Csel. IX. R�SZ

Csel. 9,1–19a. P�l megt�r�se.

H�romszor fordul el� az ApCsel-ben ez a r�szlet (22; 26). Nem �nc�l� ism�tl�sr�l van sz�, nem is arr�l, hogy t�bb forr�s is sz�hoz jut a m� keret�n bel�l. Az ism�tl�s c�lja a pog�ny misszi� h�tter�nek megvil�g�t�sa. A szerz� ezzel azt hangs�lyozza, hogy Isten d�nt�tt �gy, hogy a n�pek k�z�tt is hirdettetni kell az evang�liumnak. � vitte v�ghez a fordulatot a misszi�i munka t�rt�net�ben, �s a munka els� sz�m� eszk�ze �let�ben. A pog�nymisszi� nem emberi v�llalkoz�s, hanem Isten parancsa. Saul megt�r�se az �r munk�ja. Nem akart � sem kereszty�n sem apostol lenni, de az �r akarata �rv�nyes�lt. A fordulat nem emberi bel�t�s, nem emberi fejl�d�s eredm�nye, hanem Isten szuver�n tette. Tette �ltal lett a tarzuszi Saul kereszty�n. A t�rv�ny buzg� k�vet�je az evang�lium hirdet�je, a saj�t igazs�g�r�l meggyz�z�d�tt farizeus annak az igazs�gnak bizonys�gtev�je, ami Krisztusban adatott. A megt�r�sben Isten ford�tja oda az embert mag�hoz �s oda �ll�tja, ahov� rendelte. P�l munk�ja �ltal jut el az evang�lium a f�ld „v�gs�” hat�r�ig. Ez a r�szlet a legh�resebb megt�r�si t�rt�netet tartalmazza minden kor egyh�z nemzed�ke sz�m�ra. Az egyh�z �ld�z�j�b�l az egyh�z �p�t�je lett. El�sz�r csak Jeruzs�lemben �ld�zte a kereszty�neket. A k�vetkez� l�p�sben m�g nagyobb aktivit�sra sz�nta el mag�t. Meghallotta, hogy az �ld�z�tt kereszty�nek k�z�l sokan Damaszkusztban telepedtek le, �gy a f�papt�l megb�z�levelet k�rt, amely �t felhatalmazta arra, hogy ott is fell�pjen a gy�lekezeti tagokkal szemben. Damaszkusz 260 km-re volt Jeruzs�lemt�l, ami gyalog kb. egy h�tig tartott. �tja Galile�n �t vezetett, ahol sok minden J�zusra eml�keztetett. Bels� fesz�lts�ge egyre jobban fokoz�dott eg�szen addig, m�g Damaszkusz k�zel�be nem �rt. Ott t�rt�nt vele az az esem�ny, amely a sz� szoros �rtelm�ben d�nt� fordulatot jelentett sz�m�ra, �s d�nt� jelent�s�g� az egyh�z szempontj�b�l is.

1–2. Az �r nev�ben az �r ellen.

Saul a kis-�zsiai Cil�cia tartom�ny�nak Tarzusz nev� v�ros�b�l sz�rmazik (ApCsel 9:11; 21:39; 22:3). Apj�t�l �r�k�lte a r�mai polg�rjogot. M�sodik nev�t, a latin eredet� „Paulus”-t, amelynek a jelent�se „kicsi”, „jelent�ktelen”, haszn�lta az els� misszi�i �tj�t�l kezdve (ApCsel 13:9). Csal�dja Benj�min t�rzs�b�l val�, �si zsid� csal�d (R�m 11:1; Fil 3:5). A tarzuszi el�kel� g�r�g, m�velt lakoss�g k�rnyezet�ben �l� ifj� maga is kiv�l�an megtanult g�r�g�l besz�lni, �rni �s olvasni. Sz�lei fiatalon Jeruzs�lembe k�ldik, ahol a h�res t�rv�nytan�t�nak, Gam�lielnek a l�bain�l tanult, mint buzg� rabbin�vend�k, aki b�szke h�ber sz�rmaz�s�ra, farizeus mivolt�ra, a t�rv�ny alapj�n l�v� igazs�g�ra �s minden munk�j�ra, amit a zsid� k�z�ss�g k�r�ben v�gzett (Fil 3:5.6). A korabeli szok�snak megfelel�en a legszigor�bb farizeusi neveltet�sben r�szes�lt, amelyhez egy szakma tanul�sa is hozz�tartozott. P�l a k�zm�vess�get, a s�torponyva k�sz�t�s�t saj�t�totta el (ApCsel 18:1kk.). �g�retes j�v� v�rt r� a zsinag�ga k�z�ss�g�n bel�l. Gyermekkor�t�l kezdve h� volt M�zes t�rv�ny�hez, �zig-v�rig zsid�, szerette n�p�t, �lethivat�snak tekintette a t�rv�ny ismeret�t �s tan�t�s�t. M�r fiatalon elismert t�rv�nytan�t�. Alig volt 30 �ves, amikor olyan megtisztel� feladatot b�znak r�, amit csak egy j�l k�pzett �r�stud� v�gezhetett el. Egy kereszty�n, Istv�n megk�vez�s�n�l kellett jelen lennie az�rt, hogy az szab�lyszer�en menjen v�gbe (ApCsel 7:67). A zsinag�ga veszedelmes ellens�geinek tekintette azokat, akik egy megfesz�tett zsid�t tartottak a meg�g�rt Messi�snak. A N�z�reti gy�l�lt k�vet�i, e „veszedelmes szekta” h�vei ellen kegyetlen �ld�z�st szervezett, �s teljes megsemmis�t�s�kre t�rekedett, nemcsak Jeruzs�lemben, hanem b�rhol, ahol csak vannak. Az �ltala elind�tott �ld�z�s k�vetkezt�ben a kereszty�nek a sz�lr�zsa minden ir�ny�ba sz�tsz�r�dtak, elmenek�ltek Jeruzs�lemb�l. A damaszkuszi �t d�nt� fordulatot jelentett �let�ben. Damaszkusz kereskedelmi centrum volt, �gy zsinag�g�juk k�nnyen „jeruzs�lemi hat�s” al� ker�lhetett. A v�ros az Antilib�non keleti ny�lv�ny�n�l fek�dt. Az �sz�vets�gben m�r az �saty�k t�rt�net�ben tal�lkozunk nev�vel. Eli�zer, �brah�m szolg�ja Damaszkuszb�l sz�rmazott (1M�z 15:2). Na�m�n a vizeit h�resebbnek tartja a Jord�nn�l (2Kir 5:22). A Sz�r Birodalom f�v�rosa (�zs 9:10; 7:3–9). �gy l�tszik, el�g szoros a kapcsolat P�l kor�ban a jeruzs�lemi, a damaszkuszi zsid�s�g �s a kereszty�nek k�z�tt, akik sz�p sz�mmal �lhettek ott. Saul gy�keresen fel akarja sz�molni az egyh�zat. A J�zust k�vet� f�rfiakat �s asszonyokat megk�t�zve sz�nd�kszik Jeruzs�lembe vinni. A f�papi meghatalmaz�sa az eg�sz R�mai Birodalom ter�let�re �rv�nyes volt.

3–9. A damaszkuszi �ton a dics�s�g Krisztusa megjelenik Saulnak.

