s megv�lt� Istent, utat mutat. �rtelmes besz�d Isten munk�j�r�l, akarat�r�l. A pr�f�cia megvil�g�tja a t�rt�nelmi esem�nyek igazi jelent�s�g�t; Isten akarat�t �s terv�t az adott helyzetre n�zve hirdeti meg. Azt hirdeti, amire a hallgat�k eset�ben sz�ks�g van – kegyelmet vagy �t�letet. Az ef�zusi tan�tv�nyok sz�ma mintegy 12. Ez a sz�m itt nem l�nyeges, nem is hangs�lyos. A hangs�ly azon van, hogy J�nos tan�tv�nyai k�z�tt is voltak, akik P�l misszi�i munk�ja sor�n Krisztus egyh�z�nak tagjai lettek.

8–10. P�l a zsinag�g�b�l Tirannus el�ad�term�be megy �t.

Ameddig lehetett, P�l �lt az Izr�elen bel�l ad�d� lehet�s�ggel. Viszonylag el�g hossz� ideig a zsinag�g�ban tan�tott. Ef�zusban Izr�el fiai nagy l�tsz�mban �ltek, t�bb zsinag�g�juk is volt. A t�ma, amir�l az apostol besz�lt: Isten kir�lyi uralma. Az akkori zsid�s�g j�l ismert �s kedvelt t�m�ja (ApCsel 8:12; 20:25; 28:23.31). P�l tan�t�sa szerint Isten orsz�ga J�zus Krisztusban j�tt el. Isten kir�lyi uralm�t �ltala val�s�tja meg, az � k�vet�i vele �s egym�ssal k�z�ss�gben �lnek, teljes�tve k�ldet�s�ket a vil�gban, a vil�g�rt. Luk�cs P�lnak a J�zus Krisztusr�l sz�l� tan�t�s�t, igehirdet�s�t gyakran, �gy itt is eg�szen r�viden foglalja �ssze: sz�lt, vit�zott, igyekezett meggy�zni �ket az Isten orsz�g�r�l. Az apostol az evang�liumi igazs�gr�l igyekezett meggy�zni n�pe fiait. Besz�de fajt�j�t a kereszty�n igehirdet�s jel�l�s�re haszn�lt h�rom tipikus fogalommal illeti: parr�siazomai: „ny�ltan sz�l”, „b�tran, �szint�n besz�l” (ApCsel 17:2); dialegomai: „t�rsalog”, „p�rbesz�det folytat”, „vit�zik” (ApCsel 28:23; 18:4; v�. 19:26; 26:28); peith� „r�besz�l”, „meggy�z”, „megnyer” (ApCsel 4:29.31; 9:27k.; 14:3; 28:31). Amikor P�l n�melyek r�sz�r�l ellen�ll�sba �tk�zik, amikor n�melyek megkem�nyedtek (v�. 13:45; 14:2; 18:6; 28:24k.), otthagyta �ket. N�melyek nemcsak elutas�tott�k P�l tan�t�s�t, hanem szidalmazt�k, gyal�zt�k az �r �tj�t, vagyis a kereszty�n tan�t�st. P�l munk�j�t lej�ratt�k a n�p el�tt, az evang�liumot. P�l igehirdet�s�vel kapcsolatban a zsid�k elutas�t� magatart�sa h�romf�le form�ban mutatkozik meg. A megkem�nyed�snek h�rom jele volt: 1. Passz�v elutas�t�s, amelyik az�rt m�g nem teljesen biztos a dolg�ban, �gy m�g nem sz�m�t teljesen rem�nytelen esetnek. 2. Hitetlens�g, amely m�r biztos, tudatos d�nt�s az evang�liumi igazs�g ellen. 3. Akt�v elutas�t�s, mely t�mad�sba megy �t, szidalmazza a gy�lekezet el�tt a kereszty�n tan�t�st. P�lt azonban a n�pe ir�nt val� szeretet �jra meg �jra k�ssz� tette az �rt�k val� f�radoz�sra. R�vid id� m�lva azonban ugyanaz ism�tl�dik meg, ami Korinthusban t�rt�nt, �gy teh�t P�l kit�r a zsinag�ga �tj�b�l �s a gy�lekezetet is f�ggetlen�ti t�l�k. Az aforiso tina apo tinos: „elk�l�n�t”, „elv�laszt valakit valakit�l vagy valamit�l” (�zs 56:3; Mt 25:32). Az �j n�p �n�ll� �lethez kezd. Tirannus a filoz�fia �s retorika tan�t�ja. P�l azt az el�ad�termet b�relte ki az evang�lium hirdet�s�re, amelyet Tirannus el�ad�sra haszn�lt. Hajnali �t �r�t�l t�zig Tirannus, tizenegyt�l d�lut�n n�gyig P�l rendelkez�s�re �llt a terem. P�l a kereskedelem, a munka ideje ut�n, a d�li �s a d�lut�ni pihen�s �r�iban tan�t, amikor hallgat�i r��rnek. Az evang�lium hirdet�se nincs semmif�le „szent helyhez” k�tve. Ahol az Ige hirdettetik, ott Isten jelenik meg, viszont ahol nem a Krisztusr�l sz�l� bizonys�gt�tel hangzik, hi�ba van megfelel� �p�let. Isten nem a d�szes templomok, hanem az Ige hirdet�se �ltal van jelen n�pe k�r�ben. Ez�rt mondja Luther: a templom csak akkor �rt�kes, ha benne Isten ig�je hirdettetik. Isten ig�j�nek �l� hirdet�se teremt gy�lekezetet. Az evang�lium hirdet�se nincs �n. szent id�h�z sem k�tve. P�l akkor hirdeti Ef�zusban az Ig�t, amikor azt az adott k�r�lm�nyek lehet�v� teszik. Az ef�zusi munka nyom�n sz�letett meg a koloss�i, hierapoliszi, laodiceai �s sok m�s k�rny�kbeli gy�lekezet. A tartom�ny lak�i k�z�l sokan megfordultak Ef�zusban �s felkerest�k P�lt. Munk�ss�g�nak ebben a szakasz�ban nem � megy v�rosr�l v�rosra, hanem a k�l�nb�z� v�rosok lak�i mennek hozz�. Ef�zus a k�rny�k misszi�i centruma lett. Az er�vel hirdetett Ige megmozd�tja az embert, a helyes tartalma megteremti mag�nak a megfelel� form�t. K�t �ven �t hirdette itt az Ig�t. Ef�zusi munk�ja hossz� ideig tartott. A k�s�bbiek sor�n h�rom �vr�l besz�l. El�z�leg ugyanis m�r a zsinag�g�ban is munk�lkodott. Mivel a megkezdett �v eg�sznek sz�m�t, ez�rt P�l ef�zusi munk�ja, ahogyan a 20:31-ben eml�ti, h�rom �vnek veend�. Akik itt P�l munk�ss�ga nyom�n megt�r tek, k�z�l�k t�bben is misszi�i munk�sok lettek. Filemon �gy munk�lkodott Koloss�ban. Epafr�szr�l szint�n tudjuk, hogy Koloss�b�l val� (Kol 4:12). P�l ind�ttat�st adott az evang�lium terjeszt�s�re. Zsid�k mentek a zsid�khoz, g�r�g�k a g�r�g�kh�z. Mindenki rokons�g�ba, illetve bar�ti k�r�be vitte a Krisztust. P�l sz�m�ra azonban ez a hossz� id�szak nemcsak az eredm�nyes munka, hanem a szenved�sek ideje is (ApCsel 20:19; 2Kor 1:8–11; 1Kor 15:32). Err�l a t�nyr�l Luk�cs csak r�viden, utal�s form�j�ban sz�l. Ef�zusban nagy kapu ny�lt meg el�tte, de munk�ja nem volt k�zdelemt�l mentes (1Kor 16:9.19; R�m 16:5; 2Kor 1:8). T�bb levelet k�ld�tt azoknak a gy�lekezeteknek, akik k�r�ben kor�bban munk�lkodott (Gal, 2Thessz, Fil, Ef, Kol, Filem �s az 1Kor).

11–12. Isten P�l �ltal kiv�teles csod�kat tesz.