J�zus oltalmazza gy�lekezet�t. Saul �tj�ba �ll �s a sz� szoros �rtelm�ben kereszt�lh�zza sz�nd�k�t. A vak�t� f�ny hat�s�ra az ellenf�l �sszeesik. Lk nem sablonosan �rja le a rendk�v�li esem�nyt. A f�ny nem marad titok, a hang megmagyar�zza t�rt�nteket. A dics�s�g Krisztusa kijelenti mag�t Saulnak. A J�d�t�l val� D�vid Fia ekkor majdnem azt k�rdezi benj�minita Sault�l, amit D�vid k�rdezett az �t k�ld� Saul kir�lyt�l (v�. 1S�m 26:18a). A maga „kir�lys�g��rt” viaskod� ember tal�lkozik a Kir�llyal, aki sz�mon k�ri rajta vakbuzgalm�t, a radik�lis eszk�z�kkel folytatott misszi�t. A dics�s�g Krisztusa ismeri azt, aki ellene harcol. Nem csak meg�ll�tja a j�l eltervezett �s megszervezett �ton, hanem �j �tra ind�tja. Most csak annyit tud meg, amit k�zvetlen�l, azonnal meg kell tennie. A dics�s�g Krisztusa csup�n egy l�p�sr�l t�j�koztatta. Azokhoz k�ldi, akik ellen irt� hadj�ratot tervezett. �ltaluk kap majd a k�zelj�v�re n�zve megold�st �s �tmutat�st. Saul kis�r�i tan�i a t�rt�netnek. Objekt�v esem�nyr�l van teh�t sz�, nem v�zi�r�l, halluci�nic�r�l. Tan�k tudnak r�la, �szlelt�k az esem�nyt. �szrevettek valamint abb�l, ami el�tt�k t�rt�nt. A t�rt�net m�sik k�t form�ja (22:6kk.; 26:12) �s az itteni k�z�tt a l�nyeget nem �rint� k�l�nbs�g van. Mindh�rom elbesz�l�s azt vil�g�tja meg, hogy az ember Krisztussal val� tal�lkoz�sa mindig titkok. Csak az tudja, hogy mir�l van sz�, akivel ez megt�rt�nik, m�g ha a keretek, a form�k k�z�l m�sok is �szrevesznek bel�le valamit. Senkivel nem �lhetj�k meg egy�tt a Krisztussal val� tal�lkoz�st, akkor sem, ha k�zel vagyunk hozz� vagy eg�szen k�zel �ll hozz�nk. Az �r szava Sault egy pillanat alatt m�s emberr� tette (Mt 8:8). Vak, de l�t. Vezet�sre szorul, �s el is fogadja a vezet�st. Teljes odaad�ssal az �rnak szenteli figyelm�t, csendben, t�relmesen v�r a Kijelent�sre. Mint kiszolg�ltatott kisgyermek m�sok seg�ts�g�re szorul. Vaks�g�t jelzi az a t�ny, hogy k�zen fogva kell bevezetni Damaszkuszba. Lelki vaks�ga szimb�lum�v� lett fizikai vaks�ga. M�sok f�l�tti hatalmaskod�si sz�nd�ka olyannyira meghi�sult, hogy m�sok seg�tettek rajta. H�rom napig nem l�tott, nem evett �s nem ivott. Ez a radik�lis b�jt a m�ly b�nb�nat jele. Sz�m�ra ez a n�h�ny nap a teljes csend, a b�jt a m�ly b�nb�nat jele. Sz�m�ra ez a n�h�ny nap a teljes csend, a b�jt �s az im�dkoz�s alkalma volt (ApCsel 9:12). Az ember testi lelki �llapota szorosan �sszef�gg egym�ssal. Saul a teljes elesetts�g �llapot�ban nyitott� lett az ir�nt az Isten ir�nt, akinek az �ld�z�s�re indult. K�s�bb ezt az �lm�ny�t �gy fogalmazza meg, hogy j�llehet a t�rv�ny szerinti igazs�got illet�en feddhetetlen volt (R�m 7:13), m�gis a b�n�s�k k�z�tt az els�, a legnagyobb (1Tim 1:15). �jra meg �jra csod�lkozik azon a t�nyen, hogy J�zus nem semmis�tette meg a damaszkuszi �ton, nem vetette el. Elh�v�s�ban nem a haragja �s �t�lete, hanem szeretete �s irgalma mutatkozott meg.

10–19a. An�ni�st k�ldi el az �r Saulhoz.

An�ni�s nem tartozik sem a „tizenkett�”-h�z, sem a „hetes k�r” tagjaihoz. Egy az �r k�vet�i k�z�l. Az egyszer� tan�tv�ny nagy jelent�s�g� megb�z�st nyer. Az en horamati: az �r kijelent�sk�zl�s�nek k�zvetlen m�dja. K�zvet�t� szem�lyek vagy t�rgyak n�lk�l v�lik vil�goss� az �r rendelkez�se. Rendszerint akkor �l vele Krisztus, amikor valamilyen rendk�v�li megb�z�st vagy �zenetet ad szolg�inak. A kijelent�s k�zvetlen m�dja azonban soha nincs ellent�tben a k�zvetett �ton nyert kijelent�s tartalm�val. A pr�f�t�k megbizat�sa rendszerint �gy t�rt�nt (�zs 6; Jer 1). An�ni�s megtudja, hogy Saul im�dkozik, ami megt�r�s�t jelzi. A c�me le�r�sa is eg�szen pontos. An�ni�ssal az �r pontosan k�zli, hogy kihez �s hov� kell mennie. A gondvisel� kegyelem k�l�n�s, eg�szen kis dolgokra is kiterjed� von�sa mutatkozik itt meg. Az Egyenes utca keletr�l haladt �t nyugat fel� Damaszkuszon. Mindk�t oldal�n oszlopcsarnokok voltak. Az Egyenes utca egy k�zismert, jelent�s, sz�p utca volt. Saul nyilv�n vend�gk�nt tart�zkodott ott. �t ugyan�gy k�sz�ti fel az �r k�ld�tte fogad�s�ra. A dics�s�g Krisztusa egyr�szt felk�sz�ti szolg�j�t az el�tte �ll� feladatra, m�sr�szt el�k�sz�ti a talajt: annak a sz�v�ben is munk�lkodik, akihez a k�ldet�se sz�l. – Az �r jobban ismeri a f�ldi viszonyokat, mint szolg�ja. An�ni�s inform�ci�ja k�l�nben helyen volt Saulr�l, ami azt mutatja, hogy Jeruzs�lem �s Damaszkusz k�z�tt val�ban szoros kapcsolat volt. Ez az egyik dolog. A m�sik viszont az, hogy Saul jeruzs�lemi kereszty�n�ld�z�se �s damaszkuszi �tja k�z�tt m�r eltelt egy bizonyos id�. An�ni�s a tegnapi Saulr�l helyes adatokat tud, azonban a f�ld�n m�g nincsenek lez�rt esetek. Az �r h�rad�sa nem a tegnapi, nem a „mai” Saulr�l besz�l. Az ellens�gb�l is lehet testv�r. Krisztus ellens�ge Krisztus hitvall�ja, az aty�i hagyom�nyi�rt buzg� farizeus Krisztus lelkes, f�radts�got nem ismer� apostola, misszi�i munk�sa lesz. Saul v�lasztott ed�ny, eszk�z az �r kez�ben, nagy szolg�latok v�rnak r� �s a sok szenved�s az �r�rt. An�ni�s nem tiltakozik tov�bb, hanem teljes�ti k�ldet�s�t. Ura szav�t, kijelent�s�t �s erej�t k�zvet�ti Saulnak. �gy �jra l�t, bekapcsol�dik az egyh�zba, elnyeri a Szentl�lek aj�nd�k�t. Vezet�t kap, aki mindig mellette marad, er�t nyer az erej�t meghalad� �thoz. A k�zr�t�tel �s a Szentl�lek aj�nd�ka nincs az egyh�z szolg�inak szem�ly�hez k�tve. Az �r b�rmelyik tan�tv�nya lehet az � alkalmas eszk�ze. Az, hogy a kereszts�g milyen form�ban, milyen k�ls� jelek k�z�tt ment v�ge, abban a lak�sban vagy szob�ban, ahol Sault vend�g�l l�tt�k, vagy valahol m�sutt, nincs feljegyezve, de nem is fontos. Az a nyilv�nval� ugyanis, hogy nem a k�ls� forma, hanem a bels� tartalom a fontos. Saul megkeresztelked�se ut�n ura eledelt vett mag�hoz �s meg is er�s�d�tt. A d�nt� fordulat ut�n, mikor J�zus Krisztussal val� kapcsolata is rendez�d�tt, lelki er�t nyert. Megj�tt az �tv�gya is. Saul testi-lelki erej�vel k�sz az �r eszk�z�v� lenni.

Csel. 9,19b–31. P�l Damaszkuszban �s Jeruzs�lemben.

Luk�cs s�r�ti az esem�nyeket. Egym�s ut�n mond el itt olyan dolgokat, amelyek nem k�zvetlen�l egym�s ut�n t�rt�ntek. Nem a teljess�gre val� t�rekv�s, sem a kronol�giai sorrend megtart�sa a c�lja, csup�n a legfontosabbakat emeli ki P�l kereszty�n �let�nek els� �veib�l. Damaszkuszba indul P�l Mestere �tj�n, itt hirdeti az evang�liumot. A Jeruzs�lemben elt�lt�tt id�r�l sz�l� tud�s�t�s�val az a c�lja, hogy megvil�g�tsa P�l munk�j�nak h�tter�t. A Gal 1. r�sz figyelemre m�lt� az esem�nyek sorrendj�t illet�en. Ott ugyanis P�l r�szletesebben foglalkozik a m�g�tte l�v� �tszakasszal.

19b–21. Saul hirdeti Krisztus.

Az �r ellens�ge volt, de az �r bizonys�gtev�je lett. Ez a fordulat megd�bbenti a tan�tv�nyokat. Sz�m�t�saikba nem f�l bele Isten titokzatos, er�teljes, egy�ltal�ban nem sablonos megold�sokat ad� tette. Elm�letben tudnak Uruk hatalm�r�l, de csod�lkoznak mindig, mikor ez a hatalom a gyakorlatban mutatkozik meg: ha �j embert, �j helyzetet teremt. Ellens�gre sz�m�tottak, testv�rt kaptak (Zsolt 118:23; Mt 21:42). Saul megt�r�se hiteles: J�zusban megl�tta az Isten Fi�t, �s bizonys�got tesz r�la. Aki Jeruzs�lemben a k�zelm�ltban m�g �ld�zte azokat, akik ezt a nevet seg�ts�g�l h�vt�k (ApCsel 8:3; 9:1), �s Damaszkuszba is ezzel a sz�nd�kkal indult, k�vet�v� lett, err�l ad jelz�seket.

22–25. Testv�ri seg�ts�g menti meg Sault.

Bizonys�gt�tele ellen�ll�st v�lt ki a zsinag�g�ban. Az esem�nynek ez a r�szlete kb. h�rom �v m�lva t�rt�nt. Az elh�v�st az elm�ly�l�s, a tanul�s csendes szakasza k�vette. P�l megkapta az �r�s kulcs�t (2Kor 3). Ellenfelei szervezkednek ellene, mert tehetetlenek vele szemben. A testv�ri szeretet lelem�nyes, megtal�lj�k a seg�ts�g megfelel� m�dj�t. A „tan�tv�ny” megjel�l�s itt �ltal�nos �rtelemben szerepel: a kereszty�neket, Krisztus k�vet�it jelenti. Az �r tan�tv�nyai azon az �ton j�rnak, amely nincs lez�rva (2Kor 11:32–33). Megmentik P�lt. Aretas kir�ly Tiberius �s Caligula kort�rsa, Kr. u 40-ig uralkodott.

26–30. Az elh�vott apostol elismert apostol lett.

Saul gyan�s a testv�rek szem�ben, m�ltja miatt f�lnek t�le. Barnab�s felkarolja. M�r kor�bban is ismerhette, mindketten hell�nist�k voltak. Barnab�s Nabas fia. Nev�nek jelent�se: „Vigasztal�s fia”, amit minden bizonnyal az apostolok adtak a Ciprusb�l sz�rmaz�, g�r�g m�velts�ggel rendelkez� l�vita J�zsefnek (ld. ApCsel 4:36). A kereszty�ns�ggel eg�szen kor�n megismerkedett, vagyon�t eladta, az �r�t pedig elvitte Jeruzs�lembe, �s az apostolok l�bai el� tette. Ez jelenti azt, hogy a javai �ra feletti rendelkez�si jogot �tadta az apostoloknak a sz�ks�gben l�v� gy�lekezeti tagok t�mogat�s�ra. Csatlakozott azokhoz, akik Jeruzs�lemben vagyonk�z�ss�gben �ltek (ApCsel 4:37). Amikor P�l els� alkalommal �rkezett megt�r�se ut�n Jeruzs�lembe, �s megpr�b�lt csatlakozni a tan�tv�nyokhoz, de azok m�ltj�ra val� tekintettel f�ltek t�le (ApCsel 8:1kk.), � azonban p�rtfog�s�ba vette �s elvitte az apostolokhoz, j� bizonys�got tett mellette. T�j�koztatta �ket P�l megt�r�s�r�l, amint arr�l sz�veg�nk is t�j�koztat. Egyengette Saul �tj�t. �gy siker�lt neki kapcsolatban ker�lni az egyh�z vezet�ivel. Saul elh�v�sa ut�n nem megy ki az egyh�zb�l, hanem be�p�l, v�llalja az egyh�znak �ppen azt a konkr�t form�j�t, amely elh�v�sakor adva van. Az elh�vott apostol ily m�don elismert lett a kereszty�ns�g centrum�ban, �gy minden tekintetben „rite vocatus”. Jelene meggy�zte a testv�reket arr�l, hogy teljesen szak�tott m�ltj�val. Istv�n �tj�t j�rja, a hell�nist�k Istv�n sors�ra akart�k juttatni (ld. 6. r�sz). Saulnak testv�ri seg�ts�ggel siker�l kit�rni az �tjukb�l. V�g�l sz�l�v�ros�ban k�t ki. Tarzusz akkoriban a tudom�nyos �let egyik jelent�s v�rosa volt, Cilicia f�v�rosa. Fellend�l�s�t a Szeleukid�knak k�sz�nhette. Egyetema az ath�ni �s a r�mai egyetemmel vetekedett.

31. Az egyh�z jellemz�se.

A horizont t�gul, az egyh�z �p�l. Galilea eml�t�se meglep�: �gy juthatott el oda is a kereszty�ns�g, ahogyan Damaszkuszba. Az evang�lium sok csendben munk�lkod� tan�tv�ny �ltal terjed. A h�rom tartom�ny megnevez�se gyakorlatilag azt jelenti, hogy Palesztina nagy r�sz�n voltak gy�lekezetek, a kereszty�nek az orsz�g minden jelent�s ter�let�n megjelentek.

Csel. 9,32–43. P�ter Lidd�ban �s Jopp�ban.

Azon a ter�leten j�r P�ter, amelyen el�tte F�l�p munk�lkodott. V�llalja a galileai �s sam�riai misszi�t. Gondozza a gy�lekezeteket �s fel�gyel r�juk. Nemcsak gy�lekezeti l�togat�st v�gez, fel�gyelve a j�rendre, hanem � maga is v�gzi a misszi�i munk�t �s a diak�ni�t. Ahol megjelenik, oda �ld�st visz. Lidd�ban egy beteg ember gy�gyul meg szavai nyom�n, Jopp�ban egy halott t�mad �letre �ltala. Az els� csoda elbesz�l�se azt hangs�lyozza, hogy akkor is J�zus a csodat�v�, ha tan�tv�nya van ott a beteg mellett. A m�sodik azt vil�g�tja meg, hogy az apostolok nem kisebb eszk�zei Istennek, mint a pr�f�t�k (1Kir 17:17kk.; 2Kir 4:33). A Mester tan�tv�nyai �ltal munk�lkodik. Isten P�tert ez�ton k�sziti fel a k�vetkez� megb�zat�s�ra. Az � iskol�j�ban semmi sem t�rt�nik v�letlen�l.

32–35. �ne�s meggy�gy�t�sa.

Lelkigondoz�i, fel�gyel�i k�r�tja sor�n P�ter Lidd�ba �rt. Mai neve Ludd. A cs�sz�rkorban Diospolis, Jeruzs�lemt�l 40 km-re �szaknyugat fel� tal�ljuk. Jeruzs�lem pusztul�sa ut�n Izr�el �r�stud�i szellem �let�nek k�z�ppontja lett. B�borfest�k k�sz�t�s�r�l volt h�res. P�ter �szreveszi a testi nyomor�s�gban szenved� embert, �s an�lk�l seg�t rajta, hogy figyelmeztetn� r�. Maga a nyomor�s�g ind�tja tette. �ne�s hossz� id�t t�lt�tt �gyban, Krisztus ereje vetett v�get szenved�s�nek, tehetetlens�g�nek. Az �l� Krisztus van mellette �s � gy�gy�tja meg. P�ter kedvess�, vonz�v�, j� h�r�v� teszi Krisztus evang�lium�t. Sokan t�rtek meg munk�ja nyom�n. Sz�ron tengerparti fenns�k C�z�rea �s Jopp� k�z�tt Az irgalmas tett hirdette Krisztus k�z�tt�k �s nyitogatta sz�v�ket az evang�lium el�tt.

36–43. T�bita felt�maszt�sa.