Ez a r�szlet is �sszefoglal� ismertet�s, konkr�t adatot nem eml�t. Az �r�smagyar�zatok egy r�sze a k�s�bbi kor P�lr�l alkotott k�p�nek t�kr�z�d�s�t l�tja benne. A ou tas tychousas – „szokatlan”, „kiv�teles”, „rendk�v�li” – g�r�g sz�l�sm�d. Az apostol szem�lyes jelenl�te n�lk�l is t�rt�ntek gy�gyul�sok. A soudaria �s a simikinthia latin k�lcs�nszavak. A sud�rium az izzads�g let�rl�s�re szolg�l� kend�, zsebkend�. A simicinctium „v�kony �v”. Mindk�t ruhadarab k�zvetlen�l �rintkezett P�l b�r�vel. Isten ereje minden�tt gy�gy�t, ahol ig�nylik �s hittel veszik azt. A gy�gyul�sok P�l �ltal ahhoz hasonl�an is v�gbementek, mint P�ter �ltal (ApCsel 5:14–15). Isten gy�gy�t� ereje olyan m�rt�kben �s olyan m�don �ld�s is lehet, mint amilyen m�rt�kben �s amilyen m�don a b�n k�vetkezm�nyek�nt jelentkez� k�l�nb�z� fert�z� betegs�g �tok. A megdics��lt Krisztus teljesen szabad abban, hogy milyen �ton adja gy�gy�t� erej�t. A form�lis szempontb�l kifog�solhat� dolgok is k�zvet�thetik Isten gy�gy�t� erej�t, �s a form�lis szempontb�l t�k�letes form�r�l is kider�lhet, hogy csal�s vagy babona. Krisztus rendk�v�li jelek �ltal er�s�ti meg P�l bizonys�gt�tel�t, �gy is hirdeti, hogy az apostol az � v�lasztott ed�nye. Aki vele kapcsolatba ker�lt, az Isten ereje gy�gy�t� hat�s�ban r�szes�lt. Luk�cs an�lk�l k�zli a t�nyeket, hogy a maga v�lem�ny�t hozz�f�zn�. J�zus gy�gy�t� ereje az apostolok �ltal is rendhagy� m�don adatik, ugyan�gy, mint ahogy �ltala adatott (Lk 6:19; 8:44; 5:17). Isten P�l �ltal jelet ad az � gy�gy�t� hatalm�r�l. A dics�s�g Krisztus�nak ereje �ppen olyan hatalmas tetteket visz v�ghez, mint a n�z�reti J�zus f�ldi �let�nek idej�n. Isten Lelk�nek ereje akkor is �s P�l �ltal is a gy�gyul�s forr�sa. A S�t�n ereje k�nytelen megh�tr�lni Krisztus erej�nek hat�s�ra.

13–16. Szk�va fiai.

A J�zus Krisztusban val� hit n�lk�l, a vele val� szem�lyes kapcsolat n�lk�l hi�baval� a form�lis szempontb�l t�k�letes elj�r�s. K�t l�tsz�lag egyforma dolog sem ugyanaz, ha az azonos form�k m�s tartalmat hordoznak. Isten gy�gy�that szolg�i szem�lyes jelenl�te n�lk�l is, ha erej�vel kapcsolatba ker�l a gy�gyul�sra v�r� ember, mint ahogyan J�zus Krisztus �ltal gy�gy�tott is. Viszont az ember jelenl�te J�zus nev�vel az ajk�n is hat�stalan, ha �ltala nincs ott Krisztus ereje. Az ember nem rendelkezik Istennel akkor sem, ha a nev�t ismeri �s eml�ti. M�gi�ra, var�zsl�sra nem haszn�lhat� J�zus neve. A Lk 9:49–50 �s 11:19-b�l tudunk arr�l, hogy a farizeusok p�rtj�hoz tartoz�k k�z�l voltak, akik a megsz�llottakat gy�gy�tott�k. Voltak azonban olyanok is, els�sorban a diaszp�ra-zsid�s�g tagjai k�z�tt, akik az �l� Istennel val� m�ly k�z�ss�g n�lk�l Izr�el �s a k�l�nb�z� pog�ny vall�sok elemeit keverve v�r�sr�l v�rosra j�rva „�zik ezt a mesters�get”. Egy h�res var�zsl� formula: „K�nyszer�tlek t�ged J�zusra, a h�berek Isten�re”. A var�zsl� nincs szem�lyes kapcsolatban a „megid�zett” hatalommal. Ef�zusban is fell�ptek ilyen k�bor exorcist�k. Szk�va f�pap nem ismert: neve, a latin Scaeva „�gijel”, „j�sjel”. Egy ef�zusi „papi” csal�d rokonair�l van sz�. A d�monok ismerik J�zust �s a misszion�rius�t is sz�mon tartj�k. P�l a misszi�i munka sor�n olyan nagy tekint�lyt szerzett, hogy az exorcist�k �t eml�tik J�zus k�vetek�nt. A d�mont a J�zus-formula nem tudja legy�zni, csak J�zus hatalma. Ez a hatalom a vele val� szem�lyes k�z�ss�g n�lk�l nem adatik. Szk�va fiai megfelel� fegyverzet n�lk�l sz�lltak szembe a d�monnal, ez�rt lettek �ldozat�v�. Amphoteroi: eredetileg „mindkett�”, a k�s�bbi g�r�gs�gben: mind. A megsz�llott, emberfeletti er�k lelk�nek hatalma alatt van (v�. Mk 5:3kk.). A s�t�ts�g szellemi er�i felett az ember nem lehet �r. A saj�t ereje kev�s ahhoz, hogy legy�zze az ellens�g erej�t. Minden embernek J�zus erej�re van sz�ks�ge ahhoz, hogy az emberi �letet puszt�t� er�k hat�sa al�l felszabaduljon. Az � ereje n�lk�l alulmarad az ember a d�monok elleni k�zdelemben. A zsid� f�pap h�t fi�val egy�tt hi�ba pr�b�lkozott a megsz�llott gy�gy�t�s�val. Az �sz�vets�gi Isten n�pe tagjainak is tudom�sul kell venni�k, hogy nincs m�s er�, csak a J�zus�, amely �ltal a s�t�ts�g ereje legy�zhet�, de csak �gy, hogy az ember nemcsak a nev�t emlegeti, hanem k�zvetlen, szem�lyes kapcsolatban is van vele.

17. J�zus nev�nek magasztal�sa.

Szk�va f�pap �s fiainak esete ismertt� v�lt Ef�zusban (v�. ApCsel 1:19; 9:42), mint ahogyan �ltal�ban nemcsak annak a h�re terjed el, ha valamilyen j� dolog rendk�v�li m�don t�rt�nik az emberekkel, hanem az is, ha valamilyen trag�dia, �t�letes dolog k�vetkezik be. Itt nyilv�nval�v� lett, hogy a d�moni er�kkel szemben az ember tehetetlen. J�zus neve var�zsl�sra nem haszn�lhat� fel. Az �t�letes esem�ny elind�tott viszont egy �g�retes esem�nysorozatot is. A d�moni er�kt�l val� f�lelemb�l lehet istenf�lelem, lehet az �r J�zusba vetett hit. A csoda az ApCsel-ben igen nagy szerepet j�tszik (v�. ApCsel 2:43; 3:10; 4:16.21; 5:12.15; 6:8; 8:6; 9:35.42; 13:12; 15:12; 16:30; 19:11; 20:12; 28:6). A phobos az epepesen-nel kapcsolva: „megsz�llta a f�lelem” – f�lelem t�lt�tte be azokat akikhez eljutott a f�lelmetes esem�ny h�re. A f�lelem itt J�zus hatalm�nak elismer�s�hez, dics��t�s�hez vezet.

18–20. A var�zsl�ssal foglalkoz� k�nyvek el�get�se.

A gy�lekezet felsz�molja pog�ny m�ltja maradv�nyait. Az �r J�zus tekint�lye egyre nagyobb k�zt�k, �s egyre jobban ragaszkodnak hozz�. A b�nvall�s, a b�nb�nat azok �let�hez is hozz�tartozik, akik hitben j�rtak. A kereszty�n istentisztelethez alkalomr�l alkalomra hozz�tartozik a b�n megvall�sa �s a b�nbocs�nat elfogad�sa. A b�n rendez�s�nek Krisztus szerinti m�dja a b�nb�nat, b�nvall�s; a b�nbocs�nat elfogad�sa ut�n az �jrakezd�s. A praxeis ebben az �sszef�gg�sben a var�zsl�ssal kapcsolatos elj�r�sokat jelenti. Els�sorban ez a b�nvall�s tartalma. A ta perierga parassein jelent�se: „haszontalan dolgokkal foglalkozni”. Ez euf�mizmus a var�zsl�s jel�l�s�re. Nyilv�nos k�nyv�get�sre ker�l sor. A pusztul�sra �t�lt m�gikus k�nyvek �rt�ke rendk�v�l nagy: 50 000 ez�st drahma, kb. 36 000 arany m�rka. N�h�ny sz�zezer forintot �r� k�nyvr�l van sz�. Megsemmis�tik pog�ny m�ltjuk vall�sos nyomait, sem magukat, sem a j�vend� nemzed�ket nem akarj�k kitenni a var�zsl�ssal foglalkoz� k�nyvek k�s�rt�s�nek. A gy�lekezet nagy l�p�sekkel jut el�bbre, szellemi tisztas�g��rt anyagi �ldozatot is hajland� volt hozni. A d�moni hat�s k�s�rt�s�t�l megtisztultak. A kereszty�ns�g meger�s�d�tt. Az �r ig�je n�vekedett, a kereszty�ns�g terjedt, az egyh�z �p�lt.