Jopp�, a mai Jaffa, fontos kik�t�v�ros. Lidd�t�l 17 km-re fekszik Kelet fel�. A mat�tria csak itt fordul el� az �jsz�vets�gben. Az �jsz�vets�g egy�bk�nt ugyanazokat a kateg�ri�kat haszn�lja Krisztus n�tan�tv�nyainak jel�l�s�re, mint amelyekkel a f�rfiakat illeti. T�bitha vagy Tabea, ar�m sz�, g�r�g�l: Dorkas = Gazella. Jellemz�se k�t gondolatot egyes�t: 1. Nagyon sok j�tett dics�ri, b�s�gesen osztott alamizsn�t. 2. Buzg�n f�radozott a szeg�nyek felkarol�s�ban, az elhagyott �zvegyek t�masza volt. Munk�ja �ld�st jelentett a gy�lekezetnek. A buzg� n�tan�tv�ny meghalt. A halottat megmost�k, de nem kent�k meg k�l�nb�z� illatos tartos�t�szerekkel, ahogyan egy�bk�nt ez szok�s volt. Tal�n k�zeli felt�mad�s�ban rem�nykedtek. A fesl� szob�ba helyezt�k, ahol a leveg� jobban j�rja (v�. 1Kir 17:17kk. �s 2Kir 4:32kk.). Hal�lakor a gy�lekezeti tagok tudom�s�ra jut, hogy P�ter a k�zelben van, mintegy 3 �r�nyi gyalog�tra. �rte k�ldenek, h�vj�k, megy egykor Jairus J�zust (Lk 8:41kk.), hogy legyen seg�ts�g�kre. Izr�el gyakorlat�t �tvette az els� id�k egyh�za �s tov�bb is adja (Jak 5:14). P�ter enged a k�r�snek �s k�sz seg�teni. Mestere elj�r�s�t k�veti. Rejtetten tesz j�t. Csak azok vannak jelen, akikre az �gy tartozik. Az �let Ur�hoz fordul al�zattal (Jn 11:41) �s �letre sz�l�tja a halottat. Istennek hatalma van a hal�l f�l�tt. Err�l adott jelt a pr�f�t�k �ltal, ebb�l adott �zel�t�t J�zus Krisztus munk�ss�ga nyom�n, ezt szeml�lteti az apostolok munk�ja is. A halottak nem maradnak �r�kk� a hal�l �llapot�ban, az �let Ura �letet akar. Isten v�gs� megold�s�t hirdetik ezek a t�rt�netek. A rem�nytelennek l�tsz� helyzetben is tud �s seg�t az, aki Isten erej�vel j�r. Az im�ds�g�t k�vet� szavai a 2Kir 4:33-mal �s a Mk 5:40 mondat�val csengenek egybe. P�ter szav�ra T�bita kinyitja a szem�t. P�ter nem mormolt var�zsig�ket, nem emlegetett titkos nevet, nem hajtott v�gre k�l�n�s cselekm�nyt. Ellenben bels� k�z�ss�gben volt az �let forr�s�val az im�ds�g �ltal, �s ez�ton jelzi a hal�l felett is gy�ztes �r hatalm�t. Az �r ama napon az apostolok �ltal is jelzi a halottak felt�mad�s�t. Szeml�lteti, hogy a hal�l �llapot�b�l van felt�mad�s. A hal�lb�l – mint az alv�sb�l – fel lehet kelni. Az �r szav�ra megelevenednek a halottak. P�ter a halottat �lve adja vissza a gy�lekezetnek. A gy�lekezet tagjait ism�telten (ApCsel 9:13.32) szenteknek nevezi a szerz� (ezenk�v�l m�g az ApCsel 26:10-ben szerepel ez a megnevez�s). K�s�bb a „szent” fogalm�t f�lre�rtett�k �s vissza�ltek vele. A Szents�g nem emberi teljes�tm�ny �tj�n el�rt, hanem Krisztus v�ls�gmunk�ja �ltal aj�nd�kozott �llapot. A kegyelem hat�ereje sz�vi �t a sz� eredeti jelent�s�t, semmik�ppen sem az „ember �rdeme”. P�ter szabads�g�ra utal a perik�pa utols� megjegyz�se. Mestere intenci�ja szerint j�r el, a t�m�r ugyanis Izr�elben tiszt�talannak sz�m�tott abban az id�ben, mint ahogyan a v�mszed� vagy �ppen az orvos is.

Csel. X. R�SZ

Csel. 10,1–48. Korn�liusz megt�r�se.

Luk�cs elbesz�l� st�lusa itt m�s, mint az el�z� fejezetekben. Eddig r�viden, csaknem t�virati st�lusban sz�molt be az esem�nyekr�l, most apr�l�kosan, r�szletesen, t�bbsz�r�sen ism�telve adja el� a t�rt�nteket (ApCsel 10:22.30–32; v�. 11:5–17). Luk�cs st�lus�t mondanival�j�nak tartalma hat�rozza meg. Tud kev�s sz�val is sokat mondani, amikor arra van sz�ks�g, de nem sajn�lja ism�telten elmondani ugyanazt, ha a helyzet �gy k�v�nja. Mivel ezzel a t�rt�nettel a pog�nymisszi� alapjait vil�g�tja meg, ez�rt c�lszer�nek tartja a r�szletes besz�mol�t. K�ts�gtelenn� teszi, hogy nem emberi halhat�roz�s alapj�n, nem emberi d�nt�s nyom�n, hanem emberi elk�pzel�sek ellen�re, az emberi eszk�z�k meglep�d�se, csod�lkoz�sa k�zben, Isten d�nt�se alapj�n indult el a misszi�i munka a pog�nyok k�z�tt. A misszi�t�rt�net fordul�pontj�t szeml�lteti ez a besz�mol�. Nem P�l �s nem P�ter, hanem Isten akarja a n�pek k�zti misszi�i munk�t. Ez a munka a mindenhat� Isten kezdem�nyez�s�re �gy indult meg, hogy l�tom�sban nyert �tmutat�s alapj�n mennyi l�nyek eszm�ltett�k J�zus k�vet�it annak v�gz�s�re. A mennyi h�tt�r mindh�rom nagy megt�r�si t�rt�netben nyilv�nval� (ApCsel 8:26kk.; 9:1kk.; 10:1kk.;.) A f�ldi misszi� mennyei fundamentuma mindh�rom t�rt�netben a m�v�szi �br�zol�sm�d �ltal v�lik l�that�v�. Az im�dkoz�s �r�ja az �j kijelent�s elnyer�s�nek alkalm�v� lesz. Korn�liusz t�rt�nete p�rhuzamba �ll�that� a kapernaumi sz�zados t�rt�net�vel (Lk 7:1–10). Mindk�t t�rt�netben f�emberr�l van sz�, aki a r�mai hadseregben teljes�t szolg�latot. Mindkett� istenf�l� (ApCsel 10:2.22; v�. Lk 7:3). Mindkett� sok j�t tett (ApCsel 10:2; v�. Lk 7:5). Mindkett�nek vannak bar�tai �s szolg�i, akik felt�tel n�lk�l rendelkez�s�kre �llnak (ApCsel 10:7.24; v�. Lk 7:6.8). Mindkett� pog�ny l�t�re nagy tiszteletet tan�s�t a zsid�k ir�nt (ApCsel 10:25k.; v�. Lk 7:6k.). Mindk�t esetben nagy csod�lkoz�s nyilv�nul meg Isten k�vet�i r�sz�r�l (ApCsel 10:34k..45k.; v�. Lk 7:9), �s mindk�t t�rt�net elismer�ssel ad�zik a h�v� pog�nyoknak (ApCsel 10:47; 11:17k.; v�. Lk 7:9; Mt 8:11).

1–8 Korn�liusz im�ds�ga k�zben kijelent�st kap �s annak szellem�ben j�r el.