21–22. P�l terve.

A titesthai en pneumati jelent�se: „elhat�rozta”, „�gy d�nt�tt”. P�l k�zelebbi �s t�volabbi terve szerint elb�cs�zik Ef�zust�l. Az 1Kor 16:5kk. szerint P�l p�nk�sdig Ef�zusban akart maradni �s azut�n szeretett volna Maked�ni�n �t Korinthusba menni. �gy gondolta, hogy ott t�lti a telet �s csak a k�vetkez� �v tavasz�n utazik tov�bb Jeruzs�lembe. A 2Kor 1:15 azonban egy megv�ltoztatott �titervet k�z�l (2Kor 2:12; ApCsel 20:1kk.). El�sz�r Korinthusba megy, azut�n Maked�ni�ba, majd �jra Korinthusba. A dei Isten akarat�ra utal: „kell”. Terveit neki rendeli al�. Korinthusb�l m�g visszament Maked�ni�ba, �s onnan indult el Jeruzs�lembe. Munk�ss�ga k�vetkez� szakasz�nak terve szerint R�ma lesz a centruma. Tim�theus �s Erasztosz Maked�ni�n �t ment Korinthusba (1Kor 4:17). Erasztosz P�l apostol bar�tja, munkat�rsa. Nem azonos a korinthusi v�rosi sz�mvev�vel (R�m 16:23), hiszen ez a n�v el�g gyakori. P�l Tim�theussal levelet k�ld�tt Filippibe. Mivel Korinthusb�l rossz h�rekkel t�rt vissza Tim�theus, P�l r�sz�nta mag�t a hi�baval� korinthusi �tra. A rendezetlen helyzetet Titusz hozta rendbe, akit P�l (v�g�rv�nyes ef�zusi elutaz�sa el�tt) n�h�ny testv�rrel egy�tt ism�t elk�ld�tt Korinthusba (2Kor 2:12k.; 7:6). Mikor Maked�ni�ban tal�lkoznak, ism�telten elk�ldi Korinthusba (2Kor 8:16kk.). Munkat�rsai odaad�an seg�tenek P�lnak a gy�lekezetek gondoz�s�ban. P�l Maked�nia �s Akh�ja tartom�nyainak gy�lekezeti l�togat�sa ut�n �zsi�ban maradt. Nagyra becs�lt munkat�rsai k�z�l kett�t, Tim�theust �s Erasztoszt elk�ldte Maked�ni�ba. � m�g ezut�n k�r�lbel�l 3 h�napig munk�lkodott �zsi�ban. Miut�n P�l Kis-�zsi�ban egy r�vid k�rutat tett, Ef�zusban dolgozott tov�bb.

Csel. 19,23–40. Ef�zusi t�ntet�s Demetriusz l�z�t�sa nyom�n.

Azok tiltakoznak a babona felsz�mol�sa ellen, akik a n�p babon�s hajlamaib�l �zletet csin�lnak. A hodos abszol�t �rtelemben szerepel itt, mint a 9. v.-ben: „az �r �tja” = kereszty�n tan�t�s. Az�rt t�madt zavarg�s Ef�zusban, mert az �tv�s�k anyagi �rdekeit s�rtette a babona felsz�mol�sa, a kereszty�ns�g terjed�se. Demetriusz aggodalommal tekintett P�l munk�ss�g�ra, mert f�ltette j�l j�vedelmez� �zlet�ket. Az ergasia „�zlet”, itt „haszon”, „nyeres�g”. Demetriusz ez�stm�ves: egy nagyobb m�hely �l�n �llt. Az ef�zusi Artemisz-szent�ly kicsiny�tett m�s�t k�sz�tett�k ez�stb�l �s ezt �rus�tott�k kegyt�rgyk�nt. Mivel P�l misszi�i munk�ja v�llalkoz�sukat fenyegette, t�ntet�st szervezett ellene, azonban �gy, hogy a t�ntet�s az ef�zusi Artemisz mellett val� ki�ll�snak t�nj�k: nemes tiltakoz�snak l�tssz�k. Az ef�zusi Artemisz-templom vil�gh�r� volt, a h�t vil�gcsoda egyik�nek tartott�k. Alapter�lete nagyobb volt a k�lni d�m�n�l: 150 m hossz�, 70 m sz�les �s 157 db 20 m magas oszlopon nyugszik. Leny�g�z� a k�z�pen l�v� olt�r, Artemisz fekete f�b�l k�sz�tett k�p�vel. Artemisz g�r�g istenn�, a r�maiak �tveszik im�dat�t �s Dian�nak nevezik. Az istenn� tisztelet�nek hatalmas t�bora volt. Kindyneyei: „vesz�ly fenyeget”; a tov�bbi h�rom infinit�vusz t�le f�gg; meros: „�zlet�g”; eis apelegmon elthein „cs�dbe jutni”. Miut�n Demetriusz�k P�l �tit�rsait magukkal hurcolt�k, a sz�nh�zba mentek. Arisztarkhosz Thesszalonik�b�l (ApCsel 20:4), Gaius Derb�b�l sz�rmazik. Arisztarkhosz = „kit�n� uralkod�” nev�nek jelent�se szerint. P�l h�s�ges �tit�rsa �s munkat�rsa. �lete forgott kock�n. P�l mellett marad ef�zusi munk�ja ut�n is. Elk�s�ri Tro�szb�l Jeruzs�lembe (ApCsel 20:4). Vele volt a tengeri �ton (ApCsel 27:2), osztozik vele a fogs�gban is (Kol 4:10; Filem 24). A hagyom�ny szerint thesszalonikai vagy apamaeai p�sp�k volt, �s N�r� kegyetlenked�se miatt szenvedett m�rt�rhal�lt R�m�ban. A sz�nh�z volt a, n�pgy�l�sek helye. Az ef�zusi sz�nh�z 26 000 �l�helyes, hatalmas �p�let. P�l �let�t a tan�tv�nyok �s magas rang� vil�gi bar�tai v�delmezik: J�zan tan�csukkal mellette vannak. A t�meg jelenlegi helyzet�ben nem t�rgyal�k�pes f�l. Nem engedt�k, hogy P�l a t�meghangulat �ldozat�v� legyen. A tan�tv�nyok f�ltik �s v�dik P�l �let�t. Az asiarch�s �zsia Provincia tartom�nyi gy�l�s�nek egy �vre v�lasztott eln�ke, a cs�sz�rkultusz legf�bb �re. C�m�t hivatali idej�nek letelte ut�n is megtartotta, ism�t meg lehetett v�lasztani. Demetriusz a tov�bbiakban nem ura a helyzetnek. A t�ntet� t�meg zsid� tagjai a maguk haszn�ra akarj�k felhaszn�lni a zavaros helyzetet, �gy ker�l unszol�sukra Alexandrosz a n�pgy�l�s �l�re. A t�megnek azonban nincs �rz�ke az Izr�el �s kereszty�ns�g k�zt l�v� k�l�nbs�gt�telhez, sz�hoz sem hagyj�k jutni. Az antiszemitizmus meglehet�sen er�s. A j�zan politikusok egy ideig hagyj�k a t�meget, hogy indulatait az ord�toz�sban vezesse le, azt�n a v�rosi tisztvisel� rendet teremt. A grammateus a kis-�zsiai v�rosok igen jelent�s alakja, kiemelked� beoszt�s� v�rosi funkcion�rius: „v�rosi titk�r”. A ne�koros eredetileg templomszolga, aki a takar�t�st v�gzi, k�s�bb a templom�r c�me, majd a v�ros c�me �s mindazok� a v�rosok�, amelyek a cs�sz�rkultusz sz�nhelyei. A diopet�s „�gb�l lesz�llt” „mennyb�l j�tt”, Zeust�l lehullott istenk�p. N�h�ny istenk�pet �gy tartottak nyilv�n, hogy a mennyb�l sz�rmazik. Ezek k�z�tt van a tauri Artemisz is, az ef�zusi Artemiszr�l csak itt tal�ljuk ezt az adatot. Artemisz k�p�t egyr�szt a sok eml� jellemzi – mint t�pl�l�, �ltet�, term�keny�t� istenn�t –, m�sr�szt a sok �llatfej, melyek als� test�t fedi (az �llatvil�g �rn�j�nek szimb�lumak�nt). Fekete f�b�l k�sz�lt m�miaszer� k�pe arannyal van bevonva. A v�ros vezet�s�ge nem igazolja �s nem t�mogatja a t�meg P�l misszi�i munk�ja ellen ir�nyul� akci�j�t. Demetriusz �s t�rsai egy�ni s�relmeit nem siker�lt k�zs�relemnek felt�ntetni, sem �llamellenes b�nnek kiki�ltani. A t�meghangulat nem p�tolja az igazs�g hi�ny�t ott, ahol a hat�s�g hivat�sa magaslat�n �ll �s a val�s�got t�rgyilagosan kutatja. A v�dlottak nem raboltak templomot, mint ahogy az akkoriban gyakran megt�rt�nt, sem nem szidalmazt�k Artemiszt, a t�nyek alapj�n teh�t nem lehet v�dat emelni ellen�k. A t�rv�nyes �t s�relmeik elint�z�s�nek az �tja. Az illet�kes hat�s�g feloszlatja az �rtelmetlen n�pgy�l�st. Komolyabb ok n�lk�l nem lehet megbolygatni a v�rost. A v�ros tisztvisel�iben a maga feladatk�r�ben lelkiismeretes, igazs�gos, r�szrehajl�s n�lk�l �t�l�, az adott esetben a sz�ks�ges int�zked�sre k�pes hat�s�g van el�tt�nk.