A t�rt�net sz�nhelye C�z�rea. Eredetileg egy kis szid�ni telep�l�s, amelynek Straton-tornya volt a neve. Nagy Her�des �p�tette �jj� �s jelent�s kik�t�v�ross� fejlesztette. Augustus r�mai cs�sz�r tisztelet�re nevezte el C�z�re�nak, cs�sz�ri v�rosnak. Fekv�se is el�ny�s, a Karmel hegy�nek d�li lejt�j�n�l ter�l el. A Damaszkusz-Egyiptom-i f��tvonal egyik jelent�s �llom�sa. Lak�inak sz�ma 40–50 ezer, voltak k�z�tt�k g�r�g�k, zsid�k �s r�maiak is. Her�des gondoskodott a v�ros �p�t�sekor 2 v�zvezet�kr�l �s a v�ros v�d� nagy k�rfalr�l. A v�rosb�l kiemelked�, eg�szen messzir�l l�that� �p�letek a templom, a kir�lyi palota �s a sz�nh�z. A r�mai helytart�k rezidenci�ja is itt �llt (v�. ApCsel 23–26). A helytart�k csak a nagy �nnepek alkalm�val tart�zkodtak Jeruzs�lemben (Mt 27:11kk. par.). Itt lakott a 4. sz�zadban Eusebius is, az egyh�zt�rt�netir�s atyja (ApCsel 8:4). Korn�liusz szem�ly�ben olyan pog�ny ember van el�tt�nk, aki form�lisan ugyan nem, de kegyess�ge �s �letform�ja szerint Isten n�p�hez, Izr�elhez tartozik. Megt�r�s�ben az istenf�l� pog�nyok megt�r�se van el�tt�nk. Ez a n�v el�g gyakori ebben a korban, mivel Cornelius Sulla t�zezer rabszolg�t szabad�tott fel, s ezek mind az � csal�di nev�t vett�k fel. Korn�liusz a r�mai hely�rs�g katonai alakulat�nak volt az �n. Cohors Italicanak a cent�ri�ja. (Ilyen alakulat 32 volt a Birodalom k�l�nb�z� r�szein, tagjai It�li�b�l sz�rmaztak.) Sz�rmaz�sa �s foglalkoz�sa ellen�re kegyes, istenf�l� ember. Az adott lehet�s�gek k�z�tt tartotta a kapcsolatot Izr�el vall�s�val: Izr�el Isten�t tisztelte. Nem met�lkedett k�r�l mint a prozelitusok, de a zsinag�gai istentiszteleten r�szt vett. J�indulat� volt a n�p ir�nt, rendszeres ima�letet �lt. Mindezek ellen�re pog�nynak sz�m�tott, s mint ilyen, tiszt�talannak. Sz�rmaz�sa �s beoszt�sa nem engedte meg, hogy form�lisan is csatlakozz�k Izr�elhez, azonban sz�v�ben a t�rv�ny mindk�t t�bl�j�nak parancsolatai �ltek. H�zan�pe is volt vele kegyes, istenf�l� �let�ben. Korn�liusz kegyess�ge im�ds�gban �s j�cselekedetekben nyilv�nult meg (v�. Mt 6:2–6; 1Pt 4:7k.). Isten sz�mon tartja az im�dkoz� embert �s gondol arra, aki nem csak mag�val t�r�dik. A h�s�get jutalmazza, az al�zatosnak kegyelmet ad. Az im�dkoz�s �r�j�ban, du. 3-kor kijelent�st ad Korn�liusznak. L�tom�sban (ld. ApCsel 9:10) sz�l hozz�. Vil�gos nappal t�rt�nik ez az esem�ny. Korn�liusz l�tta, amint az �r angyala bement hozz� �s halotta, mint nev�n sz�l�totta. Ekkor f�lelem t�lt�tte el Korn�liuszt, mint ahogyan az embert �ltal�ban Isten jelenl�t�ben. Ha az im�ds�g nem form�lis dolog az ember �let�ben, akkor Isten kijelent�s�nek eszk�ze lehet. Az im�dkoz� ember fog�konny� v�lik Isten �tmutat�s�nak, akarat�nak meg�rt�s�re. A kijelent�s tettekben folytat�dik. Korn�liusz azonnal teljes�ti az angyal parancs�t. � nem ismeri P�tert. A gy�lekezetbe pog�nyokat lak�hely�n eddig m�g nem vettek be. P�ter vend�gl�t�j�nak neve az, ami az apostol� volt kor�bban (Lk 6:14): Simon, aki foglalkoz�sa miatt a tenger mellett lakott. Isten �jra l�tom�s �tj�n vezeti egym�shoz gyermekeit, azokat, akiknek tal�lkozniuk kell egym�ssal (ld. ApCsel 9:10–12). Jopp� 50 km-re van C�z�re�t�l. Jopp�ba azok k�z�l a katon�i k�z�l k�ld�tt a centuri�, akik hozz� hasonl� �letm�dot folytattak. Az istenf�l� vezet� hat�sa k�rnyezet�ben is megmutatkozott. Korn�liusz katon�i, h�zi szolg�i t�bbnyire szint�n istenf�l�k voltak.

9–24a. Isten felk�sz�ti P�tert a rendk�v�li, meglep� feladatra.

Amikor m�snap Korn�liusz k�vetek k�zeledtek Simon t�m�r h�z�hoz, mintegy 12 �ra volt. Ez nem tartozott az im�ds�g idej�hez, P�ter ennek ellen�re az�rt ment fel a h�z tetej�re, hogy im�dkozz�k. ek�zben ekszt�zisba esett. A szent, az Istent�l val� ekszt�zis �llapot, melyben nem k�ls� k�r�lm�nyek �s t�rt�n�sek adj�k az ingereket �s �rzeteket, hanem bels� folyamatok. A h�z tetej�re, a lapos tet�re ment fel P�ter im�dkozni. Keleten ez az im�dkoz�s megszokott helye. Itt csendben �s egyed�l lehetett. B�r a tizenk�t �ra, amint eml�tettem, nem tartozott az im�dkoz�sra kijel�lt id�pontok k�z�, P�ter m�gis im�dkozik. Ez annak a jele, hogy az �rral b�rmikor lehet besz�lgetni, b�rmikor el lehet el�tte csendesedni. P�ter �hes. A l�tom�s anyaga testi �llapot�nak megfelel�en alakult, a l�tom�s �ltal nyert kijelent�s lelkileg form�lja. Isten szeml�letesen �s c�lszer�en tan�t. Olyan k�pet vesz el�, amely P�ter jelenlegi helyzet�ben a legmegkap�bb, �s azt mondja el, amire P�ternek jelenlegi helyzet�ben legnagyobb sz�ks�ge van. A v�zi� a megnyit menny l�tom�s�val kezd�dik. Isten az, aki �zen P�ternek: a tan�t�s fel�lr�l val�. N�gy sark�n�l fogva ereszkedik le a f�ldre egy nagy leped�, vagy �ppen egy nagy abrosz, ami azt jelenti, hogy v�zi�nak az eg�sz f�ldre kiterjed�, vagyis kozmikus jelent�s�g� �zenete van. V�g�l a teremt�s valamennyi �llata l�that� v�lik (1M�z 1:24.28.30; 6:20; R�m 1:23). A v�zi�t audici� k�veti. Miut�n P�ter ekszt�zisban azt l�tja, hogy az �llatvil�g p�ld�nyai v�logat�s n�lk�l ker�lnek el�, ev�sre buzd�t� hangot hall. A t�rv�ny �tkez�si parancs�ra val� tekintettel visszautas�tja ezt a buzd�t�st, Isten t�rv�ny�vel okolva meg (Ez 4:14). Azt hallja azonban, meg kell �rtenie, hogy a t�rv�nyad� Isten oldja fel a t�rv�ny tilalma al�l. Az �j korszakban �j rend �rv�nyes, amely Isten �j munk�j�nak, megv�lt� tett�nek felel meg. Nem a tiszt�talan fogyaszt�s�ra, hanem az isten �ltal megtiszt�tott fogyaszt�s�ra kap parancsot. A parancs vil�goss� teszi, hogy Isten P�tert nem t�rv�nyszeg�sre buzd�tja, hanem a megv�lt�s �ltal feleslegess� v�lt parancs mell�z�s�re, az id�szer�tlenn� lett k�tel�kekt�l val� szabadul�sra. Isten mindazt megtiszt�totta, mi tiszt�talan volt. Isten kijelent�s�nek hiteless�g�t er�s�ti meg az, hogy h�romszor t�rt�nt meg ugyanaz. Az �let nem engedi, hogy P�ter hossz� ideig elm�lkedjen a l�tom�son, szolg�lat�t ig�nyli. Keresik. Isten Lelke t�j�koztatja �s vezeti P�tert. Meg�rti, hogy mit akar Isten. A L�lek �s angyal Isten hatalm�nak a reprezent�nsa. P�ter az � akarata szerint j�r el. Elk�pzelhetetlen volt, hogy Izr�el tagjai pog�nyokkal egy�tt egyenek �s azoknak a h�zl�ba l�pjenek. Isten azonban Krisztus �ltal �sszet�rte azt a v�laszfalat, amely Izr�el �s a n�pek k�z�tt volt. Az �r t�j�koztat�sa hat�rozza meg P�tert. Meghallgatja �s vend�g�l l�tja Korn�liusz k�veteit. Kijelent�s �ltal helyesen �rtelmezi a t�rt�nteket, �s a j�ratlan �tra l�p. Isten felk�sz�ti szolg�lattev�it, alkalmass� teszi �s elind�tja �ket a szolg�latra. Testv�rekkel egy�tt ment el C�z�re�ba. A jopp�i testv�rek k�s�bb ott szolg�lnak. Voltak, akik P�terrel egy�tt sz�v�k�n viselt�k J�zus Krisztus �gy�t, az evang�lium terjed�s�t.

24b–29. Korn�liusz �s P�ter tal�lkoz�sa.