Csel. XX. R�SZ

Csel. 20,1–6. G�r�gorsz�gban.

P�l Anti�khi�n k�v�l Ef�zusban t�lt�tt legt�bb id�t. Az akad�lyokat lek�zdve dolgozik a gy�lekezet�rt, hat�ssal van Ef�zus k�rny�k�re, tartja a kapcsolatot azokkal, akik k�z�tt r�gebben munk�lkodott. Ef�zusb�l �rta a Filippi, az 1. Korinthusi levelet, az Ef�zusi lev�l n�ven ismert k�rlevelet, a Koloss�i levelet �s Filemon level�t, s�t ha az �szak-gal�ciai elm�letet fogadjuk el, akkor a Gal�ciai levelet is (ld. 19. r�sz). A filippi �s a korinthusi gy�lekezetek tagjai meg is l�togatt�k hosszabb munk�ss�ga alatt. Tim�theus �s Erasztosz korinthusi �tja ut�n P�l is megj�rta Korinthust, miel�tt Ef�zusb�l v�g�rv�nyesen elment volna (2Kor 2:1). Ezut�n �rt m�g egy m�sik levelet is Korinthusba, amely azonban nem maradt r�nk eg�szben, csak a t�red�kei. Az ef�zusi tan�tv�nyokt�l b�tor�t� mondataival b�cs�zik. A b�cs�z�s pillanataiban k�l�n�sen fog�kony az ember. Az apostol biztat�sra haszn�lja fel a lelki megrend�lts�g alkalm�t. K�zdelmes �lete k�zben nem vesztette el az �rban val� rem�nys�g�t, mindig tud b�tor�tani, vigasztalni. A c�lt vil�gosan l�tja maga el�tt, �gy az �t neh�z szakaszaiban is t�masza a r�b�zottaknak. Maked�ni�ba ment �t, a filippibeli, thesszalonikai �s b�reai gy�lekezeteket l�togatta meg. A parakalesas nem csup�n „inteni”, hanem „meggy�zni”, „vigasztalni” is: gazdag tartalm� sz�, a kereszty�n igehirdet�s tartalm�t mag�ban foglal� kifejez�s. P�l gy�lekezeti l�togat�sait igehirdet�si alkalomnak tekinti. Maked�niai tart�zkod�sa alatt �rja meg a 2. Korinthusi levelet. A gy�lekezetr�l megnyugtat� h�reket kap, �s ezut�n megl�togatja �ket. Az eis ten Hellada: „G�r�gorsz�gba”. A hivatalos Achaiai provincia mellett ez a vid�k n�pszer� neve, az eg�sz �jsz�vets�gben ilyen form�ban csak itt szerepel. Egy negyed�vig marad az apostol Korinthusban, k�zben meg�rja a R�mai levelet. A lev�l meg�r�s�val r�mai �tj�t k�sz�ti el�. – Izr�el fiai �jra szervezkednek ellene, cselsz�v�s�k miatt nem folytathatja tov�bb �tj�t terve szerint. Kinyomozt�k, hogy melyik haj�val akar utazni Sz�ria fel� �s azt tervezt�k, hogy a haj�n meg�lik. Eredeti terv�t �gy megv�ltoztatva Maked�ni�n �t Tro�szba megy. Enged a figyelmeztet� sz�nak: megel�zi, elker�li a bajt. Isten sok n�vtelen tan�tv�ny �ltal oltalmazza P�l �let�t. Az apostol odafigyel azokra a jelz�sekre, amelyek k�zlik vele az ellene ir�nyul� terveket. Kiker�li a csapd�t, amit ellenfelei fel�ll�tottak. Nem sz�ll fel arra a haj�ra, amelyen a mer�nyl�k utaztak. P�l �gy meg�vta �ket az ember�l�s b�n�t�l. Az apostol �lete dr�ga azoknak, akik J�zus Krisztusban hisznek. P�l k�s�ret�ben t�bben utaznak k�zvetlen munkat�rsai k�z�l. Sz�pat�r, apja megment�je” B�re�b�l val� kereszty�n, Pirosz fia. Arisztarkhosz �s Szekundusz, Gaius, aki Derb�b�l val�; Tim�theus �s Tikhikosz, P�l kis-�zsiai munkat�rsa. Nev�nek jelent�se szerint „szerencs�s”, „szerencse fia”. P�l fogs�g�b�l � juttatja el On�zimosszal a gy�lekezetekhez az Ef �s Kol levelet, valamint Filemonhoz a neki sz�l� levelet (Kol 4:7.8; Ef 6:21.22). K�s�bb P�l Kr�t�ba k�ldte. Szerette volna, ha � vagy Armen�sz tudja Tituszt helyettes�teni (Tit 3:12). A 2Tim 4:12 szerint P�l Ef�zusba ir�ny�totta. Trofimosz van m�g P�l k�s�ret�ben. Nev�nek jelent�se „t�pl�l�”, Ef�zusb�l val� pog�nykereszty�n. Elk�s�rte P�lt Jeruzs�lembe, vele egy�tt l�tt�k az apostolt. Az �zsiai zsid�k fell�z�tott�k ellene a t�meget: t�bbek k�z�tt azzal v�dolt�k, hogy g�r�g�ket vitt be a templomba (ApCsel 21:29). K�s�bb is P�l k�s�ret�hez tartozik, a 2Tim 4:20 szerint v�g�l Mil�toszban kellett elv�lniuk Trofimosz betegs�ge miatt. Tro�sz a mai n�ven Eskistambul, M�zia kik�t�je, a Nyugat-�zsia �s Maked�nia k�zti forgalom fontos pontja. Nagy �s viharos m�lt� v�ros. Az �sat�sok tud�s ir�ny�t�i itt �skori, k�korszakbeli telep�l�sek romjaira bukkantak. Kr. u. 1000-ig p�sp�ki sz�k hely volt. 1305-ben a t�r�k�k elpuszt�tott�k. P�lt n�pes k�s�rete Tro�szban v�rja meg, � ugyanis m�g a filippieket is megl�togatja. Luk�cs a 2. misszi�i �t sor�n Filippiben maradt (ApCsel 16:40), most a 3. misszi�i �t v�g�n itt csatlakozik P�lhoz. Filippib�l P�l�k a kov�sztalan kenyerek napjai ut�n indulnak el. Luk�ccsal 5 nap m�lva �rkeztek meg Tro�szba, ahol azok, akik el�rementek, m�r v�rtak az apostolra. Tro�szban 5 napig maradtak. Az apostol a rendelkez�s�re �ll� r�vid id�t is mindig kihaszn�lja a gy�lekezetek tagjai hit�nek er�s�t�s�re, a szem�lyes tal�lkoz�sra.

Csel. 20,7–12. A tro�szi istentiszteleten.