Korn�liusz rokoni �s bar�ti k�r�vel egy�tt m�r a v�ros kapuja k�zel�ben v�rja az �r k�vet�t. Mikor meg�rkezett, a mennyei k�vetnek kij�r� tiszteletben r�szes�ti. R�mai �lampolg�rr�l van sz�, a cs�sz�r-kultuszban nem szokatlan, hogy az ember Istent megillet� tiszteletet kap. Korn�liusz m�g egyik l�b�val pog�ny talajon �ll. P�ter udvariasan, tapintatosan utas�tja el ezt mag�t�l, nem fogadja el az Istennek j�r� tiszteletet. Az �r k�vete p�ldamutat�an al�zatos. �n is csak egy ember vagyok (v�. Jel 19:10; 22:8k.; Mk 10:17). Bar�ti besz�lget�st folytatva a pog�nyokkal, a v�roson �t vezet� �ton �rkezik meg v�g�l, �s l�ptek be a Korn�liusz h�z�ba, ahol a pog�nyok eg�szen nagy gy�lekezete fogadta �ket. Nagy misszi�i alkalom volt ez a P�ter sz�m�ra (ApCsel 4:9; 13:15.42). A rokons�g �s a bar�ti k�r jelenl�t�ben teljes�ti k�ldet�s�t. Azonnal r�t�r a l�nyegre. Isten �tmutat�sa az alapja annak, hogy �tl�pte egy pog�ny ember h�z�nak a k�sz�b�t, aty�i rendelkez�seinek ellen�re. Isten tan�totta meg arra, hogy a tisztas�g-tiszt�talans�g t�rv�nye �rv�nytelen. Nem az�rt, mert Isten a tov�bbiakban a tiszt�talan dolgokat is elviseli, hanem az�rt, mert Krisztus megtiszt�t� munk�j�t mindenkire n�zve �rv�nyess� tette. El�tte egyetlen ember sem tiszt�talan, mindenki sz�m�ra lehet�v� tette a tisztas�got. P�ter Korn�liuszt�l szeretn� hallani azt, hogy mi van konkr�tan a k�r�se m�g�tt.

30–33. Korn�liusz az �r szav�t akarja hallani az � k�vet�t�l.

P�ter k�rd�s�re v�laszolva besz�mol arr�l az esem�nyr�l, amely hozz� ir�ny�totta �s k�ri, hogy k�z�lje vel�k az �r rendelkez�s�t. Korn�liusz az �r �tmutat�sa nyom�n fordult P�terhez. Isten kijelent�se alapj�n fordult hozz�, hogy t�le hallja meg az �r rendelkez�s�t: itt �s most, Isten sz�ne el�tt �llva. Ahol az �r k�vete megjelenik, ott az ember az �r sz�ne el�tt van.

34–43. Isten a n�z�reti J�zus �ltal mindenkire kiterjesztette kegyelm�t. P�ter Isten nemzeti �s vall�si kereteket �tt�r� szeretet�t hirdeti.

Az anoixas to stoma „miut�n megnyitotta sz�j�t”, �nnep�lyes bevezet�se az igehirdet�snek. Kifejezi, hogy �nnepi alkalom, a d�nt�s �r�ja ez. Ezt hangs�lyozza az ep’ al�theia „igaz�n”, „val�ban” formula is. A szitu�ci�hoz kapcsol�dva az �r�s szav�t id�zi (5M�z 10:17). P�ter m�sodik besz�de �r�sid�zettel kezd�dik. Az �r�s szava vil�g�tja meg helyesen Isten tetteit. Isten nem r�szrehajl�. Nem az sz�m�t Isten el�tt, hogy ember milyen fajt�hoz tartozik, hanem az, hogy mennyire j�r igaz �ton. Sem a faj, sem a nyelv, sem a sz�rmaz�s nem akad�lya annak, hogy valaki Isten orsz�g�nak polg�ra, a Krisztust k�vet�k k�z�ss�g�nek tagja legyen. Isten nem k�ls� adotts�gai alapj�n �t�li meg az embert, hanem lelki min�s�ge szerint. Aki Istent f�li, az neki kedves. A bevezet� r�szlet ut�n Krisztus mindenkire �rv�nyes megv�lt� munk�j�t hirdeti, semmif�le faji korl�tja nincs az �dv�ss�g�nek. A n�z�reti J�zus �ltal Isten megteremtette az eg�sz vil�g sz�m�ra az �j �let lehet�s�g�t. Krisztus Isten megb�z�sa �s felhatalmaz�sa alapj�n �s erej�vel ny�ltan v�gezte gy�gy�t� �s szabad�t� munk�j�t. N�pe ellen�ll�s�ba �tk�zve harcolt �rt�k, v�llalva a keresztet. A szenved� szolg�r�l sz�l� bizonys�gt�tel P�ter igehirdet�s�nek �lland� mot�vuma. A szenved�st �s keresztet hordoz� N�z�reti a dics�s�g Krisztusa. Mikor legm�lyebbre jutott �lete, vagyis hal�lba, az Atya akkor tett mellette legdics�s�gesebben bizonys�got azzal, hogy felt�masztotta. A dics�s�g Krisztusa, a felt�madt �r azoknak jelent meg, akik hittek a szolgai form�ban l�v� n�z�reti J�zusban, tan�tv�nyainak �s meger�s�tette megb�zat�sukat. Krisztus m�g�tt az Atya �ll, aki a Szentl�lekkel felkente (�zs 61:1; v�. Lk 4:28). A tan�tv�nyok m�g�tt pedig ott van a felt�madt �r, aki mindenkinek b�r�ja. J�zus tan�tv�nyai sz�m�ra az �rral val� k�z�ss�g, az asztalk�z�ss�g k�l�n�sen fontos, amit a Felt�madott megjelen�sei ut�n k�l�n�sen meger�s�tett (ApCsel 1:4; Lk 24:30.43; Jn 21:5.9k. 12k.). Ez nemcsak jele annak, hogy milyen az istentisztelet �nnepi alkalma (Jn 21:13). Az �nnepi vacsora eszm�ltet J�zus �ldozat�ra �s az � dics�s�ges visszaj�vetel�nek �nnepi asztal�ra, a nagy vacsor�ra. Erre kell h�vni Krisztus k�veteinek, hogy a j�h�r mindenkihez eljusson, s �gy minden ember �dv�z�lj�n. Az ember sorsa Krisztushoz vagy k�tve, mindenki neki tartozik sz�mad�ssal. � mindenkit megaj�nd�koz az �let lehet�s�g�vel �s mindenkit�l sz�mon k�ri, hogyan �let azzal. Neki tartozik elsz�molni mindenki az �let�vel. Neve �ltal ugyanis mindenki b�nbocs�natot nyerhet. P�ter besz�de C�z�re�ban az els� igehirdet�s pog�nyok k�z�tt az ApCsel-ben, �gy parallelje P�l ath�ni besz�d�nek. Mindkett� tipikus p�ld�ja a pog�nyok k�zti evang�liumhirdet�snek. A pog�nyokt�l a bibliai vil�g messze van, m�s kapcsol�d�si pont keres�se c�lszer�. Mindk�t besz�dben kifejez�sre jut a pog�nyok istenf�lelm�nek elismer�se (ApCsel 10:35; 17:22k.), s�t az is, hogy enn�l t�bbre lehet �s t�bbre kell jutni, hitre abban a J�zusban, akit Isten Krisztuss� tett, �s a benne adott lehet�s�g �letre nyit kaput, elmulaszt�sa viszont �t�letre.

44–48. P�ter bizonys�gt�tel�t Isten pecs�tje er�s�tette meg: mik�zben sz�lt, a Szentl�lek aj�nd�k�t nyert�k el hallgat�i.

A logos = dabar Jahve. J�nos evang�liuma azonos�tja J�zus szem�ly�vel, n�la a logosz a testet �lt�tt Ige. Abszol�t �rtelemben haszn�lva a „Kijelent�s” (Jn 1:1) az a besz�d, amelynek J�zus a tartalma, a k�r�gma, az igehirdet�s. �letet, vil�goss�got �s igazs�got t�maszt. Mik�zben P�ter hirdeti ezeket a dolgokat, a Szentl�lek lesz�llt azokra, akik hallgatt�k az Ig�t. Nyelveken sz�lva magasztalt�k Istent, vagyis pog�ny k�rnyezetben ism�tl�dik meg a p�nk�sdi csoda. Isten l�that� jelek form�j�ban is d�nt a n�pek k�r�ben elind�tott misszi� mellett. Az a jel, ami Jeruzs�lemben hirdette a Szentl�lek korszak�nak kezdet�t, jelzi C�z�re�ben is, hogy az �dv�ss�g lehet�s�ge nemcsak Izr�elnek, hanem a n�pek fiainak is adatik a t�rt�nelem utols� nagy korszak�ban. P�ter t�rsai csod�lkozva veszik tudom�sul a pog�nyok k�z�tt megmutatkoz� kegyelmet. Isten mindig el�tte j�r n�p�nek. R�gi beidegz�d�seikt�l nehezen tudnak szabadulni, de a jelek arr�l besz�lnek, hogy Isten szeretet�be fogadta az igehallgat� gy�lekezetet is. Helyeslik teh�t, hogy P�ter kiszolg�ltatja a kegyelmi sz�vets�g jel�t. A Szentl�lek aj�nd�k�nak k�zl�s�ben teljesen szabad az �r. �gy �s akkor adja, ahogyan �s amikor j�nak l�tja. Az egyh�z szolg�lat�nak b�rmelyik mozzanata k�zvet�theti. Nincs meghat�rozva, hogy a kereszts�g milyen form�ban t�rt�nt, ugyanis egy�ltal�n nem a k�ls� forma a fontos. �ld�st kapott a gy�lekezet az igehirdet�s k�zben, ragaszkodik azokhoz az eszk�z�kh�z, akik �ltal elnyerte.