Az en t� mia t�n sabbat�n „a h�t els� napj�n”, „vas�rnap” (1Kor 16:2; Jel 1:10). A R�mai Birodalomban a hivatalos munkasz�net napja. Ez az els� nyoma az egyh�z t�rt�net�ben a vas�rnap meg�nnepl�s�nek. A pog�nykereszty�n gy�lekezetekben a h�t els� napj�t, mint J�zus Krisztus felt�mad�s�nak napj�t kezdt�k �nnepelni a szombati nap helyett. A szombat, a 7. nap a teremt�sre tekint� �nnep. A vas�rnap, a h�t els� napja az �r �jj�teremt� munk�j�ra eszm�ltet, Krisztus hal�l felett aratott diadal�ra. A gy�lekezeti �sszej�vetelhez, az istentisztelethez hozz�tartozik a keny�r megt�r�se. Az �nnepl�s k�z�ppontj�ban az �rvacsora van. E r�vid perik�pa keret�n bel�l k�tszer is megeml�ti Luk�cs a keny�r megt�r�s�t. A korai kereszty�ns�g �let�ben a szeretetvend�gs�g �s az �rvacsora szorosan egy�v� tartozott. A szeretetvend�gs�g eset�ben val�di �tkez�sr�l van sz�, amikor a gy�lekezet tagjai egy asztal mell� le�ltek �s megosztott�k egym�ssal azt, amit hoztak, �s elbesz�lgettek egym�ssal. A gy�lekezet szeg�nyeinek, a rabszolg�knak k�l�n�sen sokat jelentett ez az alkalom, mert a ter�tett asztal mellett egy h�ten legal�bb egyszer igaz�n j�llakhattak. Sokat jelentett azonban a testv�ri besz�lget�s is, amely �ltal osztozhattak egym�s �r�meiben �s gondjaiban. A gy�lekezeti k�z�ss�gben otthon �rezt�k magukat a gy�lekezet tagjai, bens�s�ges, csal�dias hangulat jellemzi ezeket az esti alkalmakat. Minden bizonnyal az�rt tartott�k az istentiszteletet a kereszty�nek este, mert tekintettel voltak a gy�lekezet rabszolga tagjaira, akik csak ekkor �rtek r�. A dialegomai jelent�se: „Ig�t hirdetni”, „pr�dik�lni”, „p�rbesz�det folytatni”. Itt most az igehirdet�s �rtelm�ben szerepel a fogalom: P�l igyekszik j�l kihaszn�lni a rendelkez�s�re �ll� r�vid id�t arra, hogy elmondja mindazt, amit fontosnak tart a gy�lekezet fejl�d�se szempontj�b�l. A k�vetkez� nap m�r indul tov�bb, most viszont minden l�nyeges �zenetet tov�bb�tani akar, �gy h�t �jszak�ba ny�lik a tan�t�s. L�mp�val vil�g�tj�k meg a termet. Ez a l�nyegtelennek l�tsz� megjegyz�s t�bb szempontb�l is �rt�kes. Visszautas�tja azt a v�dat, hogy a kereszty�nek �rvacsor�z�sa s�t�tben folyik �s k�zben term�szetellenes fajtalankod�st visznek v�ghez. P�l�kat menti. Az ifj� annak ellen�re aludt el; hogy a teremben vil�gos volt. Megokolja azt, hogy Eutikhusz az ablakban �lt: a vil�g�t�s folyt�n elfogyott a j� leveg�, ez�rt az ablakban akart hozz�jutni. M�skor viszont ebben az id�ben m�r aludni szokott. Egyr�szt akarata f�l� kerekedett a szok�s, a beidegz�d�s, m�sr�szt elk�pzelhet�, hogy igen f�radt volt a napi munka ut�n. Ez az oka, hogy szerencs�tlens�g t�rt�nt istentisztelet k�zben. P�l azonnal ut�nan�z, k�sz seg�teni. Az �sz�vets�gb�l ismert elj�r�st k�veti (1Kir 17:21; 2Kir 4:34). A halottsirat�st megtiltja (Mk 5:39). A csoda T�bita felt�maszt�s�ra eml�keztet (ApCsel 9:36–43). Isten kegyelme meg�rizte �ket att�l, hogy a szerencs�tlens�gb�l trag�dia legyen. A trag�dia nem k�vetkezett be, ak�r amellett foglalunk �ll�st, hogy az ifj� zuhan�sa k�vetkezt�ben csak az eszm�let�t vesztette, ak�r amellett, hogy meghalt. Mindk�t eset Isten erej�nek nagys�g�t t�kr�zi. A megtart� �r jelen van a gy�lekezetben. Klasas ton arton: term�szetesen P�l nem egyed�l �rvacsor�zik, azonban mivel � van az esem�ny k�z�ppontj�ban, az�rt eml�ti egyed�l �t Luk�cs. Ezut�n m�g pr�dik�l tov�bb (homil�sas: „besz�lni”, „pr�dik�lni”) hajnalig. Az utols� pillanatig kihaszn�lja a rendelkez�s�re �ll� id�t, tro�szi tart�zkod�sa utols� �jszak�j�t. Az istentisztelet ink�bb egy bar�ti t�rsas�g �sszej�vetel�re eml�keztet, mint a mi mai �rtelemben vett istentisztelet�nkre. Legink�bb az �n. h�zi istentiszteletek hangulat�t id�zi eml�kezet�nkbe ez a t�rt�net. Mindenesetre arra eszm�ltet, hogy az egym�s ir�nti szeretetnek �s felel�ss�gnek sokkal jobban �t kell hatnia istentiszteleti alkalmainkat, �s az �n. h�zi istentiszteleti keret feleleven�tend�, a gy�lekezeti terem szeretetvend�gs�ge pedig k�vetend� modellje az �segyh�z �let�nek. Ez nem jelenti azt, hogy a mai nagy istentiszteleti rend ne maradjon meg, viszont emellett sz�ks�g van olyan alkalmakra is, ahol a gy�lekezet testv�ri k�z�ss�gk�nt lehet egy�tt.

Csel. 20,13–16. Tro�szb�l Mil�toszba.

Munkat�rsai haj�n, P�l gyalog indul �tnak. Egyed�l akar lenni Ur�val, aki nemcsak �ltala, hanem vele is sz�ntelen�l �rezteti szeretet�t, seg�ts�g�t. Krisztus szolg�inak sz�ks�g�k van a csendre, az �rral val� zavartalan k�z�ss�gre. Asszusz Tro�szt�l 25 km-re fekszik d�lkelet ir�nyban, az adramithiumi �b�lt�l 1 km-re �zsia Provinci�ban; k�zelebbr�l meghat�rozva; a m�zisi r�szben. Ma Edremitnek h�vj�k. P�l itt csatlakozik munkat�rsaihoz �s egy�tt folytatj�k �tjukat Mil�toszig. Mil�tosz 70 km-re van Asszuszt�l. R�gi h�res v�ros, n�gy kik�t�vel, valamikor J�nia f�v�rosa, a Maeander foly�t�l nyugatra, Kis-�zsia nyugati partj�n fekszik. H�res �kori filoz�fusok, Thales, Anaximenos haz�ja. A perzs�k puszt�tott�k el, �gy a r�maiak kor�ban nem volt nagyobb jelent�s�ge. Ma csak egy falu �rzi eml�k�t. Isten h�rn�kei Tro�sz �ta csak itt �llnak meg egy p�r napra. Igyekeznek, mert P�l p�nk�sd napj�t m�r Jeruzs�lemben szeretn� t�lteni, ez�rt nem ejtette �tba Ef�zust sem. Ef�zus elker�l�s�nek tal�n m�g enn�l is nyom�sabb oka volt az, hogy P�l nem akarta kock�ztatni biztons�g�t a jeruzs�lemi �t el�tt. Jeruzs�lembe ugyanis nemcsak az�rt igyekszik, mert a kegyes zsid� – ha csak tehette – igyekezett a h�rom jelent�s zar�ndok�nnepet ott t�lteni, hanem az�rt is, mert a kollekt�t, a jeruzs�lemi gy�lekezet sz�m�ra gy�jt�tt adom�nyt szerette volna �tadni. P�l egy�bk�nt minden misszi�i �tja v�g�n k�s�ret�vel, munkat�rsaival egy�tt ment fel Jeruzs�lembe. Az egyh�z egys�g�nek dokument�l�sa mindv�gig fontos volt sz�m�ra.

Csel. 20,17–38. Elb�cs�zik az ef�zusi v�nekt�l.

Mil�tosz l�gvonalban 50 km-re van Ef�zust�l, sz�razf�ldi �ton 60 km-re. P�l m�r nem akar bemenni Ef�zusba, viszont a gy�lekezetnek m�g szeretne n�h�ny dolgot a lelk�re k�tni, ez�rt Mil�toszban tal�lkozik a gy�lekezet k�pvisel�ivel. A gy�lekezet v�neinek beiktat�s�r�l Luk�cs ugyan nem sz�l el�z�leg semmit, azonban term�szetesnek veszi, hogy minden gy�lekezet �l�n a zsid� minta szerint voltak v�nek, akik a gy�lekezet vezet�s�t, ir�ny�t�s�t v�gezt�k. P�lnak a v�nek meg�rkez�s�re legal�bb 4 napot kellett v�rnia. A v�nek m�s gy�lekezetb�l is j�ttek, �s P�l az eg�sz �zsiai r�szen l�v� gy�lekezetek vezet� test�let�t�l el akart b�cs�zni. Az apostoli tekint�lyt �rz�kelteti ez a r�szlet (v�. 28. v.; 14:23), de mindenekel�tt maga a besz�d. Luk�cs ezzel a m�ly, tartalmas, gazdag anyagot mag�ban foglal� besz�ddel, az ApCsel mag�val ragad� besz�deinek tartalm�t �s st�lus�t szeml�lteti (v�. 37. v.). Ez az egyetlen besz�de P�lnak, amelyet a kereszty�nek el�tt tartott igehirdet�seib�l Luk�cs hagyom�nyozott, j�llehet t�bbsz�r is eml�t�st tesz ilyen jelleg� besz�dekr�l (v�. ApCsel 14:22.27). Ezek nyomait leveleiben tal�ljuk. P�l a felel�ss�gteljes f�rfiaknak, a kis-�zsiai gy�lekezetek vezet�inek apostoli munk�j�r�l sz�mol be (18–21.26k.31.33–35.); pr�f�tai el�rel�t�sa alapj�n sz�l a gy�lekezet j�v�j�r�l (22–25.29k.). B�cs�besz�de levelei egy-egy r�szlet�re eml�keztet. Eg�szen m�s, mint az eddigiek, viszont a szitu�ci� is m�s. P�l besz�dei �ppen abban saj�tosan p�li besz�dek, hogy mindig az adott helyzetre, hallgat�ira vannak tekintettel. Sokf�le szitu�ci�ban mindig azzal a hangv�tellel sz�l, amellyel az adott esetben sz�lnia kell. Luk�cs �r�i m�v�szete a p�ratlan, meg nem ism�tl�d� helyzetek saj�toss�gainak megfelel� besz�deket kit�n�en adja vissza. Ebben az esetben P�l besz�de a f�ltan� tolm�csol�s�ban van el�tt�nk. Az ApCsel k�nyv�nek ez az egyetlen helye, ahol a h�v�k k�z�l kifejezetten csak a f�rfiakhoz, a gy�lekezet sz�k k�r�hez sz�l az apostol. A besz�d fel�p�t�se logikus: h�rom gondolati egys�g ut�n �ld�sk�v�n�ssal fejez�dik be.