Csel. XI. R�SZ

Csel. 11,1–18. P�ter besz�mol a pog�nyok k�z�tt v�gzett munk�j�r�l, megvil�g�tja munk�ja h�tter�t.

Megd�bbent� h�r jutott el J�de�ba. Elk�pzelhetetlen volt az ott �l� kereszty�nek sz�m�ra, hogy a pog�nyok befogadt�k Isten Ig�j�t. A porik�pa anyag�nak nagy r�sze az el�z� r�szlet ism�tl�se, az anyag r�gz�t�se val�sz�n�leg a c�z�reai gy�lekezetre vezethet� vissza. Korn�liusszal egy�tt rokons�ga �s bar�ti k�re is kereszty�n lett A c�z�reai esem�nyek h�re hamar elterjedt J�de�ban �s a meglep�d�tt jeruzs�lemi testv�rek vit�ba sz�lltak P�terrel (diakrinomai pros tina „vitatkozni”), amint erre lehet�s�g�k ny�lik (anabainein: „felmenni”; korabeli szakkifejez�s, mivel Jeruzs�lem magasan fek�dt). Szerint�k P�ter k�tszeresen megszegte a t�rv�nyt. P�ter nem mag�t v�di, hanem a t�nyeket k�zli. Elmondja, mi t�rt�nt vele Jopp�ban, ismerteti l�tom�s�t. Ez vil�goss� teszi, hogy Isten ind�totta el azon az �ton, amelyen j�r. Az �r akarata a misszi�i munka minden n�p k�r�ben. – Besz�mol�ja megsz�nteti a m�g t�rv�nyesked�, n�pi-vall�si el��t�letekt�l terhes testv�rek aggodalm�t. Nem elm�leti felismer�s �tj�n jutott el az egyh�z a pog�ny misszi� elismer�s�hez, nem a t�rt�neti t�nyek el�tt hajolt meg, amelyek Isten pecs�tj�t viselt�k magukon. Isten megsz�ntette a vall�si, faji k�l�nbs�gek �tk�t ember �s ember k�z�tt. � v�llal minden n�pet, tekintet n�lk�l �let�k el�zm�nyeire. Korn�liusznak az �r ugyan�gy kijelent�st adott, mint neki. Az �r ind�t�s�ra h�vta P�tert. Az �r sz�ntette meg a v�laszfalat a pog�ny katona �s a zsid� k�vet k�z�tt. Az igehirdet�st a Szentl�lek pecs�telte meg, az igehallgat�st a L�lek aj�nd�k�nak elnyer�se k�s�rte. Isten d�nt�tt a n�pek mellett; P�ter ezt �szrevette, elfogadta �s legjobb meggy�z�d�se szerint hirdette. Ez a helyes elvi felismer�s nem jelenti azt, hogy a tov�bbiakban a gyakorlatban ne lenn�nek probl�m�k. Isten k�zvetlen k�rnyezet�t �lland�an k�s�rti a dogmatizmus �s a bez�rk�z�s, pedig az �r munk�ja dinamikus �s mindenkire kiterjed�. A d�nt� fordulat megt�rt�nt a kereszty�n misszi� t�rt�net�ben, ami ezut�n k�vetkezik, az a felismert feladat megval�s�t�sa.

Csel. 11,19–26. Az anti�khiai gy�lekezet alap�t�sa.

Az elbesz�l�s visszakanyarodik az Istv�n-f�le �ld�z�s esem�ny�hez A sz�tsz�r�dott gy�lekezeti tagok egy r�sz�nek �tvonal�t �s munk�j�t l�tjuk. Voltak, akik �szak fel� a f�n�ciai parton vagy �szaknyugati ir�nyban, Ciprus szigete fel� haladtak; voltak, akik Anti�khi�ban k�t�ttek ki. Anti�khia �szak-Sz�ria f�v�rosa, a R�mai Birodalom 3. legnagyobb v�rosa, f�lmilli� lakossal. Csak R�ma �s Alexandria volt nagyobb n�la. A f�ldk�zi-tenger partj�t�l 35 km-re fekszik. Kr. e. 301-ben a Szelekukid�k alap�tott�k �s t�rzsatyjukr�l, Antiochusr�l nevezt�k el. Lakosainak tekint�lyes r�sze r�mai polg�rjoggal felruh�zott zsid� �s prozelitus. A kereszty�n korszakban Ignatius alatt p�sp�ki sz�khely lett, s k�l�n�sen Chrysostomus munk�ss�ga tette h�ress�. Mikor az els� kereszty�nek megjelentek falai k�z�tt, arr�l volt h�res, hogy k�l�nb�z� fajt�j� �s m�velts�g� emberek tal�lkoztak benne. F�rum�n megfordultak a r�mai k�zigazgat�si tisztvisel�k, a zsid� keresked�k, az arab karav�nosok �s a g�r�g tud�sok is. �j szellemi ir�nyzatok ir�nt fog�konyak; ha itt egyszer valami megvetette a l�b�t, az messze f�ld�n, sz�les k�rben �reztette hat�s�t. Cheir kyriou (2S�m 3:12 LXX) „az �r keze” a hatalmat �s er�t jelenti. Bibliai st�lusban sz�mol be a szerz� a misszi�i munka eredm�ny�r�l. Isten egyet�rt a pog�nyok k�z�tt foly� munk�val, elismeri a anti�khiai pog�nymisszi�t. A gy�lekezet n�veked�se Isten munk�ja (1Kor 3:7). A jeruzs�lemi gy�lekezet Barnab�st (ld. ApCsel 4:36; 9:26–30) k�ldi Anti�khi�ba. Jellemz�se egyr�szt az arim�thiai J�zsef�re eml�keztet (Lk 23:50), m�sr�szt az Istv�n�ra (ApCsel 6:5). � nemcsak meg�llap�tja �s �r�mmel veszi tudom�sul Isten munk�j�t, hanem maga is bekapcsol�dik a gy�lekezet �p�t�s�be. �breszt� �s �p�t� munk�t v�gez. Az anti�khiai gy�lekezet fejl�d�se m�g�tt n�gy fontos dolog van: 1. A gy�lekezet megalap�t�sa a Jeruzs�lemb�l el�z�tt hell�nist�k aktivit�s�hoz f�z�dik, k�l�n�sen a ciprusi �s cir�niai emberek munk�j�hoz, akik Anti�khi�ban a pog�nyok k�z�tt is v�gezt�k a misszi�i munk�t (20. v.). 2. A gy�lekezet rendezett, n�veked� �lete �sszef�gg�tt azzal, hogy amikor az eredm�nyes misszi�i munka h�re eljutott Jeruzs�lembe, Barnab�s szem�ly�ben a gy�lekezet olyan munk�st kapott, aki alkalmas volt a sz�r f�v�rosban a gy�lekezet vezet�s�re (22k.; 13:1). 3. Barnab�s, amikor m�g ink�bb n�vekedett a gy�lekezet, k�szt volt a megfelel� l�p�s megt�tel�re. Megnyerte az ainti�khiai munka v�gz�s�re P�lt, �s vele egy�tt v�gezte egy �ven �t az anti�khiai gy�lekezet �p�t�s�t. �j munk�ssal aj�nd�kozta meg a gy�lekezetet. Megkeresi a n�vekv� gy�lekezeti munk�hoz alkalmas munkat�rsat. Isten nem engedi t�tlens�gben �lni azt, akinek munk�t sz�nt. Barnab�s �s P�l tan�totta a gy�lekezetet. A tan�t�s elm�ly�ti �s megac�lozza a hitet. Ha a hitre jutottak tan�t�sa elmarad, a hit k�nnyen elsek�lyesedik, a h�v�k pedig szekt�k zs�km�ny�v� lesznek. El�g hossz� id�t t�lt�ttek a gy�lekezetben. 4. Munk�ss�guk nyom�n vil�goss� v�lik, hogy az �j hit k�vet�i nem egy zsid� szekta tagjai. A christianoi nyelvtani k�pz�se szerint ugyanolyan, mint az asinoi vagy herodianoi. A christos m�lt�s�gn�v tartalm�t a pog�nyok nem �rtett�k, tulajdonn�vnek tekintett�k, hogy ebb�l a tov�bbk�pzett forma milyen ind�ttat�sra sz�letett meg, nem tudjuk. K�s�bb a gy�lekezet tagjai is alkalmazz�k magukra, v�llalj�k a Messi�s emberei elnevez�st (1Pt 4:16). Az �j elnevez�s k�t szempontb�l jelent�s. A gy�lekezet a „religio licita” v�delm�t, amit Izr�el �lvezett, elvesz�theti. Vil�goss� v�lik a gy�lekezet �dvt�rt�neti helye �s szerepe. Ezek fontos adatok az anti�khiai gy�lekezet �let�nek kezdeti id�szak�b�l. A Jeruzs�lemb�l el�z�tt hell�nist�k eljutottak F�nici�ba �s Ciprusra is. Az inti�khiai gy�lekezet �let�nek �s t�rt�net�nek kezdet�n egym�s ut�n ott vannak a ciprusi �s cir�neai emberek, Barnab�s �s Saul. A zsid�s�g centrum�b�l, Jeruzs�lemb�l ki�z�ttek Anti�khi�ban Barnab�s �s P�l szem�ly�ben olyan vezet�t kaptak, akik az �sgy�lekezettel tartj�k a kapcsolatot (ApCsel 11:27–30). A misszi�i munka g�r�g�k k�z�, a n�pek k�z� Isten akarat�b�l ker�lt, � maga annak a gazd�ja. Az a heves �ld�z�s, ami Istv�n v�rtan� hal�la ut�n bek�vetkezett, t�bb ir�nyban is elind�totta az evang�lium terjed�s�t. A 8:1c–4 summ�riumszer�en �sszefoglalja ezt, �s ezut�n egy-egy jelent�s r�szletet kiemelve, r�szletesen is besz�mol arr�l, �jra eszm�ltetve arra, ami t�bbfel� elind�totta a misszi�i munk�t. F�l�p �ltal jutott el az evang�lium Sam�ri�n �t a tengerparti v�rosokba, Asd�dt�l eg�szen C�z�re�ig (ApCsel 8:40), �gy F�nici�ba is. F�nicia mintegy 120 km hosszak fekszik a tengerparton. A fontosabb f�niciai v�rosokban, Tiruszba, Ptolem�lioszban �s Szid�nban kereszty�n gy�lekezetek alakultak (ApCsel 21:3k.; 27:3). Ciprus sziget�n – amely Kr. e. 22-t�l r�mai provinci�ja a Birodalomnak – k�s�bb Barnab�s �s Saul (ApCsel 13:4–12), majd Barnab�s �s M�rk (ApCsel 15:39) v�gezte a misszi�i munk�t.