18–21. Visszatekint�s.

P�l eml�kezik �s eml�keztet. Ef�zusi munk�ss�ga nem volt mentes a k�zdelemt�l, s�t levelei alapj�n az l�tszik, hogy �lete is kock�n forgott. Konkr�t dolgokat ugyan nem eml�t, de erre nincs is sz�ks�g, mert olyanokhoz sz�l, akik tudnak a t�rt�nelemr�l. El�g, ha csak �ltal�noss�gban utal a m�g�tt�k l�v� esem�nyekre. Az apostol nemcsak a megfelel� k�r�lm�nyek k�vetkezt�ben, hanem a rendk�v�l neh�z k�r�lm�nyek ellen�re is munk�lkodott Ef�zusban. A p�s… egenom�n az apostol �letst�lus�ra utal. Szem�lyes �lete evang�liumi, magatart�sa Krisztus szerint val�. Minden tekintetben p�lda. A szolg�lat�t akad�lyoz� tev�kenys�gek, cselsz�v�sek, k�s�rt�sek miatt a gy�lekezet nem r�vid�lt meg. Szem�lyes �lete k�zdelmeinek a gy�lekezet nem l�tta k�r�t. Teljes energi�val vett r�szt a szolg�latban �s a teljes evang�liumot hirdette. J�zus Krisztus sz�m�ra a szolg�lat modellje, az � �tmutat�s�t k�vette (Gal 1:10; Fil 1:1; 2:22). Szolg�lat�t teljes al�zattal v�gezte (v�. 2Kor 11:7; Fil 4:12), a lelkigondoz� emp�ti�j�val. S�rt a s�r�kkal, b�ntotta a gy�lekezeti tagok visszaes�se, t�velyg�se (2Kor 2:4; Gal 4:19). Sok szenved�st, neh�z k�r�lm�nyt v�llalt mag�ra (1Kor 4:9kk.; 2Kor 4:8kk.; 6:4kk.; 11:23kk.). A Krisztus�rt val� szenved�st rem�nys�ggel v�llalta (v�. 2Kor 1:5kk.; Kol 1:24; 2Tim 3:11). A zsid�k cselsz�v�seir�l konkr�tan nem sz�l Luk�cs. Nem eml�tette azokat az eseteket, amelyek Ef�zusban t�rt�ntek. Ezt sok m�s helyen megtette, de tal�n �ppen ez�rt nem tartotta sz�ks�gesnek r�szletezni (v�. ApCsel 9:23; 25:3): olvas�i l�thatt�k, milyen volt a P�l ellen szervezett akci�. Az apostol leveleiben is sz�l arr�l, hogy ez sorozatosan bek�vetkezett, amikor t�bb-kevesebb ideig dolgozott egy-egy helyen (1Thessz 2:15; 2Kor 11:24.26). A hypostellomai azok k�z� a fogalmak k�z� tartozik, amelyeket csak Luk�cs haszn�l: „visszah�zni”, „megh�tr�lni”, „visszariadni”, „elhallgatni”, „eltitkolni”. P�l az egyh�z apostoli trad�ci�j�hoz tartotta mag�t az evang�lium hirdet�s�ben. Azt adta tov�bb, amit kapott (1Kor 7:35; 10:33; 12:7). D�mosia kai kat’ oikous: „nyilv�nosan”, egy ideig a zsinag�g�ban, ut�na Tirannus el�ad�term�ben hirdette az evang�liumot, „h�zank�nt”, csal�di k�rben, vagy egy-k�t csal�d k�z�ss�g�ben: azok k�z�tt, akiket az apostol megl�togatott. A szem�lyes lelkigondoz�s m�ly�tette el igehirdet�i munk�j�t. Akik otthonukban l�tj�k a p�sztort, azokat a p�sztor a templomban l�tja. Izr�el �s a pog�nyok k�zt v�gezte munk�j�t. A diamartyromai: „nyomat�kosan megmagyar�zni”; a hat�rozott �s alapos �r�smagyar�zat. A metanoia �s pistis (11:18; 17:30k.) r�viden utal P�l igehirdet�s�nek tartalm�ra �s hallgat�i ir�nt t�masztott ig�ny�re. �sszefoglal� meghat�roz�s. Az Apostoli Hitvall�s els� k�t artikulus�ra eml�keztet. Az igehirdet�s �s tan�t�s egyform�n fontos �s hasznos. A gy�lekezeti tagok hitbeli n�veked�s�nek felt�tele az, hogy az igehirdet�sben �s tan�t�sban rendszeresen r�szes�ljenek. A hit ismeretek n�lk�l elsorvad, az ismeret hit n�lk�l halott. Az ismeret korszer�s�ti a hitet; a hit megeleven�ti, �rtelmess� teszi, hat�soss� v�ltoztatja az ismeretet. Az apostol a gy�lekezetek hit�t er�s�tette �s ismereteit gyarap�totta igehirdet� �s tan�t� munk�j�val.

22–27. A j�v� esem�nyei.

P�l el�re tekint. A m�lt elemz�se ut�n a jelenr�l �s a j�v�r�l sz�l. A dedemenos t� pneumati �rtelmez�se nem egys�ges. N�melyek szerint ez a kifejez�s arra vonatkozik, hogy P�l L�lek �ltal l�tja �nmag�t megk�t�zve, vagyis L�lek �ltal tud a r� v�r� fogs�gr�l. M�sok �rtelmez�se szerint a L�lek k�nyszer�t�s�re megy Jeruzs�lembe. Ez az �t el nem h�r�that� k�teless�ge, nem tehet m�sk�nt. A mag�t kijelent� Isten b�zta meg vele, nem lehet kit�rni el�le. A L�lek ind�t�s�ra, bels� parancsra indul P�l a jeruzs�lemi �tra. V�g�l arr�l van sz�, hogy lelki szorong�sok k�z�tt megy Jeruzs�lembe (ebben az esetben a pneumati hat�roz� az emberi lelket jelenti: szorong� l�lekkel gondol a jeruzs�lemi �tra). Eszerint P�l bels� k�zdelm�t vil�g�tja meg a sz�veg. Bels� harc el�zi meg Isten �tj�nak v�llal�s�t, eml�keztet Krisztus bels� v�v�d�s�ra. Isten �tj�t azonnal k�szs�gesen v�llalja, ez azonban nem z�rja ki azt, hogy van az �tnak olyan pontja, amely ellen minden idegsz�l�val tiltakozik. V�llalja a hal�lt, de megv�vja a hal�ltus�t. P�l eg�szen Isten szolg�ja, v�llalja �s teljes�ti a megb�zat�st, de eg�szen ember, �gy szorong�ssal gondol a r� v�r� szenved�sre. P�l �lete kereszty�nn� t�tele ut�n folyamatosan szenved�ssel p�rosult (ApCsel 9:16; v�. 14:22). Ismert el�tte, hogy ezen az �ton ez m�g fokoz�dni fog (v�. R�m 15:30k.). Ahogyan J�zus Krisztus egykor nem az el�tte �ll� nyomor�s�gokra tekintett, hanem munk�ja �rtelm�re �s c�lj�ra, �gy most P�l is ezt teszi (v�. Lk 9:51kk.; 19:28). A szolg�lat a vil�g �let��rt, az ember megment�s��rt val� munka (Mk 10:45; Fil 3:14; 2Tim 4:7). Az apostol sz�vesen haszn�lja �s alkalmazza a sport ter�let�r�i k�lcs�nz�tt k�pet (1Kor 9:25; Fil 1:30; 1Thessz 2:2; 1Tim 6:12; Kol 1:29; 2:1; 4:12), tal�n gyermekkori �lm�nyeinek hat�s�ra. �gy tekinti mag�t, mint egy orsz�g h�rn�k�t, aki meghirdette a r�b�zott h�rt, �tadta az �zenetet, teljes�tette k�teless�g�t. Megism�tli �s ezzel meger�s�ti az el�z� r�szlet (20. v.) gondolat�t. A kereszty�n igehirdet�s tartalm�t nem sz�k�tette le �s nem ferd�tette el. Felel�ss�gteljes �r�ll� volt az ef�zusiak k�z�tt (Ez 3:17–19). Hirdette Isten �dv�z�t� akarat�t, megismertette �dvterv�t, amely szerint az �dv�ss�g, az �let minden ember sz�m�ra k�szen van, ennek felismer�s�re �s elfogad�s�ra sz�l�t az evang�lium. Az �dv�ss�g �tja a hit �tja. P�l ezt az utat vil�g�totta meg az ember sz�m�ra.