Csel. 11,27–30. K�l�nb�z� helyeken, de egym�s�rt.

Ez a r�vid h�rad�s jelzi a jeruzs�lemi �sgy�lekezet �s az anti�khiai gy�lekezet, a zsid� �s hell�nista k�rnyezetben, a n�pek k�r�ben l�v� gy�lekezet j� kapcsolat�t. A gy�lekezetben er�sen �lt az egy�v� tartoz�s tudata. Lelki aj�nd�kaikkal, anyagi javaikkal seg�tett�k egym�st. Az „ezekben a napokban” �ltal�nos meghat�roz�s, ami ebben a kontextusban azt jelenti, hogy Barnab�s �s Saul m�r egy �ve egy�tt munk�lkodott Anti�khi�ban, vagyis a 40-es �vek kezdet�n. Az apostolok mellett megjelennek k�reikben a „pr�f�t�k” �s a „tan�t�k” (ApCsel 13:1; R�m 12:1kk.; 1Kor 12:14–24; Ef 4:11k.) is. Itt pr�f�t�kr�l van sz�. A pr�f�t�k a gy�lekezet szolg�lat�ra elh�vott, kegyelmi aj�nd�kot nyert kereszty�nek az �jsz�vets�gben. Megb�zat�suk szerint azt az �zenetet hirdetik a L�lek �ltal, amelyre a gy�lekezetnek az adott helyzet�ben �ppen sz�ks�ge van, ir�nyt mutatnak, tan�csot adnak, k�zlik az �r kijelent�s�t. Kijelent�st vesznek �s kijelent�st adnak. A kijelent�s �tv�tele k�l�nb�z� m�don t�rt�nhet. A kijelent�s �tad�s�nak m�dja az �rtelmes bizonys�gt�tel, esetleg pr�f�tai jel. A v�ndorpr�f�t�k m�k�d�s�t az �segyh�zban Lk 11:49 is felt�telezi. A v�ndorpr�f�t�k az 1. sz�zad v�g�ig voltak jelent az egyh�z �let�ben, k�s�bb m�s jelleg� tiszts�gekben folytat�dik a pr�f�tai szolg�lat. P�l szerint munk�jukhoz tartozik a gy�lekezet �p�t�se, int�se �s vigasztal�sa (1Kor 14:3). Isten alkalomr�l alkalomra megadhatja a j�v�be val� bepillant�st is, ha sz�ks�gesnek �s j�nak l�tja (Jel 1). A j�v� leleplez�se az � munk�ja. Agabusz t�bb t�rs�val egy�tt �rkezett meg Anti�khi�ba. Megj�vend�lte azt az �hs�get, amely Klaudiusz cs�sz�r idej�ben be is k�vetkezett (Kr. u. 41–54). Prof�n forr�sok szerint Palesztin�ban k�l�n�sen 46/47-ben volt nagy az �ns�g. K�s�bb az ApCsel 21:10k.-ben tal�lkozunk vele. Ott pr�f�tai jel �ltal hirdeti azokat a szenved�seket, amelyek P�lra Jeruzs�lemben v�rnak. A hagyom�ny szerint J�zus 70 tan�tv�nya k�z�l val�, aki a k�s�bbiekben Anti�khi�ban szenvedett v�rtan�hal�lt. A kereszty�nek helyzete Jeruzs�lemben egyre s�lyosabb lett, egyre kev�sb� n�zt�k �ket j� szemmel. K�z�l�k sokaknak �lland� munkahelye sem volt. J�de�t nagy �h�ns�g s�jtotta a folytonos sz�razs�gok k�vetkezt�ben. (Suetonius �s Iosephus is megeml�kezik err�l az �h�ns�gr�l.) Az anti�khiai gy�lekezet tehets�ge szerint seg�t az „anyaegyh�zon”. A pr�f�cia nem emberi kiv�ncsis�g kiel�g�t�s�re szolg�l, hanem helyes d�nt�st ig�nyel, seg�ts�gre sz�l�t, a baj orvosl�s�ra. A gy�lekezetek egy „egy test” t�rv�nyszer�s�ge szerint �ltek (1Kor 12). A Gal 2:1 adata nem z�rja ki azt, hogy P�l k�t jeruzs�lemi �tja k�z�tt az anti�khiai gy�lekezet megb�z�s�b�l ne j�rhatott volna Jeruzs�lemben. Az a t�ny, hogy a gy�lekezet Barnab�st �s Saul a v�nekhez k�ldi �s nem az apostolokhoz, akik addig a jeruzs�lemi gy�lekezet vezet� test�let�nek sz�m�tottak, arra utal, hogy arr�l az id�r�l van sz�, amikor Jakab, Zebedeus fia m�r v�rtan�hal�lt halt, P�ter pedig elmenek�lt Jeruzs�lemb�l (ApCsel 12:1–17), �s az �r testv�re, Jakab a v�nek tan�cs�val vette �t az �sgy�lekezet vezet�s�t. Ez a v�nekb�l �ll� vezet�test�let a k�l�nb�z� region�lis gy�lekezetek f�l�tt is gyakorolta a fel�gyeletet (v�. ApCsel 5:2; 6:23). A kollekta modell a kereszty�nek sz�m�ra arra n�zve, hogy a k�l�nb�z� vid�ken �l� gy�lekezetek felel�sek egym�s�rt minden tekintetben (Gal 2:10; 1Kor 16:1–4; 2Kor 8–9; R�m 15:15–27). J�zus diak�ni�ja minden egyh�zi tiszt sz�m�ra m�rce az egym�s ir�nti felel�ss�g �s szolg�lat gyakorl�s�t illet�en �s modell az egyh�z tagjai sz�m�ra minden korban (Lk 22:24–27).