28–31. „Viseljetek gondot magatokra �s az eg�sz ny�jra…”

Saj�t felel�ss�g�nek tudat�ban P�l a gy�lekezetek�rt els�sorban felel�s test�lethez fordul: azokhoz a v�nekhez, akiket minden gy�lekezetbe az�rt �ll�tott, hogy legyenek olyanok, akik t�r�dnek a hitre jutott, Krisztust k�vet� testv�rekkel. Az �segyh�z vezet�it v�nek, episzkoposzok �s p�sztorok neveken eml�ti (v�. Ef 4:11; 1Pt 2:25). Besz�d�nek ez a r�szlete a p�sztori levelek programj�t veti fel (1Tim 4:16). Az episkopos nem speci�lisan bibliai sz�, Hom�rosz �ta kimutathat�. Legjobban a „fel�gyel�”, „felvigy�z�”, „�r” szavak adj�k vissza jelent�s�t. �si jelent�s�t megtartva k�t ir�nyban fejl�d�tt tov�bb. A politikai, gazdas�gi �s vall�sos �let ter�let�n h�d�tott teret �s a „v�d�”, „p�rtfog�”, „oltalmaz�” jelent�st hordozza mag�ban a tov�bbiakban. �gy haszn�lj�k minden olyan tiszts�g jel�l�s�re, amely a fel�gyelet gyakorl�s�ra van hivatva, b�rmilyen t�ren. De haszn�lj�k olyan tiszts�gek jel�l�s�re is, amely a fel�gyelet gyakorl�sa mellett a p�rtfog�s, oltalmaz�s funkci�j�t is ell�tja. Az isteneket funkci�juk alapj�n jel�lik az episkopos kifejez�ssel. Pallasz Ath�n� episkoposk�nt tartja kez�t v�ros�n. Az istenek megb�zat�s�val felruh�zott emberekre is haszn�lt�k Ath�nben m�r Kr. e. az 5–4. sz�zadban. Az �sz�vets�gben �ltal�ban azt a gazdag jelent�sk�r�t tartja meg, amely a prof�n g�r�gs�gb�l ismert: Isten �s emberek jelz�ik�nt egyar�nt haszn�latos. A LXX 14 �sz�vets�gi helyet ford�t ezzel a fogalommal. Az �jsz�vets�gben mind�ssze �tsz�r fordul el�: n�gyszer P�l, egyszer P�ter haszn�lja. Krisztus �s a Krisztus �ltal megb�zott ember a gy�lekezet vezet�inek jelz�je. P�l a gy�lekezet hitben �rett tagjait illeti ezzel a kifejez�ssel, azokat, akik az Ige �tmutat�sa, a Szentl�lek vezet�se �ltal alkalmasak a t�bbiek gondoz�s�ra, a gy�lekezet fel�gyelet�re, �rz�s�re. Nemcsak a likaoniai (ApCsel 14:13) �s jeruzs�lemi gy�lekezetben �lltak v�nek a gy�lekezet �l�n, hanem a t�bbiekben is. A presbiteri egyh�zvezet�s Luk�cs kor�ban l�pett �letbe. A gy�lekezet vezet�s�nek tartalma �sz�vets�gi gy�ker� (�zs 40:11; Jer 2:8; Ez 34:2; Jn 10:14; 21:15; 1Pt 5:2). A poimanein: „legeltetni”, „�rizni”, „�polni” – �tfog� �rtelm� sz�. A gy�lekezet vezet�se, gondoz�sa – mindaz a tev�kenys�g, amelyet a gy�lekezet rendezett �lete ig�nyel, a p�sztor munk�j�hoz tartozik. Az �r szem�ben dr�ga kincs az egyh�z, �let�t adta �rte. Az a gondolat, hogy a Messi�s v�r�n v�s�rolja meg az egyh�zat Isten sz�m�ra, P�ln�l t�bbsz�r ism�tl�d� gondolat (1Kor 6:20; 7:23; Gal 3:13; 4:5; R�m 5:9), �s P�tern�l is szerepel (1Pt 1:18–19). A gy�lekezet, az egyh�z teh�t Isten�, hozz� tartozik. Krisztus megb�zottja a p�sztor, aki �t k�pviseli az egyh�zban. Az egyh�z vezet�inek nem uralmi ter�lete, hanem szolg�lati tere �s lehet�s�ge. Az �r szem�ben �rt�k minden egyes gy�lekezet �s annak minden egyes tagja, hiszen Krisztus �lete fel�ldoz�s�val szerezte meg, v�ltotta meg (v�. Jn 1:14; 3:16). Az Atya azonosul, benne van a Krisztus szenved�s�ben (v�. Ef 1:7; 1Pt 1:19; Jel 1:5; v�. ApCsel 2:21; 3:18; 8:32k..35; 4:12; 5:30k.; 26:18.23). Arr�l van itt sz�, amit m�r az �sz�vets�g is vil�goss� tett, hogy Isten az � �dvterv�t Krisztus �ltal val�s�totta meg (Jel 5:9). A megv�ltott n�pet P�l azokra a v�nekre, episzkoposzokra, illetve p�sztorokra b�zza, akik a Szentl�lek vezet�se �ltal erre alkalmasok �s �gy v�gzik a maguk felel�ss�gteljes munk�j�t. A Szenth�roms�g Isten egyar�nt ott van az egyh�z sz�let�se, jelene �s j�v�je m�g�tt (ApCsel 2:38; 8:37). Az afixis nem csup�n P�l Ef�zusb�l vagy Keletr�l val� elutaz�s�ra utal, hanem ebb�l a vil�gb�l val� elt�voz�s�ra, hal�l�ra (euf�mizmus). A „d�h�s farkas” a t�vtan�t�kra vonatkozik (Mt 7:15), akik felem�sztik a ny�jat, pr�d�v� teszik a gy�lekezetet. K�ls� �s bels� ellens�g t�mad�saival kell sz�molniuk. Az elvil�giasod�s �s a szekt�ss�g az a k�t front, amely k�l�nb�z� keretek k�z�tt ugyan, de �lland�an k�s�rti az egyh�z �let�t. Kett�s ir�ny� k�zdelemre kell felk�sz�lni. Egyr�szt a zsid�k r�sz�r�l j�n a t�mad�s (v�. Jn 8:44), m�sr�szt az egyh�zon bel�lr�l. A t�vtan�t�s igen kor�n jelentkezett az egyh�z �let�ben (Gal 1:7; 2Kor 11:13kk.). A gy�lekezet vezet�i el� P�l �nmag�t �ll�tja p�ldak�nt. P�l �jjel-nappal – a maga k�zm�vesi munk�ja mellett – (1Thessz 2:9; 2Thessz 3:8) lelkigondoz�i besz�lget�seket folytatott. E lelkigondoz�i besz�lget�sek mellett az im�ds�g „forr� dr�tj�t” sem hagyta kihaszn�latlanul. Rendk�v�l buzg�n k�ny�rg�tt a gy�lekezetek�rt (1Thessz 3:10; 2Tim 1:3). Az apostol besz�d�nek term�szet�b�l ad�dik, hogy az id�meghat�roz�s nem prec�z, nem t�rekszik nap �s h�nap szerinti pontoss�gra. Abban a rem�nys�gben sz�l, hogy Isten Ig�j�nek ereje megmarad �s hat�sos akkor is, ha nem � k�zvet�ti. �bers�get, �nzetlens�get, �ldozatv�llal�st k�v�n a gy�lekezet gondoz�sa (R�m 16:17k.; Fil 3:2.18k.; 1Thessz 5:6; 1Kor 16:13; Kol 4:2). Aki �ber, a veszedelmek k�l�nb�z� form�it m�r cs�r�jukban megl�tja, akkor, amikor m�g k�nnyen lehet seg�teni a dolgon. Aki �nzetlen, annak munk�j�t nem a kil�t�sban l�v� haszon hat�rozza meg: nem a gy�lekezet javait, hanem a gy�lekezetet szereti. Aki �ldozatot is k�sz v�llalni, az nem ker�li ki az �n. neh�z eseteket, a gyeng�ket, az elesetteket, azokat, akik az ember idej�t, figyelm�t, k�zzelfoghat� seg�ts�g�t ig�nylik. A farkas–b�r�ny k�p hozz�tartozik ahhoz a k�pes besz�dhez, amelyet J�zus haszn�lt k�vet�i jel�l�s�re �s az ellens�g meghat�roz�s�ra (Jn 10:12; Lk 10:3; Mt 7:15), m�lyen �sz�vets�gi gy�ker� (Zsolt 23). Ehhez a k�panyaghoz tartozik, ami az ellens�get illeti, az oroszl�n (1Pt 5:8; 2Tim 4:17), a kutya (v�. Fil 3:2; Jel 22:15), a k�gy� (Jel 12:9; Lk 10:19; Mt 23:33) �s a s�rk�ny (Jel 12:3kk.) is.

32–38. �ld�sk�v�n�s.

Az �r �g�ret�ben b�zva, im�ds�gos l�lekkel b�cs�zik P�l az ef�zusi gy�lekezet k�pvisel�it�l. Isten kegyelm�nek Ig�je a gy�lekezet tov�bbi �let�nek garanci�ja. A f�ldi jelen �s mennyei j�v� Ura a gy�lekezet gazd�ja. P�l nagyon j�l tudja, hogy minden k�r�sn�l �s intelemn�l fontosabb �s hathat�sabb J�zus Krisztus k�zbenj�r� munk�ja. � v�di, oltalmazza �s megtartja az egyh�zat, k�ny�r�g �rte. Isten nagy kegyelme, amely nyilv�nval�v� lett Krisztusban az egyh�znak �s minden egyes embernek, a jelenben �s a j�v�ben egyar�nt biztos rem�nys�g. A mennyei �r�ks�g �s az �r�ks�g itt a f�ld�n egyar�nt biztos kezekben van (Lk 20:14; Zsid 1:2). � az, aki f�ldi keretek k�z�tt �p�ti egyh�z�t, mennyei keretek k�z�tt ad �r�ks�get n�p�nek. P�l besz�de utols� r�sz�ben �nmag�r�l sz�l. Elutas�t minden igazs�gtalan v�dat, sohasem h�zott hasznot f�ldi munk�j�b�l (v�. Jn 7:21kk.; B�r 14:12k.; 2Kir 5:22kk.; 7:8; Lk 12:33; Jak 5:2k.). Ez a mot�vum t�bbsz�r szerepel leveleiben is (1Thessz 2:9; 2Thessz 3:8; 1Kor 9:4–18; 2Kor 11:7–11). Besz�de v�g�n annak kezdet�re utal (18. v.). Nemcsak arra vigy�zott, hogy saj�t maga ne legyen a gy�lekezet terh�re, hanem arra igyekezett, hogy minden tekintetben javukra, hasznukra legyen. Nemcsak mag�r�l, hanem munkat�rsair�l is igyekezett gondoskodni. P�l nem k�v�nt szolg�lat��rt ellenszolg�ltat�st. Lemond a jog�r�l (1Kor 9:4–18), ha a szolg�lat szempontja �gy k�v�nja, ha a hitben gyeng�ket botr�nkoztatja, vagy ha a t�vtan�t�k kez�be ezzel fegyvert adna. Nem k�v�nja a gy�lekezet anyagi javait, de sz�vesen veszi hitb�l val� �ldozatukat. Az apostol �nmag�t p�ldak�nt �ll�tja (2Thessz 3:9; 1Kor 4:16; 11:1; Gal 4:12; Ef 4:28). A gy�lekezet elesett tagjair�l val� gondoskod�st els�rend� feladatnak tartja, a szeretetnek k�zzelfoghat� tettekben kell megmutatkoznia (Ef 4:28). P�l az er�tlenek�rt val� f�radoz�s�ban f�radhatatlan. Az �r szav�val fejezi be besz�d�t. Ez a logion ismeretlen a J�zus szavaik�nt hagyom�nyozott anyagban, de eg�szen J�zus tan�t�sa szerint val�. Az utols� sz�, amit Luk�cs a misszion�rius P�lt�l id�z J�zus szava. Az �r szava a d�nt�. Annak az �t�l�sz�ke el�tt fog meg�llni, akinek itt szolg�lt (1Kor 7:10; 9:14; 11:23; 1Thessz 4:15). Nagyon fontos dolog ennek tudatos�t�sa, az �r szav�ra �s az � �rt�krendj�re val� eml�keztet�s (ApCsel 11:16; Jn 14:26; 2:22; Lk 22:61; 24:6–8.44; valamint 2Pt 3:1k.). J�zus id�zett szava annak bizonys�ga, hogy sokkal t�bb j�zusi logion �lt az els� id�k kereszty�n gy�lekezeteiben, mint amennyit abb�l �r�sban is meg�r�k�tettek az evang�liumok. Ez a mondat k�l�nben t�k�letesen megfelel J�zus szeml�let�nek �s tan�t�s�nak (v�. Lk 14:12kk.; 18:14; Mk 9:43kk.). Az az igaz�n boldog, aki ad. Sokkal boldogabb az, aki ad, mint az, aki kap. Ahogyan J�zusnak minden boldogmond�sa eszkhatol�gikus �rtelm� kijelent�s, �gy ez is az. Boldog az, aki megszabadult az �nz�st�l, felszabadult az igazi szeretetre, amely �ltal az elj�vend� vil�g rendj�t, a felt�tel n�lk�li szeretetet m�r itt �s most �rv�nyes�teni tudja. Ez a mondat �s az 1Thessz 4:15 is mutatja, hogy P�l ismerte J�zus olyan mondatait is, melyeket az evang�liumok nem k�z�ltek. Az evang�liumok egy�bk�nt maguk is jelzik, hogy nem k�z�ltek mindent J�zus mondataib�l. J�zus id�zett mondata azt hangs�lyozza, hogy kapni is boldogs�g, azonban adni egy�ltal�n nem k�nyszer�s�g �s valami szomor� dolog, hanem m�g nagyobb boldogs�g, de csak akkor, ha annak a lelk�lete van az emberben, akinek aj�nd�koz� kedve nyilv�nul meg az adakoz�sban, az egym�s jav�t szolg�l� adom�nyokban. A gy�lekezet, ahogyan Ef�zusban m�r ez megt�rt�nt, lehet Krisztus szeretet�nek realiz�l�ja. Igehirdet�s�t im�ds�g k�veti. Teljes al�zattal �s teljes bizalommal Isten kez�be teszi azt a gy�lekezetet, ahol �veken �t munk�lkodott. Isten erej�t k�ri �s v�rja mindny�juk sz�m�ra. P�l munk�j�nak j� gy�m�lcs�t jelzi az, hogy vele egy�tt boruljanak le im�dkozni azok, akikhez sz�lt: az eg�sz sereg, akik megjelentek h�v� szav�ra Mil�toszban. A lelkigondoz�i besz�lget�s im�ds�gban folytat�dik. Ahogyan P�l kor�bban gy�lekezeti munk�ja sor�n tette, �gy j�r el most itt is, a besz�d�t im�ds�ggal fejezi be. A t�rdre borul�st im�ds�g alkalm�val a kereszty�nek olykor-olykor gyakorolt�k (ApCsel 7:60; 9:40; 21:5; Ef 3:14), mint ahogyan az �sz�vets�gi kegyesek is (v�. 1Kor 8:54; Ezsd 9:5; D�n 6:10). J�zus maga is im�dkozott t�rdre borulva (Lk 22:41), a n�pek fiai szint�n (Ez 44:15.19; 46:6; 1Kir 19:18; v�. Mk 15:19). A t�rdre borul�s az al�zat �s h�dolat jele. Az �gre emelt tekintet �s k�z annak szimb�luma, hogy az ember fel�lr�l, Istent�l v�rja az �ld�st �s seg�ts�get; k�sz az �r aj�nd�kainak elfogad�s�ra. Ez ut�n a b�cs�-istentisztelet ut�n a kis-�zsiai vezet� emberek P�lt �t�lelik �s k�nnyezve vesznek b�cs�t t�le szent cs�kkal a testv�ri k�z�ss�g jelek�nt (R�m 16:16a). K�l�n�sen az�rt neh�z a b�cs�, mert tudj�k, hogy e f�ldi l�tben m�r nem tal�lkoznak. K�zvetlen�l ezut�n P�lt kik�s�rik a haj�hoz. A szeretet gesztusai sokf�lek�ppen megmutatkoznak az ir�nt, aki odaad�an munk�lkodik Isten egyh�z�ban.